Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-17 / 114. szám

Kiállításokat is terveznek Kísérleti előtér a mivel isi házban Másfél hónapja, április 1-én lépett hivatalba Furuglyás Géza, a veresegyházi művelő­dési központ igazgatója. Első kérdésem tüstént elhárítja: — Ilyen rövid idő alatt nem szerezhettem annyi ta­pasztalatot, hogy felelősséggel nyilatkozhassam a község kulturális életéről; vagy a művelődési ház megkülönböz­tető sajátoságairól. Takaros épület Belátom érve igazát, ám beszélgetésünk közoen mégis összeáll a kép; s akarva-aka- ratlan formálódik bennem a vélemény. Nem túl összetett, nem a részletekre figyelő; mindenesetre kedvező. Hogy miért? A művelődési központ for­máját tekintve sem bitorlója pusztán az első hallásra hang­zatos központ elnevezésnek. Tudom persze, hogy a kifeje­zés nem az épület kül- és bel- alakjára vonatkozik elsősor­ban, hanem feladataira: az egy-egy községben vagy akár egy tájegységben betöltött szerepére. Nem mindegy azonban, hogy a közművelő­dés épülete omladozó, romos, elavult, vagy — mint Veres­egyházon — takaros, mutatós, vonzó és korszerű. Ez a tárgyi feltétel. S a személyi? — Kevés olyan községi mű­velődési intézményt találha­tunk — mondja Furuglyás Géza —, amelyikben hét fő­foglalkozású személy látja el a teendőket Közülük négy népművelő, vagy mint fiatal kollégáim, annak készülnek. A művelődési központ két épületből áll. Az előteret, a könyvtárat, az irodákat, a tár­salgót és a nagytermet magá­ban foglaló művelődési, és a mellette 'felépült ifjúsági ház­ból. Az utóbbi egyemeletes, termei világosak, tágasak. Egyelőre az általános iskola használja, de már csak egy­két évig. Nemrégiben befe­jezték az új fűtésrendszer sze­relését; egy kazánról melegí­tik ezentúl a két házat, s a két közeli óvodát is. Az elő­térben szintén átalakítás nyo­mai látszanak. A hely szelleme — A régi fűtésrendszert le­bontják. Üj berendezést kap a helyiség. Erre az előtérkísérlet miatt van szükség. Erteilen arckifejezésem lát­tán az igazgató magyarázni kezd: — A Népművelési Intézet kért fel bennünket, hogy ve­gyünk részt a kísérletben. A próbálkozástól sokat várnak a közművelődési szakemberek. Lényege, hogy a művelődési házba belépő látogató rögtön információkat kapjon, azon­nal érintse meg a hely szelle­me. Konténerasztalokon elhe­lyezzük egy-egy téma anya­gát. A kisállattartás, a lakás­építkezés és a házikert hasz­nos tudnivalóiról, a szakiro­dalomtól a diafilmekig min­den segédanyag a közönség szolgálatára áll. A kis aszta­lokat mindenki maga mellé húzhatja, kényelmesen —, ha tovább nem is, a várakozás ideje alatt — olvashat, búvár­kodhat. Kiállításokat is terve­zünk ide. Szeretnénk, ha ké­sőbb a közönség az előtér miatt is bejönne a házba. — Milyen újdonságokkal szolgál még a ház? — Először szerveztük meg a végzős általános iskolások közös látogatását. Május 30-ra egész napos programot állí­tottunk össze. Először tájékoz­tatjuk őket az intézmény te­vékenységéről, majd élőben mutatjuk be a csoportokat. Reméljük, hogy a fiatalok kedvet kapnak a látottakhoz. Nyugdíjasklub Ha már a tervekről fagga- tóztunk, essen szó a hagyomá­nyokról is: — Folyamatosan működ­nek szakköreink, klubjaink: a népdalkor, az énekkar, a né­pi tánccsoport, a citerazene- kar, a nyugdíjas-, az utazó- és az ifjúsági klub. Pénteken­ként próbál a Forrás színpad, és szorgoskodnak a fotókör­ben is. Új ember vagyok a községben, de azt rögtöri ész­revettem. hogy a fiatalabbak- tól az idősebbekig minden ré­tegből szívesen látogatják a művelődési házat. Csak egy pél da: nyugdíj asklubunkba kilencvenen járnak. Sok mindent felsoroltunk már, de lenne még említeni- váló. Summázzunk egysze­rűen: folyik az élet a veresi házban. Gáti Zoltán Búcsú az alma matertől A Galga-völgy iskolaközpontja Aszód. E rangját a Petőfi Sándor Gimnázium és Gépészeti Szakközépiskola adja, amely­nek falai között több mint két évszázada készülnek az újabb és újabb generációk az életre. Ebben a tanévben hetvenöt gim­nazista érettségizik, a szakmunkások középiskolájának levele­ző tagozatán tizenketten, a gépészeti szakközépiskolá levelező osztályaiban harmincnégyen, a gimnázium levelező tagozatán harmincán vizsgáznak. Képünkön: búcsú az alma matertől. Takács Pál felvétele „Visz a fejem világgá” Valkó nyelvjárása9 dűlő- és ragadványnevei* Budapest távolabbi körze­tében három nyelvjárás ta­lálkozik: a dunántúli, a palóc és a déli. Ennek a sajátos helyzetnek a következménye, hogy a Budapest környéki na­gyobb városok, gyakran a ki­sebb falvak lakói is kétnyel- vűek, azaz általában a köz­nyelvet beszélik, de otthon azonnal a hazai tájnyelvre váltanak át. Köztük, mellettük viszont olyan nyelvi közösségek öl­nek, amelyek megőrizték nyelvjárási sajátosságaikat, egyéni szókincsüket, szoká­saikat, hagyományaikat. Gödöllőt és környékét leg­erősebben a palóc nyelvjárás hatása, megléte jellemzi. Szép számmal találunk olyan falva­kat, melyekben a lakosság ezt a nyelvjárást beszéli. A járás egyik ilyen közsé­ge a háromezer lelket szám­láló Valkó. Egy félnapos, él­ményekben gazdag kirándu­láson jónéhány szemléletes, jellemző példát sikerült ösz- szegyűjtenünk, amelvek lehe­tővé tették a további mun­kát. 1 Hangtani jelenségek Egy-egy nyelvjárás hang­tani, szókészletbeli, különbö­ző alaktani sajátosságok alap­ján különböztetnek meg a * Gödöllö krónikoíróinak 1976. évi pályázatán részt vett Írás. I. szakemberek, s így különül­nek el a mindennapi életben is. Amíg például az ország nyugati területe a zöngés más­salhangzókról híres, addig a Duna-Tisza köze némely köz­ségei az ő-zésről, más terü­letek pedig a kik, szíp, vír- alakokról. Az északkeleti ré­szeken ilyen sajátos jelenség a már említett palóc nyelv­járás. A palócra jellemző hang­tani jelenségek közül Valkón is azon nyomban észrevehe­tő az illabiális a hang. E' hang hosszú párja a labiális hosz- szú a (szatva, apam). Az e hang általában zártabb, mint a köznyelvi. Magánhangzó­rendszerére jellemző ez a zárt e-zés, időnként az i-zés is fel­bukkan. Az u és az ü hang a szokásosnál jobban meg­nyúlik, például húszat. Elszór­tan diftongusoklcal is találko­zunk (uo, üö, ie), de ez a je­lenség itt nem tipikus. Hang- súlytalan szótagban, különö­sen a tárgyrag és a többes­jel után. gyakori á köznyel­vinél zártabb, rövidebb ma­gánhangzó: zsákokot, pony- vákot. Ugyancsak zártabb az a hangja is, például szatva. A magánhangzó-változások közül kiemelkedő még az a jelenség, hogy az l, r, j, han­gok előtt a magánhangzó meg­nyúlik, és ezek a hangok ki­esnek: dógonyi, pörkőnyi, vöt. A dőgoznyi és a pörkőnyi példák azt is mutatják, hogy gyakran palatalizálódik az n- hang. Ugyancsak tipikus a mássalhangó-változások kö­zül az ly hang geminálódása, azaz a köznyelvinél hosszabb időtartamú ejtése (ollyan, illyen). E hang.tani jelenségeken kí­vül megemlíthetjük még pél­dául, hogy a meg igekötő g- je hasonul az utána követ­kező ige első mássalhangzó­jához: mehhal, meffog stb. A határozott névelő gyakran magánhangzóval kezdődő szó előtt is a és nem az, a asz­tal, a ember. Sajátos szavak A hangtani jelenségeknél, is érdekesebbek az erre a te­rületre jellemző sajátos sza­vak, kifejezések, a tájszók. A valkói tájszók egy bizo­nyos része a köznyelvből, a nemzeti nyelv szókincséből teljesen hiányzik. Ilyenek például: cekk (szerető), druzs- ba (vőfény pacsit (him­lő), kecele (tiszta kötény, ame­lyet a munkakötény alatt vi­selnek), puki (kötött szvet- ter), szátva (szövőszék), babka (kender) stb. Sok olyan szó is él e kör­nyéken, amelyet az ország más területéről származó em­ber is ismer, de számára mást jelentenek. Például: a ham­vas (közvetlenül a szalma­Gyermek- és ifjúsági iro­dalmi hetet rendeznem május ,22—29. között a bagi Dózsa György művelődési központ szervezéséDen Bagón és Hé- vízgyörkön. Megkértük Kecs­kés Tibornét, a bagi-hévíz- gyórki .általános iskoxak köz­művelődési igazgatóhelyettesét, tájékoztasson a rendezvény­sorozatról. — Az ünnepi ’ hét esemé­nyeivel az irodalom népszerű­sítését, a gyermekek és ifjak olvasóvá nevelését szeretnénk elősegíteni. Arra törekszünk, hogy az irodalom gazdag kin­csestárát sok formában hoz­zuk közelebb a gyermek ér­zelmi és értelmi világához. Igyekeztünk nagyon változatos programot összeállítani. — A május 22—i megnyitón a gyermekek legsikerültebb rajzait mutatjuk be; azokból válogattunk, amiket a Legked­vesebb irodalmi élményem címmel meghirdetett pályá­zatra készítettek. Ugyanezen a napon Hévízgyörkön asz­faltrajzversenyt rendeztünk, módot adva az úttörőknek és kisdobosoknak a rögtönzésre. Irodalom a filmben címmel felső tagozatosoknak vetítjük május 23-án az Egri csillagok című alkotást. Az alsó tagoza­tosoknak és az óvodásoknak a Mesék a moziban, A kincs­kereső és komája, valamint a János vitéz című műveket. — Rendhagyó irodalom­órákra kerül sor 25-én a két község könyvtárában. Ezeket az alkalmakat arra is föl akar­juk használni, hogy a fiatalok­kal megismertessük a könyv­tári rendet, a könyvtár funk­cióját és a különböző szolgál­tatásokat. A következő napon a két község versmondói mé­rik össze tudásukat. Harminc­öt-negyven résztvevőre szá­mítunk. Természetesen ez a rendezvényünk is, hasonlóan a többihez nyilvános, mindenkit szívesen látunk művelődési központunkban. — Takács Tibor, sok sikeres ifjúsági regény szerzője láto­gat a községekbe, hogy talál­kozzék fiatal olvasóival május 27-én. — Diákcsemegének ígérke­zik a zárónap, május 29-e ese­ménye. A hévízgyörki Novem­ber 21-e Művelődési Ház diák­színjátszói bemutatják Fe­hér Klára Mi, szemüvegesek című kétrészes ifjúsági víg­játékát, amelynek előadására hosszú hónapok óta készülőd­nek a gyerekek. — A rendezvényeket ki­egészítő programmal színesít­jük; könyvkiállítást tervezünk, könyvvásárt és — tombolát. F. M. Hímezni tanulnak A kellemes, napsütéses időjárás ezekben a napokban csak­nem mindenkit a szabadba csalogat. A gödöllői Légszesz úti általános iskola 5. számú napközis csoportja is tanulás után mindig eltölt egy-egy órát a város parkjaiban. Bán Gézáné, a napközi otthon vezetője, a szabad időt kihasználva a hímzés­sel ismerteti meg kisdiákjait. Ifj. Fekete József felvétele SPORT + SPORT -+- SPORT + SPORT Edzett ifjúságért kispályás bajnokság zsákra terített lepedő, ame­lyet szalmaruhának is ne­veznek), a paklincs (kullancs), az érce (jérce), a gúzsaj (fo­nal), a kukoricapogácsa vagy a boroskancsó jelentésű kan- csur. Ide tartoznak az olyan kü­lönleges kifejezése is, mint a hernyós bor (pimpókos bor), vagy a száraz szerda (hamva- zó szerda). A tájszók felsorolása ter­mészetesen nem teljes: ko­rántsem merítettük ki a val­kói nyelvterület szókincsbá­nyáját. Inkább csak egy-egy érdekesebb kifejezést ragad­tunk meg, hogy ezeken a szá­lakon mutassuk be a gödöllői járás, s e gazdag színfoltjá­nak nyelvi jelenségeit. Szebbnél szebb kifejezések Általános, mindennapi be­szélgetések közben lépten-nyo- mon előbukkannak a szebbnél szebb kifejezések. Félnapos kirándulásunk alatt is gazdag anyagot gyűjtöttünk össze. Hadd említsem meg. hogy amikor kedves vendéglátó há- ziassszonyunk borral kínált bennünket, arra a biztatás­ra, hogy ő is koccintson ve­lünk, így felelt: — Nem iszom én, kedvese­im, nekem úgyis visz a fejem világgá. Mennyivel szemléletesebb ez a kifejezés, mint amikor azt mondjuk, hogy fáj a fe­jem a bortól, szédülök tőle, nem esik jól stb. Ilyen kife­jezésekkel gazdagíthatjuk egy­re jobban szürkülő köznyel­vi beszédünket, egyéni stílu­sunkat. A kirándulás során megismerkedtünk — az idő rövidsége miatt, persze, csak dióhéjban — a község föld­rajzával, történelmével, szo­kásaival. Nagy Erzsébet (Folytatjuk) A galgamácsai kispályás labdarúgó-bajnokság legutób­bi fordulójának eredményei: Taped SE—Tsz Agronómia 6—1, Kultur SC—Taped SE 1—4, Vácegres—Váckisújfalu 2—3, SE. Öregfiúk—Taped SE 5—4, Tsz Gépész—Állami Gazdasági MEDOSZ 1—1, Tsz Agronómia —Kultur SC 5—4, összefogás SE—Váckisújfalu 3—2. A táblázatot az összefogás SE vezeti veretlenül, második az SE. öregfiúk, harmadik a Taped SE. Az Edzett ifjúságért mozga­A városi kispályás labda­rúgó-bajnokság e heti forduló­jában a legtöbb gól a IV. kér. FC—KIOSZ találkozón esett. A kisiparosok tizenötször zör­gették meg az ellenfél háló­ját. A kerületiek a három gyorsan bekapott gól után föl­adták, ezután következett a gólparádé. A döntetlenül vég­ződött Alsópark—Vízmű ta­lálkozón a Vízmű már 6—2-re vezetett. Eredmények: Szabadság tér —ÁFÉSZ 4—1, IV. kér. FC— KIOSZ 0—15, ATE—Városgaz­dálkodás 0—3, Gépgyár—Épí­tőipari Szövetkezet 3—2. Az I. osztályú táblázat lom keretében május 8-án serdülőknek rendeztek tornát a községben, amelyen har­mincötén vettek részt. A gal- gamácsaiak lettek az elsők, második Váckisújfalu, harma­dik Galgamácsa Újtelep. Megkezdődött (rriájus 15-én) a serdülők kispályás labda­rúgó-bajnoksága is. Az I. for­duló eredményei: Újtelep— Falu 5—6, Újtelep—Váckisúj­falu 3—0, Falu—Váckisújfalu 3—0. A következő fordulót 22-én bonyolítják le, Váckis- újfalun. Eredmények a II. osztály­ban: KIÍMV-MGI 1—3 Al­sópark—Vízmű 6—6, PAÉV— ATE Gm. 0—3, Vadgazdaság— Tv. Mikro 4—4, HTÜ—Veres­egyház 1—7, Ganz—Volán 3—0, KÄTKI—Humán 0—3. A táblázat zőtlen időjárás miatt elmaradt Pedagógus—Erdőgazdaság és MGI—Vegyesipari Szövetkezet mérkőzést a jövő szerdáig lejátszani. Cs. Tizenöt gélt rúgtak a kisiparosok Ünnepi irodalmi hét Bagón és Hévízgyörkön

Next

/
Thumbnails
Contents