Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-12 / 110. szám
»77. MÁJUS 12., CSÜTÖRTÖK misem -4já/jr Tg x/ünap O H Köszönet a kollektívának Lapunk május 1-i számában Beköltözött Budaörsön tizenhat nagy család címmel közöltünk tudósítást. Erre a cikkre reagált a Budaörs Nagyközségi Tanács Építőipari KöltBégvetési Üzemének vezetője, Sári Gábor. így írt: Mfait a lakásokat kivitelező tizem vezetője, szeretném megköszönni valamennyi munkásnak és alkalmazottnak azt a fáradt- cágot és összefogást, mellyel elősegítették a Lévai, valamint a Domb utcai épületünk átadását. Üzemünk 171 munkáskollektívája szívvel és lélekkel dolgozott a kivitelezési idő alatt, melyet még fokozni tudtak az átadás előtti két hétben. A napi túlmunka. ellenére kommunista szombatot szerveztünk, hogy ezzel is elősegítsük a határidő betartását. Fórum, résztvevők nélkül Május 4-én, szerdán, 18 órai kezdettel orvos—beteg találkozót tartunk a dunaha- raszti művelődési házban. A megjelenők kérdéseire a helyi körzeti orvosok válaszolnak — hirdették a plakátok szerte a faluban. Sajnos, csak tartottuk volna, ha lett volna érdeklődő. Ugyanis a település húszezer főnyi lakosából az öt körzeti orvoson kívül csak négy érdeklődő jött el. Vajon ez annyit jelent, hogy csak ennyi beteg van Dunahárasztin? A többi ember, úgy látszik, egészséges. A rendelőben azonban rövid az idő, és csalódottan jövünk el, ha nem panaszkodhatunk eleget. Itt lett volna rá lehetőség, de nem éltünk vele! Matyi Ferencné Dunaharaszti Készülődés az ünnepi könyvhétre A Ceglédi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat szocialista brigádjai Fekete Gyulát kérték fel arra, hogy részt vegyen az ünnepi könyvhéten. A népszerű írót — akinek könyveit sokan ismerik — most régi ismerősként köszönthetik a dolgozók, akiknek másfél évtizeddel ezelőtt már vendégük volt. A könyvhéten jelenik meg új kötete is: a Perújrafelvétel, s ezt dedikálja. Maczelka Tibor Cegléd Meglepetés a vendéglőben Amióta Pomázon, a Pipacs-étterem megnyílt, rendszeresen ott étkezem. A köz- étkeztetést nem veszem igénybe, mert régi szokásom, hogy étlap szerint rendelek. Már- már úgy képzeltem, hogy élvezem a vendéglátásban közismert törzsvendég tiszteletét. lós és Nick Ferenc hallgatók munkáit a zsűri különdíjjal jutalmazta. Faludy Attila és Illés György pedig egyaránt a Magyar Tudományos Akadémia pedagógiai kutatócsoportja meghívásának tesz eleget, hogy ott is beszámoljanak majd munkájukról. Géczi Sándor Szentendre Színes tévé a klubkönyvtárban Szigetmonostoron ez év elejétől színes tévé várja az Arany János klubkönyvtárba látogatókat. Ez hozzájárul ahhoz, hogy állandó vendégei vannak a község művelődési házának: sokszor ötven-hat- van ember is összejön egy-egy klubesten. Kedvelt műsor volt az utóbbi hetekben a Ki mit tud? és az asztalitenisz-világbajnokság, de sok nézője akiad a színházi közvetítéseknek is. Szeretnénk megköszönni a községi tanácsnak, hogy anyagi segítséget nyújtott az első színes televízió vásárlásához. Varga Imre Szigetmonostor Szerkesztői üzenetek L. J.-né Tápiófalva: örömmel értesültünk, hogy problémája megoldódott, sikerült beszereznie a keresett cikket. Tudomásunk szerint felfújható gumi kádat a sport- boltokban és a játéküzletekben árulnak. B. B. Dabas: Levelet kaptunk a kiskunlacházi ÉGSZÖV-től. Tájékoztatásuk szerint készülékét alkatrészhiány miatt nem tudták megjavítani. A lényeg az, hogy időközben üzemképes állapotban átvehette. P. T. Szentendre: Jóleső érzéssel olvastuk sorait és örülünk, hogy megnyerte tetszését a lapunkban közölt cikk. Szeretnénk, ha továbbra is hűséges olvasónk lenne. Mozaik a nagykátai járásból Cikkünk nyomán Kettő már jó — egy még rossz Lapunk április 28. számában, Postabontás rovatunkban Gázszünet — szivárgó kéményekkel címmel arról írtunk, Százhalombattán, a Gesztenyés úti DKV-miunkás- lakásokban — tizennégy otthonban — elzárták a gázt. Az ok: a termofor kémények füst- nyomáspróbája a tavaly augusztusi beköltözés óta még nem történt meg. Kiss Imre, a Budai Járási Építőipari Szövetkezet elnöke — a kivitelezők nevében — a napokban arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a három kritikus kémény ellenőrző mérése április 28-án — tehát cikkünk megjelenésének napján — megtörtént. Az eredmény: két kémény jó, egy még mindig hibás. így most már csak öt lakásban nincs a fürdőszobában meleg víz. A Budai Járási Építőipari Szövetkezet elnöke levelének befejező részében hangsúlyozta: Remélem, hogy a közeljövőben ezt a kéményt is ki tudjuk javítani. A magunk részéről bízunk ígéretében. HASZNOS HULLADÉKOK Napjainkban igen sok szó esik a hulladékanyagok gyűjtéséről, annak értékesítéséről és ésszerű felhasználásáról. E témában kerestük fel a MÉH nagykátai telepének vezetőjét, Mészáros Andrást. A telepvezető elmondta, hogy a járásban levő vállalatok rendszeresen behordják a hulladékanyagot, úgyszintén a tsz-ek is, ez utóbbiaknál azonban gondot okoz a nagy darabok — például komba jntartozékök — befuvaro- zása, mert nincs alkalmas szállítóeszköze a telepnek. Jelenleg egy nagy markológéppel és három tehergépkocsival dolgoznak, ami kevésnek bizonyul, ezért többször igénybe veszik a Volán és a tsz-ek segítségét. Akadályozza a munkájukat a nehézkes vasúti fuvarozás is, mert igényük ellenére csak elvétve kapnak egy- egy kocsit a hulladékok elfu- varozására. Nagy gondot okoz a lakóterületi hulladékok begyűjtése, pedig köztudott, hogy a háztartásokból sok hasznos anyag kerül ki, ami a hazai feldolgozó vállalatok számára kincset ér. Különösen vonatkozik ez a textil- és papíranyagra. A MÉH ezen segíteni akar és a jövőben is szervez majd önkéntes gyűjtőket, akik a begyűjtött és beszolgátatott hulladék hivatalos árán kívül jutalékban is részesülnek. Tervbe vették, hogy az idén minden községben megszervezik az önkéntes gyűjtőhálózatot.' Eddig a beszolgáltatott hulladékok harminc százalékát az önkéntesek adták, további tizenöt százalékot pedig az általános iskolák úttörőd. Ezek közül élenjárók a tápiószelei kisdiákok. GYERMEKTRAGÉDIA MENDÉN A közelmúltban megdöbbentő gyermektragédia történt Mendén. Iskolából hazafelé menet a Mende-Űjtelepen lakó tanulók egy csoportja megállt a vasutat átívelő hídon, és azon kezdtek tanakodni, hogy mi történne akkor, ha egy szál dróttal megérintenék a villamos felsővezetéket? Az «gyik csoport azt állította, hogy felrobbanna a híd, míg a többiek azt bizonygatták: aki hozzáér, az meghal. A híd lábánál egy- méter hosszú drótot találtak, azt kiegyengették és Kriská János negyedik osztályos tanuló az érintővédő háló és a lemezek mellett bedugta a drótot a felsővezetők irányába. A kisfiú a kezében levő dróttal mind közelebb került a vezetékhez, majd egyszeresek fülsiketítő csattanás hallatszott és a gyerek élettelenül terült el a földön. Társai kétségbeesve szaladtak segítségért, a mentők hamarosan megérkeztek és beszállították az újpesti kórházba harmadfokú égési sérülésekkel. A gyors orvosi beavatkozás megmentette a kisfiú életét, de változatlanul súlyos, válságos állapotban van és körülbelül három hónapra lesz szükség — az orvosok véleménye szerint — amíg rendbejön. A balesettel kapcsolatban az illetékes hatóságok megindították a vizsgálatot, de az emberben önkéntelenül felvetődhet a kérdés: annak idején, amikor a villamosítási munkákat végezték a vasúton, vajon elég körültekintőek voltak-e, megtettek-e minden biztonságos intézkedést, hogy elejét vegyék a kíváncsiskodó gyermekek tragédiát előidéző cselekedeteinek ? A kis Kriskó Jancsi esete intő figyelmeztetés a szülőknek, nevelőknek egyaránt. Kaposi István Nagykáta Környezetvédelem — az erdész szemével Nyárfasor az országút mentén — A nagykovácsi példa amikor az elmúlt napokban enrnek éppen az ellenkezőjéről győződhettem meg. Délben, szokás szerint, elfoglaltam helyemet az étteremben, és vártam, hogy kiszolgáljanak. Közben az asztalomhoz hívtam két kolléVöröskereszt munkájában is, a véradási mozgalom egyik leglelkesebb szervezője. Sok idős ember az ő tanácsára kereste fel a nemrégiben megnyílt öregeik napközi otthonát. Mária lánya, aki jelenleg az egészségügyi szakközépiskola második osztályos tanulója, folytatni szeretné édesanyja munkáját. Solymosi László Dunakeszi Tudományos munkák a főiskolán A Kossuth Lajos Katonai Főiskolán évről évre eredményesebben dolgoznak a tudományos diákkörök. A hallgatók mind nagyobb számban foglalkoznak a kutató, elemző munka e formájával, és ez is hozzájárul a hallgatók tudományos alkotó tevékenységének kibontakoztatásához. A nemrégiben befejeződött országos tudományos diákköri versenyen kiemelkedő eredményeket értek el a főiskola hallgatói, összesen tizennégy szakdolgozatot mutattak be, s ezek közt Szakács Gyula zászlós, Üveges László törzszászKömyezetünk védelméről napjainkban gyakorta 6zó esik. E témával kapcsolatban sok levél érkezik hétről hétre szerkesztőségünkbe, s az észrevételek azt bizonyítják; egyes községek lakói féltőn gondozzák a frissen elültetett fákat, míg másutt — s a tapasztalatok szerint sajnos sok helyen — vandál kezek egyszerűen letördelik elpusztítják az új hajtásokat, s teszik mindezt csupán passzióból, valamiféle egészen furcsa kedvtelésből. Aki figyelemmel kíséri Postabontás rovatunkat, bizonyít, hatja: többször adtunk már helyt ilyen esetben olvasóink felháborodott hangú leveleinek. De jól tudjuk: az igazi megoldást mégsem ez jelenti. Az elmúlt napokban örömmel olvastuk budai járásbeli tudósítónk, Padányi Lajos szerkesztőségünkbe küldött sorait. Levelét — amelyben konkrét példát említ — abban a reményben közöljük, hogy azzal is igazoljuk: így is lehet gondozni környezetünket. Óvják, gondozzák Szinte hagyomány már a budai járás több községében, hogy tavasszal, amint az idő engedi, az emberek ásót, kapát fognak, s aktívan bekapcsolódnak a faültetésbe. így volt ez az elmúlt napokban, hetekben a Buda környéki falvakban is. S mondandóm alátámasztására álljon itt a legfrissebb példa. Ha valaki Budaligettől a Nagy kopácsiban lévő erdésznevelő otthonig sétál, megnyugodva látja, hogy több kilométer hosszan az út mentén fia. tál fák bontogatják rügyeiket. A megmaradt foghíjakat is fokozatosan beültetik. De tudni kell azt is, hogy a nagykovácsiak a fákat nemcsak elültették, hanem féltőén gondozzák, védelmezik is. Itt ismeretlen a növény pusztítása, mindenki azt vallja: saját munkája eredményét nem teheti senki tönkre, a fákat óvni, védeni, valamennyiük kötelessége. Program szerint Nagykovácsi a budai járás legmagasabban fekvő pontja: a háromezer lakosú községet több mint kétezer hektárnyi területen összefüggő erdő veszi körül. A főváros felől érkezve barátságos dombhajlaton át halad az idegen Adyligettói — legalább hatkilométeres szakaszon — fiatal, a tavaszi szélben hajladozó, vékony törzsű nyárfák között vezet az út a községbe. S aki mindebben jelentős szerepet vállalt: Fehér Tibor, a Budavidéki Erdő- és Vad- gazdaság budakeszi körzetének erdésze, aki 1950 óta él Nagykovácsiban. Találkozásunkkor számokkal teleírt papírlapot vett a kezébe, s pontos tájékoztatása így hangzott: — Az országút menti nyárfasor csak egy része progra. munknak. Négy évvel ezelőtt kezdtük meg a község fásítását. Kivágtunk legalább hetven pusztulófélben lévő, korhadt japán akácot, dió- és csörgőfákat. Akkoriban többen voltak, akik nem értették, miért teszünk így, s bizony jó néhány helyen a legmerevebb ellenállással kellett megküzde- nünk. Mindezt tudomásul vettük, hiszen az emberek évtizedek alatt megszokták a házuk előtt árnyat adó lombkoronát. Amikor viszont azt látták, hogy bőségesen kárpótoljuk valamennyiüket, egyszeriben megnyugodtak... Védnökséget vállaltak Két évig tartott a községben a tervszerű pótlás: ez Idő alatt elültettek 1500 mezei gömbjuhart, nyírt szomorúfűzt, és az örökzöld fafajtaként ismert kamencipárist, valamint több mint kétezer cserjét. A munkában nagy segítséget nyújtottak a helyi KISZ-szervezet fiataljai, valamint az általános iskola úttörői. S a község lakói — azok is, akik nemrég még a korhadt fák kivágása miatt tiltakoztak — egyszeriben gondozni kezdték házuk előtt az új hajtásokat. Az általános iskola II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapatának tagjai pedig védnökséget vállaltak a fiatal fák felett. A községi tanács gondoskodott arról, hogy a falu végén lévő szeméttelep, megszűnjön: a hulladékot most már a külterületre szállítják. S ha a nagykovácsiak közül ma bárkivel szót vált az ember, biztos lehet abban, hogy előbb-utóbb elhangzik a kijelentés: — örülünk, hogy ennyire megváltozott a környezetünk. Az elültetett fák néhány év múlva már tisztítják a levegőt ... Tenni is kell érte Minden bizonnyal így lesz. Ám korántsem szabad azt hinni, hogy mindenki így gondolkodik. A község határában. a zsíroshegyi —, valamint a Nagykovácsi út körzetében — ez egyébként a hétvégi kirándulók kedvelt területe — a kiültetett csemeték nyolcvan százalékát letördelték, vagy elpusztították. Fehér Tibor szemmel láthatóan szomorú lett, amikor erről esett szó. — Tudom, hogy a tetteseket nem a természetbarátok között kell keresnünk, mert azok soha nem tennének ilyet. A magam részéről nagyon bízom abban, hogy a társadalmi erdei szolgálat tagjai eredményesen fellépnek majd az effajta felelőtlen emberek ellen. Az összkép mégis kedvező, hiszen jó példa van a községen kívül is. Nemrégiben az erdészet dolgozói — munkaidő után, szabad idejük egy részét feláldozva — nyolcszáz fiatal csemetefát ültettek a Nagyszéná- sl úti víkendtelkek kö2ött, valamint az alsó részen fekvő 13-as kilométerkő körzetében. S néhány nap elteltével Fehér Tibor örömmel tapasztalta, hogy a hétvégi lakók szépen gondozzák, védik a növényeket. — Az ilyen embereket mindig példaként állítanám azok elé, akikre szinte ránő a gaz. Mert nagyon jó dolog, hogy napjainkban oly sokat beszélünk a környezetvédelemről, de véleményem szerint — s ezt sok-sok éves tapasztalat alapján mondom — legalább any- nyit kellene cselekedni, tenni is érte. S mindenkinek elsősorban a saját portája előtt... Ügy, mint Nagykovácsiban. Falus Gábor t l i gámat, és ekkor ért a meglepetés. A felszolgáló közölte, hogy nem szolgálhat ki sem engem, sem vendégeimet, csak akkor, ha a közétkeztetésre fenntartott helyek egyikét foglalom el. Tájékoztatott arról is, hogy ez az üzletvezető utasítása. Kérésemre az elmondottakról a főnök is megerősített, sőt, kiegészítette azzal, hogy a hely az esetleg érkező vendégeknek kell. Nem tartom lealacsonyító- raak a közétkeztetésre fenntartott helyet, de egy-két kérdés felvetődött bennem. Például az, hogy miért nem ülhetek a pomázi étteremben ahhoz az asztalhoz, amelyik nekem tetszik, akkor, amikor bőven van hely. Azonkívül, milyen alapon szabályozza az étterem vezetője, hogy kit hívok az asztalomhoz, és miért nem lehet vendégem az a kollégám, aki esetleg üzemi ebédet eszik. Szeretném, ha kérdéseimre választ kapnék. Balogh Gyula Pomáz ★ Olvasónk levelére a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat kereskedelmi igazgatójától, Csányl Istvántól és a termelési osztály vezetőjétől, Bernhardt Lászlótól kaptunk levélbeli tájékoztatást. Válaszuk szerint az üzletvezető önhatalmúlag járt el, amikor a vendéget nem szolgálták ki. Sértő magatartásáért az étterem vezetőjét figyelmeztetésben részesítették és közölték vele, hogy a jövőben hasonló esetben szigorúbb felelős- ségrevonást alkalmaznak. A vállalat megfelelően mindent elkövet azért, hogy vendégei elégedetten távozzanak az éttermekből. Ezért természetes, hogy az étkezni kívánók bárki társaságában, jármelyik üres asztalnál elfogyaszthatják ebédjüket, vagy vacsorájukat. A sajnálatos esetért ezúton kérnek elnézést a vállalat vezetői és remélik, hogy Balogh Gyula továbbra is vendégük marad. Akit szeretnek az emberek Szinte mindenki ismeri Dunakeszin Antal Béláné szülésznőt. Bizalommal fordulnak hozzá, hallgatnak tanácsaira. Az Állami Szülésznőképzőöen végzett és 1949 szeptemberétől ezer egészséges kisbabát segített a világra. 1971- től főnővérként dolgozik Dunakeszi 1. sz. körzetében. Tevékenyen részt vesz a
