Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-28 / 98. szám
Éljen és virágozzék szereteti hazánk, a Magyar Népköztársaság! Két és fél milliárd Avagy a sóskúti példa Felelősséggel a beosztottakért Az állami személyzeti munka tapasztalataiból Több építőanyag, gyorsabb szerelés Képviselők az ellátási gondokról Fehér Péter, az MTI tudósítója jelenti: Összességében javuló ellátás, az V. ötéves terv hátralevő időszakában biztató termelésfelfutás — így vélekedett az építőanyag és szerelőipar helyzetéről szerdai ülésén az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága. Sárost János építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes tájékoztató előadásában egyebek között elmondotta, hogy az építőiparnak az V. ötéves tervidőszakban évi átlagban 5.7 százalékkal kell növelnie termelését. Az elmúlt ötéves tervidőszakban a fontosabb építőanyagok (tégla, burkolóanyagok, azbeszt-cement, síküveg) termelésében sikerült az építőanyagipar lemaradását megszüntetni, illetve —• cementből csökkenteni. Ügy számítják hogy 1978 végén már termel az évi 1 millió 250 ezer tonna kapacitású bélapátfalvi cementgyár, s a megnövekedett igények kielégítésére már hozzáláttak egy új dunántúli üzem építésének előkészítéséhez. Vácott, Dorogon és Bere- menden lényegesen bővítik a mészhidráttermelés arányát. Az épületgépészeti és szerelési tevékenység, a jelentős részeredmények ellenére sem tudott lépést tartani az építési technológiák, szerkezetek korszerűsödésével. A IV. ötéves terv esztendeiben már ezen a területen is sikerült előbbre lépni, s még dinamikusabb fejlődéssel biztaitnak az 1980-ig szóló tervek. Az előterjesztést követő vitában az építőanyag-gyártás, -ellátás számos gondját tették szóvá a képviselők. A vitában felszólalt Kottái Nándorné, Ruisz József, Riss Jenő, dr. Hegedűs Lajos, Cserna Sándor, Peták Tibor (Pest megye 26. vk.), Gócza József, Varga B. István, Marjanek József és Simon Gábor országgyűlési képviselő. dése is megoldható; és arra is van példa, hogy a rossz vál- lati vezetés a korszerű berendezések működtetése számára is kedvezőtlen feltételeket teremt, rontva azok kihasználásának hatékonyságát. Megnövekedett a szerepe olyan tényezőknek, mint a rugalmasság, az ésszerű kockázat- vállalás, a piaci helyzet naprakész ismerete és az ehhez alkalmazkodó üzletpolitika. E tényezők együttes hatásának figyelembevételével meghozott ésszerű vezetési döntések nemcsak a vállalati munka, hanem a népgazdaság egészének hatékonyságát növelhetik. El kell érni, hogy a vállalati szintű döntéseket hassa át a népgazdasági érdek, az össztársadalmi célok megvalósítására törekvő szemlélet. Ebben a folyamatban kell kialakulnia olyan tendenciáknak, amelyek végül is elvezetnek a korszerű termékszerkezet megteremtéséhez, és ésszerű termékszelekcióhoz, egy olyanfajta termeléspolitikához, amelynek alapvető rendező elve az, hogy az üzemeken belül kialakított gyártmányszerkezet gazdaságos feltételek mellett a piaci kereslet minőségi igényeit is kielégítse. Ehhez — a szelekción túlmenően — termékeink minőségi színvonalának jelentős emelése is szükséges, mert csak így tudjuk a társadalmilag szükséges munkaráfordításként elismerni — a belső és külső piacokon — termelő- munkánk eredményeit. MEGALAPOZOTT EXPORTBŐVÍTÉS A jelenlegi időszakra szóló V. ötéves tervünk az egyensúlyi követelmények teljesítése érdekében a magyar gazdaság fejlesztésének egyik fő feladatául a külgazdasági munka hatékonyságának növelését írta elő. Az export növelésével szemben támasztott követelmények csak abban az esetben hozzák meg a tőlük Sóskúton, ebben a két és fél ezres lélekszámú, budai járásban levő községben országos érdeklődésre számot tartó tájékoztató volt a minap a településfejlesztést segítő társadalmi munka tapasztalatairól. S. Hegedűs Lászlót, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárát, Szentendre országgyűlési képviselőjét kerestük fel, hogy további felvilágosítást kérjünk erről az egész országot, mind a 19 megyét, a fővárost, szinte valamennyi települést érintő mozgalomról. ( • Miért éppen Sóskúton kerül: sor az országos sajtó- tájékoztatóra? — Sóskút átlagközség: se nem kicsi, se nem nagy, sem nagyon jó, sem nagyon elmaradott a társadalmi munka tekintetében. Azt szerettük volna már a földrajzi megválasztással is dokumentálni, hogy mindenütt lehet, sőt szükséges, mi több, elkerülhetetlen tenni és cselekedni a közjóért, az emberi közösségek fejlesztéséért. • S mindezt akkor, amikor egy-egy község nem tud már tovább nyújtózkodni, csak addig, amfg a takarója ér? ... A településfejlesztés gyakorlatára fordítva: ami nem fér a helyi költségvetésbe, azt érdemes közösségi összefogással kipótolni, megtoldani? — Ügy van, s ezt éppen Sóskúton helyi példákkal sikerült bizonyítanunk — mondja S. Hegedűs László. — Ott épült fel a terv számait jelentősen megtoldva, társadalmi munkával a művelődési ház, s legutóbb a száz férőhelyes napközi otthonos óvoda. Jelenleg, kertbarátok kezdeményezésére, az óvoda körül, szintúgy jókedvű összefogással, parkosítanak, és játékos, gyermekeknek való KRESZ-pályát építenek ki. várt eredményt, ha külgazdasági munkánkban is érvényre jut az a szemlélet, amely a mennyiségi növelésen túl a minőségi jellemzők javítását is szorgalmazza. A gazdaság érdekeit csak olyan exportbővülés szolgálja és szolgálhatja eredményesen, amely nem az export minden áron való .erőltetése mellett kívánja feladatát teljesíteni, hanem ha külgazdasági munkánk alapjául a gazdaságos exportbővülést tesszük. Semmiféle népgazdasági érdekünk nem fűződik sem rubel-, sem dollárelszámolású piacokon a ráfizetéses export bővítéséhez. Ez ugyanis hosszútávú gazdasági pozíciónk gyengülését és gazdasági, nép- gazdasági szinten mért hatékonyságának romlását eredményezné. A külgazdasági orientációban tehát alapvető elvnek a gazdaságosságot kell tekintenünk, vagyis azt, hogy csak olyan jellegű és mértékű bővülés kívánatos, amely a nemzeti jövedelem termelését növeli. Ez a követelmény a szocialista piacok esetében is fokozottabban érvényes, mint eddig bármikor, hiszen ma már — és a jövőben egyre inkább — olyan feltételek mellett kell kapcsolatainkat bővíteni, amelyek mind a bel-, mind a külgazdasági munka hatékonyságának növelése nélkül elképzelhetetlen. A tőkéspiacokon pedig számolnunk kell a gyorsan növekvő minőségi igényekkel, a konkur- renciaharc éleződésével, az értékesítési nehézségek növekedésével. Mindezen tényezők együttes hatásaként kell megfogalmaznunk mindazokat a hatékony- sági követelményeket, amelyek valóra váltása nélkül a magyar gazdaság gyors ütemű fejlesztése elképzelhetetlen. Dr. Fodor László kandidátus, a Magyar Nemzeti Bank osztályvezetője- • Mindez mit jelent orszáij sosan? — Nem kevesebbet, hogy a te.epüiésfejlesztést segítő társadalmi munka nélkül városainkban, de főleg a kisebb községeinkben a fejlesztés lehetősége felére, harmadára csökkenne. Átlagosan a tanácsi fejlesztési lehetőségeket — a lakásépítést nem számítva — a társadalmi munka 25—30 százalékkal toldja meg. Í 9 Mennyit hoz a népgazdaság konyhájára mindez? — Ha az összesítő tényszá- mokat nézzük, akkor a településfejlesztő társadalmi munka tavaly 2 milliárd 600 millió forintot ért munkabérben kifejezve. De ennél sokkal többet jelent az emberek tízezreinek, százezreinek buzgalma, alkotó tevékenysége, ami a helyi javaslatok megfogalmazásától a kivitelezésig végigkíséri tenniakai^ásukat, a sajátos községi, nagyközségi, városi terveknek és feladatoknak megfelelően. • Van-e országos modell ■ erre? — Nincsen, s nem is akarunk semmiféle központi receptkönyvet írni... A falusi lakóhelyek, meg a szűkebb városrészek lakossága demokratikus hagyományainak, vagy éppen most kialakuló, demokratikus összefogásának megfelelően maga dönti, döntheti el: hol, mire van szüksége. Azután a helyi tanácsnak meg a népfrontbizottságnak a feladata, hogy megtanácskozza a lakossággal: az állami támogatást is figyelembe véve, mire van lehetősége. Így néhány folyóméter járda építéséről, vagy tucatnyi facsemete elültetésétől a korszerű gyermek- intézmények és az oly sok gonddal felszerelt öregek napközi otthona megteremtéséig szinte korlátlan a választék, recept könyv nélkül is ... • S nem tekinthetők valamiféle tipizálásnak az országos, vagy megyei kimutatások, az imént idézett több mint két és fél milliárd forintos tavalyi tényszám? — Arra való az is, mint a sóskúti példa ... Hogy az érdeklődést ébren tartsuk, a jó kezdeményezéseket felkaroljuk, a legjobb módszereket elterjesztjük. Mindenki a maga lakóhelyének példáján megmérheti, hogy mit jelent a későbbről korábbra eltervezni, mi több, megvalósítani valamit! Százezrek helyett milliókat megmozgatni a helyi politika közös Ifialakítása érdekét— . Mivel nem vagyunk és még sokáig nem is leszünk olyan gazdagok, hogy mindent az országos, a regionális vagy a helyi költségvetésből hozzunk iétre. A szárnyaló fantázia, az aprólékos tervezés és ehhez az emberek mozgósítása a gyakorlatban segíti a VI. népfrontkongresszus határozatainak, elképzeléseinek megvalósítását. S ne feledjük, hogy ez a közösség érdekét az egyének elképzeléseivel egyeztető cselekvő magatartás a szocialista közéletiség egyik legfontosabb jellemzője. A Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének Központi Vezetősége, más szervekkel együttműködve szerdán emlékülést rendezett Hódmezővásárhelyen Szántó Kovács János születésének százhuszonötödik évfordulója alkalmából. A városi tanács dísztermében tartott ünnepségen több előadás hangzott el. A referátumok összegezték a Magyar Szociáldemokrata Párt múlt századvégi vidéki szervezkedésének eredményeit és méltatHárom esztendeje már, hogy az MSZMP Központi Bizottságának, 1973. november 28-i, a kádermunkára vonatkozó határozatára építve a Minisztertanács 1974. május 2-i határozatában megfogalmazta a vezetők feladatait az állami személyzeti munkában. Eszerint a személyzeti munka a vezetéshez szorosan hozzátartozik, elválaszthatatlan része, s az állami, a gazdasági vezető állandó és kiemelt jelentőségű feladata. Elsősorban a vezető felelős az irányítása alatt álló területen és szervezetben a személyzeti munka megfelelő ellátásáért. A vezető köteles gondoskodni beosztottjainak fejlődéséről, céltudatos, tervszerű tevékenységgel, a megbízatások átgondolt alkalmazásával, a képzéssel, a közéletben való részvétel biztosításával. A párt vezető szerepe gyakorlásának egyik fontos módja az állami személyzeti munka pártirányítása. Ennek a munkának a legfőbb tartalma a párt káderpolitikai elveinek következetes érvényre juttatása az állami, gazdasági és szövetkezeti szervek munkájában. A párt vezető szervei a társadalmi-gazdasági viszonyok figyelembevételével kidolgozzák és meghatározzák a káderek kiválasztásának, nevelésének, képzésének elveit és követelményeit. Ezek az alapelvek és követelmények determinálják mindenkor az állami személyzeti munkát. A párt káderpolitikai elvei kötelező érvényűek az állami és gazdasági területen dolgozó vezetőkre. Személyi kérdésekben ezen elvek alapján kötelesek dönteni. A párt elsősorban ezáltal biztosítja a káderpolitikai elvek érvényesülését az állami élet területén. A pártirányításnak — a kádermunkában — ez az egyik leglényegesebb alapelve, illetve eleme. Tudatos káderneveléssel színvonalemelés a tanácsnál Pest megyében megállapítható, hogy a határozat óta a pártszervek nagyobb figyelmet tanúsítanak az állami személyzeti munka ellenőrzésére és segítésére, ugyanakkor az egyszemélyi állami, gazdasági vezetők is egyre inkább vezetői munkájuk szerves részeként kezelik. A vezetők többsége saját tapasztalatán győződött meg arról, hogy a káderek kiválasztása, nevelése, képzése, munkájuk rendszeres érdemi értékelése meghatározója az egész üzem, intézmény, vagy termelőszövetkezet eredményes munkájának. A Pest megyei Tanács és szervei munkájában számokkal is mérhető eredményei vannak a tudatos kádernevelö munkának. Elég arra utalni, hogy 1974 óta kedvezően alakult a tanácsi tisztségviselők, apparátusi vezetők és az ügyintézők összetétele. Jelenleg 97 százalékuk rendelkezik felső-, vagy középfokú állami iskolai végzettséggel, és 63 százalékuk I végzett felső-, vagy középfokú politikai iskolát. A tanácsi dolgozók politikai és szakmai műveltségének növekedése a tanácsi munka minőségi javulók. Szántó Kovács János életútját. Délután a hódmezővásárhelyi Kincses temetőben megkoszorúzták Szántó Kovács János sírját. Ott Hunya István, a MEDOSZ elnöke mondott beszédet. Ezután a Szántó Kovács János nevét viselő diákkollégiumban emlékkiállítást nyitottak meg, ahol fényképek, régi iratok és más dokumentumok mutatják be az agrárszocialista mozgalom kiváló képviselőjének életútját. lását eredményezte a megyében. Figyelemre méltóan gondoskodnak a megyei tanács apparátusának továbbképzéséről is. Mindezen előrehaladásban része van annak, hogy a tanácsi vezetők személyzeti munkát ellenőrző tevékenysége az elmúlt években tervszerűbbé és következetesebbé vált. Körültekintően a gazdasági egységekben A gazdasági egységek, különösen a KGM és a könnyűipar, de egyéb tárcák nagy- vállalatainál a megyében számot lehet adni jelentős fejlődésről az állami személyzeti munkában a Központi Bizottság 1973-as határozata óta. A főhatóságok összehangolt tevékenységet folytatnak a hatás- körileg illetékes városi nagyüzemi pártbizottságokkal a határozatban előírt kádernevelési, -utánpótlási és -képzési tervek megvalósításában. Három év távlatában megállapítható, hogy ezek a tervek többségében reálisak és megfelelő alapot nyújtanak a kádermunka továbbfejlesztéséhez. A nagyüzemek és -vállalatok többsége megerősítette a személyzeti apparátusokat, amelyek többségükben jó előkészítői, segítői a vezetőknek az állami személyzeti munkára vonatkozó határozatok megvalósításában. Ennek eredményeként igen körültekintő munka folyik a Csepel Autógyárban, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalatnál, Vácott a Híradástechnikai Anyagok Gyárában és az Egyesült Izzó váci gyáregységében. Már csak elvétve, de még mindig találkozni olyan jelenséggel, hogy az üzem vezetője „albérletben” a személyzeti vezetőre bízza az üzem személyzeti és kádermunkáját. Ez helytelen, a határozattal ellentétes gyakorlat. A termelés hatékonyságában is jelentkezik Fejlődött a határozat óta az állami üzemek, intézmények személyzeti munkája is. Egyre több vezető teszi magáévá a XI. kongresszus határozatát, mely szerint „A társadalmi termelés hatékonyságának erőteljesebb növelése megköveteli, hogy a termelési szerkezetet tovább korszerűsítsük a tudományos-technikai forradalom vívmányainak átgondolt, következetesebb alkalmazásával az anyagi-technikai bázis fejlődését meggyorsítsuk, új technológiákat vezessünk be, a belső és külső erőforrásokat jobban felhasználjuk, javítsuk a jövedelmezőséget”. Ez pedig műveltebb, képzettebb vezetőket és munkásokat igényel az élet minden területén. Ennek megfelelően a megye nagyvállalatainál vezérigazgatói utasítások látnak napvilágot, melyek a képzési terveknek megfelelően a vezetők és munkások politikai és szakmai továbbképzésének igen széles lehetőségeit jelölik meg. így például a Csepel Autógyárban munkásképző- és -továbbképző tanfolyamok keretében felnőtt szakmunkásképző-, továbbképző-, korszerűsítő-, felújító-, ismeretbővítő-, speciális továbbképző-, termelésirányító-, művezetői tanfolyamok; a Mechanikai Műveknél évek óta jól bevált módszerek a helyi törzsgárdából fiatal műszaki értelmiség kinevelésére stb. Nem ilyen egyértelmű és nem mindig kellően áttekinthető az állami személyzeti munka eredményessége a megyében működő nagyvállalatok telephelyeinél. Itt gondot jelent, hogy a nagyvállalatok sokszor a helyi viszonyokat figyelmen kívül hagyva oldanak meg káderproblémákat. Az állami vállalatok személyzeti munkájában a szakmai továbbképzés rendszerének fejlődésén túl az előbbre- lépést mutatja az is, hogy javult a minősítések rendje. Kevesebb az elmaradt, vagy tudatosan elodázott minősítés. A vezetőkről kialakított vélemények őszintébbek, reálisabbak. A minősítések nagy többsége az eredmények elismerése, a hármas követelmény részletes taglalása mellett a hiányosságokra is rámutat, javaslatot tesz azok kijavítására is. Még mindig tapasztalható azonban, hogy a minősítést nem mindenütt tekintik a tervszerű kádermunka, valamint a nevelés egyik fontos eszközének, ezért előfordul, hogy egyes vezetők csak többszöri sürgetésre és késedelmesen készítik el. Találkozunk még azzal a jelenséggel, hogy nem a vezető személyes munkáját, hanem helyette a szakterületét minősíti!:. Helyenként még sematikusak a minősítések, általában I szólnak csak a hármas köve- | telmény teljesítéséről. A vezetői munka részeként a tsz-ekben is A mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben — érthetően — nem hosszú múltra tekint vissza a szervezett személyzeti munka. Jelentős azonban a fejlődés itt is. Az egyesült, nagy mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben — amelyekben a vezetők és tagság száma is jelentősen megnövekedett — indokolt, hogy az elnökök, vezetők és az itt működő pártszervek az eddiginél is jobban a vezetői munka részeként kezeljék ezt a fontos területet. Határozottabban kell törekedni a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, pártszervezeteinek hatáskörüknek megfelelően és a termelőszövetkezetek vezetőségeinek, hogy a tsz-ben felkészült személyek kerüljenek a személyzeti vezetői beosztásokba. (Termelőszövetkezeti vezetők közvetlen hozzátartozói nem lehetnek személyzeti vezetők ugyanabban a termelőszövetkezetben. Ez gátolja az elvszerű kádermunkát.) Az állami gazdasági vezetők, termelőszövetkezeti elnökök döntő többsége tiszteletben tartja a káder- és személyzeti munkában a párt- szervezetek hatáskörét, véleményezési jogkörét. Az elmúlt három évben a Központi Bizottság határozatának megfelelően a helyi pártszervek következetesen érvényesítik hatáskörüket és a pártirányítást az állami személyzeti munkában. A pártalapszervezetek véleményezési jogkörét — mely egyet nem értés esetén halasztó hatállyal is bír — kell az eddiginél következetesebben érvényesíted a párt káderpolitikai elveinek megfelelően. A káderpolitikai elvek szellemében Azt várjuk az állami gazdasági szervek, egységek, intézmények és termelőszövetkezetek Pest megyében dolgozó vezetőitől, hogy a Központi Bizottság káderpolitikai elveit a Minisztertanács 1019/ 1974. évi határozata alapján következetesen érvényesítsék a vezetők és beosztottak nevelésében és képzésében- Ezzel is teremtsék meg a feltételét, hogy a XI. kongresszus határozata következetesen megvalósuljon: „Fordítsunk különös gondot a munkásosztály tudatának gazdagítására, kultúrálódására. Érjük el, hogy mind többen folyamatosan művelődjenek, részt vegyenek általános és szakmai oktatásban, továbbképzésben és önképzésben”. ARATÓ ANDRÄS, az MSZMP Pest megyei bizottságának titkára BT T. Ä. Szántó Kovács János emlékülés
