Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-13 / 111. szám
1577. MÁJUS 13., PÉNTEK Szelepeket szerelnek Évente több ezer különböző méretű szelepet gyárt a PEMU hazai piacra és a szocialista országokba. Képünkön: Kárász Józsefné szereli a szelepeket. Geleta Pál felvétele Kezdődik az öntözési szezon Most kaphatók is a berendezések Az esős napok után a hét elején szárazra fordult az időjárás, országszerte indítják a mezőgazdasági öntözőberendezéseket. Vizet kapnak a gyepek, a kertészetek mesterséges csapadékkal segítik a palánták fejlődését. A hazai mezőgazdaságban 430 000 hektáron lehetséges az öntözés, ekkora területet rendeztek be a mesterséges vízutánpótlás fogadására. Idén fejlesztést is terveznek, számítások szerint mintegy 20 000 hektárral bővítik az öntözhető területet, a létesítmények legnagyobb része azdpban csak őszre készül el, úgyhogy legjobb esetben is csak fél szezont élhet meg idén. Egész sor beruházás indul 1977-ben. A zöldségprogram Vadászkiállítás a napközi otthonban Kis kaleidoszkóp Szentlőrinckátáról Arról már sokszor szóltunk, hogy Szentlőrinckátán jóformán egyetlen udvar sincsen korai növényeket takaró fólia nélkül. Meg arról is, ha a primőrtermelőknek értékesítési gondjaik voltak. Most azonban ilyen nincsen, a Zöldért fölvásárlója átveszi felkínált portékájukat. Annál elégedetlenebbek azonban az időjárással. A tavaszi hideg nem kedvezett a sátrak alatt zöldellő növényeknek, minden elkésve terem, kivétel a hónapos retek, már ki is szedték mindet. A paprika még parányi, kivéve azt, aminek palántáját fűtött sátorban nevelték. Az ilyen fólia alatt már szépen mutatkozik a szamóca és a paradicsom is. Madarak a falon Természetesen más is szót érdemel Szentlőrinckátán. Most például a helyi Üj Világ Vadásztársaság kiállítást nyitott az általános iskolások napközi otthonának egyik szobájában azzal a céllal, hogy elsősorban megismertesse a gyermekekkel a község határában vadon élő állatokat, a vadászhatókat meg a védetteket és a természet óvására buzdítsa őket. No meg a vadászsportra. Ezért mutatják be az iskolásoknak a vadászat eszközeit, legalább nyolcféle puskát, meg különböző nagyságú vadászkéseket. S főleg trófeákat. Van köztük három éremmel díjazott is. Szarvasagancs csupán kettő látható. Ez a vidék nem élőhelye a szarvasnak, mind a két példány máshol került puskavégre. Ahogy az a vaddisznó is, amelyiknek lenyúzott gereznája ott díszeleg. Viszont a két vadkant, amelynek agyara kiállítási tárgy — a lőrinckátai határban ejtették el. Ezen a falon borzgerezna is látható. Szigorúan védett állat, vadászok leltek ugyan rá, de holtan. Nem volt nehéz kideríteni, hogy a kártékony madaraknak kitett mérgezett tojásból lakomázott. Nem messze a borz szőrös maradványától, gólya áll egy asztalon. Kifejlett, termetre mégis kicsiny példány, mert fiatalon pusztult el. Parittyával sem Magyar vadász soha nem lőtt gólyára, más madarakra régebben igen, ezek a falon láthatók, lábuk görcsösen kapaszkodik valami fadarabba, egyik-másik még a szárnyát is kiterjeszti. Van köztük vércse, héja, gatyás ölyv, gyurgyalag, vadliba, meg réce, fülesbagoly,. kuvik, sőt gyöngybagoly is. Csupa védett madár, mégis vadászfegyver áldozata, csakhogy akkor estek zsákmányul, amikor még évekkel ezelőtt nem volt tilos puskát emelni rájuk. S az itt látható nemes víziszárnyasokra, a törpegémre, bakcsóra meg kiskócsagra sem. Jönnek osztályonként az iskolások, minden kiállítási tárgy előtt megállnak és meghallgatják a magyarázatot az itt látható állatok életéről, szokásairól, de azt is, hogy ezekre nem szabad puskát fogni, légpuskát sem, de még parittyát sem. Megmutatnak nekik azonban egy-egy vetési varjút, csókát, szajkót meg szarkát is. Ez utóbbinak gyűrű lóg ki a csőréiül, hogy mindenki lássa, tolvajkodó madár. Nem ezérl, hanem mert a másik hárommal együtt kárt tesz a baromfiudvarban és szívesen lakomázik fácánvagy fogolycsibét, üldözik a vadászok. Nem hiányzik a vadászkiállításról a fogoly meg a fácán sem, sőt a magyarnál színesebb tollú formózai fácánkakas is látható. Nem tudják, honnan jött erre a vidékre, valószínűleg valamilyen fácántenyészetből, de olykor ijrt kerül terítékre. Ingyen kaszáló Essék szó ezután a háziállatokról is. Szentlőrinckátán több elhagyott istálló évek után megint tehénnel népesedett be. Már vagy nyolcvan udvarban fejnek vagy készülnek rövidesen fejni. A fóliások falvában megint divatba jött a jószágtartás, amióta állami támogatást kap, aki belefog. A nyolcvan istállóban számuk meghaladja a százhúszat, hiszen borjúk és üszők is vannak, meg némelyik istállóban két tehén is áll. A légtöbb tehéntartó tsz- tag, de .más munkahelyen, még iparban dolgozók is vannak köztük. Tagjainak a tsz önköltségi áron szálastakarmányt, atomot juttat, s aki kívánja, annak tápot is beszerez. A tehéntartás támogatásából azonban a községi tanács is kiveszi részét. A Zagyva árterületén minden térítés nélkül, akár tsz-tag, akár nem, valamennyinek juttat fejenként vagy kétszáz négyzetméteres kaszálót. S ha — amire számítani lehet — még mások is benépesítik üres istállójukat? Azoknak is jut még az ártéren kaszáló. Szakoly Endre A METALLOGLOBUS Fémipari és Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat május 2-án megnyitotta színesfém- és műanyag-szakboltját Budapesten, a XIII., Pozsonyi út 25. szám alatt. Telefon: 127-688. A bolt elsősorban a magánvásárlók igényeit elégíti ki, de közületeket is kiszolgál. Kaphatók: réz, bronz, sárgaréz, aluminium; lemez, szalag, rúd, idomrúd, cső, huzal, alumíniumból készült esőcsatorna és egyéb épületbádogos szerkezetek, pvc vízvezetéki lefolyócsövek és idomok, pvc-ragasztók. VEVŐSZOLGALAT: 401-321. keretében a hajdúhátsági tér. melési rendszer kezelésében 30 000 hektárt rendeznek be öntözésre. Ez távlati terv, 1980-ig mintegy hat-hat és íéi ezer hektár kapcsolódik a termelésbe, a további területeket 1990-ig állítják az öntözéses termesztés szolgálatába. Ezen a vidéken a zöldség mellett burgonyát és nagy mennyiségben cukorrépát termesztenek majd mesterséges vízutánpótlással. A cukorrépa termesztésének fokozására azért van szükség, mert a környéken épül fel a kábái cukorgyár, és átveszi majd az alapanyagot. Békéscsaba körzetében 16—18 ezer hektárt tesznek öntözhe- tővé az NK—14-es öntöző főcsatorna megépítése után. A környék gazdaságai 1980-ig 5—6 ezer hektáron kapnak majd vizet, a terület másik részét a következő tervidőszakban fejlesztik tovább. Az idei öntözési tervek megvalósíthatók; a kereskedelem elegendő öntöző berendezést biztosított a termelőknek, a korszerű gépi áttelepítésű készülékekből 500 garnitúrát vásárolhatnak még a gazdaságok, és van elegendő ömtözőcső is. Viszont több szivattyúra lenne szükség, ezek szállítása késik, miután a csepeli üzemben nem gyártanak már motort, és a hajtóművet máshonnan kell beszerezni Petőfi ujjlenyomata Dömsödön Értékes történelmi emlék a múzeumnak Egy ideig Dömsödön is éltek Petrovicsék, Petőfi Sándor szülei. Még áll a házuk, az is, ahol valameddig a költő lakott. Itt-tartózkodásának emlékét kegyelettel és büszkén őrzik a falubeliek, múzeumukat is róla nevezték el. Néhány napja a Petőfi Múzeum új tárggyal, egy írás másolatával gyarapodott, de a másolat is értéket jelent. Eredetije az Országos Levéltárban található. Valamikor Hatvány Lajos lefényképeztette. A filmet özvegye, hogy lemásolhassa, Pejtsík Árpád rendelkezésére bocsátotta, aki a képet felnagyította, bekereteztette és mert Dömsödnek nagy barátja, a tablót a község múzeumának ajándékozta. Tintával írott fe- kete betűkkel ez olvasható az üveg alatt: Itt állanak a nagy Hunyadi vár több százados, hős falai között e’ hon megmentői — mindannyian vértanúi a sza. badságnak. Keresztbefont ka. rokkal bámuld a hős bajnoki kart e nép, mely szinte kétségbe esetten nyögött az osztrák rabláncaira fűzve, míg megmentői nem lévénk. Ezen várt látogatá a nagy vezér; ezen várt, mely büszkén tekint le még most is, az őt környező vidék és szírt alapját szünetlen mosó kis folyamra, ’s mely viharok és fergeteg daczára is szilárdul ál a kőszikla tetején... Itten evék rövid táborias ebédeket e halhatatlan hősei a hazának, hol a nagy Hunyadi ülé számtalan diadal ünnepeit. Valami megható vala ez rám. Látni a nagy nemzet virágait, kik mind e czélért küzdve — a szabadságért — egybeseregel. ve a nagy lengyelt, Bemet kö. vetek. Es ki lön a boldog, ki a fény apostolait elfogadd a vár. ba? Egy székely ivadék László Josef és nője Szerecsek Anna. — Éljenek önök, hogy ner>cl. hessenek hasonló fiakot a hazának, — és nőket kik-kik méltó utódokat szülhessenek. Az írás kelte 1849. április 14, Pejtsik Árpád szerint az emléklap Petőfi kezeírása és a 'szöveg is tőle származik. Valószínű, hogy írójának ujján valahogy elkenődött a tinta, így keletkezett a — Pejtsik véleménye szerint — Petőfitől származó ujjlenyomat. Nagyon valószínű, hogy feltevése helytálló, bár az emléklapon tizennégy aláírás szerepel. Az első aláíró: General Hem, aki nem tudott magyarul, rangját idegen szaval neve elé jegyezte. A többiek is — hihetőleg volt császári-királyi tisztek —, hasonlóképpen, bar magyarul, nevük elé írták a rangjukat. Csak a nyolcadik magyarosan, így: Petőfi Sándor százados. S ahhoz, hogy ez sajátkezű aláírása, kétség nem férhet. így hát a kézzel írott emléklap másolata értékes történelmi emlék, nagyon becses ajándékot kapott a döm- södi Petőfi Múzeum. Sz. E. A középkori város jövője iü Miit! f 4 ■4 i !«* wmm » . A.' ‘ “ PfPI A visegrádi ásatások tervei Az új miizeum maketten, a királyi palota előterében, a tervező elképzelése szerint. vár Salamon tornya és a Fel- legvár. A palota jelenti a muzeológusoknak a harmadik fontos kutatási területet. Az itteni ásatások európai ritkaságszámba mennek, a nyolc restaurálás alatt álló és a négy helyreállított szobor művészeti értéke vetekszik a budavári leletével. De a palota egész komplexumának vizsgálata megköveteli a XIV—XV. század képének helyes megisme- . rését. Évszázadok üzenete A tél és a szeszélyes tavasz különösen sok kárt okozott a visegrádi királyi palota épen maradt és már helyreállított falaiban. Mindenütt törmelék- halmaz. — Az ásatások 40 éve kezdődtek — mondja Héjj Miklós, a visegrádi múzeum igazgatója. — De a településnek mostanáig mindössze egytizedét sikerült feltárni és bemutatni. A területnek csak egyharmad részén dolgozhatunk, mert a régi város romjaira épül a mai Visegrád. A település alatt Lehetetlen azt képzelni, hogy Magyarország középkori fővárosát teljes nagyságban helyreállítsák, úgy mint például Pompejit, vagy Athént. Ez utóbbiaknál megoldható volt a teljes feltárás, mért az újkori városok a régiek mellé, vagy azok tövébe épültek. Visegrá- don az jelenti a nehézséget, hogy a község alatt mindenhol találhatók emlékek. — A történelem és saját korunk iránti alázattal lehet megteremteni a megfelelő régészeti és építészeti szempontokat egy történelmi városrész megmentéséhez és bemutatásához — szól Héjj Miklós. — A feltárások után négy az a fontos, hogy teljesen eredeti formában állítsunk helyre valamit. Figyelembe kell venni a mai fejlődés irányát és a táj környezetének jellegét. Igaz, hogy minden újabban felfedezett műemlék-töredékért nem lehet házsorokat lebontani. Viszont az emlékeket — mielőtt tönkremennének — tanulmányozniuk kell mind a történészeknek, mind az archeológusoknak. Évszázadok üzeneteit hordják magukban a romok, amelyeket a szakembereknek előbb szisztematikusan meg kell fejteniük, mielőtt örökre beépítenék azokat. Ezzel a módszerrel sikerült most megközelítő pontossággal feltérképezni a IV. századi római tábor helyét és több építészeti periódusát. A másik ásatási terület a viszonylagosan épen maradt Árpád-kori lakótorony, az alsó Védve az időtől A természet viszontagságainak kitett, nyílt területen levő falak, oszlopok, kutak é$. szobrok erősen rongálódnak. Ezért a továbbiakban szeretnék úgy folytatni a helyreállítást, hogy a szabad ég alatt csak a másolatokat helyeznék el, míg az eredeti szobrokat zárt múzeumi épületben tárolnák. Sajnos az új múzeum építéséhez szükséges pénz még kevés, de a restaurálás tervei már régóta készen vannak. Nem lehet kivitelezőt találni ezekre a njun. kákra, pedig lényeges volna, hogy az építkezések elkezdődjenek, mert a műemlékeket védeni kell. L. L. SÉRÜLT BÚTOROK VASARA 20-50% OS ÁRENGEDMÉNNYEL A sérült bútorok egy kis ügyességgel kijavíthatok, átalakíthatok. Az elemekből szekrénysorok állíthatók össze. I. SZ. BÚTORBOLT Budapest XV., Sípos Dénes u. 9—11. Nyitva: hétköznap 10-től 18 óráig, szombaton 10-től 15 óráig. i i
