Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-30 / 100. szám

tMdan 1977. ÁPRILIS 30., SZOMBAT Közlemény a kommunista és munkáspártok képviselőinek Béke és Szocializmus tevékenységét megvitató tanácskozásáról 1977. április 27—29. között Prágában megtartották 75 kommunista és munkáspárt képviselőinek tanácskozását, amely megvitatta a Béke és Szocializmus című folyóirat tevékenységét. A tanácskozá­son részt vettek az Algériai Szocialista Élcsapat Párt, az Argentin Kommunista Párt, a Belga Kommunista Párt, a Bolgár Kommunista Párt, a Bolíviai Kommunista Párt, a Brazil Kommunista Párt, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL), a Chilei Kom­munista Párt, a Costa Rica-i Népi Élcsapat Párt, Csehszlo­vákia Kommunista Pártja, a Dán Kommunista Párt, a Dél- afrikai Kommunista Párt, a Dominikai Kommunista Párt, az Ecuadori Kommunista Párt, az Egyesült Államok Kommu­nista Pártja, a Finn Kommu­nista Párt, a Francia Kom­munista Párt, a Fülöp-szigeti Kommunista Párt, a Görög Kommunista Párt, a Guade­loupes Kommunista Párt, a Guatemalái Munkapárt, a Guayanai Népi Haladó Párt, a Hondurasi Kommunista Párt, az Indiai Kommunista Párt, az Indonéz Kommunista Párt, az Iraki Kommunista Párt, az Iráni Néppárt. Írország Kom­munista Pártja, az Izraeli Kommunista Párt, a Japán Kommunista Párt, a Jordá­niái Kommunista Párt, a Ka­nadai Kommunista Párt, a Kolumbiai Kommunista Párt, a Kubai Kommunista Párt, a Laoszi Forradalmi Néppárt, a Lengyel Egyesült Munkás­párt, a Lesothói Kommunista Párt, a Libanoni Kommunista Párt, a Luxemburgi Kommu­nista Párt, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt, a Marokkói Haladás és Szocializmus Párt­ja, a Martinique-i Kommunis­ta Párt, a Máltai Kommunista Párt, a Mexikói Kommunista Pórt, a Mongol Népi Forra­dalmi Párt, Nagy-Britannia Kommunista Pártja, a Német Kommunista Párt, a Német Szocialista Egységpárt, a Ni- caraquai Szocialista Párt, a Norvég Kommunista Párt, a Nyugat-berlini Szocialista Egy­ségpárt, az Olasz Kommunis­ta Párt, az Osztrák Kommu­nista Párt, a Paraguay-i Kom­munista Párt, a Perui Kom­munista Párt, a Portugál Kom­munista Párt, a Puerto Rico-i Kommunista Párt, a Réunioni Kommunista Párt, a Román Kommunista Párt, a Salva- dori Kommunista Párt, a San Marinó-i Kommunista Párt, a Spanyol Kommunista Párt, a Sri Lanka-i Kommunista Párt, a Svájci Munkapárt, a Svéd Baloldali Párt — kommunis­ták, a Szenegáli Afrikai Füg­getlenségi Párt, a Szíriái Kom­munista Párt, a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Szudá- ni Kommunista Párt, a Török Kommunista Párt, a Tunéziai Kommunista Pánt, az Uru- guay-i Kommunista Párt, az Űj-Zélandi Szocialista Egy­ségpárt, a Venezuelai Kom­munista Párt, valamint még egy párt képviselője. Ez utób­bi párt nevét saját kérésére nem említi meg a közlemény. A tanácskozáson részt vevő megismerkedtek a folyóirat szerkesztő bizottságának és szerkesztőségi tanácsának be­számolójával. Ez behatóan elemzi, hogy milyen tevé­kenységet fejtett ki a szer­kesztőség a korábbi hasonló tanácskozás által a folyóirat elé állított feladatok végre­hajtása, a világszocializmus, a munkásmozgalom és a nem­zeti-felszabadító mozgalom si­kereinek, valamint a világ kü­lönböző országaiban működő testvérpártok által felhalmo­zott tapasztalatoknak a meg­ismertetése terén. A tanácskozáson részt vevő küldöttségek aktívan részt vet­tek a nyílt, konstruktív és testvéri légkörű vitákban. Ér­SZOVJET JEGYZÉK A Szabadság és a Szabad Európa rádióállomások ellenséges tevékenységéről A Szovjetunió külügyminisz­tériuma Pénteken a Szabadság és a Szabad Európa amerikai rádióállomások ellenséges te­vékenységével foglalkozó jegy­zéket intézett az Egyesült Ál­lamok moszkvai nagykövetsé­géhez. A jegyzék megállapítja, hogy ezek, az Egyesült Államok hír­szerző szolgálatai által a hi­degháború idején létrehozott felforgató központok a Szov­jetunió bel- és külpolitikáját rágalmazó hazugságokat ter­jesztenek, nemzetiségi viszályt és ellenségeskedést szítanak és nyíltan uszító tevékenységet folytatnak. Az Egyesült Államok kor­mánya támogatja és bőkezűen finanszírozza a rádióadókat, amelyek — a nemzetközi poli­tikai légkörben kibontakozott kedvező változások ellenére — folytatják a Szovjetunió és más szocialista országok népei ellen irányuló provokatív te­vékenységüket. Az USA kormányának az a elmúltban tett bejelentése, ’ növeli e két rádióadó tá- tására szánt összegeket, ítesek a Szovjetunió és esült Államok kapcsola- vlapját alkotó elvekkel, íztethetetlen az euró- ^sági és együttműkö- n£zlet záródokumen- tov^lalt elvekkel, s a myhülési folyamat E&ésével. pítan zék — me§ hell álla- felforgPIyozza aJegy' ellenes'roPaganda- és tatására'tok irányuló £enek f°]y‘ hogy ne qj>f ére zőtlen hatálehf en, rikai kapcsŐ^ kedve_ et—ame­örére. A lehetséges következményekért egyértelműen az amerikai fe­let terheli a felelősség tékeléseiket és javaslataikat megfogalmazva szem előtt tar­tották a folyóirat további te­vékenységének elősegítését. A kommunista és munkás­pártok képviselői javasolták a szerkesztő bizottságnak és a szerkesztőségi tanácsnak, hogy tekintsék tevékenységük alap­jának a tanácskozáson el­hangzott értékeléseket és ja­vaslatokat. Kifejezték azt a kívánságukat, hogy a Béke és Szocializmus című nemzetközi folyóirat kollektívája egyre jobban és jobban végezze munkáját, s tevékenységét minden párt egyenjogúságá­nak és együttműködésépek, valamint e pártok és politi­kájuk önállósága tiszteletben tartásának szellemében foly­tassa. A folyóirat ezzel előse­gítheti a béke, a demokrácia, a nemzeti felszabadulás és a szocializmus problémáinak ta­nulmányozását, eszméinek el­terjesztését, az imperializmus elleni harcot, a kommunisták és valamennyi haladó erő nemzetközi szolidaritásának megszilárdítását. ★ A Béke-világtanács dísz­oklevéllel tüntette ki a Béke és Szocializmus című folyó­iratot. A díszoklevelet Romesh Chandra, a Béke-világtanács főtitkára pénteken nyújtotta át Prágában. ROMA Marchais találkozó Csütörtök este Rómába ér­kezett George Marchais, a Francia Kommunista Párt fő­titkára. Az Olasz Kommunista Párt székházában pénteken megkezdődtek a megbeszélé­sek az olasz és francia kom­munista párt vezetője, Enrico Berlinguer és Georges Mar­chais között. A SPANYOL belügyminisz­ter pénteken betiltott minden­féle május 1-i nyilvános meg­mozdulást. A tiltó rendelkezés ellenére a három legfontosabb baloldali szakszervezet felvo­nulást és nagygyűlést tervez a spanyol főváros egyik sta­dionjában. Á propagandamunka fejlesztéséről (Folytatás az 1. oldalról) — Pártpropagandánk a fej­lődés intenzív szakaszába ér­kezett — hangsúlyozta a to­vábbiakban Barinkai Oszkár- né. — Ezért a határozat sark­kövének a minőségi követel­ményeket kell tekinteni! En­nek feltétele egyebek között az oktatás keretében az ará­nyok módosítása. Ezért kívá­nunk nagyobb tartalmi, ne­velési és módszerbeli össz­hangot teremteni a pártisko- lai és az iskolán kívüli okta­tásban. Ezt szolgálja a KB ha­tározata azzal, hogy minden pártiskolai formának legyen megfelelő esti változata, sőt, fokozatosan az arány az esti tagozatok irányába tolódjék el. Az arányok módosítása érinti az alap- és továbbkép­zést is. Új lehetőségek sokasodik azoknak a száma, akik a szükséges alapvető po­litikai ismeretekkel rendel­keznek, egyre inkább égető igény, hogy számukra lehető­vé tegyük az ismeretek kar­bantartását, felújítását. Példa erre, hogy megyénkben 4 és fél ezren végezték el az esti egyetem általános tagozatát, mintegy 400-an az egyéves pártiskolát. Ez a szám kiegé­szül az állami egyetemeket és főiskolákat végzőkkel. Szük­séges, hogy számukra gon­doskodjunk megfelelő szintű továbbképzésről. Ilyen lehe­tőség kínálkozik a szakosító­kon, ahol 1978—79-es oktatá­si évtől a tanulás időtartama 3 esztendő lesz. Továbbkép­zési lehetőséget nyújtanak az általános és speciális tanfo­lyamok. Elhatározás szüle­tett, hogy visszaállítják a ré­gi — de az utóbbi évtizedek­ben az oktatás gyakorlatából kieső — formát, a szervezett, irányított önképzést, ahol az a kívánatos, hogy a hallgatók elméletileg magasan képzett, gyakorlati munkában széles körű tapasztalattal rendelke­ző párttagok legyenek. Me­gyénkben mintegy 40—50 elv­társ részére biztosítunk ilyen továbbképzési lehetőséget. A tanulmányi idő itt — témák­tól függően — másfél évtől 3 évig terjed. A propagandisták megbecsülése Konkrétan is utalt ezután ar­ra, hogy a minőségi követel­ményeknek nagyon sok össze­tevője van. összefüggésben van a tananyagokkal, az okta­tási formákkal, de mind közül a legfontosabb azonban maga a propaganda. A Központi Bi­zottság rangos helyre állítot­ta o propagandisták munká­ját, tevékenységük elismeré­sét. Április 22-ét ez évtől kezdve Lenin születési év­fordulójaként és a Propagan­disták Napjaként ünnepel­jük, melyen kormánykitün­tetéseket, Lenin-emlékplaket- tet és -okleveleket kapnak a legjobbak. — Mindez nagy jelentőségű dolog. A határozat lényegére, szellemére hivatkozva mégis az a legfontosabb: dolgoz­zunk úgy, hogy a propagan­disták ne csak az év egy nap­ján érezzék, hogy ők a párt ügyének megbecsült harco­sai! — Sokféleképpen ki tud­juk fejezni megbecsülésünket irányukba. így azzal is, hogy a leghivatottabb pártfórum­tól, a taggyűléstől kapják megbízatásukat. A taggyűlés legyen egyben az a fórum is, amely az oktatási év lezárá­sánál értékeli a munkájukat. Tegyük a választott testületek kötelességévé, hogy gondos­kodjanak rendszeres tájékoz­tatásukról, képzésükről, to­vábbképzésükről. Teremtsék meg azt a szükséges gyakor-, latot megyénkben, hogy a propagandistáinkat ötéven­ként rendszeres továbbkép­zésben részesítjük. — A propagandisták sze­mélyének, felkészültségének, emberi magatartásának — mondotta végül — meghatá­rozó szerepe van abban, hogy eszménket, világnézetünket ne leckeként, ne tételként sa­játítsák el az emberek. Az az eszme, ami a világ megvál­toztatásának ügyét szolgálja — nem válhat csak tan­anyaggá, amit csak megta­nulni kell. A propagandisták­ra vár azért az a megtisztelő hivatás, hogy azokat hitté fokozzák, cselekvéssé változ­tassák ! Felszólalások és határozathozatal Az Európai Gazdasági Bizottság jubileuma Tíz nap a három I 4 I 4 k Az előterjesztést követő vi­tában tíz felszólalás hangzott el. Sorrendben a következők szólaltak fel: Gogh Mátyás, a Herceghalmi Kísérleti. Gazda­ság igazgatója, Jónás Zoltán, a ráckevei járási pártbizottság első titkára, Mazzag Pál, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának politikai munka­társa, Ihászi József, a dabasi járási pártbizottság első titká­ra, dr. Lökös Zoltán, a Pest Megyei Hírlap főszerkesztője, Tóth Róza, a kocséri Űj Élet Mezőgazdasági Termelőszövet­kezet elnöke, Kettler Katalin, a váci Forte-gyár dolgozója, jelenleg pártiskolai hallgató, dr. Magyari András, a gödöllői Agrártudományi Egyetem tan­székvezető tanára, Göndics Zoltán, a Pest megyei pártbi­zottság oktatási igazgatóságá­nak igazgatója és Földi Pál, az MSZMP Központi Bizottságá­nak politikai munkatársa. Földi Pál, a Központi Bi­zottság agitációs és propagan­daosztályának egyetértését is kifejezte az előterjesztésben meghatározott feladatokkal, és hangsúlyozta, hogy mind az írásos, mind a szóbeli feladat­meghatározás jól tükrözi a párthatározat szellemét. Mint mondotta: Pest megyében sok éves, szívós, tervszerű munká­val alakult ki a marxista kép­zés korszerű, átgondolt rend­szere. Kialakultak azok a fó­rumok, keretek, feltételek is, amelyek alapján most már a tartalmi munkára, az intenzí­vebb tevékenységre, a színvo­nal még további emelésére is jobban lehet tenni a hangsúlyt. A beterjesztett feladattervvel is a minőségi színvonalváltás folyamata zajlik. Rámutatott még arra is ezután, hogy Pest megyében nagyfokú politikai érzékenység, politikai felélén­külés, aktivitás tapasztalható, amely jó lehetőséget biztosít a még színvonalasabb, tartalma­sabb eszmei-politikai munká- xa.'­A felszólalások elhangzása és Barinkai Oszkárné összefog­lalója után a Pest megyei pártbizottság egyhangúan elfo­gadta a Központi Bizottság 1976. október 26-i határozatá­nak végrehajtására benyújtott előterjesztést és az abban megszabott feladatokat határo­zattá emelte. MÜLT HÉT KEDDJÉN nyílt meg és tegnap zárult Genf ben íz Egyesült Nemzetek Szer­kezete Európai Gazdasági Bi­zottságának jubileumi ülés­szaka. E tanácskozás emlé­kezett arról, hogy harminc évvel ezelőtt kezdte munkáját íz EGB, s ez idő alatt a szerve­zet valóban nagy szerepet töl- ött be a kelet-nyugati gazda­sági kapcsolatok kiépítésében is fejlesztésében. Ezért voltak ogosak Waldheim ENSZ főtit­kár üdvözletének szavai, mely­len további hatékony gazda­ági együttműködésre szólította :el a tagállamokat. Visszatekintve a megtett há_ •om évtizedre, megállapítható, íogy különösen az utóbbi tíz isztendő hozott gyümölcsöző igyüttműködést. így az európai országok gazdasági együttmű- cödésére ma már az jellemző, iogy keresik a lehetőségeket íjabb és újabb kooperációkra. relenleg több mint 1200 kelet- íyugati ipari együttműködés kan, de hasonló eredmények apasztalhatók a tudományos- echnikai szakterületeken is. \ Helsinkiben aláírt záróok- nány külön feladattal ruházta él az EGB-t, s a belgrádi kon- érencia előtt a Helsinki óta étrejött eredmények áttekin- ;ése éppen a genfi jubileumi dőszak idejére esik. A mostani tanácskozás ie­lentőségét növelte, hogy ezúttal is tárgyaltak a Szovjetunió nagy jelentőségű javaslatairól, melyet a múlt évi ülésszakon terjesztett elő: hívjanak össze összeurópai konferenciát az energiaellátásról, szállításról és a környezetvédelemről. B Miként tlr. Szita János mi­niszterhelyettes, a magyar kül­döttség vezetője mondotta fel­szólalásában: A szocialista és fejtett tőkés-országok között a kölcsönös érdekeltség alapján az egyre bővülő gazdasági kap­csolatoknak olyan rendszere kezd kialakulni, amely a gaz­dasági fejlődésen túl Európa politikai biztonságának egyik alapvető zálogává válik. Az együttműködést ugyanakkor akadályozzák olyan tényezők, mint az egyes nyugati orszá­gokban tapasztalható diszkri­minatív és erősödő protekcio­nista intézkedések, amelyek ne­hezítik a szocialista országok exportjának növekedését. Az ilyen magatartás nem felel meg sem a helsinki záróokmány ajánlásainak, sem a GATT- ban vállalt kötelezettségek tel­jesítésének. az Altalanos vita so­rán a felszólalók kifejezték el­ismerésüket az Európai Gazda, sági Bizottságnak, amely a ke­let-nyugati gazdasági kapcso­latok dinamikus fejlesztését szorgalmazta — sikeresen, hisz a bizottság elé került je­lentés utalt arra, hogy az EGB harmincéves fennállása ide­jén 2 milliárdról 50 mil­liárd dollárra növekedett a téke. De a további munkával kapcsolatban felmerült az az általános kívánság, hogy az EGB — Helsinki szellemével összhangban — a jövőben ha­tékonyabban foglalkozzon ke­reskedelempolitikai kérdések­kel is. A bizottság különösen alkal­mas arra, hogy közreműködjék az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet határoza­tainak valóraváltásában. (A helsinki záróokmány ezért em­líti név szerint is az Európai Gazdasági Bizottságot.) E szervezet sajátosan fontos le­hetőségei abból adódnak, hogy tagjai közé tartozik lényegében az egész helsinki kör, a 32 eu­rópai szocialista és tőkésország mellett az Egyesült Államok és Kanada is. Az elmúlt hét alatt hasznos vita alakult ki arról, hogy a tőkésországok ma is import­kvótákat, vagy behozatali tilal­makat állítanak a szocialista országok áriü elé, magas vámo­kat szabnak ki, s annak ellené­re, hogy a helsinki záróokmány kifejti előnyös hatását: mégis vonakodnak a legnagyobb ked­vezmény elvének bevezetésétől. Nyilvánvaló, hogy ezeknek az akadályoknak folyamatos fel­számolásában az Európai Gaz­dasági Bizottság is szerepet vállalhat. Furulyás Ferenc, a magyar küldöttség tagja — ez ügyben kifejtve álláspontunkat — visszautasította a Közös Piac állításait, amelyekkel, a diszkriminációs intézkedések jelentőségének lekicsinylésére törekedett. Rámutatott ezeknek a korlátokat állító intézkedé­seknek kereskedelemféjíező hatására, valamint arra, hogy ezek visszahatásai lehetnek az általános vámtarifa- és keres­kedelmi egyezményben, a GATT-ban folyó körtárgyalá­sok eredményességére is. AZ ÜLÉSSZAKON jelentést vitattak meg Európa közleke­dési helyzetéről is. Megalkot­ták az Észak- és Dél-Európát átszelő autópálya hálózatának tervét. Ennek kivitelezésében tíz ország, köztük hazánk is, közreműködne. Hasonlóképpen terveket ismertettek az euró­pai víziút-hálózat egységesíté­sére. Mindenekelőtt az épülő­ben levő Duna—Majna—Raj­na csatornára vonatkozó egy­séges, jogi rendelkezéseket dol­gozták ki. Az autópálya északról, a skandináv országokból indulna, majd Gdansktól folytatódna, és egészen Törökországig, Istan- bulig vezetne át Európán. A Prága mellett elvezető útvonal Pozsony határában lépne ma­gyar területre, csatlakozna a már épülő Budapest—Bécs köz­ti vonalrészhcz. Budapest, Kecskemét és Szeged érintésé­vel, Belgrádon és Szófián át menne a hálózat török terüle­tig. Az ENSZ Ázsiai Gazdasági Bizottsága szinten foglalkozik egységes úthálózat kialakításá­nak terveivel. Ennek alapján a transz-európai autópálya Is- tanbultól is tovább vezetne Irán és Irak felé. A Duna—Majna—Rajna csa­torna pedig Európa legnagyobb vízi útvonala lesz, s arra is lehetőség nyílik majd, hogy a Kanadából és az USA-ból ha­jón érkező szállítmányokat a csatornarendszeren továbbít- I sák egészen Törökországig. A BIZOTTSÁG ELÉ ter­jesztették e hét elején a konti- íens gazdasági helyzetéről készített jelentést, amely az dén bőven bemutatta a szocia­lista országok dinamikusan fejlődő gazdasági helyzetét és jelenlegi ötéves terveik célki­tűzéseit. A nyugati delegátu­sok kedvezően fogadták, hogy ismertetést kaptak a szocialis­ta országok távlati terveiről. Ám szocialista részről a felszó­lalók — köztük dr. Domokos Mátyás nagykövetünk — jog­gal hiányolták, hogy az Euró­pai Gazdasági Bizotság öszeál- lítása nem tartalmaz adatokat a nyugati országok 1980-ig vár­ható fejlődéséről. A Nyugat gazdasági helyzetét csak ez évi előrejelzésekben mutatja, s a borúlátó prognózissal szemben a vita során. Ausztria és az NSZK képviselője ellentétes vé­leményt fejtett ki. Hangoztat­ták, hogy a nyugat-európai álla­mokban — az osztrák és nyu­gatnémet példák tapasztalatai szerint — gyorsabb ütemű gaz­dasági fejlődés is elképzelhető Eközben a szocialista orszá­gok — így Magyarország is — középtávú terveikben a koope­ráció és termelési együttműkö­dések különböző formáit kere­sik annak érdekében, hogy mind jobban bekapcsolódhas­sanak a nemzetközi munka­megosztás folyamatába. KÉTSÉGTELEN, hogy az együttműködésre a lehetőségek a mostaninál nagyobbak és így a kelet-nyugati gazdasági kap­csolatok bővítésének, tartal­masabbá tételének semmi aka­dálya, elősegíthetik a helsinki záróokmány egyes rendelkezé­seinek végrehajtását, s egyben Helsinki szellemének tovább- stabilizálását. Alacs B. Tamás

Next

/
Thumbnails
Contents