Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-13 / 85. szám

Gyarapítani a néprajzi és helytörténeti gyűjteményt Az aszódi Petőfi Múzeum, gyűjteményei gyarapítása érde­kében rendszeresen felkutatja a vidék paraszti gazdálkodá­sának használati eszközeit, az iparosélet tárgyi és írásos em­lékeit. Gyűjtik a régi fény­képeket, a nemzetiségekre vo­natkozó iratokat, dokumentu­mokat. Irodalmi est Irodalmi estet rendeznek ma este, április 13-ári a költé­szet napja alkalmából a járá- Ei-városi könyvtárban örök barátaink címmel. Közremű­ködik Baranyi Ferenc, Meré­nyi Judit, Marton Sándor. A községi tanácsok terveiből Lapozgatom a gödöllői járás tizenhét községi tanácsának munkatervét. A járás falvai­ban az idén hetvenegy tanács­ülést tartanak, a végrehajtó bizottság üléseinek száma meghaladja a kétszázat. A ti­zenhét községi, illetve nagy­községi tanács sok tízezer ál­lampolgár gondját, baját igyeíkszik megoldani. Erre utalnak a tervezett napirendi pontok. A végrehajtó bizottságok be­számolója, a pénzügyi terv végrehajtá­sa, a következő év munka- tervének elfogadása és még egy-két kérdés min­den községben szerepel. Járdaépítés után parkosítás Megkezdte a gödöllői Stromfeld Aurél sétány járdájának építését a Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat Boda János ezüstérmes szocialista brigádja. A gyalogút elké­szülte után a városgazdálkodási vállalat dolgozói megkezdik a parkosítást. Számos helyen szükségesnek tartják a közrend és közbiz- ' tonság helyzetéről szóló tájé­koztatást, egy-egy bizottság te­vékenységének értékelését. Fi­gyelemre méltó, hogy a galga- hévízi tanács májusban meg­tárgyalja a helyi termelőszö­vetkezet háztáji gazdaságot se­gítő tevékenységét, szeptem­berben a mezőgazdasági és ipari bizottság ad számot á la­kossági szolgáltatásokról. A kistarcsai tanács tűzte na­pirendjére a nem tanácsi szer- vékkel való együttműködés ta­pasztalatait. Mogyoródon a ta­nácstagoknak a vezető-óvónő ad számot a gyermekintéz­mény munkájáról, a tárgyi és személyi feltételek alakulásá­ról. Nagytarcsán a szlovák nemzetiségi népi együttes tevékenységéről informálódhatnak a testü­leti tagok. A tanácsok figyelemmel kí­sérik a területükön működő üzemek, szövetkezetek életét. Az aszódi tanács végrehajtó bizottsága az ikladi Ipari Mű­szergyár közművelődését tár­gyalja, különös tekintettel a munkásművelődésre. Bagón az M3-as autópálya építéséről tá­jékoztatják a bizottsági tago­kat. Erdőkertesen a téglagyár vezetői számolnak be a dolgo- gozók egészségügyi helyzeté­ről, munkakörülményeiről, Nyilván nagy érdeklődésre tarthat számot a Borház szü­reti összefoglalója. Ugyanígy az isaszegi ipari és kereske­delmi egységekben végzett árellenőrzésekrcl szóló je­lentés. Érdekesnek ígérkezik Kartalon a „kötetlen napirendi pont a helyi társadalmi, gazdasági és intézményi szervek vezetői­nek bevonásával” jelzett téma. K. I. A XV. század sűrűjében, (1.) Birtokosok és birtokok a környéken Lapunk mai és következő számaiban a járás nagyobb ré­szét kitevő községek és birtokok XV. századi történetének né­hány jellemző részletét közöljük, amelyek a települések válto­zásait, gazdasági fejlődését tekintve a mai olvasó érdeklődésé­re is számot tarthatnak. Ez a korszak különösen nagy jelen­tőségű mind az adott terület, mind az egész ország szempont­jából: Mátyás uralkodásának végeztével hosszú századokra el­bukik a független magyar állam. Fontos előzménye és egyik oka ennek a feudális anarchia fokozódása, a földművesnép, a jobbágyság elnyomorodása. Ez a folyamathoz írásból is érzékel­hető. Az elmúlt századok története a ma számára is mindig szol­gál — akárcsak közvetett — tanulsággal. Ennél azonban e so­rozat jóval többet kínál, szűkebb hazánk, környékünk- korai történetének megismertetését. Ezért ajánljuk olvasóink figyel­mébe a szerző levéltári kutatásai alap jón született írását. A magyar nép történetének egyik ’nagy százada a XV. Az ;zág hatalmas — a törökkel még sikeresen csatáznak a Bal­kánon —, a főurak hatalmát még féken tartják a királyok, különösen a század második fe­lében Mátyás. A jobbágypa- rasztság némely rétegei gyara­podnak, vagyonosodnak, hogy a következő század elején Dó­zsa vezetésével megmérkőzze­nek az ubalkodó osztállyal. Oklevél források nyomán 6. I Pest megye, különösen an­nak északi része az ország ve­zető családjainak, kiemelkedő egyéniségeinek, sőt néha a ki­rálynak a kezén van ekkor. A Budához és Pesthez közel lévő kedvező földrajzi adottságú Gödöllő-dombság falvainak ér­téke egyre növekedik a birto­kos osztály szemében. Helyi eredetű középnemes és orszá­gos méltóságú főnemes csalá­dok kezén forognak ezek a birtokok, sokszor szédítő se­bességgel és nehezen kibogoz­ható ügyletek kapcsán. Sűrű ez a század országos eseményei mellett helytörténetben is. A korábbit jóval meghaladó ok­levélkiadás e korban már job­ban rávilágít a falvak, az alsó osztályok viszonyaira, mint az előző századokban. Szada régi határainak, sőt határjeleinek emlegetése 1349-, 1352- és 1370-ben közvetett bi­zonyítók Veresegyház és Gö­döllő régi határa és határjelei­re. Zadai Péter fia Tamás 1349-ben már nem él, csal. fel­nőtt leánya. Tamás atyai örök­ségként bírta Szádét és Gödöl­lőt egészében. Tamás 1341. áp­rilisában szerepel fia birtoká­ban való megerősítésekor. Mindebből következik, hogy Zadai Péter a 13. század végé­re tehető, felnőtt kora pedig a 14. század első harmadára. Az sincs azonban kizárva, hogy Szadát és Gödöllőt már ő is atyai örökségként vette át azok régi, megszilárdult határaival. Veresegyház egyik korai ok­leveles említése 1399-ből való. A királyi kúriából kiküldött emberek vizsgálatot tartottak Veréssgyházion, mert Tari László főesperes, apja, Tari István és testvére, Tari Lőrinc állítólagos bíztatására 1399 márciusában két négy ökrös | szekeret vétetett el Mács.i i Bekcs fiainak, három mácsai | és zsidói jobbágyától. A jobbá- j gyök Budáról dolguk végezté- vei hazafelé hajtottak Veres- | egyházon keresztül. A vizsgá- | latot végzők ott keresték fel Tari Lászlót, aki azt állította, I hogy officiálisai — világi hiva- I talnokok az egyház szolgálatá­ban — tudta nélkül jártak el és végül megígérte, hogy az ök­röket és a szekereket vissza­adja tulajdonosaiknak. A király szolgálatában Az oklevél nem állítja, hogy Tari László főesperesnek birto­ka lenne Veresegyházon, de abból, hogy officiálisai a hely­ségben hatalmaskodnak és hogy az ügy tisztázására a királyi kúria emberei magát a főes­perest itt keresik meg, erre kö­vetkeztethetünk. A Tari család a Rátót-nemből származott le, őse a Rátót-nembeli László bán volt, aki 1325-ben bírta Rátótot és egyházának patró- nusi jogát. Fót is a Rátót-nem kezében volt 1353-ig. A nem tagjai hű támaszai voltak az Anjou uralkodóknak, birtok­szerzéseikkel a 14. században egyre inkább Pest és Buda kö­zelébe kerültek, aminek egyik célja a Budára való járás meg­könnyítése volt. A leszármazott családok: a Tariak, a Pász­tóiak Pest megye északi részén még a 14. században is jelentős birtokkal rendelkeztek. Az ok­levélben megemlített Tari Lő­rinc Zsigmond király rendíthe­tetlen híve, 1401-ber a király fogságba vetésekor egyedül kelt védelmére és súlyosan meg is sebesült. Az élelmesebbek Isaszeg új részbirtokosának beiktatásakor, 1490-ban, Wer- segházi Benedek litterátus ki­rályi emberként vesz részt. Ne­ve azt bizonyítja, hogy Veres­egyházról is eredt középnemesi család, mint a Zsidaiak, Za- daiak, Mácsaiak, Ologhiak a környező falvakból. A közne­messég élelmesebb tagjait a birtokaprózódást követő elsze- gényesedés szorította a tisztvi­selői pálya és állások felé, amelyhez már akkor is írni-ol- vasni tudás kellett. A tisztvi­selői, a familiárisi szolgálattal nemegyszer újabb birtokokhoz lehetett jutni királyi adomány révén. Ilyen birtokadomány­ként kapta kerekegyházi Gal­lért, Hédervári Lőrinc nádor familiárisa Csomád-pusztát és Párdiegyházát, az utóbbit a mai Rákospalota területén. Horváth Lajos (Folytatjuk) A PEST MÉGYEtBÍm-AP KÜLÖNKIADÁfg IV. ÉVFOLYAM, 85. SZÁM 1977. ÁPRILIS 13., SZERDA Galgavidéke ÁFÉSZ h cél: kielégíteni az igényeket A negyedik ötéves terv utol­só esztendejében még külön- külön gazdálkodott, s fejezte be beruházásait az aszódi, a túrái és a zsámboki szövetke­zet, noha ekkor már létezett a Galgavidéke ÁFÉSZ, mely a három egyesüléséből jött lét­re két évvel ezelőtt, április el­sején, és amely azóta tizenhat község ellátásáról gondoskodik. Az ötödik ötéves terv első évé. ben már egy program szerint haladtak a fejlesztések, történ­tek a változások, amikről az ÁFÉSZ vezetősége nemrég a galgahévizi művelődési házban adott számot, a községek kül­dötteinek, s egyúttal ismertet­ték az idei tervet is. Negyvenezer lakos élelmiszer-ellátása A tizenhat község negyven­ezret meghaladó lakosságának élelmiszer-ellátása összességé­ben- vizsgálva jónak tekinthető, a forgalom az előző évihez ké­pest 8,4 százalékkal növeke­dett, s ez az eredmény sokszor elég nagy erőfeszítéseit e késztette a szövetkezet dolgo­zóit. Egyik alapvető fogyasztá­si cikkünknél, a kenyérnél problémát okozott, hogy a sa­ját üzletet is fenntartó terme­lőszövetkezetek ünnepek előtt előre leszállították a szükséges kenyérmennyiséget, ugyanak­kor a sajátjukban frisset árul­tak. A húsellátás javítását élő birkák vételével és feldolgozá­sával igyekeztek megoldani, füstöltárukból azonban nem tudták az igényeket kielégíte­ni. Ebben az évben változás lesz e téren, mert nem csupán a Húsipari Vállalattól szerzik be, hanem részben a termelő­szövetkezetektől, így lényege­sen javul ennek az árunak a kínálata, választéka. Népsze­rűbbekké váltak tavaly a mi­relitfélék is: másfélszer annyi előhűtött baromfit értékesítet­tek, mint amennyit a szerző­désben lekötöttek. Ez részben annak is köszönhető, hogy olyan községek üzleteit is fel­szerelték mélyhűtő pultokkal, ahol korábban ilyen nem volt. Az italok között új üdítők je­lentek meg, ellenben kevés volt a sör. Súlyos gondot okozott a sörös göngyölegek kényszerű tárolása: több hónapon keresz­tül tízezer üres üveget tologat­Öntőíorma — esztergával A Gödöllői Fémtömegcikkipari Vállalatnál évente több százezer fémalkatrészt öntenek. Miró Sándor présöntő forma alkatrészét esztergálja. Ilj. Fekete József felvétele tak ide-oda egy-egy bolt rak­tárában — rekeszek hiánya miatt. Szakosított boltok Amíg az élelmiszerek forgal­ma az összforgalom negyven­hat százalékát tette ki, a ruhá­zati cikkeké tíz százalékot, kettővel kevesebbet, mint 1975. ben. E visszaesésnek, mely nemcsak a Galgavidéke ÁFÉSZ-ban volt tapasztalható, az az oka, hogy a vásárlóerő elsősorban az élelmiszercikkek és a vegyesipari áruk felé irá­nyult. Volt e lemaradásnak egy másik oka is: több község­ben élelmiszer szakboltokká alakították át egy-egy vegyes­boltot. Az iparcikkek az összforga­lom negyvenhárom százalékát jelentették. Hiányos volt a RAVILL-, VASÉRT- üzletek áruellátása a rendszertelen szállítások. Ugyanez volt az oka a háztartási olaj időn­kénti hiányának: az ÁFÉSZ csak úgy tudta ellátni telepeit, hogy a bérelt fuvareszközzel ők maguk mentek olajért. Egyéb tüzelőanyagok esetében is adódott gond, mert a szerző­dő fél nem szállította a lekötött mennyiséget. Későn szállít a TÜZÉP A tüzelőellátásban fontos szerepet tölt be a TÜZÉP. A ti­zenhat község, öt telepének forgalma a tavalyihoz képest emelkedett ugyan, de a terve­zettet nem érte el. Ebben ré­sze volt a TÜZÉP Vállalat gya­kori késői szállításának is. Ta­valy a szövetkezet vendéglá­tóipar! ágazatában az étel és üdítőital forgalmának növe­lését tűzték ki célul. A legje­lentősebb eredmény az, hogy a termelőszövetkezetekben dol­gozók részére meleg ételt főz­tek. A tavalyihoz képest Verse- gen szökött a legmagasabbra a forgalom — 168 százalékra —, ahol a bisztró nemcsak a helyi téesztagokat látja el meleg ebéddel, hanem a szomszéd községek igénylőit is. Szembe­tűnően emelkedett még a dá- nyi, a zsámboki falatozó, az aszódi és a galgamácsai ven­déglő forgalma. Az étkezési le­hetőséggel mind többen élnek falvainkban, s a többség előfi­zető. Ugyancsak az ételforga­lom emelése céljából büféáru- ellátási körzeteket hoztak lét­re és arra törekedtek, hogy valamennyi vendéglátó üzlet­ben állandóan lehessen kapni büféárut. E célt nem sikerült maradéktalanul megvalósítani, mert ahhoz a hűtőkapacitás még további bővítésre szorul. A Galgavjdéke ÁFÉSZ ke­reskedelmi szolgáltatásokat és kölcsönzéseket is végez. Ezt a tevékenységet részben az üzle­teiben, részben külön kölcsön­zőhelyeken bonyolítja le, ame­lyek készletének értéke együt­tesen meghaladja a hatszázezer forintot. A kölcsönzés jelentős segítséget ad a lakosságnak az­zal, hogy különböző rendezvé­nyekhez, így például lakodal­makhoz edényeket, evőeszkö­zöket, stb.. tudnak biztosítani. Az üzleti szolgáltatásokra jel­lemző példa a kávédaráló, ami minden boltban megtalálható, s bárki igénybe veheti. A ke­reskedem! szolgáltatásokon be­lül egyre fontosabb szerephez jut majd az előrendeléses áru­sítás, ami az olyan nagy for­galmú üzleteknél jelent a la­kosság részéről időmegtakarí­tást, mint a túrái ÁBC-áruház, az ikladi Ipari Műszergyár 130-es számú boltja stb. Tar­tós fogyasztási cikkre termé­szetesen valamennyi községben vesznek fel rendelést. Bene Mihály Péceli mozaik A gépkocsivezetők legna­gyobb örömére tavaly meg­épült az igen forgalmas pé- cel—isaszegi út. Az autósok Cinkota és Pécel felé már jó úton közlekedhetnek. Sajnos, nem igy az Isaszegen levő el­ágazástól egészen Gödöllőig, de különösen Isaszeg főutcá­ján. Szinte méterenként tíz­tizenöt centiméteres kátyúk tátonganak, amelyek ha meg­telnek vízzel, balesetet okoz­hatnak. Nagyon rossz az út a főútvonalon levő kanyarban. Nemrégen valami javítást vé­geztek ezen a szakaszon, de ma már ismét igen rossz ál­lapotban van. Az elmúlt hetekeben a nagyközség belterületén több helyen felszerelték az utcake­reszteződéseknél a közlekedési táblákat. Jó volna, ha a gép- járművezetők figyelembe ven­nék őket, s a felelőtlen sze­mélyek pedig nem azzal szó­rakoznának, hogy jelzőoszlo­pokat döntögessenek. ★ Pécel és Maglód között a 31-es úton az útbaigazító táb­lát valaki elfordította. így azután a tájékozatlan jármű­vezetők közül néhányan Bu­dapest helyett Pécel felé vet­ték az irányt. .Várjuk az ille­tékesek intézkedését. Anyakönyvi hírek Született: Szilágyi Ferenc Károly és Belopotoczki Ilona: Boglárka, Bodor István és Hu- nyadkürti Mária: Szilvia, Ro- pos István és Pócsi Róza: Krisztina, Tusor Mihály és Pecze Erzsébet: Gábor, Dimo- vics Illés és Kovács Borbála: Aranka és Mária, Mészáros László és Kókai Márta: Ma­riann, Erben Gábor és Morvái Julianna: Ágnes, Bénik József és Szovics Márta: Péter, Gö­dör László Gáboy és Spisák Angyalka ' Ilona: László, Tóth Sándor és Bajgár Margit: Attila, Simon István és Kolo- nics Etelka Hilda: Judit Éva, Horváth József és Folcz Vero­nika: Levente, Bállá László és Nagy Ilona: Beáta, Terdik Ist- vá és Szegedi Eszter: Judit, Berta József és Juhász Mag-, dolna: György, Molich Miklós és Blank Mária Magdolna: Miklós, Klacskó István és Ka- puta Érzsébet: Edina, Hideg László és Molnár Mária: Zsolt, Uzsák István és Szalai Ilona: i István, Tolnai Lajos és Bulyá- ki Katalin: Enikő, Darányi István és Németi Julianna: István, Gyurkó István és Czank Jolán Erzsébet: Győző nevű gyermeke. Névadót tartott: Juhász Ist­ván és Papp Julianna: Gábor, Baráth István és Nép Gizella: Bernadett nevű gyermekének. Házasságot kötött: Obreczán Tibor és Minárovits Ágnes Erzsébet,' Kalmár József és Kállai Mária, Vankó Imre és Bányai Henrietta Mária. Elhunyt: Kupecz István, Gödöllő, Isaszegi út 30.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents