Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-17 / 89. szám

19T7. ÁPRILIS 17., VASÁRNAP

Szocialista brigádvezetők ötödik országos tanácskozása

Gáspár Sándor:

Kulcskérdés: a minőség és hatékonyság

ka, a szakmai, a politikai az általános műveltség meg- műveltség növelése, de tegye- szerzésében, a tanulásban az nek különbséget, engedjék, egyéni érdeklődést, az egyéni sőt segítsék a szórakozásban, lehetőségek érvényesülését.

Újabb lendületet adni az építésnek

A SZOT főtitkára bevezetőül áttekintette a szocialista brigádmozgalom csaknem 20 esztendős fejlődését, kiemelve, hogy a mozgalom olyan erővé vált, amely a munkában, a fegyelemben, a magatartásban, a művelődésben önmaga és egész dolgozó népünk számára a továbbhaladás útját szélesíti.

Ezután a párt XI. kongresz- szusának útmutatásait, a fejlett szocialista társadalom

építését célzó programnyilatkozatot méltatta, s szólt arról, hogy előbbreléptünk társadalmi viszonyaink fejlesztésében. Tovább szilárdult a munkásosztály hatalma, a munkás-paraszt szövetség, erősödött á szocialista demokrácia. Mindebben a szocialista brigádok tízezreinek munkássága is tükröződik.

Szólt arról, hogy az ismert nehézségek miatt az életszínvonal emelkedése mostanában nem olyan ütemű, mint a korábbi években volt. Tartalékaink jobb kihasználása gzonban az életszínvonal növekedésének ütemére is kedvező hatással lesz.

Kitért a kapitalista országok munkásainak, szakszervezeteinek harcaira, létbizonytalanságukra, a munka- nélküliségre, majd hozzáfűzte, hogy hazánkban a létbiztonság, stabilitás, bizakodás uralkodik.

Kemény, fegyelmezett munkával

Ezután így folytatta:

— A szocialista brigádmozgalom fejlődésében nagyok az eredmények. A feladatok azonban már ma is, de még inkább holnap szakadatlanul növekednek. A fejlődés igénye ez. amely az élet minden területén többet és többet követel. Ami ma elég, holnap már kevés lesz. Csak az ezt felismerő szemlélet és magatartás vihet előre bennünket. A brigádmozgalom ereje és lehetőségei ma már olyanok, hogy képes az eddiginél magasabb szinten folytatni tevékenységét. A mozgalomnak munkája minőségében kell az eddiginél többet nyújtania. Ebben foglalható össze feladata és a mai tanácskozás célja és értelme.

— Minőséget a termelésben, a művelődésben, a vezetésben csak az hozhat, ha javítjuk a munkafegyelmet, növeljük a felelősséget, a kezdeményezőkészséget, a tömegméretű aktivitást. Ezek a tényezők lényegében tőlünk függnek. Ezért a minőség és a hatékonyság most az egész szocialista brigádmozgalom továbbfejlődésének a kulcskérdése.

— Miben kell tehát javítani a minőséget? Mindenekelőtt a munkához való viszonyban, a munkában, a fegyelemben, a takarékosságban, a termelt áruk színvonalában. Csak ezek nyomán lehet hatékonyabban és felelősségteljesebben dolgozni.

— A mi társadalmunk a munka társadalma, a legigazságosabb társadalom, igazságosabb az összes eddiginél. Ezt a társadalmat mi hoztuk létre, közös küzdelmeink, közös törekvéseink testesülnek meg mindabban, amit elértünk, és erre büszkék lehetünk. És nekünk van jogunk elégedetlennek lenni mindazzal, amit még nem oldottunk meg, ami rossz vagy félresikerült. Ez viszont azt is jelenti, hogy keményen és fegyelmezetten kell dolgozni.

— Tisztességes és becsületes munkát végezni kötelesség, de a szocialista brigádmozgalom ennél többet akar és többet is tesz, és többet is várunk tőle. Értse és értesse meg a mozgalom, hogy a dolgozó ember szavának olyan súlya kell hogy legyen a mi rendszerünkben, amely alatt a „vasbeton” is meghajlik. Ne engedjenek elsikkadni egyetlen jó gondolatot, kezdeményezést, előrevivő javaslatot sem.

Rendszerünk lényege a demokrácia

A szocialista brigádmozgalomnak ugyancsak fontos feladata elősegíteni az üzemimunkahelyi demokrácia érvényesülését. Nem lehet jól vezetni és célokat elérni a dolgozók egyetértése, a döntésekben való részvétele nélkül. A gazdasági vezetők munkája az utóbbi években e tekintetben is sokat változott és jelentős eredményeket mutatott fel. Minden fejlődés ellemég kevésbé érvényes az igazságra. Az igazság akkor is igazság, ha lentről, alulról,

bárhonnét és bárki részéről is hangozzék el. Nekünk csak ez lehet az eligazító álláspontunk a dolgozók véleményének meghallásában és elfogadásában.

— A szocializmusban senkinek sincs joga gátolni a dolgozóknak azt a törekvését, hogy az üzemi demokrácia keretei között beleszóljanak munkahelyük életébe. Ha valahof ez mégis megtörténik, az rendszerünk lényegét sérti és kárt okoz.

— Az elkövetkezendő időszakban sok még a tennivaló a „szocialista módon élni és tanulni” valóra váltásában is. Amikor az ember életére már nem a „látástól-vakulásig” végzett munka a jellemző, amikor már nem „a mindennapos betevő falat” megszerzése a gond, akkor megváltozik az élet, gyorsabban tudunk előbbre jutni a közösségi gondolkodásban, a művelődésben, életünk szocialistává alakításában. A szocialista brigádmozgalom már eddig is jelentős eredményeket ért el az életmód formálásában és a művelődésben, de a fejlődés ebben is többet igényel, és többet is tesz lehetővé.

— Tegyünk többet a szocialista emt>eri értékek terjesztéséért, erősítéséért. Ne engedjünk teret a tőlünk idegen nézeteknek, életszemléletnek és magatartásformáknak, amelyeknek nincs és nem is lehet talajuk a mi rendszerünkben.

— Meg kell értenünk és tudatosítanunk kell széles körben, hogy az állandó művelődés elválaszthatatlan a munka, a termelés, a mindennapi élet és az egyéni sors alakulásától. Az eddiginél nagyobb teret kell kapnia az önművelődésnek, az egyénekhez igazodó művelődésnek. Kövessék a brigádok azoknak a példáját, akikre büszkeséggel tekinthetünk, akik kiválóak a munkában, a tanulásban, akik kitűnnek tenniakarásukkal, fegyelmezettségükkel, példás életükkel.

— A műveltséget nem adják ingyen. Szorgalmat, kitartást, néha lemondást is követel az embertől. De a műveltség állandó és folyamatos gyarapításának eredménye, életünk minőségének javulásában jelentkezik. A brigádvezetőknek megtisztelő kötelességük és feladatuk, hogy a közösségben e törekvéseket saját példamutatásukkal is állandóan ébren tartsák.

A szocialista brigádoknak nem kis szerepük volt a IV. ötéves terv teljesítésében. Döntően hozzájárultak az 1976. évi népgazdasági terv eredményeihez. Minden bizonnyal így lesz ez évben is, az V. ötéves terv időszakában is. Biztosíték erre a magyar munkásosztály legjobbjainak, köztük a csepeli munkásoknak kezdeményezésére mind szélesebben kibontakozó versenymozgalom, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója jegyében átfogja az egész munkásosztályt,

a társadalom legszélesebb rétegeit.

— A szocialista társadalom még nem fejlődött ki teljesen, de máris jobb a legfejlettebb kapitalista rendszernél. Jobb, mert többet, emberibbet és teljesebbet ígérhet és ad is. A szocializmus így fejezi ki az emberiség legnemesebb törekvéseit. Hazánkban a hatalom a népé. De a felelősség is, önmagunk és a haladó világ előtt. A szocializmus legnagyszerűbb kincse népünknek, akkor védjük jól, ha állandóan fejlesztjük és gazdagítjuk. Természetes igényünk^ hogy holnap jobban akarunk; élni, mint ma. Az igényeket azonban csak hatékonyabb és, jobb minőségű munkával le-, szünk képesek kielégíteni.

— A mai tanácskozáson megfogalmazódó' gondjaink,, javaslataink tükrözzék a hol-, napért érzett felelősségünket. Azt várja ,a társadalom a szocialista brigádmozgalomtól, hogy tevékenységének további javításával újabb lendületet adjon a szocializmus építésének. Tegyünk meg mindent azért, hogy a mozgalom, a brigádok élete, tevékenysége a következő években még gazdagabb, még sokszínűbb és méginkább szocialista legyen. Még teljesebben érvényesüljön a brigádmozgalom felemelő jelszava: szocialista módon, dolgozni, tanulni és élni!

Kádár János:

Célunk, hogy társadalmunkért mindenki szocialista módon munkálkodjon

Az ember, a magatartás formálója

A szocialista emberré, a többsége — nemegyszer 80 szocialista brigáddá válás út- 90 százaléka — brigádtag, de ján járva az elért eredmények ez nem érezhető megfelelően

különbözőek és helyenként hiányosságokkal is találkozhatunk. A szocialista név sok mindent elárul arról, aki e

nére azonban a módszereket névért küzd. Van is fedezet

tovább kell fejleszteni, mert a szocialista gazdasági vezetésnek ez elengedhetetlen követelménye.

— Társadalmi rendszerünkben a vezetőknek nincsenek és nem is lehetnek a társadalom, a dolgozók céljaitól, érdekeitől eltérő érdekeik. Az üzemi, a munkahelyi demokrácia a dolgozók, a munkásosztály alapvető jogai közé tartozik és a szocialista vezetés egyik fő jellegzetessége, biztosítéka. Amilyen mértékben bevonjuk a dolgozókat a vezetésbe, úgy növekszik az aktivitás a szocializmus építésében, és úgy erősödnek a munka szocialista vonásai.

— Mi olyan munkáspolitikát és munkásdemokráciát valósítunk meg, amelyben a munkásember tudja is. érzi is, hogy van szava, szükség van a gondolataira, javaslataira, bírálatára.

— A hang terjedésével kapcsolatban valamikor sokan vallották azt a nézetet, hogy minél magasabbról lön a hang. annál nagyobb az ereje és annál gyorsabb a terjedése Ez a fizikában sem igaz. De

mögötte. De nekünk mindent reálisan kell megítélni. A szocialista brigádmozgalmat is. A mozgalomban ma már több mint 1,8 millió dolgozó vesz részt. A kereteket- lehet még tovább növelni, de a tartalom, a minőség javítása még fontosabb.

— Az üzemi és ágazati tanácskozásokon gyakran vitatott kérdés volt, hogy van-e reális lehetőség egy munkahelyen vagy egy vállalat életében a szocialista brigádmozgaa munkafegyelemben, a termelésben, a magatartásban.

— Nem a brigádok és tagjaik száma, nem a kiosztott oklevelek és a kipipált vállalások fémjelzik a szocialista brigádmozgalmat egy üzemben, hanem annak munkája, minősége, fegyelme, magatartása. Ne abban lássák a színházba járás lényegét, hogy a színházjegy be van-e ragasztva a naplóba; ne abban lássák a könyvolvasás lényegét, hogy ellenőrzik: kivették-e a könyvet a könyvtárból; ne abban lássák a művelődés, a tanulás lényegét, hogy bizonyítványt szerzett-e a brigádtag —, hanem abban, hogy

lom jelenlétének, eredményé- hogyan formálja az embert, a

nek értékelésére, mérlegelésére. Ügy véljük, hogy ennek van reális lehetősége. Hogyan és miöen? Mindenekelőtt a végterméken, a munkán, a kitűzött és a vállalt célok elérésén lehet lemérni. Ez igaz társadalmi méretekben is. A szocialista brígádmozgalom- nak éreztetnie kell és érezteti is hatását hazánk gazdasági, nniitikai és kulturális helyzetében.

— A mozgalom ilyen hatását, eredményességét fékezni, hogy vannak még vállalatok, munkahelyek, ahol a dolgozók

magatartást. Nem szabad megengedni, hogy a dolgozók nemes törekvéseit formális vállalásokkal és értékelésekkel, a szocialista címek odaítélésének felszínességével fásultságba fullasszák.

— Külön kérjük a szocialista brigádvezetőket, legyenek még határozottabbak és ne engedienek tartalmatlan és formális megoldásokat. Legyenek határozottak abban, hogy a brigádokon belül mindenkire egyformán kötelező a tisztességes, a becsületes munKádár János hozzászólásában elmondotta: A közelmúltban ünnepeltük fennállásának 20. évfordulója alkalmából szocialista rendszerünk erős és fontos intézményét, a munkásőrséget, amely a Központi Bizottság határozata alapján született. Annak idején azzal a felhívással fordultunk a munkásokhoz, a dolgozó parasztokhoz, az alkalmazottakhoz, a szocializmus igaz híveihez, hogy segítsék a munkáshatalom, társadalmi rendünk, a magyar nép szocialista vívmányainak fegyveres védelmét. A felhívás nem maradt pusztába kiáltott szó: jóval többen jelentkeztek, mint amennyit a munkásőrség meghatározott kerete be tudott volna fogadni. Azóta tíz- és tízezrek tettek és tesznek becsülettel eleget — hivatásukon túlmenően is — vállalt kötelezettségüknek.

— Kevéssel e jubileum után — folytatta —, most szocialista rendszerünk másik nagyszerű intézményének, a szocialista brigádmozgalomnak a képviselőivel találkozhatunk itt. A szocialista brigádmozgalmat nem pártunk, államunk vezető testületéi kezdeményezték, hanem maguk a dolgozó tömegek. Természetesen a Központi Bizottság, a szakszervezetek, az ifjúsági szövetség, kormányzatunk — felismerve e kezdeményezés kiemelkedő jelentőségét — felkarolta és támogatta azt. Ma már joggal állíthatjuk, hogy ennek nyomán tömeg- mozgalommá, sőt népmozgalommá vált.

— A munkásőrség, rendeltetése szerint, népünk szocialista vívmányainak őrzésére vállalkozott. A szocialista brigádmozgalom résztvevői hasonló öntudattal — arra vállalkoztak, hogy a hivatásukból fakadó munkájuk példás és kiváló elvégzésén túlmenően önkéntesen társadalmi feladatokat is megoldanak, és művelik önmagukat. S bár a mozgalom még nincs egészen húszesztendős, elmondhatjuk, hogy akik kezdeményezték és akik csatlakoztak hozzá, becsülettel teljesítették azt, amire vállalkoztak: gyarapították a magyar nép szocialista vívmányait.

— Mindez tükröződött a mostani V. országos értekezlet előkészítésének menetében is. Ismeretes, hogy a tanácskozást több hónapos munka előzte meg: a szocialista brigádok vezetői és tagjai előbb helyileg a termelőegységeknél, az üzemekben, majd ágazatonként és iparáganként gyűltek össze, s ezt követően került sor az országos értekezletre. Maguk az előkészületek is rendkívül fontos, aktív szerepet játszottak, hiszen tudvalevő, hogy a tanácskozást megelőző időszakban nagyszerű kezdeményezés, új munka- versenvmozgalom született. A szocialista brigádvezetők országos tanácskozásának előkészületei tehát már az idei első negyedévi eredményekhez is nagyon pozitívan járultak hozzá.

— Mély meggyőződésem, hogy ez a tanácskozás is betölti majd szerepét, segíteni fogja szocialista építőmunkánkat, a szocialista brigádmozgalom kibővítését és magasabb színvonalra emelését. E gondolatok jegyében szívélyesen köszöntőm az értekezlet

minden résztvevőjét, s megbízásomnak megfelelően átadom önöknek, az önök személyén keresztül e nagyszerű szocialista mozgalom egymilliónyolcszázezer tagjának a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának elvtársi üdvözletét, jókívánságait.

— Akik eddig felszólaltak, nagyon sokoldalúan, helyes alapállásból és megközelítésben foglalkoztak a brigádmozgalom lényeges feladataival. Űj elgondolások és ötletek is felmerültek. A tapasztalatok összegezése az önök feladata, s ennek bizonyára eleget fognak tenni. Ezért a mozgalom egyes részkérdéseiről nem kívánok beszélni, hanem néhány politikai kérdéssel szeretnék foglalkozni. Ismeretes, hogy a Központi Bizottság ezen a héten ülést tartott, áttekintette az időszerű politikai kérdéseket, ezekben állást foglalt, amit hivatalos közlemény formájában nyilvánosságra is hozott.

Belpolitikai helyzetünk szilárd

— Elsőként a Magyar Nép- köztársaság belpolitikai helyzetéről szólok. Joggal megállapíthatjuk, hogy a Magyar Népköztársaság-— belpolitikai helyzete kiegyensúlyozott, érvényesül a párt, a munkás- osztály vezető szerepe, a munkásosztály politikai hatalma szilárd.

— A párt XI. kongresszusának útmutatásai alapján dolgozunk. Mind a közvetlen tennivalókra, mind a távlati programra vonatkozó állásfoglalását, törekvéseit helyesléssel fogadta a magyar társadalom. Elmondhatjuk, hogy a párt kongresszusának alapvető állásfoglalásai egyöntetű megértésre és támogatásra találtak munkásosztályunkban és népünkben, egész társadalmunkban. S mivel azóta bizonyos idő már eltelt, megállapíthatjuk, hogy egyetértés és egység jut kifejezésre a kongresszus határozatainak gyakorlati megvalósításában is. Ez az eredményekben is megmutatkozik: társadalmunk a kongresszus útmutatásai alapján, a szocialista demokrácia kibontakoztatásával fejlődik, a gazdasági és a kulturális építőmunka megfelelő eredményeket hozott és ennek megfelelően javultak az életkörülmények is.

— A párt kongresszusának politikai irányvonala, állás- foglalása — s ez politikai szempontból nagyon fontos — széles körben kedvező visszhangra talárt: kevéssel a kongresszust követően, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa úgy foglalt állást, hogy a kongresszus alapvető céljait elfogadja, és az. országgyűlési választásokon ennek megfelelő programmal lép népünk elé. Így is történt. Az országgyűlési választásokon népünk e célokat, a fejlett szocialista társadalom építésének programját szavazatával is megerősítette, óriási többségében

egyetértőén fogadta és támogatta.

— Azóta más, nagyon fontos társadalmi események is történtek. Lezajlottak az ágazati szakszervezeti kongresszusok, ezt követően a szakszervezetek XXIII. kongresszusa, majd a Kommunista Ifjúsági Szövetség, valamint a szövetkezetek kongresszusai és megtartották a Magyar Nők Országos Tanácsának konferenciáját is. E kongresszusok és tanácskozások szintén kifejezésre juttatták az egyetértést a párt XI. kongresszusának irányvonalával. Sőt, valamennyi tömegázervezet és tömegmozgalom — rendeltetésének megfelelően — már a kongresszusi határozatok gyakorlati végrehajtásával is foglalkozott. Megfelel tehát a valóságnak, ha leszögezzük, hogy a párt XI. kongresszusának útmutatása, a fellett szocialista társadalom építésének programia alapján tovább erősödött népünk szocialista egysége és összeforrottsága.

— A Központi Bizottság e heti ülése megállapította, hogy az idei népgazdasági terv végrehajtása megfelelően indult. Kiegészíthetjük ezt azzal, hogy az év politikai kezdése is jól sikerült. Megfelelő és méltó körülmények között ünnepelte meg egész népünk március

15-ét, az 1848-as forradalom évfordulóját, március 21-ét, az 1919-es dicső Magyar Tanács- köztársaság évfordulóját és legnagyobb nemzeti ünnepünket, a felszabadulás napját, áorilis 4-ét. A forradalmi ifjúsági napok keretében ifjúságunk is méltó módon köszöntötte az ünnepeket. Népünk nemcsak bensőséges ünnepségekkel, hanem a munkában való helytállással is emlékezetessé tette ezeket a kiemelkedő évfordulókat.

(Folytatás a 4. oldalon)