Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-11 / 109. szám

1977. MÁJUS 11., SZERDA mr # ír, >f r 7 Heti jogi tanácsok A Legfelsőbb Bíróság döntései Fegyelmi és • A pályakezdő szakembe­rek munkába lépéséről. Közeledik a tanév vége, és több főiskolás olvasónk kéré­sének teszünk eleget, amikor a pályakezdő diplomások al­kalmazásával kapcsolatban adunk tájékoztatást. A munkaügyi miniszter 12/1976. (X 3.) Mü.M. számú rendelete értelmében, az a pályakezdő diplomás, aki fel­sőoktatási intézmény nappali tagozatán ez év január 1. után fejezi be tanulmányait, csak pályázati rendszer keretében létesíthet munkaviszonyt. Ez ízt jelenti, hogy a vállalatok, ;zövetkezetek csak az említett pályázati rendszer keretében köthetik meg a munkaszerző­dést, vagy munkavégzési kö­telezettséggel járó szövetke­zeti tagsági viszonyt. Ez a pá­lyázati rendszer keretében létesítendő munkaviszony, il­letve szövetkezeti tagság, 3 éves időtartamra vonatkozik, amelyet a végbizonyítvány megszerzésének napjától kell számítani. Az orvos, fogorvos, gyógyszerész és jogász vonat­kozásában a kezdő időpont a diploma (oklevél) megszerzé­sének napja. A jogszabály előírja a mun­káltatók ezzel kapcsolatos kötelességeit. Mivel kezdő diplomások fordultak hoz­zánk, és nem a vállalatok, ezért a vállalatok figyelmét csupán annyiban hívjuk fel, hogy az engedélyezett pályá­zati felhívásokat minden év június 15-ig és december 31-ig közvetlenül küldhetik meg a felsőoktatási intéz­ményhez. A kiírt pályázati felhívá­sokra a pályázatok benyújtá­sának határidejét a felsőokta­tási intézmény teszi közzé. Pályázatot az a hallgató nyúj- hat be, aki a felsőoktatási in­A munkavédelmi tevékeny­séggel eltöltött idő beszámítá­sáról a 105/1977. Mü.M. sz. utasítás rendelkezik. (Munka­ügyi Közlöny 4. szám.) Az üzemi étkeztetésről és az étkezési nyersanyagnorma egységesítéséről a 15/1977. (II. 27.) ÉVM—Mü M.—PM számú együttes rendelet intézkedik, a kivitelező építőiparral kapcso­latban ugyanitt. A t.-'-tagok gyermekgondo­zási . segélyéről szóló 1/1967. (II. 26.) FM számú rendelet hatálya kiterjed a mezőgazda- sági szakszövetkezetekben tag­sági viszony keretében dolgozó nőkre is — intézkedik a me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a 10/1977. (III. 2.) MÉM számú rendeletében. (Munkaügyi Közlöny 4. száma.) A piackutatás a beszerzés­sel és értékesítéssel kapcsola­tos gazdasági döntések infor­mációs rendszere. Közelebb­ről meghatározva: a piac, vagy annak valamely része, az áru, vagy a szolgáltatás, a kereslet vagy a kínálat, vagy pedig a piac általános helyze­téről és változásáról szóló, rendszerezett és feldolgozott információk tömege. Gazdaságirányítási rend­szerünkben a piackutatás, t • hát a fogyasztók, felhaszná­lók igényei felmérésének sze­repe és jelentősége megnöve­kedett, szélesedett a piacku­tatással foglalkozó szerveze­tek tevékenysége is. A piackutatás különféle cél­jai szerint az alábbi informá­ciók gyűjtése, rendszerezése válhat szükségessé: a) A termékekre, vagy szol­gáltatásokra vonatkozó infor­mációk: ezek kiteriedneunek mennyiségre, minőségre, vá­lasztékra, csomagolásra stb. b) A piac felvevőképessé­gére vonatkozó információk- ebben a keretben vizsgálha­tók a piac reális, várható szükségletei új termékek be­vezetésének lehetősége, a piac telítettsége stb. tézmény utolsó tanulmányi félévére beiratkozott, és nem részesül társadalmi ösztöndíj­ban. A rendelet arról is in­tézkedik, hogy hány pályázat nyújtható be. Eszerint egy vagy több, de legfeljebb há­rom. Az utóbbi esetben külön iraton meg kell jelölnie a pá­lyázónak, hogy melyik helyre pályázik első-, másod- illető­leg harmadsorban. A pályá­zatot a felsőoktatási intéz­mény vezetőjénél kell benyúj­tani. A pályázatnak tartal­maznia kell a legfontosabb személyi adatokat, a pályázó szakmai érdeklődési körét, szakdolgozatának témáját, il­letőleg záró gyakorlatának szakmai jellegét, különleges képesítését, nyelvismeretét, valamint igényét a juttatások tekintetében. Természetesen részletes önéletrajzot is csa­tolni kell. A pályázatok felől egy hó­napon belül kell dönteni, majd értesíteni a pályázót, és elfogadás esetén a munkaszer­ződést két héten belül írásban meg kell kötni. A jogszabály arról is ren­delkezik, ha a pályakezdő szakember — különösen mél­tánylandó okok miatt — pá-' lyázat útján nem tudott elhe­lyezkedni, a felügyeletet gya­korló miniszter (országos ha­táskörű szerv vezetője) a munkáltatónak engedélyt ad­hat g pályázat nélkül való al­kalmazásra. A pályázati rendszer szabá­lyait megszegő vállalatok ve­zetőivel szemben — a jogsza­bály rendelkezése szerint — a felelősségrevonás keretében a 16/1975 (XI. 15.) Mü.M. szá­mú rendelet 6. és 7. paragra­fusában meghatározott jogkö­vetkezményeket (prémium­csökkentést stb.) is alkalmaz­ni kell, természetesen emellett A nagyüzemi állattartó tele­peken az állati hullák ártal­matlanná tételéről rendelkezik a 16/1977. (IV. 16.) MÉM szá­mú rendelet, amely a Magyar Közlöny 32. számában jelent meg. A tervgazdasági és beruhá­zási dolgozók képesítéséről a Külkereskedelmi Értesítő 4. számában jelent meg a 4/1977. Kk.K. számú utasítás. A kitüntetésekkel járó juta­lomszabadság megszüntetésé­ről 3/1977. NIM számú utasítás jelent meg a Nehézipari Érte­sítő 6. számában. Egyes nyugdíjas dolgozók korlátozás nélküli foglalkozta­tásáról az Egészségügyi Mi­nisztérium adott ki közle­ményt. (Megjelent az Egész­ségügyi Közlöny 11. számá­ban.) c) A piac szervezettségére vonatkozó információk: érté­kesítési és fogyasztása háló­zatra, az értékesítési rendszer várható telepítése, a forga­lom, a fogyasztás ütemessége stb. d) Az árakra vonatkozó in­formációk: ezzel kapcsolatban gyűjthetik a versenytársak árpolitikájára, árkalkuláció­jára, az ármódosítások várha­tó hatására, az optimális, a versenyképes árakra vonatko­zó ismereteket stb. e) A vásárlók, a fogyasztók magatartására vonatkozó in­formációk, amelyek a vásár­lók jövedelmi viszonyait, vá­sárlási és fogyasztási szoká­sait kutatja. A piackutatás szerepe és szükségessége árufajtánként — beruházási javak, fogyasz­tási cikkek, azon belül: mű­szaki cikkek, divatcikkek stb. — különbözik. Hasonló a hely­zet a belső és külső piaci ér­tékesítés eseteik—í. A fejlett tőkésországokba történő kivi­telnek mindig nélkülözhetet­len feltétele a piackutatás. Forgács Katalin közgazdász fennáll a fegyelmi felelőssége is az illetékes vezetőnek. 0 Ha a bérlő végleges szán­dékkal távozott a lakásból, a bérleti jogviszony bírói meg­szüntetésének helye lehet ak­kor is, ha nem jelentkezett ki, és bútorait otthagyta. Egyik olvasónk azzal kere­sett fel bennünket, hogy sa­ját, feleségével közös tulajdo­nú házukból a különbejáratú lakást bérlő egy éve meghá­zasodott. Feleségének van la­kása, mégsem jelentkezett ki a bérleményből, mert át akar­ja játszani. Tanúkkal tudja igazolni, hogy bérlője véglegesen ment el a lakásból, ténylegesen o felesége lakásába költözött, azonban oda nem jelentkezett be, innen pedig nem jelentke­zett ki. Egy év óta olvasónk nem is látta a bérlőt, csak egy esetben, amikor felszólítást küldött a részére. Akkor meg­mutatkozott a lakásban, olva­sónk szerint azért, hogy má­sok is lássák; nem költözött el a házból. Olvasónk leszáza­lékolt nyugdíjas, felesége is súlyos beteg, gondozóra vol­na szükségük, de ezt csak úgy tudnák megoldani, ha jogos tulajdonukhoz jutnának. Az elmondottakból nem- vi­tás, hogy a lakó rosszban sántikál, a lakást át akarja játszani valakinek, vagy ma­ga is úgynevezett lelépési dí­jat szeretne kicsikarni a tu­lajdonostól. Az ilyen spekulá­ció ellen hatósági úton is el lehet járni. A Polgári Tör­vénykönyv értelmében a jog­szabályba ütköző megállapodá­sok — és ide tartoznak a la­kásátjátszások, a lelépések — semmisnek, és az eredeti álla­pot visszaállításának yan he­lye. Az ilyen megállapodások szerint kapott összeg is visz- szakövetelhető, és adott eset­ben az állam javára való ma­rasztalásnak is helye lehet. Ne menjünk azonban ilyen messzire, próbáljuk a bajt megelőzni. Fel kell hívnia ol­vasónknak a bérlőt, hogy a jogszabály értelmében elmu­lasztotta a lakásból való 2 hó­napon túli eltávozását beje­lenteni, és mivel nincs tudo­másuk arról sem, hogy egész­ségügyi vagy üdülési, illetőleg á lakásrendeletben felsorolt okok miatt van távol, ezért, ha záros határidőn belül (8 nap) nem tér vissza, úgy te­kintik, mint aki a bérelmé- nyét megszüntette. Ha azután ez a felhívás eredménytelen marad, és a bérlő nem költö­zik ki a lakásból, nem jelent­kezik ki, olvasónk — feleségé­vel együtt — a bírósághoz fordulhat annak megállapítá­sára, hogy az illetővel levő la­kásbérleti jogviszony meg­szűnt. Ha a bíróság a bizonyí­tékok alapján megállapítja a bérleti jogviszony megszünte­tését a bérlő részéről, akkor o jogerős ítélet birtokában kérheti az államigazgatási szervtől nevezett kijelentkez­tetését. Az ingóságok elszállí­tására is fel kell hívni ezek után a bérlőt, közölni vele, ha nem viszi el, akkor saját ve­szélyére, felelősségére helyezi el a tulajdonos a holmikat. Dr. M. J. Egy mezőgazdasági termelő­szövetkezet tisztviselője állá­sát írásban felmondta. Az el­nök azonban nem fogadta el, hanem fegyelmi eljárást indí­tott ellene és elbocsátotta. A határozat ellen és elmaradt munkabére megfizetéséért a tisztviselő a munkaügyi bí­róságon pert indított. A bíróság a büntetést ha­tályon kívül helyezte és a tsz-t kötelezte, hogy volt dolgozója munkakönyvét mun­kaviszony megszűnt bejegyzés­re javítsa ki. Az elmaradt munkabér iránti igényt eluta­sította, mert az illető elhelyez­kedési kötelezettségének nem tett eleget. Az ítélet még leszö­gezte, hogy a munkaviszony­helyreállítási kötelezettséget nem állapíthatta meg, mert az a tisztviselő felmondásával megszűnt. A fegyemi határozat hatá­lyon kívül helyezéséről szóló rendelkezés ellen emelt törvé­nyességi óvásra az ügy a Leg­felsőbb Bíróság elé került, amely annak helyt adott. Tévedett a munkaügyi bíró­ság — hangzik a határozat —, amikor azt állapította meg, hogy a fegyelmi határozat ha­tályon kívül helyezésével a dolgozó munkaviszonya saját felmondása alapján megszűnt. A munkáltató a még fennállott munkaviszony alatt indított fe­gyelmi eljárást és hozta meg az elbocsátásról szóló bünte­tést. Ezzel az intézkedéssel a munkaviszony csak a fegyelmi határozat napjá­val szűnt meg. Ebből következik, hogy a hatá­rozatot úgy kell elbírálni, mintha, meghozatala előtt a dolgozó nem nyújtott volna be felmondást. Az lett volna a helyes, ha a bíróság a tisztvi­selő munkaviszonyát helyreál­lította volna. Akkor is téve­dett a bíróság, amikor abból a körülményből, hogy a dolgozó a munkaügyi per tartama alatt munkakönyvét átvette, arra a jogi következtetésre jutott, hogy ettől az időponttól kezd­ve elhelyezkedési kötelezett­ség terhelte és ezért az alap­talan fegyelmi elbocsátás foly­tán keletkezett keresetveszte­ségét nem igényelheti. — Ha a vállalat a dolgozó munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg — hangzik to­vább a határozat indokolása —, az illetőt elmaradt munka­bére megilleti, de elhelyezke­dési kötelezettség is terheli. Ez azonban erre az esetre nem vonatkozik, mert a fegyelmi határozatot később hatályon kívül helyezték. Ugyanez a helyzet áll fenn akkor, ha az elbocsátást enyhébb büntetés­re mérsékelik. A fegyelmi el­járás alá vont dolgozó legfel­jebb egy hónapra állásától fel­függeszthető. Elbocsátásról szóló fegyelmi büntetés esetén — a határozat jogerőre emel­kedéséig — a felfüggesztés azzal együtt jár. A fegyelmi eljárás ideje alatt a dolgozó átlagkeresetének legfeljebb 50 százalékát, egy hónapra vissza lehet tartani. Az elbocsátást kimondó fegyelmi határozat kézbesítésétől kezdve, annak jogerőre emelkedéséig, a teljes átlagkeresetet vissza kell tartani. Amennyiben ezt a határozatot hatályon kívül helyezik vagy enyhíuik, a felfüggesztés idejé­re járó átlagkeresetet ki kell fizetni. A fegyelmi határoza­tot és a fegyelmi eljárás mel­lőzésével kiszabott büntetést az ellenük benyújtott panasz jogerős elbírálásáig nem sza- ban végrehajtani. Amíg a fe­gyelmi határozat jogerőre nem emelkedik, a dolgozó a munka­könyvét nem köteles kikérni. Ha mégis kiadták, és a mun­kakönyvbe történt bejegyzés miatt az illető nem tud elhe­lyezkedni, illetve korábbi át­lagkeresetét nem éri el, a munkaadót a kiesett munka­bér megtérítése alól nem lehet mentesíteni. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a munka­ügyi bíróság jogerős ítéletét — a fegyelmi határozat hatályta­lanításával kapcsolatos rendel­kezést kivéve — megsemmisí­tette és a munkaügyi bírósá­got a kifejtett álláspontjának megfelelő új eljárásra és új határozat hozatalára utasítot­ta. ★ Egy asszony válóperében előadta, hogy férje italozott és több alkalommal durván bán­talmazta. Sokszor megbocsá­tott, de ennek ellenére maga­tartása nem változott, ezért két kiskorú gyermekével együtt kénytelen volt a lakás­ból eltávozni és oda nem is hajlandó visszatérni. Ezért la- káskárp&lás megítélését kér­A középfokú képzési célú szakközépiskolák, valamint a vállalatok, szövetkezetek, in­tézmények együttműködéséről jelent meg a Magyar Közlöny 34. számában az oktatási és a pénzügyminiszter együttes ren­delete, a tavalyi miniszterta­nácsi határozat végrehajtása­ként. A rendelet kidolgozásá. nál figyelembe vették az együttműködés már meglévő legjobb formáit. Az általános és az egységes elveken alapuló együttműkö­désnek biztosítania kell a gya­korlati képzés tantervi köve. telményeinek teljesítését, a tanulók felkészítését a szak­mai, hozzáértő munkára. A megállapodást követően az is­kola és a vállalat évente közö­sen készít feladat- és intézke­dési tervet, amelyben részlete­sen meghatározzák egyebek között a tanulók díjazását, a kedvezményeket, a juttatáso­kat is. Mind az iskolának, mind a vállalatnak arra kell törekednie, hogy munkáltató, begyakorló és az ismeretek al­kalmazását biztosító gyakorla­tokat szervezzenek. Az együtt, működés formáiban és mód­jaiban a kölcsönös érdekeltség mellett elsődlegesen a népgaz­daság szakemberszükségleté­nek mind teljesebb kielégíté­sét kell szem előtt tartani. A gyakorlati képzés során a pedagógiai és módszertani irá­nyítás továbbra is a szakkö­zépiskola feladata, az üzemnek azonban gondoskodnia kell a gyakorlati oktatásért felelős személyről, az abban közre­működő vállalati szakembe­rekről. A tanulót ugyanolyan mun­karuha-juttatás illeti meg, mint a vele azonos munkakö­rülmények között foglalkozta­tott dolgozót. Erről az első két évben az iskola, a két utolsó évben a munkahely gondosko­dik. Ugyanez vonatkozik a tisztálkodási, az egyéni védő­eszközökre, a védőétel-, a vé­dőitalra, a szociális és egész­ségügyi ellátásra. Ha az okta­te. A férj felesége állításait csak részben ismerte el, a la­káskárpótlás fizetésére kötele­zést ellenezte, kijelentve: az asszony önként költözött el, bármikor visszatérhet, a la­kást hajlandó vele megosztani. Az elsőfokú bíróság a válást kimondta, a vagyonközösséget megosztotta, de a lakáskárpótlási igényt elutasította. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfel­sőbb Bíróság a következőkép­pen döntött: — Téves az alsófokú bíró­ságnak az az állásfoglalása, hogy az asszony azért nem jo­gosult lakáskárpótlásra, mert onnan önként távozott. A felek házaséletének megromlása ugyanis a férj magatartására vezethető vissza, tehát az asz- szony a lakásból okkal távo­zott. A lakáskárpótlás elsődle­ges célja az, hogy az onnan elköltöző házastársat vagy volt házastársat új lakás megszer­zéséhez segítse hozzá. Ebben az esetben ennek szükségessé­ge fennforog, mert az asszony albérletben lakik, ahová gyer­mekeit nem viheti, s ezért azok kollégiumban laknak. A lakáskárpótlás megítélésénél különös jelentősége van a családvédelmi szempon­toknak és a felek életkörülményeinek. Mindezek figyelembevétele és mérlegelése nélkül a lakáskár­pótlás kérdésében hozott íté­leti döntés megalapozatlan. Ezért azt hatályon kívül kel­lett helyezni és a bíróságot új eljárásra, valamint új határo­zat hozatalára utasítani. H. E. tás napi időtartama a 4 órát eléri, vagy meghaladj a vál­lalat a tanulók részére is bizto­síthat dolgozóihoz hasonlóan és ugyanazért a pénzért üzemi ebédet; összefüggő gyakorlat esetén napi 1,40-ért — ez kö­telessége. A tantervben meghatározott gyakorlati munkáért a tanu­lók díjazást kapnak; az elsősök havi 300—500, a másodikosok 400—600, a harmadik- és ne­gyedikesek 500—700 forintot. Ezt az összeget az iskola és a vállalat a tanuló eredményétől, munkateljesítményétől füg­gően differenciáltan állapítja meg. Indokolt esetben a felső­sök teljesítménybérben is fog­lalkoztathatók, ehhez azon­ban az »iskola igazgatójának a hozzájárulása szükséges. Az együttes rendelet részle­tesen intézkedik a tanulók munkavédelmi felkészítéséről. Mezőgazdasági tájkiállítás és bemutató a kistermelés fejlesztéséért Üllőn, május 13-tól 15-ig, naponta 10-17 óra között. Gépek és felszerelések kiállítása, állatfajták bemutatása, zöldség- és gyümölcstermesztési bemutató. SZAKTANÁCSADÁS, SZAKFILM-BEMUTATÓ, LOVASVERSENYEK. Megközelíthető: Ollő központjából autóbusszal vagy az Ócsai útról gépkocsival. MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK! A növények kezdeti fejlődését elősegíthetjük a STARTER műtrágyák alkalmazásával Kukorica, napraforgó vetés előtti műtrágyázásához, rét, legelő javításához aj'ánljuk a I6:16:16°/0-os kompjex műtrágyát. Forgalomba hozzák az Agrotröszt megyei Agroker vállalatai. Tíz nap rendeletéiből VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Gazdaságpolitikai kisszótár Juttatások, kedvezmények a tanulóknak Rendelkezés a szakközépiskolák és a vállalatok együttműködéséről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents