Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-16 / 88. szám

1977. ÁPRILIS 16., SZOMBAT ap 5 Javul a gyümölcs- és zöldségfelvásárlás Több vetőmagot várnak a kistermelők Van már megrendelés a senfab-csövekre Hídfeljárók Jó ütemben halad a tahi híd építése. A Duna mindkét ol­dalán egy időben készül az a bekötő út is, mely lehetővé te­szi, hogy a gépkocsik a hídra feljussanak. Szentendrén, a megyei művelődési központban te­kinthették meg az érdeklő­dők azt a kiállítást, amelyet a helyi képzőművészeti kör öt fiatal alkotójának mun­káiból rendeztek. Cseh Ká­roly, Kutast Miklós, Lu­kács János, Pistyur Imre és Varga Agnes olajfestmé­nyeiről, grafikáiról, linó­metszeteiről, a vendég­könyv tanúsága szerint hi­vatásos művészek is elis­meréssel nyilatkoztak. Az öt fiatal közül ketten — Kutasi Miklós és Varga Ág­nes —,a Képző- és Iparmű­vészeti Szakközépiskola ta­nulói, a többiek pedig munkásfiatalok. A megyei művelődési központ egyik szobájában tevékenykedik ez a képző­művészeti kör, itt gyüle­keznek hetenként kétszer, kedden és csütörtökön fog­lalkozásra, vagy ahogyan ők nevezik: stúdiumra. Mindig újra kezdve — Kicsit szűkén vagyunk — mutat körbe Lukács János —, kevés a hely, de mit csinál­junk? Egy-egy foglalkozásra tízen-tizenketten jövünk ösz- sze, kicsit összehúzzuk ma­gunkat és elférünk. A szobában rajztáblák, áll­ványok, szekrények sorakoz­nak. A falak mellett és a szek­rényekben a közelmúltban megrendezett kiállítás képei, még nem szállították haza a tulajdonosok. Közben egyen­ként érkeznek a tagok, meg­állnak, beszélgetnek egy-egy kép előtt. A mai foglalkozáson élő modellt fognak rajzolni. Amíg megjön, van időnk be­szélgetni. Markó Sándor, a kör doyen­je és legrégibb tagja, aki ma­ga is több éven át vezető volt itt, szívesen idézi a múltat: — 1950-ben Deli Antal fes­tőművész kezdte szervezni Szentendrén az amatőr kép- őművészeti kört. Kommunis- ,a művész volt, és tudását kí­vánta átadni a munkásfiata- oknak, nevelni akarta őket, a nűvészet szeretetére, gyakor- ására. Halála után néhány évig Szentendrén nem műkö­dött a kör, majd 1960-ban, a József Attila művelődési ház­ban Ónodi Béla festőművész irányításával kezdtünk ismét dolgozni. Nyolc évig Pirk Já­nos Munkácsy-díjas művész vezette a munkát, egy éve pe- lig Bálint Ildikó grafikusmű- ásszel dolgozunk. Jelenleg 36 >ejegyzett tagja van a kör­iek, nemcsak szentendreiek, árnak ide Budapestről, Po- házról, Budakalászról, Tahi- ótfaluból és Csobánkáról is. öbbségük fiatal, 30 éven aluli, in vagyok köztük a legöre- ebb, de a születési dátumom adititok — mondja nevetve és :özben lassan készülődik a rajzoláshoz. A kibontakozás lehetőségei Lukács Jánossal és Kutassi Miklóssal a kiállítás félrera- tott képeit nézegetjük. Vannak Az utóbbi években a zö! ' ség- és gyümölcsfelvásár! gondjai közismertek. A tá: lási, szállítási nehézségek, hosszadalmas áruátvétel so.: vita forrása volt, a felvásárló vállalat és a termékeiket érté­kesítő felek között. A boltok­ban nem mindig lehetett kapni friss gyümölcsöt, jó minőségű zöldséget. Szentendre sem volt mentes ezektől a gondoktól. Ezért is tűzte napirendre a vá­rosi tanács végrehajtó bizott­sága a gyümölcs- és zöldség- termelés, valamint a felvá­sárlás kérdését, hogy az idény kezdetén az illetékes vállala­tokkal együtt, közösein teremtsék meg az értékesítés kedvezőbb fel­tételeit. A korábbi évek gyakorlata szerint az idén is két helyen vásárol fel a városban gyü­mölcsöt a Pest megyei Zöldért: a Bodor-udvarban és az izbégi köztük érett, sajátos, modern ábrázolási módban fogant al­kotások, persze a megszokott, régebbi stílusok, közismertebb formák is helyet kaptak egy- egy vásznon, metszeten, raj­zon. Aztán olyan is van köz­tük, amely első látásra még nem kész, befejezetlen, elna­gyolt mű benyomását kelti, de azért ott érzi az ember a tehetséget, az ígéretet, a beérés lehetőségét. A két fiatallal kis eszmecse­rére vonulunk félre, képzőmű­vészeti kérdésekről, irányza­tokról, az amatőr mozgalom gondjairól, problémáiról be­szélgetünk. Kettőjük közül a művészi fejlődés, kibontakozás szempontjából talán Kutasi Miklós van szerencsésebb helyzetben. Az idén érettségi­zik a Képző- ée-Iparművészeti Szakközépiskolában bútormű­ves és restaurátor szakon, s ha nem veszik fel a főiskolára, munkába áll — és jövőre újra jelentkezik. Általános iskolás kora óta lejár a körbe. Művé­szi fejlődésében a meghatáro­zó természetesen az iskola, de ezek az itteni foglalkozások is sok impulzust, ötletet, élményt adnak, gazdagodást jelentenek számára. A 25 éves Lukács János is gyermekkora óta raj­zol, négy éve tagja ennek a k s közösségnek. Balogh László festőművész tanácsára kezdett el itt dolgozni. Büszkén mond­ja, hogy a konstruktív festé­szeti irányzat áll közel hozzá. Tágabb teret várnak Amíg az életükről, eddigi munkájukról adnak számot, a beszélgetés zavartalan. Akkor akad el, amikor az amatőr képzőművészekről, a kiállítási lehetőségekről, a hivatásos mű­vészekkel való kapcsolatokról és egyéb szakmai kérdésekről esik szó. Mondanák is, meg nem is. Panaszkodnának, de aztán elharapják a szót, a meg­kezdett mondatot. De valami feszíti őket, nem hagyja nyug­ton. Kevés a publikálási lehe­tőség. Nincs országos szerv, amely az amatőr képzőművé­szeti mozgalommal törődne. Az amatőr művésznek tulaj­donképpen nincs művészi rangja. A hivatásosok lenéznek bennünket. Nem az újságíró feladata mércét állítani a két fiatal mű­vészi érettségének, színvonalá­nak megállapítani a művészi képességeket, adottságokat, a tehetség jelenlétét észrevenni, jelezni. Lehet, hogy idővel igazi művésszé érnek, de az is megtörténhet, hogy a festészet a munka mellett csak kedj véne időtöltésüknek számít majd. Mégis egy-egy elejtett mondatuk sokat sejtet arról, mi foglalkoztatja ezeket a fia­talokat. Gondterheltek, pesszi­misták? Miért? Visszamegyünk a kis terem­be. Eltelt egy óra, de a modell nem érkezett meg Pomázról. — Majd én beülök — mond­ja Lukács János, és helyet fog­lal a parányi reflektorral meg­világított emelvényen. A töb­biek csendben rajzolni kezde­nek. öldségboltban. A vállalat ígé- I, hogy jobb előkészítéssel, megfelelő göngyöleggel az idén szervezettebb lesz a felvásár­lás. A tárolási lehetőségek most is korlátozottak, a rak­tárhiány továbbra is gondot jelent. A vállalat 3 zöldség­boltja egiész évben vásárol a kistermelőktől. Vesznek árut a Nyugat-Pest megyei Kiske­reskedelmi Vállalat üzletei is, ahol zöldséget adnak el, s az ABC-áruház zöldségüzlete, a járási ÁFÉSZ Bannónia-telepi ABC-boltja, a Dunakanyar Tsz üzletháza. A városban két üzletben árusítanak kerti magokat, nö­vényvédő szereket és műtrá­gyát: az ÁFÉSZ gazdaboltjá­ban és a Pest megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Vállalat háztartási boltjában. Sajnos, mindkét üzlet raktárgondokkal küzd. Az is nehézséget jelent, hogy egyes vetőmagféleségek csak bizonyos mennyiség­ben állnak rendelkezésre. A járási ÁFÉSZ a palántákról szaporítható zöldségféléket az Óbuda Tsz-tői szerzi be az idén. Gyümölcsfacsemeték árusí­tására faiskolai lerakatot sze­rettek volna létesíteni a város­ban, de az eddigi tárgyalások eredménytelenek. Jelenleg át­meneti megoldásiként az ÁFÉSZ mozgóboltja ad el minden hét végén facsemetét a városban és a járásban. A gyümölcsfatelepítés idején a bolt növényvédő szereket, mű­trágyát, kerti gépeket és szer­számokat is árul. Vizesek a földek, állnak a vetőgépek A hetek óta tartó szeszélyes időjárás sok gondot okoz a me­zőgazdaságnak. Az éjszakai fa­gyok, hózáporok, esőzések je­lentős károkat okoztak már ed­dig is a gyümölcsösökben, de hátráltatják a lucernafélék, a kora tavaszi takarmánynövé­nyek fejlődését is. Az alacso­nyabban fekvő, a sok csapa­déktól átázott földeken nem tudnak dolgozni a gépek. — Negyvenöt hektáron ve­tettünk zabosbükkönyt — tájé­koztat Schiffer Andor, a pomá- zi Egyesült Dunakanyar Tsz helyettes elnöke, de többet szeretnénk. A vörösherének is már a földben lenne a helye, de nagyon vizes a talaj, nem tudunk rajta dolgozni. Több mint 200 hektár még olyan nedves, hogy lehetetlen meg­művelni ezekben a napokbajt. Oda mór csak silókukoricát vagy csalamádét vethetünk később. Különben zabot 63 hektáron, tavaszi árpát 42 hek­táron, lucernát 65 hektáron ve. tettünk és jól telelt a 360 hek­táron földbe került búza is. Az őszibarackosunkban eddig 70— 80 hektáron több mint 50 szá­zalékos a fagykár. A barack­fák és a szőlő metszését befe­jeztük. Sok gondot okozott 1972 óta j a Beton- és Vasbetonipari Mű- ] vek szentendrei gyárában a sentab-csövek értékesítése. Új­ságcikkek, rádió- és tv-ripor- tok foglalkoztak a kérdéssel, különböző párt- és gazdasági fórumokon is sokszor esett szó erről, és természetesen állan­dóan keresték a kibontakozás lehetősegét, az értékesítési problémák megszüntetésének módját. A legnehezebb évek egyike a tavalyi volt, amikor is kétszer kellett a gyár éves tervét módosítani és mindössze 17,5 kilométer csövet gyártot­tak, holott a legjobb gazdasági évben 26 kilopiétert állítottak elő. A felsőbb gazdasági szer­vek egy sor fontos intézkedést foganatosítottak, a gyár élére új igazgató került. Az idei gazdasági év eddigi eredmé­nyei biztatóak, a beérkezett megrendelések már 20 kilomé­ter sentab-cső gyártására ad­nak lehetőséget. A pártvezető­ség cselekvési programja is el­készült, kidolgozták a munka- verseny-vállalások irányelveit és minden erőt a gazdasági feladatok megoldására össz­pontosítanak. A cselekvési programról, az év tennivalói­ról beszélgettünk Juhász Ká­rollyal, a pártvezetőség titká­rával és Balogh József igaz­gatóval. — A sentab-csövek hazai gyártásával 1978-ig 100 millió dollárt takarított meg a nép­gazdaság — mondja az igaz­gató —, tehát érdemes ezzel foglalkozni. Jelenleg egy mű­szakban termelünk, de május elsejétől két műszakra térünk át. A csövek gyártása' mellett ugyanabban a műszakban Bu­dapestre, a Mozaik utcai felül­járó építéséhez hídgerendákat is készítünk. Április végéig 65 gerendát kell legyártanunk. Naponta egy darab készül el, a határidőt tartani tudjuk, a gyártóüzem munkásai nagyon becsületesen, lelkiismeretesen dolgoznak. Elhatározott szán­dékunk, hogy az idei gazdasági év tervét maradéktalanul tel­jesíteni fogjuk és a tavalyi le­maradást is szeretnénk pótolni. Piaci értékesítési gondjaink az idén már nem lesznek, van elegendő munkáskéz is. A ve­zetők, a gyár törzsgárdája, a szocialista brigádok olyan em- l berekből állnak, akikre építe­ni, számítani lehet. Legfonto­sabb tennivalónk az idén a műszaki-technikai feltételek korszerűsítése, mert itt sok még a tennivaló. Április 21-én tanácskozásra hívjuk össze a szocialista brigádok vezetőit. Ezen az értekezleten — mint már annyi fórumon — megbe­széljük, mit kell tennünk, őszintén elmondjuk a még meglevő gondjainkat, elképze­léseinket, mert szóból értenek az emberek. Az idei terv tel­jesítése szívós munkát, becsü­letes helytállást követel min­denkitől, vezetőktől és mun­kásoktól egyaránt. — Cselekvési programunk elkészült — mondja Juhász Károly —, és azokat a gazda­ságpolitikai célkitűzéseket fog­lalja össze, amelyeket a párt­vezetőség és a gyárban műkö­dő három alapszervezet az idén a gazdasági munkát szer­vező, segítő és ellenőrző tevé­kenysége során akar megvaló­sítani. Programunkban termé­szetesen a szakszervezet és a KISZ tennivalóit is rögzítettük. Pártvezetőségi ülésen és össze­vont taggyűlésen a gyár kom­munistái már megtárgyalták és elfogadták mindezeket, most már csak rajtunk múlik, ho­gyan teljesítjük vállalásainkat. A gyári pártvezetőség mellett gazdaságpolitikai és termelés- agitációs bizottság is tevékeny­kedik, amely mgír a program kidolgozásában is jelentős sze­repet vállalt. Az év során egyéni pártmegbízatásokkal mozgósítjuk a kommunistákat, és ugyanakkor folyamatosan ellenőrizzük és értékeljük egy- egy gazdasági feladat végre­hajtásának módját. — A sok-sok tennivaló közül mégis a szocialista munkaver­seny további szélesítését, a vállalások teljesítését kell ki­Dobogókö és környéke köz­igazgatásilag Pilisszentkereszt- hez tartozik. Ezért szerepelt a községi tanács tavalyi fejlesz­tési tervében a dobogókői gép­kocsi-parkolóhely építése. — Megyei támogatással ké­szül ez a beruházás — tájé­koztat Mikusik Béla tanács-. elnök. — Ilyen községnek, j mint a miénk, nincs annyi i pénze, hogy saját költségveté- J séből építsen parkolót. 220 gépkocsi számára létesül parkoló Dobogókőn, az építkezés várható teljes költsé­ge 5—6 millió forint. A kivite­lező, a Pilisi Állami Parkerdő- gazdaság, még az idén befeje­zi a munkálatokat. Tavaly kellett volna elkészíteniök, de a terület kisajátításával kap­csolatos huzavona késleltette a kezdést. Tíz házhelyről volt szó. Aztán az időjárás is gon­emelni, mert ez közvetlen kap­csolatban áll a termeléssel. Mi is csatlakoztunk a csepeli fel­híváshoz és a 41 szocialista bri­gádba tömörült, 600 dolgozóból álló gyári kollektíva sok érté­kes felajánlást tett és tesz még a termelékenység növelésére, a minőség javítására, az ener­gia- és anyag-takarékosságra. A kommunisták mellett első­sorban a szakszervezetre hárul az a feladat, hogy szervezze és irányítsa a munkaversenyt, ki­dolgozza az üzemek és brigá­dok közti verseny értékelési rendszerét. Az eredményesebb termelést szolgálják azok az együttműködési szerződések is, amelyeket a brigádok kötnek egymással. Például, a tmk- üzem karbantartó brigádjai az általuk kiszolgált üzemek bri­gádjaival együtt felajánlották, hogy a váratlanul elromlott gépek azonnali megjavításával csökkentik a termelésből kieső időt, sőt, garanciát is vállal­nak és részt vesznek a DH- munkarendszerben. Természe­tesen pártalapszervezeteink kommunistái is ott tevékeny­kednek a brigádokban, az üze­mekben, mindenütt, hogy pél« damutatásukkc.l, becsületes munkájukkal segítsék a cselek­vési program végrehajtását — mondotta befejezésül Juhász Károly. dot okozott: Dobogókőn előbb kezdődik és tovább tart a tél. — A községben még egy, tavalyról áthúzódó beruházást fejezünk be, mégpedig a sport­pálya építését. Tulajdonképpen már csak a füvesítés van hát­ra, május 30-án szeretnénk át­adni. A pályához vezető út épí­tésével együtt 1 millió fo­rintba kerül. A községben sok sportolási le­hetőség eddig nem volt. Az iskola udvarán van kézilabda- pálya. ifjúsági és felnőttcsapa­tunk részt vesz különböző baj­nokságokban. Reméljük, hogy az új pálya megépítésével a községi sportkör is jobban fog működni, de elsősorban a fia­talok soortolhatnak többet Pi- liss7entkereszten. Az oldalt írta: Kiss György Mihály Dunabogdány és Visegrád között Javítják az útfelfagyás okozta károkat a 11-es úton. A képen: a KPM pomázi útmesterségének brigádja a Dunabogdány—Visegrád közötti szakaszon dolgozik. Bozsán Péter felvétele Munkásfiatalok a szentendrei kör tagjai Nem problémás a körzet Az új tanácstag beletanul —- A kilences körzet — ahová tanácstagnak meg­választottak, vi­szonylag csendes sziget a városban — minősíti válasz­tókerületét Vető László. Tíz éve költözött a Kossuth Lajos u. 38-ba, amikor szentendrei lányt vett feleségül. Négy éve a ked­véért munkahelyet is változtatott. Az Óbudai Hajógyár­ban volt techni­kus, most a Szent­endrei Beton- és Vasbetonipari Mű­veltnél esztergá­lyos a tmk-ban. Nem bánta meg a cserét, ez a szak­ma is érdekli. Ha­mar megtalálta helyét a gyári kol­lektívában, amit az is mutat, hogy alapszervezeti pártvezetőségi tag és munkásőr. Ezt Óbudán a hajógyárban is mindenkor szív- vel-lélekkel csi­náltam.. A mun­kásőrség igazán nekem való. Egy időben, amikor még egészen fiatal voltam, úgy kép­zeltem, fmi fogok és ily módon for­málom a világot. Ebből annyi ma­radt, hogy évek­kel ezelőtt néhány tudósítást küldtem a Pest megyei Hír­lapnak. Aztán, hogy családunk lett, ez is abba­maradt. Majd most, hogy tanács­tagnak választot­tak, valószínűleg újra lesznek kö­zölnivalóim a vá­ros érdekében. Vető László ta­nácsi munkával még soha nem foglalkozott, de politikai gyakor­lata már jó ideje van. Bízik benne, hogy megtanulja tennivalóit. Ügy véli, hogy bizo­nyos szempontból szerencsés, amikor ilyen kevéssé problémás válasz­tókörzetben is­merkedik az ál­lamigazgatással. A Kertész utcától a Bolgár utcáig tér­iedé szakaszon jobbára családi házak állnak, régi épületek, nyugdí­jas tulajdonosok­kal. Viszonylag közművekkel jól ellátott terület. A kereskedés és a közlekedés kifo­gástalan errefelé, hiszen itt a HÉV- végállomás, innen indulnak az autó­buszok és az éle­lemtől a ruházatig mindent megve­hetnek egy helyen, a bevásárlóköz­pontban. Még azt szeret­nék tudni, hogy a tervezett város- rendezés ezt a ke­rületet miképpen érinti: nyílnak-e további lehetősé­gek a komfortosí­tásra, a kényel­mesebb életmód megteremtésére. Az idős emberek­nek ez egyik vá­gya. K. M. Az idén elkészül a parkoló Dobogókőn Együttműködési szerződést kötnek a brigádok Amatőr képzőműrészek között

Next

/
Thumbnails
Contents