Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-05 / 54. szám

é 1977. MÁRCIUS 5., SZOMBAT 7 EZ IGEN!... — Főosztályvezető kartárs, telefon!... — Ne zavarjon bennünket, nőnapi ünnepséget tartunk! 93 MILLIARD A TAKARÉKBAN — Törd a fejed, Jenő, hogy most majd kitől kérünk köl­csön elsejéig! KERESZTREJTVENY VASASOK Száz éve, 1877. március 4-én alakították meg szakegyletüket a vas- és ércmunkások Buda­ífafeíi ... A gyűlés feladatul tűzte ki. .folytatása a rejtvény­ben. VÍZSZINTES: 1. Az idézet első része (zárt betűk: R, M, S, A). 13. A magyar Vörös Hadsereg 39-es dandárjának politikai biztosa volt. 14. Japán harmadik legnagyobb vá­rosa. 15. Szintén. 16. Bírósági ügy. 17. A légnyomás egyik mértékegy­sége, kb. egy atmoszféra. 19. Vízi­ollós, névelővel. 20. Keresztül. 22. Rendszerezés. 25. Szoknya. 26. Ér­lelődik. 28. Hazánkban élő délszlá­vok. 30. ... -lók, Kínában élő népi 31. ... -atikus, légnyomással mű­ködő. 33. Német helységnevekben fürdőt jelent <+7. 34. Nem illik bele valamibe. 36. Ülőhely. 37. Za­varják, hajszolják. 39. Megtévesz­tés. 40. Kúp része. 41. A fájdalom. 42. Tolna megyei község. 43. Szol- mizációs hang. 44. Tengernek a szárazföldbe benyúló része.^ 45. Szóösszetételekben a beszéddel való kapcsolatot jelöli. 46. Min­dent pótló szó. 47. Beszélj! 49. ... Club, írói egyesülés. 50. Törlő­gumi. 52. Korjelző, rövidítve. 53. Európai nép. 56. A szobában. 57. Norvég, osztrák, olasz gépkocsik jelzése. 59. Tájékozottság, tapasz­talat. 61. Gazdasági Tanács. 62. Légzőszerv. 64. Szemlél. 65. Ter­rakotta része. 67. Mássalhangzó, kiejtve. 69. Az, ami megtörtént, névelővel. 71. Igen magas, tréfás megszólítása. FÜGGŐLEGES: 1. Vonatkozó névmás. 2. A hét egyik napja. 3. Argon vegyjele. 4. Fúvóshangszer. 5. Díszes. 6. Piszkos. 7. Kötőszó. 8. Szülők és gyermekek. 9. Sok u. 10. Kanyar része. 11. Időszaka. 12. .Ylás módszerre térő. 17. Láb ré­szei. 18. ... ponty, sült hal. 21. Tulajdonod. 23. óangol balladák hőse nevének része (Hood). 24. Jó néhányszor. 26. Az idézet má­sodik része (zárt betűk: GY, K, Y, R). 27. A függőleges 9. számú sor fordítottja. 29. Vonzó (vidék). 32. Az idézet harmadik része. 35. Azonos mássalhangzók. 38. Szov­jet gér-kocsimárka. 39. A cipő szá­rába illesztett rugalmas ereszték. 41. Győr melléki község. 42. Vér­adó. 43. Színhelye. 44. Megszólítás. 45. Földből előkerült régi tárgy. 46. Az emberi szervezet nagyon fontos alkotója. 48. Arra a helyre csapó. 49. Erős illatú, olcsó haj­kenőcs. 51. A függőleges 41. szá­mú sor kezdete. 54. GSL. 55. Bo­londos. 58. Behívat. 60. ... -trak, óábúkkal játszott társasjáték. 63. ÖNÜ. 66. Mássalhangzó, kiejtve, névelővel. 68. Száraz, meleg szél. 70; Fordított kettős mássalhangzó. 7L Félig édes. 72. Az ABC máso­dik betűje, kiejtve, ford. Beküldendő: vízszintes 1., füg­gőleges 26. és 32. számú sorok megfejtése. Megfejtési határidő: egy hét. Február 19-i rejtvényünk helyes megfejtése: Üj korszak közelít; Mikor minden dolgozó ember; S minden ember dolgozó lészen. Könyvutalványt nyertek: Meny­hért Ernő. 1221 Bp. XXII. kér.. Vihar u. 7/a. Varga Károlyné (2750 Nagykőrös. Széchenyi tér 23. Ko­csis Jánosné (2100 Gödöllő, Mun­kácsy Mihály u. 3/a.). Sebők Ág- tes (2085 Pilisvörösvár, Templom VÍZSZINTES 2. Hangszeren játszik. 7. Csak középen erős! 9. Félig ballag! 10. ,,Mint, ha pásztortűz . . . őszi éj­szakákon” (Arany J.). 11. Ezt a várat 1552. július 6-án vette ost­rom alá Ali pasa, és itt esett el Szondi György önfeláldozó harc után. 12. Régi egynemű betűi. 13. „Megitattam ...............lovam, .. . Be­ty ár” (Petőfi). 14. Eötvös Károly. 15. Itt vívott győztes ütközetet Thököly a császári csapatok ellen 1679-ben. 18. Tréfás neve a ku­tyának. 20. Alul belül! 21. ,,A munkabér, a munkaerő . . . cincog zsebünkben, úgy megyünk haza” (József A.). 23. Magad. 25. Győze­lem, első helyezés. 26. Ebben a községben nyomták, ki 1590-ben Károli Gáspár bibliafordítását. FÜGGGÖLEGES 1. Munkahelye az erdő. 3. Éppen annyi, amennyi szükséges. 4. A Rákóczi-féle és az 1848—49-es sza­badságharc idején e város több ezer lakosa szolgált a szabadság zászlói alatt. 5. A Földközi-tenger melléktengere, sok szigete van. 6. Valamikor régen. 8. Valamire kü­lönösen vigyáz. 10. Élesít. 16. 49 római számmal. 17. Saját kezűleg rövidítése. 18. A kártyajáték egv játszmája. 19. Vitás ügyet bírói szóval eldönt. 20. Félig levisz! 21. A kártyások disznónak is mond­ják. 22. Nehéz, mint ... — nagyon nehéz. 24. csak . . . legény van talpon a vidéken” (Arany J.). Pajtások! A vastag betűkkel sze­dett sorok megfejtéseit írjátok le egv levelezőlapra, és március 12-ig küldjétek be a szerkesztőséghez. A helyes megfejtők részt vesznek a márciusi jutalomsorsoláson. A február 12-i rejtvényünk helyes megfejtése: Kékkúti. Párád. Moha. Zalakaros. Tata. CSALÁDBAN — HÁZ KORUL Népművészeti tárgyak a lakásban Harmónia a mai modern berendezéssel A modern lakás értékes színei: népművészetünk ha­gyományos — napjainkban re­neszánszát élő — termékei. Faragások, szőttesek, cserepek. Egy-egy ügyesen, jó ízléssel megválasztott darab, például szádéból készült függöny, rusz­tikus szőttes falvédő, párna, terítő, a vendéglátás ünnepé­lyességét emelő italos- és ká­véskészlet otthonosabbá, han­gulatosabbá varázsolja a szo­bát, a konyhát. Faragások Vidéken, az idősebb korosz­tály hazulról tudja, a fiata­labbak annál kevésbé: a ma­gyar fafaragóművészet népi díszítőművészetünk legváltoza­tosabb, leggazdagabb ága. A múlt században az országnak szinte nem volt olyan helysé­ge, ahol a parasztság a fából készült munkaeszközeit, hasz­nálati tárgyait ne díszítette volna. A korai díszítőtechnika a karcolás és vésés. A XIX. század utolsó évtizedeitől kezdve a domború faragás vá­lik általánossá. Csipkeszerűen áttört alkotások, gyönyörű mí­vű, aprólékos munkák. Az Al­földön a csontfaragás, továbbá a csont- és celluloid berakás terjedt el. Az észak-magyar­országi faragók bútoraikon na­gyobb sík, áttért felületet al­kalmaznak. Jellegzetes ivóedé­nyüknek, a csónaknak fülki­képzése különösen érdekes, ügyes. Szőttesek Városokban és falvakban egyaránt a legelterjedtebb la­kásdíszítők a népi szőttesek. S ez nem véletlen: a szövés a legrégibb mesterségek egyike. Hazánkban a népi szőttesek emlékei a XIV. századtól a cé­hek történetéhez kapcsolód­nak. A férfiak által készített takácsszőttesek megelőzték az asszonyok vásznait. A szőttesek díszítése a szövés technikájá­ból adódóan mértani jellegű: vonalak, csillagok, stilizált ember- és állatábrázolások, illetve azok váltakozása. A múltban főként lenből és ken­derből dolgoztak. A XIX. szá­zad utolsó évtizedeitől pedig a színes bolti pamutok terjedtek el. Legművesebbek a sárközi szőttesek, ma is. A palócoké kevésbé díszesek, de motívum­kincsük az előbbinél gazda­gabb. A geometrikus minták között gyakori a stilizált em­ber- és állatalak. A baranyai Az influenzáról A MAGYAR NYELV HETE Zsoldos Sándor rajzai Hasznos tanácsok KÜLÖNÖSEN TÉLEN fontos, hogy hová és hogyan helyezzük el növényeinket a lakásban. Mindig közel az ablakhoz, hogy kellő fényben részesüljenek. Az alacsonyabb termetű növényeket a fényhez közelebb, majd fokoza­tosan a magasabbakat. Ez utóbbia­kat egyre ritkább térállásban. így elkerülhetjük növényeink felnyur- gulását. Semmiesetre sem szabad a huzatba állítani, mert káros fej­lődésükre. Ne kerüljenek közvetlenül a fűtőtest közelébe sem, mert itt a száraz, meleg levegő és a pára­hiány következtében a növény le- vélzete, esetleg virágzata meg­sül, megszárad. A földlabdája is kiszárad, a gyökérzet összeaszaló- dik, majd a hirtelen szárazság kö­vetkeztében a növény elpusztul. Orvoslástörténet és mai tennivalók Évente sokan betegszenek meg influenzában, mint az idei télen is. Gyakran több alka­lommal is, sok gondot okozva betegnek és orvosnak egy­aránt. Az orvostörtéaet tanú­sága szerint ezt a kórképet több száz év óta ismeri és szenvedi az emberiség. Régeb­ben pusztitó járványok for­májában is jelentkezett és bár természete napjainkig lénye­gesen enyhült, má sem egészen veszélytelen megbetegedés. Különösen az öregek és a gyermekek körében. Az 1890-es járvány alkal­mával — amikor már a bakté­riumok ismerete, a baktériu­mokkal foglalkozó tudomány, a bakteriológia virágkorában volt — a betegből egyik gyak­ran kitenyészthető baktériu­mot gyanúsították a kór oko­zásával. Az első világháborút követő világjárvány — mely több emberéletet követelt, mint maga a háború —, az ún. spanyolnátha idején nem tud­ták megerősíteni ezt a felte­vést. Már akkor többen gon­doltak arra, hogy vírus a meg­betegedés oka. Kísérletekkel az 1930-as évek elején sikerült influenzafertőzést előidézni és ezt csakhamar követte magá­nak a vírusnak a kimutatása is. Ma már nemcsak tudjuk, hogy vírus okozza, de az elektronmikroszkóp sokezer­szeres nagyítása lehetővé te­szi, hogy lássuk is a vírust. E gömb vagy fonál alakú élőlé­nyek nagysága nem éri el, vagy csak alig a milliméter tízez­redrészét. Nagyságára vagy éppen kicsinységére jellemző, hogy a porcelán lyukacsain is képes áthaladni. Az elmúlt évtizedek folya­mán az influenza vírusának is több fajtáját sikerült megis­merni. Ezeket ma az ABC nagybetűivel jelöljük. A legis­mertebbek közülük külön ne­vet is kaptak. Így mindenki számára emlékezetes az ázsiai és a hongkongi influenza. Két- három évtizedenként alakul ki egy-egy nagy, világméretű járvány. Utoljára 1957-ben, az ázsiai influenza terjedt el vi­lágszerte. Érdekessége az volt, hogy a legtöbb esetben nem okozott súlyos megbetegedést. Az a tény, hogy az akkor már 70 éves emberek vérében si­került kimutatni az ázsiai ví­rusra jellemző ellenanyagokat, felvetette a lehetőségét, hogy az 1890. évi járványt is ha­sonló törzs okozhatta. Közismert, hogy egy ember évenként többször is megbe­tegedhet, annak ellenére, hogy a betegség kiállása együttjár a védőanyagok megjelenésé­vel a vérben. Az ismétlődő fertőzéseknek részben az a magyarázata, hogy többféle vírus van és a kiállt betegség csak azonos vírussal szemben okoz védettséget, másrészt az évek folyamán a vírus szerke­zete is módosulhat, és így á képződött ellenanyagok már nem hatásosak vele szemben. Külön kell szólnunk a fertő­zés módjáról is. Elsősorban cseppfertőzés útján terjed, a megbetegedett egyén két nap­pal a fertőzés után már ter­jeszti a betegséget, még akkor is, ha önmagán nem is veszi észre a jellemző tüneteket. Egy-egy köhögéssel, tüsszen­téssel öt méterre, vagy mesz- szebbre képesek a vírusok el­jutni. (Ebből is látható, hogy nem csupán az udvariasság követeli meg tőlünk, hogy kö­högéskor, tüsszentéskor zseb­kendőt tartsunk a szájunk és orrunk elé! Különösen hasznos és I egészséges a papírzsebken­dő, mert azt egyszeri haszná­lat után arra alkalmas helyen eldobhatjuk. Ez rendkívül fon­tos, mivel a levegőbe került vírus már napokig megőrizheti fertőzőképeségét és ugyanígy a beszáradt köpetben sem pusztul el, csak napok múl­tán.) Hosszú évszázadokon át az emberiség teljesen védtelenül állt a betegséggel szemben. Az utóbbi években terjedt el a védőoltások alkalmazása. Ezek különösen hasznosak a fogé­kony korosztályoknál. A gyer­mekek és az idős emberek esetében tapasztalható a leg­több súlyos lefolyású és szö­vődményes megbetegedés, ezért az ő esetükben a legfon­tosabb a betegség megelőzé­se.. Az oltásoknak két formá­ját is használják. Az egyik a legyengített vírust viszi be a szervezetbe és ott természetes módon elindítja a védekező mechanizmusokat anélkül, hogy súlyos betegséget idézne elő. A másik a már kész vé­dőanyagot alkalmazza. Nálunk leginkább az előző fajta védő­oltás terjedt el. Járványveszé­lyes időszakban védőoltás nél­kül meglehetősen nehéz elke­rülni a betegséget. Egészsé­günk megőrzéséért, a szerve­zet erőnlétének fenntartásával tehetjük a legtöbbet. A rend­szeres sportolás mellett ebben a napfénynek, a szabad leve­gőnek és a változatos, vita­mindús táplálkozásnak jut a legfőbb szerep. Dr. Pulay Tamás szőttesek változatosak: a kü­lönböző stílus megnyilvánul a megyében élő nemzetiségek művészetében. A sokácok és horvátok főleg gyapjúval dol­goznak, kedvelik az élénk szí­neket. Az uralkodó színek egyébként tájegységenként má­sok. Szabolcsban például túl­súlyban a piros szerepel. A nyugat-dunántúli munkákat a bordó-fehér minták uralják. , Cserepek A mai lakáskultúrában ked­veltek a használati és díszítő tárgyként egyaránt elterjedt népi cserepek. Fazekasművé­szetünk ugyancsak gazdag múltra tekint vissza. A pa­raszti háztartások sokféle ren­deltetésű mázas és mázatlan cserépedényei, az edények dí­szítésének gazdagsága népünk fejlett esztétikai érzékéről ta­núskodik. A legjelesebb és a legtöbb fazekasközpont egyko­ron az Alföldön volt. Ma is keresettek a hódmezővásárhe­lyi, a karcagi, a mezőtúri fa-* zekasok írókával készített, tar­ka cserepei, edényei. Noha hajdan több helyütt készítet­tek fekete kerámiát, ma már csak Nádudvaron és Mohá­cson égetik feketére az edé­nyeket. A dunántúli fazekas­központok termékei változatla­nul sokszínűek — techniká­ban, díszítésmódban is. Nagy fantáziával, kifinomult ízléssel készített munkáik gazdag vá­lasztékában gyönyörködhetünk a népművészeti boltokban. Az észak-magyarországi fazekas­központok edényeire a tarka- ecsetes díszítés a jellemző. Ingkabát Vékonyszálú, szintetikus vagy íigyéb fonal két szálával köthet­jük 2 1/2-es tűvel. (Anyagszük­séglete kb. 520 -f- 50 gramm.) Min­ta leírása: 1—8. sorok egy sima, egy fordított, 9. sor: egy fordított, egy szemet ráhajtással átemelünk, ezt ismételjük a soron végig. 10. sor: a ráhajtással leemelt szemet a ráhajtással együtt simán leköt­jük, egy sima, ismétlés. Második minta: első sor: 3 for­dított, egy sima, ismételünk. 2. sor: 1 fordított, 1 sima, ismétel­jük. 3—8. sorok mint az első és második sor. 9. sor: 3 fordított, egy szemet ráhajtással átemelünk. 10. sor: a leemelt szemet ráhaj­tással együtt simán lekötjük, 3 sima. 1—10. sorokat ismételjük. Eleje (jobb) fehérrel, 85 szem­mel, a második mintával dolgo­zunk, az utolsó 12 szemet (gom- bolási pánt), az első mintával köt­jük. Ha nyolcszor ismételtük már a 10 soros mintát, akkor a képen jól látható helyen 6 sort feketé­vel (köztük (a minta változat­lan) 25 szemet kötünk feketé­vel, ha már hat sort kötöttünk így, akkor külön tűn elkezdünk 25 szemet két soron, a fekete 25 szemet befejezzük, és helyette ezt a külön 25 Szemet kötjük tovább. A csíkozás 6 sor fekete, 14 sor fehér. A további csíkokat egé­szen a gombolási pántig kötjük. A fehér és fekete szín váltásánál hátul keresztbe vesszük a két kü­lönböző színt, és ügyelünk, hogy a szemek se túl szorosak, se túl lazák ne legyenek a találkozás­nál. A nyakkerekítést nontos sza­básminta alapján kötjük. Ha ké­szen vagyunk, akkor bejelöljük a gombok helyét, és a másik elejébe belekötjük a gomblyukakat. Há­tát 146 szemmel kezdjük, és az elejével azonos módon csíkozzuk. Az ujjakat 98 szemmel kezdjük, a második mintával kötjük, 4 sor fehér után 6 sor feketét kötünk, és szabásminta szerint szanorí- tunk, majd kerekítünk. Ezután a gallért szintén szabásminta alap­ján kötjük. Maid összeállítjuk. A gomblyukakat körülhurkoljuk, a gallért és gombokat felvarrjuk. Redoip"vzott zsebeket is készíthe­tünk rá. Tél végi növényvédelem a húzikertekfaen Most van itt az ideje annak, hogy a legszükségesebb nö­vényvédelmi munkát a téli fatisztogatást, koronaritkítást, kéregkaparást, sebkezelést, a hernyófészkek eltávolítását és a tél végi lemosó permetezése­ket elvégezzük. Ez különösen fontos feladat azokban a ker­tekben, ahol a nyár folyamán csak esetenként permeteznek. A felváló kérgek eltávolításá­val igen sok kártevő semmisít­hető meg. A drótkefével a vas- tagbb ágakról és a törzsről el- pusztíthatók a pajzstetvek. El kell távolítani a koszos, varas vesszőket, gyümö'.csmumiákat, melyek a betegség fertőzési forrásai. A korona ritkításával leve­gőssé tesszük a lombozatot, ez­zel a kórokozók számára ked­vezőtlen körülményeket biz­tosítunk. A faápolási munkák után kerül sor az egész évi nö­vényvédelmet megalapozó tél végi lemosópermetezésre. Erős pajzstetűfertőzés esetén három- évenként almástermésűekné! 5 %-os, szilvánál, ringlónál ribiszkénél 4 %-os Gyömölcs- olaj E-vel végezzük a lemosó permetezést. Gyengébb mértékű pajzstetű fertőzés ellen, valamint atka, levéltetűtojások, vértetű kör­te- és almavarasodás elllen ha­tásos a 2 % Novenda paszta is. Igen gyenge pajzstetűfertőzés, atkák ellen a Neopol is alkal­mazható 5 %-os töménységben. A csonthéjas gyümölcsösökben, amennyiben pajzstetűfertőzés nincs, a réz hatóanyagú készít­ményeket javasoljuk, (Réz- oxidklorid 50 WP 0,5 %, Co- box 0,5 %, Cupitrox 50 0,5 %). Különösen az őszibarackosok veszedelmes betegsége a levél- fodrosodás ellen ajánlatos megelőzésképpen rézhatóanya­gú készítményeket használni a lemosópermetezésre, mivel a gomba részben a fa ágain, rész­ben a talajban telel át. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a téli lemosópermetezések elősegítik a károsítok elleni küzdelmet, de nem helyettesí­tik az egész évi rendszeres vé­dekezést. A permetezések idő­pontjának meghatározására is nagy gondot kelll fordítani. Szigorúan ügyelni kell arra, hogy a permetezések közvetle­nül rügypattanás előtt a nyu­galmi időszakban történjenek, mert rügypattanás idején és közvetlen utána végzett lemo­sópermetezések károsítják a rügyeket. Szakái Mihály Pest megyei Növényvédő Állomás tér 19.). Sulcz Katalin (2377 Ör­kény, Bajcsy-Zs. u. 14.). Győr: Mátyás (2225 Üllő, Kertalja u. .13.), ,IcU. Vávadi.IrfrLCénó 42600 Vác,- Klein Károly u. 26.). Bellus József (2142 Kistarcsa, Bajcsy-Zs. u. 4.). Nagy- róczei Ottóné (2117 Isaszeg, Erde u. 20.). Prokopp Pál (2094 Nagy­kovácsi, Bánya u. 6.). GYERMEKRE JTVÉN? Pajtások! Hazánk rendkívül gaz­dag történelmi eseményekben. Történelmi helyeket keresünk fel mai rejtvényünkben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents