Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-01 / 101. szám
1977. MÁJUS 1„ VASÁRNAP ii Mindössze ötven kilométerre Budapesttől terül el a puszta. Hamisítatlan, olyan, amilyen mindig volt és amilyennek a pusztát elképzeljük. Amíg a szem csak ellát, síkság, s ha lágyszárú zöld növényzet borítja is a földjét, fa alig mutatkozik rajta. Legfeljebb itt-ott emelkedik ki egy magányos törzs, bár kisebb facsoport is feltűnik néhol. No meg egy-egy tanyaház is. Egy óra kényelmes autózással a főváros kőrengetegéből odaér az ember, de aztán a kocsiról le kell szállni, tovább csak gyalogszerrel szabad közlekedni, a csendet motorzúgással, a levegő tisztaságát a bűzös kipufogógázzal tilos megzavarni a Kiskunsági Nemzeti Parkban. Mert abban járunk, a hat, egymással nem is határos területtömbből álló, szigorúan védett nemzeti park északi részén, amely Apaj- pusztán, a Kiskunsági Állami Gazdaság földjén mélyen benyúlik Pest megyébe, ötezer hektár esik belőle Pest, másik hatezer már Bács-Kiskun megye területére, és ezt a széles földdarabot a Nemzeti Park Kecskeméten székelő igazgatósága Kiskunsági Szikes-puszta néven kebelezte be, az ország legkiterjedtebb és talajtani szempontból rendkívül érdekes meszes-szódás szikesei miatt. Egyrészt éppen ez és a szikesen kialakult növényzet, de nem utolsósorban a megőrzött pusztai jelleg indokolja ennek a területnek a Nemzeti Parkhoz csatolását, különleges természetvédelmét. Egyes helyeken ugyan, ahol a földje nem szikes, ekevas járja, meg is művelik. Lucerna, gabona is megterem rajta, de a szántófölddarabok beilleszkednek, egyáltalán nem rontják a pusztai képet, amit kisebb-nagyobb felületen a dankasirályrajoknak pihenőt nyújtó tocsogók, meg sekély tavacskák is színeznek. Túlnyomó része azonban nagyon sokfelé fehér a sziktől, és a repedezett, kőkeményre aszott talaja a szárazságtól nyáron. Racka juh, villás szarvú szürke Valamikor a Duna szerteágazó mellékfolyásai szigetekre szabdalták a földjét. A folyam rendezése után a szigetek eltűntek, de a szikesedés növekedett. Mindenesetre ettől a pusztától nyugatabbra Európában nincs szikes legelő. Ma is kihajtják még rá a Kiskunsági Állami Gazdaság juhait, szarvasmarháit, meg sportlovakat tenyésztő ménesét, de ez már nem igazi ridegtartás. — Majd lesz az is — közli kalauzunk, Fehér István, a Nemzeti Park kiskunsági szikespusztájának felügyelője. — Szó van róla, hogy az igazgatóság rackajuhokat, villás szarvú, szürke magyar marhát telepi ide géntartaléknak •— a típus megőrzésére —•, de látványosságul is. Egyelőre azonban úgy vélem, nem vonz nagy idegen- forgalmat a Nemzeti Parknak ez a része. Egyetemisták, középiskolás diákok jönnek ugyan csoportosan, meg a növénytan és a földtan tudósai, hogy tanulmányozzák. Ilyenkor Kecskemétről, az igazgatóságról a pusztát ismerő szakember kíséri őket. Apajpusztá- nak azonban különösen a kiskunsági lovasnapokon, aztán tavasztól tél kezdetéig, amikor lovasbemutatók, csikósok, úttörők, sőt óvodások ügyességét szemlélhetik az érdeklődők, hetenként egyszer-kétszer megvan az idegenforgalma. A vendégek a puszta többi részébe mégsem jutnak el, sokan nem is sejtik, mennyi minden látnivalójuk lenne. Nevét sem hallották Pedig volna mit nézniük. Csak szikesen növő, ritka növényeket például. Olyiknak még a nevét is aligha hallották: sziki csenkesz, pozsgás zsázsa, sziki ballagófű. Vizezikr őrlik, préselik szárítják Faputtony és hidropulper Megújulás élőit a Szentendrei Papírgyár Malomból szitára A tetíercsvágó olyan rvors»TI dolgozik, hogj' a lendülettől em- bermagasságig emelkedik a papírszalag. Bcrasdn Péter felvétele ják a hollandi malmokba. Az üzemben kilenc hollandi malom zúzza-vegyíti a cellulóz, a papírhulladék és farost őrleményt, még itt belekerül a gyanta és a színezék. Azután a kialakult folyékony masszát a papírgyártó gépre vezetik, s vékony rétegben a szitára folyatják. A lyukacsos felületen a kezdetben víztől fénylő masz- sza mattá válik, ekkor már papír, de még nagy a víztartalma. Préselik, szárítják, s hatalmas hengerekbe göngyölik. Miklós Imre szakmunkás ügyel a gépre, amelynek forgórészein lerakodott a sárga, fehér, zöld és más színárnyalatú papír, amelyet előzőleg gyártottak. A 23 éves fiatalember nyolc éve dolgozik a vállalatnál, 6 éve a szitánál. Igen szépen keres, a 60 százalékos folyamatos üzemi pótlékkal együtt 24,90 az órabére. G magyarázza a gyártásfolyamatot: — Vasalni kell a papírt, majd a simítás után szélezik, azaz tekercsvágó gépen egyenesre vágják. A berendezés nagyon gyorsan dolgozik (percenként 800 méter csíkot vág), körülötte embermagasságban röpköd a papírszalag. Boríték és hullám A Szentendrén gyártott papírból 2 ezer tonnányit a boríték- s ugyanennyit a hullámüzem használ fel. A borítékgyártó üzem a gyár legkorszerűbb részlege, évente több mint 400 millió borítékot gyártanak, kielégítve a hazai igényeket. Németh Jánosné, húsz éve dolgozik a papírgyárban, 1964 óta Szentendrén. Pesti lévén, reggelente kényelmesen utazik, hiszen az ingázók többsége ellenkező irányba tart. Délután viszont kevésbé kényelmes az utazás, ki vásárolni, ki pedig ügyes-bajos dolgát intézni igyekszik a fővárosba. Né- methné most kicsit jobban ráér beszélgetni, mert át kell állítania a gépét, s a gépmester egy másik berendezést szerel, délután lesz, mire újraindulhat az ablakos-borítékgyártó. Persze addig sem tétlenkedik; az ablakvágó gépen előkészíti magának az anyagot. ★ Kurucz-Varadi József, gyártásvezető tájékoztatása szerint évente 10 ezer tonnányi papír készül Szentendrén. Az országban ez a legnagyobb színespa- pír-gyártó vállalat. Jellemző adatok: az egész papíripar fölhasznál 15 tonnányi festéket, ebből a szentendrei gyárra 10 tonna jut. A papírgyártó részleg felújítására, illetve új üzemek létesítésére mintegy 150 millió forintot fordítanak az ötödik ötéves tervidőszakban. 3 akkor tartalékba kerülnek az öreg gépek, gyári múzeumba a Eaputtony. C ziher Valéria Énekszó és tánc köszöntse... Az öreg masinát idős mester táplálja. k S ki hallott a pusztai csigáról? Nos, errefelé, bár már csak elszórtan, de még található. S hazai specialitásunk, a pusztai gyalogcincér sem lelhető fel, csak itt, sehol másutt a világon. A nagyon meggyérült ürgének pedig eredeti élőhelye a puszta. Futkározik ezen a vidéken a még ritkább csíkos egér is. Túzok — szerencse A puszta madárvilága sajnos megfogyatkozott. Eltűnt nem egy, azelőtt itt fészkelő ritka fajta, hogy csak a cankó több fajtáját említsük. A sziki csér, ha sokkal kevesebb is, mint régen, még kikölti tojásait, ahogy a nagyon kevés gulipán is. Gólya évről évre kevesebb tért vissza fészkére, ebben az évben azonban még egyetlen egy sem mutatkozott. A növényvilág ritkaságait, még virágjukat is szemlélni lehet a megfelelő időben. Ám a szikes puszta állatvilágának ritka egyedeit meglátni, ahhoz már szerencse kell. Mondjuk például a nagyon óvatos túzokot. Néhány éve még legalább háromszázra becsülték, tavaly már csak százötvenre tették számukat Apajpusztán. Elvándorolt, úgy mondták. — Több lesz a túzok idén — vélekedik most Kis-Apajpusz- tán jártunkkor Fehér István, aki a Nemzeti Parknak ezen a részén mindennap sokfelé megfordul, nyitott szemmel lesi a természet titkait. — A tyúkok most költenek, elrejtőztek. Fehér István megragadja a karom, megállásra késztet, és felmutat: — Túzokkakas! — mutatja. Előbb csaik néhány varjút látok körözni, aztán észreveszem az alacsonyan szálló, sötét testű madarat. A hasa táján világos csak a tolla. S hogy beljebb megyünk a nedves füvet taposva, a tájat állandóan látcsővel kémlelő vezetőm a messzelátóját hirtelen átnyújtja. Néhány száz lépés távolságban is két túzokkakas legelész. Látcső és kerékpár — Ügy tudom, az igazgatóság látcsöveket vesz a vendégek részére, meg húsz kerékpárt, hogy a park nagyobb területét bejárhassák — újságolja Fehér István. — Én meg keveslem a húsz kerékpárt, hiszen biztosan egyre többen tekintenék meg a Kiskunsági Szikes-pusztát. S azok, akik nem tudnak kerékpározni, ugyan akár tizedrészét is hogyan járhatnák be megcsodálva, gyönyörködve a puszta sok szépségén? Szokoly Endre Negyvenkét évi őrlés után nyugdíjazzák a görgőjáratokat a Papíripari Vállalat Szentendrei Papírgyárában. A 4—5 méter átmérőjű betoncsészékben hatalmas tengelyeken 4 tonnás malomkövek forognak, zúzzák, morzsolják a vizezett papírhulladékot, az új papír egyik alapanyagát. A kövek közötti jókora tengelyen a felírás: Láng 1935. Az öreg masinákat idős mesterek etetik, akik jól tudják, hogy a famentes papír kevésbé ízlik a gépnek, nehezebben emészti meg, mint a barnább árnyalatúinkat, puhábbat. A csészékben megorölt hulladékpapír útja az emeleti üzemből a földszintre vezet, ahol még faputtonyokkal hordTalicskával a trep/in — Általában erős fél óra alatt péppé zúzza a görgőjárat, de van olyan adag, amelyet másfél óránál is tovább őriünk — mondja Balogh János, aki hat éve nyugdíjas, de nem tudott meglenni a gépek nélkül, amelyek mellett 30 évig dolgozott. Visszajött, s most kicsit sajog a szíve, hogy a berendezéseket is nyugdíjazzák. — Először bekészítő voltam, vagyis anyagmozgató, ahogy most mondják. Minit a szamár a kordét, úgy húztuk a megrakott talicskát föl a treplin. Ma már targoncák hordják az emeletre a bálákat. Később ide kerültem görgőrakodónak. Balesetem sosem volt, műszaki hiba miatt ritkán állt a gépiem. A csészében a papír szemmel láthatóan pépesediik. Belemarkol, összeszorítja öklét, s behajlított ujjain fehéres víz- cseppek jelennek meg. — Űj berendezést kapunk hamarosan. Ez nagynyomású vízzel zúzza a papírt, őszintén szólva kevésbé bízom benne — említi a mester. A sokkal bonyolultabb, korszerűbb új berendezés természetesen több hibalehetőséget rejt magában, mint hallatlanul egyszerű őse, de emiatt nem mondhat le egyetlen vállalat sem a technikai fejlesztésről. Nem is beszélve az óriási teljesítménykülönbségről az új hidropulper javára. szavai a nyolcórás munkanap, a munkásvédelmi törvények voltak, majd a századfordulón. s az azt követő években az általános választójog követelése. Sokak számára emlékezetes maradt 1919. május elseje: a Magyar Tanácsköztársaság virág- és zászlódíszbe öltöztette a fővárost, melynek utcáin százezernyi dolgozó vonult fel, éltetve az első magyar proletár államot, a munka ünnepét. A két világháború között a kommunisták lelkes szervező tevékenysége sok esetben változtatta harcos tüntetéssé május első napját. 1945-től azután hazánkban is hivatalos munkaszüneti nappá tették, s szerte az országban, városokban és községekben egyaránt felvonulásokon, népünnepélyeken vett részt a lakosság. ... es a munkásoké Nálunk és a szocialista országokban május elseje azonban nemcsak a munka, hanem o munlcások, a dolgozók nagyszerű ünnepe is. Rég elmúlt az az idő, amikor a Salgótarján környéki bányászoknak a fasizmus éveiben titokban kellett megrendezniük majálisukat a közeli erdőkben. Az ünnepnap legjelentősebb mozzanata Budapesten, s a többi nagyobb városban egyaránt immár hagyományosan a felvonulás. Mely párosul mindenütt a hagyományos május elsejei mulatságokkal, az utcabálokkal, a majálisokkal, a szabadtéri hangversenyekkel, a gyerekeknek külön rendezett, sok-sok meglepetést tartalmazó színes műsorral. Így válik nálunk is egyszerre a : munkásszolidaritás és a ked- i vés majális, a megújuló tér- ; mészet köszöntésévé a nagy- , szerű nap — május elseje. V. L. zi szolidaritásának nagyszerű ünnepe. A II. Internacionálé alakuló kongresszusán, 1889- ben mondták ki egy/ francia küldött javaslatára, hogy a munkások minden országban és minden városban egyidejűleg, egy meghatározott napon követeljék jogaikat, a nyolcórás munkanap bevezetését. A nap kiválasztását azután az döntötte el, hogy a nagy amerikai munkásszervezet. az AFL már előbb, 1888- ban. a Saint Louisban megtartott kongresszusán elhatározta: az 1886-os chicagói véres események emlékére 1890. május elsején nagyszabású agitációs kampányt indít követelései megvalósításáért. A II. Internacionálé felhívása nyomán már az első eszterv- dobén, tehát 1890-ben, a munkások százezrei vettek részt a május elsejei felvonulásokon, gyűléseken. a második világháború befejezése, 1945 óta május elseje a legtöbb országban munkaszüneti nap. Magyarországon 1890-ben ünnepelték a főváros és több nagy városunk munkásai első ízben május elsejét; Pesten, a városligeti nagygyűlésen 60 ezren vettek részt. Már a következő évben a Viharsarok agrárproletá- riátusa is bekapcsolódott a munkásünnep megtartásába: Orosházán és Békéscsabán véres összetűzésre is sor került a tüntetők és a katonaság közt, s a korabeli lapok megírták, hogy 1893-ban Hódmezővásárhelyen messze környék legkiválóbb szónoka. Szántó Kovács János mondott beszédet a nagygyűlésen. A fővárosban csak 1899- ben engedélyezték első ízben a felvonulást. Az ünnep fő jeltanítók dolga volt a májusfa- áJlítás. Kedves népi hagyomány' a májusfa-kitáncolás: sokfelé ilyenkor összegyülekezik a falu egész fiatalsága, a feldíszített májusfa körül vidáman ropja a táncot, majd zeneszó mellett kerül sor a „kitáncolásra”: először díszeitől, lobogó szalagjaitól fosztják meg a fát, majd a törzsét is kiemelik a földből, hogy utána reggelig tartó báli mulatságon szórakozzanak a fiatalok. Május elsejének régi kedves programja a kirándulás az erdőbe, zöld rétre, az ottani játék, ahogy nagyon régen mondjuk: a majális. Abban, hogy ez az ősi szokás így megirögződhetett, s mind a mai napig népszerű időtöltési forma, kétségtelenül szerepe lehet az időjárásnak: sok , évszázados megfigyelés, hogy május első napján csaknem minden alkalommal tavaszias, szép napsütés köszönti az ün- neolőket. s a legritkábban fordul elő, hogy — esetleg a délutáni órákban — a szemerkélő eső, vagy éppen a tavaszias zápor megzavarja a szórakozást. A munka ünnepe... Kevesen gondolnák, hogy nemcsak a majálisnak van sok évszázados hagyománya, hanem május elseje újszerű, politikai jellegű megünneplésének is. Az európai munkásság egyik legkorábbi megmozdulása 1531. május elsején volt. az olasz Lucca városkában. s az akkori munkástüntetés emléke századokon át tovább élt. 1890 óta pedig május elseje a munkásosztály nemzetköA természet megújulása ősidőktől fogva nehezen várt, örömteli eseménye az emberiségnek. A legtöbb ünnepi játék, hagyomány éppen a tavasz érkezésével, a természet megújulásának köszöntésével kapcsolatos. Az ünnepek közül is kimagaslik meghittségével — ma már elterjedtségével is — május elseje. A majális eredete Európa-szerte s így hazánkban is május első napján a házakat már a'XIV—XV. században zöld lombokkal díszítették fel. Temesvári Pelbárt egyik prédikációjában arra utal, hogy ezzel a szokással két apostol — Fülöp és Jakab — vértanúságára emlékeznek, de már ő hozzáteszi: „Inkább azonban abban kell keresni a magyarázatot, hogy ma van május elseje, és ezen a napon a világ fiai ősidőktől fogva árnyas erdők és ligetek kellemességével, madarak énekével gyönyörködtetik magukat ...” A májusi zöld ágat. a májusfát a székelyek jakab- fának, jakabágnak, hajnalkának is hívták. A májusfát — a XV. századtól kezdve a törzsén galy- lyaitól megtisztított. hegyén lombos fát, vagy szép növésű ágat — a legények éjszaka, titokban vágták az erdőn, s helyi szokás szerint hajnalra állították fel a szeretett lány háza előtt. Másutt a lányoshá- zak udvarán tarkállott, színes szalagokkal, zsebkendőkkel, virágokkal, no. meg teli üveg borral, sokfelé hímes tojással feldíszítve. Erdélyben a fát kifaragták, s a legény nevét is belevésték; itt a diákok meg a Hosszú esztendők óta virágkertészettel is foglalkozik a szigetszentmiklósi Szigetfő Szakszövetkezet, s nemcsak a hazai, hanem a külországi piacokra is szállítanak. Nem virágkivitelre rendezkedtek be, csak a szaporítóanyagot szállítják Hollandiába. Éspedig a tulipánországba tulipánhagymát, amit 3Q , hektáron termel odaki.ptrői kapott .. válogatott, szép fajták magjából."' Holland megbízóinkat azonban nemcsak tulipán-, kardvirághagymát is szállít a szak- szövetkezet. Ezt 15 hektáron termeli. Mind a két virághagyma termelését a budapesti Sasad Tsz-szel összefogva folytatja. A nagy virágkertészetéről híres tsz gépeket adott a vetéshez, és június közepe táján a virághagyma-szüret- re hagymaszedő, meg osztályozógépeket küld Szigetszent- miklósra a Szigetfő Szakszövetkezetnek. Az export mellett a * szakszövetkezet terrnészetesen folytatja hagyományos virágkertészetét, különböző virágokat termel a belföldi piac számára is. Ebben az évben: öt hektáron. Tulipánhagyma Hollandiába
