Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-17 / 114. szám

wnc.rrr 1977. MÁJUS 17., KEDD Szentendrei tárlatok Anna Margit festményei — A népművészet alkotásai Szentendrén tavasszal még élénkebb a képzőművészeti élet. Nagyobb számban érkez­nek festők motívumgyűjtésre más hazai- tájakról, s esemény Anna Margit tárlata a Művész­telepi Galériában és a skanzen intenzívebb látogatottsága. ' Összpontosító árnyalatok Anna Margitot már nem kell felfedeznünk, első szentendrei bemutatkozása mégis meglepe­tés. Alkotó türelmetlenség és hiánytalan megoldás jellemzi minden művét; szüntelen meg­újulás. A népművészet friss áramlásaival telíti saját eszmé­ltét. Pazar felismerések kész­tetik a nézőt elmélyülésre. Szellemi ajándékkal távozunk, színesebbnek, érzékenyebbnek érezzük magunkat, s azok is vagyunk Anna Margit terem­tő alakítása nyomán. Az, hogy Jerikó falai nemcsak a bibliai drámát tükrözik, hanem a trombitások furcsa, loncsos csapatát, s a már repedt fala­kat, az valami játékosságot is tükröz, mely oldja a kiúttalan­ságot. Művészete ott válik iga­zán maradandóvá, mindg meg­találja a benyomás, festői át­alakításának mértékét. Ettől lesz minden műve izgalmas számunkra. Képei azért ma­rasztalnak, mert érzékeny ár­nyalatokra szükséges összpon­tosítanunk. Hol egy masni, hol egy gyertya, hol egy virág vá­lik csöndes tudatossággal köz­ponttá. Erőteljes szellemi moz­gás hatja át felületeit, s az el. mélyülés állandósága biztosít újdonságot. Azt ötvözi, ami el­múlt és ami lesz, éli József At­tila tanácsát, csak ami lesz, an­nak van bokra. Ebből a belső gazdagságból egyenesen követ­kezik, hogy hol a gyermekrajz, hol a népművészet ösvényére vezényli képeit. Annak külön örülhetünk, hogy a Nemzeti Galériából, a szentendrei és esztergomi múzeumokból köl­csönzött képek mellett, több jelentős magángyűjtemény is szerepel a kiállításon. f amunkák és faragások Mint megírtuk, Szentendrén megnyílt a Népművészetek há­za. Lehoczki János iparművész cégére alatt lépünk be a vár­dombra is felvezető új mú­zeumba és kékfestő dúcok, ka­náltartók, ácsolt ládák, guzsa- lyok faragott díszeiben gyö­nyörködhetünk. Egy-egy tárgy egy-egy tájat képvisel. A fara­gott pásztortülök Ceglédről, az ivócsanak Isaszegről, a borot­vatartó Nagykőrösről, a mé­zeskalács-forma Dunabogdányból, a fenőkőtartó tok- mány Abonyból érkezett. Különö­sen értékes dara­bok a ráckevei Árpád Múzeum­ból küldött Ma- lomferkó és áz Áporkáról, Monor- ról gyűjtött fej- fák. A tárlat már az első napokban sok látogatót von­zott, bejegyezték névjegyüket a vendégkönyvbe a nogytarcsai hon­ismereti szakkör tagjai és a rácke­vei gimnazisták. Ügy tűnik, erősö. dik a megyei kul­turális körforga­lom, és Szentend­re valóban sokré­tű kiállításaján­lattal várja a lá­togatókat. Fotók — montázsok Akit a fotóművészet érdekel, feltétlenül tekintse meg a me­gyei művelődési központban Ceglédi pásztortülök rajza Hegyi Gábor montázstechni­kával és emberi elmélyültség- gel készült alkotásait fákról, lovakról, bolgár tájakról és szi­getmonostori öregemberről. Losonci Miklós Sajátos jelleggel9 magasabb szinten Gödi pedagógusok — a Nagy Októberre készülve Első pillanatra meglepő vál­lalásról kaptunk hírt: Göd nagyközség pedagógusai is csatlakoznak a csepeli munká­sok felhívásához, amelyet a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 60. évfordulójának méltó megünneplésére tettek. Pedig a csepeliek felhívásának éppen az az egyik legjelentő­sebb vonása, hogy munkájuk­tól, hivatásuktól függetlenül csatlakozhatnak hozzá a dolgo­zó kollektívák. Az eredeti cél: magasabb szinten, hatéko­nyabban teljesíteni az előttünk álló feladatokat. A gödi peda­gógusok csatlakozása éppen azt példázza, hogy hivatásuk sajátos jellegéből, tudnak és akarnak kötelességüknél vala­mivel többet vállalni. A 60. évforduló tiszteletére felajánlották, hogy az iskolai és az óvodai pedagógusközös­ségek az ifjúság egészséges életmódra nevelése érdekében közösen — társadalmi munká­val — játszótereket létesíte­nek, amelyek felett az úttörő- csapatok és a szülői munkakö­zösségek vállalnak védnöksé­get. Célul tűzték ki, hogy a szocialista hazafiságra és a proletár internacionalizmusra nevelés hatékonyságát fokoz­zák. Ennek érdekében az isko­lai könyvtárakat a hazánkról, a Szovjetunióról és a többi szocialista országról szóló könyvekkel gazdagítják és népszerűsítik is ezeket a kiad­ványokat. Vállalták továbbá, hogy ve­télkedőt rendeznek a Szovjet­unióról, és ezzel is igyekeznek elmélyíteni a gyermekekben a forradalom óta eltelt 60 év tör­ténetét, tudományos, gazdasági fejlődését, illetve kulturális és sporteredményeit. Ugyanakkor a kisdobosok és az úttörők emléksorokkal köszöntik az őket patronáló üzemek szocia­lista brigádjait" az évforduló alkalmából. Mindezeken kívül a gödi úttörőcsapatok szovjet pajtásokat is meghívnak nyári táborozásaikra. A gödi pedagógusok munká­ját mindenképpen javítja majd a vállalások végrehajtá­sa során az intézmények kö­zötti még erősebb együttműkö­dés. SZINKRON! ILMSZEMLL Új hang készül Számunkra ma már termé­szetes, nogy a világ bármilyen nemzetiségű színésze magya­rul szólal meg a mozioan, vagy a televízió képernyőjén. Értnető. A Magyarországon forgalomba hozott filmek túlnyomó többségét szinkroni­zálják: évente csaknem négy­százharmincat. Már-már any- nyira természetessé válik a szinkrönfilm, hogy nem is gondolunk jelentőségére, arra: mit is kapunk a szinkrontól? Pedig nem keveset, mert a feliratos film a szövegnek 'mindössze egyharmad részét képes visszaadni és mindig kisebb-nagyobb távolságra el­marad tőlünk az alkotás gon­dolatvilága. Május 13-tól 15-ig képet alkothattunk arról, hogy hol is tart a magyar szinkronfilm­gyártás. Debrecenben rendez­ték meg a XI. szinkronfilm­szemlét. A háromnapos ese­amely az élő beszédet úgj adja vissza, hogy az a színe szék számára átélhető, a kö­zönség számára pedig köny- nyen befogadható legyen. A cél mindenekelőtt: az eredeti alkotás hangulatának, mon­danivalójának hűséges tolmá­csolása. Mindezeket a szempontokat figyelembe kellett vennie a szinkronfilmszemle tizenegy tagú zsűrijének. A döntést va­sárnap, a késő esti órákban hirdette ki dr. Veress József, a zsűri elnöke. A mozifilm kategóriában díjat nyertek az Amerikai éjszaka című francia film adaptálói: Prekop Gab­riella szövegíró, Szakáig Má­tyás hangmérnök és Vajda István rendező. K televíziós filmek közül első lett a Geno­vai Fiesco című NSZK-film szinkronja. Magyar alkotói: Neményi Rózsa szövegíró, Hargitai János hangmérnök és Mezei Éva rendező. A Haj­íénysorozaton 18 versenyfil­met és három ősbemutatót láthattunk az utóbbi két év alatt készített 850 szinkron­film közül. A közönség egyér­telmű elismeréssel fogadta az alkotásokat, szinte minden film telt ház előtt pergett, bár két moziban, naponta tizenkét órán át vetítettek. S a filmek végén felcsattanó tapsok ta­núskodtak az elismerésről. Az idei szinkronfilmszemlén érdekes szakmai újdonsággal is találkozhattunk: az össze­hasonlít o vetítésekkel. A szemle külföldi vendégei, a szovjet, csehszlovák, lengyel, bolgár és NDK-beli szakem­berek magukkal hozták egy- egy általuk szinkronizált film részletét, s ezeket a magyar változattal hasonlították ösz- sze. így láthattuk a Hahó, öcsit oroszul; a Prémium cí­mű film néhány jelenetét magyarul, lengyelül és grúz nyelven; a Keserű csokoládét magyarul és németül, sőt egy szovjet filmet francia szink­ronnal is. A vetítés . utáni beszélgetés központi kérdése volt, hogy a szinkronrendező, mint autonóm művész, milyen mértékig avatkozhat bele az eredeti filmbe. Hiszen a szinkronszereplők kiválasztá­sával, á jelenetek hangsúlyo­zásával és a zörejek eltérő alkalmazásával lehetőség nyí­lik az eredetitől eltérő gondo­lati lényeg kialakítására. Ha a részproblémákban voltak is különbségek, abban minden jelenlevő egyetértett, hogy a szinkronrendező csak a film eredeti mondanivalójának csorbítása nélkül valósíthatja meg az új nyelvi adaptációt. Sok szó esett a filmszöveg dramaturgiai problémáiról is. Olyan fordítást kell készíteni. dú-Biíjar megyei tanács és Debrecen város díját a Felső tízezer című film szinkronizá­lásáért kapta Révész Mária szövegíró, Bélái István hang­mérnök és Moldoványi József rendező. A legjobb színészi alakítások díjait Gellei Kor­nélnak — a Felső tízezer fő­szerepéért —, illetve Sfzabó Gyulának — az A hazáért harcoltak és A 6-os számú kórterem című filmekben nyújtott szinkronalakításért ítélték oda. Kriszt György Munkásokat várnak a könyvtárba Ünnepi programok V eresegyházon Ötszázkilencvennégy olvasó­ja van a veresegyházi községi könyvtárnak s tavaly csaknem tízezer kötetet kölcsönöztek. A mese- és versmondóverse­nyeknek, klubfoglalkozások­nak, az iskolásoknak — fiata­loknak szervezett vitaesteknek szép számmal voltak vendégei. Az idén az Olvasó munká­sért pályázat kiírása teszi le­hetővé, hogy Veresegyházon a 146 munkáskönyvtári tagok száma decemberre az összes olvasóknak 25 százaléka le­gyen. A könyvtár idei kiemelt feladatai: a törődés a gyer­mekolvasókkal, a gyümölcsö­zőbb együttműködés a műve­lődési központtal, a KISZ- szervezettel, az általános isko­lával. A politikai könyvek, ki­adványok további népszerűsí­tését kiállításokkal segítik. A könyvtár dolgozói felkeresik az idős, beteg embereket és he­lyükbe viszik a kért olvasni­valót. A rendezvények ezúttal is rangosak lesznek. Májusban már megemlékeztek Vajda Já­nos születésének 150. évfordu­lójáról, augusztusban pedig Szabó Ervin születésének 100. évfordulója ad alkalmat szép programra. Szeptemberben Emil Zola halálának 75. évfor­dulója, novemberben pedig Ady Endre születésének 100. évfordulója kínál lehetőségei ünnepi műsorok rendezéséne. TV-FIGYELŐ tv. Bodrogi, jót akart a amikor útjára bocsátotta Enyém a képernyő című soro­zatai, hiszen oiy kevés a szó­rakoztató adás, és olyan mű­sor talán még nem is készült, amelyet egyetlen színészünk köré csoportosítottak. (Ango­losan one-man-show-nak ne­vezik ezeket a világszerte nép­szerű összeállításokat). Jót akart, persze, hogy jót akart a tv, de — mint annyi más. hasonlóképpen dicsére­tes indíttatású kezdeménye­zése —, ez is csak amúgy fe- lében-harmadában sikerült. Az okok? Már az első. Bár­di György nevével-szemé'.yével fémjelzett összeállításból is láthattuk, hogy sem a szín­hely — a Nagymező utcai Moulin Rouge zsebkendőnyi színpada és tenyérnyi néző­tere — nem alkalmas egy lát- yánvos show elkészítésére; és épp így az is kiderült; az cgy- vécrlében történő felvétel nem­csak a címszereplőt, de a pár­Észnél legyünk! Politikai kabaré a Villám Színpadon Sommás megállapítással kezdhet­jük az új bemutatóról szólva: a Vi­dám Színpad, úgy látszik, most talált igazán magára. Hosszabb idők, s kü­lönösen az idei szezon útkereséséi ismeretében, megkockáztathatjuk, hogy ez jelenti a Révay utcai társu­lat számára az önálló, a sajátos pro­fil kialakításának igazi lehetőségét. Nem arról van természetesen szó. hogy egyáltalán ne játsszon bohóza­tot, zenés játékot, de alapjellegéül, c legnemesebb hagyományai továbbfej­lesztéséül az ilyen kabaréműsor szol­gálhat, mint amit ezúttal, Észnél legyünk! címmel a közönség elé vit­tek. Mi a legfőbb értéke ennek az elő­adásnak? Paradoxonnal azt felelhet­jük: ami benne tiszavirág, az a leg­maradandóbb érték is egyben. Vagy­is mindaz, ami csakis a mának szól: 1977 magyar társadalmának. Mert erre épül ez a műsor szellemesen, hol csípős, hol fanyar humorral, sokszínűén. Ez alkotja a gerincét, s azok a legsikerültebb számai, ame­lyek csakis itt.és most akarnak szól­ni hozzánk, amelyek jelenünk kis görbe tükröcskéit tartják a szemünk elé. Ahogyan politikai kabaréhoz illik. A jelenetek, magánszámok, tréfák füzérét — külön a megszokott kon­feranszié nélkül is — egységes alapgondolat kapcsolja lazán egybe, amelyet helyenként Szuhay Balázs interpretál könnyed humorral, és Cseh Viktória—Dévényi Cecília—Ur­ban Erika szemeket is vonzó triója énekkel, tánccal gördít tovább. Ami ezt a bizonyos alapgondolatot illeti, azt a cím valójában frappánsan fo­galmazza meg: Észnél legyünk, most, napjainkban, ebben az országban, ahol most már valóban rajtunk mú­lik, hogy miként élünk — ha észnél vagyunk. Így azután az előadás — a kabaré tulajdonságához illően — ter­mészetesen azokat a jelenségeket csippenti föl, amelyek arra mutat­nak: mintha nem mindig és min­denütt lennénk teljesen észnél dol­gaink ellátásában. számos ismert helyzeté­vel találkozunk ezáltal, humoros, ironikus és — ne tessék megijedni! — elgondolkodtató megfogalmazás­ban. Mert például bosszankodunk is, nevetünk is, el is gondolkodunk azon, hogy miért nem kapni gyakran valami olyasféle apróságot, mint egy­fajta dugó (de helyettesíthetjük ezt bármi hasonlóval), amelyet Ágoston György—Kállai István jelenetének főhőse keres, egészen az államtitká­rig kényszerülve az „óriási kérés­sel”, Ha belegondolunk: többről van itt szó, mint egyszerű ellátási prob­léma mulatságos megjelenítéséről, mert mondhatnánk ilyen kabaréba igazán nem illő kifejezéseket is, hogy termékszerkezet, gazdaságosság, szük­ségletre termelés, meg hasonlók. "i- vessünk egy jót. de aztán gondol­kodjunk. Észnél legyünk! Valami ilyesfélére intenek a kü­lönféle magatartásformákat gúnyoló tréfák is. Mint például az a tsz-el- nök (s miért ft* helyettesíthetnénk más foglalkozású vezetővel is), aki eszem-iszommal, vadászgatással sze­retné kijárni, ez esetben „kivadász­ni” (Novobáczky Sándor: Kivaaaszat) azt, ami más úton nem megy. S ki ne ismerne olyanokat, akik csak azért utaznak (mint G. Szabó Judit VeteLkeáujenek két hősnője), hogy utána hencegve licitáljanak túl min­denkit felszínes, sznob élményeikkel. Tollhegyre kerül, s reflektorfénybe a vállalati üzletkötő is, aki ezeket a drága külfö! i utakat egyenesen ál­lampénzen szeretné, persze, kellő nyelvtudás nélkül, s így azután té­vedésből nem ezer üveg ecetet ad el, hanem százezer üveg sört vásárol. (Bognár Tibor: Ki lúd németül?) No persze nemcsak efféle „pellengért” láthatunk, hanem más jellegű dol­gainkról is szó esik, egyebek között a lakáskérdésről, családtervezésről, s hasonlókról. Külön érdekesség, ami­kor Szuhay több közéleti személyi­séggel folytat frappáns interjúkat. Miközben a megkérdezettek arcképét vetítik, magnóról halljuk a feleletü­ket. Miniszter — Pozsgay Imre, Bon- dor József — éppúgy megszólal, mint író, lapszerkesztő, neves sportember. Még az áremelés kényes témájáról is szó esik áttételes humorral Csikós Nagy Béla szájából. Minden rétedhez szólni kíván ez a sokszínű, az előbbiekhez hasonló problémákat könnyedén, szórakozta­tóan föltálaló műsor. Ez külön is folytatásra méltó erénye. Ezért lég­ióként a szerkesztőket: a saját írá-; saival is részt vevő Kaposy Miklóst és Révész Pált illeti elismerés. / to­vábbi jó összeállítások reményében most nézzünk el afölött, hogy a poé­nok helyenként lehetnének erőtelje­sebbek, jobban a lényegre tapintóa.., s a nem teljesen egységes színvona­lat is megbocsáthatjuk. Egy-két di­daktikusabb, mondhatnánk, „szájba- rágósabb” részlete is akad ugyanis az előadásnak. (Pl.: a Segítség, I o- költem!) Találkozni „visszaköszönő” ötletekkel is. Meggondolandónak lát­szik az is, hogy n korább; műsorok egy-két ismertebb keretjátékának (pl. az iskolai kérdés-felelet forma) mi legyen a további sorsa. Most ; nak ugyanis azon a ponton, amikor éppúgy kifulladhatnak, unalmassá válhatnak, mint ellenkezőleg: a kö­zönség által várt. megúiulni tudó hagyománnyá érlelődhetnek. Lendületes, hangulatos, ahol kell, látványos rendezéssel segíti elő Va- rady György az új produkció sike­rét, Vogel Eric gyors változásokat biztosító díszletei köz tt. Dévényi Cecília koreográfiájával. A kabaré­ban egyébként a színháznak csak­nem az egész társulata közreműkö­dik. Méltánytalannak tűnik bárkit is kiemelni, mivel mindannyian jó kedvvel, frissen, a helyzetekhez illően játszanak, valamennyien több szerepben is. Ám Kabos László Co- lombo-paródiájáról, apró részletmeg­figyeléseinek igazi művészi bravúr­járól mégsem szabad hallgatnunk, s emlékezetes teljesítmény Kása And­rás sokarcúsága ezúttal is, éppúgy, mint Csákányi László jellemábrá­zoló, Kibédi Ervin fanyar humora, Faragó Vera finom eleganciajú és Lorán Lenke robbanó mókázása, vagy Verebéig Iván, Gálcsiky János, Viola Mihály sajátos, a kabaré’, au jól érvényesülő egyénisége. A Vidám Színpad ezúttal nemcsak bizonyított, hanem igényt is támasz­tott. S ezt az igényt tartósan kell kielégítenie: legyen otthonos falai között a politikai kabaré, legyen minél inkább a politikai kabaré ott­hona. Lőkös Zoltán ! nás szeparéajtók mögé zárt . közönségéi is erősen Kiiáraszt- az ja. Most, vasárnap este, ami­kor Bodrogi Gyuláé lett a képernyő, még Kínosabban ta- pasztalnaUuk a fentiekéi, s leszengiünk a kamerákon tú­liak feszengését, izzadásos erőlködését latva. Ráadásul az egész program­ból hiányzott a szerkesztés. a ■ ritmus. Egy amolyan gyors kézzel összerakott kabaréke­verék pergett le a szemünk előtt, ha lehet, még a Bárdi­féle est esetlegességeit is fö­lülmúlva. A poének pedig... Hát, ami a szellemeséget illeti, a Bod- rogi-show ezzel nemigen vá­dolható. (A jobb szerepekre ér­demes Horváth Gyula patyo­lat-ruhás jegesembere vitte el a pálmát a sületlenségek elővezetésében.) Nem tudni, kié lesz legkö­zelebb a képernyő, de min­den megfáradt, a szórakozta­tás helyett inkább fölbosz- szantott néző hevében őszin­tén kívánjuk: olyan valakié, legyen, aki megíratja, meg­szerkeszteti. és egy arra al­kalmas helyiségben — nem kutyafuttában — véteti fel a maga egy órálát. Az ötlet — ismételjük — jó, de ahogyan csinálják... Gyerekműsorok, a hűvös, esős idő a gyerekeket is oda- kényszer:teite a készülékek elé. A műsorszerkesztés —• mintha csak megérezte volna —, a szokásosnál több gyerek­műsort iktatott erre a két nap­ra. Jókat is, rosszakat is. Szóljunk előbb arról, ami nem tetszett. Ilyen volt a szombaton délután vetített Hatéves vagyok című verses­zenés összeállítás, amelyet G. Szabó Lőrinc rendezett. Ép­pen az ő munkája zavart, mégpedig azért, mert élő sze­replőt. állatjelmezes közre­működőt. álló és mozgó raj­zolatokat egy helyiségbe, egy jelenetbe • terelt. Más világot idéz az egyik, megint mást a másik. A másik — a soklcal jobb — gyermekműsort vasárnap délután láttuk: a debreceni Délibáb együttest 'mutatta be Molnár György rendező. Ép­pen úgy. ahogy azt a néző sze­reti : egyszerűen, őszintén, 'minden művi keresettségtől mentesen: Lelkes és tehetséges zene­tanárokból áll ez a Délibáb, akik egyaránt nagyszerűen muzsikálnak, és tanítják a mu­zsikát. Kedvvel csinálnak ked­vet á népdalok megismerésé­hez. Akácz László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents