Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-04 / 53. szám

Pályaválasztás idején Mi legyek TÁRSADALMUNKBAN je­lentős mértékben megnőtt az iskolázottság becsülete, vele párhuzamosan a tanulási kedv. Nem csupán a fiatalok, a fel­nőttek körében is. Mi sem bi­zonyítja ezt jobban, mint a különböző oktatási intézmé­nyek esti és levelező tagoza­tának fokozódó népszerűsége. Egyre többen elvégzik az ál­talános iskola hiányzó osztá­lyait, érettségiznek, szereznek szakmunkás-bizonyítványt. Minden ember természetes Igénye a jobb, kényelmesebb élet. Az életszínvonal emelke­désének előfeltétele a gazda­sági gyarapodás, ami nagy­mértékben tőlünk függ: a dol­gozók szakképzettségétől, mű­veltségétől. Ahhoz, hogy vala­ki képességeit maximálisan kibontakoztassa, alapvető fon­tosságú a helyes pályaválasz­tás. A szakma, hivatás kiszeme­lésekor az első gond akkor adódik, ha a szülők vágyai és a lehetőségek között eltérés van. Egy részük makacsul ra­gaszkodik elképzeléseihez, nem veszik figyelembe, hogy gyer­mekük alkalmas-e az óhajtott iskolatípus követelményeinek teljesítésére. A pályaválasz­tásban egyfajta felfelé törek­vés tapasztalható. A szülők szeretnék, ha gyermekeik többre vinnék, mint ők. De hogy mit tartanak kívánatos és szép pályának, olyan té­nyezőktől is függ, falun vagy városban élnek-e, milyen az iskolai végzettségük, mi a foglalkozásuk. Jelentős a szerepe napjaink­ban is a szülők társadalmi, s főleg anyagi helyzetének. Van­nak olyanok, akiknek semmi­féle anyagi támogatás nem je­lent gondot, különórákra já­ratják fiaikat, lányaikat, kor- repetáltatják őket. A kevésbé tehetősek tehetséges gyermeke éppen ezért maradhat el ked­vezőbb körülmények között élő társaitól. A különbségek kiegyenlítése évek óta felada­ta a pedagógusoknak. Tanítási órákon kívül rendszeresen fog­lalkoznak a fizikai dplgozók továbbtanulni vágyó gyerme­keivel. BEFOLYÁSOLJÁK a pálya- választást előítéletek is. Egy- egy munkakör igenlése vagy elutasítása azon is múlik, mi­lyen annak társadalmi ragja, megbecsülése a köztudatban. Általában előbbrevalónak tart­ják az íróasztalt, mint mond­juk, a karbantartómunkát. Természetesen szükség van az előbbiekre is, de legalább olyan fontosak a papírra ve­tett adatok, tervek kivitelezői, megvalósítói. Az előítéletekbe belejátszanak a munkafelté­telek : kisebb munkakörrel gyakran kevésbé kulturált munkakörülmények párosul­nak. A pályaválasztás az általá­nos iskolásoknál — csekély ki­vételtől eltekintve — egy újabb iskolatípus kiválasztására kor­látozódik. Már itt mutatkozik különbségtétel. A legelőkelőbb a gimnázium, az utolsó helyen a szakmunkásképző kullog. Afféle gyermekbetegség ez, mint az is, hogy a gimnazis­ták többre tartják magukat a szakmunkástanulóknál. Rang­sorolnak a felsőfokú iskolák között is: a legjobban a peda­gógusoknál tapintható ki: első helyen a bölcsészek állnak, az utolsón az óvónők. Ök már alig pedagógusok. Félév táján szipte naponta érkeznek iskoláinkba pályais­mertetők, fényképekkel illuszt­rált füzetecskék, melyek kü­lönféle szakmákat népszerűsí­tenek. Ez még nem baj. A baj ott kezdődik, hogy ez minden évben megismétlődik. Kinyom­tatásuk pénz, s a papírral is csínján kellene bánnunk. Fö­lösleges is, hiszen egy-egy is­kolatípusban évekig nincs vál­tozás. S ha már a papírnál tartunk, a nyolcadikosok osz­tályfőnökeinek elég sok az ad­minisztrációs munkájuk a je­lentkezési lapok kitöltésével. A nyomtatvány régi, talán újat kellene szerkeszteni helyette, a többi között rá kell vezetni a fő tantárgyak osztályzatait ötödiktől nyolcadikig. Miért? A bizonyítványban benne van! (Íme, egy apróság a papír­munka csökkentésére, s hány ilyet lehetne még találni.) Egy-egy ember átlagosan tíz­húsz szakmát ismer, hazánk­ban majdnem kétszáz mester­séget oktatnak. Így érthető, hogy a választás elé kerülők nehezen tudják eldönteni, me­lyik az a terület, ahol a leg­jobban megállná a helyét. Döntésében azonban nincs magára hagyatva. Az iskolai pályaválasztási felelősökön kí­vül bizalommal fordulhatnak az elmúlt másfél évtizedben kiépült tanácsadó szervekhez. AZ ISKOLÁZOTTSÁG nö­vekedésével az egyén is na­gyobb igényeket támaszt mun­kakörével szemben. Sok fiatal érzi úgy, fölösleges volt érett­ségiznie. Valóban ez az igaz­ság? Lehet, hogy ma értel­metlennek találják, némelyek talán jogosan, de így érzik-e majd tíz vagy húsz év múlva is? Hiszen az iskola nemcsak a holnapnak, a távolabbi jö­vőnek is oktat. Bene Mihály • . • ' i Vr*A,/VV-'- ' • • A PEST MEGA rEl HÍRLAP KÜI ium lönkiadása IV. ÉVFOLYAM, 53. SZÁM 1977. MÁRCIUS 4., PÉNTEK Hatósági munka Csömörön Nem látványos, de közügy Hamarosan befejeződik a falugyűlések időszaka. A köz­ségek közéletének e fontos fó­rumain a lakosság tájékozta­tást kapott szűkebb pátriája ügyes-bajos dolgairól — a he­lyi tanácsok vezetői beszámoltak a tavalyi Alapozzák a következőt A Szabadság téri lakótelep újabb épülettömbjeinek alapo­zását kezdték meg. Máró Lajos és Kolos Antal, a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói az alap betonvasszerkeze- tét szerelik össze. Ifj. Fekete József felvétele l •• ’ _ Otven éve halt meg Mosolygó Antal (2.) A népirtó háború ellen eredményekről, vázolták a fejlesztés lehetőségeit. A beszélgetéseken általában gazdasági jellegű, fejlesztési, beruházási, ellátásbeli nehéz­ségek és örömök kerültek te­rítékre, kevesebb szó esett a községekben folyó hatósági munkáról — nem véletlenül. Az, hogy egy falunak mikor lesz óvodája, bölcsődéje, az, hogy meddig kell még várni a közművesítésre, az, hogy miért nem készült el az út, hogy kielégítő-e a kereskedel­mi ellátás — közügy, a legtá­gabb értelemben. A választott vezetők feladata e tekintetben egyértelmű. A közösség meg­bízásából végzett munka, a szükségletek állandó fel­mérése, és kielégítésük mind jobb módjának meg­keresése, a szervezés, a le­bonyolítás, a döntések az egész községet érintik. A hatósági tevékenység más jellegű államigazgatás. S bár közérdeke általánosan nem vitatható, kevésbé tartozik a tanácsok népképviseleti funk­ciójába, s így iránta a közér­deklődés is kisebb. A munkás, aki a gyárban kifogástalanul elkészíti a kiadott munkadara­bot, a tisz-tag, aki elvégzi a szántást, nem vár többet egy születést'- anyakönyvi kivonat kiállítójától sem, minthogy hozzáértéssel készítse el. Szak­mai munka ez is, az is. Utób­bit falugyűlésen megtárgyalni csak akkor kell, ha a közön­ség elégedetlen az ügyintézés­sel, egyéni panaszokra ott a fogadóóra. Csömörön a hatósági mun­káról kérdeztük Kovács Ilonát, a községi tanács végrehajtó bizottságának titkárát. Ö a szakigazgatási szerv vezetője, közvetlenül felel a hatósági ügyintézésért. — A jobb létszámgazdálko­dás kialakítását több rendelet szabályozta az elmúlt időszak­ban. Így került napirendre az államigazgatási munkakörben dolgozók számának fokozott csökkentése is. Azokon az ál­lamigazgatási munkahelyeken, ahol az idén 5 százalékkal csök­kentik a létszámot, a kieső dolgozókra jutó teljes bér­alapot feloszthatják a töb­biek között, jövőre a fennmaradó béralap ötven, 1979-ben húsz százalé­kát. — A csömöri tanács dolgo­zóinak átlagéletkora alacsony. Nem hiányzik-e a szakmai ru­tin? — A gyakorlatot viszonylag hamar megszerzi az ügyintéző, a szabályok pedig olyan gyak­ran yáltoznak, hogy úgyis .iap nap utón újra kell tanulnunk. A fiatal gárda jól megérti egy­mást. Minden munkakörünk­ben nagy a terhelés. Az elnö­kön s a titkáron kívül egy cso­portvezető, hat előadó, egy ad­minisztrátor és egy hivatalse­géd tartozik az apparátushoz. A tavalyi komplex vizsgá­lat, amelyet a tanács felsőbb szervei végeztek, arról tanús­kodik, hogy a tanács dolgozói általában jól végzik munkáju­kat. Az ágazati feladatok sok­rétűek. A pénzügyi lebonyolí­tási intézkedések, az adóható­sági munka nagy szakmai fel- készültséget igényel. Nem mindegy az sem, hogy az épí­tési igazgatás milyen elveken nyugszik: a község jövendő arculatá­ra nyomja rá bélyegét a ma kiadott engedélyek alapján épülő ház, kerítés, garázs. A településfejlesztés irányát befolyásolja az agglomerációs terv is, amely a főváros köré sűrűsödő lakott gyűrű sorsáról rendelkezik. Ebbe a gyűrűbe tartozik Csömör is. Budapest­re közvetlen HÉV-járat visz be fél óra alatt, s a község munkaképes lakosságának túl­nyomó többsége a fővárösban dolgozik. Ez nem csökkenti az igazgatási teendőket. A szak- igazgatási szervnél évente 10 ezer ügyirat keletkezik, s ezek valamilyen formában érintik az állampolgárokat. Nagy az ügyfélforgalom, és olyan, nem hatósági jellegű szerveznivaló is akad, mint a tüdőszűrés. A határozatok számához viszo­nyítva, az 5,5 százalékos fel­lebbezési arány nem nagy. Az összességében alaposan és kielégítően végzett munka mellett hiányosságok is fellel­hetők. A kötelezően előírt nyil­vántartások némelyikét nem vezették, a községben eluralkodott építési fegyelmezetlenség indokolatlan elnézéséről árulkodik. A hatósági, igazgatási mun­ka ágas-bogas fájának vala­mennyi hajtását szemügyre venni szakmai feladat, de mindenképpen figyelmet érde­melnek az ügyintézést meg­gyorsító, a határozatokat ala­posan megfontoló, a gyarapo­dó jogszabályokat megfelelően alkalmazó, a közügyek elare- mozdítását hatósági úton segí­tő erőfeszítések. (g.) Túra, Galgahéviz Mindenki iskolája Járásunk közművelődési in­tézményei is részt vállalnak a felnőttoktatásból, elsősorban a szervezésből. Az idén Csömö- ! rön, a munkaruházati szövet- I kezetben szerveznek kihelye- I zett tagozatot. A mindenki is­kolája keretében a túrái mű­velődési házban 24, á galgahé- víziben 5 személynek tartanak rendszeresen konzultációt. A takarékosság eredményei Kistarcsán Javul a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár kistarcsai gyára termékeinek minősége. Tavaly nem értek el kiugró teljesít­ményt, de mint évek óta, most. is nőtt a termelés, munkájuk hatékonyabbá vélt. Takaré­kossági tervüket például 107,7 százalékra teljesítették, ami három 3 millió kétszázezer fo­rintnak felel meg. Szociális el­látottságuk is jobb, kevesebb az üzemi baleset. Valamelyest mérséklődött a munkaerő-ván­dorlás, bár továbbra is a lét­számcsökkenés a legnagyobb gondjuk. Március 5—13. Három művész közös kiállítása Szombaton, március 5-én nyitják meg a járási hivatal nagytermében László Lilla fes­tőművész, Remsey Flóra go­belintervező iparművész és Szekeres Erzsébet iparmű­vész közös kiállítását. A meg­nyitón (12.30-kor) a nemzet­közi nőnap alkalmából mű­sort is tartanak. A kiállítás hétköznap 14-től 18 óráig, va­sárnap 10-től 16 óráig van nyitva. veszi ... Ennek gyakorlati megvalósításáért azonnal meg­alakítandó a Budapesti Mun­kástanács, amelyben minden gyár és szakmai szervezet va­lamely kidolgozott demokra­tikus szervezeti szabályzat alapján képviselve legyen. Ez a tanács a vidéken megalakí­tandó munkástanácsok kül­dötteméi kiegészítendő. A pártvezetőség minden tevé­kenységéért a Budapesti Mun­kástanácsnak legyen felelős, s tartozzék a munkástanács po­litikájának megfelelő módon eljárni." E FELSZÓLALÁS szövegét a Gyárközi Bizottságban He­vesi Gyula segítségével állítot­ták össze. A munkástanácsok felállításának követelése az SZOP jobboldali vezetése el­len irányult, s igazi, bolse­vik. lenini pánt hiányában az adott időben ez progresszív lépés volt. Január 18-án ha­talmas erejű sztrájk söpört végig a fővároson és könyé- kén, de az SZDP áruló veze­tői nagy erőfeszítések és ígér­getések után leszerelték. Mo­solygóék azonnal röplappal reagálnak a szociáldemokrata árulásra: „Magyar munkások! Játé­kot űztek veletek három na­pig azok, akik vezetőiteknek mondják magukat. Háromnapi szószátyárkodás után leszerel­ték a tőlük függetlenül bekö­vetkezett sztrájkot. Leszerel­ték anélkül, hogy üres ígé­reteken meg a rendőrkapitány dicsérő elismerésén kívül egyéb eredményt elértek vol­na ... Magyar munkások! Valósítsátok meg elsősorban a munkásosztály önrendelkezési jogát! Jelöljetek ki maratok közül minden nyárban 10—10 tagrí munkásválasztmányt, és az ezen választmányokból alakult munkástanácsoknak rendeljétek alá a párt mosta­ni vezetőtérét. . . Munkás- testvéreink! Gondoljatok orosz testvéreinkre és készüljetek a küzdelemre!” Kardos Győző (Folytatjuk.) a kint maradtak csoportja: Mosolygó, Sallai, Révai és Korvin. Folytatják a röplapok gyártását. A SZOCIÁLDEMOKRATA PaRT iai8. január 13-ia a ío- varos hat neiyén népgy ölest hirdetett, amei/nek háttere az volt, hogy a magyar mun­kásság az oroszországi mun­kásosztály támogatáséra szo­lidaritási mozgalmat indított. Ezt a szociákiemoitrata veze­tők semmi módon nem tudták leszerelni. Amikor látták, hogy a munkásság igenis vár tőiuk valamit, kénytelenek vol­tak belemenni a gyűlések összehívásába. Amikor a For­radalmi Szocialisták tudomást szereztek ezekről a gyűlések­ről, megindították az akciót a szociáldemokrata tervvel szemben, annál is inkább, mert az SZDP változatlanul a választójogi kérdéseket tar­totta napirenden. Mosolygó arra a népgyűlés­re kapott felszólalási megbíza­tást, amelynek Weltner Jakab. a népszerű jobboldali szociál­demokrata volt a vezérszóno­ka. Most már elkerülhetetlen volt a nyílt összecsapás a hivatalos pártvezetőséggel. Az építőmunkások Aréna úton levő otthonában tartott gyűlé­sen Weltner után Mosolygó állt fel és többek között a kö­vetkezőket mondotta: „Budapest munkássága megállapítja, hogy a mai időknek megfelelő, minden eseményhez azonnal alkalmaz­kodó és az osztályharc minden lehetséges eszközét megalku­vás és félelem nélkül felhasz­náló szocialista pártpolitika csakis úgy folytatható, illet­ve kezdhető meg. ha a mun­kásság a pártpolitika irányítá­sát és ellenőrzését állandóan és közvetlenül a maga kezébe A LIPTÄK -GYÄRBAN ös­szejöttek egy része 1917 szil­veszterét Jusztusz Valdemár orosz hadifogoly lakásán tölti. Ekkorra készen volt a harma­dik röplap, szövege és tartal­ma radikálisabb az előző ket­tőnél. „Katonatestvéreink! Az új esztendőre meglepően nagy­szerű ajándékról gondoskod­tak részetekre azok, akik jól fűtött palotáikban élve más emberek utolsó csepp vérét is hajlandók feláldozni a ha­záért. Testvéreink! Eszmélje­tek! Az orosz katonák már rájöttek arra, hogy a föld, amelyet meg kell hódítaniuk, a saját országukban van, hogy az ellenség, mellyel, ha kell, fegyverrel is szembeszállnak — a földesurak, grófok és iparbárók élősdi csapata, mely a különböző nemzetiségű Földtelen Jánosokat és Nincs­telen Pétereket egymásra uszítja, nehogy az igazi ellen­séget felismerje, ellenük for­duljanak. Katonatestvéreink! Most dől el életetek sorsa! Már morajlik a föld. Készül­nek a kiuzsorázottak, az el­nyomottak, hogy felelősségre vonják azokat, akiknek a vér­es a könnytengerért felelniük kell!" Figyelemre méltó, hogy cron a röplaoon az aláírás: M agvarországi Forradalmi Szocialisták. A januárban terjesztett röplapok, az illegális találko­zók után nyomozva a rendőr­ség eljut a Galilei Körig. Az elrendelt házkutatás után őri­zetbe veszik a kör vezetőit. Mosolygó is a rendőrkapitány­ságon tölt néhány napot, de ek­kor még sikerült szabadlábon maradnia. Ebben az időben ismerkedik meg Sallai Imré­vel, aki ekkor a Leszámítoló Bank tisztviselője. A letartóz­tatott galileisták helyébe lép A RÖPLAP felhívta a fi­gyelmet arra, hogy „elég volt a háborús vérengzésből, nem tűrhetjük, hogy testvéreink több telet töltsenek a lövész­árkokban ... Munkások! Csak egyetlen erő tudja megváltani a világot... ez a nemzetközi proletárság egyöntetű békeak­ciója.’’ Egy másik röplapjukat a hadikölcsön-jegyzésre fel­szólító üres plakátok mellé ragasztották: „Egy fillért, egy embert se a hadseregnek!” Mosolygónak nagy szerepe volt a iVLEMOSZ november elejei bizalmigyűlésén is, ahol összejöttek a csepeli, aszódi, mátyásföldi gyáraik bizalmijai, hogy az Októberi Szocialista Forradalom győzelmét hirdető tüntetést megszervezzék. 1917 karácsonyát a munkás­ság, a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom hírei halla­tán, optimizmussal ünnepelte. A frontokon a monarchia ösz- szeomlás előtt állott, a fellen­dülő munkásmozgalom erői mind határozottabban köve­telték az orosz út követését. Ezen a karácsonyon ismerke­dett meg Mosolygó Korvin Ottóval a Lipták-gyárban. A nagy karácsonyfa alatt az ün­nepi szónok arról beszélt: a szeretet ünnepén a frontokon még mindig patakokban fo­lyik a vér. Az igazi béke és szeretet akkor érkezik el, ha a nép kezébe veszi sorsának intézését. Mosolygó ekkor 26, Korvin Ottó 23 éves. Korvin hangoztatta róla: .„Tekintete barátságos, mint a gyermeké­vel játszó apáé. Mosolygóra csodálattal néztünk fel, bá­multuk céltudatosságát, hogy életének jóformán minden mozzanata forradalmi tett volt. Az értelmiség képviselői elbújhattak Mosolygó értel- messége és képzettsége mö­gött."

Next

/
Thumbnails
Contents