Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-21 / 92. szám
ff ABONYI KRÓNIKA Ságvári Tsz Elvetették a cukorrépát Kukorica ezer hektáron — Korán megszólaltak a békák, rossz lesz a tavasz — mondogatták egy jó hónappal ezelőtt az idős emberek. Bizony a jóslat beteljesült, és ez a mezőgazdaságban dolgozóknak sok gondot okoz. Így van ez az abonyi Ságvári Endre Termelőszövetkezetben is, ahol egyesek szerint olyan rossz a tavaszi időjárás, mint legutóbb a 60-as évek közepén volt. Molnár Zoltó.n főmezőgazdász elmondta, hogy a gazdaságban még 70 hek- ■\ -íár területet belvíz borít, és legalább 30 hektár alkalmatlan a művelésre, annyira lágy a talaj. Pedig külön belvízelvezető csatornájuk is van, ami a Zagyvába torkollik. Sajnos, sokáig.a csatorna sem jelentett megoldást a víztelenítésre, mert a folyó vízállása magas volt, és az ismétlődő esőzések emelték a vízszintjét. A közös gazdaságban a napokban befejezték a cukorrépa vetését, ami a rossz idő ■miatt elhúzódott, pedig három vetőgép állt rendelkezésükre. Befejezték: az ezer hektárnyi kukorica talaj előkészítését, és a hét elején megkezdték a vetést. Lucernából 179 hektárt telepítettek. Ez a növény, a kisebb fagykároktól eltekintve, szépen fejlődik. A több, mint kétezer hektár gabona közepesen telelt, és ha melegebbre fordul az idő, jó termésre számíthatnak. A szeszélyes, kellemetlen időjárás nemcsak a tervszerű munkát nehezítette meg, hanem kedvezett a csírabetegségek, gombásodás, valamint a lisztharmat terjedésének. Ezért a tervezett vegyszeres gyomirtás mellett a váratlan növénybetegségek elleni védekezést is megkezdték. A termelőszövetkezet vezetősége és tagsága, a sok nehézség ellenére is bizakodó, mivel — ha nem is a tervezett időre — minden elképzelésüket sikerült megvalósítani. Amikor lehet, kora reggeltől késő estig dolgoznak, de azt sem veszik rossz néven, ha szombaton és vasárnap is a földekre kell menni. (gy.) A jobb tanulás érdekében Szakkörök az iskolában Megismerik a munkásmozgalom múltját Az abonyi Somogyi Imre általános iskolában tizenhárom szakkör működik, némelyikből, mint az irodalmi, néptánc, rajz, kettő is. Van továbbá fizika, orosz, matematika, honismereti, kézimunka, KRESZ- és fotószakkör. Ez azt jelenti, hogy kétszázötven gyerek folytat önképzést szervezett keretek között. Az iskola vezetői szerint a szakkörök többsége jól működik, ezek közé tartozik az irodalmi és a honismereti. Ezeket Pólyák János iskolaigazgató és Törőcsik Mária úttörő csapatvezető mutatta be. Ady-szavalóverseny Mint minden szakkör, így az birodalmi is azzal a céllal alakult, hogy a gyerekeket segítse a tanulásban és több ismeretet nyújtson. Munkaterv szerint dolgoznak, a foglalkozásokat kéthetenként tartják. Általában a tananyaghoz kapcsolódva feldolgoznak egy-egy irodalmi művet. Ez azonban tevékenységüknek csak az egyik része, a szakkör ugyanis állandó kapcsolatot tart fenn a helyi családi ünnepségeket rendező irodával és gyakran fellépnek annak rendezvényein. Minden tanévben több alkalommal önálló irodalmi műsort készítenek, amit az iskolai ünnepségeken mutatnak be. Legutóbb a három tavaszi ünnepre állítottak össze műsort, amit több üzemben is bemutattak. Nőnapi műsorukat nemcsak Abonyban, hanem Albertirsán is láthatták. A szakkör hirdette meg az iskolában az Ady-szavalóverseny t, majd az ezt követő községi versenyre nyolcán jutottak el. Ok terjesztik az iskolában a Kincskereső című újságot. amiből rendszerint 60— 80 példányt adnak el. Sokan a benne lévő irodalmi rejtvények megfejtésére is vállalkoznak. Ki tud többet Lengyelországról ? Tavaly ősszel hirdették meg a járás általános iskoláiban a Ki tud többet Lengyelországról? című vetélkedőt. A szakkör tagjai közül nyolcán készülnek erre a versenyre, amit május 8-án bonyolítanak le. Horváth Éva VH/a osztályos tanuló mondja: — A versenyen a lengyel irodalom elmúlt évszázadairól kell számot adni. Sajnos, kevés az anyag, amit a felkészüléshez kaptunk, ezért sok utánjárásra van szükség. Engem érdekel a lengyel irodalom, több vonásban hasonlít a miénkhez. A közös felkészülést egyéni tanulással egészítjük ki. A honismereti kutatómunka felnőttek körében elterjedt Abonyban. Nem véletlen tehát, hogy az iskola tanulóifjúsága örömmel fogadta három' évvel ezelőtt a honismereti szakkör megalakítását. Első sikereiket a Kinizsi Kupa versenyein érték él, és azóta jól dolgoznak, kutatómunkájuk változatos, sokirányú. Feldolgozták már a helyi földbirtok] ás történetét, megismerkedtek Pest megye műemlékeivel, az idén az abonyi munkásmozgalom történetét dolgozzák fel. Sokat járnak múzéumba. néhány összejövetelt ott tartottak meg. Jó a kapcsolatuk a felnőtt helytörténészekkel, és azok tanulmányainak többségét ismerik. A szakkör egyik tagja, Pap László történelemből az országos szaktárgvi versenyen a huszonkét induló versenyző között a tizedik lett. Öt nap Zánkán — Ötödik osztályos voltam, amikor érdeklődni kezdtem a történelem iránt — meséli. — Ekkor alakult meg a honismereti szakkör. Szeretem a történelmet. és vonzanak a szakköri foglalkozások. Főleg a legújabb kor, ebből is a II. világháború története érdekel. Sokat olvasok, naponta több órát töltök könyveimmel. A szaktárgyi versenyre való felkészülés során nagvon sok művet és lexikont tanulmányoztam át. Pap Laci, a jó szereplés jutalmául, öt napot töltött Zánkán. Gy. F. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JAQAS XXI. ÉVFOLYAM, 92. SZÁM 1977. .ÁPRILIS 21., CSÜTÖRTÖK Községfejlesztés — társadalmi összefogással A szocialista brigádok vállalása Csemő úgy él az emlékezetben, mint tanyákkal, szőlőskertekkel tarkított homoktenger, és Csemő ma fejlődő község. A zöldhalmi részben már füzér- szerűen egymás mellé épültek a házak. A központban 1962- ben három ház állott, most pedig hetven újat is összeszámolhatunk. A bentlakók átlag- életkora — egy hetvennégyes felmérés szerint — csak alig haladja meg a harminc évet. Az elmúlt néhány esztendőben nagyon fellendült itt a magánlakás-építés. 1974-ben húsz építési engedélyt adtak ki, 1976-ra az építők száma harminchétre szaporodott. A községi tanácshoz az idén is telekvásárlás-ügyben fordulnak a legtöbben. Akik a fejlődő központba vágynak, valamennyien fiatal házasok. A szülők, nagyszülők továbbra is kint maradnak a tanyákon. A község helyet az az otthont keresőknek, vonzó hatása mindjobban érvényesül. Elkészült az egészségház, 1976 novembere óta fogadja kis lakóit az új óvoda. Terveznek ABC- áruházat, bővítésre szorul a meglevő vegyesbolt is, új otthont kap az ifjúsági klub és lesz községi könyvtár, ezenkívül cukrászda felállítását ígérik. Csak nemrég kezdték meg az új általános iskola alapozását, de ha a szükséges építőanyagot folyamatosan szállíthatják, november 7-én sor kerülhet az ünnepélyes átadásra. — A Pest megyei 5-ös számú Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat egyik legjobban dolgozó brigádját küldték hozzánk. Munkájukat lelkiismeretesen, gyorsan végzik — mondja Boda János, a községi tanács elnöke. — Hárommillió forintot tesz ki a vállalt társadalmi piurfka értéke. A tereprendezést, a parképítést, a kerítés és a belső utak elkészítését a termelőszövetkezet szocialista brigádjai végzik el, és segít az iskola szülői munkaközössége is. — Kint a tanyáikon egyre kevesebb az iskolás korú gyermek, megöregszik a tanyavilág. 1974-ben még tíz külterületi iskolában folyt az oktatás. Eddig négyet számoltak föl, s még további két iskolában szűnik majd meg a felső tagozat. Az ötödik-nyolcadik osztályoA szövetkezet szekrényei sok bejárnak majd a központi iskolába. A közlekedés nem ad gondot a gyerekeknek, ha a vasút megszűnésével megépül a köves út. — A bejáró diákokkal megnő a tanulólétszám. Máris kicsinek bizonyul a négy tantermes, konyhával, étkezővel is ellátott iskola. Belső átrendezéssel több tantermet kell kialakítani — mondja a tanácselnök. — A felső tagozatban a különböző tárgyakat már nálunk is szaktanárok oktatják. A tantestületben sok lelkes fiatal dolgozik. Egyelőre többen is vannak, akik még nem szereztek tanári képesítést, de valamennyien tanulnak valamelyik felsőoktatási intézmény levelező tagpzatán. — Szeretnénk, ha a pedagó- gusoík közül mind többen választanák lakóhelyül Csemőt. Igyekszünk megoldani lakásgondjaikat. Az iskolával elké szül a szolgálati lakás. A közeljövőben'két fiatal házaspár költözik a községbe. Várjuk Qket, számítunk munkájukra. Egyikük például testnevelés szakos lesz, ha befejezi tanulmányait, bizonyára részt vesz majd a község sportéletének fellendítésében. Már elkészült a tornaterem terve, építésével azonban vámunk kell, mert egyelőre nincs elegendő pénzünk. Az új iskola falai már állnak, mostanában készült el a tetőszerkezet. Ablakai egyelőre üvegtelenül feketéllnek, de ha sikerrel jár az építők és a községbeliek összefogása, a következő tanévben már termeiben folytatódhat az oktatás. Dobozi Eszter Fiatalok klubja Szívesen járnak a ceglédber- celi fiatalok a helybeli művelődési ház foglalkozásaira. Különösen g Radnóti Miklós ifjúsági klubba, ahol változatos program várja őket hétről hétre. Most szombaton estére az Ex Vér és Sigma e gy úttest várják, bált rendeznek. Vasárnap „utezós nap” lesz, ekkor Budapesten a budai várat és a Nemzeti Galériát látogatják meg. Hogyan segítsünk? Április 27-én, szerdán délután három órai kezdettel, a városi tanács tanácstermében Hogyan segítsünk? címmel alkoholellenes fórumot rendez a ceglédi városi és járási egészségügyi osztály, a Vöröskereszt szervezet és a Rendőrkapitányság. A fórumon három előadás hangzik el: szakemberek szólnak az alkoholizmus elleni törekvésekről, melyek társadalmi szintű segítséget kívánnak. Pénteken Rejtekhely Április 22-én este fél nyolc órakor kezdődik a ceglédi Kossuth Művelődési Központban a Kecskeméti Katona József Színház társulatának vendégjátéka. Páskándi Géza Rejtekhely című színművét mutatják be. Az előadásra az „A” bérletek érvényesek. Becsülni az életet, a munkát Ötvenöt év a Hangszalagról visszajátszott riport Hűtőgépgyári berendezések, vezérlőszekrények készülnek a Vasipari Elektromos és Műszerész Szövetkezet Kossuth Ferenc utcai részlegében Cegléden. Szovjet megrendelőjüknek az első félévben szállítják a kétmillió forint értékű berende- zéseket« Apáti-Tóth Sándor felvétele Tekintete a szalagon. Érdekes dolog a visszajátszás. Neki különösen: először hallja' hangja másolatát. — Most! — emeli fentebb ujját S. Szabó József. — A szabósággal országos hírnevet szerzett. Amellett figyelemmel kísérte és kíséri ma is a történelmet, irodalmat. Számos história tudója, melyek a magyarsággal és szőkébb környezetével, Törtettél kapcsolatosak — kezdődik a riport. Akik készítették: a tör- teli iskola úttörői. Az úttörőknek — Uelmeczyrol Saját faragású fenyőasztal, rajta sok-sok jegyzet, százados könyvek, mindentudó kislexikon. A szíves vendéglátó még a padláson szunnyadó irat- és könyvkötegeket is mozgósította: melyikük rejteget feledésbe ment adatot Helmeczy Mihály- ról, a helyi úttörőcsapat névadójáról. — Élmény volt számunkra a felvétel, löbb szempontból is. Jó volt hallgatni és látni, milyen szeretettel beszélt Józsi bácsi a sokoldalú hazafiról. Miközben mesélt, igazi példaképként jelent meg .előttünk csapatunk névadója — összegzi a gyerekek véleményét rajvezetőjük. — Mindannyiunk figyelmét lekötötte, amit a Helmeczy -kriptáról megtudtunk. Bő szoknya, sonkaujj Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye általános ismertetője és ycímtára — olvasom egy koros kiadványon. A mestereket felsorakoztató fejezetnél S. Szabó József neve mellett a következő olvasható: „Szakmáját Budapesten tanulta. Mint segéd a fővárosban, Cegléden és Törteién működött, 1920 óta önálló. Hadiszolgálatra 1916-ban vonult. Orosz és olasz harctéren küzdött, két esztendeig.’’ — Nem volt az jó: légiveszélyben az ollónak sincs kedve vidáman csattogni. Amit azokban az években tanultam: — emlékszik vissza a nyolcvan esztendős mester — még jobban becsülni az életet, a munkát, tisztelni a múltat és küzdeni a jobbért. Szüntelenül. Maradandó élmény pesti éveim idejéről Ady Endre temetése. — Mikor került Törteire? — ötvenhét éve lakom a faluban. ebből ötvenötöt töltöttem szabóasztal mellett. Tizenkét fiatalember tanulta meg nálam a szabást, varrást. Min. den öltöny, ruhadarab elkészültekor örültem, de ha más községből vagy megyéből érkezett a megrendelő, egy fokkal nagyobb volt örömöm. Nem utasítottam vissza, ha hölgy kopogtatott ruhaügyben: Helmeczy rokona, Meleghegyi Jó- zsefné is szívesen varratott nálam, Bő szoknya, sonkaujjal, ez járta akkoriban. Citromfái között Az egyik szobában ceruzarajzok. — A férjem munkái — mutatja be a képeket Szabóné. Fénykép és grafika kerül egymás mellé: az arc melegségét sikerült átültetnie a rajzolónak. — Ez a legkedvesebb műve. Az édesanyja képe. Nyílik az ajtó. Fiatal pár köszönti a bentlevőket. Margit, HARMINCHÉT VÁLTÓ Fekete magyar bajnokságot nyert FELSZABADULÁSI FUTÓVERSENY Atlétika: A Ceglédi VSE atlétája. Fekete Tibor remekül szerepelt az országos mezei futóbajnokságon. Az ifjúsági, 18 éves fiúk futamát óriási fölénnyel — csaknem 200 méterrel — nyerte meg, így magyar bajnokságot nyert. Az első helyezettnek egyik korcsoportban sem sikerült ennyire megelőznie az őt követő másodikat. Fekete végig bírta a maga által diktált nagy iramot, senki sem tudott vele tartani. A női ifjúságiak között Plangár Agnes is kitett magáért, a CVSE második érmét ő szerezte. Plangár ezüstérmet nyert, s mindössze négy méterrel maradt le az első helyezettől. További helyezések: Nők: serdülő: 1962-ben születettek: 7. Drávái Erika. 1964-ben születettek: 9. Drávái Judit. Férfiak: a juniorok között Sze- leczki teljesítménye elmaradt a várakozástól, a 19. helyen futott célba. > Felszabadulási váltófutóverseny: A Ceglédi JTSF, a Magyar Üttörő Szövetség városi bizottsága és a KISZ városi bizottsága közös rendezésében került sor a felszabadulási váltó futóversenyre. A ceglédi utcákon — Árpád, Felház, Hollós. Pesti. Damjanich utca — kijelölt 1600 méteres útvonalon összesen harminchét váltó állt rajthoz Egy váltó nyolc tagból állt, így mintegy 300-an vettek részt a rendezvényen. A résztvevőket koruknak és nemüknek megfelelően hat csoportra osztották. Eredmények: Általános iskolák: Leány: 1. Táncsics M. ált. isk., 2. Mészáros L. ált. isk. I., 3. Mészáros L. ált. isk. II. Az összetett pontversenyt a Táncsics Mihály iskola tanulói nyerték. Fiúk: 1. Mészáros L. ált. isk., 2. Táncsics M. ált. isk., 3. Földvári K. ált. isk. Az összetett pontversenyben a Mészáros Lőrinc iskola bizonyult, a legjobbnak. Középiskolák: Leány: 1. Köz- gazdasági Szakközépiskola, 2. Mezőgazdasági Szakközépiskola, ß. Kossuth Gimnázium. Az összetett pontversenyben: 1. Közgazdasági Szakközépiskola. Fiúk: 1. Mezőgazdasági Szak- középiskola. 2. Kossuth Gimnázium I.. 3. IJossuth Gimnázium II. Az összetett pontversenyben: 1. Mezőgazdasági Szakközépiskola Ezekben a számok- I ban valamennyi iskola legalább két váltót állított ki. Az előző évekhez képest elő- reléoést ielent a már dolgozó „idősebbek” bevonása, hiszen az üzemek, intézmények csoportjában összesen nyolc csapat állt rajthoz. A nőknél: 1. Lenin Tsz. 2. ÉVIG — PENOMAH közös csapata. A férfiaknál: 1. MEZŐGÉP. 2. Lenin Tsz. 3. PENOMAH. Az összetett pontversenyt a Lenin Tsz nyerte. U. L. í i az unokájuk, és László, a férje. Azért jöttek, hogy a nagypapa szemébe gyógyszert csöppent- senek. Biztosabb a kezük: hadd legyen a látása tiszta, minél előbb. — Mivel telnek a nyugdíjas napok? — erről beszélgetünk legvégül. — A családom között és közöttük — fordul citrom- és narancsfái felé. — A fácskákat különös gonddal kell ápolni. A szakirodalom tanulmányozása jól kitölti időmet. Szívesen adok tanácsot az errefelé ritka gyümölcsök termesztőinek. Ha a szemem rendbejön, szeretnék még magam készítette ruhácskákkal kedveskedni unokáinknak, dédunokáinknak. Győri Mária
