Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-28 / 98. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! na XXI. ÉVFOLYAM, 98. SZÁM Ára 80 fillér 1977. ÁPRILIS 28., CSÜTÖRTÖK Szövevény valami körül, annál köny- nyebben vész el a közös cél. Meghökkentő, de igaz: a legritkább esetben terelődik hivatalos útra a kivitelező és az alvállalkozók közötti vita, szerződésszegés. A miért magyarázata után kutatva azt a csendes választ kapta az újságíró, hogy akkor legközelebb az alvállalkozó fütyülne bármit is magára venni, hiszen kedvére mazsolázhat a megbízások között. Különösen igaz ez a szerelőiparban. márpedig a megyében — nemcsak az ipari építkezéseknél — sok a szerelési feladat. Amikor egy lakás ún. bekerülési költségének több mint egyharma. dát a szak- és szerelőipari munka adja, akkor valóban kiszolgáltatottja a kivitelező az alvállalkozóinak, s jó néhány példa bizonyította a megyében, élnek is — visszaélnek! — e helyzettel az érintettek. »I ehezen ritkítható szö- lll vevénynek bizonyul az 11 érdekeltségi rendszer, ahol — évtizedek óta tartó viták után — végre tavaly léptek egyet. A lakásépítésnél — de csak a lakásépítésnél — lehetővé tették, hogy a beruházási megtakarításból részesedhessék a tervező és a kivibelező, ami addig hiányzott. Ez is valami, de kevés. A legfőbb gond ugyanis az, hogy a beruházó, a tervező és a kivitelező érdekszöve_ vényében az össztársadalmi érdekeltség silányul huszadrangúvá, s ezért megtörténik, amit az érintettek nagy eredménynek könyvelnek el, az a társadalom számára valójában ráfizetés! Rengeteg mindent ítélhetünk meg úgy, mint vállalati lazaságot. Hiszen ismétlődő eset: a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat az egyik lakóépületet határidőre, s az előírt minőségben, a másikat határidőn túl, sok száz pontból álló hibajegyzékkel adja át — ugyanazon a lakótelepen. Hasonlóan vállalati körben kell megoldást találni arra, hogy például a Középmagyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalatnál javuljon az eszközhatékonyság, azaz a szervezettség feszesebb, célratörőbb legyen az ilyen, s ezekkel rokon feladatoknál. Egy valamit azonban nagy hiba lenne a szövevénynyel kapcsolatban észre nem venni, ez pedig az általános érdekeltségi, szervezettségi háttér rendezetlensége. Ha egy vállalat gyatrán dolgozik, akkor szinte bizonyos, az okok a kapun belül kereshetők. Ha azonban általában akadozik a vállalat tevékenysége, ha általában baj van a népgazdasági, s a helyi célok egyezőségével, akkor az általános gazdasági környezetet kell górcső alá tenni. Az egyes vállalatokat azért kell bírálni, ami valóban a leikükön szárad. Ami azonban évtizedek óta megoldatlan az érdekeltség általános viszonyaiban, azért igazságtalan a vállalatokat kárhoztatni. Mészáros Ottó Andrej Gromiko elutazott Új-Delhiből Üj-Delhiben befejeződtek Gromiko szovjet és Vadzspaji indiai külügyminiszter tárgyalásai. Gromiko és Vadzspaji két új szovjet—indiai megállapodást írt alá: egyet a gazdasági és műszaki együttműködésről, egyet pedig a troposzíe- rikus hírközlésben való együttműködésről. Ezzel egyidejűleg Ivan Grisin szovjet külkereskedelmi miniszterhelyettes és P. Alexander indiai kereskedelmi minisztériumi főosztályvezető szovjet—indiai szerződést írt alá egyes áruk 1977. évi kölcsönös szállításáról. Andrej Gromiko befejezte Indiában tett hivatalos látogatását és szerdán elutazott Új-Delhiből. A két ország állami zászlaival feldíszített repülőtéren Gromikót A. B. Vadzspaji indiai külügyminiszter, valamint I. K. Gudzs- raj India szovjetunióbeli és Viktor Maclev, a Szovjetunió indiai nagykövete búcsúztatta. Jelen voltak a szocialista országoknak az indiai fővárosban akkreditált nagyikövetei is. Mi váló Pest megyei Tavalyi kimagasló eredményeik alapján a belkereskedelmi miniszter és a KPVDSZ elnöksége vándorzászlóval és Kiváló vállalat, illetve szövetkezet címmel tüntetett ki tíz vállalatot, illetve szövetkezetét, köztük a Gödöllő és vidéke ÁFÉSZ-t. Tizenhat vállalatnak ítélte oda a kiváló címet, harminchárom ÁFÉSZ kapta meg a Kiváló szövetkezet kitüntetést, közöttük a Szobi ÁFÉSZ és a Monorvidélci ÁFÉSZ. A Kiskunlacháza és vidéke Takarékszövetkezet az év Kiváló ía- karékszövetkezete kitüntetést kapta, s elnyerte a Pénzügymi-” nisztériúm és a KPVDSZ vándorserlegét. A tavalyi eredményes munka elismeréseként a kulturális miniszter, az illetékes szakszervezetekkel egyetértésben a Kiváló vállalat kitüntető címet adományozta nyolc vállalatnak, hatnak pedig miniszteri Dicsérő oklevelet. Fej’ődő szolgáltatóhálózat Sokszor halljuk a panaszt, hogy a szolgáltatások fejlesztése — különösen vidéken' — nem követi a települések fejlődését. Sok helyen talán jogos a panasz, de a váci járásban aligha, a Dunakanyar Vegyesipari Szövetkezet ugyanis 102 szol. gáltató részleget működtet. A szövetkezet szerdán délelőtt tartotta ünnepi küldöttértekezletét, ahol átvették a könnyűipar kiváló szövetkezete kitüntető oklevelet. Az eseményen jelen volt Spielenberg László, a járási pártbizottság titkára, dr. Nagymarosi Mihály né, az OKISZ titkára, Boros Gyuláné dr. Márton Mária a Pest megyei KISZÖV elnöke. Ifj. Bányavári Péterné, a szövetkezet elnöke beszámolójában elmondta, hogy tavaly tovább fejlesztették szolgáltató ágazatukat, ezt bizonyítja a 9 millió 300 ezer forintos bevétel, amelyet a cipőjavítás, a fodrászat, a szabóság, az üvegezési munka, az olaj- és gázszállítás eredményezett. Akad szolgáltatótevékenység, amely nem is hoz nyereséget, de több tízezer ember gondjainak megoldását segíti. A színvonal emelkedését mutatja, hogy 102 üzletükből 48-at teljesen felújítottak, kicserélték, a berendemás egységekben korszerűsítették zést. Minderre az ad lehetőséget, hogy gazdaságosan, hasznosan működnek ipari részlegeik. Sződligeten speciális transzformátorokat, váci cipőüzemükben évente 30 ezer pár férfilábbelit gyártanak. A szolgáltató és termelőágazat árbevétele tavaly csaknem hatvanmillió forint volt. A munka számottevően javuló hatékonyságának köszönhető, hogy viszonylag magas nyereséget fizettek dokjozóiknak, s a keresetek is jelentősen emelkedtek. A szövetkezet — mint az elnök a továbbiakban elmondta — újabb szolgáltató egységeket épít Vácott, Dunakeszin és a járás több községében. A beszámoló után dr. Nagymarosi Mihály né adta át a kiváló címet dokumentáló oklevelet. Szabó Sándomé és Vidro László, munkájuk elismeréséül a Könnyűipar kiváló dolgozója kitüntetést, kilencen kiváló dolgozó kitüntetést, többen pénzjutalmat vehettek át. A híradástechnika élvonalában A VASADI PÉLDA Több tej, hús a háztájiból Mindössze kétezer lelkes kisközség Vasad, a háztáji állattenyésztés fejlesztésében mégis példaként emlegethetjük. Piróth Sándor állattenyésztési ágazatvezetőtől megtudtuk, hogy tavaly 220 kocát tar. tottak a községben, melyből 59-et a szakszövetkezet helyezett ki a gazdákhoz, s a Kör- nyei Állami Gazdasággal kötött szerződésük értelmében ezer hízót értékesítettek a szövetkezet közvetítésével. Az idén tovább folytatják a kocakihelyezést, s 1500 hízót várnak a háztájiból. Eddig 800-ra kötöttek szerződést. Az év végén 108 tehenet fejtek Vasadon és 192 növendék-, valamint hízómarhát tartottak. Tavaly 80 hízott bikát értékesítettek, az idén már 6zázra kötöttek szerződést. A tejipari vállalat 339 ezer liter tejet vásárolt fel tőlük. A szakszövetkezetnek sa j át takarmánykeverő telepe van, innét látják el a háztáji állományt jó minőségű tápkeverékkel. Ezenkívül két legelő is várja a háztáji jószágot. Az egyiken a teheneket, a másikon a növendékállatokat tartják. Harminckét hold lucernát telepítettek kizárólag a háztáji állatok takarniányellátására. Két évvel ezelőtt — ugyan csak a környeiekkel együttműködve — belevágtak a nyúltenyésztésbe is. Itt is gondot okozott a beruházás, hiszen a tervezett nyúltelep mintegy 4 millió forintba került volna. Ügy oldották meg a gondot, hogy több mint 120 kistermelőnek adták ki a 2300 új-zélandi anyanyulat és a gödöllői Kisállattenyésztő Kutató Intézettől kapott bakokat. A szövetkezet csak hizlalással foglalkozik. Tavaly márciusban készült el az első épület, melyet egy régi szerfás marhaistállóból alakítottak át. Augusztusra elkészült a saját elképzeléseik szerint berendezett másik épület is. A két istálló ketreceiben összesen 7 ezer süldőnyúl fér el egyszerre. Jól járt a szövetkezet: azzal, hogy a tenyésztőmunkát a háztájira osztották, több mint 3 millió forintot megtakarítottak. Jól járnak a háztáji termelők is: anyaállatonként mintegy 500 forint tiszta hasznot hoz nekik a nyulászkodás évente. S tegyük hozzá, hogy jól járt a népgazdaság is, mert tavaly 18 ezer 230—250 dekás nyulat vittek el innét elsősorban exportra. Az idén továbbfejlesztik ezt az ágazatot is. Újabb nyúlistál- ló építésével és másodikban emeletes ketrecek alkalmazásával 7 ezerről 14 ezerre bővítik a férőhelyet, s az idén már 37 ezer hízott nyulat adnak át a kör- nyeieknek. Piróth Sándor ágazatvezető még egy fontos dologra felhívta a figyelmet. Sertéssel és marhával általában azok foglalkoznak, akik korábban is ezt tették, s többnyire a mezőgazdaságban dolgoznak. A nyu- lakkal aránylag kevesebb gond van, tenyésztésükre vállalkoztak a bejáró és a helyben dolgozó ipari munkások is. T. Ágoston László A Nagymarosi Műszeripari Szövetkezet hosszú évek óta a megye legjobb ipari szövetkezetei közé tartozik. Nemcsak termékeik kiválóak, hanem példás az a közösség is, amelyik a megalakulás óta eltelt 26 év alatt kovácsolódott össze. Tavalyi teljesítményük alapján most először sikerült elnyerniük o KGM és az OKISZ által adományozott kiváló szövetkezet kitüntetést is. Ünnepi küldöttértekezletüket tegnap délután Szobon tartották a művelődési házban. (Egyik részlegük ebben a nagyközségben működik.) Az eseményen jelen volt Spielenberg László, a váci járási pártbizottság titkára és Borosáé dr. Márton Mária, a Pest megyei KISZÖV elnöke. A művelődési központ női karának műsora után Kelemen István, a szövetkezet elnöke munkájukról, eredményeikről tartott tájékoztatót. Tavaly több mint 55 millió forint volt a szövetkezet termelési értéke, az általuk készített híradástechnikai műszerek a hazai és külföldi piacokon is keresettek. A szövetkezet dolgozói, a szocialista brigádok vállalták — mint azt az ünnepségen bejelentették —, hogy a most folyó rekonstrukciót termeléskiesés nélkül fejezik be az idén. Ezzel a vállalással csatlakoznak a csepeli Vas- és Fémművek munkásainak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indított munkaverseny-mozgalmához. Az elnök elmondta: továbbra is mecénásai lesznek az egyre ismertebb * nagymarosi szövetkezeti férfikórusnak, támogatják a tömegsportot, s minden segítséget megadnak a továbbtanulóknak. Az ünnepségen köszönetét mondott a szövetkezet településfejlesztő támogatásáért Volentér Tibor, a nagymarosi és Himmer Lőrinc a Szob nagyközségi tanács elnöke is. A nagymarosi szövetkezet dolgozói közül eredményes munkájáért Valentin József a KGM kiváló dolgozója kitüntetést kapta, tizenegyen pedig a szövetkezet kiváló dolgozója kitüntetést vehették át. ★ A két kiváló szövetkezet ünnepi küldöttértekezletén Cser- venka Ferencnének, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a Pest megyei párt- bizottság első titkárának köszöntő levelét Herczenik Gyula, a megyei pártbizottság munkatársa olvasta föl. Cs. A. Pártvezetők látogatásai Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese szerdán ellátogatott az Írószövetségbe. Részt vett a látogatáson Király Andrásné, a budapesti pártbizottság titkára és Fehér István, a VI. kerületi pártbizottság titkára. Aczél György az Írószövetség választmányának kibővített ülésén Dobozy Imrének, az Írószövetség elnökének megnyitó szavai után tájékoztatást adott időszerű politikai és ideológiai kérdésekről. ★ Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Száva Sándor, a nyúlhizlaló telep egyik dolgozója és egyben felvásárlója az állatokat eteti, Bozsán Péter felvétele Tanácsának főtitkára kedden kétnapos látogatásra Szolnok megyébe érkezett. A megyei pártbizottság székházában tájékoztatták a megye politikai, gazdasági, társadalmi helyzetéről, majd a Tiszamenti Vegyiműveket kereste fel. Az üzemlátogatás után szocialista brigádvezetőkkel találkozott és folytatott eszmecserét. Szerdán, a látogatás második napján, Sarlós István Karcagra utazott, s a Május 1. Termelőszövetkezetet tekintette meg. Délután a Nagykunság régiségeit, néprajzi kincseit őrző Györffy István Nagykun Múzeumába, majd a Nép- művészeti és Agyagipari Szövetkezetbe vitt a vendég útja. A kétnapos látogatás befejezé. seként Sarlós István a városi tanács nagytermében rendezett értekezleten előadást tartott az időszerű politikai kérdésekről. KOZELET Keserű Jánosné könnyűipari miniszter vezetésével a Japánban tartózkodó magyar küldöttség szerdán a tokiói nemzetközi vásáron részt vett a magyar nap eseményein. Dr. Romany Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Hasszán Belkhodzsa tunéziai földművelési miniszter meghívására, szerdán hivatalos látogatásra Tuniszba érkezett. Kekoura Camara, a Guineái Köztársaság egészségügyi minisztere által vezetett guineai egészségügyi küldöttség szerdán elutazott Budapestről. * < k k E sztendőnként ezerötszáz, ezernatszáz úgynevezett fővállalkozói létesítményt adnak át a megyében az építőipari szervezetek. Ezek egyenkénti átlagos költsége kétmillió forint, ami úgy értendő, hogy van közöttük csekély értékű, s százmillió forintot fölemésztő. A leírtakból logikusan következnék, a kisebb munkákkal birkózzanak meg a szerényebb építőipari szervezetek, a nagy feladatokkal meg a jól fölkészült minisztériumi vállalatok. A logika diktátuma a gyakorlatban közvetlenül érvényesül, s nem azért, mert hiányzik az akarat rá, hanem mert az érvényesítésnek feltételei vannak. Egyebek között az építőipari szervezetek területi elhelyezkedése, technikai fölké- , szültsége ßzab határt annak, hol, mit, kire lehet bízni, ha persze — vállalkozik rá. A főváros és Borsod megye után Pest megyében a legnagyobb az építőipari foglalkoztatottak száma — több mint 22 ezer fő —, s az építőipari termelés értékét nézve is ugyanez a sorrend. Ami tehát az ösz- szefoglaló adatot illeti, különösebb gondra nem bukkanhatunk. Akár érthetetlennek is tűnhetnének így azok a viták, amelyek időről időre beruházók és kivitelezők között forrósítják a légkört, s amelyek legtöbbször késedelmes átadásban, a költségek túllépésében öltenek megfogható formát. A megyében olyan nagy arányú az építkezés, hogyha csupán egy, egyetlen százalékkal lépik is túl az előre számított költségeket, az nem kevesebb, mint — negyvenmillió forint! Márpedig ennyi pénz igencsak nyomós indok a töprengéshez, vajon valóban elkerülhetetlen-e mindez, ami építők és építtetők viszonyát zavarja, munkáját nehezíti, kiadásait növeli? S ok tapasztalattal rendelkező testület, az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága érdekes eszmecserét folytatott — februárban lezajlott ülésén — az előbb vázolt kérdésről. A szót kérő képviselők, s nem kevésbé az őket tájékoztató szakemberek egyetértettek abban, hogy meglehetősen szövevényes, s ezért nehezen áttekinthető a beruházó, a tervező és a kivitelező kapcsolata, érdekeik egyezősége vagy különbözősége. A megyében az építési munkák 85 százalékát az állami építőipari vállalatok javára számolhatjuk el, azaz — elvben — jól fölkészült szervezetek teljesítményeként. Az elméleti feltételezés azonban a gyakorlatban nem állja meg a helyét, legalábbis nem minden esetben. Igazán nagy és ún. vertikális felépítésű kivitelező vállalata a megyének nincsen. Emiatt a legfontosabb beruházásoknál is különféle cégek — s eltérő szervezettségű, technikai felszereltségű cégek — népes csoportját kell felvonultatni, s régi igazság, minél többen forgolódnak egy
