Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-17 / 114. szám
wnc.rrr 1977. MÁJUS 17., KEDD Szentendrei tárlatok Anna Margit festményei — A népművészet alkotásai Szentendrén tavasszal még élénkebb a képzőművészeti élet. Nagyobb számban érkeznek festők motívumgyűjtésre más hazai- tájakról, s esemény Anna Margit tárlata a Művésztelepi Galériában és a skanzen intenzívebb látogatottsága. ' Összpontosító árnyalatok Anna Margitot már nem kell felfedeznünk, első szentendrei bemutatkozása mégis meglepetés. Alkotó türelmetlenség és hiánytalan megoldás jellemzi minden művét; szüntelen megújulás. A népművészet friss áramlásaival telíti saját eszméltét. Pazar felismerések késztetik a nézőt elmélyülésre. Szellemi ajándékkal távozunk, színesebbnek, érzékenyebbnek érezzük magunkat, s azok is vagyunk Anna Margit teremtő alakítása nyomán. Az, hogy Jerikó falai nemcsak a bibliai drámát tükrözik, hanem a trombitások furcsa, loncsos csapatát, s a már repedt falakat, az valami játékosságot is tükröz, mely oldja a kiúttalanságot. Művészete ott válik igazán maradandóvá, mindg megtalálja a benyomás, festői átalakításának mértékét. Ettől lesz minden műve izgalmas számunkra. Képei azért marasztalnak, mert érzékeny árnyalatokra szükséges összpontosítanunk. Hol egy masni, hol egy gyertya, hol egy virág válik csöndes tudatossággal központtá. Erőteljes szellemi mozgás hatja át felületeit, s az el. mélyülés állandósága biztosít újdonságot. Azt ötvözi, ami elmúlt és ami lesz, éli József Attila tanácsát, csak ami lesz, annak van bokra. Ebből a belső gazdagságból egyenesen következik, hogy hol a gyermekrajz, hol a népművészet ösvényére vezényli képeit. Annak külön örülhetünk, hogy a Nemzeti Galériából, a szentendrei és esztergomi múzeumokból kölcsönzött képek mellett, több jelentős magángyűjtemény is szerepel a kiállításon. f amunkák és faragások Mint megírtuk, Szentendrén megnyílt a Népművészetek háza. Lehoczki János iparművész cégére alatt lépünk be a várdombra is felvezető új múzeumba és kékfestő dúcok, kanáltartók, ácsolt ládák, guzsa- lyok faragott díszeiben gyönyörködhetünk. Egy-egy tárgy egy-egy tájat képvisel. A faragott pásztortülök Ceglédről, az ivócsanak Isaszegről, a borotvatartó Nagykőrösről, a mézeskalács-forma Dunabogdányból, a fenőkőtartó tok- mány Abonyból érkezett. Különösen értékes darabok a ráckevei Árpád Múzeumból küldött Ma- lomferkó és áz Áporkáról, Monor- ról gyűjtött fej- fák. A tárlat már az első napokban sok látogatót vonzott, bejegyezték névjegyüket a vendégkönyvbe a nogytarcsai honismereti szakkör tagjai és a ráckevei gimnazisták. Ügy tűnik, erősö. dik a megyei kulturális körforgalom, és Szentendre valóban sokrétű kiállításajánlattal várja a látogatókat. Fotók — montázsok Akit a fotóművészet érdekel, feltétlenül tekintse meg a megyei művelődési központban Ceglédi pásztortülök rajza Hegyi Gábor montázstechnikával és emberi elmélyültség- gel készült alkotásait fákról, lovakról, bolgár tájakról és szigetmonostori öregemberről. Losonci Miklós Sajátos jelleggel9 magasabb szinten Gödi pedagógusok — a Nagy Októberre készülve Első pillanatra meglepő vállalásról kaptunk hírt: Göd nagyközség pedagógusai is csatlakoznak a csepeli munkások felhívásához, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának méltó megünneplésére tettek. Pedig a csepeliek felhívásának éppen az az egyik legjelentősebb vonása, hogy munkájuktól, hivatásuktól függetlenül csatlakozhatnak hozzá a dolgozó kollektívák. Az eredeti cél: magasabb szinten, hatékonyabban teljesíteni az előttünk álló feladatokat. A gödi pedagógusok csatlakozása éppen azt példázza, hogy hivatásuk sajátos jellegéből, tudnak és akarnak kötelességüknél valamivel többet vállalni. A 60. évforduló tiszteletére felajánlották, hogy az iskolai és az óvodai pedagógusközösségek az ifjúság egészséges életmódra nevelése érdekében közösen — társadalmi munkával — játszótereket létesítenek, amelyek felett az úttörő- csapatok és a szülői munkaközösségek vállalnak védnökséget. Célul tűzték ki, hogy a szocialista hazafiságra és a proletár internacionalizmusra nevelés hatékonyságát fokozzák. Ennek érdekében az iskolai könyvtárakat a hazánkról, a Szovjetunióról és a többi szocialista országról szóló könyvekkel gazdagítják és népszerűsítik is ezeket a kiadványokat. Vállalták továbbá, hogy vetélkedőt rendeznek a Szovjetunióról, és ezzel is igyekeznek elmélyíteni a gyermekekben a forradalom óta eltelt 60 év történetét, tudományos, gazdasági fejlődését, illetve kulturális és sporteredményeit. Ugyanakkor a kisdobosok és az úttörők emléksorokkal köszöntik az őket patronáló üzemek szocialista brigádjait" az évforduló alkalmából. Mindezeken kívül a gödi úttörőcsapatok szovjet pajtásokat is meghívnak nyári táborozásaikra. A gödi pedagógusok munkáját mindenképpen javítja majd a vállalások végrehajtása során az intézmények közötti még erősebb együttműködés. SZINKRON! ILMSZEMLL Új hang készül Számunkra ma már természetes, nogy a világ bármilyen nemzetiségű színésze magyarul szólal meg a mozioan, vagy a televízió képernyőjén. Értnető. A Magyarországon forgalomba hozott filmek túlnyomó többségét szinkronizálják: évente csaknem négyszázharmincat. Már-már any- nyira természetessé válik a szinkrönfilm, hogy nem is gondolunk jelentőségére, arra: mit is kapunk a szinkrontól? Pedig nem keveset, mert a feliratos film a szövegnek 'mindössze egyharmad részét képes visszaadni és mindig kisebb-nagyobb távolságra elmarad tőlünk az alkotás gondolatvilága. Május 13-tól 15-ig képet alkothattunk arról, hogy hol is tart a magyar szinkronfilmgyártás. Debrecenben rendezték meg a XI. szinkronfilmszemlét. A háromnapos eseamely az élő beszédet úgj adja vissza, hogy az a színe szék számára átélhető, a közönség számára pedig köny- nyen befogadható legyen. A cél mindenekelőtt: az eredeti alkotás hangulatának, mondanivalójának hűséges tolmácsolása. Mindezeket a szempontokat figyelembe kellett vennie a szinkronfilmszemle tizenegy tagú zsűrijének. A döntést vasárnap, a késő esti órákban hirdette ki dr. Veress József, a zsűri elnöke. A mozifilm kategóriában díjat nyertek az Amerikai éjszaka című francia film adaptálói: Prekop Gabriella szövegíró, Szakáig Mátyás hangmérnök és Vajda István rendező. K televíziós filmek közül első lett a Genovai Fiesco című NSZK-film szinkronja. Magyar alkotói: Neményi Rózsa szövegíró, Hargitai János hangmérnök és Mezei Éva rendező. A Hajíénysorozaton 18 versenyfilmet és három ősbemutatót láthattunk az utóbbi két év alatt készített 850 szinkronfilm közül. A közönség egyértelmű elismeréssel fogadta az alkotásokat, szinte minden film telt ház előtt pergett, bár két moziban, naponta tizenkét órán át vetítettek. S a filmek végén felcsattanó tapsok tanúskodtak az elismerésről. Az idei szinkronfilmszemlén érdekes szakmai újdonsággal is találkozhattunk: az összehasonlít o vetítésekkel. A szemle külföldi vendégei, a szovjet, csehszlovák, lengyel, bolgár és NDK-beli szakemberek magukkal hozták egy- egy általuk szinkronizált film részletét, s ezeket a magyar változattal hasonlították ösz- sze. így láthattuk a Hahó, öcsit oroszul; a Prémium című film néhány jelenetét magyarul, lengyelül és grúz nyelven; a Keserű csokoládét magyarul és németül, sőt egy szovjet filmet francia szinkronnal is. A vetítés . utáni beszélgetés központi kérdése volt, hogy a szinkronrendező, mint autonóm művész, milyen mértékig avatkozhat bele az eredeti filmbe. Hiszen a szinkronszereplők kiválasztásával, á jelenetek hangsúlyozásával és a zörejek eltérő alkalmazásával lehetőség nyílik az eredetitől eltérő gondolati lényeg kialakítására. Ha a részproblémákban voltak is különbségek, abban minden jelenlevő egyetértett, hogy a szinkronrendező csak a film eredeti mondanivalójának csorbítása nélkül valósíthatja meg az új nyelvi adaptációt. Sok szó esett a filmszöveg dramaturgiai problémáiról is. Olyan fordítást kell készíteni. dú-Biíjar megyei tanács és Debrecen város díját a Felső tízezer című film szinkronizálásáért kapta Révész Mária szövegíró, Bélái István hangmérnök és Moldoványi József rendező. A legjobb színészi alakítások díjait Gellei Kornélnak — a Felső tízezer főszerepéért —, illetve Sfzabó Gyulának — az A hazáért harcoltak és A 6-os számú kórterem című filmekben nyújtott szinkronalakításért ítélték oda. Kriszt György Munkásokat várnak a könyvtárba Ünnepi programok V eresegyházon Ötszázkilencvennégy olvasója van a veresegyházi községi könyvtárnak s tavaly csaknem tízezer kötetet kölcsönöztek. A mese- és versmondóversenyeknek, klubfoglalkozásoknak, az iskolásoknak — fiataloknak szervezett vitaesteknek szép számmal voltak vendégei. Az idén az Olvasó munkásért pályázat kiírása teszi lehetővé, hogy Veresegyházon a 146 munkáskönyvtári tagok száma decemberre az összes olvasóknak 25 százaléka legyen. A könyvtár idei kiemelt feladatai: a törődés a gyermekolvasókkal, a gyümölcsözőbb együttműködés a művelődési központtal, a KISZ- szervezettel, az általános iskolával. A politikai könyvek, kiadványok további népszerűsítését kiállításokkal segítik. A könyvtár dolgozói felkeresik az idős, beteg embereket és helyükbe viszik a kért olvasnivalót. A rendezvények ezúttal is rangosak lesznek. Májusban már megemlékeztek Vajda János születésének 150. évfordulójáról, augusztusban pedig Szabó Ervin születésének 100. évfordulója ad alkalmat szép programra. Szeptemberben Emil Zola halálának 75. évfordulója, novemberben pedig Ady Endre születésének 100. évfordulója kínál lehetőségei ünnepi műsorok rendezéséne. TV-FIGYELŐ tv. Bodrogi, jót akart a amikor útjára bocsátotta Enyém a képernyő című sorozatai, hiszen oiy kevés a szórakoztató adás, és olyan műsor talán még nem is készült, amelyet egyetlen színészünk köré csoportosítottak. (Angolosan one-man-show-nak nevezik ezeket a világszerte népszerű összeállításokat). Jót akart, persze, hogy jót akart a tv, de — mint annyi más. hasonlóképpen dicséretes indíttatású kezdeményezése —, ez is csak amúgy fe- lében-harmadában sikerült. Az okok? Már az első. Bárdi György nevével-szemé'.yével fémjelzett összeállításból is láthattuk, hogy sem a színhely — a Nagymező utcai Moulin Rouge zsebkendőnyi színpada és tenyérnyi nézőtere — nem alkalmas egy lát- yánvos show elkészítésére; és épp így az is kiderült; az cgy- vécrlében történő felvétel nemcsak a címszereplőt, de a párÉsznél legyünk! Politikai kabaré a Villám Színpadon Sommás megállapítással kezdhetjük az új bemutatóról szólva: a Vidám Színpad, úgy látszik, most talált igazán magára. Hosszabb idők, s különösen az idei szezon útkereséséi ismeretében, megkockáztathatjuk, hogy ez jelenti a Révay utcai társulat számára az önálló, a sajátos profil kialakításának igazi lehetőségét. Nem arról van természetesen szó. hogy egyáltalán ne játsszon bohózatot, zenés játékot, de alapjellegéül, c legnemesebb hagyományai továbbfejlesztéséül az ilyen kabaréműsor szolgálhat, mint amit ezúttal, Észnél legyünk! címmel a közönség elé vittek. Mi a legfőbb értéke ennek az előadásnak? Paradoxonnal azt felelhetjük: ami benne tiszavirág, az a legmaradandóbb érték is egyben. Vagyis mindaz, ami csakis a mának szól: 1977 magyar társadalmának. Mert erre épül ez a műsor szellemesen, hol csípős, hol fanyar humorral, sokszínűén. Ez alkotja a gerincét, s azok a legsikerültebb számai, amelyek csakis itt.és most akarnak szólni hozzánk, amelyek jelenünk kis görbe tükröcskéit tartják a szemünk elé. Ahogyan politikai kabaréhoz illik. A jelenetek, magánszámok, tréfák füzérét — külön a megszokott konferanszié nélkül is — egységes alapgondolat kapcsolja lazán egybe, amelyet helyenként Szuhay Balázs interpretál könnyed humorral, és Cseh Viktória—Dévényi Cecília—Urban Erika szemeket is vonzó triója énekkel, tánccal gördít tovább. Ami ezt a bizonyos alapgondolatot illeti, azt a cím valójában frappánsan fogalmazza meg: Észnél legyünk, most, napjainkban, ebben az országban, ahol most már valóban rajtunk múlik, hogy miként élünk — ha észnél vagyunk. Így azután az előadás — a kabaré tulajdonságához illően — természetesen azokat a jelenségeket csippenti föl, amelyek arra mutatnak: mintha nem mindig és mindenütt lennénk teljesen észnél dolgaink ellátásában. számos ismert helyzetével találkozunk ezáltal, humoros, ironikus és — ne tessék megijedni! — elgondolkodtató megfogalmazásban. Mert például bosszankodunk is, nevetünk is, el is gondolkodunk azon, hogy miért nem kapni gyakran valami olyasféle apróságot, mint egyfajta dugó (de helyettesíthetjük ezt bármi hasonlóval), amelyet Ágoston György—Kállai István jelenetének főhőse keres, egészen az államtitkárig kényszerülve az „óriási kéréssel”, Ha belegondolunk: többről van itt szó, mint egyszerű ellátási probléma mulatságos megjelenítéséről, mert mondhatnánk ilyen kabaréba igazán nem illő kifejezéseket is, hogy termékszerkezet, gazdaságosság, szükségletre termelés, meg hasonlók. "i- vessünk egy jót. de aztán gondolkodjunk. Észnél legyünk! Valami ilyesfélére intenek a különféle magatartásformákat gúnyoló tréfák is. Mint például az a tsz-el- nök (s miért ft* helyettesíthetnénk más foglalkozású vezetővel is), aki eszem-iszommal, vadászgatással szeretné kijárni, ez esetben „kivadászni” (Novobáczky Sándor: Kivaaaszat) azt, ami más úton nem megy. S ki ne ismerne olyanokat, akik csak azért utaznak (mint G. Szabó Judit VeteLkeáujenek két hősnője), hogy utána hencegve licitáljanak túl mindenkit felszínes, sznob élményeikkel. Tollhegyre kerül, s reflektorfénybe a vállalati üzletkötő is, aki ezeket a drága külfö! i utakat egyenesen állampénzen szeretné, persze, kellő nyelvtudás nélkül, s így azután tévedésből nem ezer üveg ecetet ad el, hanem százezer üveg sört vásárol. (Bognár Tibor: Ki lúd németül?) No persze nemcsak efféle „pellengért” láthatunk, hanem más jellegű dolgainkról is szó esik, egyebek között a lakáskérdésről, családtervezésről, s hasonlókról. Külön érdekesség, amikor Szuhay több közéleti személyiséggel folytat frappáns interjúkat. Miközben a megkérdezettek arcképét vetítik, magnóról halljuk a feleletüket. Miniszter — Pozsgay Imre, Bon- dor József — éppúgy megszólal, mint író, lapszerkesztő, neves sportember. Még az áremelés kényes témájáról is szó esik áttételes humorral Csikós Nagy Béla szájából. Minden rétedhez szólni kíván ez a sokszínű, az előbbiekhez hasonló problémákat könnyedén, szórakoztatóan föltálaló műsor. Ez külön is folytatásra méltó erénye. Ezért légióként a szerkesztőket: a saját írá-; saival is részt vevő Kaposy Miklóst és Révész Pált illeti elismerés. / további jó összeállítások reményében most nézzünk el afölött, hogy a poénok helyenként lehetnének erőteljesebbek, jobban a lényegre tapintóa.., s a nem teljesen egységes színvonalat is megbocsáthatjuk. Egy-két didaktikusabb, mondhatnánk, „szájba- rágósabb” részlete is akad ugyanis az előadásnak. (Pl.: a Segítség, I o- költem!) Találkozni „visszaköszönő” ötletekkel is. Meggondolandónak látszik az is, hogy n korább; műsorok egy-két ismertebb keretjátékának (pl. az iskolai kérdés-felelet forma) mi legyen a további sorsa. Most ; nak ugyanis azon a ponton, amikor éppúgy kifulladhatnak, unalmassá válhatnak, mint ellenkezőleg: a közönség által várt. megúiulni tudó hagyománnyá érlelődhetnek. Lendületes, hangulatos, ahol kell, látványos rendezéssel segíti elő Va- rady György az új produkció sikerét, Vogel Eric gyors változásokat biztosító díszletei köz tt. Dévényi Cecília koreográfiájával. A kabaréban egyébként a színháznak csaknem az egész társulata közreműködik. Méltánytalannak tűnik bárkit is kiemelni, mivel mindannyian jó kedvvel, frissen, a helyzetekhez illően játszanak, valamennyien több szerepben is. Ám Kabos László Co- lombo-paródiájáról, apró részletmegfigyeléseinek igazi művészi bravúrjáról mégsem szabad hallgatnunk, s emlékezetes teljesítmény Kása András sokarcúsága ezúttal is, éppúgy, mint Csákányi László jellemábrázoló, Kibédi Ervin fanyar humora, Faragó Vera finom eleganciajú és Lorán Lenke robbanó mókázása, vagy Verebéig Iván, Gálcsiky János, Viola Mihály sajátos, a kabaré’, au jól érvényesülő egyénisége. A Vidám Színpad ezúttal nemcsak bizonyított, hanem igényt is támasztott. S ezt az igényt tartósan kell kielégítenie: legyen otthonos falai között a politikai kabaré, legyen minél inkább a politikai kabaré otthona. Lőkös Zoltán ! nás szeparéajtók mögé zárt . közönségéi is erősen Kiiáraszt- az ja. Most, vasárnap este, amikor Bodrogi Gyuláé lett a képernyő, még Kínosabban ta- pasztalnaUuk a fentiekéi, s leszengiünk a kamerákon túliak feszengését, izzadásos erőlködését latva. Ráadásul az egész programból hiányzott a szerkesztés. a ■ ritmus. Egy amolyan gyors kézzel összerakott kabarékeverék pergett le a szemünk előtt, ha lehet, még a Bárdiféle est esetlegességeit is fölülmúlva. A poének pedig... Hát, ami a szellemeséget illeti, a Bod- rogi-show ezzel nemigen vádolható. (A jobb szerepekre érdemes Horváth Gyula patyolat-ruhás jegesembere vitte el a pálmát a sületlenségek elővezetésében.) Nem tudni, kié lesz legközelebb a képernyő, de minden megfáradt, a szórakoztatás helyett inkább fölbosz- szantott néző hevében őszintén kívánjuk: olyan valakié, legyen, aki megíratja, megszerkeszteti. és egy arra alkalmas helyiségben — nem kutyafuttában — véteti fel a maga egy órálát. Az ötlet — ismételjük — jó, de ahogyan csinálják... Gyerekműsorok, a hűvös, esős idő a gyerekeket is oda- kényszer:teite a készülékek elé. A műsorszerkesztés —• mintha csak megérezte volna —, a szokásosnál több gyerekműsort iktatott erre a két napra. Jókat is, rosszakat is. Szóljunk előbb arról, ami nem tetszett. Ilyen volt a szombaton délután vetített Hatéves vagyok című verseszenés összeállítás, amelyet G. Szabó Lőrinc rendezett. Éppen az ő munkája zavart, mégpedig azért, mert élő szereplőt. állatjelmezes közreműködőt. álló és mozgó rajzolatokat egy helyiségbe, egy jelenetbe • terelt. Más világot idéz az egyik, megint mást a másik. A másik — a soklcal jobb — gyermekműsort vasárnap délután láttuk: a debreceni Délibáb együttest 'mutatta be Molnár György rendező. Éppen úgy. ahogy azt a néző szereti : egyszerűen, őszintén, 'minden művi keresettségtől mentesen: Lelkes és tehetséges zenetanárokból áll ez a Délibáb, akik egyaránt nagyszerűen muzsikálnak, és tanítják a muzsikát. Kedvvel csinálnak kedvet á népdalok megismeréséhez. Akácz László