Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-11 / 109. szám
1977. MÁJUS 11., SZERDA Vízügyi kiállítás — hetedszer Immár hetedszer rendezik meg Szentendrén a Vízügyi kiállítást, az idei, elsősorban a vízgazdálkodás eredményeit és feladatait reprezentálja. A Vízügyi Pokumentációs és Tájékoztató Iroda által szervezett és 33 vállalat munkájából ízelítőt adó kiállítást Sasvári Illés, a Vízépítőipari Tröszt vezérigazgató-helyettese nyitotta meg. — A kiállítás azzal a céllal mutatja be a magyar vízgazdálkodás műszaki színvonalának keresztmetszetét, hogy az eredmények gyorsan közismertté váljanak, így az általános hasznosításukra is hamarabb kerülhet sor — mondta Sasvári Illés. — Hazánk felszíni vizeinek külföldi eredése és a nálunk tapasztalható szélsőséges csapadékeloszlás sok speciális vízgazdálkodási problémát vet fel, amelyek megoldásaihoz is segítséget szeretnénk adni. Éppen ezért a víz- gazdálkodást komplex feladatként mutatjuk be, egyaránt érintve a lakosság, az ipar és a mezőgazdaság vízellátását. A vízügyi oktatási központban (Szentendre, Ady Endre út 9—11) rendezett állandó kiállítás tablóin többek között a Dunamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat váci létesítményét, a Közép- dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság berendezéseit, a dobogókői és szentendrei víztornyot bemutató dokumentációk is megtalálhatók. Kr. Gy. Törekvő brigádok Növekvő forgalom a Pelikánban A Pest megyei Vendéglátó- Ipari Vállalat legnagyobb or- galmú egységeként az érdi Pelikán éttermet emlegeti. Az öt szocialista brigádban 33- an küzdenek évek óta a megtisztelő címek valamelyikéért. Árbevételük havonta csaknem egymillió forint. Az egy személyre eső globális árbevételük a melegkonyhás egységek kategóriájában a legjobb havi 17,7 ezer forinttal. Az ételeladásban a konyhai brigádok háromszázalékos növekedést akarnak elérni. A szocialista brigádok a még jobb eredményeket nagyvárosok vendéglátóegységeinek méglátogatásával, tapasztalatcserével is elősegítik. Búcsú és útravaló Vándorzászló a nagykátaiaknak Újsághír: a nagykátai Damjanich gimnázium és szak- középiskola KISZ-bizottsága a tartalmas mozgalmi munkáért elnyerte a KISZ Központi Bizottságának vándorzászlóját. A nagykátai Damjanich gimnázium és szakközépiskoláról két dolgot kell elöljáróban tudni. Az egyik: minden tanév végén érettségivel rendelkező zöldségtermesztő, illetve szőlő- termesztő szakmunkásokat indítanak útjukra, a szakközép- iskolából pedig általános kertészeket. A másik: az intézmény Bolyai János alapszervezete — az egyik a nyolc közül — tavaly már elnyerte a KISZ KB vándorzászlóját. Most pedig az iskola KISZ- bizottságát érte ugyanez a megtiszteltetés. Csendben, de kitartóan Povázson Sándor igazgató irodájában nagy a nyüzsgés. A diákok egymásnak adják a kilincset, az első pillanatban érezni lehet: a jó légkör nyilvánvalóan hatással van a mozgalmi munkára is. A nagy jövés-menés közben szussza- násnyi szünet következik: ezt kihasználva az igazgató örömmel beszélt eredményeikről. — Higgye el, szó sincs világrengető dolgokról. A KISZ- bizottságban mindenki csendben, de kitartóan dolgozik a maga posztján. A vándorzászló elnyerésének lényege szerintem két okkal magyarázható: a rendszerességgel és a szervezettséggel. Mindig olyan programokat állítanak össze az akcióprogramban a diákjaink, ami valóban mindenkit érdekel. S még egy dolgot nagyon fontosnak tartok: ha a gyerekek elhatároznak valamit, akkor nálunk nem divat semmiféle módosítás, magyarázkodás, csak a cselekvés, a kivitelezés következhet. De beszéljen inkább az érdekeltekkel, tőlük mindent megtudhat... Mi is így gondoltuk. Az igazgatótól fontos kérdésekre kaptunk választ, ám a tartalmi munkát illetően nyilván többről van szó. Erről már két barátságos, kedves arcú diáklány, Kelemen Magdolna és Miló Mária beszél: az előbbi az iskola KISZ-bizottságának titkára — több mint két évig dolgozott ezen a poszton az utóbbi pedig szervező titkárként tett rendkívül sokat a vándorzászló elnyeréséért. Ipari napok a IliMBI áruházakban: bemutatkozik Május 9-től 21-ig a Budapesti Bútoripari Vállalat termékeinek árusítással egybekötött bemutatója az ország összes áruházában. — A rendszeresség es a szervezettség valóban fontos tényező, olyannyira, hogy a politikai nevelőmunkában is érezteti hatását. —: mondta Kelemen Magdolna — Nálunk bevált szokás már, hogy minden pénteken délután két órától fél hatig iskolai KISZ- napot tartunk. Ennek során először politikai képzésben részesülnek KISZ-tagjaink: az élet különböző területeiről meghívott szakemberek tartanak — nem száraz, unalmas — hanem nagyon is gyakorlati kérdésekről szóló előadást munkaterületükről. így járt már nálunk termelőszövetkezeti főkönyvelő és jogász. Ezen a napon lehetőség nyílik arra is, hogy az alapszervezeti tagok a különböző érdeklődési körüknek megfelelő kollektíva — így például az újságíráshoz, fotózáshoz kedvet érzők — munkájában részt vegyenek. A péntek régi hagyomány szerint sporttal zárul: kosárlabdából röplabdában és atlétikában javában tart az izgalmas bajnokság. Az iskolai KISZ-nap nagy sikerére jellemző, hogy — bár a tanulók nyolcvan százaléka bejáró és naponta vonatozik, ez a tény soha nem okozott gondot a részvételben. S a szervezettség jelenlegi színvonalának kialakulásában jelentős szerephez jutottak azok a nevelők, akik külön pártfeladatként foglalkoztak az alapszervezetekkel. S nem szabad megfeledkezni Kránicz Imréné pártősszeikötő tanár — kémiabiológia szakos pedagógus — lelkiismeretes, fáradságot nem ismerő tevékenységéről: ha a KISZ-esek bármilyen problémával, kéréssel fordultak hozzá, soha nem az időt nézte, hanem azt, miként tudna gyorsan és hathatósan segíteni. Közvetlen kapcsolatok — Nem lenne valós a kép, ha nem szólnánk ifivezetőinkről — folytatta a beszélgetést Miló Mária. — Több mint húsz alapszervezeti tagunk rendszeres kapcsolatot tart a járási úttörőcsapatokkal, s mindazon túl, hogy túrára viszik a gyerekeket, vetélkedőket, klubdélutánokat szerveznek számukra, aktívan közreműködnek a pályaválasztásukban. Külön megtiszteltetésnek tartjuk azt, hogy két két diákunk — Ördög Katona Gizella, a pán- di úttörőcsapat és Kuli Pál, a tápiószecsői úttörőcsapat ifivezetője — nemrégiben Kiváló Ifivezető kitüntetésben részesült A nagykátai Damjanich gimnázium és szakközépiskola KISZ-bizottsága hasznos kapcsolatot épített ki az egyik járásbeli honvédségi alakulat fiataljaival. Közös programokat szerveznek: nemrégiben például három egymás után következő vasárnapon a tá- pióbicskei Április 4. termelő- szövetkezetben — erdőtelepítés során — fákat ültettek. Érdemes megemlíteni azt is, hogy a különböző vetélkedőket — bel- és külpolitikai, történelmi, valamint a mozgalmi élethez kapcsolódóan — igyekeztek úgy összeállítani, hogy minden esetben összefüggésben legyenek a tanult anyaggal. így talán az sem véletlen, hogy a nagykátai diákok most már évről évre visz- szatérően mindig a legjobbak között szerepelnek a tantárgyi versenyeken is. S büszkén említették azt is. hogy a nagykátai lányok rendszeresen a legjobb brigádokat alkották a nyári építőtáborokban. Ennek eredményeként tavaly például Plavecz Judit romániai jutalomutazáson vehetett részt. A hagyományok követelik S miközben a KlSZ-bizott- ság idei munkatervét lapozgatjuk jóleső érzéssel tapasztaljuk: a megannyi program között bizony nehéz a választás. Színház- és hangversenylátogatás éppúgy szerepel, mint kirándulás és klubdélután. Az őrségváltás azonban már megtörtént. Kelemen Magdolna és Miló Mária — mindketten negyedikesek — búcsúra készülnek: közeleg az érettségi, s azt megelőzően a ballagás időpontja. Az elmúlt hetekben pedig már az új KISZ-titkárt választottak: Kun Éva került erre a posztra. Az elődök útravalója így hangzott: — Ne felejtsd el: remek gárda áll mögötted, nyugodtan oszd meg a feladatokat társaiddal, ne csinálj mindent magad! Támaszkodj a munkatársaidra, meglátod, az eredmény sem marad el. Kun Éva megköszönte az útbaigazítást és röviden csak ennyit mondott: — Ne féljetek, nem vallunk szégyent. A hagyományok most már köteleznek bennünket... Falus Gábor äiäS# >' Kapálják az évelő pipacsot Budakalá- szon a Gyógynövénykutató Intézet kertészetében az Április 4. női brigád tagjai. Értékes gyógyszer lesz belőle. Pipacsgyógyszer Növényvédelmi főszezon a földeken A vetőgépek lassan végeznek a tavaszi munkával, helyüket a földeken átveszik a növényvédő gépek; elérkezett a növényvédelem főszezonja. Idén sajátos helyzet állt elő, amennyiben a márciusi, áprilisi szinte nyárias időjárás egész sor növényi betegség és kártevő megjelenését kereken egy hónappal előbbre hozta. Ezzel nem mindenütt számoltak a termelők, s ezért esetenként kárral lehet számolni. A mezőgazdasági nagyüzemek idejében védekeztek a különben eléggé ritka őszibarack gombabetegség, a Tafréna ellen, de ezt nem mindenütt tették a kistermelők. Speciális helyzet adódott a szántóföldeken is, az őszi kalászosoknál. Lisztharmat járvány ütötte fel fejét két-há- rom héttel korábban, min; ahogy azt a gazdaságokban várták. A fertőzés miatt összevont védekezésre van szükség mert a gabona igen érzékeny fejlődési szakaszhoz közelít, c a következő napokban nagyarányú vegyszeres védekezéssel látnak hozzá a liszthavmnt megfékezéséhez. A szakeinbe. rek biztosak abban, hogy ez sikerül — ha a gazdaságok komolyan számolnak a veszély- lyel. A gyümölcsösökben éé a zöldségeskertekben szintén a szokásosnál hamarabb jöttek elő a kártevők, s ezért most szünet nélkül működtetni kell a növényvédő berendezéseket. Jól tudom én, hogy kifürkészhetetlenek a lélek útjai. Mert nincs ennek a hatalmas birodalomnak egységes léptékű térképe — noha tudós professzorok és még tudósabb tanítványaik korszakos munkákkal írták be nevüket a tudomány arany könyvébe. Akik a tudat ismeretlen mélységeit tárták fel és az ösztönök szédületes magasságaiból vettek kőzetmintákat. Mégis — minden nagy tudás ellenére— a valónál mindig békövetkeznek az elámulá- sok. Mint Z. barátom esetében, aki pedig ezelőtt vagy 25 esztendővel, jó néhány félévet járt orvosi egyetemre is. — Ez azonban jó néhány napja történt. Azóta csak bonyolódott a dolog. Mígnem tegnap délben... De — hogy ne vágjak a dolgok elejibe — megkísérelem pontosan feltárni a helyzetet Mert a fenti gondolatcsapongás is azt mutatja, hogy — barátom szavaival élve — a pszicholabilitás típusos szindrómája forog fent. Nem a barátomnál, hanem nálam. Természetesen előrebocsátom, hogy a dologról nem szívesen beszélek, de — valahol a tudatom mélyén, vagy talán alatta — valami megfoghatatlan erő ösztökél arra, hogy beszéljek. Késztet. Igen, szinte hallom, tessék csak elmondani. Kivele! Minél előbb, annál jobb. Hát elmondom. Ha úgy tetszik, nemcsak a magam oldódására, hanem mások okulására is. így aztán talán elkerülöm a privatizálás látszatát. Vagy tíz napja történt. Elkezdtem álmodni. De nem ám akárhogyan! Hanem éjszakáról éjszakára ugyanazt: barátom szerint visszatérő álmokat láttam. Egy hang — mindig ugyanaz a hang, csak egyszer a metró megafonjából, máskor meg a ostorindás utcai lámpából rám szólt: — Ma délben kezdődik... — És ezután már csak zörejeket hallottam, bár néha mintha értelmes szavak keveregtek volna a recsegések között. És aztán — a végén fenyegetően: — Számára, számára, számára ... Sokszor mondta ezt a metró, vagy a lámpa, és mikor befejezte, egy szem — egyetlen egy — villant az arcomba. És képzeljék, én fürdőnadrágra vetkőzve nagy örömmel elkezdtem napozni. A szem fényénél. Természetes, hogy az elmúlt hét szerdájára már kikészültem. Mikor elmeséltem ver- zátus barátomnak, az először hallgatott, aztán fejét csóválta. Nem részletezem, hogy mit mondott, csak annyit jegyzek meg, hogy a diagnózisától csak mélyült a depresszióm. Pironkodtam is némileg, mert hát az ember Megszólal az ostorinda ötvenen felül már nem szívesen hallja magáról, hogy elfojtásos tünetei vannak. De különösen az idegesített, mikor azt mondta szinte megfellebbezhetetlenül: — Vizuális eltolódás. — Nekem, nálam! iNem is folytattam nálá a kezelést. Két napig lézengtem, nem találtam a helyemet. Pénteken délután aztán Icuka, a vállalat egyik titkárnője — a sok közül — kérdezte meg tőlem, hogy mi van velem. Hogy beesettek a szemeim, és a színem is olyan gyanús. Hát, természetesen elmondtam neki is részletesen, tudván, hogy ideje is van neki, meg a pszichológia dolgaival is foglalkozik. — Magánál egy erős orális komplexus van sajnos — állapította meg. — Ettől nemcsak letörtem, hanem meg is sértődtem, mert laikus szemmel — úgy értelmeztem, hogy túl sokat fecsegek ... És természetesen másnap is megszólalt az ostorinda, és a sztereotip szöveghez hozzátette: — Orális, orális, orális.'.1 Reggel kialvatlanul szálltam fel a hatos villamosra. Ülitem csak, bámultam a semmibe. És ekkor csoda történt. Vagy pontosabban ekkor történt a csoda. Először csak homályosan gomolyogtak, de aztán egyre élesebben rajzolódtak elém a színes plakátok a villamostető alatt. És szinte kipattant közülük egy kerékpár szürke háttérrel, és a szürkeségbe belereflektorozva. A tetején r Április 18-tól 24-ig. Alatta: Kerékpárosok hete. És peregtek a szemem előtt a feliratok százai: hónapok, hetek, napok... És újságcikkek: kezdődik, végződik... És telexlapok: filmesek, konzervek, öregek, nyugdíjasok, reumások... és aztán: kezdődik, végződik... Altbfln a reményben zárom soraimat, hogy a következő napokban már nyugodtan álhatóm. Mert tudatom alja így kitisztult — tisztázván magamban, hogy nem vagyok kerékpáros. Bár — ezért kifürkészhetetlenek a lélek útjai —, mikor eddig jutottam töprengéseimben, felmerült bennem a szorongó gondolat: hogy egyszer nein le.? Bóday Pál —r Ki biztosít róla, szék én is biciklista . ég.ytS DIVATOS KÖTÖTTÁRUK, CIPŐK, FEHÉRNEMŰK OLCSÓ május 9-től 21-ig a 30—50%-OS ÁRENGEDMÉNNYEL KAPHATOK. vLViJU Lánykakardigán 136 Ft helyett 70 Ft-ért y a r&fw RÁCKEVEI RUHÁZATI Férfi tergálmellény 440 Ft helyett 250 Ft-ért NArUlv KISÁRUHÁZÁBAN Női kardigán 346 Ft helyett 200 Ft-ért Ráckeve, István tér 23. Női pulóver 246 Ft helyett 150 Ft-ért i 1 A