Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-10 / 108. szám

HÁROM MŰSZAKBAN? Hiányzó tantermek ÖSSZEFOGNAK A GOMBAIAK Üllőn 16, Vecsésen héttan­termes iskola épül, több köz­ségben korszerűsítik és a le­hetőségekhez képest, bővítge- tik a meglevő oktatási intéz­ményeket. Ugyanakkor, a né- pességnyilvántártók adatai alapján, a közelmúltban szá­mos településről érkezett olyan előrejelzés is, hogy egy-kót év múlva még több új tan­teremre lesz szükség, egyrészt a jelenlegi épületek rossz ál­laga, másrészt az iskolakezdő gyerekek számának emelkedé­se miatt. A Gomba, Bénye és Káva közös tanácsú társközségek közül például az utóbbi kettő iskolájá­nak összevonásával, vala­mint iskolabusz közleked­tetésével egyelőre enyhí­tettek a gondokon, a nyilvántartásokból azonban kiderül, hogy Gombán, ahol már most elég mostohák a körülmények és kisegítő osz­tály is működik, az új tam évben további két osztály el­helyezéséről kell gondoskodni. A jelenlegi adottságok és a pe- dagóguslétszóm ismeretében, egyelőre csak egy megoldás képzelhető el: talán már jö­vőre, de 1979-ben bizonyosan három műszakban kell meg­szervezni a tanítást. Kétségtelen, hogy ez a meg­oldás nem szolgálná az oktató- és nevelő munka színvonalá­nak emelését, ezért a község­ben most társadami akció kezd kibontakozni, amely összefogná a peda­gógusokat, a szülőket és a közösség területén műkö­dő gazdasági egységek dol­gozóit egy iskola, illetve néhány tanterem felépí­tésére. Már csak a legfontosabb, a pénzügyi fedezet hiányzik. A község vezetői azonban remé­lik, hogy rövidesen az is meg­lesz, és az iskolában mégsem válik szükségessé a harma­dik műszak bevezetése. V. J. Visszhang Ez a foci! A Monor és Vidéke április 23-i számában a Monor—Süly­sáp labdarúgó-mérkőzésről szóló sportjegyzetben olvas­tam: „... Legutóbb a listavezető Sülysáp ismét nagy mellény­nyel lépett pályára, s mi lett az eredmény? Keservesen ki­izzadt, vérszegény győzelem, amelyet, még a sülysápi szur­kolók is elismerték, Fortuna segítségével értek el... Két potya- és egy tizenegyesből rú­gott gól, csapkodás, rugdaló­zás jellemezte a futballnak nem nevezhető játékot. A lab­da legtöbbször a levegőben volt, mintha a szurkolók légi­parádét néztek volna. Hogy a monoriak gyengécskék, nem járnak rendszeresen edzésre, ki-kimaradoznak, egyszer ját­szanak, egyszer nem, ezt min­denki tudja, sajnos. De, hogy egy bajnokaspiráns miként játszhat ilyen futballt, hogyan állhat az első helyen, az rej­tély ...” Nos, hogy miként játszott Sülysáp Monoron, azt nem tu­dom, nem láttam a mérkőzést, de a 2:l-es sülysápi győzelem ismeretében is tudomásul ve­szem, gyengén, a bajnokaspi­ránshoz nem méltóan futballo­zott, viszont a többször is han­goztatott ismét nagy mellény­nyel, hogyan állhat az első he­lyen egy ilyen csapat megjegy­zésekkel nem értek egyet. Hullámvölgybe került a sülysápi csapat? Meglehet. Mégis korai vészharangokat kongatni. | Védőbeszéd helyett többet mondanak az utóbbi eszten­dők tényei: a járási bajnok­ságot megnyerve, az osztályo- zón túljutva került a megye­bajnokságba Sülysáp. Rácáfol­va a pofozógép elméletre, mely szerint az újonnan felkerült gárdát mindenki legyőzi, már az első évben, az 1975—76-os évadban az élmezőnyben vég­zett, közben sikeresen helyt­állt az MNK selejtezőkben, a kis csapatok közül legtovább jutva, a Szabad Föld Kupa döntőjét játszhatta, éppen egy évvel ezelőtt, a Népstadion­ban. — Hogyan állhat első he­lyen? — kérdezi a jegyzetíró. Talán mégsem érdemtelenül áll ott, hiszen egy-két kivételé­vel, mindig a tabella első he­lyét foglalta el. Legalábbis ed­dig. Fontos azt is hangsúlyoznom. Sülysáp ■ labdarúgó-gárdája nem a község valamelyik üze­mének, tsz-ének csapata, egyetlen játékosa sem dolgo­zik helyben, valamennyi Bu­dapestre jár be. ingázó. Nincs jogom kételkedni a sülysápi szurkoló ama ironikus kijelentésének valódiságán. roo!vot a jegyzetíró idézett, már csak azért sem, mert csa­patát elmaraszta'óbb han­gokat is hallottam az utóbbi hetekben. Ám az is igaz, hogy azok a szurkolók vannak több­ségben, akik így vélekednek: — Persze, hogy jó lenne nyernünk, hozzászoktunk csa­patunk sorozatos győzelmeihez, de hát mit tegyünk? Nyerni sem lehet mindig. Ez a foci! Igen, ez a foci 1 • A hosszabb sikersorozatot olykor kudarc törheti meg, lehetnek meglepe­tések, erre megannyi példát hozatnék az NB-s bajnoksá­gunkból is. Nem, senki nem titkolja Sülysápon, ezt a baj­nokságot mégis csak jó lenne megnyerni, s ha mégsem sike­rül, az sem lesz tragédia. A szurkolók legalábbis, el­lentétben a jegyzetíróval, így gondolják. Jandó István Sülysáp Olvasóink leveleiből A környezel védelméért Olvastam a május 4-i szám­ban „A szegedi példa” című cikket, mely a tisztaságot, egészségünk és környezetünk védelmét szorgalmazza. Ilyen irányú kérésre és figyelmezte­tésre máskor is, például a feb­ruár 15-i számban is rábuk­kantam, amelyben szintén a levegőszennyeződéssel foglal­koztak a lap munkatársai. Bn arra hívom fel a figyel­met, hogy a Mátyás király és a Móricz Zsigmond utca árkai­ban az összegyűlt esővíz az el­zárt könyvkötőüzem udvarán nem tud lefolyni, és a nagy melegben teljesen elposványo­sodott, rossz szagot áraszt a tavaszi esőzés óta. Mit lehetne tenni? Ha a ké­rés és figyelmeztetés nem hasz­nál, talán az illetékes hatóság intézkedjék, hogy az ottani szennyezőgócot szüntessék meg. Tisztelettel egy régi előfize­tő: id. M. E. Monor A monori Jósika utcaiak azt kérdezik, vajon gondoltak-e a víztársulás vezetői arra, hogy a vízmű csöveinek lefektetésén kívül, a vízelvezetésről is gon­doskodni kellene? Abban az utcában árok ugyanis nincs, a lakók önszorgalomból úgy, hogy hely sincs kijelölve csa­torna számára, nem mernek hozzáfogni az árokásáshoz. Esős időben a kocsiúton térd- magasan áll a víz, hiába töltö­getik az utat, mert a csapadék nem tud lefolyni a Móricz Zsigmond úthoz közel eső sza­kaszon, hiszen az ottani úttest egy része jóval magasabban fekszik a Jósika utca többi szakaszánál. Félő, ha az illetékesek elfe­ledkeznek a csapadék elveze­téséről, belvízveszély fenye­geti majd a házakat. A nap kulturális programja MOZIK Gyömrő: Miért ölnek meg egy bírót? Maglód: Csillag a földön, I—II. Mende: A rend­őrnő. Monor: Budapesti me­sék. Pilis: Péntek, 13. Üllő: Fehér Agyar visszatér. Ve- csés: A bátyámnak klassz öcs- cse van. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Menüén, 18-tól 20 óráig: a népi tánccsoport és a vegyes összetételű zenekar próbája. Monoron, 15-től: új párttagok szemináriuma. Monori-erdőn, 14-től 16-ig: a kézimunkaszak­kör foglalkozása. PEST M E G YE I H ÍR LA P K Ü l • Ö N k I A D A S A XIX. ÉVFOLYAM, 108. SZÁM 1977. MÁJUS 10., KEDD Hasznos intézkedés A lakásépítők szállítási gondjain enyhít a Volán Jobban elő kell készíteni Az építkezés: öröm és bajlódás. Aki eljut odáig, hogy egy telek birtokosának mondhatja magát és összegyűjtött annyi pénzt, amennyivel hozzákezdhet az otthon meg­teremtéséhez, boldog. Ami azután jön, általában minden­nek nevezhető inkább, mint idegnyugtató türelemjáték­nak: számos elsőfokú építési hatóság huzavonája a tervek, az építési engedélyek, az ilyen-olyan okmányok körül, az építőanyag ellátás szeszélyessége, a szállítás gondjai. A felsoroltak mindegyike külön-külön vizsgá­latot érdemelne, de ezúttal mi csak az utóbbiról írunk, egy hétvégi akció kapcsán. Szerény propaganda készí­tette elő a május 7-én kezdő­dött Volán-szombat akciót. A hatalmas, személyszállítással és fuvarozással foglalkozó vál­lalat új kezdeményezése már első hallásra is dicséretes: a kiadott vezérigazgatói utasítás ugyanis előírja, minden pá­ros szabad szombatokon ki­zárólag a magánmegrendelők részére fuvarozhatnak a Vo­lán teherautói. Ezzel az akcióval főleg a lakásépítők szállítási gondjain akarnak enyhíteni, mégpedig úgy, hogy intézkedésüket ösz- szehangolják a téglagyárak­kal, a kavicsbányákkal és a TÜZÉP-telepekkel is. A kör­levél, amelyből mindezt meg­tudtuk, pontosan, név szerint felsorolta azokat is — osz­tályvezetőt, fődicspécsert —, Füles Miklós, az üllői Űj Tavasz Tsz fuvarosa, meszel szállít az egyik községbeli építkezéshez. Kitüntetett nőfelelős Szervez, segít, kezdeményez Nem vár érte fizetséget Bensőséges ünnepségen nyúj­totta át Erdélyt Lajos, a Köz- alkalmazottak Szakszervezete monori járási bizottságának titkára Bezzeg Józsefnénak, a vecsési tanács főelőadójá­nak, a megyei szakszervezeti mozgalomban végzett ered­ményes munkájáért, a SZOT elnöksége által adományozott kitüntető oklevelet. — A Közalkalmazottak Szakszervezetének Pest me­gyei bizottsága igen jónak ér­tékelte a monori járásban a nőpolitikái határozat végre­hajtását — mondta Erdélyi Lajos, és hozzátette: — A. te­vékenységet elsősorban Bezzeg Józsefné irányítja, ezért szí­vesen tolmácsolom a kitünte­tés átadásával, a Pest megyei bizottság külön elismerését is. hoz. Rendszeresen figyelik a bizottsági tagok a nők anya­gi és erkölcsi megbecsülésé­nek, szakmai és politikai kép­zettségüknek alakulását. Bezzeg Józsefné munkáját is eredményesen végzi: kiváló dolgozó és a Vecsési Tanács arany fokozattal kitüntetett törzsgárdatagja. akik az építőanyagárusító­helyekkel való kapcsolatfel­vételért felelősek. Az akciót tehát jól előkészí­tették. Vagy csak látszólag? Erről akartunk meggyőződni szombaton, amikor körútra in­dultunk a monori járásban. ★ A monori TVZÉP-telep be­járata előtt ácsorgók közül egy borostás férfi szólított meg bi­zalmaskodva: — Fuvarra nem lesz szüksé­gük? Olcsó! — Köszönjük, nem valószí­nű. Végigjártuk a telepet, ala­posan szétnéztünk. Az ellátás egy ideje jó, mégsem ítéltük túl nagynak a forgalmat, bár Bartha László telepvezető ezt mondta: — Az utóbbi egy-két évhez viszonyítva, naponta 40—45 százalékkal nagyobb a for­galmunk. A mai is egy átla­gos, megszokott szombat. — Hány órakor zárnak? — Hivatalosan fél tizenket­tőkor, de próbálunk rugalma­san alkalmazkodni a vásárlók­hoz. — A Volán-szombatról hal­lottak? — Igen, épp erről érdeklő­dött tegnap a járási NEB elnö­ke is. Sajnos, mi a központtól semmiféle utasítást vagy tájé_ koztátást nem kaptunk, de szí­vesen vállalnánk a hosszabb | nyitva tartást, akár kommu­nista műszakban is, ha a Vo­lán előre jelzi és garantálja, hogy valóban lesz fuvar. Raj­tunk nem múlik, de nem ül­hetünk itt feleslegesen. ★ Az üllői TÜZÉP-telepen, fél tizenegy tájban, szinte csend­élet fogadta a látogatót. Egy vagonból oltatlan me- szet raktak át lovaskocsira, a mérlegház előtt szenet mázsál- tak, a telepvezető és a pénz­táros pedig az irodában kite­lelt és megerősödött muskát­likat ültette át épp a tenyér­nyi virágoskert földjébe. — Épp tegnap olvastam a Volán-szombatról — mondta Urbanek Istvánná telepvezető. — Mi azonban ma is 10 óráig fogadtunk el befizetést és 11-ig adunk ki árut. Nálunk egyéb­ként nem lenne értelme a hosszabb nyitva tartásnak, mert itt az utóbbi tíz évben talán egyszer sem járt Volán ­Bezzeg Józsefné szabadko­zik: — Társadalmi munkában dolgozom a szakszervezetben, nem várok érte fizetséget. Más is megtette volna, amit én. Több évtizede tagja a Köz- alkalmazottak Szakszervezeté­nek, de az is régen volt, ami­kor a járási bizottság nőfe­lelősének megválasztották. Nemcsak figyelemmel kíséri a nődolgozók élet- és munka- körülményeinek alakulását, hanem cselekszik is javítá­sukért. A nőpolitikái határozat meg­valósulását az általa vezetett különbizottság két-három- évenként felméri, adatokat gyűjt, dolgoz fel, s azok alap­ján érdekes jelenségre buk­kant: sok az egyedül élő nő, köztük több anya is akad. Ja­vaslatára. a szakszervezet az utóbbiak részére évenként kü­lön segítséget nyújt, egyebek között a tanszerek vásárlásá­— Hány társadalmi esküvőt szervezett, bonyolított le az idén? — Ezt még nem tudom pon­tosan, de tavaly százötvenet és húsz névadót — feleli, majd hozzáteszi: — Ha így hala­dunk, az idén több lesz. — Mivel tölti a szabad szombatjait? Nevet: — Amivel a többi asszony­társam. Takarítok, mosok, de azért olvasni is szoktam. Sze­retek kertészkedni, és szom­batonként szoktam, férjem­mel együtt, meglátogatni vi­déken élő családtagjainkat is. Fér még több bele? A kérdést kopogtatás köve­ti: fiatal pár érkezik, eskü­vőt jött bejelenteni. Kovács György teherautó. Nehéz árut. tehát például betongerendát mi nem tartunk, itt mindenki kis té­telben vásárol, győzik tehát a szállítást a helyi tsz fuvarosai is. * Üllőről, eigyet-mást már elő­re sejtve, igencsak igyekeztünk Menüére. ahol pártunkra állt a szerencse. — Nálunk ma szabad szom­bat van, ezért nincs bent az igazgató elvtárs — mentege­tőzött Ágoston Sándorné. a téglagyár árukiadója. — Egy vásárló kapott engedélyt, hogy téglát szállítson, azért vagyok én is bent, meg a kihordók is itt vannak. Őket ma a vásárló fizeti. — ön hallott a Volán kezde­ményezéséről? — Nem, semmit. Igyekeztünk tömören össze­foglalni a lényegét. — Mi a véleménye róla? — Hasznos, de nálunk is épp ezeken a páros heteken szabad a szombat. Esetleg meg lehetne cserélnünk, de erről csak a központ dönthet A téglarakók közül — nem tudni, miért — épp a vásárló nem volt hajlandó nyilatkoz­ni. Sógorától, Szabó Sándortól tudtuk meg, hogy kalákában épülő családi házhoz vitték a 20 ezer téglát, csak szombaton tudták megoldani a szállítást. Teherautót a termelőszövetke­zettől kaptak. Menőéről a gyömrői TU- ZÉP-telepre mentünk, ahol épp zárni készültek, majd felkerestük a Volán 1-es Vál­lalat 11. számú üzemegysége monori főnökségének vezető­jét, Várkonyi Sándort. — Ma 11 kocsink volt fu­varban, közülük csak három szállított építőanyagot, Ocsá- ról, Budapestről, illetve Men­üéről. Azt hiszem, akkor len­ne igazán hasznos vállalatunk kezdeményezése, ha valóban sikerülne összehangolnunk ezt a szombati műszakot az árusí­tóhelyek nyitva tartásával, és az árusítóhelyeken is jobban előkészítenék, megszerveznék a munkát. Mi mindenesetre igyekszünk minden tőlünk telhetőt megtenni, már csak azért is, mert hétközben szin­te minden kocsink állami vál­lalatnak fuvaroz, hiszen tel­jesítenünk kell bevételi ter­vünket. ★ Hasznos kezdeményezés valósult meg szombaton. Lejegyzett tapasztalatainkból egyelőre nem kívánunk mesz- szemenő következtetéseket le­vonni, csak jelezzük: egy ak­ciót nem elég meghirdetni, meg kell szervezni, elő is keli készíteni. Vereszki János Szabó Sándorék szerencsések voltak, ők szombaton is kap­tak téglát. Mutnétalvy Zoltán felvételei l í i

Next

/
Thumbnails
Contents