Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-02 / 78. szám

■ 1977. ÁPRILIS 2., SZOMBAT Rövidfilmek — moziknak ’ A következő hetekben, hó­napokban több, a közelmúlt­ban készült új rajz- és animá­ciós rövidfilmeket mutatnak be a hazai mozik. Érdekes té­májával közülük is kiemelke­dik Lisziák Elek Anno 1526 című, nyolcperces, papírkivá- gásos eljárással készült alko­tása, amely eredeti török kró­nikák és miniatúrák felhasz­nálásával mutatja be, hogy látták a törökök történelmünk tragikus sorsfordulója, a mo­hácsi vész eseményeit és a tö­rök hódoltság — számukra dicsőséges — korszakának kez­detét. Hamarosan műsorra tűzik filmszínházaink Macskássy Kati Nekem az élet teccik na­gyon című, újabb szociológiai jellegű dokumentumrajzfiim- jét is, amelyben az egyik leg­izgalmasabb, az utóbbi idő­ben sokakat foglalkoztató tár­sadalmi problémáról, a ci­gánykérdésről az egyik kisvá­rosi cigányiskola tanulói val­lanak saját rajzaikkal, fest­ményeikkel, szavaikkal. Szeptembertől: új tervek szerint SEGÍT A RÁDIÓ ÉS A TELEVÍZIÓ IS A szakmunkásképző intéze­tekben a közismereti tárgya­kat már ez év szeptemberétől a z új tantervek szerint tanít­ják a pedagógusok, s a jövő év szeptemberében megkezdő­dik az általános és középisko­lai új tantervek bevezetése is. Hogy a pedagógusok idejében felkészülhessenek a dokumen­tumok gyakorlati feldolgozásá­ra, az elkövetkező hónapok, il­letve az 1977—78-as tanév to­vábbképzési programjainak középpontjában az új tanter­vek megismertetése áll. Ta­vasszal az általános iskolák, a szakmunkásképzési célú szak- középiskolák, valamint a szak­munkásképzők igazgatói és szakmai munkaközösség veze­tői megyei szervezésű tovább- képzésű tanfolyamokon vesz­nek részt. A tanfolyamokhoz az Országos Pedagógiai Inté­zet rendelkezésre bocsátja az új dokumentumokat és a kü­lönböző írásos segédanyagokat. Bekapcsolódik a pedagógu­sok továbbképzésébe az Isko­larádió és az Iskolatelevízió is. Az Iskolarádió 30, egyen­ként 30 perces adásban igyek­szik megismertetni az új tantervek leglényegesebb pont­jaival és gondolataival a gya­korló pedagógusokat. A műso­rokat a rádió három szakasz­ban sugározza. Az első öt adásra a tavaszi szünetben ke­rül sor. Ezek a bevezető jellegű adá7 sok — a megújult katedra­műsor keretében — az új tantervek legáltalánosabb jel­lemzőivel foglalkoznak. Az Oktatási Minisztérium mind a harminc adást magnó­szalagon sokszorosíttatja, és a sorozatokat — magnetofonké­szülékkel együtt — átadja a továbbképzési intézeteknek. Onnan a tantestületek, a szak­mai munkaközösségek, a pe­dagógusok azokat kikölcsönöz­hetik. A televízió a Pedagógusok fóruma adásain, önálló ro­vatban rendszeresen foglalko­zik az új tantervekkel. Hagyományok és továbblépés Népszínház: 1 A héten jelentették be, hogy a 25. Színház és az Ál­lami Déryné Színház összevonásával Népszínház néven új színházat hoz létre a Kulturális Minisztérium. Ennek indokáról, az új színház működéséről Tóth Dezső kul­turális miniszterhelyettes nyilakozott az MTI munkatár­sának: háznak ez a történelmi érde- líl feltételek me vitathatatlan, tartós, a nemzedékek hosszú sora tart­ja majd emlékezetében, min­den eljövendő magyar színház- történet tisztelettel és megbe­csüléssel emlékezik rá. ' — A Kulturális Minisztériu­mot döntésének meghozatalá­ban az vezette, hogy minden­képpen formát kellett találnia a nagy múltú, negyed évszáza­dos Déryné Színház felfrissí­tésére, korszerűsítésére. Ezt az MSZMP KB 1974-es köz- művelődési határozata is elő­írta. Azóta történtek ilyen irányú lépések, de bebizonyí­tották, hogy a Déryné Színház pusztán saját erejéből a leg­nagyobb jószándék mellett sem képes korrigálni a 15 év­vel ezelőtt kialakult és lénye­gében máig változatlan ját­szási szerkezetét. Ugyanakkor azt is figyelembe kellett ven­ni, hogy a fejlődés következ­tében új feltételek jöttek létre a színházi játszás körzetesíté­sére, a közművelődési szemlé­let és gyakorlat újszerű ki­bontakoztatására, a vidéki és a fővárosi színházak átgondol­tabb tájolására, nem kis sze­repet játszott a televízió álta­lánossá válása sem. Ugyan­akkor a legfiatalabb színhá­zunk, a 25. Színiház tartalmi és formai igényessége sikere­sen teremtett újszerű kapcso­latokat színház és közönség közt, de nem rendelkezett te­vékenységének kielégítő mű­ködési feltétellel. Mindezek alapján — más meggondolá­sok latolgatását követően — a két színház összevonása mu­tatkozott a legoptimálisabb megoldásnak. A Déryné Színház történelmi szerepe — Az új színház megszüle­tése egyben a két színház megszűnését is jelenti. Ezért hiba volna nem szólni arról, hogy milyen érdemeket szer­zet színházi életünkben, a magyar színházi kultúra fej­lesztésében a 25. Színház, de mindenekelőtt a Déryné Szín­ház. A 25. Színház fiatal és annak, ami fiatal, inkább az egyetértő bizalom, mintsem a részletező elismerés jár. A Dé­ryné Színház egész tevékeny­sége, munkája mélyen össze­forrt a felszabadulás utáni egész történelmünkkel. Tevé­kenysége, eredményei, társula­tának, vezetőinek áldozatos munkája, mind az, amit a színi kultúra terjesztése érde­kében tett, szerves része volt és marad a hazánkban kibon­takozott lenini kulturális for­radalomnak. A Déryné Szín­— Lényeges hangsúlyozni, hogy egyik színház sem kebe­lezi be a másikat. Az össze­vonás alapján új színház szü­letik, új névvel, új társulattal. Ez az új szinház folytatja az alapjául szolgált két színház bevált tevékenységét, művé­szeti törekvéseit; így tehát folytonosságot biztosít többek között a Déryné Színház ope­ra tagozatának is. Az összevo­násig — a befejezési határidő 1978. július 1. — a Déryné és a 25. Színház teljesíti jelenleg érvényes szerződéses kötele­zettségeit. — Az új színház természe­tesen nemcsak folytatja a két színház bevált tevékenységét és művészi törekvéseit, hanem út is formálja, ki is egészíti azokat úgy, hogy az átalakítás az eddiginél jobban biztosít­sa a színházpolitikai célokkal való összhangot. Különösen tekintetbe kell venni a művé­szi színvonalnak és a közön­séggel való korszerű kapcso­lattartásnak az egységét. Alakuló elképzelések A két színház összevonása teljes; kiterjed a teljes szemé­lyi állományra, az anyagi, gazdasági eszközökre, jogi vo­natkozásokra. Ez azt is jelenti, hogy a társulatok jelenlegi személyi összetételén, annak arányain és az anyagi, gaz­dasági eszközök elosztási, fel­használási szerkezetén is vál­toztatni kell. A személyi kér­dések rendezésének első lépé­seként a közeli napokban — mint mindenütt az országban — megújítják avagy egyesek­nél nem hosszabbítják meg a szerződéseket. Jelenleg tehát az összevonási időszak kezdő­dött meg, amelynek megszer­vezésével Gyurkó Lászlót, a 25. Színház igazgatóját bíztuk meg. Ezalatt az időszak alatt a Kulturális Minisztérium az összes érdekelt bevonásával kialakítja az új szinház elvi, tartalmi koncepcióját. Jelen­leg csak hipotézisek vannak a Népszínház jellegéről. Az át­szervezési időszak befejeztével alakul ki a végleges társulat, vélik el, ki lesz az igazgató, művészeti vezető. — Elképzeléseink szerint az új színház jelen lenne a fővá­rosi életben is, és megújítva folytatná a Déryné Színház­nak eredeti, hivatása szerinti munkáját; elmenne mindenü­vé az országban, ahol szükség van felléptükre. A színvonal- emelés egyik feltétele bizo­nyos mennyiségi redukció, azt hiszem, hogy ez a mennyiségi veszteség azonban megtérül majd a tartalmi frisseségen. Az új színház egyik bázisa — várhatóan — a ma még épülő Várszínház, másik székhelye pedig a Kulich Gyula téri épület lesz. Név és tartalom — A Népszínház szó talán legtalálóbban fejezi ki a fel­adatról, szerepről, tartalomról meglevő elképzeléseket. A magyar színháztörténetben is már hagyománya van ennek a névnek, a nemzetközi színházi életben is honos ez a fogalom. Az új színház kialakításának feladata lesz, hogy tartalom­mal töltsük meg e szót. A Kulturális Minisztérium meg­győződése, hogy az összevonás alapján létrejövő Népszínház mind a fővárosi, mind a vidé­ki színházművészet, végül is az egész magyar színházművé­szetnek hasznára, javára vá­lik. Emléktárlat a Nemzeti Galériában Két szentendrei alkotó kiállítása Bortnyik Sándor életműve A kulturális értékek — kiilMdre Az idő múltával részben már elavultak azok a jogsza­bályok, amelyek meghatároz­ták, milyen kulturális értékű tárgyakat lehet kivinni kül­földre, s hogy különböző in­tézmények, magánszemélyek, milyen feltételek mellett ren­dezhetnek országainkon túl kiállítást. A kulturális mi­niszter új rendeletében pon­tosan megfogalmazták, mi te­kinthető kulturális értékű tárgynak. Eszerint a rendelet vonatkozik a képző- és ipar- művészeti alkotásokra, műtár­gyakra — például a festmé­nyekre, grafikákra, szobrokra, domborművekre, plakettekre, szőnyegekre, falikárpitokra, bútorokra, kerámiákra és öt­vösművészeti tárgyakra — a történeti értékű néprajzi, nép- művészeti és numizmatikai tárgyakra, a régészeti és törté­neti emlékekre, a tudomá­nyok és a technika történeté­nek tárgyi dokumentumaira. Ugyancsak kiviteli engedély szükséges az 1957 előtt előállí­tott könyvek, folyóiratok, hír. lapok, egyéb időszaki kiadvá­nyok, térképek, metszetek, plakátok, könyvjellegű kézira­tok — antikváriák — külföld­re viteléhez. A rendelet egyik fontos el­ve, hogy a kulturális értékű tárgyak kiviteléhez azok az intézmények adják meg az en­gedélyt, ahol a legszaksze- rűbbe.i tudnak véleményt nyilvánítani. így például ma­gyar eredetű képzőművészeti alkotásról a Magyar Nemzeti Galéria, külföldi eredetű kép­zőművészeti alkotás és régé­szeti emlék kiviteléről a Szép- művészeti Múzeum dönt. Iparművészeti alkotás, vala­mint kelet-ázsiai eredetű mű­tárgy külföldre viteléért az Iparművészeti Múzeumhoz le­het fordulni. Népművészeti alkotások, néprajzi tárgyak kiviteléhez a Néprajzi Mú­zeum ad engedélyt. Magyar- országi régészeti emlékek, ma­gyar történelmi tárgyi emlé­kek, valamint pénzérmék és egyéb numizmatikai tárgyak országhatáron túli viteléről a Magyar Nemzeti Múzeum dönt. Az antikváriákra vonat­kozó kiviteli engedélyt az Or­szágos Széchényi Könyvtár adja meg. Nem adnak kiviteli enge­délyt az olyan kulturális ér­tékű tárgyra, amely muzeális értékű, illetve védetté nyivá- nított, vagy védett gyűjte­ményhez tartozik. E tilalom alól kivételesen indokolt eset­ben csak a kulturális minisz­ter ahViat fe1rr><»n+ést. A rendelet külön szól a kul­turális c j i t-'> g>ak külföl­di kiállításáról fs. M Bortnyik Sándor Kossuth-dí- [} jas festőművész kamaratárla­tait tavaly a Pest megyei párt- bizottságon és Százhalombat­tán láthattuk. Még a Mester életében. Most már sajnos csak emlékkiállítását nézhetjük meg április végéig a Nemzeti Galé­riában, hétfő kivételével, na­ponta 10-től 18 óráig. A Nemzeti Galéria április végéig festészetünk friss klasszikusával fogadja vendé­geit. Bortnyik Sándor nemrég hunyt el, de müvei átléptek az időtlenségbe. Míg élt, nem tö­rekedett életmű-kiállításra, csak műtermében készült a holnap. Elkészült. Enciklopé­dikus teljességgel rajzolta az akíivizimius bűvöletében a szá­zad első harmadának minden lényeges eseményét. Később, mint Uitz, a negyvenes évek elején visszatért a közérthe­tőbb realizmus földjére, de nem kompromisszumból, ha­nem azért, mert tudta; a millióknak ekkor erre volt szüksége; a képzőművészet ábécéjére, hogy felnőtt legyen, lehessen. Bejárta ezt az utat becsülettel. Szerényen, ki­emelkedő stílusérzékkel, tu­dással. Marosvásárhelyen született 1893-ban, 1910-ben érkezett Budapestre. Először Rippl-Ró- nai József és Kernstok Károly szellemében festett, később Picasso kubizmusa és Kassák körének avantgarde vizsgáló­dása alapján tájékozódott. Megértette és teljesítette a kor parancsát, de megőrizte festői szuverenitását. Ízlésének szű­rőjén felfogta és szelektálta az izmusok minden találmányát. Érzékelte a Bauhaus jelentő­ségét, ezért működtette 1928- tól 1938-ig a Műhelyt, magán­iskoláját, mely összegezte a képzőművészet alapvető ak­tualitását, Nemzedéket nevelt fel. Az elmúlt évtizedekben az európai fejlődésre csöndesen ható kiállítása nyílt Kassán, Budapesten, Bolzanóban, Lon­donban — elnyerte még 1933- ban a milánói triennálé ezüst­díját. A felszabadulás után szerkesztette a Szabad Művé­sze t-et, hosszú ideig a Képző- művészeti Főiskola főigazgató­ja volt, megkapta a Munká­csy- és Kosautlh-díjat. Egyéniségére szabott általá­nos képzőművészeti köznyelv kialakításán fáradozott, mi­közben festmények és plaká­tok sokaságával vállalta a munkásosztály és a Tanács- köztársaság nagy ügyét. S mindig előre lendült, nem ros­tokolt egy megtalált forma unt igazsága mellett. Csak az esz­me lett végérvényes Bortnyik életművében, mely mindvégig elkötelezett maradt, de a ku­I Szántó Piroska, a Magyar Népköztársaság Érdemes Mű­vészének a kiállítása a Mű­csarnokban tekinthető meg áp­rilis 17-ig, hétfő kivételével, naponta 11 órától 19 óráig. Az öröm és a fájdalom a Szentendrén alkotó Szántó Pi­roska képein az emberi és fes­tői átrendeződés keretében je-, lenik meg. A megőrzött gyer­mekség tisztaságának jegyé­ben fogant minden alkotása, melyhez eredeti finomság tár­sul, a képi költészet érzékeny­sége. Kiválasztja a lepkét, s felfedezi benne az egész vilá­got. Minden dráma elégiára szelídül még akkor is, ha a Csontzene némasága tekint ránk. E vizuális etűdök világ- szemlélete és tanácsa; csak a szépet vegyük észre az élet tragikus elemeiben is. Szántó Piroska nem tér ki a keserű zuhatagok elől, de azokat szá­munkra mindig kellemes de­rűvé oldja. _ ......., —,-i— t . Me gsérül a realizmus? Nem, így születik meg Szántó Piros­ka csöndes és mély humánu­ma. Meggyőződése, hogy a szenvedést csak a szépség át­alakításával adhatjuk át a holnapnak. Ez művészetének lényege. Elegánsan könnyed minden elemzésében, melyet gondosan kiválaszt a valóság ajánlataiból. Mindenben a lé­tezés központját közelíti bra­vúros vonalvezetéssel és a kontempláció hiteles hátteré­vel. A valóság kiemelt ele­meit festőileg felnagyítva, tö­mörítve adja át nekünk. Mer­re halad tovább Szántó Piros­Szántó Piroska: Hatszemes ka életműve; nem tudhatjuk. Csupán egyet érzékelünk, azt, hogy az átalakítás erejét csökkentve o valóság nyer­sebb rétegeit fedezze fel ön­magának, azt sűrítse, ne az át- költött élményeket. Útja err* vezet előre. Klimó Károly Salgótarjánban Országos néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpálj ázat A 25. országos néprajzi és tott hagyatékokkal, a pályázat nyelvjárási gyűjtepályázatot hir- szervezői várják a magyarországi dette meg a Néprajzi Múzeum a ' nemzetiségek hagyományait is. megyei tanácsok múzeumi szer- | Az önálló pályaművek témája: veivel együtt. A felhívás — ame- ' a családi üzemszervezet átalaku- lyct ezekben a napokban juttat- lása, a földművelés, állattartás, nak el a múzeumokhoz, intézmé- ; hagyományos paraszti ünnepek nyékhez — önkéntes néprajzgyűj- j változásai. Pályázni lehet megvá- töknrk, a honismereti mozgalom- j laszolt kérdőívekkel Is ban részt vevő fiataloknak szól: j A pályaműveket ez év szeptem- gyarapitsák a néprajzi emlékeket. ; bér 30-ig küldhetik be. Az orszá- Pályázhatnak a paraszti élet j gos pályázat eredményét decem- mozzanatait, munkafolyamatait I bér első felében hirdetik ki. Rész­ábrázoló rajzokkal, fényképekkel, ! letes tájékoztatást a Néprajzi Mű- eredeti kéziratok másolat-ival, a zeum gyűjtésszervező csoportja falvakban, levéltárakban felkuta- ad az érdeklődőknek. t I tató szenvedély fokozta benne j a formakeresést. Realizmus, j útkeresés, parodikus szándék j hármas ösvénye vezérli a; 20-as évek közepén. Festő és j politikus. Rögzíti és alakítja! a világot a festészet eszközei- vei. Grafikái korrajzok. Mun­kása ökölbe szorított kezekkel i lendül 1930-ban, munkanél-1 kuli ácsorog rajzán és a való- | Ságban 1931-ben, 1945-ben jel- j képes Magvető paraszt-ot raj- j zol és újjáépítést, továbbá hí- ! rés vasútplakátját. Műveiben' a kor árverését és lelkiís- ] méretét hallgatja. Alkotásai! kezdeményezések, nem után- j mondások, ö Lenint már 1918-ban szilánkos dinamiz­mussal láttatja olyan gazdag árnyaltsággal, hogy szinte tel- ! jesnek érezzük — egyszerre a1 filozófust és forradalmárt, a jelen és a holnap hősét. I Bortnyik Sándor a képző- ] művészet valahány műfajába ! sodró erővel tevékenykedeti i Az építészetet is inspirálta i mégis a maga neméber. ; egyedülálló paródiasorozat- • amelyben különös társítások- 1 kai összefoglalta a művészet- ; történelem fontos állomásait. | Volt pillanat, mikor beleve I tette magát a társadaln ! munkába, máskor elvonulta | élt, de tudta törvényét és vi I gezte. Festő lett, festő marad ! Tapintatos, eredeti alkotómű | vész volt Bortnyik Sándor. | példa a jelennek, út a hol- j naphoz. A Nemzeti Galéria I szolgálatot vállalt Bortnyik életművének alapos és hiva­tott bemutatásával, melyet aktivista társainak, többek kö- j zött Ruttkay Györgynek tár- ' lata követ. Szántó Piroska a Műcsarnokban ! dásunk festészettel feltárt | nyersanyaga. A másik észre- : vételt abban összegezhetjük, I hogy a középiskolások reme- I kül érzékelik és képesek be­fogadni Klimó Károly képi eszméit. Napi tanumányaik során a fizika, kémia elvont realizmusában természetesnek ítélik, hogy korunk realizmu­sa telített absztrakciókkal, melyek a valóság felfedezé­sének elemei. Igaz — s ez már a harmadik csatolás a katalógus összegezéséhez —, segítette őket ebben Czinke Ferenc festőművész kiváló ta­nári munkája, aki évtizede neveli a Bolyai gimnázium diákjait látáskultúrára és Sal­gótarján új városképe, mely valóban lebilincselő. Íme a módszer. Ennyi szükséges ah- i hoz, hogy másutt is, min­denütt hiánytalanul megért­sék Klimó Károly és nemze­déke művészetét. Losonci Miklós ■ Klimé Károly Munkácsy-dí­f jas festőművész tárlata a sal- i gótarjáni Bolyai Gimnázium I Derkovits-Galériájában látható 1 április 1-ig. Klimó Károly Szentendrén Mtett képeit a salgótarjáni lólyai gimnáziumban mutat- i be. Katalógusában Berecz- y Loránd ezt írja: Teremtő tunlta tanúi vagyunk a tár- lion, s most már csak a meg- rtés, a szándék kérdése, ogy kövessük az esztétikai rték formálódásának útját. hhez a megállapításhoz há- m kommentárt csatolha- jnk. Először azt, hogy Klimó károly saját tehetségének és z új nézők iránti megbecsü­lnek szellemében olyan fes- )i és szemléleti műgonddal rtelmezi összetetten a Mészá- os köténye, a Kikötő, a Szür- e bárházudvar és a Zászló a íj felett problematikáját, ogy az nemcsak az újdonság rejével hat, hanem gondolko-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents