Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-12 / 110. szám
w»r 1977. MÁJUS 12., CSÜTÖRTÖK Pártvezetők látogatásai Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke szerdán Szegeden tett látogatást. Délelőtt felkereste az MTA Szegedi Biológiai Központját. A Politikai Bizottság tagja ezután a József Attila Tudományegyetemen az oktatással, a neveléssel kapcsolatos eredményekről, az ezzel kapcsolatos feladatokról hallgatott meg tájékoztatást, majd megtekintette a kibernetikai laboratóriumot. Benke Valéria délután részt vett és felszólalt a megyei értelmiségi aktíván. ★ Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront főtitkára szerdán az ÉVM-ben tett látogatást, ahol Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter tájékoztatta a minisztérium munkájáról, a budapesti lakásépítés helyzetéről. Ezután Sarlós István megtekintette az épülő újpesti városközpontot, az újpesti fürdőt, majd a margitszigeti Termál Szálló építkezését, és a 43-as számú Állami Építőipari Vállalat vezetőitől tájékozódott az újpesti lakásépítés helyzetéről. Délután az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium kultúrtermében Sarlós István az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről tájékoztatta a minisztérium párttagságát, gazdasági, szakszervezeti és KISZ- vezetőit. Battonyán a kiállítás Az Országos Béketanács, a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium, valamint a Volán Tröszt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója, a lenini békedekrétum jegyében fotódokumentációs kiállítást indított útnak Bat- tonyáról. A két új csuklós autóbuszban elhelyezett anyag indítása előtt, szerdán Battonyán — az elsőnek felszabadult magyar községben — béke- nagygyűlést tartottak. A szónoka Púja Frigyes külügyminiszter, Békés megyei ország- gyűlési képviselő volt. Ezt követően a mozgó kiállítás elindult félévesre tervezett országos útjára. Az új törvény szellemében Könyv a vásárlók érdekében A közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló új törvénnyel összhangban rövidesen megjelenik a belkereskedelmi miniszter rendeleté, amely a régi panaszkönyv helyett a vásárlók könyvének bevezetéséről intézkedik. Ezzel kapcsolatban tartottak szerdán a Belkereskedelmi Minisztériumban sajtótájékoztatót, amelyen dr. Dobos Gábor főosztályvezető hangsúlyozta, hogy nem egyszerű névváltoztatásról, hanem tartalmi változásról van szó. Az 1951-ben bevezetett panaszkönyv idejét múlta, leszűkítette a vásárlók lehetőségeit, jogait. A vásárlók könyve nemcsak az egyéni sérelmek, észrevételek bejegyzésére szolgál, hanem lehetőséget ad a kereskedelmet vagy a szolgáltatásokat érintő közérdekű bejelentésekre, javaslatokra. A vásárlók könyvéről szóló szabályozás a panaszok intézésének egyszerűsítésére, gyorsítására törekszik, ezért a kiméit nagy üzletek, vendéglátóhelyek, szállodák, boltok vezetőit bízza meg a panaszok elintézésével, az észrevételek hasznosításával. Szóbeli panasz esetén az üzletvezető feladata, hogy az elintézés módját és idejét bejegyezze a vásárlók könyvébe és erről a panaszost 7 napon belül értesítse; ha a panasz elintézése hatáskörét meghaladja, úgy azt a vállalat igazgatójához köteles továbbítani. Amennyiben a vásárlók könyvében bejegyzett észrevétellel kapcsolatos intézkedés nem elégíti ki a vevőt, a felettes szervhez, a vállalat igazgatójához, felügyeleti hatóságához fordulhat felülvizsgálatért, jogorvoslásért. A kormány felhatalmazása alapján a belkereskedelmi miniszter rendelete nemcsak a kereskedelmi és vendéglátóipari vállalatokra, hanem a lakossággal naponta kapcsolatba kerülő szolgáltatásokra — utazási irodákra, javító és karbantartó vállalatokra, szövetkezetekre, a Patyolatra, a strandokra, sőt az ingatlankezelő vállalatokra is — érvényes és kiterjed a magánkereskedőkre és kisiparosokra is. A vásárlók könyve úgynevezett önátírós lapokból folyószámmal jelzett, a vállalat pecsétjével hitelesített füzet, amelybe a bejegyzés három példányban készül, egy példányt a panaszos kap. A rendelet szigorúan előírja, hogy a vásárlók könyvét az üzletben könnyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni, s a jogszabály kötelezi az üzletek, a műhelyek dolgozóit, hogy a könyvet a vásárlók kérésére adják át. A vásárlót a könyvbe való bejegyzésben megakadályozni, vagy bármilyen módon befolyásolni nem szabad. A vásárlók könyvébe bejegyzést bárki névvel, vagy nevének feltüntetése nélkül tehet. Tiltja a rendelet, hogy a könyvbe beírni kívánó vásárlót személy- azonosságának igazolására felszólítsák. Amennyiben az üzletből valamilyen oknál fogva hiányzik a vásárlók könyve, akkor a rendelkezés szerint a panaszt az üzletvezető köteles jegyzőkönyvbe venni. A rövidesen megjelenő miniszteri rendelet kihirdetése napján lép életbe. Továbblépés a szolgáltatásban Három esztendeje, hogy hivatalosan is kijelölték a lakosság számára közvetlen szolgáltatásokat nyújtó ipari szövetkezeteket. Szerdán az OKISZ székházában gyűltek össze tanácskozásra a 77 érintett szövetkezet vezetői, hogy a minisztériumok, főhatóságok képviselőivel együtt felmérjék a végzett munkát, meghatározzák a tevékenység továbbfejlesztésének tennivalóit. Mészáros Vilmosnak, az OKISZ elnökhelyettesének és Zalavári Alajos főosztályvezetőnek a vitaindítójából kitűnt: az elmúlt néhány évben, de különösen 1976-ban sokat fejlődött a kijelölt szövetkezetek tevékenysége, amely értékében 1 év alatt 9 százalékkal nőtt. A további fejlődést elsősorban a jelenleginél magasabb fokú gépesítettséggel, korszerűbb, koncentráltabb, magasabb színvonalon szervezett miunkával kívánják elérni. A szövetkezeti elnökök a gondok között sorolták, hogy emelkednek a termelői nyersanyag- és az alkatrészárak, és ezért a szolgáltatás egyre kevésbé jövedelmező. Változatlanul akadozik az anyag- és alkatrészellátás is. Végezetül több fontos feladatot jelöltek meg a tanácskozás résztvevői. Pedig ha nem megfelelő az árképzés, nem jók az értékmutatók, és ez a tervezés hatékonyságát is rontja. Az áru és pénzviszonyok tökéletesítése és az ezzel ösz- szefüggő olyan kategóriák, mint nyereség, anyagi érdekeltség szélesebb körű alkalmazása, fokozhatja a kapcsolatok tervszerűségét, hatékonyságát, amennyiben ezáltal az együttműködésből adódó előnyök a partnerek számára egyértelműbbé válnak. Helytelenek azok az álláspontok, amelyek szerint a szocialista országok együttes, közös tervezési tevékenysége csak naturális mutatószámok felhasználására korlátozódik. Az ilyen álláspont elméletileg hibás, gyakorlatilag pedig megvalósíthatatlan. Eredőjük az, hogy napjainkban az együttes, közös tervezési tevékenységben valóban nincsenek meg a feltételek az értékmutatók széles körű fel- használásához. Ez elsősorban arra vezethető vissza, hogy o tagországok értékmutatói nem összehasonlíthatóak. Nem lehet egyetérteni azokkal az elgondolásokkal sem, amelyek azt állítják, hogy valamennyi tagországnak a Szovjetunió gazdaságirányítási rendszerét kellene közelítenie, amikor a sajátját tökéletesíti. Ez nem kellően megalapozott álláspont, mivel a reform időszaka a Szovjetunióban sem zárult le, a szovjet gazdaság- irányítási rendszer is formálódik, tökéletesedik. Ugyanakkor a jelenlegi nemzetközi (gazdasági együttműködés mechanizmusában komoly gondot okoz a többlépcsős rendszer. Ha figyelembe vesszük, hogy a Szovjetunióban jelenleg négy-öt lépcsős irányítási rendszer van, s ezt közelítené a többi tagország, az együttműködés még bonyolultabbá válna. Egyébként a jelenlegi rendszert a Szovjetunióban sem tartják kielégítőnek és célkitűzésként szerepel a két, legfejlettebb háromlépcsős irányítási rendszer kidolgozása. KÖZVETLEN KAPCSOLATOK Elsőrendű fontosságú a KGST-tagállamok vállalatai és szervezetei közötti közvetlen nemzetközi kapcsolatok fejlesztése. A közvetlen kapcsolatok fogalmán az integrációban részt vevő tagországok vállalati, társulásai, tudományos kutató és tervező-szerkesztő intézetei közötti kooperációs, termelési-technológiai és tudományos-műszaki együttműködési kapcsolatokat értjük. Az integráció továbbfejlődésében jelentős szerep jut e közvetlen nemzetközi kapcsolatok fejlesztésének. Ezen áll vagy bukik ugyanis, hogy az országhatárokat átlépő technológiai láncok, termelési rendszerek működése, fejlődése mennyire zökkenőmentes, mennyire alkalmazkodik rugalmasan a technikai—technológiai fejlődés gyorsan változó követelményeihez. A közvetlen kapcsolatok fejlődése nem sérti az egyes szocialista államok külgazdasági monopóliumát. Ugyanis nem arról van szó, hogy az állam lemond arról a jogáról, hogy beavatkozzon a külgazdasági kapcsolatok alakításába. Csupán arról van szó, hogy az együttműködésben részt vevő államok által megszabott szakosítási és kooperációs felételek között a gazdálkodó szervezetek, illetve kutató- és tervező-szerkesztő intézetek közvetlen kapcsolatban állnak egymással, Vagyis a tervezés és bonyolítás részkérdéseiben a saját hatáskörükben döntenek. A közvetlen nemzetközi kapcsolatoknak megkülönböztetett szerepük van a termelés nemzetközi szakosításában és kooperációjában. Napjainkban az ágazaton belüli együttműködés és szakosítás elsősorban a gépgyártásban jelentkezik. Ez feltételezi az alkatrészek, főegységek, részegységek kölcsönös szállítását a végtermékhez. A kapcsolatok megbízhatóságát azonban erőteljesen megkérdőjelezi az, ha az együttműködő partnerek között nincs közvetlen kapcsolat, amelynek segítségével nap mint nap konzultálhatnak a gyártás- technológia adta gondokról, azok azonnal megszüntetésének módjairól. A közvetlen kapcsolatok szükségessége mellett szól az is, hogy olyan hatást gyakorolhatnak a nemzetközi termelési viszonyok fejlődésére, amely egy bizonyos ponton elvezet a nemzetközi szocialista tufáidon kialakulásához. Dr. Kerékgyártó György kandidátus, egyetemi docens Most már a gyorsításon a sor Az V1 ötéves városkjksztési terv második évének feladatai Vácott 1 Dinamikusait fejiődött taz utóbbi években Vác Ez a fejlődés folytatódik az ötödik ötéves tervben is. A városfejlesztési terv első éve a nehézségek ellenére eredményesen zárult. Ezt példázza, hogy a legégetőbb kérdésben, a lakásépítésben teljesültek a célkitűzések. A tavalyi városfejlesztési tervben 402 új lakás szerepelt, ezzel szemben 427 otthon épült meg. Nem volt könnyű feladat: s hozzájárult a sikerhez a városi pártbizottság, a tanács következetes, összehangolt tevékenysége, jó együttműködés kialakítása, a beruházási és építő vállalatokkal, e munka rendszeres értékelése, segítése. Ahhoz, hogy az idei tervünket teljesítsük, s a 200 lakás felépüljön, az eddigieknél még nagyobb erőfeszítésre van szükség. Mit tett ennek érdekében eddig a városi párt- és tanácsi vezetés? Időben kijelöltük azt a területet, amelyre a tervezett lakásokat felépítettük, illetve felépíthetjük, az építő vállalatokkal megkötöttük a szerződést. Megítélésünk szerint minden feltétel adott ahhoz, hogy december 31-ig a 200 boldog család beköltözzön a korszerű, minden igényt kielégítő lakásokba. Tapasztalatok igazolják, hogy ha a lakásépítési tervet évről évre teljesíteni akarjuk, akkor a megvalósulás útján folyamatosan nyomon kell kísérni. Ez természetesen vonatkozik más városi beruházásokra is. Ugyanis a tavalyi lakásépítési terv teljesítése mellett más beruházási sikerekkel kevésbé dicsekedhetünk. Többen ezt azzal magyarázzák, hogy az 1976-os év — mint az V. ötéves terv első éve — az előkészítés ideje volt. A valóság ezzel szemben az, hogy kissé lassan és mm időben ment ez az előkészítés. Nem tettünk meg mindent a' folyamatok meggyorsítására, ezt idén pótolnunk kell. Mindenekelőtt hatékonnyá kell tenni az illetékesek együttműködését. Minden hónapban a tanács vezetésével meg kell tartani a beruházási és építőipari vállalatok vezetőinek koordinációs megbeszélését, még akkor is, ha jól mennek a dolgok. Szükség van a munka értékelésére, az új tennivalók meghatározására. Alapvető a határidők pontos megtartása minden illetékesnél. Ugyanis a tapasztalatok igazolják, hogy néhány hónapos határidőcsúszás egy-egy építménynél jelentősen hátráltatja a további építkezések megkezdését. Így van ez a most épülő GELKA-szerviz esetében is. Itt az építőknek több hónapos lemaradást kell behozniuk, ami az építtetőnek jelentős többletköltséget okoz. Közösen kell munkálkodniuk a városi párt- és tanács: vezetésnek, a beruházó és építő vállalatoknak hogy_ a városfejlesztési tervek időben és jó minőségben megvalósuljanak. Ha nem ezt tesszük, ismételten fennáll annak a veszélye, hogy fontos építkezések nem valósulnak meg a tervezett határidőre, vagy megdrágulnak a késedelem miatt. Sem az egyik, sem a másik nem kívánatos: kárt okoz a közösségnek, a megrendelőnek, de az építő vállalatnak is. S Feszített « ,,ide\. varosfejlesztesi terv, de megítélésünk szerint végrehajtható. A feladatokat a városi párt- és tanácsi szervek megvitatták, ismertek a lakosság előtt is. Ügy ítéljük meg, hogy most már a megvalósítás gyorsításán a sor. Ez év április 4-e alkalmából adtuk át rendeltetésének a Váci Kötöttárugyár bemutató- termét, mely formájával, célszerűségével dicséri a vállalat tervszerű, színvonalas munkáját. A bemutatóterem új büszkesége Vácnak. A lakosság kedvelt vásárlóhelyévé vált néhány hét alatt. Az itt bemutatott áruk öregbítik az üzem szorgalmas kollektívájának hírnevét. Az üzlet létrehozása megfelel a XI párt- kongresszus azon határozatainak, amelyek a ruházati ipar rekonstrukcióját, a minőség állandó javítását és a választék bővítését irányozták elő. Április 30-án ünnepélyes külsőségek között avattuk a volt Művelődési Házból átalakított új úttörőházat. Amellett, hogy a város egy szép létesítménnyel gazdagodott. átadása a tervezett határidőre történt. Dicséretre méltó a váci 6-os számú építőipari közös vállalat dolgozóinak gyoi's és pontos munkája. Az otthon 800 négyzet- méteres alapterületével, ötletesen berendezett klubhelyiségeivel olyan feltételeket teremt a helyi úttörőmozgalomnak, amelyekkel kevés város dicsekedhet. Az építési költsége mindössze 4 millió forint volt. Érdemes tehát azon gondolkozni, hogy a városban levő régi épületek közül melyeket lehet viszonylag kis ráfordítással az egész város lakosságának szolgálatába állítani. Első lépésként ebben a tervciklusban már meg is épül — a volt tiszti klub alakításával — a 100 ezer kötetes városi-járási könyvtár. Gazdagodnak a deákvári lakók is egy modern, 200 négyzetméter alapterületű, „Forfa” rendszerű vendéglővel, amely kulturált étkezést, szórakozást nyújt az ottani családoknak. Átadását augusztus 20-ára tervezzük. Minden feltétele megvan annak, hogy szeptemberre — az új tanév kezdetére — átadjuk rendeltetésének a Hársfa utcai 75 személyes óvodát. Ezzel nagymértékben csökkennek az óvodai elhelyezésben jelenleg meglevő feszültségek. Ugyanis ma a gyermekintézmények kihasználtsága 120 százalékos, (örvendetes, hogy ennek ellenére minden ilyen igényt eddig ki tudtunk elégíteni.) Az eddigiekben vázolt fejlesztési elképzelések még az idén megvalósulnak. I Két alapvető .fontosságú ónsnw»» u.i beruházást kell megvalósítanunk a város V. ötéves terve szerint a lakásépítésen kívül. Az egyik a rendelőintézet, a másik a 12 tantermes általános iskola. A rendelőintézet építése a terv legkiemelkedőbb feladata. Mint ahogyan a negyedik ötéves tervben a művelődési központ elkészülte állt a városban a' társadalmi összefogás középpontjában —, mint tudjuk, ez az összefogás látványos eredményt hozott —. most a 32 munkahelyes rendelőintézetet akarjuk alapvetően ugyanígy megépíteni. Az elgondolás a város üzemeiben, intézményeiben, a lakosság körében megértésre talált. Kezdeményezésünket a megyei párt- és tanácsi vezetés. az Egészségügyi Minisztérium is támogatja. Az új rendelőintézet terve kész, a pénzügyi feltételek adottak. Ä hónap elején megkezdődött az építkezés. Rajtunk áll tehát, hogy az elkészítés idejét lerövidítsük. Az iskolafejlesztési elképzeléseink középpontjában a Deákváron felépítendő 12 tantermes általános iskola áll. Szükségessége vitathatatlan, éppúgy, mint elkészültének sürgőssége. A munkálatokat még e hónapban elkezdjük, és a tervek szerint az 1978-as iskolai év kezdetére átadjuk az intézményt rendeltetésének. Tudjuk, hogy rövid ez az idő, de bízunk az illetékes vállár latok dolgozóinak felelősség- érzetében, szorgalmában. | Reálisak » te^yek> el;----------kepzelések. A pá rt- és tanácsi szerveknek a teljesítést rendszeresen ellenőrizni, segíteni kell. Nap mint nap tájékozódni kell a munkálatok állásáról és erről tájékoztatni a pártbizottság és tanács vezető testületéit. Rendszeressé kell tenni a beruházással foglalkozók beszámoltatását. A terv teljesítésében nagy felelősség hárul a kommunistákra. Kísérjék figyelemmel, kritikus szemmel az építés folyamatát, tegyenek javaslatot a munkák meggyorsítására. Bírálják a lazaságokat, a nemtörődömséget, felelőtlenséget. A politikai munka eszközeivel lépjenek „a ráérünk” szemlélet ellen. Járjanak élen a munkában, legyenek példa- mutatóak. Az idei terv teljesítésével egyidejűleg már most meg kell kezdeni a felkészülést az 1978-as évre, előkészíteni az építési területeket a jövőre kezdődő beruházások számára. Ott, ahol szanálni kell még az idén, minél gyorsabban végezzék el ezt a munkát. Gyorsítani kell az előközművesí- tést, felhasználni az e célra kapott hitelt. E munkában is nagy feladat hárul a tanácsra, az illetékes osztályok precíz, gyors, határozott munkájára. Fel kell számolni a tétovázást, az időhúzást. Nem szabad várni, hogy a megoldatlan problémák felhalmozódjanak, mert akkor az idegeskedés, kapkodás miatt csökken a munka hatékonysága. Az a meggyőződésünk, hogy az 1977-re esedékes terveinket a társadalmi összefogás további szélesítésével, fejlesztésével, átgondolt, következetes munkával sikeresen meg fogjuk valósítani. Városunk idén is új létesítményekkel gazdagodik. Ezáltal az itt élő emberek élete — a párt életszínvonal-politikájának megfelelően — jobbá és szebbé válik. Papp József, a váci városi pártbizottság első titkára A szocialista országokból Vezető agrárújságírók látogatása Tapasztalatgyűjtés Hernádon és Csepelen kezetek Országos Tanácsának főtitkára pedig a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetéről, fejlesztéséről tájékoztatta az újságírókat. Vendégeink ellátogattak a Mezőfalvi Mezőgazdasági Kombinátba, a hernádi Március 15. Termelőszövetkezetbe, a csepeli Duna Termelő- szövetkezetbe, a Kecskeméti Konzervgyárba, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalathoz és a Kecskemét-szikrai Állami Gazdaságba, ahol a korszerű nagyüzemi munkaszervezést, termék-előállítást és -forgalmazást tanulmányozták. A Magyar Újságírók Országos Szövetségében a szocialista országok agrárújságíróinak helyzetéről, az együttműködés továbbfeilesztésének lehetőségéről és a gyakorlati tennivalókról tárgyaltakA Magyar Újságírók Országos Szövetségének meghívására a szocialista országok vezető agrárújságírói május 3—11 között hazánkba látogattak: a magyar mezőgazdaság helyzetével, eredményeivel, mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemekkel ismerkedtek. A program során dr. Romany Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a mezőgazdasági termelés eredményeiről, feladatairól, dr. Szla- menicky István, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese, az agrárpolitika időszerű kérdéseiről adott tájékoztatást a vendégeknek. Klenczner András, az Állami Gazdaságok Országos Központjának vezérigazgatója az állami gazdaságok munkájáról. Czimbal- mos Béla, a Termelőszövet- ■ 1 i
