Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-14 / 86. szám

MONOMnm XIX. ÉVFOLYAM, 86. SZÁM 1977. ÁPRILIS 14., CSÜTÖRTÖK A legmodernebb nagyüzemi módszerekkel Hűtőtárolók is épülnek ülést tart a közlekedésbiztonsági tanács A járási közlekedésbizton­sági tanács tanácskozó testü­leté holnap, április 15-én, 9 órakor, az MHSZ járási szék­hazában tartja évi első ülé­sét, amelynek napirendjén a testület tavalyi munkájának értékelése, az idei feladatok megbeszélése és a költségvetés jóváhagyása szerepel. Ma, a művelődési házban A költészet napja Az eredeti tervtől eltérően, a mai monori költészetnapi megemlékezést nem a könyv­tárban, hanem a művelődési házban rendezik meg, 18 órai kezdettel. Közreműködik Sze­mes Mari színművésznő, Kol- tay Zsuzsa és Bánovits István előadóművész. Zongorán kísér Félix Györgyi. Aligha emlékeznek szíve­sen vissza a megyei labda­rúgó-bajnokságban szereplő csapataink a húsvétvasár- napra: mindhárom járási gárda vesztesen hagyta el a játékteret, a szomorú mérleg eredménye: 3 vereség, 3—13- as gólkülönbség. De menjünk sorjában. A Sülysápi KSK otthonában fo­gadta a törökbálintiakat. A listavezető az előző vasárnap szenvedte el első tavaszi ve­reségét, Ikiadón, mely nem hatott a meglepetés erejével, hiszen a gödöllői járásbeliek is előkelő helyen állnak, és nem mondtak még le a baj­noki cím megszerzéséről sem. Érthető, hogy a hazaiak sze­rették volna a csorbát kikö­szörülni, a győzelmet meg­szerezni. A szép számú kö­zönség is természetesen győ­zelmet várt a fiúktól. Az első félidőben úgy 'át­szőtt, nem lesz semmi baj. Igaz, a sülysápi támadások kissé nehézkesen gördültek, sok volt az átadási hiba, még­is, Motolai góljával, sikerült előnyhöz jutniuk. Alig kezdődött el a 'második félidő, Békési már kettőre nö­velte a hazai gólok számát. Mindenki arra gondolt, hogy a vendégek összeroppannak, s a hazaiak több gólos győzel­met aratnak. A törökbálintiak azonban, akik a kiesés elkerüléséért küzdenek, hallatlan lelkese­déssel vetették magukat a küzdelembe, s ha némi sze­rencsével is, de sikerült a ma­guk javára fordítani a mér­kőzést, a végeredmény 3:2, Törökbálint javára. A második félidőben kiüt­köztek a sülysápiak hibái. Az első, de talán legsúlyosabb az volt, hogy a játékosok elbi­zakodottan jöttek ki szünet után a pályára. Egy-egy rossz átadás után, egymást szidták. ahelyett, hogy biztatták vol­na a hibázókat. Egysíkú tá­madásvezetésüket könnyen verte vissza a kemény, de sportszerű vendégcsapat. A hazai védelem, különösen Szvitek, könnyen átjátszható 3SEGNYSLT A Muskátli kisvendéglő Vecsés, Margit u. 11/b. SZERETETTEL VARJUK KEDVES VENDÉGEINKET! Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat Ceglédi Igazgatósága Lapunkban már hírül ad­tuk, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, az Állami Gazdaságok Orszá­gos Központjával, a Termelő-: szövetkezetek Országos- Taná­csával, valamint a megyei ta­nácsokkal egyetértésben, 30 zöldségtermelő modellgazdasá- got és 10 zöldségmagtermelő gazdaságot jelölt ki. Most Pázmányi Györgytől, az Üllői Gyökérzöldség Termelési volt, s Kecser kapus sem állt feladata magaslatán. A vereség, érthetően, kissé lehangolta a csapatot. A há­rom héttel ezelőtti ötpontos előny tovább csökkent ezen a vasárnapon. Kétségtelen, a Sülysápi KSK már eddig is vá­rakozáson felül szerepelt a bajnokságban. Vasárnapi já­tékával viszont elégedetlenek voltak a szurkolók és a veze­tők égyaránt. A javításra meg­van a lehetőség, de nagyobb odaadással kell küzdeniük a hátralévő mérkőzéseken. Remek mérkőzést vívott a Pilisi KSK Vácszentlászlón. Sokáig úgy tűnt, l:l-es dön­tetlen eredmény születik a ta­lálkozón, azután, az utolsó percekben, büntetőhöz jutot­tak a hazaiak, s megszerezték a 2:l-es győzelmet. A döntet­len igazságosabb lett volna. A Monori SE a Dunai Kő­olaj otthonában szerepelt, Százhalombattán. Nem fűz­tek semmi reményt a mérkő­zéshez a monoriak, mégis a 8:0-ás eredmény, enyhén szól­va, a meglepetés erejével ha­tott. A hazaiak szinte tetszés szerint érték el góljaikat a szétesően, minden elképzelés nélkül játszó monoriak ellen. Alighanem őszre a Monori SE csapata a járási bajnok­ságban folytatja a szereplést. G. J. Földrajzszakkörünket 1957- ben, azzal a céllal szerveztük meg, hogy összefogja azokat a tehetséges tanulókat, akik a földrajz iránt fokozottabban érdeklődnek. Mivel ilyen ta­nulókban a monori gimnázium nem szűkölködött, minden esztendőben eléggé magas lét­számmal működhettünk: a diákok 5—20 százaléka te-;- kenykedett a földrajzi szak­körben, ami azt jelentette, hogy a legmagasabb taglét­számunk 67 volt, és a legala­csonyabb sem süllyedt 21 alá. A szakkörbe jelentkezéskor az önkéntesség elvét mesz- szemenően tiszteletben tar­tottuk, különösebb agitációt nem fejtettünk ki, a szakkör­be belépett tanulók elé azon­ban igen magas követelmé­nyeket állítottunk: csak kifo­gástalan magatartású, példás szorgalmú, jó tanulmányi eredményt felmutató s a szak­körben aktív tevékenységet folytató tanulók maradhat­tak köztünk. Fórum, híradó Már az 1956—57. tanévben megszerveztük a Magyar tá­jak és magyar falvak című fa­liújságszerű fórumunkat, me­lyen a tanulók saját megfi­gyelési, kutatási eredményei­ket tolmácsolhatták ifjúsá- guijknak. Megjelentek beszá­molók, tájleírások. falumo­nográfiák. ismertetések a já­rás ritka madarairól, jelleg­zetes növényeiről, parasztház­típusairól, népszokásairól mind olyan cikk, mely ifjúsá­Rendszer vezetőjétől azt az in­formációt kaptuk, hogy az üllői rendszer gazda­ságai közül ötöt jelöltek ki modellgazdaságn&k, kö­zülük három Pest megyei: az üllői Üj Tavasz, a ve- csési Ferihegy és a buda­pesti Duna tsz. Ezekben a közös gazdasá­gokban többféle zöldséget ter­melnek, _a legmodernebb nagyüzemi" módszerekkel, s korszerű hűtőtárolók építésé­vel segítik a feldolgozó kapa­citás bővítését, valamint a konzervipari szezon elnyúlá- sát. Jelenleg 26 gazdaság tagja az üllői rendszernek, melyek közül 9 Pest megyei, a többi 9 megyében található. Összes zöldségterületünk 2 ezer 500 hektár. Már a megalakulás évé­ben, 1975-ben meghalad­ták a terméseredmények az országos átlagot. Sárgarépából például 202 mázsát takarítottak be hektá­ronként, a 130 mázsás orszá­gos átlaggal szemben, zeller­ből 176 mázsát, ötvennel töb­bet, mint az országos átlag. Tavaly tovább javították eredményeiket, sárgarépából 240, petrezselyemből 117, pasztinákból 146, zellerből 198, céklából 80 mázsát szedtek fel hektáronként. Az idén ösz- szesen 6 ezer 300 vagon zöld­séget termelnek, melynek 95 százalékára már meg is kötöt­ték az értékesítési szerződési a hűtő- és konzerviparral, a MÉK-kel és a Hungarofruct- tal. Termékeik nagy részét tisztított vagy konyhakész ál­lapotban adják át a kereske­delemnek. A Rókosvölgye Tsz-szel például 10Ö vagon zöldség tárolására kötöttek szerződést, önköltségi áron. A modellgazdaságnak jelölt három szövetkezet hűtőtárolók építését kezdi meg az idén. a rendszer által rendelkezésük­re bocsátott tervek alapján. A kivitelező részben a gunkat búvárkodásra, gondos munka végzésére ösztönöz­ték. Olykor-olykor igen fi­gyelmet érdemlő, még ma is időszerű gondolatokat vetet­tek papírra szakköröseim. Hadd idézzek például Homoki Nagy Mária III. o. tanuló 1959- ben megjelent egyik cikké­ből: „Olyan sokat gondolkoz­tam már, hogy tni is a haza- szeretet, nem költők és poli­tikusok szavával, de egyszerű, gyakorlati értelemben. Én azt hiszem, egészen kicsi szálak adják: otthoni kerítés, teme­tők és utak, amelyeket vé­gigjártunk. Minden, aminek hiánya fájna, ha külföldre mennénk ... Ha láttátok a Bakony magas füvű tisztá­sait, ha ott vannak nyomai­tok a kunsági homokon, azok is ahhoz a meghatározhatat­lan érzelmi készlethez tar­toznak, amit hazaszeretetnek hívunk. Ezért kellene, hogy minél több'en járják a magyar falvakat, ha porosak is, az uta­kat, ha egyhangúak is, a vá­rosokat, ha távoliak is!” A Magyar tájak és magyar falvak-kai egyidőben működ­tettük a Földrajzi Híradót. Sokrétűségét már rovatcímei- nek egyszerű felsorolása is el­árulja: Három kérdés; Ki vol­tam, mit tettem?; Keresd a térképen; Keresztrejtvény; Hírek; Tollheggyel A két utóbbi rovat cikkei naponta, sőt, olykor óránként változ­tak, hiszen a híradó munka­társa volt minden szakköri tag, és eseményeket, bíráló vagy dicsérő cikkek megírá­sához való anyagot bősége­TÖVÁL, másrészt a gazdasá­gok saját építőbrigádja. Vecséábn máj szállítják az anyagot, az 540 vago- nos hűtőház építéséhez. A tervek szerint az épület egy részében az ősszel már meg­kezdik a zöldség tárolását és feldolgozását. Üllőn jövőre ké­szül el a 400 vagonos tároló, de a tervek lehetővé teszik, hogy ha szükséges, tovább bővítsék az épületet. Eddig is a neves közös gaz­daságok közé tartozott a Duna Tsz. A Zsülien elnevezésű, szárított leveszöldségkevert i< melyet a mustárhoz hasonló műanyag pohárban hoz forga­lomba, még inkább megala­pozta jó hírnevét a háziasszo­nyok körében. A keverékhez ugyanis nem kell más, csak víz, s a 8 forintos szárítmány- ból néhány perc alatt kész az ízletes leves, 8 személynek. Hogy miért éppen Zsülien a neve? Pázmányi György sze­rint azért, mert ezt a levest még a férfiak se tudják el­rontani. Naponta 10 ezer doboz szárítmányt gyárt a Du­na Tsz, kizárólag a hazai kereskedelemnek. A jövőben tovább fokozzák a feldolgozást. Az a céljuk, hogy még jobban megköny- nyítsék a háziasszonyok mun­káját, minél több és jobb minőségű konyhakész, mosott, szárított és hámozott zöldség kerüljön a modellgazdaságok- ból a hazai és külföldi piacra. T. Á. L. A járás harmincéves fejlődése Tegnap délután a járási párt- bizottságon ülést tartott a munkásmozgalmi hagyomá­nyokat ápoló munkabizott­ság. Az ülésen a megje­lentetni kívánt, A monori já­rás 30 éves fejlődése című ki­advánnyal kapcsolatos felada­tokat beszélték meg. sen szolgáltattak az egyes ta­nítási órák is. Alapos gyakorlat Elméleti foglalkozásainkon, természeti és gazdasági föld­rajzi témakörökön kívül, geo­lógiai, geofizikai és csillagá­szati problémákkal is ismer­kedtünk. Az előadásokat rész­ben magam tartottam, rész­ben tanítványaim. Egyes ta­nulók a szervezésben és a fel­készülésben olyan gyakorlat­ra tettek szert, hogy teljes sorozatokat vezettek, bőséges szemléltetéssel ellátott sza­badelőadások formájában. Eredményeiket mutatja, hogy minimális tanári irányítással, a Pest megyei középiskolai földrajztanárok részére két­szer, a budapesti vezető szak- felügyelők részére egy alka­lommal szerveztünk több órás foglalkozást. Sokak számára emlékezetes marad Alitisz Évának a pilisi népfőiskolán, Homoki Nagy Máriának Mo- nor lakossága részére tartott színvonalas előadása. Kirándulásainkon megis­merkedtünk az Északi- és a Dunántúli Középhegység tag­jaival, a Zalai dombsággal, bejártuk a Felső-Tiszán túli és a Duna—Tisza köze térségeit, a Duna völgyét. Szerveztünk rövidebb, egy-két napos és hosszabb, egyhetes gyalogos túrákat, kéthetes, majd két és fél hetes, kerékpáros ország­járó túrát. A turizmusba be­vontuk a nem szakkörösöket is. Akadt olyan tanév, amely­ben iskolánknak 476 igazol­vánnyal ellátott turistatagja volt. A pálya széléről Balsikerek a zöld gyepen Huszonöt éves a gimnázium, II. A földrajzszakkör eredményei Bőség es a választék A Fest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat monori bútorboltjában csaknem egymillió forint értékű árukészletet tárolnak. Ajtai Györgyné üzletvezető (jobbra) segít a vásárló­nak a választásban Ifj. Fekete József felvétele LEVELESLÁDÁNKBÓL A tisztaság szeretete megmaradt — Január, február, itt a nyár — tartja a közmondás. A szeszélyes időjárás ellené­re. valóban közeledik már a tavasz. Régen Mendén az volt a szokás, hogy a húsvét előtti pénteken az asszonyok, hajna­li kakasszó után a Tápió fo­lyóhoz mentek, némán, senki­vel sem beszélgettek, a patak­ból egy vagy két kanna vizet merítettek, és ugyancsak csendben tértek haza. Otthon a vizet megforralták, és haju­kat, valamint a lányok haját megmosták. A víz lágy, kelle­mes és puha tapintásúvá, fé­nyessé tette a hajat, a húsvéti locsolkodás napjára a lányok még szebbek lettek, hiszen falunk mindig a szép lányok­ról volt híres. Mendén több száz kakas hangversenye volt a zenés éb­resztő, s még a hétalvóknak is fel kellett kelniük, hogy meg­kezdjék a munkát. Meg is kezdték, s hamaro­san olyan tiszta lett az udvar, a járda, sőtf a kocsiút is, hogy öröm volt ránézni. Ahogyan fordul a föld ten­gelye körül és halad a világ­űrben, úgy változnak nálunk is a szokások, de a mendeiek a tisztaság régi szeretetét ma is őrzik. Kővári József — Nagy Mihály krónikaírók A nap kulturális programja MOZIK Gomba: Lila ákác. Monor: Duroc, a katona. Űri: Kerge dolgok. Vecsés: Nem lesz olajháború. MŰVELŐDÉSI HAZAK Maglódon, 16 órától: a kézi­munkaszakkör foglalkozása (a 2. számú iskolában), 18-tól: gimnáziumi előkészítő ma­gyarból (az 1. számú iskolá­ban). Mendén, 17-től: a kis pávakör próbája, 19-től: női torna. Monoron, 18-tól: a mű­vészetbarát-klub összejövete­le. Monori-erdőn, 14-től 16-ig: az irodalmi szakkör foglalko­zása. A kezdeti években ifjúsá­gunk igen sok segítséget ka­pott a kirándulások és az or­szágjáró túrák szervezésében Stéhli Ferenc, Pénzes János, Kreutz Raymundné és Guiay Károly tanároktól. A kirán­dulások és nagyobb túrák komplex jellegűek, egy-egy csoport kísérő tanárai külön­féle szakosok voltak, követ­kezésképp lehetővé vált, hogy mindig ott és azt magyaráz­zuk meg, ami utunkba esett, és ami kellett. Túrázásaink maradandó élmények sokasá­gát nyújtották a résztvevők­nek. Kapcsolatot tartottunk kü­lönböző tudományos intéze­tekkel, könyvtárakkal, 34 kö­vetséggel, a földtudományok élő képviselőivel. Tudomá­nyos képzést nyújtottak ne­künk, elláttak minket köny­vekkel, forrásanyagokkal, szem­léltetőanyaggal. Leveleztek velünk. Tapasztalataikat to­vábbadták, szívesen szolgál­tak tanácsokkal. Vadász Elemér akadémikus például, 1967. február 16-i le­velében, egyebek közt, eze­ket írta nekünk: „Fontosabb­nak tartanám, hogy vállalko­zástokban ne élőkről, hanem elsősorban elhunyt, többé-ke- vésbé elfelejtett nagyjaink- ról emlékezzetek. Azokról is, akiket korunkban mellőztek, vagy félreismertek, akik kö­zül sokan talán nem is lettek lexikonba felvéve, de névte­lenül is emberi nagyságok vol­tak, lelki hivatottsággal, sze­rényen munkálkodtak. Ilye­neket keressetek egykori ta­nítók. tanárok között, s talál­ni fogtok hasonlókat mai ta­náraitok körében is ...” Mindenkor nagy érdeklő­dést keltve szerveztük a kü­lönböző szintű, szakköri, osz­tály-, évfolyam- és iskolai versenyeket. Szívesen kap­csolódtunk be a mások által rendezett szakmai jellegű ver­senyekbe is. Az országos kö­zépiskolai tanulmányi ver­senybe 18 alkalommal nevez­tünk be. Már az első időszak­ban szép eredményeket ér­tünk el. Számos 10 és 15 közti helyezésen túl, az egyik év­ben Hegyi Füstös Emőke ne­gyedik, egy másikon Rozs­nyói Mária hatodik helyezett lett. Az igazán nagy verseny­zések időszaka az 1967—68. tanév után kezdődött. A szak­kör tagjai minden jelentős versenyen megjelentek, és szép sikerrel végeztek. Fanatikusan, határozott célokkal Az eredményeket főleg an­nak köszönhetjük, hogy a szak­körben mindig voltak rend­kívül szívós és a földrajz iránt fanatikusan érdeklődő tanulók. Határozott célokkal, időt és fáradtságot nem ismer­ve végezték a gyűjtő-kutató munkát, és tanultak. Győz­ték a terhelést fizikummal és idegrendszerrel. A döntő hely­zetekben nyugodtak voltak, nem kapkodtak, tudtak az ép­pen észlelt jelenségre kon­centrálni. Most, amikor húsz év táv­latából visszaemlékezem a szakkör múltjára, furcsa ér­zés fog el. Zavar az idő mú­lása. Ami az egészben meg­nyugtató, az, hogy az évek nem futottak el hiába. Kiváló képességű. hangyaszorgalmú csillagászok, tengerésztisztek, geológusok, geofizikusok és lassan két tucat földrajztanár került ki a szakkörből. Ne­héz, de tartalmas, sikerekben gazdag évek múltak el. Hasonlókat álmodok a jövő­re is. Dr. Halász János szakkörvezető tanár « i t I

Next

/
Thumbnails
Contents