Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-19 / 90. szám

A

PEST NEGYEI HÍRLAP

KÜLÖNKIADÁSA

Hím

lA CEGLÉDI JAPÁS ÉS CEGLE

tOS RÉSZÉRÉ

XXI. ÉVFOLYAM, 90. SZÄM

1977. ÁPRILIS 19., KEDD

Jó üzletpolitika, gördülékeny ellátás

Egyesült a ceglédi és a jászkarajenői ÁFÉSZ

Ezekben a napokban a szokottnál is mozgalmasabb az élet a Cegléd és Vidéke Általános Fogyasztási Szövetkezet ceglédi központjában. Festők, szerelők dolgoznak, miközben a hivatali munka sem áll egy percre sem. A lezajlott harmincegy részközgyűlés részvevői úgy szavaztak, hogy egyesíteni kell a jászkarajenői és a ceglédi szövetkezetei, visszamenőleg ez év január 1-től. A városi tanács végrehajtó bizottsága az eszerint elkészített alapszabályt legutóbbi ülésén jóváhagyta, és így semmi akadálya, hogy a szövetkezetek egyesülve, ezentúl közös úton haladva szolgálják a lakosság érdekeit, javítsák ellátását. A múlt évet a ceglédi ÁFÉSZ — amelyhez' Cse- mő is tartozott — 410 millió forintos bevétellel zárta, a jászkarajenői eredménye 70 millió forint volt. Az egyesüléssel kialakult új, Cegléd és Vidéke ÁFÉSZ működési területe most kiterjed a városra, emellett Csemőre, Törteire, Jászkarajenőre, Köröstetétlen- re és összesen 511,7 millió forintos árbevételt tervezett év végéig. A mégnövekedett szövetkezetnek több mint 600 dolgozója és 9552 tagja lett.

Gazdasági szükségesség

dönti el egy-egy ilyen, egyesülés kialakulását. A kis cég lehet ügyes, igyekvő és közvetlen területén elégedettséget kialakító, mégsem győzi tartani a lépést. Nagy vállalatoknak nem a kis cég a fontosabb partner. A koncentrált erő és a megnövekedett hatékonyság sokat nyom a latba: így könnyebb az eszközöket kihasználni, megkeresni az árubeszerző csatornákat és kialakítani a piacot. A szövetkezeti kereskedelmet tekintve ez mindenképpen létkérdés, az érvényesülés feltétele. Most, hogy a két szövetkezet a teljes egyenjogúság alapján egyesült, várhatóan el is érik a tervezett eredményeket. Az igazgatóságot megfelelően bővítették. két helyettes elnök kapott feladatkört, egyikük a szövetkezetpolitikai és személyzeti ügyekkel, a másik a gazdasági feladatkörrel foglalkozik. A bejáró dolgozók utaztatásáról a munkaidőnek megfelelően gondoskodnak. Az ügyeket intézni Jászkarajenőn is maradt kinn egy könyvelési részleg. A megnőtt központi apparátus irodagondiát átalakítással megoldották, s létszámprobléma sem nehezíti a további munkát.

Az idei üzletpolitikai tervet már együttesen állították öszsze. Az árubeszerzést központilag irányítják, az ez évre szóló keretmegállapodások szerint. Az élelmiszer-forgalmat 9,2 százalékkal kívánják növelni. Ennek érdekében rendszeresen kérik az árut a Pest megyei FÜSZÉRT-től, több élő halat akarnak forgalomba hozni a húsellátás ki- szélesítésére és termelőszövetkezeti húsüzemek gyártmányaiból is tartanak a boltok. Konyhakész baromfihúsból is többet szándékoznak értékesíteni, ehhez kialakítják a szükséges hűtőkapacitást. Szeretnék, ha a tej- és tejtermékforgalom 10 százalékkal növekedne, kelendőbb és bővebb választékú a sütő- és cukrászipari termék a járási székhely és a vidék szövetkezeti boltjaiban. Zöldségről, gyümölcsről úgy gondoskodnak, hogy számítanak a helyi felvásárlás lehetőségére, a kiskertek friss termésére is. A vendéglátóipari üzletpolitikát tekintve a feladat továbbra is az, hogy az ízletes étel kelendőbb legyen az italnál, s legyen elegendő kávé és üdítő ital. Különösen a vendéglátóhelyek külső-belső kulturáltságára fordítanak gondot, a termek, konyhai és más mellék- helyiségek higiéniájára. Az italok hűtéséről is gondoskodnak mindenütt.

A ruhaféléket árusító szövetkezeti boltokban arra törekszenek, hogy a lakosság igényeit ne csak kielégítsék, hanem a korszerűre ösztönözve, jó üzletpolitikával alakítsák is. Mind jobb, közvetlen kapcsolatot akarnak kiépíteni a termelőüzemekkel, bővítik az olcsó áruk választékát, bemutatókat rendeznek közösen a nagykereskedelmi vállalatokkal, ezzel is segítve a széles körű piackutatást. A ruházati árúforgalom központja továbbra is a ceglédi áruház lesz, amely a kisebb boltoknak segítséget ad, gördülékeny ellátással. Vegyes iparcikkekből a folyamatos beszerzésre törekszenek, új szállító partnereket keresnek. Javítják az áruválasztékot, a készlet- gazdálkodást a tartós fogyasztási cikkeknél, segítenek a korszerű lakáskultúra kialakításában, ízlésnevelésben. A háztáji gazdaságokat, lévén szó nemcsak városról, hanem több szorgos községről is, vetőmagbeszerzéssel, műtrágyával, növényvédő szer, kisgép és takarmánytápok árusításával segítik. Ezen a tavaszon már 12 vagon Desire vetőburgonyát hoztak forgalomba, s Cegléd mellett Jászkarajenőn, Cse- mőben és Törteién értékesítetCEGLEDI APROHIRDETESEK

A Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat több éves gyakorlattal rendelkező építéstechnikust keres azonnali belépéssel. — Bérezés kollektív szerint. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán. Cegléd, Kossuth tér 1. II. emelet, 1977. április 25-ig.

Eladó t^-egszőlő. Kis- közép úton. 600 négyszögöl szántó, kedvezményes áron. Érdeklődni: Cegléd XI. kér. Görbe utca 11.

Fiatal házaspár üres szobát keres 1 évre. — Választ: „Megbízható 44 674” jeligére kérjük a Magyar Hirdetőbe. Cegléd, Teleki utca 30.

Háztartási alkalmazottat felveszek. — Nagy Márta, Cegléd, Kender Utca 13.

Családi ház eladó. — Cegléd, Bodrog utca 20. sz.

Lucernaföld egész évre egyben kiadó Csen- geriben. Érdeklődni: Cegléd. Molnár utca 15. szám.

Eladó déli fekvésű garázs, ugyanott forgó belsejű bárszekrény, antik pohár- szék. — Érdeklődni egész nap. Cegléd, 10 —436 telefonon.

IZS oldalkocsis motor eladó. Cegléd, Des- sewffy utca 52.

_______

Da

núvia motor eladó. Cegléd. Kátai út 6.

szám.

Kenderföldön eladó 400 n.-öles porta, kút- tal, építési engedély- lyel. Érdeklődni: Cegléd. Juhász Gyula utca 34. szám.

ték. Tüzelőből, építőanyagokból a lehetőségnek megfelelő, kiegyensúlyozott ellátást akarnak biztosítani.

A Cegléd és Vidéke ÁFÉSZ ebben az évben felvásárlási forgalmát 16,8 százalékkal akarja növelni. Több kisgazdasággal teremtenek kapcsolatot, úgy is, hogy területükön két zöldségtermesztő szakcsoportot kívánnak létrehozni. Bővítik a felvásárlótelepek számát, az a céljuk, hogy minden felkínált zöldséget és gyümölcsöt átvegyenek értékesítésre.

A szövetkezeti hálózat ebben az évben bővül Cegléden a Rákóczi úton elkészül a csemege, a bisztró és autószak- üzlet. Csemőben 100 n^yzet- méter alapterületű bisztrót akarnak létesíteni, Jászkarajenőn önkiszolgáló élelmiszer- bolt és egy vendéglátóhely létesítése szerepel a tervekben, Törteién megkezdik a kisáru- ház építését. Tevékenységüket takarékosan gazdálkodva

akarják folytatni. Ebben számítanak a szorgalmas munkáskollektívákra, a törzsgár- datagokra, tevékeny szocialista brigádokra és mindenkire, aki a jó példát követi. Szeretnék szép eredménnyel zárni az első közös évet.

A városházi* n lírcgteMnfheíó Hatályba lépett az új tanácsrendelet

Cegléd Város Tanácsa 1/1977. «I. 28.) számú határozatával megalkotta a közületek tisztántartásáról, védelméről és a háztartási szemét összegyűjtéséről szóló rendeletét. E tahács- rendeletét á Pest megyei Tanács VB. felülvizsgálta és törvényesnek taláta.

A rendelet kihirdetése napján, 1977. április 18-án lépett hatályba, és ezzel az e tárgykörben hozott 1/1967. számú tanácsrendelet hatályát vesztette. A tanácsrendelet a hivatalos idő alatt megtekinthető a városi tanács vb-titkáráságán, a tanácsháza I. emeleti, 8-as számú szobájában.

Előadás

a bizalmi feladatáról

Cegléden, a Városgazdálkodási Vállalatnál tanfolyam kezdődött a HVDSZ keretében Dél-Pest megyei vállalatok szakszervezeti bizalmi aktívái számára. A tanfolyamon a ceglédi és a nagykőrösi városgazdálkodási vállalat, az bertirsai költségvetési üzem és a ceglédi cipőipari üzem szak- szervezete képviseltette magát. Dr. Szabó József, a HVDSZ központi vezetőségének titkára a bizalmi munkakör fontos szerepéről tartott előadást.

Jószág is, autó is

Vasárnapi vásár

Várhatóan nagy forgalmú és választékú tavaszi, országos állat- és kirakodóvásár lesz Albertirsán, április 24-én, a nagyközség vásárterén, ahová vészmentes helyről szabályszerű járlatlevéllel mindennemű állatot fel lehet hajtani, s ahol autóvásárt is tartanak.

TUDOD-E PAJTÁS?

Városbeli győztesek

Nemcsak pihenéssel töltötte a tavaszi szünetet a ceglédi kisegítő iskola, hanem vetélkedő, re hívta meg a Pest megyei, hasonló iskolák kisdiákjait, nevelőit. Abonyi, gyömrői, nagykőrösi, csobánkai, gödöllői, Beesési, érdi versenyzők érkeztek. Sajnos a váciak bár igyekezettel és alaposan felkészültek, nem vehettek részt a versenyen, ezt vonatuk késése megakadályozta.

A csapatok érkezés után zászlóik alatt sorakoztak fel. Sebók Pál, ceglédi városi úttörőelnök köszöntötte az egybegyűlteket, bízva abban, hogy ezzel az eseménnyel ha. gyományt teremtenek. Szlovák Judit nyolcadikos szavalata után Ivanics Bertalan csapat- vezető adta ki az indítóparancsot a verseny kezdetére. A sorrendről a csapatok sorshúzással döntöttek. Az iskolák 4—4 legjobbja állt ki versenyre a megyei vetélkedőn. A követelményt az Országos Úttörőelnökség gyógypedagógiai szak- bizottsága határozta meg és a verseny anyagát megyei szákfelügyelő állította össze, a csapatoktól kapott javaslatok alapján.

A vetélkedőnek három fő té. maköre volt: az első a technikai, földrajzi, történelmi és mezőgazdasági ismereteket kérte számon. A második kérdés- csoport a kulturális és esztétikai tudnivalókat foglalta magában, a harmadik az úttörőélettel foglalkozott. Mi, pedagógusok, élénk érdeklődéssel figyeltük ügyeskedésüket, amint az elcserélt fővárosneveket a

Meghívó a vetélkedőre

megfelelő országok térképein elhelyezték, ahogy a mezőgazdasági növények magvait meghatározták és külön csoportban helyezték el. Az úttörőélet jelképeit rajzolgatták, és hanglemez-felvételről ismertek fel fontos mozgalmi indulókat.

Nagy örömünkre a délutáni órákig nyúlt versenyt a ceglédi kisegítő iskola ügyes csapata nyerte meg. Jutalmuk személyenként egy teljes asztalitenisz-felszerelés lett. Az országos versenyen a ceglédi gyerekek indulhatnak. Elismerést érdemelnek a többiek is, a második helyre jutott nagykőrösiek, a harmadik helyezett ve- esést kisegítő iskolások.

A vendégek nevében elismerésemet fejezem ki az iskola pedagógusainak, amiért ilyen lelkesen, felelősséggel és eredménnyel végzik nehéz munkájukat.

Giba Lászlóné általános iskolai tanár

Húsvéttól pünkösdig

gäny termékenységvarázslást megszelídíti, egyháziasítja. Az esővarázsló körmenet is átlényegül, a liturgia részévé válik.

A PÜNKÖSDI KIRÁLYNÉJÁRÁS 6—8 éves gyerekek játékává alakul. Egy fehérbe öltöztetett, fátyollal letakart kislány egy kosárban virágot visz, a többiek körülállták, énekelnek, időnként táncolnak és áldást kívánnak a házra. Egyik változat így hangzik:

Mimi mama, mimi mama,

Piros pünkösd napja.

Hónap lösz, hónap lösz A második napja.

Andorás bokrétás,

Feleségös, jó táncos.

Az ura sejömszál Jó maga aranyszál.

Bim-bom bukorica.

Ászt vödd, akit szerecc,

Jó möghúzd a lovadnak száját, Ne tipoggya, ne tapoggya A pünkösdi rúzsát.

A pünkösdi rúzsa.

Kihajlott az útra,

Szöggye föl a kirájné.

Kösse koszorúba.

Kiráiné koronáin

Szálljon erre a házra Az Isten áldása.

Mind régen leszállóit.

Az apostolokra

A másik változat rövidebh: Adj Isten minden jót,

Áldj meg itt minden lakót. Legyen itten pünközsdkor Azután is mindenkor.

Pénz, posztó, paripa,

Széna, szalma, szalonna,

Bor, búza, békesség.

Finom, fürge feleség.

A nagy dologidő beálltával a hiedelmek ápolása, a népszokások gyakorlása hätte be szorul. A Szentiván-napi tűzugrás- sal lezárul a nyári ünnepkör, s átadja helyét a nehéz, verejté- kes munkának.

Szabó Attiláné

Amíg a készlet tart!

rSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSJSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS*

Női gyapjúkardigán 670 Ft helyett 250 Ft-ért, divatos színekben kapható a

*

/AVI

V A -11 ki

ceglédi divatáru-boltjában:

Cegléd, Szabadság tér 1., és

albertirsai divatáru-boltjában

Albertirsa, Pesti u. 42.

i

i

t

A locsolkodásé;rt járó tojás mágikus jelentőségét fokozza a piros szín baj elhárító, szerencsét hozó jelentése, ősi húsvéti játék a tojássütés, vagy kó- kányolás. Az ajándékba kapott hímeseket összeütik, és akié eltörik. az köteles odaadni a másiknak.

Némelyik vidéken a lányok kapuját fenyőággal díszítik ilyenkor, máshol a május else, jén felállított májusfában él tovább ez a hagyomány. Mindenképpen termékenységvarázsló szokások ezek, a lányok kendőkkel, szalagokkal ékesítik az ágakat, és pünkösdig gyönyörködnek benne.

S ezzel elérkeztünk az év utolsó hagyományos ünnepéhez: pünkösdhöz. Ez a görög eredetű szó ötvenet jelent, ugyanis húsvét vasárnapja utáni 50. napon üli az egyház a Szentlélek eljövetelének ünnepét, A pogány természetimádási Szokások is ott rejtőznek a mélyén: a nyári napforduló ősi ünnepe ez. Mint a téli napforduló ellenlábasa, a vízkereszti babkirály és a farsangfarki Koncz király analógiájára ez az ünnep sem lehet meg király és királyné nélkül.

A legények vetélkedéséből (versenyfutás, lóverseny, bikahajsza stb.) győztesen kikerülő pünkösdi' király egy éven át élvezheti a kiváltságos helyzetet: minden lakodalomba meghívják, ő kezdi a bálokon a táncot, s ami a lényeg: a legszebb lányt kiválasztja magának, s az lesz a pünkösdi királyné. Mindezt persze sok tréfa, alakoskodás, tánc fűszerezi, így aztán nem is csoda, ha az egyház nem nézi jó szemmel. Sőt, a pünkösdölésben élő potény liturgiában Krisztus újjászületésének jelképeként kapott helyet.

Ugyanígy fonódik össze a húsvétvasárnapot megelőző virágvasárnap szokásaiban is az 5si és a keresztény tradíció. A szentelt barkát gonoszűzőnek, betegséggyógyítónak, sőt vil- ámhárítónak tartják. (Ez utóbbit természetesen úgy kell értenünk, hogy a parázsra téve a mennykőcsapást távol tartja a háztól.) A nagycsütörtöki Pilátusverés, Pilátuségetés, pancilusozás szokásában is felismerhetően fonódott össze a liturgia a mágikus gonoszűzéssel. Zajjal, tűzzel próbálják megfélemlíteni, elűzni a tavaszi vegetációt késleltető démonokat.

Húsvéthétfőt „vízbevető”, vízhányó” hétfőnek is nevezi a népnyelv. A locsolkodás eredete így él egyik vidékünk néphagyományában: „Amikor Jézus feltámadt, az asszonyok elmennek keresni, de nem találták a sírjában. A zsidók, akik stt voltak a sír körül, leöntöt- ék vízzel őket, nehogy elhíreszteljék Jézus feltámadását. Az asszonyok azonban annál inkább hirdették, újságolták, hogy Jézus feltámadt.

AZ ÖNTÖZKÖDÉS kétségkívül a tavaszi lustrátio egyik erotikus célzatú változata, amelynek eredete még nem egészen tisztázott. Egyrészt a •ossz lemosásával a termékenység előidézése a cél —, ez a arofán megközelítése a dolognak — másrészt észre kell vennünk a keresztény hagyományt is, hiszen a hajdani keresztelés vízbe merítéssel, vízleöntéssel történt, és húsvét táján volt.

Akom-bákom berkenye,

Szagos húsvét reggele.

Leöntjük a virágot,

Visszük már a kalácsot

— mondogatják a húsvétkö- szöntő versikét a locsolkodó gyerekek. Az év legnehezebben várt, legvidámabb ünnepét, a tavasz beköszöntését még a nem, vallásos ember is kiböjtölte: a farsangi téltemetés, a karnevál önfeledt vidámsága mind-mind kevésnek bizonyult a jó idő slővarázslásához, s a szomorú, hideg téli napok elűzéséhez. A katolikus egyház a tavaszi napéj egyent követő holdtölte utáni első vasárnapra tette Krisztus feltámadásának ünnepét. Húsvét — ez a szerb-horvát vagy szlovén mintára alkotott tükörszó — a nagyböjtöt megnyitó húshagyó ellenpárja: a szigorú böjt feloldását, a hús- vevést, húsvételt jelenti.

ARCHAIKUS, NÉPI ELEMEK keverednek egyházi motívumokkal az ilyen nagy ünnepek szokásaiban.

Húsvét ünnepe sem kivétel ez alól. Már a hagyományos étrend is ezt bizonyítja: a bárány Jézust jelképezi, a kalács a feltámadás utáni kenyéráldással kapcsolatos, de a tojás nagy megbecsülésében már inkább ősi, profán tradíciók továbbélését érezhetjük.

A locsolás jutalmaként kijáró festett, karcolt vagy applikált ornamentikával díszített hímes (népi nyelvén: írott) tojások már a régi kínai, egyiptomi, perzsa, ógermán, iráni és szláv népeknél is divatosak voltak, mint az újjászülető élet, az újraébredő természet szombólumai. Így azon sem csodálkozunk, hogy a kérész-