Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-21 / 92. szám

NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, 92. SZÁM 1977. .ÁPRILIS 21., CSÜTÖRTÖK A korszerű oktatással ismerkedtek Vendégek tizenegy ázsiai és afrikai országból A naipctobain városunkban járt a budapesti Nemzetközi Üjságíró Iskola 18 diákja. A fejlődő országok hazánkban tanuló fiataljait dr. Lénárd Ferenc egyetemi tanár, Tímár András, az Országos Pedagó­giai Intézet főigazgató-helyet­tese, Csorna Gyula, az OPI felnőttoktatási osztályvezetője és Lux Alfrédné, az OPI Arany János kísérleti iskolá­jának igazgatója is elkísérte. Az Arany János iskola hire ' — A nagykőrösi látogatás szerves része oktatási progra­munknak — mondta Oláh Já­nos, a Nemzetközi Üjságíró Iskola igazgatója. Diákjaink­nak az a feladata, hogy meg­ismerkedjenek a magyar ok­tatásügy helyzetével és ered­ményeivel. Tapasztalataikról írásban is számot kell adniuk. Természetesen jelenlegi tanul­mányaiktól függetlenül is hasznukra válik, ha megis­merkednek a korszerű oktatá­si módszerekkel, hiszen hazá­jukban nekik is ezek elter­jesztésén, az írástudatlanság leküzdésén kell munkálkod­niuk. — Miért éppen a nagykőrö­si Arany János Általános Is­kolát keresték fel? — Ez az iskola közismerten jó eredményeket ért el a korszerű oktatási módszerek i alkalmazásában — veszi át a szót dr. Lénárd Ferenc. Ügy gondoltuk, hogy itt nemcsak oktatási rendszerünk mai valóságát, hanem a magyar pedagógia korszerű törekvé­seit is megismerhetik külföldi vendégeink. Az óralátogatások közötti szünetben Sadekin, a mindent lefényképező bangladesi új­ságíró-hallgató átöleli dr. Ko­vács Gábor igazgató vállát. — Beautiful! Jó, nagyon jó! — mondja lelkendezve, s míg a tolmács segítségére nem siet, angol—magyar keveréknyel­ven dicséri az első osztályban megtekintett számtanórát. — Nagyon jó eredménynek tartom, hogy a 6—7 éves gye­rekek már ilyen magas szintű matematikai gondolkodásra is képesek — mondja Thokozile Ushe zimbabwei diáklány. Módszertani szempontból en­gem különösen az ragadott meg, hogy a gyerekek milyen pontosan tudták követni a ta­nár, Papp Lászlóné szavait. Nagyon jó az órák előkészítése — mi is megkaptuk angolra — Nagyszerű matematllca óra volt — mondja Thokozile Ushe a tol­mácsnak. — Kérem, moiKíja meg ezt a tanárnőnek Is. . . Botocska Péter felvétele A legjobb tejtermelők Az idei első negyed eredményei kai tevékenység és az oktatás­nevelés itt teljes összhangban van. Hogyan lehet ezt elérni? A tanári szoba hosszú .asz­talainál 11 afrikai és ázsiai or­szág leendő újságírói jegyzik fel szorgalmasan a válaszo­kat. Lehet, hogy most még csak a megírandó újságcikkre gondolnak, ám az is bizonyos, hogy hazatérve a nagykőrösi minta segítségével építik, bí­rálják majd az oktatás rend­jét. Indiában, Ghánában, Ni­gériában, Irakban... Kőrösre is emlékeznek Az is előfordulhat, hogy nemcsak az Arany iskolát, hanem magát a várost is megemlítik majd: a tanács­házát, a Cifrakert öreg fáit, a jó étvággyal elfogyasztott kunsági húslevest és a szám adópecsenyét, ám mindez csak ráadás lesz. A cikkek elsősor­ban minden bizonnyal a pe­dagógiában rejlő lehetőségek rőil szólnák majd, s arról, hogy nehéz körülmények között is lehet nagyszerűt alkotni. (farkas) A tejtermelési verseny első negyedévi eredményei, ha nem is érik el az országos átlago­kat, biztató fejlődésről tanús­kodnak. Az állami gazdaság csaknem 3 ezer hektoliter tejet adott át a tejüzemnek, 11,6, a Mészáros János Termelőszövet­kezet pedig 48,7 százalékkal többet, mint 1976 első negyed­évében. A kisegítő gazdaságok tejtermelése 4 százalékkal nö­vekedett. Az egyéni tejterme­lési verseny legjobbja ebben a negyedévben Győri Antal volt, aki 3 tehenet tart, s 2 ezer 951 liter tejet adott le. A három tehenet tartó gazdák közül igen jó eredményt ért el még Nagy Lajos és Kovács József is, akik 2 ezer 800, illetve 2 ezer 384 liter tejet fejtek. Ki­magasló eredménnyel dicse­kedhet S. Nagy Ferenc, aki 2 tehenet tart s 2 ezer 593 liter tejet adott át a Tejipari Válla­latnak. A szarvasmarhatartó kisegí­tő és háztáji gazdaságok to­vábbi támogatására a Dél-Pest megyei Vízgazdálkodási Társu­lat kijelölte azokat a belvíz- és öntözőcsatorna-szakaszokat, melyek parti és mederbeli fű­termését az állattartók bérleti díj fizetése nélkül hasznosít­hatják. Akik élni akarnak ez­zel a lehetőséggel, az illetékes mezőőröknél jelentkezzenek. Ezeken a területeken azonban legeltetni tilos, csupán kaszáló­ként hasznosíthatók. Áramszünet A DÉMÁSZ nagykőrösi üzemigazgatósága értesíti a la­kosságot, hogy 1977. április 22- én reggel 6 órától délután 16 óráig áramszünet lesz a Biczó Géza utcában a 16. számig, a Szoros, Fokos, Klapka, Tázer- dei, Szabolcs, Jókai utcában a 6. számtól végig, a Széchenyi téren a filmszínház felőli olda­lon a Biczó Géza utcától a Jó­kai utcáig. A hálózat az áramszünet tar­tama alatt is feszültség alett állónak tekintendő. Vegyszeres gyomirtás A városi tanács termelés- és ellátásfelügyeleti osztálya ér tesíti a lakosságot, hogy 1977. április 25-től június 3-ig a vá­ros közigazgatási területén lé­vő vasútvonalon a MÄV vegy­szeres gyomirtást végez. A nö­vények 2—6 héten belül pusz­tulnak el, a vegyszerek hatása azonban 6—8 hónapig is tart, A használt gyomirtőszer a lo­csolástól és azt követően mint­egy 30 napig mérgező. A vegyszerrel beszórt területen esetleg megmaradt, vagy újra sarjadó növényzetet takarmá­nyozásra felhasználni, lelegel­tetni, továbbá a vegyszerrel lo­csolt tárgyakat megfogni tilos, minthogy a vegyszerek ember re és állatra egyaránt vészé lyesek. Tájékozatlanság, káros hagyományok Az új fajtákhoz szükséges módszerekkel Állategészségügyi, tartási gondok a városban ,Olcsó hizlalási mód az, melyben eleinte főtt vagy pá­rolt burgonya, egy harmad­rész gabonadarával ’s kovász’ hozzáadásával kásává kever- tetik. Miután a’ tömeg meg­kelt, Eledelül nyújtatik.” — írta Mannó Alajos 1843-ban a „mezőgazdaság népszerű kézi­könyve” című, németből ma­gyarított könyvecskéjében. Húsz év előtt még megfelelt Nem vitathatjuk a szerző jóhiszeműségét, ám gyanítani lehet, hogy ezt az étrendet ő maga is csak ritkán írta elő sertéseinek (ha voltak). Ám­bár ki tudja? Lehetséges, hogy a félvad szalontai és mangalica hízók ezt is kibír­ták. Erről nem szól a krónika. Kétségtelen viszont, hogy a nagyjából hasonló eljárással készült takarmányok még a legutóbbi időkben is közis­mertek voltak, s csupán a tá­pok és az új sertésfajták meg­jelenése óta mentek ki a di­vatból. No, nem egyik napról a másikra, hiszen még a húsz évvel ezelőtt megjelent, s ak­kor igen korszerűnek számító takarmányozástan tankönyv­ben, melyet Csukás Zoltán akadémikus írt, sem esik szó a táptakarmányokról, s csupán néhány sort szentel a „keve­rékabrakok” ismertetésének. Az időközben elhunyt neves tudós nagyon jól ismerte a külföldi takarmányozási ered­ményeket, ám akkor nem volt szükség ezek továbbadá­sára. És azóta? — Minden megváltozott. Nemcsak takarmányozástani ismereteink módosultak, ha­nem eltűntek a régi fajták is, s ami a legfontosabb, a szo­cialista mezőgazdaság megte­remtésével megváltozott a gazdasági háttér is — mondja dr. Faith István városi főál­latorvos. Ennek ellenére az állattartás hagyományai to­vább élnek. Pontosabban to­vább pusztítanak. Ezek a meg­csontosodott szokások ma már nem egyszerűen gazdaságta­lanná, hanem teljesen lehe­tetlenné teszik az állattartást. Mi, állatorvosok ezt nagyon gyakran tapasztaljuk. Miért pusztul u ló, a sertés, a csibe ? — Mondana néhány pél­dát? — Nagyon szívesen. Például a sertéshízlalásnál régen na­gyon előnyös volt a kukorica­darát meleg vízben áztatni. A mangalica ezt szerette. A mos­tani fajtákat táppal kell etet­ni, ám ezt nem szabad beáz­tatni. A tápokban levő hús­lisztnek magas a káros csíra­tartalma. Ez természetesen semmiféle gondot nem okoz, ha a tápot az előírásoknak megfelelően etetik. Ha beáz­tatják, különösen nyáron, me­leg időben, előfordulhat az, hogy a csíraszám gyors növe­kedése miatt a sertés már táp­lálkozás közben elpusztul. Ám nemcsak a sertéstartás­sal vannak gondjaink. Nagy hagyománya van Nagykőrö­sön a kottással való csibekelte­tésnek. Ezt mindenki tudja, hogyan kell csinálni. Csakhogy most kotlós nincs, ellenben megvesznek 500 naposcsibét s kora tavasszal ezeket úgy tartják a konyhában, mint ré­gen kotlóstyúkkal együtt. A szakember cseppet sem lepő­dik meg, ha ezek a napos­csibék mind elpusztulnak. A tulajdonos persze ritkán hiszi el, hogy ő hibázott. Nagykő­rösön átlagosan 150 ezer ba­romfi és 20 ezer sertés van a háztáji gazdaságokban. Nép- gazdasági szempontból sem közömbös, hogy ennyi állatot mekkora veszteséggel nevel­nek fel a gazdálkodók. Most már világosan látjuk, hogy ezeket a károkat — igen nagy értékekről van* szó — a tájé­kozatlanság és a hagyomá­nyokhoz való ragaszkodás okozza. Sőt, gyakran a jó szán­dék. Kimennek az emberek például kukoricát törni. Amíg dolgoznak, hagyják, hogy a ló jóllakjon a friss kukoricából. Miért ne? Apáink idejében ez így volt szokás, és a ló vidá­man húzta haza a megrakott szekeret. A mai ló nemhogy vidám lenne, hanem egysze­rűen megdöglik estére. Más a ló, és más a kukorica is. Nincs egyszavas magyarázat — Mennyire ismerik a mai állattenyésztők a lehetősége­ket? — Természetesen minden alkalommal igyekszünk meg­magyarázni, hogy ez vagy az az állat miért hullott el. Csakhogy ez nem mindig si­kerül. Az idős emberek, ko­rábbi tapasztalataik alapján négyféle betegséget ismernek. Azt mondják, no, ez pestis, ez orbánc, ez tüdőgyulladás, ez pedig „mögzabált”, azért pusz­tult el. A mai kórképek jóval bonyolultabbak, nehéz pontos magyarázatot adni azoknak, akiknek nincs előképzettsége. A betegségek is mások. Leg­gyakoribbak a Coli bakté­rium okozta bonyolult kórké­pek, a szervetlen sóforgalom miatt bekövetkező élettani zavarok és a vitaminhiányok. Ezek gyakran együtt jelent­keznek, s nehéz a tenyésztő kérdésére egyszavas választ adni. Ez nem befolyásolja a gyógyítás eredményét, ha a tenyésztő ránk hagyja a dol­got. Van azonban ennek a kérdésnek gazdasági oldala is. Ha én egy 80 forintot érő ka­kast 81 forintért tudok meg­gyógyítani, akkor a tenyésztő Baráti találkozó a konzervgyár pinceklubjában A Nagykőrösi Konzervgyár IV-es üzemének ifjúkommu­nistái a közelmúltban vendé­gül látták az üzem idősebb dolgozóit a gyár ifjúsági pin­ceklubjában. A vendégeket te­rített asztalok, vidám fiatalok várták. A találkozó érdekes szellemi vetélkedővel kezdő­dött, majd tombola követke­zett. A fiatalok kedves ven­déglátása felejthetetlenné tet- ' minden jelenlevőnek ezt a délutánt. A konzervgyár ifjú­kommunistáinak kezdeménye­zése követésre méltó, s a je­lenlevők méltán mondhatnak valamennyiüknek köszönetét. ad nekem egy forintot és agyonveri a kakast. Ez a magatartás — mely egyébként érthető — rendkívüli népgaz­dasági károkat okoz. Tanácsot, felvilágosítást rendszeresen — Mi a megoldás? — A hagyományokkal folytatott évtizedes harc ta­pasztalatai alapján rájöttünk, hogy nem elég jó orvosnak lenni. Rendkívül erőteljes fel- világosító munkát kell kifej­tenünk, ha azt akarjuk, hogy a kisgazdaságok állattenyész­tése körül minden rendben legyen. A gondot az okozza, hogy minket már csak akkor hívnak, ha baj van. — Eszerint az állatorvosok is szeretnének megelőző tevé­kenységet kifejteni. Mi ennek az akadálya? — Nincs megfelelő fóru­munk. A szaklapok heten­ként, sőt, általában havonta jelennek meg. A betegségek elleni hatékony védekezés vi­szont megkövetelné, hogy a tennivalókról — ha szükséges — naponként tájékoztatnánk a tenyésztőket. Például a Nagykőrösi Híradóban. Az or­szágos napilapok nem tudják ezt a gondot megoldani, mi­vel mindenütt más tanácsok­ra van szükség. Növényvédel­mi tanácsadást talán megyén­ként is lehet adni — ezt teszi a Pest megyei Hírláp is —, állattenyésztési, állategészség­ügyi szaktanácsadásra viszont falvanként, városonként van szükség. Ez olyan népgazda­sági érdek, melynek a szak­lapok, megjelenési idejük kö­töttsége miatt nem tudnak megfelelni. Szeretnénk, ha a nagykőrösi napilapban megfe­lelő teret kapnánk. Éppúgy, mint a kiskertesek. — Mikor szeretnék megje­lentetni az első híradást? — Amint szükség lesz rá. — Várjuk a kéziratot. F. P. SPORT Körösi tornászhírek Budapesten rendezték a fér­fi mesterfokú tornászbajnok­ság selejtezőjének első fordu­lóját. Bár a válogatottak nem voltak ott a 15 tagú mezőny­ben, Petrik József (DÍk. Peda­gógus SE) összetettbeli har­madik helyezése így is figye­lemre méltó. ★ Szegeden került sor a közép­fokú iskolák országos tornász­döntőjére. A fiú A-kategória egyéni viadal 25 tagú mező­nyében a kötelező gyakorlatok után összetettben,Reszeli Péter a 6. helyen állt, de ujjsérülése miatt végül a kilencedik he­lyen végzett, a 3 napos színvo­nalas vetélkedőn. A kisdobosok tomaversenyé- nek országos döntőjét 3 nap Kiskunhalason, szép rende­zésben tartották, amelyről a televízió is adott összeállítást. 19 megye bajnoka, Budapest 3 és a rendező város 2 legjobb csapata indulhatott a vetélke­dőn. Kidomborodott a sport- tagozatos iskolások fölénye. Most szerepeltek először 4 ta­gú csapatok, s mind a 4 ver­senyző eredménye számított. Az Nk. Petőfi Általános Isko­la fiúgárdája (Pál Gyula, Illés István, Kása Zoltán, Nagy Ti­bor II) a kilencedik helyen végzett. Egyéniben (96 induló) a 15-ös döntőbe nem került körösi tornász. A Kossuth-iskola tornater­mében rendezték a megyei fiú ifjúsági és serdülő egyesüle­ti tornász csapatbajnokságot. Ifjúsági III. osztályban: 1. Szentendrei Ferences Gimná­zium; 2. Nk. Pedagógus SE (Papp József, Nagy Tibor I, Hamrák László, Csesznegi Já­nos, Kiss Zsolt), a körösi csa­pat újonc ebben az osztály­ban. Serdülő I. osztály: 1. Nk. Pedagógus (Fritschek, Mertük, Szűcs, Csípő, Kenyeres, Pesti Z.). Serdülő II. osztályban: 1. Nk. Pedagógus I. (Egyedi P., Nagy K., Kása, Nagy T. II, Il­lés, Pál); 2. Nk. Pedagógus II. Minden elindult csapat to­vábbjutott a területi bajnok­ságra. Nemrég az országos ifjúsági keret egyhetes tatai edzőtábo­rában vett részt Reszeli Péter (Nk. Pedagógus SE) edzőjével, Medve Lászlóval együtt. Testnevelés tagozatosok. A városi tanács művelődés- ügyi osztálya a Kossuth iskolát jelölte ki az Arany János Gim­názium fakultatív testnevelést tanuló diákjainak gyakorló is­kolájául, s a kapcsolat máris létrejött a két oktatási intéz­mény között. CSÜTÖRTÖKI SPORTMŰSOR Kézilabda Toldi-pálya, 15 óra: Nk. Tol­di—Gödöllői Gimnázum me­gyei női diák bajnoki elődön­tő visszavágó mérkőzés. Kini­zsi-sporttelep, 17: Nk. Kinizsi —Alföldi Olajbányász (Szol­nok) barátságos férfi-, Cegléd: CVSE—Nk. Kinizsi barátságos női mérkőzés. Kosárlabda Gimnáziumi labdajátékte­rem, 19: ÁFÉSZ—Gimnázium A, városi női bajnoki mérkő­zés. Mit látunk ma a moziban? Jeremy. Színes angol film. Kísérőműsor: Dagesztán. Elő­adások kezdete: 5 és 7 órakor. KISKÖRZETI MOZI A CSONGRÁDI ÜTI ISKOLÁBAN Rendet csinálok Amerikában és visszatérek. Olasz film. Elő­adás kezdete: 6 órakor. v fordítva valamennyi óra teljes anyagát — s igen szerencsésen alkalmazzák a technikai se­gédeszközöket is. Meglepett, hogy a gyerekek saját maguk értékelik munkájukat. Min­denki egyszerre dolgozhat, s az elismerés sem várat so­káig magára. Nagyon jó mód­szer. Csak itt, vagy máshol is A történelemóra után, me­lyet Kendró Erzsébet vezetett a hetedik osztályban, már záporoztak a kérdések. Ma­gyarországon csak ebben az iskolában tanítanak ilyen módszerekkel? Mikor kezdték el az oktatási kísérleteket? Milyen más kísérletek folynak még az iskolában? Hogyan készítik fel a tanárokat az új módszerek alkalmazására? A történelemórákon foglalkoz- nak-e politikai kérdésekkel ? Milyen idegen nyelvet tanul­nak a magyar diákok? — Engem az érdekel, mond­ja Refat Khaled egyiptomi I diák, hogy az ifjúsági szerve­zet, az úttörőszövetség hogyan segíti az oktató-nevelő mun­kát. Ügy látom, hogy a politi-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents