Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-14 / 86. szám

Fegyverbar'átság, 1977 Kiállítás a járási hivatal nagytermében Holnap, a járási hivatal i nagytermében kiállítás nyílik Fegyverbarátság, 1977 címmel. A polgári védelem egyik bá­zisa rendezi. Amikor köztük jártam, már a vége felé kö­zeledtek az előkészületek. A kiállítást abból az alkalomból rendezik meg, hogy szeptem­berben lesz 20 éve: a Belügy­minisztérium légoltalmi szer­vezete keretében néhány em­berrel megkezdték munkáju­kat. A kiállítás fotókkal, plakátokkal, tab-' ! lókkal villantja fel a Var­sói szerződésbe tömörült 1 szocialista országok had­seregeinek mindennapi életét. Bő helyet kapnak majd a ha­zai testvérszervezetek is: a honvédség, a határőrség, a rendőrség, a munkásőrség és az MHSZ. Három automata vetítőgépet is béreltek erre a hat napra — a kiálítás 15-étől 20-áig tekinthető meg — az egyik színes felvételeken ad képet a honvédség öltözéké­ről, rendfokozatairól és kitün­tetéseiről. A másik kettő fe­kete-fehér kópiákon a Varsói Szerződéssel kapcsolatos anyaggal, illetve a polgári vé­delmi szakanyaggal ismerteti meg a látogatókat. Nem véletlenül esett a vá­lasztás éppen április 15-ére. Négy nappal később tartják meg városunkban az általá­nos és középiskolások honvé­delmi napját. A bemutató a nagyközönség számára délután lesz nyitva, a diá­kok azonban bármikor megnézhetik. Olyan eszközöket is bemutat­nak, amelyek az iskolai okta­tásban is használatosak. Számvetést is készítettek az évforduló közeledtével. Ebből kirajzolódnak az eltelt 20 év jellegzetes eseményei. A pol­gári védelem — eleinte lég­oltalom néven — mindig szer­vesen illeszkedett be a társ- szervezetekhez, helyét, felada­tát a párt katonapolitikájának megfelelően határozták meg. Az első jelentősebb változás a 60-as években történt. Ez egy­részt szervezeti — a Honvé­delmi Minisztérium hatásköré­be kerültek — másrészt kor­szerű technikai eszközöket bo­csátottak rendelkezésükre a nagyobh, összetettebb felada­tok megoldásához. A következő minőségi ugrás a 70-es évekre esik. A techni­kai fejlesztéshez ekkor a bázison dolgozók mun­kakörülményeinek, szociá­lis helyzetének javítása társul. önálló pártszervezet és szak- szervezeti osztálybizottság ala­kult. Föltehetően a munkakö­rülmények javulásának is kö­szönhető, hogy a munkafegye­lem megszilárdult. Ez a szakasz még most is tart. Dolgozóik' élet- és mun­kafeltételeivel még korántsem elégedettek. Munkahelyüket — ahol nagyobbrészt polgári al­kalmazottak vannak — öntevé­kenyen is igyekeznek otthono­sabbá tenni. Ilyen vállalásokat a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére is tettek, csatlakoz­va a csepeliek felhívásához. Egyik akciójuk, hogy társa­dalmi munkával kívánnak hozzájárulni a munkakörül­mények javításához. 1977-et balesetvédelmi évnek nyilvá­nították. Havonta balesetvé­delmi bejárást végeznek egy­más munkahelyén, és a tapasz­talatokat írásba foglalják. Az egész kollektívát érintő terv a polgári védelmi klub. Olyan kulturált helyiséget szeretnének kialakítani, ahol összejöhetnének mű­velődni, politizálni; a klub helyet biztosítana a szakmai képzésnek, szórako­zásnak, társadalmi események megünneplésének, és otthont adna a városban folyó polgá­ri védelmi oktatásnak. Sporteseményekre is sor ke­rül a jubileumi évben. Aszta­liteniszben, kispuskalövészet­ben, kispályán labdarúgásban rendeznek bajnokságot. Mire sorsúnk megjelennek, minden bizonnyal elkészülnek a Pleizer Ferenc és Tóth Má­tyás kezdeményezte kiállítás tablói, és péntektől várhatják a látogatókat a járási hivatal nagytermében. K. P. Irodalmi est Aszódon Költészet és könyv címmel a Petőfi Könyvtárban 15-én, pénteken irodalmi estet ren­deznek Balogh Emese színmű­vész és Tornai Péter gitármű­vész közreműködésével. Hanglemez után könyv Megjelent Dudás Juli élctírása Falum, Galgamácsa címmel a Pest megyei Múzeumok Igaz­gatósága megjelentette Vankó- né Dudás Juli önéletírását. (Nemrégen jelent meg dalai­nak lemeze.) Tulajdonképpen múzeumi évkönyvről van szó, amely a szokástól eltérően, tel­jes terjedelmét Dudás Juli ön­életírásának szánja. A kötet­ben saját életét, családját, köz­vetlen könyezetét helyezi elő­térbe, s ehhez kapcsolódva mondja el véleményét az őt körülvevő világról. Nagy teret kap a műben Galgamácsa, amelynek híre-neve összefor­rott az övével. Az Egy kerek esztendő című fejezetben a község lakóinak életét, szoká­sait írja le: a munkát, az ün­nepeket, játékokat, az udvar­lást, a lakodalmat — egyszó­val mindazt, ami az ember születése és halála között tör­ténik. A Falum, Galgamácsa című kiadvány az aszódi Petőfi Sán­dor múzeumban, illetve a szer­zőnél, Galgamácsán vásárol­ható meg. Kétórás üzemzavar a HEV-vonalon Kamilas markológép a vágány felett Kedden délután a Szabadság tér 32-es számú ház előtt Nagy István 26 éves vonyarci lakos a KKMV markológépével nem fért el az útszéli fák és a HÉV-vágányokat szegélyező korlát között, kidöntötte azt, és a támfalat is megrongálta. A gép az űrszelvényben lógott. A helyszínre érkező műszaki da­rus brigád Miklós János üzem­egységvezető irányításával azonnal megkezdte a munkát, de az üzemzavar még így is két óra hosszat tartott. A HÉV Gödöllő és Mogyoró^ között csak egy vágányon közlekedett. A járási rendőrkapitányság közlekedésrendészeti járőre a gép vezetőjét alkoholvizsgálat­ra vitte az SZTK-rendelőbe. A szondázás erős ittasságot mu­tatott ki. A XV. század sűrűjében, (2.) Föld. az érdemek elismeréséül A királyi kézre került Pest megyei birtokok eladományo- zása 1420 után megszűnt, sőt nyilvánvaló, hogy Zsigmond ki­rály tervszerű és nagymértékű birtokszerzési politikába kez­dett a megye északi részében is. Kezdetben cserében igyeke­zett nagyobb összefüggő birtok­testeket kialakítani. A Zsidó­nembeli Csáky és Becsky-csa- ládoktól cserélte el Zsidót, Má- csát, Bottyánt és négy pusztát a tiszántúli, Margittá uradal­máért. Ekkor a Zsidó-nem, amelynek már nagy birtokai voltak a Tiszántúlon és a Dél­vidéken, végleg elköltözött Pest megyéből. A király ez­után elcserélte az Ákos-nem- beli Micsk bán unokáitól 1 Tú­rát, Hévízt, Szentlászlót, Val­isét, Nyíregyházát, Szörényi. Ősziért, Felsőnémedit és Vác- hartyánt* öt pusztával. Ugyan­ekkor már királyi kézen volt — többek között — a megye északi részében Szada és csere vagy vétel útján Isaszeg és Ve­resegyház. A tatárjárás óta egyetlen király sem tudott lét­- rehozni ekkora birtokokat a megyében. IJa tá rjá rá sok, h at árper el: Zsigmond király 1430 au­gusztusában megparancsolta, hogy járják meg Macholfal- vy Reishel Péter és felesége, Veresegyház és Szada Pest megyei birtokait és tegyenek róla jelentést. Az óbudai káp­talan el is végeztette a határ­járást és az eredményről szóló jelentést megküldték ,a ki­rálynak. A határjárást Sárfő pusztán a Sárfő nevű patak (jelenleg Egres) partján kezdték. a l Révnek mondott helyen, ettől ! nem messze említik a Kecs­keszurdok árkát (jelenleg Szurdok), amely a sarokhatár volt Veresegyház, Zsidó és Domony között. Eltekintve a határjárás következő szaka­szától amely ezután egy da­rabig nem vonatkozik Ve­resegyházra, csak azt említ­jük meg, hogy a Szada, Gö­döllő és Szentjakabpuszta ha­tárán megjelenő birtokos szomszédok egybehangzóan vallották, miszerint a régi ha­tárjeleket még Pohárus Pé­ter parancsára —, aki 1349- ben kapta itteni birtokát — lerombolták gödöllői jobbá­gyai. A határjárók a szadai Be­rek oldalában ereszkedtek le. hogy megújítsák Szada— Szentjakab és Veresegyház— Szentjakab határait. A szem­lén bizonyos nézeteltérés tá­madt, mert László, a váci egyház kanonokja személye­sen jelen volt és János birto­kos nevében, aki a megürese­dett váci püspökség kormány­zója volt ekkor, kiigazítást kért. . A XV. század közepének bo­nyolult és ' változatos esemé­nyekkel teljes idejéből szám­talan Veresegyházra és Sza- dára vonatkozó oklevél talál­ható. A Mátyás király ural­kodása előtti meglehetősen zavaros és főúri harcokkal te­li évtizedben gyorsan vál­toztak a helységek birtokosai. A esőtek (Csőváriak), Né- zsaiak és a Rozgonyiak között 1446-ban per keletkezett a zsi­dói földek miatt. A perben szükséges határjárást Moha­rai Vid fia, János királyi jegy­ző és Zelewi Imre kanonok végezte el. Egy évtizeddel ké­sőbb V. László király Veres­egyházi és Szadát tovább­adományozta. Az oklevél sze­rint a Helységek „bizonyos nemesek kezén vannak”, vagy­is a király egyszerűen elvette ezektől és kevés számú hívei közül jutalmazott a birtokok­kal néhányat. A nádor szőlőhegyei Miután 1460-ban Reichel Se­bald perét elvesztette Sziiassy Vince, váci püspök ellenében, a király az őt megillető két bírói részt a perben vesztes Reichel Sebald veresegyházi és szadai részbirtokaiból ha­sította ki és azokat is Guthy Országh Mihály nádornak adományozta érdemei elis­meréséül, akinek itteni birto­kai evvel növekedtek. A király adta pedig az említett birto­kokat „a szántókkal, akár mű­veltek azok, akár nem művel­tek, a szabad területekkel, ré­tekkel, legelőkkel, mezőkkel, erdőkkel, szőlőkkel és szőlő­hegyekkel, vizekkel, folyók­kal, halastavakkal és halászó­helyekkel, vízlefolyásokkal, malmokkal és malomhelyek­kel, általában pedig bármi­lyen haszonélvezettel és tar­tozékának teljességével, bár­milyen néven neveztetnek is azok ...” A szőlőt oklevelesen 1352-ben említik Szadán. Ve­resegyház és Csornád határán 1430-ban „szőlőskerteknek ré­gi árkai vannak”. Reichel Se­bald veresegyházi és szadai. részbirtokán 1460-ban — töb­bek között — ismét megemlí­tik a szőlőket. A csőiek a Né- zs-aiak és a Rozgonyiak már említett, 1446-os osztozkodá­sát rögzítő oklevélben két sző­lőhegyet is említenek Zsidón: Zsidói hegy (Sydoyhegh) és Orrnál (Ewrmal). Mit mond a budai jogkönyv? A szőlő- és a borkereske­déssel kapcsolatban tűnik fe! először a főváros agglomerá­ciós körzetének kialakulása. Felvásárlás, termeltetés, beruházások Törekvések és eredményűk a hálámt és a kereskedelmi módszerek korszerűsítésére A Galgavolgye szövetkezet a felvásárlói tevékenységen kí­vül szorgalmazza a termelést segítő-ösztönző szakcsoportok létrehozását is. A felvásárlás mennyisége tavaly az előző évihez képest húsz száza­lékkal csökkent a viszon­tagságos időjárás miatt, bár a termeltetés meg­szervezésére több energiát for- dítottaík. Ennek eredménye­ként a leszerződött terület is növekedett, de az aszályos hó­napok hatását ezzel sem tud­ták ellensúlyozni. Uborkából például 1975-ben 279 vagonnal vettek át, tavaly ellenben csak 92-vel. S hogy ilyen arányban mégsem csappant meg az össz- felvásárlás, az elsősorban a fó­lia alatt termelt paprikának köszönhető, abból ugyanis 37 vagonnal vettek át, tizenöttel többet az, előző évinél. De nemcsak a termékek felvásár- !á=^al törődtek, hanem a ter- Kpkkel i£. Szerződések és ami velük jár A túrái termelőszövetkezet közreműködésével biztosítják számukra a zöldségpalántákat és a tápkockákat, kedvezmé­nyesen juttatják őket fóliához és vázszerkezethez. A növény­védő szerek, műtrágya, kisgé­pek elterjesztésére kiállításo­kat szerveznek, továbbképez­Veresegyház szempontjából elsősorban Pest és Vác me­zővárosának piaca jöhetett számításba. A XV. sz. első felében keletkezett budai jog­könyv — a többi között — 208. fejezetében is tükrözi a piaci körzet nagymérvű kiterjedé­sét, valamint azt is, hogy Bu­da és Pest Váccal kénytelen osztozni a piaci körzeten. A 208. fejezet ugyanis egy napi pihenő távolságon belül (kb. 17 km-t jelentett) megenge­di a borok bevitelét a város­ba, azon túl nem. Gyakorlati­lag ez a Dunakeszi—Főt—Tár­csa—Rákoscsaba vonalat je­lenti, amin kívül esik Ve­resegyház. Az intézkedés a há­rom város — Buda, Óbuda, Pest. — szőlőtermelését és a polgárok boreladását igyeke­zett támogatni. Mivel a ren­delkezés egy elérendő állapo­tot tükröz, egyik bizonyítéka annak, hogy ezen a körön kí­vül — az okleveles adatokat figyelembe véve — többek között Vecesegyházon, Sza­dán és Zsidón is jelentékeny bortermelés folyt. Amikor 1464. július 22-én Reichel Sebald kénytelen el­zálogosítani Palóczy ország­bíró előtt Budán „Wereseg- haz és Zada nevű birtokai­nak ébpen az egyenes felét...” Jenkei Miklós mesternek, Pa- kani Nagy Jánosnak, Gáspár­nak, Boldizsárnak és Farnasi Bálintnak összesen 278 arany­forintért, azt is megtudjuk, bogy a veresegyházi Rákos folyón működő malmát is ei- I zálogosítja. Egy évvel később Reichel Sebald már Rozgonyi Jánosnak, a királyi kincstár- ! nokok mesterének és Rozgo- j nyi Rajnáidnak zálogosítja e! ! négyezer tiszta aranyforintért veresegyházi és szadai birto­kait teljes egészében. Reichel Sebald 1465. máj. 24-én már összes birtokait a Szep§s me­gyeieket is, a Rozgonyiaknak adja, nyilván kifizethetetlen tartozásai fejében, de még- inkább védelem keresése cél­iából. valamint örökösök hiá­nyában. Horváth Lajos (Folytatjuk) ték az üzletvezetőket, hogy vé­leményükkel, tanácsaikkal is segíthessék az érdeklődőket. A kisál’lattartók részére tenyész- egyedeket biztosítanak folya­matosan, a méhszakcsoportok tagjai számára pedig nagyke­reskedelmi áron cukrot. A ter­melők segítésére tíz előadásból álló sorozatot is szerveztek. A szövetkezet tizenhat köz­ségének kereskedelmi és ven­déglátó egységei többnyire el­avultak, korszerűsítésre szo­rulnak. A beruházásoknál már ta­valy is szívesen használták a soproni Forfa Vállalat előre gyártott elemeit, melyek ösz- szeállítását és a szakipari mun­kákat a szövetkezet brigádja végezte. Új létesítmények Az elmúlt esztendőben több új létesítménnyel gyarapodott a szövetkezet. Befejezték a ne­gyedik ötéves terv folyamat­ban levő beruházásait, lendü­letesen fogtak hozzá az 1976- ra beütemezett tervek megva­lósításához. Elkészült a túrái zöldség- és gyümölcsraktár, az egymillió-kétszázezer forint költségű hévízgyörki, valamint a vérségi önkiszolgáló élelmi­szerbolt. Domonyvölgyében 319 ezer forint értékűv üzletet nyi­tottak meg. Az új üzletek létesítése mel­lett egyéb, viszonylag kisebb beruházásokra is sor került: Versegen olajkutat, Vácegre- sen gázcseretelepet adtak át, Aszódon pedig a réginél tága­sabb helyiségbe költöztették át' a papírboltot. Saját erőből A GaJgavidéke ÁFÉSZ háló­zatfejlesztési programjával I kapcsolatban megállapítható, j hogy az 1976-os beruházási, hálózatfejlesztési tevékenysé­güket megalapozottan határoz­ták meg, s feladataikat a fel­vásári ótelepek létesítésétől el­tekintve saját erőből valósítot­ták meg, ami népgazdasági szempontból is figyelemremél­tó. A beruházások közül csu­pán egyetlen egy csúszott át erre az esztendőre, a dányi ön- kiszolgáló élelmiszerüzlet, amit a helyi tanács épületében he­lyeztek el, s a napokban fog­nak üzembe helyezni. Az idei beruházásokra mint­egy nyolcmillió forint áll a j szövetkezet rendelkezésére. ! Ebből számos új egységet lé­tesítenek, és néhányhoz már hozzá is kezdtek: Túrán a Zsámboki úti önkiszolgáló üz­let és italbolt építéséhez, Vác- egresen italBoIt, Galgamácsán melegkonyhás egység létesíté­séhez. s a munkák zökkenő- mentes ütemben folynak. Tú­rán két gázcseretelepet is épí­tenek, egyiket a Zsámboki út környékén, a másikat a vasút­állomás közelében. A jelenlegi telepet, mely a község közép­pontjában fekszik, biztonsági okokból kell megszüntetni az Energetikai Hivatal határozata alapján. Ugyanitt felvásárlóte­lepet is felállítanak. Az, idei ötéves terv leg­nagyobb létesítménye a fél­ezer négyzetméter alapterüle­tű ABC-áruház lesz Kartalon. Az előkészítéshez már hozzá­fogtak: a helyi tanács magára vállalta és elvégezte a terület rendezését. A tervek elkészíté­sére a Borsod megyei SZÖV- TERV vállalattal kötötték meg a szerződést, s az építkezések­hez júniusban kezd hozzá a gödöllői építő ktsz. Benc Mihály LABDARÚGÁS Meglepetések az ötödik fordulóban A tavaszi ötödik forduló mérkőzéseit húsvét vasárnap­ján játszották. i Egyik-másik pályán, a pálya szélén ünnepi hangulat uralkodott. Néhányan rózsaszínben látták a világot, így érthető, hogy ez alkalom­mal a szövetségi napon a fe­gyelmi bizottságnak is több volt a munkája. Mérkőzésről mérkőzésre növekszik a nézők száma is. A zsámboki pályával kap­csolatban jegyezték fel, amely bekerítetten, egy éve a roska­dozó öltözőben nincs víz, a já­tékosok lavórban tisztálkod­nak. Kézzel fogható eredmény viszont az új öltöző, amit már építenek. összefoglalók a mérkőzések­ről: Zsámbok—H. Malinovszkij 2—1 (1—1). Vezette: Surman. Több mint háromszáz néző előtt sportszerű, jó mérkőzé­sen nyertek a hazaiak. Aszód—Mogyoród 4—0 (3—0). Vezette: Födi. Biztosan nyert a tartalékos Mogyoród ellen az aszódi ti­zenegy. Egy-egy játékost mind­két csapatból kiállítottak. Túra—Pécel 3—2 (1—1). Vezette: Imre. Kemény mérkőzésen, jó já­tékvezetés mellett a szerencsé­sebb Túra nyert. A hazaiak egyik játékosát kiállították. Kartal—Veresegyház 5—0 (4—0). Vezette: Vikor. Négyszáznál többen vették körül a játékteret, ahol bizto­san tartották otthon a két pon­tot a kartaliak. Hévízgyörk—Galgahcvíz 3—6 (0—3). Vezette: Major. Az izgalmas, nagyszerű mérkőzésen már 3—0-ra ve­zettek a vendégek, amikor a hazaiak szépítették. Ezután az eredmény így alakult: 3—1, 3—2, 4—2, 5—3, és végül 6—3 a hévíziek javára. * A járási I. osztályú bajnok­ság állása: 1. Kartal 17 13 1 3 35' 2. GEAC IS 11 1 4 35­3. Aszód 17 11 — 6 48­4. Túra 16 8 4 4 39­5. Veresegyház 16 8 2 6 33­6. Galgahévíz 16 6 4 6 30­7. Honvéd Mai. 16 6 4 6 29­8. Pécel 16 4 6 6 25­9. Mogyoród 17 5 4 8 28­10. Hévízgyörk 17 6 2 9 So­ll. Zsámbok 17 ä 4 9 23­12. Bag* 15 5 3 7 21­13. Dány* 16 2 2 12 20­■11 27 21 23 -26 23 29 20 26 18 32 16 30 14 30 14 36 14 43 11 35 12 29 10 48 3 ": büntetőpont levonva. A II. osztályban is akadt meglepetés és nagy gólarányú győzelem, illetve vereség. Szada—Valkó 7—0; Do­mony—Kartal II 5—2; Nagy- tarcsa—Erdőkertes 5—2; GSC II—Kerepes 0—3. 1. Kerepes 12 9 1 2 3G-15 19 2. Szada 13 7 2 4 35-24 16 3. Nagytarcsa 13 7 1 5 27-23 15 4. Erdőkertes* 12 8 — 4 34-16 14 5. Domony* 12 6 2 4 34-26 12 G. Kartal II.* 13 6 2 5 45-36 1» 7. Isaszeg II.* 12 5 — 7 18-35 6 8. Valkó* 12 2 1 9 17-41 1 9. Gödöllő II.* 13 1 1 11 8-38 — *: büntetőpont levonva. Cs. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents