Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-04 / 53. szám
Pályaválasztás idején Mi legyek TÁRSADALMUNKBAN jelentős mértékben megnőtt az iskolázottság becsülete, vele párhuzamosan a tanulási kedv. Nem csupán a fiatalok, a felnőttek körében is. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a különböző oktatási intézmények esti és levelező tagozatának fokozódó népszerűsége. Egyre többen elvégzik az általános iskola hiányzó osztályait, érettségiznek, szereznek szakmunkás-bizonyítványt. Minden ember természetes Igénye a jobb, kényelmesebb élet. Az életszínvonal emelkedésének előfeltétele a gazdasági gyarapodás, ami nagymértékben tőlünk függ: a dolgozók szakképzettségétől, műveltségétől. Ahhoz, hogy valaki képességeit maximálisan kibontakoztassa, alapvető fontosságú a helyes pályaválasztás. A szakma, hivatás kiszemelésekor az első gond akkor adódik, ha a szülők vágyai és a lehetőségek között eltérés van. Egy részük makacsul ragaszkodik elképzeléseihez, nem veszik figyelembe, hogy gyermekük alkalmas-e az óhajtott iskolatípus követelményeinek teljesítésére. A pályaválasztásban egyfajta felfelé törekvés tapasztalható. A szülők szeretnék, ha gyermekeik többre vinnék, mint ők. De hogy mit tartanak kívánatos és szép pályának, olyan tényezőktől is függ, falun vagy városban élnek-e, milyen az iskolai végzettségük, mi a foglalkozásuk. Jelentős a szerepe napjainkban is a szülők társadalmi, s főleg anyagi helyzetének. Vannak olyanok, akiknek semmiféle anyagi támogatás nem jelent gondot, különórákra járatják fiaikat, lányaikat, kor- repetáltatják őket. A kevésbé tehetősek tehetséges gyermeke éppen ezért maradhat el kedvezőbb körülmények között élő társaitól. A különbségek kiegyenlítése évek óta feladata a pedagógusoknak. Tanítási órákon kívül rendszeresen foglalkoznak a fizikai dplgozók továbbtanulni vágyó gyermekeivel. BEFOLYÁSOLJÁK a pálya- választást előítéletek is. Egy- egy munkakör igenlése vagy elutasítása azon is múlik, milyen annak társadalmi ragja, megbecsülése a köztudatban. Általában előbbrevalónak tartják az íróasztalt, mint mondjuk, a karbantartómunkát. Természetesen szükség van az előbbiekre is, de legalább olyan fontosak a papírra vetett adatok, tervek kivitelezői, megvalósítói. Az előítéletekbe belejátszanak a munkafeltételek : kisebb munkakörrel gyakran kevésbé kulturált munkakörülmények párosulnak. A pályaválasztás az általános iskolásoknál — csekély kivételtől eltekintve — egy újabb iskolatípus kiválasztására korlátozódik. Már itt mutatkozik különbségtétel. A legelőkelőbb a gimnázium, az utolsó helyen a szakmunkásképző kullog. Afféle gyermekbetegség ez, mint az is, hogy a gimnazisták többre tartják magukat a szakmunkástanulóknál. Rangsorolnak a felsőfokú iskolák között is: a legjobban a pedagógusoknál tapintható ki: első helyen a bölcsészek állnak, az utolsón az óvónők. Ök már alig pedagógusok. Félév táján szipte naponta érkeznek iskoláinkba pályaismertetők, fényképekkel illusztrált füzetecskék, melyek különféle szakmákat népszerűsítenek. Ez még nem baj. A baj ott kezdődik, hogy ez minden évben megismétlődik. Kinyomtatásuk pénz, s a papírral is csínján kellene bánnunk. Fölösleges is, hiszen egy-egy iskolatípusban évekig nincs változás. S ha már a papírnál tartunk, a nyolcadikosok osztályfőnökeinek elég sok az adminisztrációs munkájuk a jelentkezési lapok kitöltésével. A nyomtatvány régi, talán újat kellene szerkeszteni helyette, a többi között rá kell vezetni a fő tantárgyak osztályzatait ötödiktől nyolcadikig. Miért? A bizonyítványban benne van! (Íme, egy apróság a papírmunka csökkentésére, s hány ilyet lehetne még találni.) Egy-egy ember átlagosan tízhúsz szakmát ismer, hazánkban majdnem kétszáz mesterséget oktatnak. Így érthető, hogy a választás elé kerülők nehezen tudják eldönteni, melyik az a terület, ahol a legjobban megállná a helyét. Döntésében azonban nincs magára hagyatva. Az iskolai pályaválasztási felelősökön kívül bizalommal fordulhatnak az elmúlt másfél évtizedben kiépült tanácsadó szervekhez. AZ ISKOLÁZOTTSÁG növekedésével az egyén is nagyobb igényeket támaszt munkakörével szemben. Sok fiatal érzi úgy, fölösleges volt érettségiznie. Valóban ez az igazság? Lehet, hogy ma értelmetlennek találják, némelyek talán jogosan, de így érzik-e majd tíz vagy húsz év múlva is? Hiszen az iskola nemcsak a holnapnak, a távolabbi jövőnek is oktat. Bene Mihály • . • ' i Vr*A,/VV-'- ' • • A PEST MEGA rEl HÍRLAP KÜI ium lönkiadása IV. ÉVFOLYAM, 53. SZÁM 1977. MÁRCIUS 4., PÉNTEK Hatósági munka Csömörön Nem látványos, de közügy Hamarosan befejeződik a falugyűlések időszaka. A községek közéletének e fontos fórumain a lakosság tájékoztatást kapott szűkebb pátriája ügyes-bajos dolgairól — a helyi tanácsok vezetői beszámoltak a tavalyi Alapozzák a következőt A Szabadság téri lakótelep újabb épülettömbjeinek alapozását kezdték meg. Máró Lajos és Kolos Antal, a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói az alap betonvasszerkeze- tét szerelik össze. Ifj. Fekete József felvétele l •• ’ _ Otven éve halt meg Mosolygó Antal (2.) A népirtó háború ellen eredményekről, vázolták a fejlesztés lehetőségeit. A beszélgetéseken általában gazdasági jellegű, fejlesztési, beruházási, ellátásbeli nehézségek és örömök kerültek terítékre, kevesebb szó esett a községekben folyó hatósági munkáról — nem véletlenül. Az, hogy egy falunak mikor lesz óvodája, bölcsődéje, az, hogy meddig kell még várni a közművesítésre, az, hogy miért nem készült el az út, hogy kielégítő-e a kereskedelmi ellátás — közügy, a legtágabb értelemben. A választott vezetők feladata e tekintetben egyértelmű. A közösség megbízásából végzett munka, a szükségletek állandó felmérése, és kielégítésük mind jobb módjának megkeresése, a szervezés, a lebonyolítás, a döntések az egész községet érintik. A hatósági tevékenység más jellegű államigazgatás. S bár közérdeke általánosan nem vitatható, kevésbé tartozik a tanácsok népképviseleti funkciójába, s így iránta a közérdeklődés is kisebb. A munkás, aki a gyárban kifogástalanul elkészíti a kiadott munkadarabot, a tisz-tag, aki elvégzi a szántást, nem vár többet egy születést'- anyakönyvi kivonat kiállítójától sem, minthogy hozzáértéssel készítse el. Szakmai munka ez is, az is. Utóbbit falugyűlésen megtárgyalni csak akkor kell, ha a közönség elégedetlen az ügyintézéssel, egyéni panaszokra ott a fogadóóra. Csömörön a hatósági munkáról kérdeztük Kovács Ilonát, a községi tanács végrehajtó bizottságának titkárát. Ö a szakigazgatási szerv vezetője, közvetlenül felel a hatósági ügyintézésért. — A jobb létszámgazdálkodás kialakítását több rendelet szabályozta az elmúlt időszakban. Így került napirendre az államigazgatási munkakörben dolgozók számának fokozott csökkentése is. Azokon az államigazgatási munkahelyeken, ahol az idén 5 százalékkal csökkentik a létszámot, a kieső dolgozókra jutó teljes béralapot feloszthatják a többiek között, jövőre a fennmaradó béralap ötven, 1979-ben húsz százalékát. — A csömöri tanács dolgozóinak átlagéletkora alacsony. Nem hiányzik-e a szakmai rutin? — A gyakorlatot viszonylag hamar megszerzi az ügyintéző, a szabályok pedig olyan gyakran yáltoznak, hogy úgyis .iap nap utón újra kell tanulnunk. A fiatal gárda jól megérti egymást. Minden munkakörünkben nagy a terhelés. Az elnökön s a titkáron kívül egy csoportvezető, hat előadó, egy adminisztrátor és egy hivatalsegéd tartozik az apparátushoz. A tavalyi komplex vizsgálat, amelyet a tanács felsőbb szervei végeztek, arról tanúskodik, hogy a tanács dolgozói általában jól végzik munkájukat. Az ágazati feladatok sokrétűek. A pénzügyi lebonyolítási intézkedések, az adóhatósági munka nagy szakmai fel- készültséget igényel. Nem mindegy az sem, hogy az építési igazgatás milyen elveken nyugszik: a község jövendő arculatára nyomja rá bélyegét a ma kiadott engedélyek alapján épülő ház, kerítés, garázs. A településfejlesztés irányát befolyásolja az agglomerációs terv is, amely a főváros köré sűrűsödő lakott gyűrű sorsáról rendelkezik. Ebbe a gyűrűbe tartozik Csömör is. Budapestre közvetlen HÉV-járat visz be fél óra alatt, s a község munkaképes lakosságának túlnyomó többsége a fővárösban dolgozik. Ez nem csökkenti az igazgatási teendőket. A szak- igazgatási szervnél évente 10 ezer ügyirat keletkezik, s ezek valamilyen formában érintik az állampolgárokat. Nagy az ügyfélforgalom, és olyan, nem hatósági jellegű szerveznivaló is akad, mint a tüdőszűrés. A határozatok számához viszonyítva, az 5,5 százalékos fellebbezési arány nem nagy. Az összességében alaposan és kielégítően végzett munka mellett hiányosságok is fellelhetők. A kötelezően előírt nyilvántartások némelyikét nem vezették, a községben eluralkodott építési fegyelmezetlenség indokolatlan elnézéséről árulkodik. A hatósági, igazgatási munka ágas-bogas fájának valamennyi hajtását szemügyre venni szakmai feladat, de mindenképpen figyelmet érdemelnek az ügyintézést meggyorsító, a határozatokat alaposan megfontoló, a gyarapodó jogszabályokat megfelelően alkalmazó, a közügyek elare- mozdítását hatósági úton segítő erőfeszítések. (g.) Túra, Galgahéviz Mindenki iskolája Járásunk közművelődési intézményei is részt vállalnak a felnőttoktatásból, elsősorban a szervezésből. Az idén Csömö- ! rön, a munkaruházati szövet- I kezetben szerveznek kihelye- I zett tagozatot. A mindenki iskolája keretében a túrái művelődési házban 24, á galgahé- víziben 5 személynek tartanak rendszeresen konzultációt. A takarékosság eredményei Kistarcsán Javul a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár kistarcsai gyára termékeinek minősége. Tavaly nem értek el kiugró teljesítményt, de mint évek óta, most. is nőtt a termelés, munkájuk hatékonyabbá vélt. Takarékossági tervüket például 107,7 százalékra teljesítették, ami három 3 millió kétszázezer forintnak felel meg. Szociális ellátottságuk is jobb, kevesebb az üzemi baleset. Valamelyest mérséklődött a munkaerő-vándorlás, bár továbbra is a létszámcsökkenés a legnagyobb gondjuk. Március 5—13. Három művész közös kiállítása Szombaton, március 5-én nyitják meg a járási hivatal nagytermében László Lilla festőművész, Remsey Flóra gobelintervező iparművész és Szekeres Erzsébet iparművész közös kiállítását. A megnyitón (12.30-kor) a nemzetközi nőnap alkalmából műsort is tartanak. A kiállítás hétköznap 14-től 18 óráig, vasárnap 10-től 16 óráig van nyitva. veszi ... Ennek gyakorlati megvalósításáért azonnal megalakítandó a Budapesti Munkástanács, amelyben minden gyár és szakmai szervezet valamely kidolgozott demokratikus szervezeti szabályzat alapján képviselve legyen. Ez a tanács a vidéken megalakítandó munkástanácsok küldötteméi kiegészítendő. A pártvezetőség minden tevékenységéért a Budapesti Munkástanácsnak legyen felelős, s tartozzék a munkástanács politikájának megfelelő módon eljárni." E FELSZÓLALÁS szövegét a Gyárközi Bizottságban Hevesi Gyula segítségével állították össze. A munkástanácsok felállításának követelése az SZOP jobboldali vezetése ellen irányult, s igazi, bolsevik. lenini pánt hiányában az adott időben ez progresszív lépés volt. Január 18-án hatalmas erejű sztrájk söpört végig a fővároson és könyé- kén, de az SZDP áruló vezetői nagy erőfeszítések és ígérgetések után leszerelték. Mosolygóék azonnal röplappal reagálnak a szociáldemokrata árulásra: „Magyar munkások! Játékot űztek veletek három napig azok, akik vezetőiteknek mondják magukat. Háromnapi szószátyárkodás után leszerelték a tőlük függetlenül bekövetkezett sztrájkot. Leszerelték anélkül, hogy üres ígéreteken meg a rendőrkapitány dicsérő elismerésén kívül egyéb eredményt elértek volna ... Magyar munkások! Valósítsátok meg elsősorban a munkásosztály önrendelkezési jogát! Jelöljetek ki maratok közül minden nyárban 10—10 tagrí munkásválasztmányt, és az ezen választmányokból alakult munkástanácsoknak rendeljétek alá a párt mostani vezetőtérét. . . Munkás- testvéreink! Gondoljatok orosz testvéreinkre és készüljetek a küzdelemre!” Kardos Győző (Folytatjuk.) a kint maradtak csoportja: Mosolygó, Sallai, Révai és Korvin. Folytatják a röplapok gyártását. A SZOCIÁLDEMOKRATA PaRT iai8. január 13-ia a ío- varos hat neiyén népgy ölest hirdetett, amei/nek háttere az volt, hogy a magyar munkásság az oroszországi munkásosztály támogatáséra szolidaritási mozgalmat indított. Ezt a szociákiemoitrata vezetők semmi módon nem tudták leszerelni. Amikor látták, hogy a munkásság igenis vár tőiuk valamit, kénytelenek voltak belemenni a gyűlések összehívásába. Amikor a Forradalmi Szocialisták tudomást szereztek ezekről a gyűlésekről, megindították az akciót a szociáldemokrata tervvel szemben, annál is inkább, mert az SZDP változatlanul a választójogi kérdéseket tartotta napirenden. Mosolygó arra a népgyűlésre kapott felszólalási megbízatást, amelynek Weltner Jakab. a népszerű jobboldali szociáldemokrata volt a vezérszónoka. Most már elkerülhetetlen volt a nyílt összecsapás a hivatalos pártvezetőséggel. Az építőmunkások Aréna úton levő otthonában tartott gyűlésen Weltner után Mosolygó állt fel és többek között a következőket mondotta: „Budapest munkássága megállapítja, hogy a mai időknek megfelelő, minden eseményhez azonnal alkalmazkodó és az osztályharc minden lehetséges eszközét megalkuvás és félelem nélkül felhasználó szocialista pártpolitika csakis úgy folytatható, illetve kezdhető meg. ha a munkásság a pártpolitika irányítását és ellenőrzését állandóan és közvetlenül a maga kezébe A LIPTÄK -GYÄRBAN összejöttek egy része 1917 szilveszterét Jusztusz Valdemár orosz hadifogoly lakásán tölti. Ekkorra készen volt a harmadik röplap, szövege és tartalma radikálisabb az előző kettőnél. „Katonatestvéreink! Az új esztendőre meglepően nagyszerű ajándékról gondoskodtak részetekre azok, akik jól fűtött palotáikban élve más emberek utolsó csepp vérét is hajlandók feláldozni a hazáért. Testvéreink! Eszméljetek! Az orosz katonák már rájöttek arra, hogy a föld, amelyet meg kell hódítaniuk, a saját országukban van, hogy az ellenség, mellyel, ha kell, fegyverrel is szembeszállnak — a földesurak, grófok és iparbárók élősdi csapata, mely a különböző nemzetiségű Földtelen Jánosokat és Nincstelen Pétereket egymásra uszítja, nehogy az igazi ellenséget felismerje, ellenük forduljanak. Katonatestvéreink! Most dől el életetek sorsa! Már morajlik a föld. Készülnek a kiuzsorázottak, az elnyomottak, hogy felelősségre vonják azokat, akiknek a véres a könnytengerért felelniük kell!" Figyelemre méltó, hogy cron a röplaoon az aláírás: M agvarországi Forradalmi Szocialisták. A januárban terjesztett röplapok, az illegális találkozók után nyomozva a rendőrség eljut a Galilei Körig. Az elrendelt házkutatás után őrizetbe veszik a kör vezetőit. Mosolygó is a rendőrkapitányságon tölt néhány napot, de ekkor még sikerült szabadlábon maradnia. Ebben az időben ismerkedik meg Sallai Imrével, aki ekkor a Leszámítoló Bank tisztviselője. A letartóztatott galileisták helyébe lép A RÖPLAP felhívta a figyelmet arra, hogy „elég volt a háborús vérengzésből, nem tűrhetjük, hogy testvéreink több telet töltsenek a lövészárkokban ... Munkások! Csak egyetlen erő tudja megváltani a világot... ez a nemzetközi proletárság egyöntetű békeakciója.’’ Egy másik röplapjukat a hadikölcsön-jegyzésre felszólító üres plakátok mellé ragasztották: „Egy fillért, egy embert se a hadseregnek!” Mosolygónak nagy szerepe volt a iVLEMOSZ november elejei bizalmigyűlésén is, ahol összejöttek a csepeli, aszódi, mátyásföldi gyáraik bizalmijai, hogy az Októberi Szocialista Forradalom győzelmét hirdető tüntetést megszervezzék. 1917 karácsonyát a munkásság, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hírei hallatán, optimizmussal ünnepelte. A frontokon a monarchia ösz- szeomlás előtt állott, a fellendülő munkásmozgalom erői mind határozottabban követelték az orosz út követését. Ezen a karácsonyon ismerkedett meg Mosolygó Korvin Ottóval a Lipták-gyárban. A nagy karácsonyfa alatt az ünnepi szónok arról beszélt: a szeretet ünnepén a frontokon még mindig patakokban folyik a vér. Az igazi béke és szeretet akkor érkezik el, ha a nép kezébe veszi sorsának intézését. Mosolygó ekkor 26, Korvin Ottó 23 éves. Korvin hangoztatta róla: .„Tekintete barátságos, mint a gyermekével játszó apáé. Mosolygóra csodálattal néztünk fel, bámultuk céltudatosságát, hogy életének jóformán minden mozzanata forradalmi tett volt. Az értelmiség képviselői elbújhattak Mosolygó értel- messége és képzettsége mögött."
