Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-01 / 101. szám

A vállalat kiváló brigádja, a Minőség szocialista brigád tagjai Márton László, Balogh Lászlóné és Kovács Istvánné a frissenkészült konzervek minőségét vizsgálják. Ez a közösség védnökséget vállalt minőségek felett. Várkonyi Pál felvétele« Magasabb színvonalon Újabb feladatok előtt a szocialista közösségek A hármas követelmény teljesebb egységéért A szocialista brigádok tér. veit vizsgálva mind ritkábban találkozunk tartalmatlan, a mozgalom célkitűzéseinek csak külsőségeiben megfelelő válla­lásokkal. Ez az örvendetes vál­tozás, a mozgalom erősödésé­nek következményeként, egy­re nagyobb felelősséget ró azokra, akik a brigádok ne­mes, egymást segítő vetélkedé­sét értékelik. A konzervgyár­ban például több mint kétszáz szocialista közösség tevékeny­ségét kell évente mérlegelni, figyelembe véve az országos és a vállalatnál megfogalmazott alapelveket, a kollektíva ön­magához mért fejlődését, s a versenytársak eredményeit. — Valóban nehéz feladat a brigádok tevékenységének ér­tékelése és minősítése — mondja Harsányt Lászlóné, a gyár személyzeti főosztályve­zetője. Jóval többről van szó, mint számadatok egyszerű ösz_ szehasonlításáról. Ezek a bri­gádnaplók — mutat az aszta­lán tornyosuló díszes borítójú füzetekre — nemcsak terme­lési eredményeket őriznek lap­jaikon, hanem emberi sorsokat is. Elsősorban persze a közös­séghez tartozókét, de azokét is, akikkel a naplót vezető kis csoport kapcsolatba került. Idős, magukra maradt embe­rek, állami gondozott gyere­kek vagy saját hozzátartozóik, ismerőseik sorsát. A szűkszavú bejegyzések olykor bizony na­gyon meghatóik, s olyan áldo­zatvállalási készségről tanús­kodnak, melyek mindenképpen elismerésre méltóak. — Ez a fejlődés érintette-e a szocialista brigádmozgalom lényegét? Beszélhetünk-e alap­vető változásokról ? Kilépve az üzemek kapuján — Szerencsére erről szó sincs. A csaknem két évtized­del ezelőtt megfogalmazott alapelvek és célkitűzések ma is érvényesek. Mindössze any- nyi történt, hogy az akkor ala­kult, s az őket követő közössé­gek ma már megerősödtek, s a termelés fokozásán és a társa­dalmi munka vállalásán túl, a hármas jelszónak megfelelően, újabb eredmények elérésére törekednek. Ez azt is jelenti, hogy a mozgalom kilépett az üzemek kapuján, és jelentős társadalmi tényezővé vált. Or­szágos méretekben éppúgy, mint itt, Nagykőrösön. — Talán nem túlzás, ha azt mondjuk — veszi át a szót Friss Antalné, a gyár szak- szervezeti bizottságának titká­ra — hogy ezekben a közössé­gekben nagyobb az összetartó erő, mint a családok nem kis hányadában. Ez az, ami erős­sé és cselekvőképessé teszi a szocialista brigádokat. A kon­zervgyár szocialista brigádjai­nak tagjai az utóbbi években például nagyon sokszor nyúl­tak a zsebükbe, hogy anyagi­lag is segítsék a rászorulókat. Nem számított, hogy saját munkatársaikról, vagy mások­ról van-e szó. Összhangban az országos törekvésekkel — Ez az anyagi áldozatvál­lalás jól mutatja a kollektívák gondolkodásmódjának átala­kulását, ám tevékenységüknek ez csupán egyetlen jellemző­je — vélekedik Harsányi Lászlóné. Nagyon fontosak azok-a törekvések, melyek a termelés további növelését szolgálják. A konzervipari szocialista brigádvezetők ta­nácskozása határozta el, hogy 1977. a minőség éve legyen, s a szocialista brigádok vállal­ták: a munkaidő teljes kihasz­nálása érdekében is mindent megtesznek. SPORT Tornaversenyek A teljes magyar férfitornász élgárda (14 fő) indult a mester, fokú tornászbajnokság selejte­zőjének 2. fordulóján, Budapes­ten. Petrik József (Nk. Pedagó­gus) összetettben hatodik, a két forduló összesítésében pe­dig 7. lett. Tatán férfi ifjúsági váloga­tóversenyt rendeztek. Az ujjsé- rüléssel bajlódó Reszeli Péter (Nk. Pedagógus) összesítésben a 14. helyen végzett. A Kossuth-iskola tornater­mében került sor az úttörő­olimpia városi fiú tornadöntő­jére. Több csapatban kisdobo­sok is szerepeltek. A-kategória egyéniben: 1. Nagy Tibor I. 83,7; 2. Pesti Zoltán 83,45; 3. Csípő Ferenc 82,75; 4: Kenyeres Ambrus 81; 5. Szűcs Zoltán (mind Petőfi-iskolás) 78,55 ponttal. A-kategóriás csapat­ban: 1. Petőfi-iskola (az előbbi öt versenyző + Pál Gyula) 130,3; 2. Arany 114,55 pont. B- kategória egyéni: 1. Fritschek Antal (Rákóczi) 52,65; 2. Mert­ük Ferenc (Arany) 52,5; 3. Pál Gyula (Petőfi) 51,9 pont. B-ka- tegóriás csapatban: 1. Petőfi (Nagy Tibor II., Illés István, Pethő Zsolt, Kása Zoltán, Nagy Károly, Sajti István) 125,4; 2. Arany 97,45 ponttal. Cegléden 6 csapattal rendez­ték a területi egyesületi női felnőtt III. osztályú csapatbaj­noki döntőt. Az ellenfelek erő­sek voltak, s az Nk. Toldi DSK (Szattler Erzsébet, Rideg Gyöngyi, Deák Enikő, Csányi Ágnes, Harangozó Erzsébet, Balogh Anikó) negyedik lett. A körösi lányok közül Deák ér­demel dicséretet. SPORTMŰSOR VASÁRNAP Atlétika Gödöllő: serdülő A-korcso- portos megyei egyéni bajnok­ság. Birkózás Szolnok: kötöttfogású vidé­ki felnőtt egyéni bajnokság. Szeged: országos ifjúsági kö­töttfogású felszabadulási em­lékverseny. Kosárlabda Toldi-sportcsarnok, 12 óra: Nk. Pedagógus—Kiskunfél­egyházi Lenin TSZ SK, férfi MNK-mérkőzés. Ifjúsági-sport­telep, 12: Nk. Gimnázium—Vá­ci Sztáron Gimnázium női ser­dülő, 13.10: Nk. Pedagógus— Ceglédi Gimnázium férfi if­júsági, 14.20: Nk. Pedagógus— Ceglédi Gimnázium női serdü­lő, 15.30: Nk. Pedagógus—Ceg­lédi Gimnázium női felnőtt, 16.40: Nk. Pedagógus—Ceglédi Gimnázium férfi serdülő me­gyei bajnoki mérkőzés. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 11 óra: Nk. Kinizsi ifi—Budaörs Sasad TSZ SK ifi megyei bajnoki, 15: Nk. Kinizsi serdülők—Érdi ME­DOSZ serdülők, 16.30: Nk. Ki­nizsi—Érd megyei bajnoki mérkőzés. Hétfő Kézilabda Ifjúsági sporttelep, 14.30-tól az úttörő-olimpia városi 1. for­dulója. — A szocialista brigádveze­tők országos tanácskozása mit adott a mozgalomnak itt a konzervgyárban 3 — Mindenekelőtt igazolta kö­zösségeink eddigi tevékenysé­gét. A hozzászólásokat figye­lő brigádtagok örömmel álla­píthatták meg, hogy eddigi életüket az országos törekvé­sekkel összhangban szervezték meg. Azt hiszem ez újabb len­dületet fog adni a konzerv­gyári mozgalomnak is — mondja az szb-titkár. A munkásművelődés gondjai — Természetesen az orszá­gos tanácskozással kapcsolat­ban szólni kell az ott feltárt, s nálunk is meglévő hiányossá­gokról. A jövő szempontjá­ból rendkívül fontos, hogy a tanácskozás résztvevői ezekről őszintén, a lehetséges megol­dásokat is mérlegelve beszél­tek. Ezek közül talán a mun­kásművelődés gondjai a leg­szembetűnőbbek. A vállalá­sok, különösen régebben, meg­lehetősen formálisak voltak. Teljesítésük nem a műveltsé­get, hanem az értékelésnél számba vehető pontokat gyara­pította. Legjobb brigádjaink már korábban felismerték azt az igazságot, hogy a művelő­dés alapja a tanulás. Minden­kinek szüksége van — mondot­ták — az alap- és valamilyen szakirányú műveltség még szerzésére, ám ennek elsősor­ban az egyén érdeklődéséhez kell igazodni. Egyszóval, min denki belátta, hogy a közös színházlátogatás önmagában nem pótolhatja az általános iskolát. Az országos tanácsko­zás legnagyobb tanulsága, hogy a gondok megoldásával többet kell foglalkoznunk — mondta végezetül a személyzeti főosz­tályvezető. f. nagykörös! fírarió A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, 101. SZÁM 1977. MÁJUS 1., VASÁRNAP A gazdálkodás első negyedévi eredményei Hegyem hajtották végre a csekkvési programokat I Immár több mint egy hónap telt el azóta, hogy idei első számvetésüket elvégezték az üzemek, gyárak, szövetkezetek, sorra véve az első negyedév eredményeit,; a felmerült gon­dokat. összegezhető mindaz a hasznos tapasztalat, mely­nek ismeretében pontos következtetéseket lehet le­vonni a további munkát illetően, s amely hűen jelzi a különbö­ző gazdasági egységekben vég­zett munka hatékonyságát. De vajon kedvezőekJe ezek a ta­pasztalatok? — erre kértünk választ Bodrogi Istvántól, a városi pártbizottság gazdaság­politikai reszortfelelősétől. — Tavaly decemberben fo­galmazta meg pártbizottságunk a város, s ezen belül természe­tesen a különféle ipari, me­zőgazdasági üzérnek, valamint kereskedelmi vállalatok idei fejlesztési feladatait. Ennek alapján a legtöbb helyen helyi cselekvési programot dolgoztak ki, a munka az ebben megfo­galmazott feladatok szerint folyt, s most, voltaképpen ezeknek a cselekvési progra­moknak az időarányos végre­hajtását mérhetjük fel. Hozzá keil tennem, hogy a pártszer­vezetek által kidolgozott fel­adattervek megvalósítását ma­guk a pártszervezeteik is hat­hatósan segítették, eleget tettek gazdaság- szervező, ellenőrző és se­gítő feladatuknak. — Miről tanúskodnak ezek a város ipari és mezőgazdasági termelésének szinte teljes egé­szére kiterjedő, a gazdasági munkát döntően befolyásoló cselekvési programok? — Elsősorban is arról, hogy a gazdasági, párt- és társadal­mi szervezetek vezetői jól is­merik idei feladataikat és az ágazati követelményeket mesz- szemenően figyelembe véve állították össze tennivalóikat. Különösen részletes és helyén­való például a Mészáros János Termelőszövetkezet, az állami gazdaság, a konzervgyár és a 21. Volán vállalat nagykőrösi műszaki üzemegységének cse­lekvési programja. — Mi mindennel foglalkoz­nak a tervek, és mi valósult meg eddig ezekből? — A konzervgyárban pél­dául elsősorban a feldolgozás­ra kerülő, megfelelő mennyi­ségű nyersanyag beszerzésére fordítottak igen nagy gondot, továbbá az export, ezen belül a tőkésexport ütemének, növe­lésére. A gyár gazdasági és pártvezetésének alapos előké­szítő munkája nyomán, vala­mint a felsőbb szervek haté­kony segítségévei zökkenő nélkül egyesült a nagykőrösi üzemmel a ceglédi konzervgyár, így a vállalat összlétszáma most már megközelíti a négy­ezret. A gyár idei termelési értéke meghaladja a másfél milliárd forintot, a növekedés üteme eléri a 15 százalékot. A Mészáros János Termelő- szövetkezetben kiemelkedő fel­adatnak tartják a tejhozamok javítását, valamint a zöldség- termesztés bővítését, az állami gazdaságban és az Arany Já­nos Termelőszövetkezetben pe­dig a termelésnek az ágazati követelményeket meghaladó mértékű növelését. Igen fon­tosnak ítélték sok helyütt a cselekvési programok és a ter­melési tervek összhangját, s gyakran olyan tevékenységre is utalnak, melyek, mint pél­dául a 21. Volán helyi telepén, üzem- és munkaszervezési fel­adatok megoldását szorgalmaz­zák. A TRAKISZ, mely nem egy kommunista szombat szer­vezését tervezi, meghatározta a Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalattal Nagykő­rösön megvalósuló együttmű­ködés továbbfejlesztésének konkrét feladatait is. Mindegyik üzem jelentőségének megfelelően foglalkozik a munkaerő- gazdálkodás kérdéseivel is. A megfogalmazott feladatok­ból kitűnik a szándék: az élő­munka felhasználásának minél nagyobb hatékonyságára töre­kednek, megvizsgálják a telje­sítménykövetelményekhez kap­csolódó bérezési rendszerek elterjesztésének lehetőségeit, s igyekeznek a munkaerő moz­gását csökkenteni. — Mi állapítható meg az üzemek, szövetkezetek, válla­latok eddigi tevékenysége alapján? — X város ipara az idén a tervek szerint 12,8 százalékkal növeli termelését. E magas szintű feladatok, feszített kö­vetelmények teljesítésével le­hetőség nyílik arra, hogy pó­toljuk a tavalyi 0,9 százalékos lemaradást, és megvalósítsuk az V. ötéves terv időarányos részét. A terv teljesítésével A tavasz biztos jele csaknem 13 milliárd forint értékű termelési érték ke­rül ki a nagykőrösi gazda­sági egységekből. A külkereskedelmi értékesítés növekedése eléri az 50 száza­lékot, s például a szocialista export 60 százalékkal maga­sabb a tavalyinál. A beruházási, fejlesztési le­hetőségek kedvezőbbek, az ipari üzemeknek e célra- mint­egy 190 millió forint jut. Ki­emelkedő például a DÉMÁSZ hálózatfejlesztési munkája, a NEFAG rekonstrukciója és a konzervgyár exportnövelő be­ruházása. A tervek eddigi megvalósítása jónak mond­ható, a legtöbb helyen az elő­irányzottnak megfelelően dolgoznak. A Nagykunsági Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság nagykőrö­si üzeme idén csaknem 40 szá­zalékkal növeli termelését. Ehhez rendelkezésre áll a re­konstrukció során felszerelt számos modern gépsor, és_ ele­gendő munkáskéz. A tőkésex­portot itt 70 százalékkal kíván­ják növelni, s a tervek szerint elérik a 17 millió forintnyi ér­téket. Folytatódik az üzem nagyarányú rekonstrukciója, melynek idei költsége megha­ladja az 50 millió forintot. Az évás terv első negyedévi telje­sítésében némi lemaradás van, ugyanez azonban április hó­napban már kiegyenlítődött. — Mi a helyzet a mezőgaz­daságban? — Mezőgazdasági nagyüze­meink a korábbinál kedvezőbb viszonyok között gazdálkod­hatnak. Tavaly a termelőszö­vetkezetek és az állami gaz­daság is nyereségesen dolgo­zott, az Arany János Termelő- szövetkezetben megszilárdult a felsőszintű gazdasági vezetés, kialakultak a szervezeti for­mák, a Mészáros János Tsz- ben leküzdötték az egyesülés­sel járó nehézségeket, itt is ja­vult a munka. Az állami gaz­daságban az idén 5,3 százalé­kos termelésnövekedéssel szá­molnak, s alapvető feladatnak tekintik a tavaly bevezetett ágazati rendszer továbbfejleszté­sét, a termelési szervezet egyszerűsítését. Az Arany János Termelőszö­vetkezetből az idén mintegy 60 millió forint értékű termék ke­rül ki, a tervezett növekedés a tavalyi eredményhez képest 26 százalékos. A szövetkezet egyik legfontosabb tennivalója a termelési szerkezet egyszerű­sítése, a zöldségprogram meg­valósítása, a terméshozamok növelése, megfelelő képzettsé­gű szakemberek munkába állí­tása, éppúgy, mint a Mészáros János Tsz-ben, ahol a tavalyi termelési érték 9 százalékos növelését tervezik. Itt elsősor­ban a tejhozamok javítása, az évi átlagos 2 ezer 500 liter el­érése, valamint a zöldségter­mesztés bővítése a legfonto­sabb feladat. Az eredményeket vizsgálva arra a következtetésre jutha­tunk, hogy vállalataink, szö­vetkezeteink termelést szerve­ző munkája megfelel a gazda­ságpolitikai elképzeléseknek, e gyakorlati munka eredményei pedig igazolják ezek helyessé­gét. (Khim) ■'w.-,. ÜK* Visszavonhatatlanul itt a tavasz: működik a csobogó (Várkonyi Pál felvétele) MOZIMŰSOR VASÁRNAP Ludas Matyi. Színes magyar rajzfilm. Kísérőműsor: Macs­ka. Előadások kezdete: fél 3, 4, fél 6 és 7 óra. HÉTFŐ , Segesvár. Magyar film. Elő­adások kezdete: 6 és 8 óra. KISKÖRZETI MOZI A HAN­GÁCSI ÜTI ISKOLÁBAN A taxi utasai. Szovjet film. Előadás kezdete: fél 7. 4 4

Next

/
Thumbnails
Contents