Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-14 / 112. szám
Megnyitó — chiiei szolidaritási demonstrációval Képek a fasizmus eilen Rózsa György kiállítása a Pest megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán SZÍNHÁZI estek Koldusopera Brecht-bemutáíó a József Attila Színházban Körben a képek: vörösben, feketében, mélyzöld ben, fájdalmaskékben; vibráló szaggatott kontúrok, széteső emberkonstrukciók döbbeneté és megdöbbentő ereje. A chilei egyetemista lány gitárján aprócska — nem hivalkodó — magyar nemzeti színű szalag. Énekelünk, ök spanyolul, a megyei pártbizottság Oktatási Igazgatóságának csarnokában összegyűltek, magyarul. A Venceremost énekeljük. A szavak, a dalok percek alatt szolidaritási demonstrációt teremtettek Kósza György festőművész kiállításának tegnapi megnyitóján, melyet ott volt Kovács Ankaíné, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára is. Dr. Kerekes György, az MSZMP Társadalomtudományi Intézetének főmunkatársa beszélt a gépek megrázó erejének gyökereiről: Rózsa György a Santa Gruz-i Képző- művészeti Főiskola igazgatójaként részt vett az Allende- kormány művészetpolitikájának kialakításában. S személyes élménye a dühöngő chilei diktatúra, fasiszta embertelensége. Tizenegy évig dolgozott Chilében és a népi egység hatalmának eltiprása után tért haza. A kiállítás megnyitóján irészt vett Pedro Pablo Fernandez, a Chilei Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja. Beszédében üdvözölte az oktatási igazgatóság tanárait és hallgatóit, valamint a kiállító művészt. Majd hangsúlyozta: a Rózsa György képein tükröződő szolidaritás a fasizmus elleni harc egyik formája és szerte a világon sok-sok művész menti át a ne’o,éz napokon a haladás gondoltát. Ezért fontos a népi mozgalomnak a segítőkész együttérzés minden megnyilvánulása. A Chilei KP Központi Bizottságának tagja különösen hasznosnak ítélte, hogy a kiállítást egy, a marxizmus—leninizmust tudományos szinten oktató intézményben rendezték meg. A chilei szolidaritási kiállítás Rózsa György utóbbi három évben született alkotásaiból ad ízelítőt. A képeken egységgé ötvöződnek a magyar realista művészet legszebb hagyományai és a latin-amerikai művészet szín- és formagazdagsága. Grafikák, akvarellek és olaj képek mutatják be a chilei embereket és tájakat, de ezeken a képeken is ott vibrál a nyugtalanság, hol egy szimmetriát megtörő formában, hol pedig a színek okozta feszültségben. S a fasizmus embertelenségét a fényképeknél’ is gazdagabban vetíti elénk egy-egy vázlatos foltíhatással, máskor pedig egy nagyon is megfogható rajzos kontúrral. Láthatunk Az idei könyvhét egyik kiemelkedő újdonsága a Magyar Néprajzi Lexikon, amelynek az első kötete (A—E-ig) hagyta el most a nyomdát. Dr. Or- tutay Gyula akadémikus, a lexikon. főszerkesztője pénteken az Akadémiai Kiadó — a lexikon kiadójának — sajtótájékoztatóján elmondotta, hogy I remélhetően az év végéig, vagy a jövő év elejéig megjelenik a második kötet is, majd a továbbiak: összesen négy kötet. Az anyag tulajdonképpen kéziratban már teljesen elkészült, így a megjelentetés a nyomdai és a kiadói kapacitás kérdése. A Magyar Néprajzi Lexikon jelentőségét kiemeli az a tény, hogy nemcsak hazánkban az első ilyen jellegű ösz- szefoglaló mű, hanem az egész világon is, így a maga nemében teljesen egyedülálló. Egyetlen országnak sincs a néprajzáról ilyen összefoglaló, mindent átfogó tudományos munkája. Számiunkra szükségességét még külön is az indokolja, hogy a külföldi néprajzi gyűjteményekben, lexikális ismertetésekben hazánk egyáltalán nem szerepel, vagy nagyon hiányosan és gyakran téves adatokkal. néhány képzőművészetileg különleges megoldást a Chilei csendélet és a Meddig? című képeken. Az előbbi triptichon, három darabját, a Csendélet gitárral, a Virágok és az Akt témájú képeket szögesdrót fűzi egybe. A festmény és a naturális tárgy, a drót, egy, a képre akasztott könyvecskével egészül ki a Meddig ?-en. Rózsa György kiállítását május 29-ig tekinthetik meg az érdeklődők az MSZMP Pest megyei Bizottságának Oktatási Igazgatóságán (Budapest, XIV., Amerikai út 96.). A lexikon négy kötete a teljes magyar néprajzot mutatja majd be, több évtizedes kutatások eredményeként. Ezek bázisa — éppen egy évtized óta — elsősorban a Magyar Tudományos Akadémia néprajzi kutatócsoportja, amely a lexikon mellett elősegíti két másik nagy vállalkozás létrejöttét: a néprajzi bibliográfiáét (vagyis a néprajz tárgykörébe vágó minden hazai cikk, tanulmánykötet egybegyűjtését), és a néprajzi atlaszt. A bibliográfiának már három kötete jelent meg, az atlasz több száz térképes kötetei pedig remélhetően a közeljövőben megjelenhetnek. E három nagy munka alkot teljes egységet, és valójában előkészíti a Magyarság Néprajza új, minden eddiginél teljesebb kiadását. Ez előreláthatóan 6 —8 kötetes lesz majd, vagyis kétszerese a korábbi, a felszabadulás előtt megjelent Magyarság Néprajzának. Az ünnepi könyvhéten bemutatkozó néprajzi lexikon megírásában 96 szerző vett részt. A mostani első, 752 oldalas kötet 50 ezer példányban jut az olvasókhoz. Számadataiból MINDIG IZGALMAS színházi eseménynek számítanak a Brecht-bemutatók, s ez még akkor is igaz, ha egyiket-má- siikat nem fogadja teljes elismeréssel a közönség. Izgalmas, mert Brecht új drámai és színházi stílust teremtve, aktuálisan politizált. Ügy, hogy darabjainak mondanivalója mégis túléli a konkrét politikai-történelmi szituációkat. Pontosabban: Brecht gondolatisága újra és újra aktualizálható. S ha valamit, leginkább ezt lehetne hiányolni a József Attila Színház Koldusopera előadásából. A Londont rette- gésben tartó Bicska Maxi és a koltíuskirálylány, Polly szerelmi történetével ötvözött még annyit, hogy a teljes munka összesen kilencezer ki- sebb-nagyobb szócikket tartalmaz, közöttük ötven olyant, amely enciklopédikus jellegű, vagyis a lexikonban szokásosnál jobban részletező. (így például a népköltészetről, a népi építészetről stb.) A kötetekben mintegy ötezerre tehető a képanyag. Megtalálható majd e gazdagon illusztrált lapokon minden néprajzi jelenség címszava, akár az anyagi, tárgyi kultúra, akár a folklór, a társadalmi néprajz területéről. így felöleli a nép- költészetet, a népszokásokat, a népi színjátszást, a néphitet, a vallást, a népzenét, a népi táncot, a gyermekjátékokat, a díszítőművészetet éppúgy, mint a gyűjtögetés, a vadászat, a halászat, az állattartás, a méhészet, a földművelés tárgykörébe vágó kérdéseket, vagy az építkezési szokásokat, a viseletét, a kézművességet, a háziipart, a lakás- kultúrát és más egyebeket. Mindezt oly módon, hogy tudományos kutatók és a néprajz iránt csupán érdeklődők is egyaránt haszonnal forgathatják. L. egységet alkot a bűnözőkkel üzletelő Tigris Brown rendőrfőnök korruptsága és a koldusoknál is lecsúszottabb Kocsma Jenny érzékeny szerelmi bosszúja. S az akasztásjelenetben Maxi ki is mondja: egy pusztuló társadalom jellegzetes figuráit láthatjuk. Brecht 1928-ban írta a Koldusoperát. Azóta nagyot fordult a világ, de ezek a figurák — változott álarc mögött, s változott társadalmi kapcsolatrendszerben — ma is fellelhetők. Seregi László nem titkolt rendezői szándéka: a Koldusopera tökéletesen változatlan színrevitele eredeti formájában. Nem példa nélkül álló színházi kísérlet. S az sem példa nélküli, hogy ezek a próbálkozások alig jelentettek többet egyszerű érdekességnél. Hiszen képzeljük csak el, hogyan festene egy Shakespeare- drárna eredeti szöveggel, az Erzsébet-kori színjátszás külsőségeivel és játékstílusában. S hogy korban méginkább visszalépjünk: Sophokles Oedipus királya mennyivel má- sabb mondanivalót közölt a csaknem két és fél ezer évvel korábbi, görög városi polgárokkal, mint a ma emberével. S Brecht ötven éve írt drámája is olyan rendezői koncepciót kívánna, amely a mai néző számára hordoz mondanivalót. Ez azonban hiányzik a mostani bemutatóból. Mégsem mondhatjuk, hogy a József Attila Színház Koldusopera előadása érdektelen. Ellentmondásnak tűnik az eddigiekhez képest: éppen a színpadi, rendezői megoldások teszik érdekessé a produkciót. Seregi László ugyanis pontos munkát végzett, megvalósította a brechti színpadi formák egész sorát: a songok kijózanítanak a darab meséjéből — sajnos, ebben a színpadra állításban gyakran meg is törik az előadás ívét —, alkalmazza a vetített feliratokat, és a háttér sárga lámpasora is mindig tudatosan szinkronban van a fordulatokkal. A színpadkép és a -tér kialakításánál is gondosan ügyelnek a brechti formákra. S a zenei anyag is pontos hűséggel követi Kurt Weill partitúráját. Az,előadás mindezek ellenére sem éri el egy színháztörténeti különlegesség szintjét sem. A SZEREPOSZTÁS okozza ezt valószínűleg. Talán a Brecht-bemutatókkal szemben megnövekedett igényességünk, úgy érezzük, mintha nem volnának igazán testükre szabott szerepek, amelyeket eljátszanak. Fülöp Zsigmond Bicska Maxija elegáns világfi, valóságos hódító, de nem tudta elhitetni, hogy tőle retteg London, mert játékában nincs elég dinamizmus. Nem vagányt, inkább intellektuális figurát alakít. A Voith Ági által megformált Polly már valamivel közelebb áll a szertelen, szabadszájú, nagyon szerelmes kolduskirálylányhoz. Az ő énekhangja a legtisztább, azonban adós marad a drámai pillanatokkal, a balladái hangvételű songok (dalok) színtelenéit, hatástalanok. Peacocknét Szemes Mari játssza, általában megfelelően, de nagy kár, hogy a dalbetétek szinte megoldhatatlan feladat elé állítják. Mar- gittay Ági Kocsma Jenny-je bágyadt, önsajnálő figura lett, alig sikerült valamit visszaadnia ebből a nagyon tragikus figurából. Halványra sikerült Káló Flóriánnak is Tigris Brown rendőrfőnök megformálása. Bodrogi Gyula viszont jól oldotta meg feladatát. A szokványostól eltér az általa játszott Peacock kolduskirály, de az értelmezést hitelessé tudta tenni. KI VÁLLALNÁ a jóslás felelősségét? Meglehet: így is közönségsikert arat a József Attila Színházban bemutatott Koldusopera, mert vannak az előadásnak kedves, jópofa pillanatai. Csak az előadás végén marad- bennünk hiányérzet: mintha nem mondtak volna el, nem játszottak volna el valamit, mintha nem lenne éle semminek. Az kétségtelen: Brecht drámáiban az is nagyszerű, hogy á történet magva bárhol, bármikor megeshetett volna. De a színház nem- függetlenítheti előadását tértől és időtől! Kriszt György Kr. Gy. Néprajz, kilencezer szócikkben Egyedülálló vállalkozás első kötetét mutatták be Érdi bemutatkozás Tápiószelei visszatérés Andorai Mária szobrai Ma, szombaton délután 4 órakor Ünnepélyesen nyílik meg Erden, a járási művelődési központban Andorai Mária szoborkiállítása. A tárlat május 29-ig tekinthető meg. Az élmény az egyik tartozéka Andorai Mária tehetségének, a másik az elmélyülés, a harmadik a kidolgozás komolysága. Játék és erőfeszítés, álmodozás és munka. A varázslat a Balaton-parton érte 1965-ben. Piros fazekat látott, benne nedves agyagot; s megpillantotta benne élete első érmét. Egyszerrre ott volt a sárban a lényeg, s azóta élete; a szobrászat. Készülődés mindig új szoborra. Szandai Sándornál tanult mintázni, s érettségije után alig három évvel rendezték első önálló tárlatát Budapesten a XIII. kerületi József Attila művelődési központban, 1970-ben. Foglalkozása az Operaházhoz, hivatása a szobrászathoz köti. Jelentősek portréi. Elsősorban azért, mert az anatómiai pontosság csúsztatásaival mindig a lelkületet ragadja meg egyéni finomságokkal. Alapos és érzékeny. A fej általános törvényei váltakoznak a személyiség egyedi karakterével. Ebben a római portrészobrászat legnemesebb hagyományait folytatja. Őszintén, ízesen. Szinte kizárólagos anyaga az égetett agyag. Föld, mely szellemiséget hordoz. A felület részletgazdagsága nem aprólékos, lelkiismeretessége mindig nagyvonalú, de jellemző, egyénített forma. Nem tűri az ismétlést, annál sokkal nagyobb az önbecsülése. Érződik minden gesztusán, hogy öröme telik a munkában, hosszan időz a hajfonat hullámzásán, az orr, száj ívein, a szerpárok gödrös horpadásain. Ez az időzés nem öncélú; ember, karakter, magatartás kifejezője. Tárgyilagos és szolidáris. Ez jellemzi a Szandai portrét. A szemöldök mögül mérhetetlen szelídség tekint ránk, és tudatosság is. A puritán vonalvezetés eljut a vastag nyak nyugalmához, mely csöndes ellentétet képez az áll energiájával; együtt hordozzák egy kitűnő szobrász' intellektusának összetettségét. A hosszú, szívós érlelődés érződik az 1976-ban mintázott Leányportrén. A rebbentséget, a szép és vonzó szemérmet a formák testesítik. Itt minden a helyén van, a takarékosság hiánytalan művészi gazdagságot tükröz. Megelégszik azzal, ami elég, nem rongálja az összhatást kelleténél több eszköz alkalmazásával. Így és csak így születik meg a belső fegyelem feszültségében az a szépség, mely szoborban igazolja a fiatalság friss báját és megbízhatóságát. Művészetének nemesek a belső arányai. Arra utalnak, hogy a tehetség a kéz, a lelkűiét, a szellemiség együttes eredménye, s az előrehaladás csak úgy válhat állandósult folyamattá, ha e hármas követelmény egymással párhuzamosan, azonos mértékben emelkedik. Ez a tartás, ez a lelkiismeretesség, ez a tiszta becsvágy biztosított Andorai Mária emberi és szobrászi életvitelében. Fiatalságát meghazudtoló ökonómiával rendelkezik. Tudatosan osztja meg elgondolásait. Szobrokban véglegesítik, felismeréseit, rajzsorozatában felderíti az új, még ismeretlen lehetőségeket. Így tör ösvényt új szobraihoz. Érdi kiállításán. üdvözöljük Andorai Mária szobrászi törekvéseit, melyek egy munkára és képzelőerőre alapozott új életmű nyitányát jelentik. Eigel István festményei Eigel István Munkácsy-díjas festőművész kiállítása holnap, vasárnap délelőtt 11 órakor nyílik a tápiószelei Blaskovich Múzeumban. Itt a festményeket június 19-ig tekinthetik meg az érdeklődők, hétfő kivételével naponta 10 és 18 óra között. Az első művésztelep 1945 tavaszán Tápiósze- lén nyílt a Blaskovich Múzeumban. Még nem szabadult fel teljesen hazánk, mikor már itt festett Eigel István, is, aki azóta műveivel meghódította a fél kontinenst. Most tisztességgel mutatkozik be, ott, ahonnan indult: Tápió- szelén. Eigel István nagy utazó. Ez gondolkodást, munkát, helyváltozást és minőséget jelent. Ez utóbbi a leglényegesebb. 1922-ben született Budapesten, Munkácsy- díjas, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze. Rudnay Gyula és Bernáth Aurél irányításával végezte el a Képzőművészeti Főiskolát — műveit azóta bemutatták Budapesten, Moszkvában, Velencében, Mentonban, Athénban — monumentális méretű mozaikjai, gobelinjei Egerben, Debrecenben, Ózdon szolgálják az esztétikai nevelés ügyét. Művészetének kiemelkedő eredménye abban rejlik, hogy az ízlés és tudás azonos minőségben jelenik meg, de ugyanez vonatkozik a mű absztrakt és reális összetevőire, melyek szintén egyensúlyban vannak. Ez az Ei- gel-festmény komplexitása. Egyszerre látvány és meditációs tömb, egyszerre ad munkát, örömet szemnek, szívnek, intellektusnak. A fejlődés valahány állomásán időző ember tájékozódást kap, kincset vehet át Eigel művészetétől! Ez vallomása alapján is mélyen közösségi indítékú: Közös a sorsunk, akik festjük a képeket, és akik nézik azokat. Ez a világunk, erről kell vallanunk, erre kérünk meghallgatást. ö a maga által kitűzött magas elvet maradéktalanul és következetesen megvalósítja. Mindent magához gyűjt, hogy mindent átadhasson számunkra festői gazdagítás után; haEigel István: Augusztus lászhálókat, zsámbéki íveket, nagymarosi motívumot, Itáliát, bányászokat, üvegfúvót. Különös, de igaz, számára és így számunkra is minden lépcsője, gyára, sorompója, kötéltáncosa vizuális esemény, színnel növelt kincs, mely közös tulajdonunk. Függőleges szakadással épít tömböt Bartók arcmásához. Minden megoldása egyedien választékos. Képzőművészetünk egyik követe külföldön, támpontja itthon Eigel István. Képi kultúránk vele is, általa is terjeszkedik. Jelképei kellemesek. Megfejti és vízszintes hullámokban adja át egy sík táj hangulatát, s az Augusztus szeme a barnára sült emberi test. Választékos eszközeiben, mindig másképpen gazdálkodik a kép lehetőségeivel. Egyszer a látvány kap főszerepet, máskor megelégszik az erővonalakkal. Olykor egyetlen ötlet elegendő, máskor a komplexitás jelenti a véglegességet. Erre a példa a Metamorfózis. Ólján pontja hazánknak Tápiószele, ahonnan Eigel István művészete indult, s megérkezett az európai köztudatba. Valamit lendített hírünkön, hozzájárult szellemi gyarapodásunkhoz. Gyarapodott, gyarapító«, indult, terebélyesült, és visszaérkezett Tápiószelére úgy, hogy ez az érték, ez a festői minőség másutt is létezik. Losonci Miklós
