Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-10 / 84. szám
19T7. Április io., vasarnap %j(m (W Szép tavaszi álmok Cegléden, Szobon és Szigetszentmártonban Mennyi közihely! Kopottak, sűrűn citáltak. Újjáéled a természet. Virárpompába öltöznek a fáik. A föjd friss szagát hozza a szél. Pattannak a rügyek. Zöldell a határ. Napsugár táncol a pocsolyák víztükrében. Megjöttek a fecskék. Téli álmából ébred a falu. Zsenge fű sarjad. Kopott közhelyek, de igazak. Tavasszal minden könnyebbnek látszik, elérhetőbbnek. A tavaszi álmok mindig szépek. Az első út Feldőlt utak kerítik, s szanálásra ítélt házacskák nézegetik sóhajtozó irigységgel a Károlyi Mihály lakótelepet Cegléden■ A város e friss, egyre tetszetősebb darabja dacos szembeszegülés azzal az évszázados véleménnyel, hogy földszintes város éz. csak mezőváros, talajra kuksoló Cegléd. A magasba nyújtózó emeletek a vágyakat is magasabbra sarkallják? Nem tág otthon ez, de mégis tág, mert egyetlen szobából, a szülők házának ötször négy méteréből költöztek ide másfél esztendeje Lóránd lmréék. Ott a család egy-egy tagjára öt négyzetméter jutott, itt valamivel több, mint tizenhárom. Szülők, két gyerek. Lóránd Imre a Volán 1. sz. Vállalat gépkocsivezetője, felesége az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat bolti eladója. A srácok közül Irénke szeptemberben kezdi az első osztályt, ifjú Imre még óvodás. Ami a lakásban van, nem ér százezreket, de seregnyi apró ötlettel a bútorokból, tárgyakból otthont teremtettek. Szép-e nekik a mostani tavasz? Mert jól megvannak négyen, nemcsak a tavasz, de a nyár, a tél is szép. Nyolc éve házasok, s lám, kiderül, tavasszal mondták egymásnak az igent, tavasszal érkezett meg Irénke; mit ígér az idei tavasz? Az első közös utat. A nagy vállalkozást. Még nem voltak külföldön. Igaz, kellene ezermindenre a pénz. Mégis, nem sajnálták, befizettek egy társas- utat. Persze, nem a nagy mesz- szeségbe. Ide a szomszédba, Csehszlovákiába. A két gyerek addig visszakerül a nagymamához. öt nap. Mi az az öt nap? Milyen sok lehet öt nap! A férfi mögött kilométerek százezrei, s asszonya bár kevesebbet, de nem keveset tett meg a pult mögött, s onnét a raktárba ki és be. Mégis, a határon túlra vezető néhány száz kilométer más. Először lesznek ketten együtt, mindenki mástól külön, csak egymással törődve. Az asszony picit aggodalmas. Nincsenek valami szép ruháik, s ki tudja, kik lesznek a csoportban? Ö a szülői házon, s az itteni falakon kívül még nem aludt más szobában, ez is apró bizonytalanság. Azután a szálloda, a csomagok, időben ott lenni az autóbusznál, s látni, befogadni mindent, ami a szemük elé kerül. Nem veríté- keztető, hanem kellemes izgalom. Játszani lehet vele, félálomban rágondolni; Lóránd Imre édesanyja negyven esztendős múlt, amikor először járt Budapesten. Addigra belakják Dúlt itt is a tájék, pedig messze esik Lórándék környékétől. Szob, Giribi-dülő, már álló otthonok, s félig fölkapaszkodott falak. Néhány esztendeje parcellázott itt a- nagy községi tanács,. s ;azóta nincs szü. net, az égyik befejezi, a másik folytatja, a harmadik most kezdi. Házak, csupasz fallal s már vakolva, ásító ablak-, ajtónyílások, vastag függönyök, jelzésként leszúrt karók, s drága kerítések, ki hol tart, kinek mire futja. Sóderhalmok, téglarakások. Ügy áll Spisák Károly a még felöltözetlen ház mellett, mint aki fényes palotát mutat. Két nagy szoba, ötször ötösök, a konyha, kamra tág, az a fürdőszoba is. Szép ház ez — mondja a férfi, mint akinek védenie kell szülöttét. Hajába pókhálók ezüstjét keverte az alig meghaladott négy évtized. Felesége a szörpüzemben betanított munkás, ő vasutas, vonatvezető, aki — figyelmeztet — nem keverendő ösz- sze a mozdonyvezetővel. Bólintok, tudom, e pillanattól udvarias feszélyezettsége fölenged, kemény arcán ellágyulnak a vonások. Beszél: Ilyen hosszú út ez, most jutunk a végére, pedig tizenöt esztendeje kezdtük a tervezgetést. Ügy kerültünk össze a feleségemmel, hogy semmink nem volt, de higgye el, ahogy mondom, ;emmink. S gondolhatja, a fenségem Vácra vonatozott, há- ■om műszakba járt, mert akkor itt még nem volt semmi munkaalkalom, én ugyancsak a vo- latőn, ritkán találkoztunk, volt, hogy tíz nap nem láttuk egymást. Felesége, vékony, alakja lányosságát három gyermek után is megőrző asszony, nevetve hesseget kifelé a szelj árta házból egy cicát, lám, már akad birtokba vevő. Tizenöt ;v, három gyerek, közben persze a munka, három műszak, •fonattal tetézve, azután a könnyebbség, a szörpüzem, de újra a nagy teher, az építés. Nehéz volt? Mosolyog az asz- szony, nem a tegnapon meditál, letette a nagy batyut, a mostani tarisznya már köhy- -nyebb. Az anvas. ami més kell. már megvan, legkésőbb júliusban költözni akarnak. Csupa nagy betűvel kellene írni ezt a költözést, mert hiszen másfél évtizede ez a szó kezdett és zárt le minden gondolatot, határozott meg cselekedeteket és terveket, szabott utat forintoknak. Nehéz volt? A megismételt kérdésre megintcsak mosolyog az asszony, megbocsá- tóan és megértőén, mert ezt a nehezet csak érezni és hordani lehet, elmondani nem. Talán ha beszélni kezdene róla, semmivé törpülne a súly, egy kézzel fölemelhetővé zsugorodna, holott vállak kellettek hozzá, erős inak, s még erősebb idegek. Mind a három gyerek jó tanuló — mondja Spisákné, messze távolodva, s mégis szorosan kötődve a kérdéshez, nehéz volt-e. Mert ha nehéz volt is, lám, bírták, győzték, s úgy, hogy közben a három ifjú nem hordja nyomát sorsán e küszködésnek. Nem a meggyűlölt szegénység jutalma lesz fölöttük a ház, hanem egy emberpár összetartozásának, hol összeszorított fogának, de még inkább mosolyt sem feledő arcának, si- mogatást osztó kezének megfogható bizonyítéka. Szép tavasz ez. Mint hegyre kapaszkodónak az utolsó néhány szikla, s a bizonyossággá váló sejtés: odafent messzire látni. S ha a kék égre majd megint ködök tapadnak, ha a talpunk alatti friss fű sárgán haldoklik majd itt a Giribi-dülőben? Simogat az asszony szeme, úgy tapogatja körül a házat, nem látja a vaksin tátongó ablaknyílásokat, a vakolatlan falakat, s végül megállapodik pillantása az emberén, akkor mondja ki: addigra belakjuk már a házat, itthon leszünk. Vidám számtan Pici tüskéje azért van a vi- ímságuknak; azon derülnek, ogy ők ketten annyi esztendő- 3k, mint én egyedül. Faragó 'erenc ugyanis huszonhárom, 'runner Mária meg huszonegy, 'éleznék velük, ám ők aligha, ihogy cserélni sem cserélnélek, mivel két hét múlva, áp- ilis 23-án kimondják — ha kimondom!, ingerkedik Fe. enc — az igent. S azért hu- szonharmadikán, mert Ferenc akkor tölti be a huszonharmadikat! Marika kacag. 5 kezdte a játékot a számokkal, korom tudakolva, s káderezve tovább, mióta vagyok há^as. hogyan bírom. A szigetszent- mártoni házat szétveti a vidámság, idősebb Brunnerék megadóan tűrik, csak a mama sóhajt egyet, lányára gondolva, mikor jön meg ennek az esze? Ügy kerültünk ide, hogy Faragó Ferenc, a Csepel Autógyár köszörűse invitált, jobb, ha együtt beszélünk hárman, s nem ketten, a gyárban, hanem itt, Marikáéknál, ahol esküvő után laknak majd. Egy ideig — szögezi le a menyasszony, aki anyagkönyvelő, s szintén autógyári, Ferenccel a KISZ- munka boronálta össze őket, úgy látszik, nagyon erősen, akkorra is, amikorra kinőnek majd az ifjúsági szervezet soraiból. Itt fölös, tudálékos fontoskodás lenne kérdezősködni, vajon szép-e a tavasz, de azt nem árt firtatni, a rájuk váró tavaszokkal miként néznek szembe? Ferenc letöltötte a katonaidejét, erre már nincs gond, szak' mája jó, keresete ugyancsak, dárabbérben dolgozik, ha hajt, több lesz a pénze. Marika sok mindent kap a szülői háztól, s ami a legnagyobb hozomány, a megözvegyült nagynénitől telket, erre építenek majd. Ez a majd csendet ültet közénk, Ferenc talán nem is akarja mondani, Marika meg szemérmes szünetet tart, elrág egyet az asztalra tett süteményből, s csak azután rebegi el: ugyanis rögtön szeretnénk gyereket. Terveikkel tapétázzák ki a nekik szánt tágas szobát, ahol már minden a helyén van, elgondolásaik szeszélyesen csa- pongva borzolják holnap és holnapután üstökét. Tervük, vágyuk annyi, hogy jegyezni sem lehet, no meg nem is érdemes, hiszen a következő pillanatban rálicitálnak az előbb mondottakra, meg a másikra. Marika megint a számokkal bűvészkedik, összeadja, kivon, ja, szorozza, osztja a forintokat, kettőjük keresetét, mire kell, hogy fussa, s mennyi lesz félretéve, mert már — ezt titokként mondják, eddig csak ketten tudták — egy esztendeje gyűjtenek, van húszezer forintjuk! Mi minden kívánatos dologra válthatnák át ezt a summát, s lám, a csáberőnél nagyobb a józanság: kell az építkezésre. Legyen tágas az a ház — mondja Ferenc. — Jól van, de akkor te is takarítasz — így a jövendő asszony. Marika tanulni is szeretne, csakhogy akkor miként jön a bába, vagy éppen úgy kellene, hogy a tanulás ideje összeessék a gyermekgondozási segéllyel?! Fiatalok még, s ezért szeretik a kérdőjeleket, ezzel írják tele gondolatviláguk palatábláját, s ha letörlik, új kérdőjelek kerülnek oda, mert mikor, ha nem most, éppen csak huszonévesen vallassa, forgassa a világot az ember? Később már úgyis megtanulja, hogy a kérdőjeleket kizárólag válaszokkal lehet letörölni, s hogy a szép tavaszi álmok olykor álmok maradnak. Igenám, de valóban álmaiba engedett bepillantást három emberpár? Vagy inkább az álmokról a váci Duna-parton kellene tudakolózni, a sétányt ellepő diákok között, akik némelyike párjával jár, a többiek irigy pillantásaitól kísérve? Nagykőrösön a konzervgyárban, a borsóvonal gépeit javító munkások között? Köny- nyen lehet, olyan álmok sorakoznának elénk, mint a leírtak. Hiszen álmodni és tenni — ma valahogy közelebb áll egymáshoz, mint két-három évtizede, vagy emberöltővel ezelőtt. M. O. Hogy több legyen (6.) Szervezettebb termeléssel A nagy és kisüzemi zöldségtermelés 1977. évi fellendüléséhez a jövedelmezőséget érintő ár — adó — és támogatási szabályozók módosításával a kormány kedvező érdekeltségi feltételeket teremtett. A kormányhatározat célja a zöldség- termelés dinamikus fejlesztése, ezen keresztül a lakosság ellátási színvonalának javítása, a tartósítóipar nyersanyag-szükségletének kielégítése és az exportkötelezettségek teljesítésére szolgáló árualapok biztosítása. A jövedelmezőséget növelő Intézkedések széles körű ismertetése a termelők körében kedvező visszhangra talált. Ennek eredményeként a zöldségtermelés nagyarányú növekedése várható. A lehetőségek tehát adottak, de nem mindegy, hogyan élünk velük. Joggal elvárható, hogy a kormányhatározat gyakorlati megvalósítása alapján a termelés mennyiségi növelése mellett a piac — ipar, kereskedelem — igényeinek végső soron a népgazdasági érdekeknek megfelelően javuljon a termékösszetétel is. Az 1977. évre leszerződött zöldségfélék mennyiségéből már következtetni lehet a kormányhatározat kedvező hatására. Ez a termelési kedv növekedésében mutatkozik meg. A rendelkezésre álló adatok alapján a forgalmazó és feldolgozó vállalatok által 1977. évre leszerződött mennyiségek ösz- szességükben mintegy 7 százalékkal haladják meg az előirányzatot. Összetételében azonban továbbra is gondot okoznak olyan kritikus növények termelése, mint a zöldpaprika, paradicsompaprika, zöldbab, uborka, amelynek termesztési és betakarítási munkái főleg kézi munkaerőt igényelnek. Ugyanakkor a jól gépesíthető, nagy termelékenységgel termelhető sárgarépából, petrezselyemből és káposztafélékből jelentős túlteljesítés várható. A globális mennyiségisz™____ lélet he lyett tehát a konkrét árura vonatkozó mennyiségi szemléletnek kell érvényesülnie. Csak piaci igények pontos megfogalmazásával és a termelőkhöz időben történő eljuttatásával — jó értelemben vett termeltetéssel — biztosítható a felhasználók nyersanyagbázisának megalapozása, illetve fokozható a termelők értékesítési biztonsága. Ahhoz, hogy ezt a biztonságot elérhessük, szervezettebb együttműködésre, tartalmasabb kapcsolatokra van szükség. A zöldségtermelő és felhasználó vállalatok között ma meglévő kapcsolatot az együttműködési készség javításával, szorosabbá tételével tovább kell fejleszteni. Lehetőséget kell teremteni és el kell érni, hogy a piaci igények váljanak a termelés irányítóijává, tehát a felhasználók, köztük a feldolgozó vállalatok töltsék be integrátori szerepüket. Ennek felismerése minden vállalat számára egyre sürgetőbb, de egyben alapvető népgazdasági érdek is. Az egyenjogú partneri kapcsolatok alapján ma és a jövőben még inkább a szerződéses rendszer fogja képezni, ezzel megteremthető a zöldségtermelés előirányzott mennyisége és szerkezeti összetétele. Az együttműködési szerződések megkötését a forgalmazó, feldolgozó vállalatoknak kell kezdeményezni. Ezt indokolja, hogy itt összpontosulnak azok az információk, amelyek a bélés külpiaci igényeket közvetítik. A forgalmazó, feldolgozó vállalatoknak alapvető feladatuknak kell tekinteniük az információk szervezését. Ez azonban nem szűkülhet le az információadásra, hanem mindenkor biztosítani kell a vissza- áramoltatást is. Fontos információk szerezhetők a zöldség- termelés alakulásáról, a termésátlagok megítéléséről, amely árualaphiány esetén a pótlásra vagy az átcsoportosításra, túltermelés esetén pedig a felesleg időben történő gazdaságos elhelyezésére nyújt lehetőséget. A szervezett nyersanyag-biztosítás legfontosabb bázisai jelenleg a bázisgazdaságok és termelési rendszerek. Velük a felvásárló és a feldolgozó vállalatok már túlnyomórészt távlati jellegű, több éves termeltetési szerződéseket kötnek. A feldolgozóipar nyersanyagmennyiségének már mintegy 60 százaléka származik ezektől a gazdaságoktól. Ezzel az eredménnyel azonban még korántsem lehetünk elégedettek. részaránya ettől lényeges mértékben elmarad. El kell érni, hogy a kereskedelem számára szükséges árualapokat á forgalmazók több éves termeltetési szerződés útján — a feldolgozóiparhoz hasonlóan teremtsék elő, jól együttműködve a nagyüzemi gazdaságokkal. További feladatot ad a bázisgazdaságok körének szélesítése, a zöldségtermelő üzemek szakosodásának, iparszerű termelésének elősegítése. A felhasználók és bázisgazdaságok között kötött több éves együttműködési szerződés mindkét fél számára előnyös. A 1 bázisgazdaságnál példaszerűen megteremti a komplex termesztési technológia feltételeit, lehetővé válik a termelés gépesítése, a gazdaságos üzemméret kialakítása, a fejlesztések hosszú távon történő biztonságos megalapozása, a felhasználókkal történő egyeztetés útján az átlagosnál jobban növekszik a termelési biztonság. A felhasználóknál az előnyt az igény szerinti termékösszetétel, folyamatos, ütemezett mennyiségű nyersanyagellátás, a szállító partnerek számának csökkenése, a szállítások gazdaságossága, az ezzel együttjáró minőségjavulás jelentheti. Megbízható, korrekt partneri kapcsolat ezen kölcsönös előnyök és kötelezettségvállalások alapján alakítható ki. A forgalmazók A mezőgazdasági üzemeknek tehát termelni, a felhasználóknak pedig termeltetni kell. Mit termeljen, mennyit, mikor, hogyan a termelő üzem? Erre a választ a felhasználóknak kell megadni. A felhasználók a mezőgaz_________________ dasági üz em döntését elősegíthetik: Térítésmentes szaktanács- adással. Ez megnyilvánulhat az új módszerek ismertetésében, szakmai bemutatók, előadások szervezésében, az új fajtákról, termelési eljárásokról tartott tájékoztatásban, termelésszervezési kérdések megvitatásában, például a terület kiválasztásában. Szervezett vetőmagbeszerzéssel. Különös tekintettel a különböző tenyészidőkre, a betakarítás folyamatosságára, a felhasználói, és termőképességgel kapcsolatos kívánalmakra. A termőképesség jelentőségé nyilvánvaló, miután a termőterület nem nőhet arányosan a feldolgozó ipar s a kereskedelem dinamikusan növekvő igényével. A termőképesség fokozása mind a termelők, mind pedig a felhasználók elsőrendű feladata. A termelés gépesítésének támogatásával. Ez több formában valósulhat meg, de mindenképpen szükséges a gépesítéssel kapcsolatos elképzelések előzetes egyeztetése. Az új gépeknél elsősorban a prototípus vásárlása és termelők részére kísérleti üzemelésre történő átadása a célszerű forma. Közös értékelés alapján lehet aztán dönteni a további beruházások tekintetében. a "Vízre bocsátották szerelők vettek birtokba. a MAHART Dunaharaszti Hajójavító tizemében az új, 1600 tonnás bárkát, amelyet most már a festők, a hajóácsok és a Geleta Pál felvétele Növényvédő és gyomirtó szerek beszerzésével, a természeti károk miatt kieső termőterület újbóli betelepítéséhez szükséges palántatartalék szervezésével, a betakarításhoz, anyagmozgatáshoz szükséges göngyöleg térítés- mentes biztosításával, a felvásárolt zöldségfélék ellenértékének folyamatos kifizetésével, valamint számos olyan szervezési, módszerbeli intézkedéssel, amely a termelési és értékesítési biztonságot megteremtheti. Természetesen ahhoz, hogy a felsorolt szervezési intézkedések megfelelő eredményhez vezessenek, rendszeres együttműködés szükséges a vetőmagtermeltető, gépellátó vállalatokkal, kutatóintézetekkel és növényvédő állomásokkal, i A kistermelés se™ J\an>ra________________ golhato el a domináns nagyüzemek — bázisgazdaságok, termelési rendszerek — fejlesztése mellett. A lakosság ellátásában jelentős szerepe van ugyanis a kistermelésnek. Miután a felhasználók valamennyi kisgazdasággal nem tarthatnak közvetlen kapcsolatot, szükséges, hogy a termelésszervezés és fejlesztés területén az integrátori tevékenységet a mezőgazdasági nagyüzemek és az ÁFÉSZ-ek vegyék át. Integrátori tevékenységükkel főleg a munka- igényes növények' termeltetésével jelentős mértékben növelhetik a feldolgozó és forgalmazz) vállalatok nyersanyagbázisát. A zöldségtermelés fejlesztésére hozott intézkedések az eddigi tapasztalatok alapján szükségesek voltak. Életbelépésük óta eltelt rövid időszak már igazolta a döntés helyességét. A helyes döntések azonban nem elegendőek, tenni is kell az előirányzott mennyiségű és szerkezeti összetételű zöldség megtermeléséért, forgalomba hozataláért, feldolgozásáért. Egyre inkább népgazdasági követelménnyé válik a teljes vertikum, tehát a termelő, a feldolgozó és a forgalmazó vállalat szervezett, célratörő, egyéni érdeket háttérbe szorító egyenjogú partneri kapcsolatokon alapuló együttműködése. KOVÁCS SÁNDOR mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes t á
