Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-09 / 57. szám

1977. MÁRCIUS 9.. SZERDA ÉRDEN Munkáslakótelep - építőknek Szociológia a termelés szolgálatában Felmérés tapasztalatai a Lenírnó és Szövőipari Vállalatnál Parkettagyár A Nagymarosi Erdészet nagybüir- zasönyi fűrészüzemében évente csaknem 800 köbméter faanyagot dolgoznak fel. Nagyobbrészt tölgy­fából készítenek nyersparkettát és bútortartozékokat. Nagy Iván felvétele Bőséges a munkája Kiss Károlynénak, a tápiószecsői nagyközségi tanács vb-titká- nak. A 35 éves, lányos alkatú, halk szavú asszonykát 1970- ben bízták meg a titkári teen­dőkkel. Vállalta, mert akarat­ereje gyermekkora óta ösztö­nözte a többre, a közösségi munkákra. S életében sorjá­ban következtek a számára nagy próbatételek: esti tagoza­ton a gimnázium, a tanács- akadémia. Párttag lett, majd a községi pártszervezet ve­zetőségi, valamint a HNF el­nökségi tagja is. Mindezek mellett otthont teremtett, és ellátta, néha ugyan szülői, se­gítséggel a ma 13 éves Károly fiát. Joggal mondták a sze- csőiek: „Rozika igazán szor­gos, közéleti ember”. Mindenki bekopogtat' — A községbeliek többsége keresztnevén szólítja, honnan a bizalom — kérdezem. — Helybeli vagyok és a vb- titkári beosztás nem változta­tott a közvetlen baráti, emberi kapcsolatok minőségén. És ez a jó. Igaz, talán több a mun­kám, mintha nem idevalósi lennék, hiszen a falu szülött­jéhez mindig, mindenki, és mindenkor bekopogtat. Nem ragaszkodhatom a hivatalos félfogadási időkhöz. A tapasz­talat szerint a panaszost, ké­relmezőt, tanácstalant meg­nyugtatja, ha az elnök, vagy a titkár hallgatja meg, illetve küldi az ügyintézőhöz. Vallom, hogy a titkári beosztást nem kell feltételenül deresedé ha­lántékhoz kötni, sőt, ha elein­te sok gondom adódott abból, hogy fiatal voltam és nő, ma már nem fedi a munkámat a mondás: senki sem lehet pró­féta a saját hazájában. Éven­te 350—400 üggyel foglalkozom, és a jól megfontolt döntés nem szít ellenszenvet. Nagyban se­A nagy budapesti tatarozá­sok lebonyolításában fontos szerep jut a 2. számú Fővárosi Építőipari Vállalatnak. Mun­kájukat dicséri — egyebek kö­zött — a Kossuth Lajos utcai épületek külső homlokzatának újjászületése. Idei feladataik között szerepel a Rákóczi út sortatarozási munkáinak nagy­része, s a belvárosi nagy üz­letház felépítésének megkez­dése is. A különösen kényes felada­tok megoldását, csak jól kép­zett szakemberekkel, biztonsá­gos törzsgárdával tudják el­látni. Munkásaik közül sokan ingázók. Számosán közülük lakásgon­dokkal küzdenek. A vállalat szeretné ezeket a szakembere­ket minél több szállal kollek­tívájához kapcsolni. Most új kezdeményezéssel otthont sze­gíti tendőmet az a tény, hogy a tanácsi munkával elégedet­tek a községbeliek. Hatan már építkeztek — Mi foglalkoztatja mosta­nában a vb-titkárt leginkább? — A 6 ezer szecsői család közül 90 cigány. Nagy részük rendezett körülmények között él, de a községben még jócskán találhatók putrik is. Az alap­vető szociális körülményeknek meg nem felelő telepeket sze­retném mielőbb felszámoltnak látni. A tanács családonként <15 ezer forint kamatmentes kölcsönt adna, de pontosan a legembertelenebb putrik lakói nem élnek a 25 év alatt vissza­fizetendő kölcsön igénylésével. Nem takarékoskodnak, csak alkalmi munkát vállalnak. Akarják uigyan. a szebb ott­hont, de teljesem ingyen. Pró­bálom megértetni velük, hogy egymagában az igény nem elég és éljenek az államunk adta lehetőségekkel. Egyébként a központi hitelből már hat csa­lód épített takaros otthont. A bizalom a fontos — A napi 10, sokszor 12 órai kötelező, illetve társadalmi vagy közéleti elfoglaltság miatt bizonyára kevesebb ideje jut a családjára, önművelésre, mint azoknak, akik semmit sem tesznek a közösségért. Nem gondolt arra, megérd-e? — Dehogynem. Aki 8 órai munka után becsukja az irodá­ját, s zárja lakásajtaját má­sok elől, az, faluban, vagy köz­ségben nem lehet népszerű. Anélkül meg nincs bizalom és nincs hatékony ügyintézés. Amikor vb-tit.kár lettem és el­vállaltam a társadalmi funk­ciókat, jól tudtam, a szabad i időm lesz egyre kevesebb. — ezért Érden, a Pintyőke ut­ca—Szajkó utva és Fácán ut­ca által határolt területeken 84 lakásos munkáslakó telepet lé­tesítenek. A 28 épületes lakótelepen már megkezdték az épít­kezést. A lakások kétszintesek lesznek, s nagycsaládosokra is számítva három-négyszobásokat is épí­tenek. Az új lakásokat elsősor­ban törzsgárdatagok részére biztosítják, rendkívül kedvező anyagi feltételek mellett. A költségek csökkentése s az új otthonok mielőbbi átadása ér­dekében, a válalat szocialista brigádjai kommunista szombatokon társadalmi munkában vesznek részt az építkezé­seken. A tervek szerint, jövő nyáron az első lakók már be is költöz­hetnek az új érdi lakótelepre. K. Z. — Amikor ismerkedtem a tisztségviselőkkel, arra a meg­állapításra jutottam, hogy szin­te minden szervben ugyanazok képviseltetik magukat. ön szerint a többi politikailag és szakmailag jól felkészült tápió- szecsői miért nem kér részt a társadalmi munkából? — A lakoság 80 százaléka Budapesten dolgozik, ezért ne­héz mozgatni őket községi célokért. A tanácsiak a legér- deklődőbbek, egy helyen dol­goznak, bármilyen ünnepség, véradás és egyéb községi meg­mozdulás van, könnyen elér­hetők, mozgósíthatók. A másik feladatom a passzivitás legyő­zése, a nők közéleti emberré nevelése, a társadalmi munka megszerettetése. Kiss Károlyné jelenleg is tanul. A marxista—leninista esti egyetem első félévét jele­sen végezte. Néhány évig is­mét az éjszakai pihenésből vesz el időt, az önképzésre és a harmadik műszakra, a háztar­tási munkákra. Mindig sokat vállal, de tisztességgel elvég­zi. Udvardi Gyöngyi A szociológiának egyik fon­tos funkciója, amikor a válla­lati viszonyok tudományos elemzése alapján a kutató tesz konkrét, operatív javaslatokat a vállalati vezetés számára. Ilyen jellegű segítségre a tár­sadalmi élet legkülönbözőbb területein lehet szükség, de különösképpen ott, ahol külön­böző megfontolásokból a vál­lalati szervezeti viszonyokat érintő változtatásokat (techno­lógia-korszerűsítés, szervezet- fejlesztés stb.), hajtottak végre vagy kívánnak megvalósítani. Ezek a változások bár általá­ban csali a vállalati szervezeti rendszer egyes elémeire vonat­koznak, a szervezet rendszer voltából adódóan annak egé­szére hatással vannak. Egyik legjellemzőbb példát erre a munkaerő-fluktuáció vizsgála­tok szolgáltatják, amelyek megrendelői rendszerint csak a munkaerőmozgást kiváltó té­nyezők egyszerű feltárását, re­gisztrálását igénylik, nem is­merve fel ennek tulajdonkép­pen káros voltát. Hiszen ez esetben a kutató csupán a munkahely-változtatást kivál­tó főbb tényezőcsoportokig jut el, belső összefüggéseiket, mint a jelenség alapindítékait nem tárja fel. Csak azoktól a szo­ciológiai vizsgálatoktól várha­tó a vállalati gyakorlatot segí­tő eredmény, amelyek komp­lex jellegűek, vagyis a téma minél teljesebb és sokoldalúbb elemzését adják. A munkavállalás motivációja Az ilyen kutatások olyan esetekben különösképpen indo­koltak, amikor a vállalat egé­szét érintő változás következik vagy következett be. Ilyen jel­legűek napjainkban a rekonst­rukció következtében talán a legnagyobb arányban a textil­iparban mennek végbe. E változások a dolgozókra gyako­rolt hatásának egyik legjobb fokmérője a munkahelyi lég­kör vizsgálata. E témát vizs­gáltuk olyan textilipari nagy- vállalatnál, amelynek egyes gyáraiban a közeljövőben je­lentős mértékű technikai, tech­nológiai korszerűsítésre kerül sor. A kutatást e sorok írójával együtt a Marx Károly Közgaz­daságtudományi Egyetem Gaz­daságszociológiai Kutatócso­portjának három munkatársa: dr. Andics Jenő, dr. Bóday Pál és Elek Sándor végezle. A Lenfonó- és Szövőipari Vállalatnál — mint a textil­ipari vállalatok túlnyomó több­ségénél — a munkaerő-állo­mány döntő része mő. Joggal feltételezhetjük, hogy a mun­kához való viszony sajátossá­gait át-meg átszövik a női munkavállalás tipikus moti­vációi. Ezzel kapcsolatban a közfelfogás azt tartja, hogy különösen a textiliparra jel­lemző, viszonylag alacsony kvalifikációt igénylő munka­körökben a nők elsősorban anyagi okok miatt vállalnák munkát. Korosztályonként más Adataink szerint ez a közfel­fogás csak részben felel meg a valóságos helyzetnek. Kétség­telen tény, hogy az idősebb, ál­talában alacsonyabb általános képzettségi szinttel rendelkező dolgozó nők munkavállalására ez a motiváció sokkal inkább jellemző. A 30 év alatti korosz­tálynál azonban a megkérde­zettek egyharmadát sem éri el azoknak az aránya, akikre a „hagyományos” motiváció jel­lemző. A 20 év körüli korosz­tályban pedig a megkérdezet­tek nagy többségét vagy az anyagi függetlenség igénye, vagy határozott szakmai el­képzelések vezették munkavál­lalásukban. A fiatalabb kor­osztályokra tehát már lénye­gesen kevésbé jellemző a ha­gyományos női értékrend to­vábbélése, azaz a vállala­ti munkaerő-gazdálkodásnak egyre inkább azzal kell szá­molnia, hogy a dolgozók nagy része határozott elképzelések­kel rendelkezik. Ezek az elképzelések zömük­ben természetesen még nem elsősorban a végzett m űin ka tartalmával kapcsolatosak. Mit is mutatnak ezzel kapcsolatban adataink? A megkérdezett dolgozók több mint S0 százalékának igényei alapvetően nem a munka tar­talmára, hanem arra irá­nyulnak, hogyan fizetik a mun­kát, mennyire fárasztó a mun­ka idegileg, milyen a munka intenzitása és mennyire tiszta a munka. Figyelemreméltó azonban, hogy a 30 év alatti korosztályokban 25—30 száza­lék között mozog azoknak az aránya, akik az itt említettek mellett a munka tartalmával kapcsolatban is igényeket fo­galmaznak meg (érdekes, vál­tozatos legyen a munka, saját elképzeléseket, fogásokat lehes­sen alkalmazni stb.) A válla­latnak tehát — információink alapján — azzal kell számol­nia, hogy bár a dolgozók vál­lalathoz kötésében jelentős sze­repük van a munkakörülmé­nyeknek, a munkahelyen elér­hető jövedelemnek és a mun­ka intenzitásának, a fiatalabb dolgozók munkahelyi közérze­te nem elhanyagolható mérték­ben múlik azon, mennyire si­kerül számukra szakmai pers­pektívát nyújtani. A vállalatnál a megkérde­zettek 15 százaléka számára a vállalaton belül más munkahe­lyek jobban megfelelnének el­képzeléseiknek, mint a jelen­legi. Kedvező, hogy ezeknek mintegy fele lát is lehetőséget arra, hogy erre a munkahely­re kerülhessen. Elgondolkodta­tó azonban, hogy mintegy 40 százalékuk nem lát lehetőséget. A bér kettős szerepe A vállalati gazdálkodásban a legjelentősebb tranzakciós kap­csolatok középpontjában a bé­rek állnak. A munkabér sze­repe kettős: egyrészt költség- tényező, másrészt pedig a mun­kások számára megélhetésük egyedüli forrását jelenti. A munkabérnek ez a kettős sze­repe szocialista viszonyok kö­zött is megőrződik. A bérrel való elégedettség a dolgozók több, mint egyhar­madát (36%) jellemzi. Ezek­hez adható az a 22 százalék, amely „elégedett is, nem is” keresetével. Az elégedetlenek 42 százalékot tesznek ki. A bérrel való elégedettséget több tényező függvényében is vizsgálhatjuk. A kereset ab­szolút nagysága mellet például fontos komponense a család ál­talános anyag helyzete, a csa­lád egy főre jutó jövedelmé­nek nagysága is. A textilipari munka sajátos­ságai tükröződnek abban a bér és az életkor közötti össze­függésben. A bérrel való elége­dettség, az életkor növekedésé­vel fokozatosan csökken. Az iparági munkák döntő része ugyanis segéd-, illetve betaní­tott munka jellegű, tehát vi­szonylag rövid idő alatt be­gyakorolható, s ennek követ­keztében az itt dolgozók rö­vid időn belül teljesítményük alapján elérik munkakörük keresetének maximumát. Ugyanakkor az életkor növeke­désével — legalábbis egy bizo­nyos életkor után — a teljesí­tőképesség csökken és ez a bérek visszaeséséhez vezet he., ami viszont a bérelégedetlensé­get erősíti. A textiliparban — mint is­meretes — általában nehezek a munkakörülmények, minde­nekelőtt a hőmérséklet, a le­vegő relatív nedveségtartalma és a levegőben lévő por meny- nyisége tér el jelentősen az át­lagos ipari munkafeltételek­től. Ezek az LSZV-nél is erő­teljes mértékben rontják a dolgozók helyzetét. Meghatározó körülmények A munkaszervezés színvo­nalának globális értékelése — akárcsak a munkakörülmé­nyek esetében — csak hozzá­vetőlegesen végezhető el. A vállalatnál a dolgozók a mun­kaszervezés színvonalát átla­gosan a közepesnél valamivel jobbnak tartják. A legrosszabb vélemény az anyagellátás te­kintetében tapasztalható. A vállalati célok rendszeré­nek szükségszerű elemét ké­pezi a dolgozók helyzetének javítása — a lehetőségek­hez mérten — problémáik csökkentése, megszüntetése. Az eddigiekből adódóan a kérdés tehát, azt, hogy milyen terüle­teken és milyen mértékben te­kinti a vezetés céljának a dol­gozók helyzetének javítását. A vállalatnál a dolgozók vé­leménye szerint — sorrendben — a munkakörülmények javí­tásával (22%), a szociális ellá­tottság színvonalának emelésé­vel (17%), a munka könnyíté­sével (10%), a munkaszervezés javításával, valamint a mun­kafegyelem megszilárdításá­val (9%) foglalkoznak kiemel­ten. (Meg kell jegyeznünk, hogy ez a dolgozók alig három­ötödének véleményét tükrözi.) A dolgozók tényleges hely­zetről alkotott véleményét összehasonlítva igényeikkel, vagyis azzal, hogy szerintük, mely területeken kellene első­sorban javítani helyzetükön, érdekes kép alakul ki. A véle­mények szerint sorrendben az alábbiakkal kellene kiemelten foglalkozni: a munkakörülmé­nyek javítása (26%), a kerese­ti lehetőségek növelése (14%), az anyagellátás és az anyagmi­nőség javítása (11%), a munka könnyítése (9%), a szociális el­látottság színvonalának emelé­se (8%), a munkaszervezés javítása, valamint a munkafe­gyelem megszilárdítása (7%). Az eltérések nem hagyhatók figyelmen kívül. A legnagyobb differencia a kereseti lehetősé­gek növelése területén, a másik igen jelentős eltérés az anyag- minőség és az anyagellátás ja­vítása, területén tapasztalható. Ez elsődlegesen abból adódik, hogy a dolgozók, és ez különö­sen igaz a nőkre, nehezen tű­rik a kieső munkaidőt, hiszen ha idejüket amúgyis „el kell tölteni”, szívesebben dolgoz­nak, mintsem álljanak. Ehhez kapcsolódik természetesen az is, hogy a vizsgált dolgozók kö­zel háromnegyede teljesít­ménybérben dolgozik. Ö.-iszességében tehát a Len­fonó- és Szövőipari Vállalat dolgozói a jelenleginél még na­gyobb erőfeszítéseket várnak i helyzetük javításában, ennek megvalósítására azonban dif­ferenciáltan, az igények minél pontosabb figyelembevételével van szükség. Dr. Nemes Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia gazdaságszociológiai kutatócsoportjának vezetője A FEKSvOtsLÜOlíS TEK VÁLLALAT értesíti kedves vevőit. Hogy MÁRCIUS 12 ÉN a vasasszakszervezet centenáriumánál: tiszteletére szervezett kommunista szombaton AZ ALÁBBI TELEPEKET ÉS RAKTÁRAKAT TARTJA NYITVA: Központi telep: XV., Körvasút sor 110. Otvözöttacél raktár: XIII., Véső út 11. Hidegáru-raktárak: XIII., Dráva u. 13-15. XI!!., Révész u. 9. Elektródaraktár: VI., Lehel u. 3/b. Lemezdaraboló üzem: XX., Gubacsi hídfő 6. Központi áruforgalmi osztályok: VI., Lehel u. 3/b. Pécsi telep: Mecsekalja-Cserkút. Miskolci telep: Miskolc, József A. u. 6. Nyitva: reggel 7-től 12 óráig. ÉPÍTTETŐK! Az ÉRDÉRT Vállalat szaküzletei nagy választékban ajánlanak csaphornyos, mozaik- és szalagparkettákat, különféle falburkoló léceket Szaküzletek: 25. sz. Csepel, Széchenyi u. 8. 26. sz. Nagykőrös, Dózsa Gy. út 5. 28. sz. Budakeszi, Pátyi út. 29. sz. Budapest XII., Lékai tér. 30. sz. Szentendre, Római sánc u. Tel.: 147-098 Tel.: Nagykőrös, 18 Tel.: 165-490 Tel.: 853-697 Tel.: Szentendre, 81-90 Közületeket is kiszolgálunk. Gyors, pontos és előzékeny kiszolgálás. A FŐVÁROSI HÁZTARTÁSI ÉS ILLATSZERBOLT KISKERESKEDELMI VALLALAT FELVESZ < képesített eladókat, nyugdíjas dolgozókat eladónak, segédmunkásnak és egyéb, fizikai munkákra. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán: Budapest V., Ferenczy István u. 20-22. Telefon: 173-232. retoe biztosi tárni sokuk részére, Sokat vállal — tisztességgel elvégzi A kömßeliek keresztnevén szólítják

Next

/
Thumbnails
Contents