Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-15 / 87. szám

t A PEST MEC ÍVEI HÍR LAP KÜLÖNKIAD/ VSA IV. ÉVFOLYAM, 87. SZÁM 1977. ÁPRILIS 15., PÉNTEK Munka és művelődés A barátság hullámhosszán Túrái kezdeményezés a szocialista brigádmozgalomban A Galgavidéke ÁFÉSZ túrái, Tabán úti méter- és divatáru­boltjában ünnep előtti forga- , lom volt, amikor ott jártam. A népviseletbe öltözött asszo­nyok ruhája elárulta, hogy nemcsak helybeliek, galgahé- víziek, zsámbokiak, vácszent- lászlóiak is válogatnak a diva­tos holmik között. — A gazdag áruválaszték vonzza a vásár­lókat — mondta Csorna Gábor- né, az üzlet egyik elárusítója, akit a vevők csak Marikának szólítanak. Hévízgyörkről jár át munkahelyére. Amikor új áru érkezik — tájékoztat —, olyan, amit keresnek és szeret­nek, elmondom a faluban, s másnap reggel nem egyedül kerékpározok, egész sereggel érkezem. Az udvariasság a Galgavidé­ke ÁFÉSZ egyre több boltjá­ban tapasztalható. A méteráru­bolt dolgozói nemcsak udva­riasak, valamennyien kedve­sek, türelmesek a vevőkhöz. Munkájukra panasz soha nem érkezett — állítja Varga Lász­ló, az ÁFÉSZ igazgatóságának elnöke. A héttagú kollektívára azonban nemcsak ez jellemző. Szocialista brigádjuk tevé­kenysége a megszokottól elté­rő. Ök azok, akik a brigádmoz­galomban szövetkezetünkben egészen újat hoztak. Több mint öt könyv Erről az újról beszélgettem Erdélyi Józsefné, boltvezetővel és Tóth Erzsébet elárusítóval, a brigád vezetőjével. — Béke brigádnak nevezzük magunkat. Valamennyi ta­gunk nő, asszony, anya, akik tudják, mit jelent a béke. Anyáink elbeszéléseiből ismer­jük a háború rém tetteit, szen­vedéseit. Tavaly a brigád tag­jai közül ketten jártunk a Szovjetunióban — veszi át a szót az üzletvezetőtől Tóth Er­zsébet. Sokat beszélgettünk szovjet emberekkel, ismerked­tünk életükkel, terveikkel. Mú­zeumaikban láttuk a IX. világ­háború emlékeit, szinte átéltük mindazt a szenvedést, amit a világégés zúdított a szovjet népre. Iskolai tanulmányaink és a látottak meggyőztek arról, hogy a béke és a Szovjetunió egyet jelent. Amikor hazajöttünk, mind­ezt megírtuk a moszkvai rádió magyar szekciójának. Levél­ben és a rádió magyar adásá­ban is válaszoltak. Már egy­éves a kapcsolatunk, ennyi ideje annak, hogy a rádió hul­lámhossza barátságunkat erő­sítő hullámhosszá változott. Részt veszünk a moszkvai rá­dió által meghirdetett vetélke­dőkön. Rendszeresen hallgat­juk az adásokat, és időről idő­re beszámolunk nekik életünk­ről, munkánkról, szövetkeze­tünk tevékenységéről. Nemcsak irodalom Moszkvai barátaink tudják, hogy a MÉSZÖV által meghir­detett megyei irodalmi vetél­kedőn második helyezést ér­tünk el, s hogy jól szerepel­tünk, ahhoz sokat kellett ol­vasni. A nevezési feltételek szerint öt könyvvel kellett megismerkedni, de mi ennél' sokkal többet elolvastunk. Bri­gádunk valamennyi tagja be­iratkozott a könyvtárba. Hogy dalmat, az is bizonyítja, ma­gunk is biztatjuk vevőinket I könyvvásárlásra. A múlt év- j ben 38 ezer forint értékű könyv értékesítését vállaltuk, amit 65 ezerre teljesítettünk. A brigádnapló bizonysága szerint a kis kollektíva talál­kozott Bihari Klára írónővel, meglátogatta a Szépművészeti Múzeumot, megnézte a túrái művelődési ház irodalmi szín­padának Indul a bakterház cí­mű műsorát, beszélgettek Gyurkó László, Lenin, Októ­ber és Galgóczi Erzsébet Pók­háló című kisregényéről a szerzőkkel. Drégeli Miklósáé második helyezést ért el a me­gyei szavalóversenyen. Vállalják a többletet A brigád nagyon jó kapcso­latban áll az iskolával. Közös kirándulásra viszik a gyereke­ket. A fővárosban együtt ültek az óriáskeréken, a hullámvas­úton, együtt emlékeztek az ál­taluk patronált úttörőraj név­adójára, a chilei nép hős fiára, Allendére. Sok önként vállalt kötelességünket megtoldottuk ötven óra társadalmi munká­val, amit a községi óvoda épí­tésénél végeztünk. Minket mindenütt meg lehet ' találni, ahol tenni lehet a közössé­gért — mondja Lajtos József- né brigádtag. Most elkészült 1977. évi munkatervük is, ezt támasztja alá. Elképzeléseik középpont­jában a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évforduló­jának méltó megünneplése áll. Ünnepi kirakattal fogják kö­szönteni a nagy napot. Tovább erősítik kapcsolatukat a moszkvai rádióval, a szovjet emberekkel. Népszerűsítik — elsősorban a fiatalok között — a szövetkezeti mozgalmat. Sze­mélyenként 500—500 forint ér­tékű célrészjegyet és kétezer­ötszáz forintnyi részjegy­kiegészítést jegyeztetnek. Kö­zös vetélkedőket, színház- és múzeumlátogatásokat, kirán­dulásokat szerveznek a család­tagokkal, munkatársaikkal és a patronált úttörőrajjal. Héttagú a brigád. Valameny- nyien nők, asszonyok, anyák, akikre olyan sok munka hárul otthon a családdal és a kert­ben is. Mégis örömmel vállal­ják a többletet. Fik. TANÁCSKOZOTT A NOBIZOTTSAG Tájékoztató a bölcsödéi elhelyezésről A Hazafias Népfront helyi­ségében tartotta ülését a gö­döllői városi nőbizottság. Elő­ször a nők fórumának rendez­vényéről tanácskoztak, s meg­állapodtak abban, hogy az elő­zetes felmérések után május végén hívják össze azt a talál­kozót, amelyen a város vezetői tájékoztatják az érdeklődő asszonyokat, lányokat Gödöllő bölcsődei, óvodai gondjairól, s kereskedelmi ellátásáról. Ugyancsak május második felében rendezik meg a nyug_ díjasok napját, s már most foglalkoztak a szeptemberi megyei nőbizottsági ülés előké­szítésével is. Ezt a tanácsko­zást Gödöllőn tartják, s a gyer­mek- és ifjúságvédelemmel, valamint a cigány lakosság helyzetével kapcsolatos kérdé­sek szerepelnek napirendjén. Erdei dézsmálok a repceföldön Nem okozott kárt a zord idő a tangazdaság kurták kerületében A korán beköszöntött nyá­rias napokra már csak emlé­kezünk, ismét téliesre fordult “az idő, de a gödöllői tangaz­daság kartali kerületének föld­jein eddig még nem okozott kárt a szeszélyes április, s re­mélhetőleg ezután sem fog. — A gazdaság fő terménye a búza és a lucerna — mondja Lachmann Gábor, az év elején a gazdaság élére került fiatal szakember. — Búzát ezerötszáz hektáron vetettünk, fejtrágyá­zása a tél végén egyszer meg­történt, a második jelenleg fo­lyik nitrogéndús vegyszerek­kel. Körülbelül háromszáz hektár van még hátra, ami egynapi munkának felel meg. A szórást repülőgéppel végzik, naponta 60—70-szer szállnak fel. A másik nagy területen termesztett növényünk a lu­cerna. Ebből ötszázhuszonhá­rom hektár álló, hetvenegy hektár vetését a napokban kezdte meg négy vetőgép, az álló fejtrágyázását és foga- solását már befejezték. Lachmann Gábor nemcsak a napi feladatokra figyel: már megtették az előkészületeket a lucerna betakarítására, ellen­őrizték a gépsorokat. — A búzán és a lucernán kívül természetesen más növé­nyeket is termesztünk. Első­ként a gödöllői búza- és borsó' rendszerben termelt borsót említem meg, amit a Vető­magtermeltető Vállalaton ke­resztül értékesítünk. Bár a borsó már kel, fejlődését hát­ráltatja a hűvös időjárás, kár azonban itt sem keletkezett. Ehhez a növényhez kapcsoló­dik egy új beruházásunk, mellyel a betakarításra elké­szülünk: három, egyenként ezer­kétszázhatvan négyzetmé­ter alapterületű vetőmag­tisztítót építünk, ahol nemcsak a sajátunkat, ha­nem partnereink borsóját is tisztítjuk az általuk végzett előtisztítás után. — Cukorrépát százkilenc- venegy hektárra terveztünk, ennek egyharmada már föld­ben van. A cukorfépatáblák talajának vegyszeres gyomirtá­sát először vetés előtt, másod­szor a kelés előtt végezzük. Kisebb területen van repcénk.' Sajnos, huszonhat hektárt ki kel­lett tárcsázni, mert a kö­zeli erdőből ki-kilátogató szarvasok, őzek alaposan megdézsmálták. Tetemes kárt okoztak, ezért a repce helyére árpát vetettünk. — A felsoroltakon kívül er­dőt is telepítünk: huszonhat hektárt ültettünk be papír­nyárral, ami kapcsolódik ser­téstenyésztésünkhöz, a szenny­vizüket ugyanis itt öntözzük szét. Gazdaságunk az állattartási ágazaton belül elsősorban marhák hizlalá­sára rendezkedett be. Jelenleg háromszáznyolcvan darab szarvasmarha van a ka­rámokban. Általában két­mázsás súllyal kerülnek ide, és abrakkal, táppal a fekete- tarka fajtákat 5—6, a piros­tarkát 6—7 mázsára hizlaljuk fel. A tápszereket helyben, a fenyőharaszti sertéstelepen ál­lítjuk elő. b. m. Bővülő választék A Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ lakberendezési és bútoráru­házába havonta több mint hárommillió forint értékű bútor és egyéb lakberendezési cikk érkezik. Surányi László, Móri Sán­dor és Bezzeg Gábor a raktárba szállítja a frissen érkezett árut. Ifj. Fekete József felvétele. Pécel—lsaszeg ÁFÉSZ Tizenhétiíiiiiiás nyereség felosztásáról döntöttek ABC-áruház, határidő előtt Hatékonyabb vagyonvédelem Korábban hírt adtunk a Pá­céi—Isaszeg ÁFÉSZ tavalyi eredményeiről, idei terveiről. Legutóbb a szövetkezeti tag­ság küldöttei gyűltek össze Isaszegen, hogy meghallgassák Duka Gyula elnök beszámoló­ját és döntsenek az 1976. évi több mint 12 millió forint nye­reség felosztásáról. A két nagyközséget ellátó szövetkezet a múlt évben meg­szabott feladatait teljesítette. Jelentősen hozzájárult a lakos­ság jobb ellátásához. A megyé­ben működő A XV. század sűrűjében (3.) A Rozgonyiak tündöklése és bukása A védelem keresésére azért szorult Reichel Sebald, mert Giskra egyik hívével, kapitá­nyával, Lévai Cseh Lászlóval szövetkezett, aki a Hont me­gyei Salgót birtokolta. Giskra szolgálatában Reichel Sebald megszállta Csővárt, és onnan pusztította a váci püspökség birtokait, köztük Verőcét és Kosdot. Mátyásért Prágába A Hunyadi-párt befolyásá­nak növekedésével együtt nőtt a Rozgonyiak tekintélye is, akik Pest megyében a világi nagybirtokos osztályt fokoza­tosan a Hunyadiak oldalára állították. Az egyházi befolyást a megyében a váci püspökök biztosították. Kecsety Péter váci püspök, kancellár, az or­szágos tanács tagja lelkesen támogatta Hunyadi János tö­rekvéseit, palotájában többször tanácskoztak a párt tagjai, utódja, Szilassy Vince pedig egyenesen Hunyadi katonája­ként kezdte pályafutását és a fontos beregi főkapitáinyságbó! Hunyadi János segítette a váci püspöki székbe. Továbbra is inkább katona maradt, mint püspök; sikeresen küzdött vá­raiból Giskra ellen, akinek Pest megye északi részében is voltak hívei. Szilassy Vince vá­ci püspök megérte ellenfelei bukását, ügyének győzelmét, s abban a tisztességben volt ré­sze, hogy Vitéz Jánossal együtt mehetett Hunyadi Mátyásért Prágába. Azután 1462-ben Vá­cott megegyezett Mátyás király Giskraval. Reichel Sebald ja­vai, Veictagyház és Szada a Rozgonyiak kezére jutottak. Az ország jogszokása szerint a birtokok visszaváltása első­sorban a szomszédokat illette, ha arra eredeti birtokosa nem volt képes. Rozgonyi János, ki­rályi tárnokmester és Rozgo­nyi Rajnáid éppen a szomszéd­ság jogán fizette ki a váci püs­pöknek a tízezer arany forin­tot 1466. június 11-én, melynek megfizetésére Reichel Sebaldot kötelezték az okozott kár ok miatt és a Rozgonyiak kifizet­ték a fejváltságát is. A „levelesilés” Néhány nappal később, június 28-án a Rozgo­nyiak visszafizették még Jenkei Miklós mesternek, Pa- kani Nagy Jánosnak és tár­saiknak is azt a 278 forint adósságot, amely Reichel Se­bald veresegyházi és szadai birtokait még terhelte, egy bu­dai ház fele részével egyetem­ben. Pest megye nemesi köz­gyűlése végül 1467-ben hűtlen­ség miatt levelesítette Reichel Sebaldot, a közgyűlés által kibocsátott oklevélben felso­rolták azokat, akiket fej- es jószágvesztésre ítéltek azért: „mert idegen csapatokkal pusz­tított az országban”, birtokait teljes egészükben a Rozgo- nylaknak ítélték oda. Huszita nyomok Reichel Sebald erős huszita kapcsolatainak mintha nyoma maradt volna Szadán — ha torzultan is — a szájhagyo­mányban. Ugyanis a helység nevének szláv eredete — tud­juk, hogy nem szláv — bizo­nyítékául azt szokták felhozni, hogy első „rendes” lakói üldö­zött husziták voltak, akik meg­honosították a vidéken ak .r még ismeretlen gyümölcster­mesztést. Ezzel szemben okle­velekben már száz évvel a hu­szitizmus keletkezése előtt elő­fordul Szada szilárd település­ként. Érdekes, hogy bár Rei­chel Sebaldnak Veresegyházon is volt birtoka, itt nyoma sincs semmiféle huszita hagyomány­nak. Lehetséges, hosy Reichel huszita hívei közül néhány családot mégis magával hozott Szepesbőd vagy Honiból, és le­telepített Szadán. A Rozgonyi család hatalma és befolyása a X\f. század 60— 70-es éveiben állt a tetőpont­ján. Maga Mátyás király 1467. február 22-i meghagyásával ki­vette a bírák hatásköréből, és személyes bíráskodása alá von­ta a Rozgonyi-birtokok népeit. Miután a király maga vágta el a Rozgonyi szerzemények körüli igényeket és vitát, a Reichel Sebald idejéből eredő esetleges kártérítési követelé­seket; a Rozgonyiak rögtön újabb akcióra szánták el ma­gukat és 1467. március 16-tól kezdve kölcsönös örökösödési szerződéseket kötöttek az Óno­di Czudar családdal. Ezekről az örökösödési szerződésekről a királyi jóváhagyó és megerő­sítő oklevelek egész halmaza maradt fenn. Ónodi Czudar Ja­kab fia Jakab hamarosan meg­halhatott, mert egy 1471-es keltezésű oklevél már néhai­nak írja. Valószínű, hogy Roz­gonyi János, Rajnáid és Osvald sem élt már 1481-ben, mert ekkor Rozgonyi János fia, Ist­ván lépett előtérbe, és a pan­nonhalmi Szent Mártonról ne­vezett kolostor konventje előtt arról tett bevallást, hogy „ma­gára vette az összes atyjafia és rokonsága mindenféle ter­heit” és a sürgető szükség miatt kénytelen néhány birto­kát Ungor János erdélyi vaj­dának elzálogosítani ezer fo­rintért. A zálogba vetett birto­kok a Heves megyei Lőrinci, a Pest megyei Ver___gyház és Szada. Horváth Lajos (Folytatjuk.) huszonkilenc általános és fogyasztási szövetkezt kö­zül az élelmiszer-ellátás­ban a kilencedik helyen állnak, a vagyonvédelemben a száz forintra eső leltárhiány a me­gyei átlag 10 fillérrel szemben csupán hat fillér. A vártnál és a tervezettnél nagyobb étel­forgalmat bonyolítottak le, nö­velték az üdítő italok árusítá­sát, bevált a különböző áru­cikkekre szóló előjegyzési rendszer. A szövetkezet kis- traktorai időben elvégzik a kertek szántását, mind a ta­goknak, mind a lakosság ré­szére. Az 1976-ban megnyílt két zöldségbolt javította a köz­ség ellátását. Három és fél millió forint értékben árusí­tottak háztartási olajat. A szövetkezeti tagság mintegy félmillió forint összegű részjeggyel segí­tette a különböző célok megvalósítását. Az igazgatóság és a tisztség- viselők messzemenően támo­gatják a huszonhét szocialista brigádot. Jelentős összegeket fordítanak a két nagyközség­ben levő kulturális intézmé­nyek támogatására. Javítanivaló is akad az ÁFÉSZ munkájában. Hatéko­nyabb intézkedéseket tervez­nek például a leltárhiány megszüntetésére, minden esetben kivizsgál­ják a nagyobb összegű leitártöbbletet, a vagyon­védelmet is hatékonyabbá teszik. A küldöttek a szövetkezet el­nökének idei célfeladatául ha­tározták meg a Pécelen épülő 800 négyzetméter alapterületű ÁBC-áruház határidő előtt va­ló átadását. A Pécel—Isaszeg ÁFÉSZ ta­valyi munkája alapján nem érte el a Kiváló szövetkezet címet, amellyel a korábbi években büszkélkedhettek. Eredményeik ennek ellenére nem lebecsülendők, már csak azért sem, mert a szövetkezet a lakosságot magasabb szín­vonalon látta el árukkal és szolgáltatásokkal. K. I. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents