Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-07 / 81. szám
1977. ÁPRILIS 7., CSÜTÖRTÖK ap Sikeresen gazdálkodnak a termelőszövetkezetek — állapította meg a Pest megyei Tanács vb A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága tegnap délelőtt két napirendet tárgyalt meg. Megvitatta a megye közművelődési tapasztalatait. Második napirendjén értékelte a mezőgazdasági szövetkezetek 1976. évi termelési, gazdálkodási eredményeit. Pest megye közművelődési munkáját az Országos Közművelődési Tanács júniusban tárgyalja. A jelentésben elsősorban azokról a sajátosságokról számolnak be, amelyek jellemzik a megyét —, így a tájcentrumok kialakításáról, a közös fenntartású művelődési intézmények tevékenységéről, a nemzetiségi kultúra ápolásáról, a széles körű társadalmi összefogásról. Az. eredmények mellett ugyanakkor elemzik azokat a gondokat is, amelyeknek megoldása napirenden van, vagy a lehetőségekhez képest időarányosan szűnnek majd meg. A népgazdaság igényeivel összhangban Sokoldalúan tárgyalta meg a végrehajtó bizottság, hogyan gazdálkodtak 1976-ban a mezőgazdasági szövetkezetek, szakszövetkezetek. A megyében tavaly — a fővárosból a megyéhez csatolt gazdaságokkal együtt — 101 tsz, 7 szak- szövetkezet és egy halászati tsz gazdálkodott. A nagyüzemek átlagos nagysága elérte a 3267 hektárt. A tsz-ekben mintegy 82 000 tag (ebből 60 000 dolgozó tag) és 28 400 alkalmazott dolgozik. A végrehajtó bizottság tagjai megállapították, hogy a kedvezőtlen időjárás és a szigorúbb közgazdasági szabályozók alkalmazásának hatása ellenére jó eredményeket értek el a nagyüzemi gazdaságok, termelésük 7,7 százalékkal nőtt az előző évihez képest. A magas műszaki-technikai színvonal mérsékelte a termelést kedvezőtlenül befolyásoló tényezők hatását. A növénytermelés anyagi-műszaki megalapozása fejlődött, meggyorsult az állatállomány növekedése. Jelentős beruházások készültek el, korszerűsödött a gépállomány, bővült a termelési rendszerek köre. A gazdaságok törvényesen, a népgazdaság igényeivel megegyező munkát folytatnak. Hangsúlyozták a vb tagjai, hogy a növénytermesztés szerkezete ugyan alapvetően nem változott, de lényeges o búza vetésterületének növekedése, a cukorrépa termelésének alakulása. Az igényeknek megfelelően emelkedett a napraforgó és a zöldségféle termesztése is. Hozzájárult az is az eredményhez, hogy a tsz-ek zöme a zöldséghozamot a másodvetésekkel is gyarapította. ' Említésre méltó, hogy a búza hozama 32,1 mázsáról 34,3 mázsára emelkedett hektáronként. Ez azt jelenti, hogy a kalászos gabonák összes termelése 245.184 tonnáról 265 310 tonnára emelkedett. Gyümölcsöt mintegy 6200 hektáron termelnek, ami valamelyest nagyobb terület, mint 1975-ben volt. A kajszi- és az őszibarack termése nőtt, a többi gyümölcs: a körte, a cseresznye, a meggy, a szilva, valamint a bogyósok a fagykárok miatt nem hozták a várt termést. Az eredményeket elismerve a tanács vb rámutatott a növénytermesztés gondjaira is: csökkent a kukorica vetésterülete, s várhatóan 1977-ben sem lesz több (igaz, a ciroktermesztést is számításba kell venni, s ez ellensúlyozza az előbbi gondot); kevesebbet fizetett a vártnál a lucerna, s szükséges növelni a burgonya vetésterületét, valamint a zöldségtermesztéssel szemben is nagyobb az igény. ^ Az időjárás csak egy tényező A tanács vb egyetértett azzal az elemzéssel, hogy a tavalyi termést befolyásolta az aszály, illetve a fagykár, de aláhúzta: elfogadhatatlan, hogy egyes gazdaságok bajaik okát csak ebben keresik, hiszen nem lehet mindent a külső tényezőkkel igazolni. Rendkívül nagy a szóródás egyes gazdaságok között, s ennek az az oka. hogy a vezetők nem egyformán használják ki a lehetőségeket. így például sok öntözési kapacitás maradt kihasználatlanul, több műtrágya állt rendelkezésre, mint amennyit elterítettek á tsz-ek, s nem mindenütt számoltak megfelelően a gépi erővel sem. Azok a gazdaságok, amelyek jól szervezték mind az emberi, mind a gépi erőt — hiába sújtotta őket is a viszontagságos időjárás —, jó eredményeket tudtak felmutatni. Bizonyították: az ember uralkodni tud a természet felett. Az állattenyésztés alakulásáról a tanács vb megállapította, hogy tavaly egyenletes fejlődés jellemezte a gazdálkodást. Jó az állategészségügy, járványos megbetegedés nem fordult elő. A szarvasmarha-állomány 2560 darabbal, ezen belül a tehénállomány 1854 darabbal nőtt. A tejtermelés 13,6 százalékkal emelkedett — országosan is kimagasló eredmény. Az egy tehénre jutó tejtermelést az 1975. évi 2684 literről 1976- ban 3046 literre emelték. Tovább fejlődött a sertéstenyésztés is. Nőtt a juhállomány. Baromfitenyésztésben pedig kiváló sikereket ért el a megye. Csaknem 20 százalékkal nőtt a tojó tyúkállomány, ötmillió tojással vásárolhattak többen a lakosok, mint egy évvel korábban. Terjesszék el az élenjáró módszereket A vb hangsúlyozta, hogy el kell terjeszteni a gazdaságokban az élenjáró módszereket. Különösen fontos minden gazdaságban meghonosítani az ökonomikus szemléletet: jól átgondoltan tervezzék, szervezzék a termelést és kontrolálják időben intézkedéseik hatását. Igaz, hogy 1976-ban egyetlen szövetkezetei sem kellett szanálni, de indokolatlan az is, hogy kilenc tsz veszteséggel zárta az esztendőt. Bár meg van az erejük ahhoz, hogy saját maguk gazdálkodjék ki a veszteséget, mégis — segítséggel — gyors változtatásra van szükség. A vb arra is felhívta a figyelmet: jobban és többet kell törődni az emberekkel, azokkal, akik a nagy értékeket megtermelik. Indokolatlanul sok a baleset, számos tsz-ben nem tartják be azokat az intézkedéseket, amelyek a tagok egészségét, testi épségét védik. Ismét azokra a tsz-ekre utalt, amelyek nemcsak a termelést szervezik teljes felelősséggel, hanem a magasabb technikával, a korszerűbb eszközökkel dolgozó tagságra, mint legfőbb értékre is ügyelnek. ★ Tegnap délelőtt a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága előtt esküt tett Gur- don Károly és dr. Somogyi Árpád, akiket az 1977. március 25-i tanácsülésen választottak meg a budai járási, illetve a ceglédi járási-városi NEB elnökévé. S. A. Váci tapasztalatok A pártmunka alapjainál Három évtized - négyezer szakember Ünnepi megemlékezés az Eötvös loránd Tudományegyetemen Három évtizeddel ezelőtt kezdődött meg a Szovjetunióban ösztöndíjasaink képzése. Ebből az alkalomból az Oktatási Minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság szerdán az Eötvös Lóránd Tudományegyetem dísztermében ünnepi megemlékezést tartott. Az eseményen részt vett Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője és Roska István külügyminiszter-helyettes. Jelen volt az a szovjet oktatásügyi delegáció is, amely Jekatyerina Antonovna Kolo, szóvá, az ukrán felsőoktatási miniszterhelyettes vezetésével érkezett az ünnepségre hazánkba. Az eseményen részt vett Felix Petrovics Bogdanov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Dr. Adóm Györgynek, az EL.TE rektorának megnyitó szavai után dr. Polinszky Károly oktatási miniszter tartott ünnepi beszédet. Egyebek közt elmondta, hogy eddig kereken 4000 ösztöndíjas végzett a Szovjetunió felsőoktatási intézményeiben. A végzett ösztöndíjasok 25 százaléka dolgozik tudományos és egyetemi oktatói pályán, csaknem húsz százalékuk gazdasági vezető, s sokan közülük a társadalmipolitikai élet vezetői. A szovjet diplomának tudományos hitele van, s akik ennek birtokában dolgoznak, tovább öregbítik ezt a tekintélyt. Polinszky Károly bejelentette, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Béke és barátság kitüntetést adományozta a Moszkvai Vasút- mérnöki Főiskolának, a Kijevi Polgári Légiforgalmi Főiskolának és a Leningrádi Herzen Pedagógiai Főiskolának. Ezt követően Jekatyerina Antonovna Koloszova elmondta, hogy a Szovjetunió, internacionalista kötelezettségeinek eleget téve, 108 000 szakembert képzett a világ különböző országainak. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság nevében Tétényi Pál akadémikus, az MSZBT alel- nöke, a jelenleg a Szovjetunióban tanuló magyar ösztöndíjasok nevében Benkő Tibor, a Moszkvai Energetikai Egyetem ötödéves hallgatója mondott köszönetét a sokoldalú tanulmányi és egyéb segítségért. A tagság tevékeny közreműködésére számítva Dr. Korom Mihály előadása az Országos Szövetkezeti Tanács ülésén Az Országos Szövetkezeti Tanács tegnap tartotta a szövetkezeti kongresszusokat követő első ülését, amelyen részt vett dr. Korom Mihály igazságügyminiszter és dr. Szleme- niczky István, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese is. Dr. Korom Mihály a módosított szövetkezeti törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok érvényesítésében jelentkező feladatokat ismertette. A május 1.-vel életbe lépő új jogszabályok egységes értelmezése és végrehajtása érdekében a miniszter kiemelte, hogy a szövetkezetek ellenőrzési rendszerének továbbfejlesztését célzó szabályozásban nagy hangsúlyt kapott a szövetkezeti szövetségek által gyakorolt revíziónak komplex ellenőrzéssé fejlesztése, továbbá a függetlenített belső ellenőrök működésének kiterjesztése. így tesznek eleget ugyanis a szövetkezeti törvény azon előírásának, hogy az önkormányzat keretében gondoskodni kell a működés és a gazdálkodás folyamatos és teljes körű ellenőrzéséről. Az idevágó szabályozás részletes kidolgozásához már hozzáláttak, s a közeljövőben elkezdődik a téma jogi kodifikálása, így a szabályozás előreláthatólag az év végén, vagy a jövő év elején hatályba lép. A miniszter szükségesnek mondotta, hogy addig is az országos érdekképviseleti szervek egységes szemléletű, egyeztetett módszereket alakítsanak ki, s ezzel segítsék az új szabályozás megfelelő előkészítését. A miniszter jelezte, hogy felülvizsgálják a szövetkezetek, valamint a területi és szakmai szövetségek állami törvényességi felügyeletéről szóló utasítást is. A különféle ágazatokra vonatkozó szabályozások kapcsán dr. Korom Mihály szólott a takarékszövetkezetek tevékenységének törvényerejű rendelettel történő újraszabályozásáról, aminek munkálatai várhatóan még ez év végén, vagy 1978 elején megkezdődnek. A mezőgazdasági szövetkezeteket illetően, a Munka Törvénykönyvének korszerűsítésével összhangban, a Munkaügyi Minisztériummal közös feladat lesz annak elbírálása, hogy a munkaügyi rendelkezések milyen szabályozási és gyakorlati módszerekkel lesznek alkalmazhatók a tagsági munkaviszonyra. Koordinálást igényel a mezőgazdasági szakcsoportokra vonatkozó jogi szabályozás felülvizsgálata is, annak érdekében, hogy a továbbfejlesztés feleljen meg mind a mezőgazdasági, mind- nedig a fogyasztási szövetkezetek viszonyainak és követelményeinek. Végül korszerűsítésre érett a termelőszövetkezeti munkaerő foglalkoztatásának egyes kérdéseiről szóló MŰM—MÉM közös rendelet is. A sokoldalú jogszabályozás kapcsán egyebek mellett megvizsgálják az általános érvényű szakmai szabályzatok ügyét, s felülvizsgálják a megalkotásukat előíró jogszabályokat is. Ugyancsak körültekintő vizsgálat után intézkedési terv készül az ipari és a fogyasztási szövetkezetek gyakorlatában fellelhető joghézagok, jogi problémák pótlására, illetve megoldására. A miniszter a tennivalók közé sorolta a szövetkezeti érdekképviseleti szervek irányelveinek ajánlásainak kiadásával és alkalmazásával összefüggő elvi kérdések kidolgozását. Szólott arról, hogy a szükséges állami koordinációval az alapszabályok módosításánál is megfelelően kell alkalmazni a jogszabály előkészítésénél irányadó jog- politikai elveket. Törekedni kell az egyszerűsítésre, az alapszabály stabilitására, az eljárásbeli és az ágazati sajátosságok (érvényesítésére. Végezetül a miniszter külön is felhívta a figyelmet arra, hogy mindezeket a feladatokat a szövetkezeti tagok tevékeny közreműködésével kell megoldani. Az Országos Szövetkezeti Tanács az előadás és az azt követő vita alapján különféle intézkedésekre kérte fel az egyes szövetkezeti ágazatok országos tanácsait. mutat például, hogy az ülések napirendjein szereplő témákat a féléves munkatervekben nagy gondossággal, körültekintéssel fogalmazzák meg. A legtöbb pártvezetőségi ülésen egy-két fő napirendnél több nem szerepel. A pártvezetőségek tagjai időben megismerik a napirendre kerülő kérdéseket, ezáltal módjukban áll érdemileg felkészülni. Több pártalap- szervezetben — főleg a nagyobb létszámúakmál — a vezetőségi ülés elé színvonalas írásos előterjesztések kerülnek, bár jelentkezik az a veszély is, hogy az írásos jelentéseket egyes pártszervezeteknél eltúlozzák, s mindent, mindenkitől írásban kérnek. Azt tartjuk helyesnek, ha minél kevesebb írásos jelentés kerül a pártszervezetek vezetőségi ülései elé, s írásban a határozati javaslat szerepeljen. A fő giondot a határozati javaslatra kell fordítani, ezért a pártvezetőségnek minden esetben meg kell tudnia azt fogalmazni. Ez még ma is a leggyengébb pont. Éppen ezért ez a munka nagy elmélyülést igényel minden pártvezetőség- től, és az irányító pártszervektől egyaránt. A legnagyobb veszély az általánosság. Még mindig sűrűn előfordul az olyan feladat-meghatározás, miszerint: el kell érni, oda kell hatni, javítani kell, szorgalmazni kell, gyorsítani kell, és így tovább. Ahol így fogalmaznak, ott nem lehet határozatot hozni, mert ezeket a fogalmakat lehetetlen ellenőrizni, lehetetlen szá- monkémi. Mit kell tehát tenni? Pontosan meg kell fogalmazni, hogy adott kérdésben mit, hogyan, miképpen és kinek, milyen határidőre kell végrehajtania. A dolgok így konkréttá, kézzelfoghatóvá és ellenőrizhetővé válnak. Ezzel együtt meg kell határozni a személyi felelősöket és határidőt. Nem elég felelősként a pártvezetőséget, vagy a párttagságot megjelölni. A pártban kollektív vezetés van, személyi felelősséggel. Veszélyezteti a vezetőségi ülések színvonalát egy-egy pártszervezetben az „egyéb’’ témák sokasága is. Közöttük a pártszervezetekhez érkezett panaszügyektől kezdve szinte minden megtalálható, nagyon sok olyan kérdés is, amely nem tartozik a vezetőség döntései, illetve véleményezési jogkörébe, pontosabban nem igényli a pártvezetőség állás- foglalását. döntését, vagy véleményezését. A vezetőségi ülések tartalmi színvonalának megóvása és javítása érdekében e téren — a városi párt- bizottság segítségével — sürgősen rendet kell teremteni. El kell érnünk, hogy csak azok a kérdések kerüljenek testületi ülés elé, amelyek oda tartoznak. Helyes munkamegosztással örvendetes fejlődés tapasztalható a pártvezetőségek kollektív munkájában. Ma már pártvezetőségeink minden olyan kérdésbein, amely hatáskörükbe tartozik, közösen döntenek. Milyen kérdések ezek? Olyanok, mint a párttaggyűlés elé kerülő ügyek, munkatervek, az üzemek ötéves, éves tervei, tagfelvételek, a véleményezési körbe tartozó káderképzések. A munkamegosztásban szintén elismerésre méltó fejlődés tapasztalható. A vezetőségi ülésekre kerülő napirendek előadói ma már nemcsak az alepszervezetek titkárai, hanem egyre több párt- szervezetben a reszortfelelős, a tömegszervezetek kommunista vezetői, a gyárigazgató, a hivatalvezető. Ez a pártvezetőségeiken belüli arányosabb munkamegosztáson túl, növeli a pártvezetőségi tagok, a kommunista vezetők felelősségérzetét, területük munkája iránt. Annak ellenére, hogy még mindig vannak párt- szervezetek. ahol a reszortfelelősök „munkanélküliek”, mégis a pártmunka többségét a párttitkár végzi. Sok esetben helytelen nézet is hozzájárul ehhez. Előbb-utóbb pedig képtelenné válik a vezetésre az a párttitkár, aki még ma is azt vallja, hogy csak az jó, amit ő végez el. A pártvezetőségek új javálaszt áaakor funkcióba lépett vezetőségi tagok többségé alkalmas a különböző reszort- munkák ellátására. Éppen ezért elérkezett annak az ideje, hogy kapjanak is megbízást reszortjuknak megfelelően, s a párttitkár gondoskodjék róla, hogy a pártveze- tőségd ülésen be is számoljanak a végzett munkáról. Csakis így érvényesülhet a személyi felelősség. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy városi pártbizottságunk apparátusa — továbbfolytatva a már kialakult módszert — az alapszervezsti reszortfelelősökkel rendszeresen tanácskozzék. A városi pártbizottság határozata alapján a jövőben még többet kell törődnünk a reszortfelelősök politikai továbbképzésével, hogy meghonosuljon és továbbjavuljon a kívánt munkamegosztás valamennyi pártszervezetben. Ehhez tartozik, hogy nagyon fontos a bizalom a r es z or t f el el ős ök iránt. Feltétlenül szükséges, hogy a párttitkárok osszák meg a vezetőségre háruló feladatokat, gondjaikat, problémáikat a re- s aortí el el ősökkel. Bízzanak abban, hogy a vezetőségi tagok többségében megvan a készség és az akarat. Fontos a taggyűlési felkészülés A párttaggyűlés szervezeti és tartalmi előkészítése a párt- vezetőségek alapvető feladatai közül az egyik legfontosabb. Ebben is jelentős fejlődésről adhatunk számot. Rendszeressé vált minden pártszervezetben, hogy a taggyűlés előtt a vezetőség összehívja a pártcsoportvezetőket, megbeszélik a taggyűlés időpontját, a taggyűlésre kerülő napirendeket. Egyre több azoknak a pártvezetőségieknek a száma, ahol a taggyűlésre kerülő napirend vázlatát is elmondják a pártbizalmiaknak, s ők ennek birtokában szervezik a taggyűlést. így az anyag birtokában a párttagoknak módjuk van felkészülni a taggyűlésre. Szeretnénk, hogy ez a jó módszer a város minden alapszer vezetőben megértésre, alkalmazásra találjon. Az alapszervezietek vezetőségeinek — a párt szervezeti szabályzatából adódó kötelezettsége — hónapról hónapra visszatérő, kiemelkedő föladata, hogy beszámoljon a két taggyűlés közötti időszakban végzett munkáról. A pártvezetőségek többsége lelkiismeretesen készül fel ezekre a beszámolókra. Tájékoztatásiadnak a vezetőségi üléseken tárgyalt témákról, a hozott határozatokról, a politikai, gazdasági, kulturális kérdésekben tett intézkedés ékről. Hosszabb időszak tapasztalatai mutatják, hogy különösen jó, tartalmas beszámolókat ad végzett munkájáról a Gumigyár, az ÁFÉSZ, a PETÉV, a Vízművek és a Finomfonó párt- szervezetének vezetősége a havi taggyűléseken. Néhány pártszervezetben viszont van javítanivaló a beszámolók tartalmi kérdéseit illetően. Hibáik, hogy tételesen felsorolják a két taggyűlés közötti eseményeket anélkül, hogy azokat minősítenék. Tehát elszámolnak, és nem beszámolnak a történtekről. Ezek a pártvezetőségek ilyen módon akarva, nem akarva megsértik a pártdemofcráciát, mert megfosztják a párttagokat attól a lehetőségtől, hogy véleményt alkossanak az általuk választott pártvezetőség érdemi munkájáról. A jövőben ezért a városi pártbizottságnak és minden' alapszervezeti vezetőségnek fontos feladata a két taggyűlés közötti munkáról szóló beszámoló tartalmának állandó javítása, színvonalának növelése. Ezek a kérdések és módszerek kerültek leginkább felszínre a jelenlegi időszakban a pártalapszervezetek vezetőségeinek munkájában. Mindezek továbbfejlesztése, a gondok feloldása foglalkoztatja pártbizottságunkat, pártalap- szervezeteinket. PAPP JÖÍSEF, a váci várori rmrtbizottság első titkára 1 i i « A pártalapszervezet szervezeti élete, a munka tartalma, az adott terület politikai, gazdasági, kulturális életének irányítása, ellenőrzése, segítése nagymértékben függ az alapszervezeti pártvezetőség munkájától. Ezért is kíséri fokozott figyelemmel pártbizottságiunk a város területén működő pártszervezetek vezetőségeinek munkáját. Rendszeres helyszíni ellenőrzéssel, segítéssel azon munkálkodunk, hogy alapszervezeteink vezetőségei mindjobban megfeleljenek a XI. pártkongresz- szus határozataiból rájuk háruló követelményeknek. Célunk, hogy a vezetőségek munkájában érvényesüljön, erősödjön a párt egyik legfontosabb szervezeti alapelve, a kollektív vezetés és a személyi felelősség. Ne általánosságban! A pártvezetőségi ülés jó előkészítése alapvetően befolyásolja a vezetőségi ülés tartalmát, hatékonyságát. Ezt a pértvezetöségeink többsége egyre inkább felismeri. Erre
