Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-13 / 85. szám

1977. ÁPRILIS 13., SZERDA *“r" TIÉ^s W KJünav Heti jogi tanácsok 0 Visszatarthatja-e a bérli! a lakbért, ha a bérbeadó nem végezteti el a szükséges javí­tásokat? Olvasóink kérdezték, hogy mit tehetnek, ha a bérbeadó nem végzi el a bérleményben a szükséges javításokat. Egyik olvasónk önkényesen a bért is visszatartotta. Helyesen tette-e ezX, lehet-e ebből baja? — kér­dezi. Szeretnénk visszatartani ol­vasóinkat az önkényes eljárá­suktól. Nem jogosultak a bér­leti díj visszatartására, a fen­ik címen. Akkor járnak el he­lyesen, ha a hibák észlelése­kor felszólítják a bérbeadót, hogy a hiányosságokat szün­tesse meg. Az azonnali beavat­kozást nem igénylő hibák ese­tében a lakás tartozékainak felújítását vagy cseréjét 30 napon belül, az egyéb munkát egy éven, illetőleg az épület felújításával összefüggésben levő hiányosságokat két éven belül kell megszüntetni. A bérbeadó a felújítás vagy cse­re esetén 15 napon belül, azonnali beavatkozást nem igénylő egyéb hibák esetében pedig 60 napon belül köteles nyilatkozni. A bérlő költségeinek megté­rítését ezután a lakásrendelet­ben »foglaltaknak megfelelően követelheti. A jogszabály ki­mondja. hogy a munka befe­jezésétől számított 1 éven be­lül. Ha a bérbeadó a bérlő, il­letve a lakó által a lakbérbe beszámítani kívánt összeget nem ismeri el, illetve 15 na­pon belül nem nyilatkozik, a bérlő a bíróságtól kérheti a beszámítás jogosságának és mértékének megállapítását. • Az utazással töltött időre megilleti-e a dolgozót munka­bér, és levonhatja-e a vállalat a napi díjból, szállodai elhe­lyezés esetén a reggeli árát? Több olvasónk keresett fel ezzel a problémájával. Az érvényes rendelkezés sze­rint — több napra szóló kikül­detés esetén — a dolgozó ak­kor köteles lakóhelyére na­ponta visszatérni, ha napi munkáiénak ellátása után me­netrend szerinti közlekedési eszköz igénybevételével más­fél órai utazással lakóhelyére visszatérhet, feltéve, hogy a lakására való visszaérkezés és az újbóli elindulás időpontja között legalább nyolcórai idő­tartam van, és a naponkénti visszautazással, az utazási költségek figyelembevétele mellett is a kiküldetési költ­ségekben megtakarítás érhető el. Az utazással eltöltött idő a munkaidőbe nem számít bele. Munkabér tehát csak a tény­legesen munkában töltött idő­re jár. Ha a dolgozó a napi munkaidejénél rövidebb ideig dolgozott, mert munkaidejé­ben vagy annak egy részé­ben utazott, a havidíjas mun­kabérét csökkenteni nem le­het, az órabéres dolgozó kere­setét pedig úgy kell kiegészí­teni, mintha a napi munkaide­jét végigdolgozta volna. S végül az utolsó kérdésre: Ha kiküldetés esetén a szállodai számlában a regge­li felszámolják, akkor a dol­gozó napidíját 20 százalékkal kell csökkenteni. Ha a mun­káltató ettől eltérően intézke­dik, akkor a dolgozó panasz- szal fordulhat a munkahelyi döntőbizottsághoz, kérheti a sérelmes intézkedés orvoslá­sát. 0 Mikor illeti meg a bérlőt a bérbeszámítás joga? Pécelről kerestek fel többen, ezzel a kérdéssel. Hasonló ügy­ben a jogi tanácsadáson ceg­lédi olvasóink is felvetették ezeket a sérelmeket. Ha a bérlő a bérbeadó elő­zetes hozzájárulásával és — a jogszabályban meghatáro­zott esetekben — hatósági en­gedéllyel a bérleménybe va­lamit beruházott, átalakított, a költségek 75 százalékát a lakbérbe beszámíthatja. A költség ezt meghaladó részét a bérlő nem követelheti. Ol­vasóink egy része úgy tudja, hogy a teljes költséget is be lehet egyes esetekben számí­tani a lakbérbe, illetve azt lelakhatja a bérlő. Melyek ezek az esetek — kérdezik olvas k. A bérlő a teljes költséget beszámíthatja a lakbérbe, ha: a) a lakás átadásakor ész­VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Gazdaságpolitikai kisszótár Ml AZ ANYAGIGÉNYESSÉG? A felhasznált anyagok érté­kének aránya egy termék, vál­lalat vagy termelési ág költ­ségráfordításában. Anyagigé­nyes az< olyan termék, amely­nek előállításához viszonylag sok, az ipar átlagát meghaladó anyag szükséges. Az anyag­igényesség mindig viszonyla­gos, egy termék a másik ter­mékhez képest, egy vállalat, iparág másik vállalathoz vagy iparághoz képest lehet job­ban vagy kevésbé anyagigé­nyes. A szocialista ipar egészé­ben az anyagköltség a termelé­si költségek kb. 66 százalékát alkotják. Ennél magasabb a kohászatban — 70 százalék —, az élelmiszeriparban — 80 százalék —, a vegyiparban — 70 százalék —, a bőr-, szőrme és cipőiparban, ahol 74 száza­lék. Az anyaghányad a mű­szer- és a híradástechnikai iparban a legalacsonyabb. A korszerűsödő mezőgazda- sági termelés is anyagigényes, sőt anyagigényessége fokozó­dik. A mezőgazdaság bruttó termelésének értéke 1974-ben 121 milliárd volt, amelynek létrehozásához 32 milliárd fo­rint értékű mezőgazdasági és majd 40 milliárd forint értékű ipari anyagot használt fel. Forgács Katalin közgazdász Kavics kapható A Kavicsbánya Vállalat értesíti a vállalatokat és a szövetkezeteket, hogy ócsai üzeméből korlátlan mennyiségben, a megrendelő munkahelyére szállítva értékesít bányakavicsot és 0-5-ös, mosott homokot. A megrendeléseket az alábbi címre kérjük: 1369 Budapest V., Molnár u. 53. Magánvásárlók közvetlenül az ócsai üzemünkben fizethetik be és vásárolhatják meg a kavicsot. Cim: 5-ös főút, 28-as kilométerkő. Pénztári órák: hétfőtől péntekig 8-tól 14-ig. Érdeklődni lehet az alábbi telefonszámokon: Budapest, 127-643, vagy Ócs.a, 62. KAVICSBÁNYA VALLALAT lelt hibák, hiányosságok meg­szüntetéséről a bérbeadó he­lyett gondoskodott; b) a bérbeadót terhelő olyan egyéb munkát végeztetett el, amely költségeinek a megté­rítését egy összegben nem kö­vetelheti ; c) a lakás átalakításával, il­letőleg korszerűsítésével a la­kás alapterületét vagy kom­fortfokozatát, illetőleg a lakó­szobák számát növelte; d) állami lakásban egyedi gáz- vagy elektromos fűtő-, il­letőleg melegvíz-szolgáltató berendezést szereltetett fel. Mindazon munkákra fordí­tott költségek nem követelhe- tők, amelyek az előbbi felso­rolásban nem szerepelnek. Ha az itt nem említett munkák elvégzéséről van szó, akkor a bérbeadó a munka elvégzésé­hez szükséges hozzájárulás megadásakor írásban azt is Kikötheti, hogy a bérlő a lakás­bérleti jogviszony megszűnése­kor köteles az eredeti állapo­tot a saját költségén helyre­állítani, vagy a lakás rendel­tetésszerű használhatóságát más módon biztosítani. A lakásrendelet kimondja, hogy a bérlő a bérbeszámítási jogának elismerését a munka befejezésétől, illetőleg, ha használatbavételi engedély szükséges, annak megadásától számított 1 éven belül írásban követelheti a bérbeadótól. Ha a bérlő az itt közölt időben nem kéri a bérbeszámítást, később már ezt nem is teheti. Előfordulhat, hogy a bérbe­adó a beszámítani kívánt ösz- szeget kifogásolja, vagy idő­ben nem nyilatkozik, akkor a bérlő a bíróságtól kérheti a beszámítás jogosságának és mértékének megállapítását. Amíg a bíróság jogerős ha­tározatával nem rendelkezik a bérbeszámítás kérdéséről, ad­dig csak azt az összeget lehet a bérbe beszámítani, amit a bérbeadó elismert. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság döntései A foglalkozási betegségről Egy kemencekőműves tizen­hat évig dolgozott vállalatá­nál, amikor nyugdíjba ment. Az Országos Munkaegészség­ügyi Intézet már korábban megállapította, hogy szilikó­zisban szenved, ezért baleseti járadékot kapott, ezenkívül a bíróság a munkaadót — kár­térítési felelőssége alapján — havi járadék fizetésére köte­lezte. Ennek az összegnek a fel­emeléséért a rokkant a vállalat ellen pert indított. Arra hivatkozott, hogy nyug­díjba vonulása óta a vele egykor azonos munkán dolgo­zók fizetése jelentősen emel­kedett. A munkaügyi bíróság kimondta: a vállalat kiegészí­tő járadékot köteles fizetni, mert, ha az illető nem szen­vedne foglalkozási betegség­ben, úgy most is mint kemen­cekőműves dolgozhatna, s te­kintettel az időközben történt béremelésekre, olyan kerese­tet érhetne el, mint az ilyen munkakörben foglalkoztatott társai. A munkaadó fellebbe­zésére a másodfokú bíróság a keresetet elutasította. A dön­tés indoklása szerint egy be­szerzett szakvéleményből ki­tűnt, hogy hat üzemben vég­zett vizsgálat alapján kide­rült: 55 éven felüli kemence- kőműves ilyen munkakörben nem dolgozik. Tekintve, hogy a nyugdíjas már hatvan év fölött van, ő sem dolgozhatna, még ha egészséges volna is. Tehát nincs olyan kereset- vesztesége, amelytől foglalko­zási betegsége miatt esik el. Az ítélet ellen emelt törvé­nyessági óvásra a Legfelsőbb Bíróság ezt az ítéletet hatá­lyon kívül helyezte és új eljá­rást rendelt el. A határozat indoklása sze­rint amennyiben a vállalat kártérítési felelősségének meg­állapítása után lényeges kö­rülményekben, így — egye­bek között — a dolgozó által Tíz nap rendeletéiből A közérdekű bejelentések­ről, javaslatokról és pana­szokról az 1977. évi I. törvény, ennek végrehajtásáról pedig a 11/1977. (III. 30.) MT rende­let intézkedik. (Megjelent a Magyar Közlöny március 30-i 28. számában.) A nagy kárt okozó pincebe- omlásokkal érintett területe­ken lévő pincékről ugyanitt történik intézkedés a 12/1977. (III. 30.) MT rendelet alapján. A pénzügyi adatszolgáltatás további egyszerűsítéséről a Pénzügyi Közlöny 11. számá­ban olvashatjuk a PM Bev. Főig. 308/1977. számú közlemé­nyét. A kitüntetésekkel járó juta­lomszabadság megszüntetésé­ről intézkedő NIM utasítást a Nehézipari Értesítő 6. számá­ban találják meg az érdekel­tek. A szövetkezeti lakásépítke­zéseknél a pénzügyi fedezet­igazolással kapcsolatos eljá­rásról rendelkező 1/1977. ÉVM —PM számú elvi állásfoglalást az Építésügyi Értesítő 8. szá­mában találják meg az érde­keltek. A gépjárműadó megállapítá­sához szükséges orvosi bizo­nyítványokról az Egészségügyi Közlöny 9. száma ad tájékoz­tatást. A család- és nővédelmi te­vékenységgel kapcsolatos ge­netikai tanácsadók működésé­ről, ugyanitt találunk fontos .irányelvet. A nyugdíjasok utazási ked­vezményének rendszeresítésé­ről fontos közleményt olvas­hatnak az érdekeltek a Taná­csok Közlönye 12. számában. Fontos KERMI közlemény: a reklamációs vizsgálatokról, szóló megbízásokról, amelye­ket a Kereskedelmi Értesítő 9. száma tartalmaz. A KIVÁLÓ ÁRUK FÓRUMA TITKÁRSÁGA OKISZ '77 elnevezéssel pályázatot hirdet az ipari szövetkezetek részére, megkülöiíbö tető jelének elnyerésére A szövetkezetek a pályázatra kijelölt termékkel, a titkárságtól igényelt és kitöltött nevezési lappal együtt, 1977. ÁPRILIS 21-IG JELENTKEZHETNEK a Kiváló Áruk Fóruma Titkárságán és a KERMI-nél, bevizsgálás és elbírálás céljából. A Kiváló Áruk Fóruma Titkárságának címe: 1075 Budapest VII., Holló u. 2. Telefon: 214—010. A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet címe: 1428 Budapest Vili., József krt. 6. Telefon: 334—360. Az elfogadott, illetve a KÁF jelet elnyert termékek bemutatása a SKÁLA Áruházban lesz, 1977. június 7-től 11-ig. Részletes információt ad és sok sikert kíván a KIVÁLÓ ÁRUK FÓRUMA TITKÁRSÁGA betöltött munkakörben vagy bérrendezés folytán a hasonló munkakörben dolgozók béré­ben változás következik be, mind a károsult, mind a vál­lalat a megállapított kártérítés módosítását kérheti. Ebben az esetben a járadék összegét megállapító korábbi ítélet meghozatala óta a kemenoekő- művesek munkabére számot­tevően emelkedett. Ennélfogva a béremelésre alapított já- radék-felemelési igény megalapozottnak tekinten- .dő. A másodfokú bíróság ezzel el­lentétes álláspontja törvény- sértő. A járadék felemelése szempontjából nincs jelentősé­ge annak, hogy az arra jogo­sult dolgozónak egészségi ál­lapota időközben' annyira romlott, hogy egyébként sem tudna szakmájában dolgozni Nincs jelentősege annak sem, hogy a vele egy munkakör­ben dolgozó hasonló korúak általában nem is alkalmasak a szakma folytatására. A já­radéknak bérrendezés címén történő felemelésére tehát a felperes igényt tarthat. Ebben a vonatkozásban közömbös, hogy szolgáltató munkával vagy más munkakörben mennyit kereshetne. A másodfokú bíróság nem vizsgálta a felperes által fel­hozott. azokat az indokokat, amelyeket a béremelésben ré­szesült kemencekőművesek ke­resetével kapcsolatban felho­zott. Ezért Ítéletét hatályon kívül kellett helyezni. ★ Az egyik vegyészeti gyár munkása olyan tisztítóanyag­gal dolgozott, ami kezén a bőrét annyira kiszárította, hogy ekcéma keletkezett raj­ta, hosszabb ideig kórházban kellett ápolni, s ez alatt be­tegállományban volt. A válla­lattól keresetkiesésének meg­térítését kérte, de elutasítot­ták, mire az illető a munka­ügyi bírósághoz fordult. A bíróság álláspontja az volt: a betegség a kártérítésre jogosító foglalkozási be­tegségek jegyzékében nem szerepel, tehát kártérítési igénye alap­talan. Az ítélet ellen a leg­főbb ügyész törvényességi óvást emelt, amelynek a Leg­felsőbb Bíróság helyt adott. A határozat indoklása sze­rint a vállalat vétkesség néV- kül, tárgyi felelőssége alapján csak olyan foglalkozási be­tegségből eredő károkért fe­lel, amelyek a kártalanításra igényt adó foglalkozási beteg­ségek jegyezékében szerepel­nek. Ez azonban nem zárja ki, hogy vétkessége esetén a munkaadót a sérelemből ere­dő kórért felelősség terhelje. — A vállalat a megfelelő, egészséges és biztonságos munka feltételeit köteles biztosí­tani, a dolgozónak pedig a munka­végzés módjára a szükséges iránymutatást megadni — hangzik tovább a határozat. Amennyiben a munkával fel­merülő veszély kiküszöbölése érdekében szükséges, köteles a dolgozónak megjelelő védő­eszközt rendelkezésére bocsá­tani. Ezenkívül biztosítania kell, hogy a védőeszköz vagy védőfelszerelés olyan mennyi­ségben és minőségben álljon rendelkezésére, hogy alkalma­zottja munkáját folyamatosan, biztonságosan és egészségárta­lom nélkül végezhesse. Külö­nösen köteles védőfelszerelés­ről gondoskodni, ha a dolgozó munkakörében az egészségi ártalom bekövetkezésének le­hetősége fennáll. A vonatkozó egészségügyi minisztériumi rendelet részletesen meghatá­rozza, milyen vegyi ártalom esetén milyen anyagú kesz­tyűt kell a kéz védelmére a dolgozó rendelkezésére bocsá­tani. A munkaadónak az is kötelessége, hogy a védőeszközök vagy vé­dőfelszerelések használa­tát ellenőrizze. — A munkaügyi bíróságnak tehát vizsgálnia kellett volna, hogy a vállalat mindezeknek eleget tett-e. Amennyiben a kötelezetségeit elmulasztotta és ez a dolgozó megbetegedé­sével, s ennek következtében az előállt kárral okozati ösz- szefüggésben van, a munkaadó felelőssége vétkessége alapján megállapítható. Csak mind­ezen körülmények alapos vizs­gálata után lehet dönteni ab­ban a kérdésben, hogy a dol­gozó kára az általa állított módon keletkezett-e és a munkaadó köteles-e a kárt vétkességén alapuló felelősség jogcímén megtéríteni. ★ Egy gyári munkásnak fog­lalkozási betegsége miatt rok­kantsági nyugdíjat állapítot­tak meg, és a bíróság a mun­kaadó vállalatot havi járadék fizetésére kötelezte. Három évvel később az illető járadé­kának felemelését kérte, még­pedig három évre visszame­nően. Amikor a vállalat el­utasította, pert indított. Az alsófokú bíróságok ellentétes ítéletei után törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőképpen döntött: — Munkaügyi miniszteri rendelet értelmében a káro­sult járadékának felemelését kérheti, ha a vele azonos munkakörbe tartozó dolgozók bérét időközben emelték. Azonban ebben az esetben is alkalmazni kell azt a szabályt, amely szerint járadékot hat hónapnál régebbi időre vissza­menőleg csak akkor lehet ér­vényesíteni, ha a jogosultat a követelés iránti igény előter­jesztésében mulasztás nem terheli. Ennek eldöntésénél tekintettel kell lenni arra, hogy ha a járadék összegének megállapítása után béremelés történik, a vállalat a rokkantjáradékost erről értesíteni tartozik és kár­igénye érvényesítésének lehetőségére figyelmét fel kell hívnia. Ez összefügg azzal a munkai jo^i alapelvvel, hogy a jogok gyakorlása és a kötelezetségek teljesítése során a vállalatnak és a dolgozónak együtt kell működnie. H. E. 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents