Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-10 / 108. szám

Valkó—Vácszentlászló—Zsámbok (].) Az előítéletek ellen Valkó nagyközséggé szerve­zését az Elnöki Tanács már 1964-ben elrendelte, amelynek értelmében Valkó, Vácszent- lászló, Zsámbok községeket Valkó központtal egységes irányítás alá kell vonni. A Pest megyei Tanács 1975. ja­nuár harmadikén életbelép­tetett határozatával pedig megvalósította az Elnöki Ta­nács rendeletét. Először 1969. július elsején Vácszentlászlóval egyesült Valkó. A jelentős eseményt mindkét falu lakossága aggód­va, gyanakodva figyelte, mert attól tartottak, hogy a közös- ködés következményeként a másik település jut elő­nyösebb helyzetbe. Külö­nösen a vácszentlászlóiak- ban ébredtek ellenérzé­sek, akik úgy vélték, az önállóság elveszítése lefé­kezi vagy megállítja köz­ségüli lassú, de egyenletes gyarapodását. Az előítéletek alaptalanságá­nak bizonyítására hosszú, ki­tartó politikai munkára és fő­képpen tényekre volt szükség. A meggyőzés nagyszerűen si­került. A tanács a két község építésére, amellyel lehetővé tették, hogy a bejáró dolgozók saját utcájukban szállhassa­nak föl a vállalatok bérautó­buszaira. E nagyarányú fej­lesztés mellett . a vácszent- lászlói Kossuth utca is bitu­men felületet kapott. A három község fejlesztési tervét a jelenlegi ötéves terv­időszakra együttesen készítet­ték el, vitatták meg, s hagy­ták jóvá. Tizenkétmillió fo­rintot osztottak el úgy, hogy rangsorolták a társközségek legégetőbb szükségleteit. A nagyközségi közös tanács legnagyobb beruházására Val- kón kerül sor, ahol százsze­mélyes óvodát létesítenek. Valkó nemcsak a három község, hanem a gödöllői já­rás települései között is az egyetlen, amely nem rendel­kezik a napjainkban már nél­külözhetetlen gyermekintéz­ménnyel. Éppen ezért a ta­nács három éve tartalékolja e célra a pénzt, de a saját fej­lesztési alapjuk és a megyei támogatás összege, a 3,2 mil­lió forint nem lesz elegendő az összes költségek fedezésé­hez. A hiánj'zó egymilliót rész­ben az Egyesült Zöldme­ző Termelőszövetkezet, részben pedig a lakosság társadalmi munkája pó­tolja. Ebben a valkóiaknak olyan példás összefogása nyilvánul meg — kezdve a szocialista brigádoktól a kisiparosokon keresztül a segédmunkát vál­lalókig —, amilyen a község történetében még nem fordult elő. Bene Mihály (Folytatjuk.) A meghívást a domonyiak fogadták el Közlekedésbiztonsági vetélkedő Tarán Kevés csak a jó szándék... Megalakult a járási-városi koordinációs bizottság A napokban olvashattuk a felhívást a hattól huszonhat évesek Edzett ifjúságért moz­galmának céljairól, felada­tairól. A KISZ-ben már ko­rábban is ez a jelszó csalo­gatta a pályákra, az uszo­dákba, a tornatermekbe a fiatalságot, s a most kiszéle­sített tömegsportmozgalom az általános iskoláktól a mun­kahelyekig, az üzemi spor­tolástól a kocogáson át a szak­osztályokban folyó munkáig mindenkinek és mindenről szól. Az egységes testedzési rend­szerben, amely egyben . jel­vényszerző akció is, korcso­portonként részletesen kidol­gozott követelményrendszer ad segítséget a fizikum, az álló­képesség, a gyorsaság, a bá­torság fejlesztéséhez. Maga a kiírás, s az eligazodást segítő szintidőtáblázat azonban csak a miheztartást könnyíti meg, a mozgalmat tartalommal megtölteni; ez a gyakorlati feladat. Nem méterek, kilók Mert a sportoláshoz is ke­vés a jó szándék. Pályák, fel­szerelések, szervezők kelle­nek; labdák, kötelek, súlyzók éppenúgy, mint a sportágak­ban járatos bírók, a verse­nyek megrendezésében gya­korlott szakemberek. A mozgalom irányítását or­szágos hatáskörű szervek lát­ják el, s az Országos Testne­velési és Sporthivatal, a KISZ, az úttörőszövetség, az Oktatási Minisztérium, a szak- szervezetek, a Hazafias Nép­front, a Magyar Honvédelmi Szövetség összehangolt mun­kája jelzi: a feltételek széles körű megteremtésére való­ban társadalmi összefogás szerveződik. Milyen feladatok hárulnak a helyi szervekre? Erre va­gyunk v kíváncsiak, amikor cikksorozatunkban sorra ellá­togatunk az illetékes szervek­dinációs bizottságának meg­alakítását. E bizottságban a járási hivatal és a városi ta­nács művelődési osztályai, a KISZ, az úttörőelnökség, az MHSZ járási-városi szervei és ml, magunk veszünk részt. Az első ülésen az együttmű­ködés formáit beszéljük meg, s tájékoztatjuk a tagokat a sport fel ügyel őség mozgalmi eszközeiről. Április 22-én tar­tottuk meg a sportegyesüle­tek elnökeinek tanácskozá­sát. Ezen a sportkörök fel­adatairól esett szó. Fontos, hogy a fiatalság tudjon róla: mikor, hol, milyen sportot űz­het, s erről a járás 24, s a vá­ros 3 egyesületének állandó tájékoztatást kejl adnia. A mozgalom résztvevői ingyen használhatják a sportlétesít­ményeket, a -felszerelést és segítséget kell kapniuk a szak­emberektől a versenyek, a mérkőzések lebonyolításához is. — A helyi szervezés a köz- igazgatásra tartozik — így szól a mozgalom szabályzata. — Május 2-án a járási hi­vatal nagytermébe hívtuk össze a községi, tanácsok el­nökeit. Aprólékosan és kime­rítően megtárgyaltuk vala­mennyi tennivalójukat. Java­soltuk nekik, hogy a mozga­lom koordinálását a községi tanács sportbizottsága végez­ze, hiszen ezek a testületek már rendelkeznek tapasztala­tokkal. Ahol pedig ilyen nincs, szervezzenek tömegsportbi­zottságokat. Veresegyházon, Pécelen, Galgamácsán eddig is jól működtek a sportszer­vező testületek. Erdőkertesen pedig máris felhívással for­dultak a szülőkhöz: enged­jék, küldjék bizalommal gyer­mekeiket a sportkörbe. Fon­tos, hogy a községi sportte­vékenységet a gazdálkodó szervekkel, a szövetkezetek­kel, vállalatokkal együtt ter­vezzék. Ahol anyagi lehető­ség kínálkozik, tömegsport- szertárukat kell felállítani. Események minden községben — Milyen eseményekkel in­dul a versenymozgalom? — Az idei tömegsport-ver­senynaptár összeállításánál már az Edzett ifjúságért moz­galom kitűzött céljait vettük alapul. Május 8-án tartottuk az első sportnapot; minden községben, ahol valamilyen sportlétesítmény van, verse­nyeket rendeztünk. Egész év­ben folyamatosan lesznek spartakiádok, különféle baj­nokságok, sportnapok. A mozgalom feltételeinek megteremtéséhez a résztve­vők, a sportoló ifjúság, s az idősebbek — hiszen a 26 éven felüliek is teljesíthetik a követelményrendszert —, hozzájárulhatnak, sőt: hozzá is kell járulniuk. A követelmé­nyek között a teljesítmény­feladatokon, a rendszeres és a szabad idős sporttevékeny­ségen kívül társadalmi murj- j ka is szerepel. Ez a követel­mény — a kiírás fogalmazá­sa szerint — a sportért vég­zett társadalmi munkaakciók- kal, vagy sportszervezői, soortvezefői megbízatással, já­tékvezetői, túravezetői tanfo­lyamokkal teljesíthető. Az irányító szerveknek tehát' a társadalmi akciók megszerve­zéséről is gondoskodniuk kell. G. Z. Siker a megyei bemutatón Szép sikerrel szerepeltek a gödöllői Petőfi általános isko­la kisdobos és a szadai iskola úttörő színjátszói a vasárnap Érden tartott megyei meghívá­sos bemutatón. Megyei versenyen harmadik hely A vöröskereszt-világnap alkalmából Cegléden megrende­zett Pest megyei elsősegélynyújtó versenyen, a képen látható gödöllői Petőfi Sándor úttörőcsapat tagjai harmadik helyezést értek el. Barcza Zsolt felvétele Lesz nyár is! problémáinak józan mérlege­lése nyomán úgy döntött, hogy Vácszentlászlón kell első lé­pésként a legsúlyosabb gon­dokat megoldani. Így került sor a régi tanács épületének ötvenszemélyes óvodává való átalakítására s a művelődési otthon felújítására. Ezután Valkóra helyeződött át a fej­lesztés súlypontja, ahol az el­avult, szűk gyógyszertár he­lyébe tágasabb, modernebb egészségügyi intézményt emel­tek. Ezzel egy időben állami támogatással tíz csökkentett értékű lakást építettek, ame­lyek költsége meghaladta a másfél millió forintot, á laká­sokat az egészségtelen, a jelen emberének igényeitől messze elmaradó körülmények kö­zött élő, putrilakó cigány csa­ládoknak utalták ki, amellyel megkezdődött egy rendkívül fontos és elismerést érdemlő folyamat: a cigánytelep fel­számolása. Zsámbök csatlakozásakor, 1975 elején, amikor a két korábban egyesült falu lakossága már be­látta és elismerte a nagy­községi vezetés előnyeit, a tanácsnak elölről kellett kezdenie a szervező és meggyőző munkát, de ez­úttal már csak ZSám- bokon. A székhely változatlanul Val­kó maradt, de a társ ügyeiről olyan testület dönt, melynek tagjai megfelelő arányban képviselik lakóhelyüket. Ugyanez elmondható a végre­hajtó bizottságról is. Eleinte problémát okozott ugyan a közös bizottsági ülések látoga­tottságának alacsony volta, az 1976-os esztendőben viszont jelentős javulás történt a kommunista tanácstagok lel­kiismeretes agitációjának eredményeként. E bázisnak oroszlánrésze volt a tömeg­szervezeti aktívák és a lakos­ság megnyerésében is. Zsámbok csatlakozása után a község elavult közintézmé­nyeit kellett felújítani. Kibővítették és korszerű­sítették az óvoda konyhá­ját — ezzel az iskola napközi otthonának ta­nulói részére is megoldot­ták az élelmezés zavarta­lan ellátását — beszerelték a központi fű­tést az általános iskolába, ta­tarozták és modernizálták a művelődési* házat, és több mint egymillió forintot költöt­tek szilárd burkolatú utak Harmadik alkalommal ren­dezte meg a túrái úttörőcsapat gépjárműbarát szakköre és az MHSZ helyi szervezete a ke­rékpárosok, a segédmotorosok és a go-kartozók közlekedés- biztonsági vetélkedőjét. A versenyre, amelyen részt vett Tóth Gyula rendőr alez­redes, a megyei közlekedésbiz­tonsági tanács ügyvezető elnö­ke, Fancsi Sándor rendőr fő­hadnagy, az országos közleke­désbiztonsági tanács képviselő­je, Bolcsik Mihály rendőr fő­hadnagy, a járási közlekedés- biztonsági tanács elnöke, Sol­tész Ferenc, az MHSZ járási gépjármű szakosztályának ve­zetője, valamint Túra állami és társadalmi vezetői, a járás va­lamennyi iskoláját meghívta a rendező bizottság. Az invitálást sajnos csak a domonyi iskola fogadta el, de a helybeliek szép számmal indultak. A vetélkedőt Kardos Imre, az általános iskola igazgatója nyitotta meg, rámutatva, hogy az ilyen versenyek fontos sze­repet töltenek be a tanulók közlekedési ismereteinek bő­vítésében. Szarvas Lászlónak, a műve­lődési ház igazgatójának jelé­re indult a vetélkedő első ösz- szecsapósa, a fiúk kerékpáros versenye. Ebben a kategóriá­ban 18 versenyző indult, és a szellemes, n'agy erőpróbát je­lentő akadályokat Csányi Ist­ván és Mihalik Sándor előtt Makádi Lászlónak sikerült a legjobban leküzdenie. A leá­nyok versenyén 14 kerékpáros indult, közülük Kolányi Kata­lin végzett az első helyen, meg­előzve Csorba Ilonát és Tóth M. Juditot. A segédmotorosok 16 induló­ja közül Fekete László, Surá- nyi István és Molnár János érte el a legjobb eredményt. A legnagyobb érdeklődés a go-kartosok ügyességi verse­nyét kísérte, amelyen kilenc pajtás indűlt. A száguldó em­berkék legjobbjai: Fekete László, Surányi István és Győ­ri István. A lelkes, mintegy ötszáz fő­nyi közönség tapsa közepette adta át a győzteseknek a ju­talmakat Takács Gyula, a nagy­községi tanács elnöke, Varga László, a Galga vidéke ÁFÉSZ elnöke, György László, az MHSZ, túrái szervezetének tit­kára és Bolcsik Mihály. A két induló kisdobosnak, Dolányi Juditnak és Hámori Csillának, Szarvas László nyújtotta át a különdíjakat. T. P. hez. Első állomásunk a gödöllői járási-városi testnevelési és sportfelügyelőség. Kovács Ti­bor, a felügyelőség vezetője maga is sportolt nemrégi­ben: kézilabdázott. — Az Edzett ifjúságért moz­galom éppen a sportolási kedv felkeltésére vagy úirafelkel- tésére hivatott. A mozgalom irányításában közreműködő szerveknek arról kell gondos­kodniuk, hogy a sportpropa- g&ndával mozgósított fiata­lok kellő körülmények között, folyamatosan teljesíthessék a mozgalom előírásait. Kár vol­na azonban a számokra, a méterekre, a kilókra, vagy ép­pen a gólokra szűkíteni a kez­deményezést. Elsősorban az egészséges, üdítő és jókedvű, hasznos és tartalmas szóra­kozás megkedveltetéséről van szó, s a versenyzés csak en­nek egyik formája. Az együitműködés formái — Milyen feladatok hárul- mak a sportfelügyelőségre? — Már a mozgalom meg­hirdetése előtt valamennyi szerv kidolgozta intézkedési tervét. A mi tennivalóink kö­zül elsőként említhetem a mozgalom járási-városi koor­Most már holtbiztos. Visz- szavonhatatlanul itt a tavasz, a nyárelő, az előnyár, s sza­vatoltan megérkezik a nyár is. Óvatos ember lévén, még a 30 fokos rekkenő hőségnek sem dőltem be azonnal. Ne kiabáljunk el semmit, mond­tam magamnak, várjuk ki a végét. Lehet április végi tré­fa is. A májusi verőfény megerősítette fenntartásaimat. A harmadik vagy negyedik napon végképp legyőzetett gyanakvásom. A déli sugár- özönben szomjamat oltani el­ballagtam egy pavilonhoz, aholis egy üveg friss kólával szándékoltam lehűteni fölforr­ni készülő szervezetemet. Ha­sonló óhajának adott hangot az előttem álló is. Nincs — mondta a kisasszony. Jaffa sincs — felelte a kisegítő kér­désre. Úgy mondta, mintha nem kólát, legalábbis fókát kért volna szomjas embertár­sam. Mosolyogva fordultam sar­kon. Hurrá, ujjongtam ma­gamban, itt a tavasz, s lesz nyár is. Ez a gyönyörűséges két szó, kóla nincs, minden meteorológusnál, időjárást megsejtető madárnál, éke­sebben bizonyítja: elkotródott a tél, a zord 'idő. Ami rossz ezután következik, lehűlés, jégeső, hózivatar csupán ki­vétel, fricska. A csatát ismét megnyertük. kápé Utóvizsga-királyságért pálinkafőző Vidám búcsú az egyetemen A szerző felvétele Nemcsak a családtagok, hanem a korábban végzett hallgatók és a városból ér­kezett érdeklődők is szép számmal gyülekeztek a Gödöllői Agrártudományi Egyetem aulája előtti té­ren, ahol a pégzös gépész- mérnökök vidám búcsúzá­sának lehettek szemtanúi. A kedves ünnepség színes gépkarnevállal kezdődött, amelyen a végzős V. éve­sek bemutatták egyetemi éveik egy-egy kellemes, vagy kevésbé kellemes epi­zódját. Az ötletes felvonulást a díszmagyarba öltözött al­kalmi zenekar nyitotta meg, majd az ügyes gépé­szek egy Hamster—Major rendszerű rakodókocsit mu­tattak be, amelyet sze­mélyszállító járművé ala­kítottak át és felajánlották a közlekedési vállalatnak. Egy másik masina, a komplex oktatógép a diá­kok útmutatása szerint csak kőbányai világos haj­tóanyaggal üzemeltethető. A jövő gépe Az egyik kocsin egy kollé­giumi szobát mutattak be, ahol főleg a tanuláson kí­vüli elfoglaltságot, a kár­tyajátékokat ismertették. A már nős hallgatók rabru­hában, szégyenkezve vo­nultak el az ünneplők előtt, majd egy TDK-sza- badalom következett: olyan kenyérgyártó gép, amelybe csak bele kellett rakni a learatott gabonát, s a má­sik oldalon azonnal kijött a finom, illatos kenyér. A MOBIL pálinkafőzőt az U. V. király — uralkodói cí­mét huszonöt utóvizsgájá­nak köszönhette — és kí­sérete az utóvizsgától mindvégig megmenekültek szűzi csapata követte. A karnevált a gyászmenet zárta, egyszer s mindenkor­ra eltemetve az utóvizsgá­kat. A vidám felvonulás után a kollégium előtt gyülekez­tek a ballagok, hogy vállu­kon a tarisznyával még egyszer végigjárják az egyetem helyiségeit, és el­látogattak Páter Károly'és Nyisztor György emlék­művéhez. A ballagás után az egye­tem aulájában búcsúztató ünnepséget tartottak. Takács Pál i á i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents