Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-02 / 78. szám
Kiállítás az NDK-ban Az NDK-beli Suhl megyében, —i testvénmegyénkben — állítják ki április 14-e és 20-a között a Galga völgye népművészeinek legszebb alkotásait. Vankóné Dudás Juli, Marton Pálné, Lapu Istvánná, Kovács Lászlóné, Péli Ferencné, Rei- mayer József, Svella Ferenc, s mások festményeit, faragásait, hímzéseit már láthatta a járás közönsége a hévízgyörki kiállításon. áti& w Részlet a kiállított tárgyakból. Vankóné Dudás Juli festménye: vőlegényt a menyasszonyhoz. Nem engedik be a Barcza Zsolt felvételei A Pl IV. ÉVFOLYAM, 78. SZÁM MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA 1977. ÁPRILIS 2., SZOMBAT 1 Gyors o lkaimezkod ássa! Jel zárja az első negyedévet az Árammérőgyár Tizenkétezer kapcsolóóra exportra feladatuk. Ezt azonban, lévén új üzem, egyelőre nem tudta zökkenőmentesen teljesíteni. Ezért Március végét írjuk, elérkezett az élső negyedév vége. Az üzemekben, vállalatoknál ösz- szegzik az elmúlt három hónap eredményeit. Hogyan teljesítették a terveket — erről kérdeztük Novák Jánost, a Ganz Műszer-művek gödöllői Áram- mérőgyára termelési főosztályának vezetőjét. — Első negyedévi tervünket hiány nélkül teljesítjük. A Ganz Művek, s így a mi gyárunk is ütemesen termel, a negyedévi, havi bontásnak megfelelően. Az ilyen tervezés és termelés nem tűri a munka felhalmozódását, a kihagyásokat. Ha a tavalyi hasonló időszakra tekintünk, szembetűnik, hogy az idén jobban tartottuk a tempót: 1976 első negyedévében a munka dandárja az utolsó hónapra maradt, sok túlórát kellett felhasználni. Az idén eleve jó alapról indultunk, s általában tervszerűen termeltünk. — Egyáltalán nem akadt gond, nehézség? — Ezt nem mondhatjuk. Nem mindig elég, s nem mindig megfelelő a nyersanyag, a dolgozói létszám is lehetne nagyobb. A legfőbb gondunk az volt, hogy a bakelitműhely elkerült tőlünk, Pécs mellé, Vajszlóra. A hőre keményedő ágazat megfelelő ellátása az ő Sakkozók a hévízgyörki művelődési házban ,Fájhat a szél, esliet a hó — akkor is jövök’ Nem tudom, hány olyan művelődési ház van a járásban, amelyik sakkcsapatot tart fenn, olyat, amelynek tagjai a házi versenyek mellett rendszeresen indulnak megyei versenyeken is. A hévízgyörki November 7. Művelődési Ház emeleti klubja minden pénteken sakkozókkal népesül be. — Kora este jövünk és,gyakran előfordul, hogy csak éjfél körül távozunk — mondja Szabó Lajos, a sakkszakkör tagja. Jolii) körülmények közölt A sakkozók vezetője Szabó József, ő szervezi és összetartja a húsztagú társaságot, gyakorol a versenyzőkkel, úja/bb és újabb nyitásokat, lépéseket tanulnak. Kezében szakkönyv, hóna alatt sakktábla. Mindig így látni őt a művelődési házban. — Egy éve, hogy a művelődési ház a patrónusunk és működtetőnk. Évekig az italboltban és a presszóban jöttünk össze. Az átláthatatlan füstben, a fülsértő zajban nem ment sem a felkészülés, sem a játék. Az ideérkező vendégeket se tudtuk méltóan fogadni, a bajnoki küzdelmeken. A művelődési ház nyitotta előttünk szélesre az ajtót. Fer- csik István hívott bennünket: gyertek, van hely a számotokra. Tulajdonképpen most őa szakkörvezetőnk, ügyintézőnk, adminisztrátorunk, olyan mindenesünk, aki biztosi tin a nyugodt, kultúrált körülményeket a felkészüléshez és a versenyzéshez egyaránt. Ha kell fűt. ha kell takarít, s ha szükséges, autót szerez, hogy a távolahbi versenyekre utazhassunk. — Nagyon szeretünk sakkozná — szólal meg Maródi András —, minket ez a sport hozott össze. Azelőtt, amíg az italboltban meg a presszóban taiálkozgattunk, sokszor haragudott a feleségem. A művelődési ház egészen más! Ide minidig magammal hozom a kislányomat is, aki tízéves. Vannak társai is. A kora esti órákban több általános iskolás is velünk sakkozik. A legtehetségesebb közöttük Tóth Laci, ő még sokra viheti. A felnőttek között Sápi Zoltán a legfiatalabb. — Legényként fogadtak be. a csapatba. Később megnősültem és Bagra kerültem. Onnét járok át minden pénteken a társaimhoz. Tőlem eshet a hó, fújhat a szél, lehet tél, vagy nyár, jövök. Szftj) intézmény, jó versenyzőkkel Ilyen lelkesek Bakos Tibor, ifj. Bélész Ferenc, az ifjabb és az idősebb Tüske, és a többiek is, akik megszerették ezt a szép snortot. — Rengeteg élményt adnak nekünk a versenyek — veszi át a szót Szabó József. — Az idelátogatók általában irigyelnek bennünket a szép környezetért. a felkészülésünket segítő lehetőségekért. Legutóbb a váci sakkozókat láttuk vendégül. A versenv előtt bemutattuk nekik a művelődési házat. Hite'lenkedve mondogatták: Nem igaz. hogy egy ilyen kis falunak ilyen szép művelődési háza legyen Amikor aztán a versenyen 6 5:55 aránvban gvőztünk kiegészítették a mesállapftá- ■rnkat: az sem igaz- hogv egy "ven kis ?aUmak ilyen jó sakkozói lesvenek. A műyelődési ház nem kötött rossz üzletet, • amikor befogadta, otthonhoz segítette a sakkozókat!,. Nem a sakkszak- kör tagjai által befizetett navi tízforintos tagsági díjat nyerte meg az intézmény, hanem egy újabb emberi közösségnek • tette lehetővé, hogy falai között hasznosan töltsék el a szabad idejüket. A safokszakkörbe igyekvők a könyvtár ajtaja előtt mennem el, benyitnak hát a könyvtarba is. A sakkelmélettel foglalkozó könyvek mellett ked- vükrevaló szépirodalom is a kezükbe akad, s azt is kikölcsönzik. Nemcsak a sport érdekli őket... Látják a művelődési ház kifüggesztett programját. Gazdag a kínálat. Választhatna« és választanak is. így lett Szabó Lajos a nyugdí j as ki uo egyiik szervezője és agitátora, így váltak szinte valameny- nyien a különböző rendezvények rendszeres látogatóivá. Maródi András például a barkácsszaikkör tagjaként készít a művelődési háznak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszte1etére intarziaképet Leninről. Az ünnepi készülődés jegyében szeretnének, szovjet sakkozókat is vendégül látni. Titkos vágyuk, hogy meghívnak egy magyar nagymestert. akivel szimultánt játsz hatnának. Olyan tervek ezek. amelyeknek megvalósítását a művelődési ház anyagilag is segíti. És a sakkozók hálásak ezárt a segítségért. Nem múlik el hét. hogy ne kopognának az intézmény vezetőinél' Segíteni szeretnénk, mit tehetünk? — Készítik mr." a v! rágágy díszes kerítését' Fik át kellett programozni a termelés egy részét, így az export és a belföldi árualap arányai a tervezetthez képest eltolódtak az export előnyére. Milyen termékeket érintett a változás? — Húszezer ötszáz darab kapcsolóórát gyártottunk, ebből hétezer a belföldi, a többi a külföldi, főként a jugoszláv piacra megy. A Szovjetunió ebben az évben kétezer darabot vár tőlünk, a felét már elkészítettük. A kisebb belföldi szállítás miatt némi feszültség várható, de a második negyedévben ezt fel tudjuk oldani. A kitűnő exporttermelés pedig minden reményt megad, hogy az idei dollárbevételi tervet teljesítsük. — Nyolcvanhétezer egyfázisú fogyasztásmérőt gyártottunk le, hatezerrel többet, mint amennyit terveztünk. Ezzel belföldi megrendelőink is elégedettek lehetnek, hiszen negyvenötezer he- helyett ötevennyolcezret szállíthattunk. Háromfázisú mérőből harminckilencezer darabot állítottunk elő. — Milyen tanulságokkal szolgált az elmúlt három hónap? — Jobban kell összpontosítanunk alkatrészgyártási kötelezettségeinkre. A következő negyedév legfontosabb feladata, hogy testvérgyárainkat megfelelően lássuk el. A negyedévi száztizenhatmillió forintos termelési tervünket egymillió forinttal túltejlesítjük, A jó eredményt a gyors alkalmazkodásnak köszönhetjük. (g.) Néptáncosok, népi együttesek Úttörő kulturális szemle Táncház, guggós csárdással A gödöllői járási úttörőelnökség kulturális szakbizottsága az 1977. évi úttörő kulturális szemle — járási úttörő néptánc- és népiegyütteseinek szakági bemutatóját — április 3-án 9 órai kezdettel a hévízgyörki November 21. művelődési házban rendezi meg. Tizenhat úttörő és kisdobos együttes jelentkezett, hogy bemutassák társaiknak és a közönségnek tudásukat, megszerezzék az arany, ezüst, vagy bronz fokozatú minősítést, amelyek alapján átvehetik a ba g - h évízgy örk i t ermel őszövetkezet és a Mezőgép különülj ait. Az előjelekből arra lehet következtetni, hogy a hévízgyörkiek jó házigazdaként készülnek az eseményre. Az úttörő- csapat a tantestülettel együtt készül a csoportok fogadására. Az asszonykórus is találkozik a fellépő együttesek tagjaival. A közel háromszáz kisdobos és úttörő megvendégeléséről a szülői munkaközösség tagjai gondoskodnak. Amíg a zsűri a csoportok munkáját értékeli, s vezetőivel megbeszéli az elkövetkezendő időszak feladatait, addig a művelődési ház nagyterme táncházzá alakul át, ahol a vendégek a helyi úttörőkkel együtt rophatják a táncot, megtanulhatják a híres Galga- menti guggós csárdást.. ■ • P. -Mi SPORT -+- SPORT + SPORT SPORT A városi febáatfuíási lóverseny eredményei Fiúk: I. korcsoport: I. Hegedűs Ferenc, Légszesz utcai iskola 83, 2. Dóka Csaba, Petőfi általános iskola 81, 3. Héja János, Imre utcai iskola 76 kör. Csapatban: 1. Petőfi Sándor általános iskola 199, 2. Imre utcai általános iskola 198, 3. Légszesz utcai általános iskola 194 kör. II. korcsoport: 1. Farkas László, Petőfi Sándor általános iskola 76, 2. Pit- lik László, Damjanich általános iskola 73, 3. Kolozs Csaba, Damjanich általános iskola 73 kör. Csapatban: 1. Imre utcai általános iskola 197, 2. Damjanich általános iskola 195, 3. Petőfi Sándor általános iskola 189 kör. Lányok. I. korcsoportban: I. Zebegnyei Mária, Lésszesz utcai általános iskola 69, 2. Harsányt Mária. Légszesz .utcai általános iskola 62, 3. Nagy Gabriella. Légszesz utcai iskola 69 kör. Csapatban: 1. Légszesz utcai általános iskola 155, 2. Imre utcai általános iskola 144, 3. Petőfi Sándor általános iskola 93 kör. II. korcsoport: t. Lengyel Júlia. Damjanich általános iskola 73, 2. Huszár Éva Petőfi Sándor általános iskola 66, 3. Schneider Ilona, Damjanich általános iskola 54 kör. Csapatban: 1. Damjanich általános iskola 188, 2. Petőfi Sándor általános iskola 136, 3. Légszesz utcai általános iskola 82 kör. A felszabadulási kupát a Petőfi Sándor általános iskola csapata nyerte. A gaigamácsai Téli Kupéban Első a mezőgazdászok csapata Befejeződött a gaigamácsai összefogás Tsz SE téli kupa sakk és asztalitenisz tömegsport csapatversenye. Sakkban a Kultúr Sportklub lett az első, asztaliteniszben a termelő- szövetkezet Agronómia csapata végzett az első helyen, összesítésben is az utóbbiak vitték el a pálmát, s így a Kecskés Szabolcs, Bornemissza Károly, Kovács Béla és Máté Károly összetételű gárda őrizheti egv. évig a téli tömegsnort kupa díszes vándorserlegét. Szomlali jelzet Sémák Melyik munka milyen embert kíván? S melyik ember milyen munkát? De kérdezhetünk így is: mire alkalmas ez vagy az az ember? Ki ez az ember? Ki kicsoda? Naponta, óránként újra kérdezünk; rokonainkra, barátainkra, ismerőseinkre, ismeretlenekre. S megbeszéljük egymás között egymást. De hogyan! Sémáink percrekészek. Dobálózunk velük. Jelienr- zéshez ráncigáljuk elő közhelytárunkból előítéleteinket, típusainkat. Atlé- tikus, piknikus, szangvi- nikus — mondjuk,- pedig jóllehet mindössze annyit tudunk róluk, hogy az allé- tikus többnyire a női szívek bálványa, szemben a másik kettővel — ha igaz. Pedig konokul befejez- heteilen örökségünk van. A közhasználatúakat is póto landó, egyre törjük a fe jünketí mi lenne alkalma sabb szó, kifejezés a valóság, a magunk megfelelte tésére. Miként ezt már pir kadó eszmélettel barlangi ősünk is megtette, bölénye két, antilopcsordát pingál va fáklyakoromtól elfeke tülö odúfalaira. Meg-meg- újuló hittel bizonygatva magának, hogy amit lerajzol, le is győzi. S ugyanígy voltunk a néven nevezéssel is. ^ Keressük a nevünket mi is egyre-másra. A lényeget takargató s roppant figyelmünk ellenére elménkben újra és újra kibogozhatat- lanná kuszálódó jelenségek között botladozva. Heuré- kát kiáltva egy-egy helyesnek vélt felfedezésünk után, s izzadt tenyerünket egymáshoz szorítva számtalanszor elcsüggedve: ismét eltévesztettük, ez a név sem illik ránk, ez sem mond rólunk többet, ezzel sem mutathatunk büszkén önmagunkra: íme én vagyok, íme mi vagyunk! Ám e csüggedésben is tudnunk kell, hogy gondolatban s tettben apránként mégis újraalkotjuk a világot, S a bökkenő mégis az, hogy nem tudjuk. A botladozó álma, hogy úgy mehessen egyenesen, ahogy elképzelte, s ahogy erejéből sosem télik. Kevéske idejét tehát, amit nem bukdácsolással tölt, azonmód igazolásra, önigazolásra használ ja. Észre sem veszi és végérvényes egyöntetűségeket, egyértelmű kapaszkodókat gyárt: szolgáljanak mankóul, ha újfent nekilódult — jóllehet, folyvást e mankókban botlik el. Négykézláb kutatni minden átlépett buckát, kikerült halmot., átugrott gödröt, gyötrelmesebb volna ugyan, de neveink önmagunkhoz hamarabb válnának hasonlatossá. Eligazodásunkat nem éles kontrasztú, kemény, s mégis csalóka tükrök, ha- 'c-m lágy, hajlékony, nem igazoló, hanem igazító gaz- r zsc *ij fényszöttesek vezérelnék. S legtöbbször mégis mi teszünk? A típusdobozok kulcsát előkotorjuk zsebünkből, a zárba illesztve felnyitjuk a skatulyák poros tetejét, és tüzes bélyegeinket rásütjüt. az itéltetsttre. Ezzel kész Mint ahogy a kérdésekre is felelünk: melyik munka milyen embert kíván? A bánya erőset, az aranyról vesség ügyeset, a tanítóság plebejus érzelműt, a közművelés lelkeset, az írás jó tollút, a mozgalom elkötelezettet, és így tovább mígnem elfogy a szakmák sora, s elfogynak a csonka tulajdonságok is. Ugyanígy válaszolunk a többi kérdésre is. Meg mondjuk feketén-fehéren én ilyen vagyok, te olyan vagy, ö olyan. S ha kidé rül, hogy az egész nem igaz, felhúzzuk a vállunkat is ennyit mondunk: tévedni emberi dolog. Aztán rögi'est helyesbítünk az előzőek szerint. S igazán csfik tévedéseinkben vagyunk ironikusak és türelmesek, holott inkább véleményalkotásunkban kellene ilyennek lennünk. Gáti Zoltán ( ( *
