Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-09 / 57. szám
1977. MÁRCIUS 9., SZERDA tm 7 Heti jogi tanácsok Bűnüldözés és tudomány Hivatása: rendőrorvos 0 A gondozási szerződés érvényesítéséhez nem kell hatósági jóváhagyás. Idős, 80 éves nyugdíjas olvasónk panaszolta, hogy két évvel ezelőtt gondozási szerződést kötött egyik jó ismerősével. Abban állapodtak meg, hogy 50 ezer forintot átad, és ennek fejében a házuk végében a gondozók építenek az idős ember részére lakást. A megállapodás szerint, az idős ember megtartja nyugdíját, sajátmaga látja el magát mindaddig, amíg tudja, ha viszont megbetegszik, gondoskodnak róla, ápolják őt. Nemrégen a szerződő felek összerúgták a port, a szerződést felbontották, bírósághoz fordultak. A bíróság az eredeti állapot visszaállítását rendelte el, a gondozók adják vissza a pénzt, a gondozott pedig bocsássa rendelkezésükre a lakást. Mit mond esetükben a jogszabály? — kérdezik mindketten —, mivel, hogy úgymondjuk, békés egyetértésben kerestek fel bennünket. Először is hivatkozásuk, hogy a szerződés érvénytelen, nem állja meg a helyét. Ugyanis a jogszabály a tartási és az életjáradéki szerződésnél kívánja meg a hasonló típusú szerződések körében a hatósági jóváhagyást. Az úgynevezett gondozási szerződés érvényessége nincs államigazgatási jóváhagyáshoz kötve. A gondozási szerződés megszűnése esetén a feleknek egymással el kell számolniuk. Abból kell tehát kiindulni, hogy a felek között érvényes szerződés jött létre, amelyet egymás között megszüntettek, ennélfogva a megszűnés előtt nyújtott szolgáltatást és ellenszolgáltatást el kell számolni. A Polgári Törvény- könyv értelmében nem lehet kötelezni az idős gondozottat a lakás kiürítésére már azt megelőzőleg, mielőtt a gondozók az átvett pénzösszeget nem fizetik vissza. Ugyanis, ha a jogszabály értelmében a A beruházások rendjéről Szóló 34/1974. (VIII. 6.) MT számú rendelet intézkedik, amelyet a Magyar Közlöny 16. száma tartalmaz. A kényszervágás céljára vagy kényszervágott állapotban átadott állatok átvételi áráról és annak elszámolásáról á 7/1977. (II. 19.) MÉM—ÁH számú rendelet intézkedik ugyanott. Az egyetemes postaegyezmény kihirdetését a Magyar Közlöny 18. száma közli az olvasókkal. A boltok működési engedélyéről szóló 2/1968. (II. 25.) Bk. M. számú rendelet kiegészítését a 4/1977. (II. 27.) Bk. M. rendelet rendelte el. (Magyar Közlöny 17. szám.) • Kik kapják és mit jelent a költségvetési támogatás? A költségvetési támogatásokat az állami vállalatok és szövetkezetek kapják. A pénzügyminiszter termelési, értékesítési, export- és fejlesztési célra nyújthat költségvetési juttatást. A támogatások indoka lehet árrendszerbeli (például szociális meggondolásból a költségeknél alacsonyabban megállapított ár), ösztönzési (például exporttámogatás), valamint a hátrányosabb közgazdasági feltételek miatt indokolt támogatás. A támogatásnak különböző formáit különböztethetjük meg. Ezek — többek között — a dotáció, az állami visszatérítés, valamint az árkiegészítés. A .dotáció olyan költségek ellensúlyozására szolgál, amelyek átmene- (eg nem térülnek meg a ter- ékek árbevételében (például vállalatok egy éven belül , eg nem térülő költségei), és -rt az adott vállalat dotá- nélkül hátrányos helyzetfelek egyidejű teljesítésre kötelesek — márpedig jelen esetben ez a helyzet — egyik fél sem köteles saját szolgáltatását teljesíteni, amíg a másik fél a szolgáltatását fel nem ajánlja. A bíróság is egyidejű teljesítésre fogja őket kötelezni, ha nem tudnak megegyezni, és a bíróságtól kérik az elszámolást. 0 Sportolás során elszenvedett sérülésért általában nem jár kártérítés. Nagyon érdekes kérdést tettek fel a sportoló olvasóink, és sokoldalúan vitattuk meg a minap a sporttevékenységgel kapcsolatos sérülések felelősségének kérdését. Szerencsénkre az álláspont megértetéséihez, segítségül hívtuk a bíróságok álláspontját is, amely éppen idevágó problémát világít meg. Elöljáróban el kell mondanunk, és úgy hisszük, ehhez nem fér kétség, hogy a sport fejlesztéséhez fontos társadalmi érdek fűződik. Éppen ezért sportolóink élvezik is a minden irányú támogatást. Az is igaz, hogy va'nnak veszélyesebb sportok, amelyekkel sokszor együttjár a sérülés kockázata is. Amikor valaki ilyen sport- tevékenységet folytat, annak már eleve számolni kell az ilyen lehetőséggel. Általában e’mondható, hogy a sportoló által a sporttevékenysége során elszenvedett kárért — mint a snortolással önként vállalt kockázat körébe tartozóéit —. általában nem jár kártérítés. Ilyenkor a kárt a sportoló maga köteles viselni. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint, nem vonatkozik ez azonban arra az esetre, amikor o károsodás más személy, vagy szervezet felróható manatartásával áll okozati összefüggésben (ol. hibás sporteszközt bocsátanak a sportoló rendelkezésére, vagy a sporttevékenységgel kapcsolatban a szervezet egyéb felróható magatartást tanúsat, és ez oVozza a ba1osetet). Uvpn esetekben a felelősség elbíráAz üzemi étkeztetésről és az étkezési nyersanyag-norma egységesítéséről a kivitelező építőipar vonatkozásában a 15/1977. (II. 27.) ÉVM—Mü.M. rendelet rendelkezik ugyancsak a február 27-én megjelent Magyar Közlöny 17. számában. A zöldség- és gyümölcsforgalmazás szervezetéről az 1009/ 1977. (III. 2.) Mt. határozat intézkedik, a Magyar Közlöny 19. számában. A termelőszövetkezeti tagok gyermekgondozási segélyéről szóló 1/1967. (II. 26.) FM számú rendelet hatályának kiterjesz- téséről ugyaninnen ismerhetik meg az érdekeltek a 10/1977. (III. 2.) MÉM számú rendeletéibe kerülne. A dotáció tehát valamilyen gazdasági tevékenységgel kapcsolatos térítés. Az árkiegészítés ezzel szemben termékhez kapcsolódik: olyankor indokolt adni, ha az ár kedvezőtlenül érinti a termelőt, akinek tevékenységére viszont szüksége van a társadalomnak. Végül, az állami visszatérítés valamely tevékenység — az export — ösztönzését hivatott elősegíteni és az érintett vállalat költségvetési befizetéseiből meghatározott mérvű visszatérítést kap. Minden támogatással kapcsolatban alapszabály, hogy a jó támogatási rendszer mindig önmagát megszüntető, átmeneti és kivételes jellegű. A támogatások túlzott elszaporodása és állandósulása alapjában véve káros, mert a támogatások közömbösítik az átlagos érvényű közgazdasági szabályozók hatását. Forgács Katalin közgazdász 1 lásánál a Ptk. 339. §-ának (1) peiiezüésében foglalt rendelkezéseit az irány aciok. Ha a sporttevékenység szükségképpen egyuttjar oiyan sporteszköz igényűé vétele vei, amelynek működtetése fokozott veszéllyel járó tevékenységnek minősül (gépjárművek, vitorlázó repülőgép stb.), az ilyen sporteszköz nasznála- ta elválaszthatatlan alkotó eleme magának a sporttevékenységnek. Minthogy ezt a sporttevékenységet a sportoló fejti ki, magát a sportolót kell a fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatójának tekinteni, akkor is, ha e célból a sporteszközt más személy, vagy szervezet bocsátotta a rendelkezésére. Ez azonban nem érinti a sporteszközt üzemeltető személynek vagy szervezetnek a felelősségét kívülálló harmadik személlyel szemben. Ebből az is következik, hogy a veszélyes üzemnek minősülő sporteszköz használatából eredő kockázatot is magának a sportolónak kell viselnie, tehát kárát általában nem háríthatja át másra. Ha azonban a károsodás más személy vagy szervezet felelősségét megalapozó magatartással áll okozati összefüggésben, a felelősség kérdésében az erre vonatkozó kártérítési szabályok alkalmazásával kell dönteni. A sportolót az előbb említett kockázatviselési (kárviselési) kötelezettség értelemsze- rűleg csak abban az időszakban terheli, amelyben a szorosan vett sporttevékenységét kifejti. Ez pedig az az időszak, amely alatt a sportoló egyedül, maga működteti a sporteszközt, tehát azt maga tartja az uralma alatt. Az ezen az időszakon kívül (pl. a tényleges sporttevékenységet előkészítő szakaszban, vagy az azt követő időben bekövetkezett) — a sporteszköz működéséből eredő — kárért a felelősséget általában a fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatójának felelősségére vonatkozó szabályok szerint, a Ptk. 345. §-ában foglalt rendelkezések alkalmazásával kell elbírálni. © Rövid kérdés — rövid felelet. F. F. Cegléd. Minthogy a körülményekben változás nem állott be, továbbra is lakó bérli az osztatlan házrészét, kérhet újból felmentést az ingatlan eladására a tanácstól. Külföldön élő és idegen állampolgár leányának ingatlanszerzése korlátozott, ebben a kérdésben forduljon az Értékforgalmi Bankhoz. Dr. M. J. Hajnalban holtan találnak valakit az utcán. Mi történt? A tragikus esetet bűncselekmény okozta? Vagy betegség végzett olyan hirtelen az áldozattal ? Hogyan történi ? Kérdések, amelyekre dr. Várnai László rendórorvos alezredes nap mint nap válaszol. A Pest megyei Rendőrkapitányság vezető orvosa, az orvostudományok kandidátusa. Gyakran találkozik a halállal. — Munkánk egy részét az öngyilkosok, a közúti, a vasúti és az üzemi balesetek áldozatainak boncolása jelenti — mondja hivatásáról. — Választ adunk a nyomozóhatóságnak arra: vajon erőszakos hatás idézte-e elő a halált, és mi annak közvetlen oka. A közúti sérüléseknél az összes tényezőt figyelembe vesszük, s a többi szakértő segítségével következtetünk: miként töríént a baleset? — Említene példákat is? — Egyszer az autóbusz- megállóban találtak egy halott férfit. Első látásra úgy tűnt: a rendkívüli hidegben kihűlt a szervezete. A boncolás után megállapítottuk, hogy bűn- cselekmény áldozata lett. Cserbenhagyásos gázolás történt. A rendőrség hamarosan elfogta a lovaskocsiist, aki a férfit elütötte. Említhetek ellenpéldát is. Megtörtént, hogy másfajta következtetésre jutottunk, mint ami az első pillanatban természetesnek látszott. Földes úton holtan találtunk egy fiatal motorkerékpárost. Nem gondolhattunk másra, mint közlekedési balesetre. A boncoláskor azonban kiderült, agyvérzés okozta a korai halált. Váratlanság és gyanú — Nem beszéltünk eddig a váratlanul bekövetkezett halálesetekről, amelyeket szintén önök vizsgálnak. — Ezeknél az eseteknél sokkál nehezebb a dolgunk, mint a kórházi orvosoknak, kórboncnokoknak, akik diagnózis, lelet segítségével jutnak el a végső következtetésig. Minket értesítenek, hogy valaki rosz- szul lett, meghalt. Ezután boncoljuk a holttestet. Megállapításainkat laboratóriumi és más kiegészítő vizsgálatokra alapozzuk. Két munkatársával 40—50 ezer kilométert utazik évente Pest megyében dr. Várnai László. Gyanús körülményű halálesetekről szereznek tudomást, s máris úton vannak. A községi körzeti orvosok sokat segítenek, különösen a helyszíni halottszemlén. A rendőrorvos érkezésekor már véleményt mondanak a történtekről. Innen, egészen a szakvélemény megadásáig, a rendőrorvos dolgozik. Állás- foglalásával bizonyítékot szolgáltat a nyomozó hatóságnak a bűncselekmények földerítéséhez. Igazságügyi orvosszakértő is egyben, s a bíróság előtt véleménye beépül a bizonyítékok sorába. Szakterület: a mérgezések — ön 1975-ben lett kandidátus, s a növényvédő szerek mérgező hatásáról írta szak- dolgozatát. — Régóta foglalkozom ezzel a témával. Hazai és külföldi kongresszusokon gyakran tarSúlyos karambol történt az egyik Pest megyei községben. Egy lejtős úton kerékpározó tízéves kislány nem tudott megállni és egy asszonyt elütött. A szerencsétlen nő elesett, combnyaktörést szenvedett, s hónapokig bpteg volt. Az ügyben a Pest megyei Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Osztálya vizsgálatot indított. Határozatában rámutatott arra, hogy a gyerek nem volt jártas a kerékpározásban, megszegte a KRESZ rendelkezését, és gondatlanul, súlyos testi sértést okozó közlekedési vétséget követett el. A kislány életkorára tekintettel azonban az eljárást megszüntette. A sérült asszony, felépülése után, a gyermek anyja ellen a Pestvidékii Járásbíróságon kártérítési pert indított. A bírósági tárgyaláson kiderült, hogy a gyermek anyjának élettársa a kislányt két- három hónapja tanította kerékpározni. A baleset napján azonban egy másik személy férfikerékoárra ültette és az erősen lejtős utcában, aho! még gyalogjárda sem volt, 20—25 méter megtétele után nem tudott fékezni, s így történt a baleset. A bizonyítási eljárás eredményeképpen a bíróság megállapította: a kls- lánvt anyjának élettársa sem a fékezésre, sem a csengő használatára, vagyis a biztonságos közlekedésre nem oktatta ki. Mindezekre tekintettel a gyermek anyját a kellő szülői felügyelet elmulasztása miatt kártérítés fizetésére kötelezte. Az ítélet jogerőre emelkedett. de a Legfelsőbb Bíróság elnöke, megalapozatlansán és törvénvsértés címén, óvással élt ellen». A döntés indoklása szerint, akinek belátási képessége hiányzik, vagy fogyatékos, nem vonható felelősségre; helyette gondozója felel, kivéve, ha bizonvítia. hogy a felügyelet ellátásánál az adott helyzetnek megfelelően cselekedett. A baleset körülményei tisztázatlanok. A bíróságnak — szükség esetén — helyszíni szemlén meg kell állapítania, hol kerékpározott a gyermek, hol tartózkodott a sérült, és hallotta-e a kislány állítólagos figyelmeztető kiáltását. Azt is tisztázni kell, hogy az asszony észrevehette-e a felnőtt-kerékpáron gyorsan feléje közeledő gyermeket és kitérhetett volna-e útjából, továbbá tekintettel arra, hogy férjével volt, meg kell állapítani, vajon a házaspár közül ki vette először észre a közeledő kerékpárost. Csak mindezek tisztázása után lehet az ügyben mégnyugtató ítéletet hozni. Az egyik Pest megyei községben egy mezőgazdasági termelőszövetkezet négy és fél tonnás teherautója lakott területen. szabálytalanul, a menetirány szerinti bal oldalon parkolt. Később egy férfi — mint utóbb kiderült, alkoholos állapotban — 70 kilométeres setottam előadást erről. A mérgezési kérdésekben továbbfejlesztem kutatásaimat, s ezek eredményeit a gyakorlatban is kamatoztatjuk. Az Orvostovábbképző Intézetben a növényvédő szerek mérgező hatásáról tartok előadásokat a kollégáknak. — Húsz esztendővel ezelőtt jegyezte el magát ezzel az egyáltalán nem könnyű hivatással. Megszokta-e a munkájában a halált, mint mindennapos jelenséget? — Aki a kezdeti nehézségeken túljut, és igaz hivatásának választja e szakmát, abból jó rendőrorvos lesz. A halált azonban sohasem lehet megszokni — fejezi be a beszélgetést dr. Várnai László rendőrorvos alezredes. Kamarás Péter bességgel arra vezette személyautóját. Ki akart kerülni egy szabályosan, jobb oldalon álló autót, ezért áttért a menetirány szerinti bal oldalra, s közben nekiütközött a tsz teherautójának. A karambol következtében a személyautó vezetője oly súlyosan sérült meg, hogy a helyszínen meghalt, kocsija pedig erősen megrongálódott. A helyszíni vizsgálati jegyzőkönyv szerint a baleset azért következett be, mert a vezető ittasan, az út- és látási viszonyoknak nem megfelelő sebességgel robogott. A szerencsétlenséghez azonban hozzájárult a szövetkezet sofőrje is, aki a KRESZ rendelkezéseit megszegve, világítás nélkül, az úttest bal oldalán állította le a teherautót. Ilyen előzmények után az elhunyt ember özvegye a szövetkezet ellen a halálos balesettel kapcsolatos kártérítésért, a tönkrement autóárának megtérítéséért, valamint havi 750 forint özvegyi járadék fizetéséért pert indított. A Pestvidéki Járásbíróság —- antósizakértő meghallgatása után — a szövetkezetei kártérítésre és havi 600 forint özvegyi járadék fizetésére kötelezte. Fellebbezésre a Pest megyei Bíróság az özvegy keresetét elutasította. Ítéletében arra a következtetésre jutott, hogy a teherautó szabálytalan helyen parkolt, de ez nincs okozati összefüggésben a halálos baleset bekövetkezésével, mert a ház falán álló lámpa, amely előtt az autó állott, a kocsit megvilágította, tehát a karambolt az ittas vezető gyorshajtása okozta. Egyébként is parkoló jármű nem minősül veszélyes üzemnek, ezért a tsz felelősségét nem lehet megállapítani. A jogerős ítélet ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvást emelt, amelynek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, mindkét alsófokú ítéletet hatályon kívül helyezte, egyben a Pestvidéki Járásbíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kötelezte. A döntés indoklása szerint a teherautó vezetőjének szabálytalan leállása, továbbá a KRESZ rendelkezéseinek megszegése miatt a tsz nem hivatkozott arra. hogy sofőrje úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható volt. Ezért kártérítési felelőssége alól teljes mértékben nem mentesülhet. Aggályos a Pest megyei Bíróságnak az a megállapítása, hogy annak a háznak a lámpája, amely előtt a teherautó állott, a kocsit kellően megvilágította. A rendőri helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv ugyanis nem megfelelően kivilágított útszakaszról tesz említést. Az igazságügyi gépszakértő pedig úgy nyilatkozott, hogy az útszakaszon nem közvilágítás, hanem csak „irányfény” volt, amely a mozgó forgalom számára zavaró lehetett. Mindezt helyszíni szemlével kellett volna tisztázni. Ezért új eljárásra van szükség. MOZIMŰSOR MÁRCIUS lO-tföU MÁRCIUS 16-IG CEGLÉD, Szabadság 10: Prémium 11— 13: Duroc, a katona 14—16: Délutáni előadás: A rejtelmes sziget 14—16: Esti előadás: Szöktetés* CEGLÉD, Kamara 10—13: Két amerikai* 14— 16: Egy kaland utóélete* GÖDÖLLŐ 10—15: Fekete gyémántok I—II. 16: A hosszútávfutó magányossága 15— 16: Pókfoci SZENTENDRE 10— 11: A cigány tábor az égbe megy 12— 13: Kard, avagy én vagyok a falu rossza 14: A hosszútávfutó magányossága 15—16: Pókfoci VÁC, Madách Imre 11— 13: Járvány 14—16: Foglalkozása: riporter ABONY 10: Stress 11—13: Pókfoci 14—16: Kincses sziget BUDAÖRS 10— 13: Herkulesfürdói emlék 14—16: Piedone, a zsaru DABAS 11— 13: Csizmás kandúr 14—16: De hová tűnt a 7. század? DUNAHARASZTI 10—11: Az ígéret földje I—II.* 12— 15: Oz, a csodák csodája •Csak 16 éven felülieknek! DUNAKESZI, Vörös Csillag 10—11: A négy muskétás újabb kalandjai 12—13: A keresztapa másik arca 14— 15: Járvány 16: Baracktolvaj DUNAKESZI, Rákóczi 9—10: Visszatérés, Oz földjére 12— 13: Kilenc hónap** 14: Járvány 16—17: Mr. Majestyk ÉRD 8—10: Régi idők rock zenéje 13— 14: Az utolsó szolgálat* 15— 17: Fekete farkasok üvöltése FŐT 10— 11: A cél kiválasztása I—II. 12— 15: A négy testőr GYÁL 10: Botrány az operában 11— 12: Kísértet Lublón 13— 14: Vannak még csodák KISTARCSA 10—11: Kard, avagy én vagyok a falu rossza 12— 13: Régi idők rock zenéje 14— 15: Halál az életért NAGYKÁTA 10— 13: Edith Piaf* 14—16: A cigánytábor az égbe megy PILISVÖRÖSVÁR 11— 13: Nősülni tudni kell 14—16: A Charlot-k bejárják Spanyolországot POMÁZ 10— 13: Vértestvérek 14—15: Kard, avagy én vagyok a falu rossza RÁCKEVE 10: Palmilla 11— 13: Bankrablás 14—15: Az ígéret földje I—II.* ♦•Csak 18 éven felülieknek! Tíz nap rendeletéiből VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Gsszdaságpúíitikesi kisszótár A Legfelsőbb Bíróság döntése Súlyos közlekedési belesetekről
