Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-18 / 115. szám

Virágpaláníák — ezerszámra A Gödöllői Agrártudományi Egyetem parkfenntartó ker­tészetében megkezdték a tátika-, a kána- és a muskátlipalán­ták kiültetését. Meggyes Lá szí óné és Kovács Istvánné az üveg­házból ültetésre készíti elő a virágpalántákat. * : Ifj. Fekete József felvétele Anyakönyvi hírek Született: Lados Mihály és Pozsár Éva: Mihály, Váradi Imre János és Szekeres Anikó: Norbert, Szigyártó József és Papik Julianna: Mariann, Pin­Mária: Andrea, Kiss András és Szovics Julianna: Andrea, Kája Sándor és Sólyom Eszter: Krisztina, Széles Károly és Papp Julianna: Tamás. Lab­tér István és Gyulai Zsuzsán- , bancz Mihály és Mády Erzsé­na: István, Tóth Zoltán Péter és Vaigel Mária: Orsolya Eme­se, Juhász József és Sári Má­ria Anna: Zsolt, Balázs József és Gergely Valéria Mária: Pé­ter, Budai József és Dóra Má­ria: József Péter, Suhajda Fe­renc és Horny ík Zsuzsanna: Róbert Zoltán, Krekács Sándor és Ónodi Katalin: József, Gortva Tamás és Balogh Er­zsébet: Krisztián, Juhász Gá­bor és Szenti Mária: Zsanett Rita, Oláh Sándor és Hangodi Márta: Csaba, Szőke László és Chlumetzky Gabriella: Barna­bás, Varga András és 'Zólyomi Erzsébet: Gábor, Fehér Mihály és Tóth Margit: Zsuzsanna, Berecz László József és Lőre Borbála: Viktória, Mészáros György István és Dunka Er­zsébet: Krisztina, Sontra And­rás és Gazdag Anna: Arnold, N unikovics Ferenc és Fodor Klára: Klára, Tóth János és Lados Rozália: Attila, . Oláh Mihály és Balogh Jolán: Mó­nika, Dömsödy László és Móri bet: Gábor, Soós András és Pintér Anna: Renáta, Sinkó László és Osváth Valéria: Va­léria, Urban Kálmán és Bene Margit: Bernadett, Pesti Pál Mátyás és Szekér Ilona Anna: Péter Pál, Pethő András és Madács Ildikó: Adrián, Len­csés Csaba és Tóth Ágnes Va­léria: Balázs, Szkalák Károly József és Keller Katalin Má­ria: Péter nevű gyermeke. Névadót tartott: Megyeri István és Szabó Ágnes: Eszter Márta. Házasságot kötött: Díváid Gyula és Mogyoródi Margit, Szántai Ferenc és Erdélyi Éva, Szénási Vilmos és Hegedűs Zsuzsanna. Elhunyt: Zayzon Gézáné Pünkösti Margit (Gödöllő, Ady Endre sétány 41.), dr. Fülöp Kálmánné Ulrik Karolán (Gö­döllő, kastély), Laurán Gábor (Gödöllő, Illés István út 4.), Laskay Imre (Gödöllő, kas­tély). Vidám vetélkedő Aszódon és Veresegyházon Nagy sikerrel rendezték meg ismét az aszódi középis­kolások vidám « sportvetélke­dőjét. A négy KISZ-alapszervezet tíztagú csapatait két-két hon­véd, és úttörő egészítette ki. Elter Csaba sportfelelős, já­tékmester irányításával' zajlott le a zsákban futás, a labdave­zetési verseny, s nagy kaca­gást váltott ki a tréfás feladat: kanállal kellett vizet hordani. A díjkiosztás után a ver­senyzők és nézők közösen el­határozták, hogy a következő tanévben nehezebb erőpróbát igénylő atlétikai számokkal bővítik ki a műsort, s azon lesznek, hogy minél többen vegyenek részt az Edzett ifjú­ságért mozgalom céljait jól szolgáló vetélkedőn. •k Jó szórakozást szereztek szü­leiknek és az érdeklődőknek a járási kisdobos-vetélkedő részt­vevői a veresegyházi Váci Mi­hályi Művelődési Központban. Kétszáz pajtás ült az aszta­lok mellett, s versengett az úttörődalok felismerésében, Készített szebbnél szebb játé­kokat gyurmából. Közös játék, daltanulás, gondolkodtató és ügyességi feladatok szerepel­tek a műsorban. Halász Agnes, a játék veze­tője könnyű helyzetben volt: az úttörők jókedve, lelkessége nem kívánt fegyelmezést. A legjobb eredményt a gal- gamácsai Lufi, az erdőkertesi Barátság, az aszódi Rigó, a ve­resegyházi Hófehérke, az isa- szegi Olimpia és az aszódi Őzi­ke őrs érte el. Aj ptQT W/l 1F Q VF 1 U|D| A 1 p kiitö IVIK1A DAS A ncoi lyi !£r-Yt 1 nlnLHI 1« ■'% IV. ÉVFOLYAM, 115. SZÁM 1977. MÁJUS 18., SZERDA Tovább szilárdult a tömegpropaganda, a pártoktatás rendszere Mint lapunk harmadik ol­dalán beszámolunk róla, teg­nap délutáni ülésén az MSZMP járási bizottsága a párttagság marxista—leninista felkészült­ségéről, a propagandamunka tapasztalatairól tárgyalt. Elei mód Mind az írásos jelentés, mind a szóbeli kiegészítés hangsúlyozta, az ideológiai munka, a pártpropaganda je­lentősége ma sem csökkent, a fejlett szocialista társadalom építése során növekszik a tu­datosság szerepe. Az új prob­lémákra helyes választ kell adnunk, ezért növelni kell a párttagság marxista—leninis­ta felkészültségét. A mai viszonyokra különö­sen érvényes az, hogy a szó­Péceli mozaik Kovács Istvánné ország- gyűlési képviselő legutóbb Pé­csien tartott fogadónapot, majd meglátogatta a helyi Vegyes­ipari és Lakatosipari Ktsz-t. Az üzemek dolgozói közül ezúttal is többen fordultak hozzá kü­lönböző kérdésekkel és ké­résekkel. A háztáji kisgazdaságok ta­karmányellátásának segítésére a Rákosvölgye Tsz péceli üzemegysége több hektár lu­cernát adott kedvező feltéte­lekkel az. igénylőknek. Az ÁFÉSZ nyúltenyésztő szak­csoportjai a kerttáreulás ke­retében juthatnak kedvezmé­nyesen takarmányhoz. ★ A péceli horgászegyesület egyik szerencsés tagja tízkilós pontyot fogott ki a „pecázó- ból”. Ekkora halat még nem fogtak Pécelen. ★ Kedvez az időjárás a kert- társulásnak. A napokban ki­osztott földeken serény munka folyik, legtöbbjét már beültet­ték, elpalántázták a paprikát és a paradicsomot. Visz a fejem világgá” Valkó nyelvj dűlő- és ragadványnevei ii. Nyelvészeti szempontból kü­lönösen érdekes volt, amikor vendéglátóink, s az egybegyűlt szomszédok a falu dűlőnevei­ről és a falusi emberek ragad­ványneveiről beszeltek. Ez so­kat elárulva egy-egy terület nyelvéről, annak révén a nép életéről, gondolkodásmódjáról, a falu múltjáról, jelenéről. A község dűlői még ma is őrzik régi nevüket. Vannak közöttük a táj eredeti jellegét őrző természeti nevek. Ilyen például a Hegy, Tó, Lapos, amelyekből akkor lett tulaj­donnév, amikor egy bizonyos hegynek, tónak, lapos helynek a nevévé váltak. Több ha­sonló tereprész esetén szüksé­ges volt a további megkülön­böztetés. A külső forma, a táj fekvése, helyzete szerint szü­letett meg a valkói Közép- partalja, a Középdűlő, a Fel­sőöreghegy, a Tekenyős vagy az Alájáró. Növényzetéről kap­ta nevét a Sáfrányos, állatvi­lágáról a Cinegés, a Libakút. A Selyemrét története A valkói dűlőnevek nagy ré­sze az úgynevezett műveltségi nevekhez sorolhatók: ezek már az ember által megváltozta­tott tájrészekre utaló elneve­zések. Állattartást őriz a Mé- nesakol, földművelést a Ken­derföld. Ide tartoznak az út- nevek (Vaskapu, Törökúton túli) és a birtoklást kifejező * Gödöllő krónikn íróinak 1976. évi pályázatán részt vett írás. nevek (Papharaszt, Kozma­völgy). A dűlőnevek közül legérdeke­sebbek az eseménynevek, a tör­ténelmi vagy mitológiai elne­vezések. Valkón is szép szám­mal hallottunk ilyeneket. Kö­zülük hadd említsek meg né­hányat: Telekpart (ahol a jobbágyok telkei terültek el), Zsellérlegelő (a zsellérek lege­lője volt ez a terület) stb. Ugyancsak történelmet őriz a Csörszárka, mesét, mitoló­giát az ördöngös part, a Szentpálhegy, a Selyemrét. Ez utóbbinak különösen érde­kes a története. Réges-régen élt itt egy ki­rály. Az övé volt az a rét, amely a mostani Petőfi-köz előtt terül el. Csupa selyemből volt itt a fű, gyönyörű virá­gok virítottak benne. Mellette vidáman csörgedezett a Iiajta patak. A király mindennap gyö­nyörködött a szép rétben, szol­gáival éíjel-nappal őriztette. Egy éjjel azonban az őrök szemére álom lopakodott, meg­jelent egy paripa, és mind lelegelte a selyemfüvet. Azóta többé nem nőtt ki a selyemfű a réten, a Selyem­rét elnevezés azonban mind­máig él. Népi humor, szellemesség A nyelvészet és a néprajz egyik legérdekesebb területe a ragadványnevek kutatása. Az említett kirándulás alatt sok érdekes melléknevet soroltak fel az egybegyűlt szomszédok. A valkói ragadványnevek szerepe általában a megkülön­böztetés volt, s ma is az. Mi­vel a falu lakói jórészt Pin­térek, Szabók,, szükséges volt a melléknévvel való megkü­lönböztetés. A Pintérek ilyen ragadványneveit tartja számon a falu: Csiri, Cserepes, Pipa, Goji, Tökmag, Hamvas, Gyá­ra, Fecske, Puha, Göröcs, Pin­tér. E nevek viselői általában valamilyen külső vagy belső tulajdonságuk alapján kapták elnevezésüket. Cserepes Pinté­rék már a nádtetős korszak­ban jómódúak lehettek, cse­repes házuk volt. A Pintér család egy másik tagjára halk beszéde miatt ragadt rá a Pu­ha melléknév. Ugyanígy volt olyan Pintér, aki görbe orrá­ról a Göröcs jelzőt kapta. A megkülönböztető jelző megválasztásakor, mint ahogy a példák is mutatják, a népi humor, szellemesség, szemlé­letesség is jól megnyilvánul. Az a Tóth József, aki fiatal korában nyakkendőt hordott, doktor Tóth József lett. Az a Pintér fiú, akinek pirospozs­gás volt az arca, a piros Pin­tér nevet viselte. E ragadványnevek általában nem változtak, apáról fiúra szálltak, s még ma is megvan eredeti megkülönböztető szere­pük. Keletkezésüket, különö­sen a régi nevek esetében, nem mindig lehet kimutatni, ma­guk a falusi emberek sem em­lékeznek valamennyire. Nehéz lenne ma már kideríteni a Mangó, a Dongó Szabó vagy a Csiri Pintér név eredetét. De ezek is hozzátartoznak a falu nyelvészeti, néprajzi jellegéhez. Mint a valkói példa is mu­tatja, a Gödöllő környéki falvak lakói őrzik még az anyanyelv szépségét, szemléle­tességét, képgazdagságát. Ál­talában szépen beszélnek Gö­döllőn is, olyan lehetett a ré­gi gödöllői nyelv, mint amilyet a valkói példa elénk tár. Ter­mészetesen nem pontosan ugyanolyan volt, de azok a je­lenségek érvényesültek, mint a mai kisebb nyelvjárási te­rületeken. Felderíteni, megőrizni A gödöllői nyelv változásá­nak egyik oka az az országos, sőt határainkon túl is érvé­nyesülő jelenség, hogy a városi lakosság felduzzadásával, egy­re inkább fogy a tiszta nyelv­járást beszélők száma. Maguk a nyelvjárások is elszürkül­nek, a köznyelvitől eltérő fej­lődési tendenciák elakadnak, saját rendszerük kereszteződik a köznyelvvel. Gödöllő környékének nyelve ily módon szervesen beillesz­kedik az országos változások­ba. A városiasodás, a tömege­sedés következtében olvkor kopik a nyelv színe, gazdag­sága, ugyanakkor megannyi árnyalat, nyelvjárás élénkíti. E saját körülmények miatt különösen indokolt a város, a járás nyelvi kultúrájának to­vábbi ápolása, a régi és az új értékek felderítése, megőrzése. Nagy Erzsébet (Vége) keznek. A nők politikai akti­vitásának fokozódása mutat­kozik meg abban, hogy közü­lük is mind többen vállalnak propagandista feladatot. Kiemelten A pártmunka egészében ki­emelt helyen szerepel a párt­propaganda. A pártszervezetek jelentős részében időről időre napirendre tűzik a tagság esz­mei-politikai nevelésének kér­dését, értékelik a propagandis­ták tevékenységét, testületi üggyé vált a propagandamun­ka irányítása, eilen^rz-ae. Ör­vendetesen javul a propagan­distáik tájékoztatása a helyi párt-, állami intézkedésekről, tervekről. Hiányosság, hogy néhol a formai, szervezeti s nem a tartalmi kérdésekre for­dítanák nagyobb figyelmet, de akad olyan alapszervezet is, amelyben elhanyagolják a szervezeti kérdéseket. A pártpropaganda továbbfej­lesztése, a tartalmas munka a meglevő formák korszerűsíté­sét követeli. — Az oktatásban részt vevő párttagok számát a jelenlegi szinten kell tartani, — hangsú­lyozza a pártbizottság határo­zata. — Minden pártszervezet mérje fel tagságának képzett­ségét, figyelembe véve a Közt ponti Bizottság agitáeiós és propagandabizottságának aján­lásait. Módosítsák az 1977— 78. évtől képzési tervüket. Te­remtsenek lehetőséget az ér­deklődő pártonkívüliek bevo­nására, elsősorban a társadal­mi szervezetekben dolgozók­nak. Indokolt, hogy az alap­szervezeti vezetőségek tagjai közül munkásokat, fizikai ál­lományú tisztségviselőket is küldjenek öthónaoos pártisko­lára. Az alapfokú képzettség­gel rendelkezők továbbképzé­sére ősztől egyéves tanfolya­mot kell indítani, A marxista világnézet alapjai, a magyar munkásmozgalom vövid törté­nete címmel. A pártbizottság által jóvá­hagyott feladatterv meghatá­rozza azokat az oktatási for­mákat, amelyek keretében a különböző fokú végzettséggel rendelkezők továbbképzésére sor kerül, befejezésül pedig a pártszervek feladatairól és szervezeti kérdésekről szól. Hangsúlyozza, az eddigi gya­korlatnak megfelelően, a párt- szervezetek a propagandisták munkáját az egyik legfonto­sabb pártmegbízatásnak te­kintsék. K. P. cializmus eszméinek terjesz­tése társadalmi igény. Ugyancsak figyelmet érde­mel az életmód alakítása. Óva­kodni kell attól, hogy pusztán nevelési kérdésnek fogjuk fel. A szocialista életmód min­denekelőtt társadalmi cselek­vés. Minden olyan elképzelés hibás, amely felülről és kí­vülről akarja bevezetni, nem pedig a társadalom belső fej­lődésére és igényeire építve kialakítani. Fejlődésünk mai szakaszá­ban meghatározó a demokrá­cia szerepe a munkahelyeken, a pártéletben, a közéletben, a tömegszervezetekben és az ál­lami munkában. Lehetővé te­szi a tömegek aktívabb és tu­datosabb részvételét a társa­dalmi folyamatok irányításá­ban, ellenőrzésében. A propa­gandában előtérbe kell állíta­ni a szocialista demokrácia, mint érdemi, tényleges de­mokrácia érvényesülésének ta­pasztalatait, fejlődésének alap­vető tendenciáit. Sajátosságok A propagandamunka felada­tait, a járás sajátosságainak figyelembevételével, ötéves oktatáspolitikai tervben hatá­rozták meg. Kialakult a tö­megpropaganda, a pártokta­tás rendszere, amely az el­múlt időben egyre jobban megszilárdult. Formái jól szol­gálták a párttagság tervszerű politikai képzését, a XI. kong­resszus határozatainak egy­séges értelmezését. Rendszeres ideológiai, poli­tikai képzésben több mint 10 ezren vesznek részt, közülük 2 ezer 900 párttag, a járás párttagságának 87 százaléka. — A résztvevők száma, ará­nya jó — állapította meg a pártbizottság, de rámutatott, hogy elmaradás tapasztalha­tó a téeszek önálló vállalko­zásaiban, a pedagógusok és az orvosok képzésében, a kisebb és szétszórt munkahelyek szer­vezettségében. A párttagság eszmei-politi­kai fejlődésének alakulásá­ban kulcsszerepük van a pro­pagandistáknak. Az utóbbi években lassult kicserélődésük üteme, jó részük öt-huszonöt éve végzi munkáját, elismerés­re méltóan. Százkilencvenhét propagandista tevékenykedik a járásban, százketten egyete­met, főiskolát, hatvannégyen technikumot, gimnáziumot vé­geztek, huszonketten felsőfo­kú. negyvenegyen alapfokú politikai képzettséggel rendel­KÖZBESZÓLT AZ ESŐ Sikerek az egyetemi bajnokságon Gödöllőn, az Agrártudomá_ nyi Egyetem sporttelepén kezdték, s a Népstadionban fe­jezték be az egyetemi és főis­kolai atlétiliai bajnokság két­napos küzdelmeit. Az egyetemi klub, a GEAC, tavalyi jó eredményei alapján érdemelte ki a rendezés jogát. Az ünnepi megnyitó után, a női ötpróba százméteres gátfutamaival kezdődött a verseny. Az első napon a ha­zai versenyzők közül Csiszár Ferenc 53,58 méteres dobásá­val győzött a diszkoszvetésben, másnap pedig a kalapácsvetés­ben diadalmaskodott Tamás Gábor, 67,58 méteres dobásá­val. Már csak négy szám volt hátra, amikor a hatalmas nyári zápor berekesztette a küzdelmeket. A versenybíróság úgy döntött, hogy három szá­mot a Népstadionban rendez­nek meg, a magasugrók pedig ma, szerdán, a Magyar Atléti­kai Szövetség meghívásos versenyén mérik össze erejü­ket. A gödöllőieknek nincs miért szégyenkezniük: a versenyt jól előkészítették, megfelelő körülményeket teremtettek, a lebonyolítással sem volt baj, de az esőnek ők sem tudtak álljt parancsolni. Cs. J. Ezúton mondunk hálás köszö­netét mindazoknak a barátoknak, ismerősöknek, akik szeretett fele­ségem, Chlumetzky Tiborné el­hunyta alkalmából részvétüket nyilvánították. Chlumetzky Tibor és családja. 1

Next

/
Thumbnails
Contents