Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-08 / 56. szám

% Ai első személyi igazolvány Kétszázhatvanöten vették át Ünnepélyes keretek között adták át 265 gödöllői fiúnak és leánynak első személyi igazol­ványát szombaton délután a Petőfi Filmszínházban. A csa­ládi és társadalmi ünnepeket szervező iroda által rendezett ünnepségen Reményi KálmáA rendőr főhadnagy köszöntötte a fiatalokat, beszélt a személyi igazolványok jelentőségéről és a velük kapcsolatos tudnivalók­ról. Az igazolványok átvétele után levetítették a Puskák és galambok cámű filmet. IV. ÉVFOLYAM, 56. SZÁM 1977. MÁRCIUS 8., KEDD Lakások, útépítés, helytörténet - Pécelen A városban és kilenc községben Új tanácstagokat választottak Elkészültek az úgynevezett CS-lakások tervei. A nagyköz­ségben épülő kétszoba-konyhás, kamrás, fürdőszobás lakások helyét is kijelölték, a napok­ban. ★ Úthelyreállítás kezdődött tár­sadalmi munkában a Mihály Dénes, az Aradi és a Bocskai utcában. A munkához a tanács költségvetési üzeme erőgépeket ad. ★ Helytörténetet is tanítanak a Szemere Pál általános iskolá­ban. A minap megismerkedhet­tek a tanulók Bécel rövid tör­ténetével, a községben egykor élő híres emberek, a ma is ott élő művészek életével. Vasárnap reggel hat órákor Gödöllőn és a járás kilenc köz­ségében is kinyitották a sza­vazóhelyiségeket, hogy urnákhoz járulhassanak az időközi tanácsválasztások résztvevői. Elsőként Erdőkertesről jelen­tették: fél tízkor rendiben be­fejeződött a választás, de Kis- tarcsán is, ahol a legtovább tartott a szavazás, fél kettőkor lezárhatták az urnákat. Mind a városban, mind a községekben jó légkörben, rendben tör­tént a szavazás, a Hazafias Népfront jelöltjei min­denütt megkapták a man­dátumhoz szükséges szava­zatokat. Gödöllőn a névjegyzékbe fel­Valkói fonóházak A késő őszi és téli estéken a valkói fiatalok még a húszas évek végén is a fonó­házakban szórakoztak. Abban az időben általában hat, né­melyik esztendőben hét is mű­ködött a faluban. A fonóháza­kat a lányok bérelték, egy sze­zonra százhúsz cső kukoricát fizettek fejenként a házigaz­dának. A fonóban ötvöződött egy­másai a munka és a szórako­zás. Esténként, hat óra után gyülekeztek a lányok, maguk­kal hozva a szükséges kellé­keket. A lábbal hajtott, kere­kes áttételű rokka kevésbé volt használatos ezen a vidé­ken. A guzsalyt nyergelték meg, rákötötték a kenderkócot. Bal kézzel húzták a szálat, egyengették, hogy ne legyen durva s ha pozdorját leltek benne, foggal kiharapták. Jobb kezükkel az orsót pörgették. Lámpagyújtás után hama­rosan megjelenek a legények. Az első fonóházba csendesen, énekszó nélkül mentek be, kö­szöntek s leültek az asztal köré. Beszélgettek, kártyáztak, énekeltek, az utóbbit rendsze­rint zeneszó mellett, hiszen a legtöbb bandában akadt har- monikázó legény. Minden jelenlevő részt vett a fordulj bolha nevű játékban. Egy lány vagy legény a szoba közepén álló székre telepedett s kezdődött a kérdezz-felelek. Kútba estem! s a többiek: ki húzzon ki? Aztán mindenki mosolyogva izgatottan várta, hogy kit nevez meg a széken ülő. S ha a szíve választottja is ott volt a többi között, el­dőlt: nem szégyelli-e magát a választó. Ha őt nevezte meg, árgus szemekkel figyelték a helycserét, a megmentő hálá­ból csókot kapott. Szokás volt a tenyérjóslás, a cigányasszony­nak nem lehetett nehéz dolga mindent tudtak egymásról a fonóbeiiek. A lányok után és a kor sze­rint álltak össze csoportokba, bandákba, a legények aszerint járták a fonókat, hogy kinek- kinek melyikben volt a kisze­meltje. A kíváncsiság egyikből a másikba hajtotta őket, de úgy intézték, hogy végül meg­felelő helyen kössenek ki Da­lolva, harmonikaszóval vonul­tak fonóról fonóra s gyakori volt, hogy a csendőrök elől menekülve szaporázták lép­teiket a csendháborítók. Aztán kilenc óra tájban elcsendesült a falu, párokra szakadozott a fonóházak közönsége, a legé­nyek hazakísérték a lányokat. fjét végén nem fontak. 11 Szombaton a lányok ki­takarították a szobákat, ke­mény földjüket felseperték, friss agyaggal bekenték, ho­mokkal leszórták. Vasárnapon­ként korábban gyülekeztek, s ilyenkor csak szórakoztak: me­séltek, kártyáztak, énekeltek, játszottak. A fonóesték kiemelkedő ün­nepe volt karácsony előesté­je, amikor éjfélig tartott a mulatság. A legények almával, naranccsal, csokoládéval aján­dékozták meg a lányokat, de volt úgy, hogy derékra való kék vagy rózsaszín pántlikát adtak. A lányok sem voltak hálátlanok. Ök aranyporral be­festett rozmaringot tűztek a legények kalapja mellé. A na­gyobbak, a 14—16 évesek a fonóban készített színes zseb­kendőkkel kedveskedtek. Elő­fordult, hogy a lányok össze­vesztek, mert többen egyazon legényt választották. Ennél is kellemetlenebb volt, ha a le­gények válogattak s nem fo­gadták el a rozmaringot, a zsebkendőt. s ha né­melyik pillanatnyi szégye­nében át is vette, nem tűzte a virágot a kalapja mellé, nem tette a zsebkendőt a mellzse­bébe. parsang utolsó hetében a lányok kimosták a fona­lakat. hamus lúggal fehérítet­ték, s hogy megszáradt, fel­gombolyították, megszőtték. Zsák, hamvas ágyravalót, ru­hadarabok; pendely és gatya készült az 50—60 centiméteres szélekből. Lepedő három szél­ből, gatya négyből, pendely hatból. Bene Mihály vett 1511 szavazásra jogosult közül 1474-en éltek állampol- polgári jogukkal; a népfront jelöltjeire 1465-en, 99 százalék adta voksát. A 28-as tanácstagi körzetben Kriger László laka­tos, a 30-aisban Török Sándor művezető, a 31-esben Kroneraff István művezető, a 52-esben Bamberger Károly osztályve­zető, az 55-ösben Nádasdi Gás­pár csoportvezető lett a tanács tagja. A kilenc községben össze­sen tizenhat új tanácstagot választottak. Az 1460 választój-ogosult közül 1451-en szavaztak, a népfront jelöltjeire 1442-en, 99,8 száza­lék. Aszódon, a 31-es tanácstagi körzetben Búzás Pál pártmun­kás kapott bizalmat; Bagón a 16-osban ifj. Kapufa János technikus, a 33-asban Boda Ist­ván diszpécser; Csömörön az 5-ösben Kunsch János BM- dolgozó, a 16-osban Krekács Lászlóné betanított munkás; Erdőkertesen a 15-ös körzetben Orbán István traktoros, a 21-esben Lajkó Sándor segéd­munkás; Galgamácsám a 13-as- ban Filó András szerelő cso­portvezető, a 39-esben Mekkel Gábor kőműves; Isaszegen a 40-es választókörzetben Vajda László osztályvezető, a 42-es- ben özv. Lénárt Lászlónné cso­magoló; Kartalon a 22-esben Kovács János osztályvezető, a 48-asban Kelemen Mihályné ápolónő; Kistarcsán a 10-es ta­nácstagi körzetben Frohmann Tivadarné bedolgozó, a 4^-es- ben Hűli Sándorné ügyintéző; Valkón az 51-es körzetben Ju­hász Sándor üzletvezető. SZÁLLÍTÁSI CSÚCS van hazánk legnagyobb műtrágya- gyárában> a Péti Nitrogén­műveknél. Ezekben a napok­ban reggelenként több miint 2000 tonna műtrágyát indíta- I nak útnak az Agroker-közpon- tokhoz, illetve a mezőgazda- sági üzemekben. A különféle műtrágyák között igen nagy mennyiségben szerepel a hár­mas műtrágya, amelyeket eb­ben az esztendőben a mező- gazdaság kérésére a tavalyitól eltérő hatóanyagarányban ké­szítenek. Az új péti gyárban, ugyan­is eredetileg olyan összetett műtrágya gyártására rendez­kedtek be, amelyben kétszer annyi a nitrogén, mint a fosz­for és a kálium hatóanyag. „A kis« megnyugvás a Csinos nő ül a bőrfotelban. Ápolt, jó .beszédű, kellemes hangú asszony, csuklója fér­fiasán erős. Fejből sorol terme­lési adatokat. Növekedési arányt, ha a korábbi évhez vi­szonyítja, és úgy, ha a korri­gált számokat veszi figyelem­be. Főkönyvelő egy 360 tagot számláló szövetkezetben. Tag­ja a járási pártbizottságnak A KISZÖV megyei felügyelő bi­zottságának elnöke. Az isaszegi tanács végrehajtó bizottságá­nak tagja. Anya. Háziasszony. Lehet, hogy még több funkció­ja is van Juhász Istvánnénak, de ezek a legfontosabbak. Huszonkét éve dolgozik a Lignifer Fa- és Fémfeldolgozó Szövetkezetben. A létra fokai: pénztáros, bérszámfejtő, kon­tírozó könyvelő, főkönyvelő. Közéleti tevékenysége szorosan kapcsolódik a lépcsőfokokhoz. — A vezető beosztással együttjár a szereplés. Sok helyen megfordultam, véle­ményt nyilvánítottam. . Ész­revették, érdekel, ami kö­rülöttem történik. Megismer­tek. Először a, Hazafias Nép­front községi elnökségébe vá­lasztottak, majd következett a többi. Nem mint nő vagyok a különböző testületekben. Hely­zetem nem könnyebb és nem nehezebb,' mint férfitársaimé. Véleményemet csak akkor fo­gadják el, ha reális, megalapo­zott, ha tényekkel tudom megtámogatni. Nem tartozom a notórius hozzászólók ' közé, de ha mondanivalóm van, nem fojtom magamba. — Bátorság kell-e hozzá? — Bátorság is, meg tapasz­talat és gyakorlat. Még nem volt rá példa, hogy valami ba­jom lett volna, mert elmond­tam a véleményemet. Biztosan érzik, mindig segíteni akarok. — Minden szépen, simán megy, semmi gond, semmi üt­közés. — No nem. Amíg emberek intézik az ügyeket, a kritika maradéktalan elfogadtatása sohasem lesz akadálytalan. — Ha jól emlékszem, négy jelentős funkciója van. Nem sok? — Sajnos, gyakran megesik, hogy azt, aki bekerül a közélet­be, 5—6 tisztséggel is elhalmoz­zák. Olyan jelszóval adnak újabb és újabb megbízatást, hogy nem kell úgy felfújni. El­mész a kéthetenként vagy ha­vonként megtartandó értekez­letre, és kész. De ha mártott van az ember, elvárják, hogy tegyen is valamit. Megtörténik, hogy egy nap három helyre is hivatalos vagyok. Mit tehetek? Fontossági sorrendet állítok fel. Még így is kevés az idő. A szövetkezet évről évre fejlő­dik, nőnek a követelmények, a munka itt sem lesz kevesebb. — Hogyan tudja összeegyez­tetni sokféle elfoglaltságát ott­honi teendőivel, a családdal? — Eddig lázadoztam a két nem közötti különbségtevés el­len. Most én teszek. A nők sok­kal kevésbé élhetik ki közéleti ambícióikat. Aki mégis vállalja a közszereplést, sokkal többet dolgozik, mint férfitársai. A család, az otthon a nőé. Nekem szerencsém volt, a férjemmel a sok funkció miatt komolyabb nézeteltérésünk nem akadt. Halála óta nehezebb, az otthon minden gondja az enyém.. Lá­nyom gyakran mondogatja, A NŐNAPON •» í > a járás es a varos asszonyait, lányait A nemzetközi nőnap al­kalmából köszöntjük vala­mennyi, a járásban és a városban élő. dolgozó leányt és asszonyt, azokat, akik a társadalmi élet minden területén áldozatos munkát végeznek. Kö­szöntjük a gyermeküket nevelő édesanyákat, a téeszekben, üzemekben dol­gozókat, az iskolákban az életre készülőket, a nyug­díjasokat. Jóleső érzéssel mondhatjuk, a nők egyen­jogúsága, a párt és a kor­mány v intézkedései nyo­mán, i mind teljesebben bontakozik ki. A család gondját viselő anyának, fe­leségnek a létbiztonság, a szorongás nélküli holnap a legmegnyugtatóbb. E na­pon nem kívánhatunk job­bat és szebbet asszo­nyainknak, lányainknak, a világ minden táján élő, dolgozó, a jobb világért küzdő nőknek, mint áldá­sos, termékeny békét, mely egyedüli záloga a család, az egész emberiség nyu­godt életének, nagy cé­lunk, a fejlett szocialista társadalom' építésének. Kí­vánunk mitndannyiuknak jó erőt, egészséget, gazdag munkasikereket, boldog, örömteli családi életet. Az MSZMP gödöllői járási és városi bizottsága Forradalmi ifjúsági napok, 1977 Aszódon március 13-án szí­nes megnyitó ünnepséggel kezdődik a forradalmi ifjúsági napok járási rendezvényso­rozata. Gólya Istvánnal, a gö­döllői járási KISZ-bizottság munkatársával beszélgettünk, mi mondtuk a dátumokat, ő sorolta az eseményeket. — Március 13. — Aszódon, az ifjúsági ház­ban gyülekezünk, közben pol- beat-zene szól. Fél tízkor kez­dődik a felvonulás. Zászlókkal. transzparen­sekkel megyünk végig a Szabadság térről, a hár­mas úton keresztül a Pe­tőfi utcán fel a múzeumig. A múzeum előtt lesz az ünnep­ség, fogadalmat tesznek az új ifjúgárdisták, az ünnepi be­szédet irodalmi műsor követi. A gimnázium sportpályáján rendezzük a FIN Kupa lab­darúgóversenyeit, lesz kultu­fizetségem” hovatovább csak levelezni fo­gunk egymással. — Hány éves a lánya? — Tizenhat. Sajnos ő is az én természetemet örökölte. Benne van mindenben. Pestre jár gimnáziumba, KlSZ-veze- tőségi tag, különböző szakkö­rök munkájában is részt vesz, sportol. — Azt mondta sajnos. De azért nem beszéli le a közös­ségi tevékenységről. — Azt nem. — Pedig a fizetség... — Azt nem másoktól kapjuk. Nem öl­ti pénz alakját, nem lehet meg­számolni. A fizetség az a bel­ső megnyugvás, amit akkor ér­zek, ha minden tőlem telhetőt megtettem. — Én ugyan semmiféle bi­zottságnak tagja nem vagyok, hivatásomnál fogva meglehető­sen sok értekezletet, tanácsko­zást végigülök. Nem mondhat­nám, hogy csak elvétve szapo­rítják a szót. — Emiatt én is sokat bosz- szankodom. Örülök a mostaná­ban terjedő gyakorlatnak, hogy mindenki igyekszik a lényegre összpontosítani. A munkaidőn kívül tanácskozásoknak a töb­bi között ez is a haszna. Ilyen­kor a legtöbben rövidre fogják a mondóké jukat. — Szabad ideje nem sok ma­rad. — Nem gond eltölteni. Ha sikerül összejönni népes csalá­dunknak, négy testvéremmel és szüleimmel, a lányom ki- engesztelődik. Könyvhöz alig jutok. Télen színházba járunk, nyáron balatoni víkendházunk- ban töltjük a hét végét. Kör Pál rális bemutató, s ezen a na­pon tartjuk a Kilián-körök vetélkedőjét is. — Március 15. — Az 1848-as forradalom évfordulóján megyei ünnep­ségen nyitják meg a forradal­mi ifjúsági napokat. Ezen já­rásunk KISZ-eseit küldöttség képviseli. — Március 21. — A Tanácsköztársaság ki­kiáltásának évfordulóján já- rásszerte megemlékezések, ünnepségek lesznek. A KISZ húsz évvel ezelőtti zászlóbon­tása is alkalmat ad arra, hogy társadalmimunka-felaján­lásokat tegyenek a közsé­gek KISZ-fiataljai. Ifjúsági parkok, sportlétesít­mények, építése felett vállal­nak védnökséget. Vetélkedő­ket rendezünk, s az edzett if­júságért mozgalom versenyei­ből is jut erre a napra. — Április 3. — A forradalmi ifjúsági na­pok járási rendezvénysoroza­tának záró akkordja Isasze- gen. A község KlSZ-bizottsá- ga szervezi az egész napos programot. A harci túra útvo­nala az isaszegi csata útvona­lát járja be. Délután filmvetí­tés lesz, majd este fáklyás fel­vonulás a Szobor-hegyre, ahol az ünnepi megemlékezés után tábortüzet gyújtanak és tűzi­játékban gyönyörködhetnek a fiatalok. A felszabadulás év­fordulója alkalmából az alap­szervezetek a községi ünnepségekre moz­gósítanak, kulturális és sportrendezvényeket szer­veznek. —• Április 4. — A párt és az állami szer­vek által szervezett koszorú­zás! ünnepségeken vesznek részt a KISZ-alapszervezetek küldöttei. KISZ- és Komszo- mol-találkozókat is szerve­zünk, — Mi történik a forradalmi ifjúsági napok hétköznapjain? — Április 1-től 31-ig min­den alapszervezetben sor kerül a beszéljük meg akció­ra is. Ezeken a vitafórumokon a szocialista életmód kérdései­ről esik szó. Járásszerte külön­féle vetélkedők, sportverse­nyek lesznek. Befejezésül má­jus 15-én a FIN megyei záró- ünnepségén veszünk részt mintegy ötszáz tagú küldött­séggel. ahol járásunk ifjúsági művészegyüttesei is bemuta­tókat tartanak. — Arra törekszünk, hogy a fiatalok érzelmileg iobban kötődjenek az évfordulókhoz, azok tartalmához, a megemlé­kezéseket. hassa át az ünne­pek, az MSZMP XI. és a KISZ IX. kongresszusa hatá­rozatainak szelleme. (g.) A nőnap alkalmából minden kedves nővásárlóját , köszönti a Ezen a napon a női harisnyanadrágok árából 20% engedményt adunk. • • •• A GÖDÖLLŐI Gödöllő, Szabadság tér 7. Aszódon, nagygyűléssel kezdődik

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents