Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-18 / 115. szám
«gern Jl 1977. MÄJUS 18., SZERDA 7 Heti jogi tanácsok A Legfelsőbb Bíróság döntése A fegyelmi eljárásról • Többen kérdezték: a munkaviszony felmondás útján történő megszüntetése esetén mikor mellőzhető az Indoklás. Egyesek a dolgozók jogainak sérelmét látják az indokolás nélküli közlés lehetőségében, mondván, hogy ez a vállalatoknak lehetőséget ad az önkényeskedésre. Ugyanis a dolgozó nem tudja meg, hogy milyen indokok alapján szüntették meg a munkaviszonyát, és így a felmondás elleni panaszában sem tud megfelelően védekezni. Olvasóink aggálya alaptalan, A felmondásnál alapszabály, hogy azt világosan és félreérthetetlenül meg kell indokolni, és az ott leírtaknak való tényeket kell tartalmazniuk. Ha vita esetén a felmondás okául felihozott indokok nem felelnek meg a valóságnak, a munkaügyi vitát elbíráló szerv a munkáltatói intézkedést hatálytalanítja. Természetesen nem kerülhet sor hatálytalanításra, ha a több felhozott indok közül csupán egy-kettő az, amit vita során a vállalat nem tud bizonyítani, zömmel azonban az ott leírtak megfelelnek a valóságnak. így például, ha a dolgozó lopott, és emiatt nem fegyelmi úton, hanem felmondás útján küldik el a vállalattól, és ugyanekkor az indokolásban az egyéb munkafegyelem-sértések között szerepel többszöri igazolatlan mulasztása is, s az utóbbi nem bizonyítható, emiatt még a felmondást nem lehet érvényteleníteni. De térjünk vissza mostani kérdésünk lényegére. A Munka Törvénykönyve szerint, mellőzhető az indokolás, ha a dolgozó egy évnél rövidebb ideje van a vállalatnál, kivéve, ha ez az első munkaviszonya, vagy a dolgozó az indokolást kéri. Tehát az a vitatott, hogy a dolgozó milyen határidőn belül kérheti a felmondás indokainak közlését, és milyen határidőn belül köteles a vállalat a közlési kötelezettségének eleget tenni. Az is felmerült a kérdésekkel kapcsolatban, hogy ha a dolgozó ilyen esetben méltánytalannak tartja a felmondást, a panasz elbírálásánál milyen A vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 30/1970. (XII. 24.) MÉM-rendelet módosításáról a 17/1977. (V. 6.) MÉM számú jogszabály rendelkezik. (Megjelent a Magyar Közlöny 35. számában.) A külföldi részvétellel működő gazdasági társulásokról ugyanitt találják meg az érdekeltek a 7/1977. (V. 6.) PM- rendeletet. Az üzemi demokrácia egyes kérdéseiről az 1018/1977. (V. 7.) Mt.-h.—SZOT együttes határozatot a Magyar Közlöny 36. száma tartalmazza. A közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok elintézésének egyes kérdéseiről ugyanitt található a 3/1977. (V. 7.) MTH számú rendelkezés is. A szakközépiskolák és a REKONSTRUKCIÓ A meglévő üzemek technikai tökéletesítését megvalósító beruházás-típus. Rekonstrukciót nemcsak egy-egy vállalat végezhet, rekonstrukció iparági méreteket is ölthet. Az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején pl. a gyáripar egyes ágazataiban — elsősorban a műszer- és a híradás- technikai iparban — hajtottunk végre rekonstrukciót, a IV. ötéves terv időszakában pedig a könnyűiparban (a textiliparban, a nyomdaiparban, a bútoriparban). A rekonstrukció — mint beruházás — több szempontból előnyös. Rendszerint alacsony az építési hányada, a pénz zömét a termelő állóeszközök — gépek, technológiai berendezések — korszerűsítésére, körülményekre kell tekintettel lenni. Felvetődött az is, elegendő-e, ha a vállalat a panasz alapján kitűzött munkaügyi döntőbizottság előtti tárgyaláson indokolja meg a felmondást. A sok vitás kérdésben az illetékesek foglaltak állást. Ezzel kapcsolatban az alábbiak alakultak ki: Mivel a jogszabály szerint a felmondás elleni panaszt a kézbesítést követő 15 napon belül lehet előterjeszteni, következik ebből, hogy a dolgozónak a felmondás indokainak közlése iránti kérelmét is a panasz benyújtására nyitva- álló határidőn belül kell előterjesztenie. Ha a felmondás érvényességének kérdésével kapcsolatban munkaügyi vita indult, a dolgozó a felmondás indokainak közlése iránti kérelmet — mivel a jogszabály e kérelem előterjesztésére határidőt nem állapít meg — a munkaügyi vita jogerős befejezéséig előterjesztheti. Arra vonatkozóan, hogy a vállalat mennyi időn belül köteles közölni a felmondás indokait, a jogszabály ugyancsak nem állapít meg határidőt. A felek együttműködési kötelezettségéből következik azonban, hogy a vállalat a dolgozó kérelmének, amelyben a felmondás indokaiak közlését kéri, a körülményekhez képest a legrövidebb időn belül köteles eleget tenni, és a vállalat késedelme alapul szolgálhat arra, hogy a dolgozó a panasz benyújtására megállapított határidő elmulasztása esetén a késedelmet az Mt. V. 107. íjának (2) bekezdése alapján kimentse. Ha pedig a felmondás érvényességével kapcsolatban munkaügyi vita indult, a vállalat annak az eljárásnak a tartama alatt tehet joghatályosan eleget a közlési kötelezettségének, amely eljárásban a dolgozó a felmondás indokainak közlése iránti kérelmét előterjesztette. • A munkajogi kártérítésről. Jogi tanácsadásón felmerült olyan kérdés, hogy ha a dolgozó szándékos vagy gondatlan magatartásával hozzájágyakorlati képzésben közreműködő vállalatok együttműködéséről az oktatási és a pénzügyminiszter adott ki együttes rendeletet 3/1977. (IV. 26.) OM—PM szám alatt, amelyet a Pénzügyi Közlöny május 10-én megjelent 13. száma tartalmaz. A polgári fegyveres őrök munkabérének és munkaidejének megállapításáról a 107/ 1977. (Mü. K. 5.) számú utasítás intézkedik, amely a Munkaügyi Közlöny 5. számában jelent meg. A csökkent munkaképességű dolgozók helyzetének rendezéséről szóló rendelkezések alkalmazásának néhány kérdéséről is ugyanebben a Munkaügyi Közlönyben találnak az érdekeltek fontos közleményt. megvásárlására használják fel. A rekonstrukció — gyárépítés a gyáron belül: a meglévő üzemépületekbe viszik be a fejlettebb technikát, növelik egyrészt a gyár kapaciátását s egyidejűleg a termék minőségét, a munka termelékenységét, gyakran a termelés önköltsége is kedvezőbb lesz. A rekonstrukció azt intenzív gazdaság — és iparfejlesztés oe- ruházás — típusa, szemben a „zöld mezőn” történt Derüli á- zással, amely nálunk is jellemezte az extenziv fejlesztés kezdeti időszakát. A rekonstrukcióra jellemző, hogy az állóeszközök teljesítő- képessége — korszerűbb berendezések beállításával — számottevően megnő. Forgács Katalin közgazdász rul ugyan a vállalati kár keletkezéséhez, de ennek következtében más személyek jogtalan vagyoni előnyhöz jutottak, a dolgozó kütelezhető-e részkártérítésre, vagy pedig az egész kárt azokkal kell megtéríttetni, akik nyertek a történteken. Ilyen esetben azt kell vizsgálni, hogy a dolgozó kárt okozó cselekménye neki felróható-e, vagyis szándékosságban vagy gondatlanságban nyilvánult-e meg. Ha a dolgozónak nem róható fel a kárt okozó cselekmény, akkor már eleve nem vonható felelősségre. Ha azonban vétkes volt a vállalati dolgozó, és ez a magatartás okozati összefüggésben áll a vállalat kárával, akkor kártérítési felelősségrevonása, a Munka Törvénykönyve szerint lehetséges. Nem mentesíti a vállalati dolgozót a kártérítési felelősség alól az sem, hogy esetleg más is közrehatott a károkozásban, vagy pedig más személy ebből kifolyóan jogtalan vagyoni előnyhöz jutott. Éppen ezért nem érthetünk egyet azzal az olvasónkkal, aki azon az alapon kér kármegosztást, l hogy a vállalat elmulasztotta a jogtalan vagyoni előnyhöz jutó harmadik személyek elleni kártérítési felelősségrevo- nás érvényesítését. • A dolgozók lakásépítésének támogatásáról. Több olvasónk kérdezi, hogy adhat-e a vállalat támogatást toldaléképítéshez, ezenkívül emeletráépítésre, illetve tetőtérbeépítésre. Melyik rendelet az, amelyik szabályozza, tekintettel arra, hogy az érdeklődők vállalatai lakásépítési szabályzatukra hivatkozással elutasították az ilyen igényt. Elsősorban a vállalati lakás- építési szabályzatból kell természetesen kiindulni, amely nem ütközhet jogszabályba. A dolgozók lakásépítésének támogatásáról szóló 26/1971. (VI. 24.) PM—ÉVM—MŰM. rendeletben találják meg az érdekeltek azt a rendelkezést, hogy támogatást lehet nyújtani a toldaléképítéshez is, ha azzal a lakás legalább egy lakószobával bővül, és a tanács igazolja, hogy a bővítés jogos lakásigényt old meg. Támogatást lehet nyújtani a tanácsi házkezelési szerv kezelésében levő lakóépületen emelet- ráépítéssel, tetőtérbeépítéssel létesülő tanácsi bérlakás építéséhez is. Ennek részletes szabályait az említett rendelet tartalmazza. Gyülvészi Barnabás vecsési lakost 24 éves korára többször ítélték el a bíróságok vagyon elleni bűncselekmény miatt. Legutóbb ös&zbünteté- sül 4 évi és 10 hónapi szabadságvesztéssel sújtották. A büntetésből múlt év nyarán szabadult, azonban Gyülvészi nek nem volt ínyére a munka, csavargott és elfogásáig lopásokból élt. Először is, hogy zavartalanul mozoghasson, a személyi igazolványából azt a lapot, amelyen Budapestről yaló kitiltása volt bejegyezve, kitépte, és a munkaviszonyának megszűnése idejét 1973-ról 1976-ra hamisította meg, hogy börtönbüntetésének nyomát eltüntesse. Vecsésen lopások sorozatát követte el, és a legkülönbözőbb alkalmakat használta fel pénzszerzésre. Barátait és ismerőseit kereste fel a lakásukon, akik nem ismervén jól, előfordult, hogy rövidebb időre magára hagyták. Ez elegendő volt neki arra, hogy szekrényekben, fogasra akasztott kabátokban pénz után kutasson, és nem is eredménytelenül: 100 és 1500 forint körüli összegeket tulajdonított el. Bejutott iskolákba is, s innen sem távozott üres kézzel. Az egyik helyen a tanári szobában egy pedagógus lakcíme felől érdeklődött Készséggel álltak a rendelkezésére, anélkül, hogy kételkedtek volna rossz szándékában. S amíg magára hagyták a szobában, az egyik táskából 1600 forintot emelt ki. Egy másik alkalommal a tanári Az ügyészség kezdeményezésére egy megyei tanács végrehajtó bizottsága főelőadója ellen fegyelmi eljárás indult, mert többszöri sürgetés ellenére egy panasz ügyében nem intézkedett. Az illetékes hivatalvezető az előadói ívre rávezette, hogy a fegyelmi eljárás megindítását elrendelte, de csaknem három hónappal később hallgatták meg a főelőadót és vallomását jegyzőkönyvbe vették. Üjabb több mint egy hónap múlva közölték vele, hogy fegyelmi büntetésül szigorú megrovásban részesítették. A határozat hatályon kívül helyezéséért az illető a munkügyi bíróságon pert indított. Arra hivatkozott, hogy a fegyelmi eljárást a háromhónapos elévülési határidőn túl indítottak ellene, ezenkívül sérelmesnek tartotta, hogy az időközben történt bérrendezésből kimaradt és ezért visszamenően erre az időre havi 130 forint megfizetését kérte. A munkaügyi bíróság a fegyelmi határozatot hatályon kívül helyezte és a tanácsot fél évre visszamenőleg a havi 130 forint megtérítésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a főelőadó a szóban forgó ügyben valóban késedelmesen intézkedett, de ezzel o panaszost hátrány nem érte. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőket mondta ki: Tévedett és ezáltal törvényt sértett a munkaügyi bíróság. A késedelmes ügyintézés ugyanis — vétkes kötelezettségszegés esetén — egymagában is fegyelmi vétséget valósíthat meg. Tehát ebben az esetben a bíróságnak egyrészt azt kellett volna tisztáznia, hogy a tanács kellő időben indította-e meg a fegyelmi eljárást, másrészt amennyiben igen, a főelőadót terheli-e olyan vétkes kötelezettségszegés, ami fegyelmi büntetés kiszabásának alapjául szolgálhat. A munkaügyi bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy nem lehet fegyelmi eljárást indítani, vagy annak mellőzésével büntetést kiszabni, ha a fegyelmi vétség felfedezése óta három hónap, illetve elkövetése óta egy év már eltelt. A dolgozó neveléséhez ugyanis szükséges, hogy szoba ajtajában levő kulcsot észrevétlenül magához vette. Este az illemhely nyitott, ablakán át bemászott az iskolába, majd a kulccsal benyitott a tanáriba. A helyiséget átkutatva öss-zesen 280Ó forint értékben magnetofont, stopperórát és egyéb tárgyakat vitt el. Pusztaszabolcson szintén iskolába tört be két alkalommal, 4000 forint körüli értékben pénzt és egyéb felszereléseket vitt el. Pécsett egyik ismerősétől, aki éjszakára szállást adott neki, 1360 forintot lopott. De Budapesten és Cegléden is különböző sértetteket károsított meg. Egy alkalommal megismerkedett D. Bertalan fiatalkorúval, cigán- di lakossal, aki kikerülve a szülői felügyelet alól hosszabb ideje nem dolgozott, csavargott. Hamar barátságot kötöttek. Gyülvészi elmondta neki, hogy lopásért többször volt börtönben és bűncselekmény elkövetésébe avatta be társát. Ecsetelte előtte, a pénzszerzés könnyű lehetőségét, a fiatalkorú beleegyezett a közös tett elkövetésébe. Az egyik vecsési iskolába az ablakot betörve hatoltak be, ahonnan pénzt és 4700 forint értékben különböző ingóságokat vittek el. De a fiatalkorú elfogásáig, önállóan is követett el lopást és sikkasztást. Végül is mindketten előzetes letartóztatásba kerültek és a bíróság előtt felelnek tetteikért. O. F. a fegyelmi vétséget a felelősségre vonás viszonylag rövid időn belül kövesse. A főelőadó mindvégig azt állította: csak négy hónappal a fegyelmi eljárás megindítása után tudta meg, hogy ellene ilyen eljárás van folyamatban. Ennek tisztázására a munkaügyi bíróság a bizonyítási eljárás lefolytatását meg sem kísérelte. Elfogadta a tanács állítását, hogy a fegyelmi eljárást három hónapon belül indította meg. Ezt az állítást azonban a per adatai nem támasztják alá, holott a fegyelmi eljárás megindítását a dolgozóval azonnal szóban vagy írásban félreérthetetlenül közölni kell. Ennek megtörténtének bizonyítása ebben az ügyben a tanácsot terheli. A munkaügyi bíróság azt sem indokolta, miért nem hallgatták meg azt a tisztviselőt, aki a fegyelmi megindítása után csaknem három hónappal a főelőadó meghallgatásáról készült jegyzőkönyvet vezette, mert vallomásából megnyugtatóan tisztázni lehetne, hogy a fegyelmi eljárást a dolgozó tudomására hozták-e. Amint már lapunkban korábban hírül adtuk, súlyos bűncselekmény tárgyalását kezdte meg az elmúlt héten a Pest megyei Bíróságon dr. Korpássy Gyula tanácsa. A harmincéves Andó Mihály öntödei munkás ült a vádlottak padján. Az ügyész előterjesztette vádirat szerint bűne: egyrendbeli erőszakos nemi közösülés, kétrendbeli erőszakkal elkövetett magánlaksértés, különösen kegyetlen és előre kitervelt módon, valamint aljas indokból elkövetett emberölés. Andó Mihály 1970-ben kötött házasságot a vele egykorú, Al- sónémedin élő Kránicz Erzsébettel. Kapcsolatuk azonban rövid idő alatt megromlott, s ezért elváltak. A későbbiekben Andó Mihályt két év hathónapi szabadságvesztésre ítélték erőszakos nemi közösülés kísérlete miatt. Tavaly április 20-án szabadult, feltételesen. Hamarosan felkereste volt feleségét, és kérte: állítsák helyre kapcsolatukat. Az asszony beleegyezett, és élettársi viszonyban éltek egészen tavaly őszig. Erről az időszakról így beszélt Andó Mihály a tárgyaláson: j— Nem volt akkor semmi probléma közöttünk, magam is csodálkoztam, milyen szépen élünk. Ezután azonban újra megromlott a kapcsolatuk. A férfi — akárcsak korábban — hűtlenséggel vádolta életlár. sát, többször bántalmazta, aki vé-'ül is november 23-án ismét kiadta az útját. Ennek ellenére a férfi gyakran elment az asszony elé munkahelyére — a fővárosban dolgozott —. ilyenkor rendszerint együtt indultak bevásárolni, s többször ajándékot is vett a nőnek, aki azt elfogadta. A vádirat szerint november 28-án este 7 óra körül bemászott volt élettársa lakásába, s megerőszakolta. A tanúk vallomása szerint Andó Mihály december 1-én ismét megjelent Kránicz Erzsébet szüleinek a lakásán, s A munkaügyi bíróság ítélete törvénysértő azért is — hangzik tovább a határozat —, mert olyan kereseti kérelem felől határozott, ami nem is tartozik hatáskörébe: nevezetesen, hogy havi 130 forintot alapul- véve, a tanácsot fizetéskiegészítés megtérítésére kötelezte. A megyei tanács elnökének az igazgatási dolgozók soron kívüli bérrendezése tárgyában kiadott rendelkezése úgy szólt, hogy az ügyintézői állomány- csoportban vagy ennél magasabb beosztásban levők legalább 80—150 forint havi bérrendezésben részesüljenek. A munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy a megadott kereten belül egy-egy dolgozó részére — munkáját, magatartását, stb-t értékelve — milyen összegű béremelést biztosít. Ebben a kérdésben a munkaügyi bíróság nem foglalhat állást. Mindezekből következik, hogy a bíróság jogerős ítélete megalapozatlan és törvénysértő, tehát azt hatályon kívül kellett helyezni és a bíróságot új eljárásra utasítani. H. E. a szomszédba menekülő volt feleségét és annak anyját nyitott zsebkéssel követte. Végül december 12-én délután fél 3 órakor újra felkereste Kránicz Erzsébetet Alsónémedin. Kérte: próbálják meg újra a regi kapcsolat megújítását. Ismét vitatkozni kezdtek, a férfi n nőt az olajkályha mellé lökte, a keze ügyébe eső szódásüveggel. fejbeütötte, majd megfojtotta. Ezután — egy korábban vásárolt — borotvával két helyen elvágta a torkát, és összevagdosta a testét. Tettének elkövetését követő- leg két nappal — egy italozással töltött éjszaka után — önként jelentkezett a rendőrségen. — Nem tudom, hogyan jutottam el idáig, nem tudtam öt elfelejteni, nem voltam képes nélküle élni — mondta a tárgyaláson a vádlott. Az orvosszakértők után a tanúkat hallgatta ki a bíróság. Ezt követőleg az ügyész tartotta meg vádbeszédét, és halálbüntetés kiszabását kérte. Andó Mihály védője a vád néhány pontját — egyrendbeli erőszakos nemi közösülés, erőszakkal elkövetett magánlaksértés és az emberölést súlyosbító előre megfontoltság, valamint aljas indok szándékát — vitatta, s meghatározott időtartamú börtönbüntetés kiszabását kérte. Andó Mihály bűnügyében tegnap ítélkezett a Pest megyei Bíróság. A vádlottat kétrendbeli magánlaksértésben és különösen kegyetlen módon elkövetett emberölés elkövetésében találta bűnösnek. A bíróság figyelembe véve a tanú- vallomásokat, a per- és védőbeszédet, az erőszakos nemi közösülést, valamint a gyilkosságot súlyosbító aljas indokot és előre megfontoltságot nem látta bizonyítottnak. Tettéért a Pest megyei Bíróság életfogytiglan tartó szabadságvesztésre ítélte Andó Mihályt. Az ügyész súlyosbításért, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. V. F. knarill autósboltok ! Wartburgból Bp. V.. Dimitrov tér 5. Trabant bolt LBp XI. Bartók Béla út 41. autöfelszeretési szaküzlet Bp.Vl. Lenm krt. 09. * Polski-Fiat-bolt Bp xm .Tahi u. 74. Skodabolt Bp. XI; Schönherz Z u. 31. zsiguli-bott Bp XIV; Martot Flóra u. 29 Tíz nap rendleleteiből VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Gazdaságpolitikai kisszótár Dr. M. J. Betörtek az iskolába is Életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték a borotvás gyilkost 4 L i
