Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-23 / 94. szám

Leninre emléltczve Koszorúzás a Felvonulási téren-Elismerések kiválópártpropagandistáknak Vlagyimir Iljics Lenin születésének 107. évfordulója alkalmából pénteken délelőtt koszorúzási ünnepség volt Budapesten, a szovjet állam megalapítójának, a nemzet­közi munkásmozgalom kiemelkedő személyiségének szob­ránál, a Felvonulási téren. A szovjet és a magyar himnusz hangjai után az MSZMP Központi Bizottsága és a budapesti pártbizott­ság nevében Lakos Sándor, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a KB Társadalomtudományi Intézeté- nek"igazgatója és Gémyi Kálmán, a budapesti pártbi­zottság titkára koszorúztak. A Minisztertanács koszorú­ját dr. Polinszky Károly oktatási és dr. Simon Pál nehéz­ipari miniszter helyezte el. Megkoszorúzták a szobrot a Szovjetunió budapesti nagykövetsége, a SZOT, a KISZ KB és az MSZBT orszá­gos elnöksége képviselői is. Győri Imre beszéde Az évforduló alkalmából pénteken az MSZMP Központi Bizottságának székházában ki­tüntetéseket adtak át a lenini eszmék terjesztésében kiemel­kedő eredményt elért párt­propagandistáknak. Az ünnepségen — amelyen részt vettek a budapesti és a megyei pártbizottságok ideoló­giai titkárai, a központi párt­intézmények vezetői — Győri Jihre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Rámutatott: a szovjet állam megalapítója korunk új típusú forradalmi politikusa volt, aki a gyakorlatban mutatta meg, hogyan kell a marxista politi­kát és ideológiát terjeszteni., A marxi-lenini elmélet és po­litika érvényesülése hazánk szocialista fejlődésének is leg­fontosabb biztosítéka. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Lenin tanításainak szellemé­ben kovácsolta ki és folytatja egész népünk támogatását él­vező politikáját. Pártunk törté­nelmi tapasztalata, hogy minél következetesebben érvényesül a leninizmus, annál sikeresebb a szocializmus építése, erősebb a párt és a tömegek kapcsolata, a nép szocialista összefogása, annál hatékonyabb _ gazdasági és kulturális építőmunkánk, eszmei harcunk. Leninizmus érvényesülése pártunk politikájában minde­nekelőtt a kommunizmus, a szocializmus általános és alap­vető céljainak, valamint a nemzeti fejlődés sajátosságai, mák összehangolását, együttes alkalmazását, figyelembe véte­lét jelenti. Pártunk tapasztala­tai minden tekintetben alátá­masztják Lenin ezen alapvető tanításának, marxista—leninis­ta politikánk alapállását meg­határozó felfogásának mélysé­gesen igaz voltát. A gyakorlat tanulságai és a kommunisták­nál elengedhetetlen elméleti- politikai tisztánlátás alapján meggyőződéssel mondhatjuk: a marxista—leninista pártnak minden helyzetben képesnek kell lennie arra, hogy egyez­tesse az általános és alapvető célokat, a nemzetközi osztály- érdeket, az osztályok és pártok kapcsolatainak sajátosságaival, a nemzeti fejlődés objektív fel- tételeiből és menetéből adódó konkrét körülményekkel. Ezért lehet bizonyos abban, hogy az alapvető, a lényeges és a fő dologban mutatkozó egység nem szenved sérelmet, hanem éppen így valósul meg — a részletek sokfélesége, a helyi sajátosságok, az ügy megköze­lítési módozatainak változatos, sága révén. A fejlett szocialista társada­lom építésének időszakában — mondotta ezután a KB-titkár — a pártnak a gazdasági építő­munka irányításával és szerve­zésével azonos rangú feladata, hogy formálja a dolgozók leg­szélesebb tömegeinek szemlé­letét, gondolkodását, a marxiz. mus—leninizmus szellemében növelje szocialista tudatosságu­kat, erősítse cselekvési készsé­güket, fejlessze szocialista élet­módjukat. Mindez azt követe­li a párttól, hogy eszmei, poli_ tikai és cselekvési egységét a változó körülmények között is szilárdan fenntartsa, magasabb szinten megújítsa. A párt tagjainak kötelessé­ge, hogy fejlesszék marxista— leninista elméleti műveltségü­ket, politikai felkészültségüket. Győri Imre a továbbiakban szólt arról, hogy a marxista- leninista műveltség fejlesztésé­ben kulcsszerepük van a pro­pagandistáknak. Példaadásuk, elkötelezettségük, meggyőző fellépésük nagy hatással van a párt tagságára, s ez a hatás társadalmunkra is kisugárzik. A propagandisták további tevékenységének fő irányát a Központi Bizottság múlt év október 26-i határozatának alapgondolata szabja meg: a szellemi energiákat és az anyagi eszközöket a propa­ganda minőségi színvonalának emelésére kell koncentrálni. A magasabb minőség követel­ménye a propagandamunká­ban mindenekelőtt azt jelenti, hogy a tartós hatásokra, az eszmei nevelés elmélyítésére kell törekednünk, amit csak szívós, türelmes munkával ér­hetünk el. Tudnunk kell, hogy elsősorban az emberek meg­nyeréséért, meggyőződéséért harcolunk. S az igazi meggyő­zés fő eszköze — az emberek saját tapasztalatai mellett — eszméink tartalmas, igényes, érvelő kifejezése. Ennek fel­tétele a propagandisták fel- készültsége, eszmei-politikai készenléte a felvilágosításra, a szemléletformálásra, a szo­cialista világnézet állandó erő­sítésére, vagyis az eszmei ne­velés dinamikusan változó szükségleteinek állandó ki­elégítésére. Mindez sokirányú munkát jelent, de elsősorban azt kö­veteli, hogy méginkább ki­bontakoztassuk a propaganda eleven mozgalmi jellegét, po­litizáló légkörét, életközelségét — hangoztatta a Központi Bi­zottság titkára. Akikor meg­győző erejű a propaganda, ha a propagandista saját képes­ségei és energiája legjavát ad­va törekszik a közösségben rejlő képességek és energiák mozgósítására is. A párt egész tevékenységé­ben szilárdan támaszkodik a propagandisták munkájára — folytatta. — Propagandánk helyes úton jár, eddig is nagy eredményeket ért el, amiért a Központi Bizottság személy szerint minden propagandistá­nak köszönetét fejezi ki. Pár­tunk a jövőben is számít szín­vonalas, elméletileg igényes, módszeres, hatásos eszmei-ne­velő munkájukra. Joggal bíz­hatunk abban, hogy a propa­gandisták kipróbált, felkészült gárdája céltudatosan és sike­resen fog munkálkodni a párt- propaganda minőségi fejlesz­tésén. ■ A *T * C V: 1 >­\SZMP P EST ME GYEI B IZOT.TSAGA * "v-*: ¥­ES A MEGYEI 1 ’ANACS LAPJA Pest megye hat kitüntetettje Ezt követően Győri Imre állami kitüntetéseket és a Központi Bizottság által újon­nan alapított Lenin-emlékpla- keiteket adott át. Pest megyéből dr. Remenár Géza, az érdi Vörösmarty gim­názium igazgatóhelyettese, a Munka Érdemrend bronz fo­kozatát kapta. A Központi Bi­zottság Lenin-emlékplakettjét öten vették át: Gera János, a ceglédi Április 4 közgazdasági szakközépiskola tanára, Király Ernő, az abonyi József Attila PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXI. ÉVFOLYAM, 94. SZÁM Ara 80 fillér 1977. ÁPRILIS 23., SZOMBAT Kiválók A siker szülője: a műn ka verseny • • r * Ünnepség a gödöllői Árammérőgyárban és a Pest megyei Kéményseprő, Cserépkályhaépítő és Gázszerelő Vállalatnál A kimagasló munka, az eredményes gazdálkodás el­ismeréséül pénteken két Pest megyei vállalat dolgozói vehették át a Kiváló Vállalat kitüntetést. Erről számol­nak be tudósítóink. A műszeripar élvonalában Emlékezetes ünnepség szín­helye volt tegnap az áram- mérőgyár i ebédlőterme. Gö­döllő város politikai és társa­dalmi életének képviselői, a város üzemi és hivatali veze­tőinek részvételével az ÁMGY kollektívája az étüzem és a szocialista munka gyára cím elnyerését ünnepelte meg. Mi kell ahhoz, hogy egy olyan dinamikusan fejlődő nagyvállalatnál, mint a Ganz Műszer Művek, egy gyár kö­zössége az egész vállalati köz­vélemény egybehangzó ítélete szerint a legjobb minősítést kapja? Dr. Dunajszki András vezér- igazgató ünnepi beszéde sze­rint a gödöllőiek receptje ez volt: a korábbi években meg­kezdődött fejlődést felgyorsít­va 21 százalékkal növelték ter­melési értéküket, egymillió dollárral több devizához jut­tatták a népgazdaságot; gépeik és berendezéseik értékének negyven százalékát új, nagy termelékenységű típusokra cse­rélték ki. Mindehhez Szabó István gyárigiazgató hozzátette, hogy a termelésfelfutás' 94,5 százalé­kát a termelékenység fokozá­sával érték el, s közben 22 szá­zalékkal csökkentették a túl­óra-felhasználást. Noha a fejlődés érzékelteté­sére még a bizonyító számok T sz-szövefségi mérleg Cegléden Gyarapodó közös vagyon, növekvő termelési érték Tegnap délelőtt Cegléden a pártszékházban küldöttköz­gyűlést tartott a Dél-Pest me­gyei Termelőszövetkezetek Te­rületi Szövetsége. A tagszö- vetikezet küldötteit és a meg­hívott vendégeket Győré Sán­dor, a tsz-szövetség elnöke kö­szöntötte. A tagszövetkezetek tavalyi gazdálkodásáról és az idei ter­vekről szóló jelentést Vimola Károly, a tsz-szövetség titká­ra terjesztette a küldöttköz­gyűlés elé Pél-Pest megye kö­zös gazdaságaiban — az is­Párt- és állami vezetők látogatásai Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese csütörtökön és pénteken Bács-Kiskun megyébe látoga­tott. Kecskeméten a Tudo­mány és Technika Házában tartott értekezleten előadást tartott a népgazdaság soron le­vő feladatairól. Pénteken a kiskunhalasi járásban elsőként a kunfehértói borkősavüzemet kereste fel. Kiskunhalason megtekintette a már termelő új kötöttárugyárat, majd felke­reste a csipkeházat. Útban Kis- kunmajsára az állami gazda­ság szarvasmarhatelepét és szőlőskertjét nézte meg. Kis- kunmajsán a Dunántúli Kő- olajkutató és Feltáró Üzemmel, valamint a szakszövetkezettel ismerkedett. Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titká- I ra Szabolcs-Szatmár megyé- | ben tett kétnapos látogatást, j Nyíregyházán a megye életé­ről hallgatott meg tájékozta­tót, majd Záhonyban ismerke­dett a MÁV átrakókörzet te­vékenységével. Ezután felke­reste a tuzséri hűtőházat és a kisvárdai baromfifeldolgozót. Az esti órákban a kisvárdai Rákóczi Tsz vezetőivel folyta­tott beszélgetést. Pénteken Nyírbogátra utazott, ahol a futóhomok hasznosításával i kapcsolatos kísérletekről tájé­kozódott. A Csepel Művek nyírbátori üzemét kereste fel ezután, majd az esti órákban az itt rendezett pártaktíva- értekezleten az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről tartott előadást. mert időjárási gondok ellené­re — növekedett a közös va­gyon, a termelési érték és a személyes jövedelem. összességében a vártnál jobb eredmény született, és ezek jelentőségét jelzi, hogy a nö­vekedés az alaptevékenység­ből származott — állapítja meg a jelentés. A növénytermesztés továb­bi sikerei megkövetelik a tervszerű talajerőpótlást a jö­vőben is. A zöldségtermelés­ben erősíteni kell a szakoso­dást. A szőlőket az utóbbi öt évben fagyok károsítják, és ez megszabja a rekonstruk­ciós és telepítési körülménye­ket. A gyümölcstermesztésben előremutató kezdeményezés a dánszentmiklósi csonthéjas gyümölcstermelési együttmű­ködés, melynek hat gazdaság tagja. Az állattenyésztésben számottevő eredmény szüle­tett. A háztáji gazdálkodás bővülését jelzi, hogy 1975-höz képest tavaly 41 millió forint­tal növekedett a felvásárolt árumennyiség. Figyelemre méltó változás, hogy a munkaerőalap — mint az egész megyében — tíz szá­zalékkal csökkent, és mintegy félmillió munka­nappal kevesebbet hasz­náltaik fel a megnöveke­dett termeléshez. A gazdaságok termelési szer­kezetét tovább kell csiszolni. Az 1977-es tervek alapján a növénytermesztés hozamai 4,2 százalékkal haladják meg az 1975. évit. Az állattenyésztés­ben jelentős tenyészállatlét­szám-emelkedéssel számolnak. Tizenhárom százalékkal több tejet várnak, ez éves át­lagban 3360 literes tehe- nenkénti tej termelési átlagot jelent. A közös gazdaságok 5,2 százalékos árbevétel-növeke­dést, 5,5 százalék termelési- költség-emelkedést terveztek. A beszámolót vita követte, majd a küldöttközgyűlés tájé­koztató jelentést hallgatott meg a tavaly végzett revíziós munka tapasztalatairól, melyet Fábik Dezső, a rezivori iroda vezetője terjesztett elő. Megállapítása szerint a tsz- ekben javult a számviteli munka, a vagyonvédelem, de a bizonylati fegyelem még nem tökéletes. Békési Sándor, a megyei tanács osztályvezető­helyettese ezzel kapcsolatban arról szólt, hogy a szövetke­zeti vezetők a külső vizsgálat alapján megfelelő képet kap­nak a gazdaságokban folyó munka e területéről. Radnóti Huba, a TOT tanácsosa a TOT keretében nemrég megalakult ellenőrzési főosztály célkitű­zéseit ismertette. A küldöttközgyűlésen adták át a háztáji gazdaságok segí­tése érdekében tavaly indított verseny díjait is. Pénzjutal­mat és oklevelet kapott az el­ső öt helyezett — sorrendben — a kocséri Üj Élet, a törteli Dózsa, a ceglédi Magyar— Szovjet Barátság, a jászkara- jenői Árpád és az abonyi Ság- vári termelőszövetkezet. A szövetség hasonló versenyt hirdetett ez évre is. T. T. seregét lehetne felsorakoztatni, ennél fontosabb az eredmé­nyek létrejötte szempontjából az a jó közhangulat, amely a munkaverseny nagyszerű len­dületében mutatkozott meg. Az, hogy a műszeripari ága­zat legjobb vállalatai között tartják számon a Ganz Műszer Műveket, a gyár kollektívájá­nak köszönhető. Ezt ismerte el a vállalat vezetősége tegnap többek között azzal, hogy 57 törzsgárdatagnak arany pecsét­gyűrűit, 42 munkásnak és al­kalmazottnak Kiváló dolgozó kitüntetést adományozott, s rajtuk kívül még mintegy nyolcvan dolgozó szorgalmát és gyárhoz való hűségét jutal­mazta. Plutzer Miklós, a városi pártbizottság első titkára Zász­lósi Bélának, a gyár párttitká­rának és Éliás József KISZ- titkámak, a vezérigazgató a gyár gazdasági vezetőinek ad­ta a Kiváló dolgozó jelvényt. Cs. S. Ötödször is elnyerték Ötödizben érdemelte ki a Kiváló vállalat kitüntetést a Pest megyei Kéményseprő, Cserépkályhaépítő és Gázsze­relő Vállalat, amely csaknem félmillió Pest megyei kémény karbantartásáért felelős. Az ünnepségen — amelyet Buda­pesten a HVDSZ Thököly úti nagy tanácstermében tartottak —, az ÉVM és a HVDSZ ok­levelét Trubel László, az ÉVM főmérnöke adta át. Kardhordó Endre igazgató elmondta, hogy az 1971 előtt veszteségesen működő vállalat az átszervezés után talpra állt, új lendületet kapott a munka- verseny-mozgalom, melynek eredményeképpen a vállalat gazdasági mutatói — termelési értéke, nyeresége, a dolgozók átlagjövedelme — dinamiku­san növekedtek. Tavaid csak­nem hárommillió forinttal nö­velték termelési értéküket — amely meghaladta a 16 millió forintot —, szolgáltatási tervü­ket 102 százalékra teljesítet­ték, a korábbinál számottevően nagyobb nyereséget könyvel­hettek el. Az ünnepségen adták át az Építőipar kiváló dolgozója ki­tüntetést Érchegyi Lajos fő­mérnöknek. Kilencen kaptak vállalati Kiváló dolgozó kitün­tetést, negyvenhetén jutalmat. A nyáregyházi Április 4. aranyérmes szocialista brigád tagjait kéthetes Szovjetunió­beli körutazással jutalmazták. Cz. V. Előadás külkereskedelmünkről a Pest megyei pártbizottságon Az előadó: dr. Biró József és Cservenka Ferencné Dr. Bíró József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külkereskedelmi miniszter teg­nap — a Pest megyei pártbi­zottság meghívására — tájé­koztató előadást tartott Buda­pesten, a megyei pártszékház­ban. A megyei pártbizottság tag­jai, pártmunkások, járási, vá­rosi pártaktivisták részére rendezett előadást Cservenka Ferencné, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első tit­kára vezette be. Ezután dr. Bíró József a külkereskede­lem időszerű kérdéseit ismer­tette, s részletes elemzést adott az ezekkel kapcsolatos nemzetközi és hazai összefüg­gésekről. Betekintést nyújtott az évek óta tartó tőkés gaz­dasági válság hátterébe és ki­hatásaiba, s rámutatott mind­azokra a teendőkre, amelyek hazánkban szükségesek ahhoz, hogy a hatékony termeléssel viszonylagos belső és külső egyensúlyt biztosítsunk nép­gazdaságunkban. A miniszter számos időszerű példával, a komplex feladatok megvilágí­tásával segítette a hallgatóság megfelelő szemléletét a kül­kereskedelmi politikában, majd végül több felszólaló kérdé­sére is válaszolt. » i Termelőszövetkezet mezőgaz­dásza, Mészáros Gyula, a rádi termelőszövetkezet főagronó- musa, Patay Sándor, a Duna- menti Hőerőmű Vállalat labo­ratóriumvezetője és dr. Sághy Vilmosné, a Pest megyei Hír­lap főszerkesztő-helyettese. ★ Az ünnepséget követően az MSZMP KB fogadást adott a résztvevők tiszteletére. (A moszkvai ünnepségről a 2. oldalon számolunk be.)

Next

/
Thumbnails
Contents