Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-31 / 76. szám
1977. MÁRCIUS 31., CSÜTÖRTÖK Uűrfav 5 Egy iparág megújulása Rekonstrukció közben a diósdi csapágygyárban A népi ellenőrzés megvizsgálta Milliárdos apróság A zajos, rossz levegőjű csarnokban elavult masinák és ragyogóan új gépek sorakoznak. A Magyar Gördülőcsapágyművek diósdi gyárában a rekonstrukció már a vége felé jár, az új gépek nagy része megérkezett, de az új csarnokok még nem készültek el. A termelést azonban folytatni kell, növekvő intenzitással, hiszen a csapágyakat egyre nagyobb mennyiségben várják itthon és külföldön. Az új gépcsodák némelyikét ezért már üzembe helyezték ideiglenes helyükön, s a régi kiszolgált berendezések is dolgoznak még. Szovjet fővállalkozásban A diósdi gyár idén lesz 25 éves, és a korszerűsítés bizony nagyon időszerű volt már. Talán nem is beszélhetünk itt egyszerűen korszerűsítésről, hiszen az egymilliárd forintba kerülő rekonstrukció eredményeként egy egész iparág újul meg. Nem egyes gépek, berendezések kicseréléséről van szó, hanem a teljes gyártási folyamat megváltoztatásáról. — Először is egy fővállalkozót kerestünk — emlékezik Farkas János a műszaki főosztály vezetője — aki megfelelő tapasztalattal rendelkezik a csapágygyártás legújabb módszereiben, és e módszerek átadásában. Több szocialista és tőkés céggel tárgyaltunk, a választás végül a Moszkvai 1. számú Csapágygyárra esett. A piackutatást, a gépek kiválasztását a két vállalat közösen végezte. A szovjet partner tervezte meg a rekonstrukciós folyamat menetét, gondoskodott a szerteágazó, sokrétű feladat összehangolásáról. A diósdi gyárban fejlesztették ki a jövőben gyártandó csapágytípusokat — a műszaki, termelési és értékesítési összefüggések alapján. Tehát nemcsak az volt a cél, hogy a világszínvonalnak megfelelő minőségű csapágyak készüljeSZOKOL 308-as táskarádió 1450 Ft SZOKOL 403-as zsebrádió 590 Ft SZONÁTA táskarádió 1020 Ft Vei 206-os táskarádió 1230 Ft 7IDÉKRE CSOMAGKÜLDŐ SZOLGALAT: | nek itt, hanem az is, hogy éppen azok a típusok — nem jobbak és nem rosszabbak —, amelyekre, a magyar iparnak szüksége van, s előreláthatóan külföldön is gazdára találnak. Az új gépparkot számos európai országból választották ki. A görgő-sajtolók egyik része az NSZK-beli Malmedie cégtől érkezett, másik része a szovjet partnertől származik. A görgő-köszörű gépek az NDK-beli BWF gyártmányai. A görgők felületét NSZK és svéd gépek csiszolják. A külső és belső gyűrűket olasz gépeken gyártják. A görgők és gyűrűk végső simítása — úgynevezett szuperfiniselé- se — szintén NSZK-gépeken történik. A görgők osztályozását 0,002 milliméter pontosságig, svájci gépek végzik. A minőség javítását szolgáló szovjet edzőgépekhez a védőgázast előállító berendezéseket az osztrák Aichelin cég szállította. Mindezeknek a gépeknek jó része egyelőre az udvaron ládákba zárva várja, hogy végleges helyére kerülhessen. Javuló munkakörülmények Az ötezer négyzetméteres csarnok, ahová a köszörű- és szerelőüzem költözik, rövidesen elkészül. A régi műhelyben rendezik be, némi átalakítás után, a hőkezelő üzemet és a raktárai. Űj csarnok ad majd otthont a segédüzemeknek is. A munkakörülmények megváltoztatását nemcsak a légkondicionált gyártócsarnokok, az új szociális helyiségek — mosdók, öltözők — szolgálják majd, a gépek mellől eltűnnek az ormótlan, piszkos tartályok is. Az olajat, a hűtőfolyadékot ugyanis a gyárudvar alatt kiképzett alagútrendszeren keresztül szállítják majd folyamatosan a gépekhez, és az esztergálás közben keletkező forgácsot is szállítószalag viszi tovább. — Nem luxus, az anyagmozgatás ilyen mértékű gépesítése? — Nem — véli Farkas János. — Rengeteg helyet takarítunk meg ezzel, a közlekedés is egyszerűbb lesz a gépek között és a munkahelyi balesetek veszélyének lehetősége is csökken. A munkavédelmet szolgálják különben a nagyon zajos üzemű sajtológépekhez vásárolt zajkabinok, valamint a görgő-sajtoló és koptatóüzemben kialakított hangszigetelt falú pihenőhelyiség is. * A védőgáz előállításához szükséges alapanyagot az Érdről jövő földgáz szolgáltatja hamarosan, és a gázvezeték megépítésével egyúttal megoldódik a község gázellátása is. A megnövekedett villamos- energia-igény kielégítésére épül most az önálló generátorház. Az új gépek végleges üzembe helyezése a transzformátorállomás átadásával június 30-án válik lehetővé. — Nem lehetett volna úgy megtervezni az egész rekonstrukciót, hogy a gépek akkor érkezzenek be, amikor elkészülnek az épületek, a szállító- rendszerek és megoldott az energiaellátás? A válasz csak félig-meddig megnyugtató, ugyanis a tervek eszerint készültek, az építkezés csúszott néhány hónapot. Van még tennivaló Az új gyár születése természetesen itt sem volt gond nélküli folyamat. A zsúfoltság, a rossz munkakörülmények miatt, az utóbbi években apadt a gyárban dolgozók száma. Késve rendezték az új gépeken betanulok munkabérét, s ez is hozzájárult az elvándorláshoz. Akik kitartottak, azok is rövidesen nyugodt, egészséges körülmények között dolgozhatnak majd. Az új berendezések segítségével a termelés ugrásszerűen megnövekszik, az 1980-ra tervezett termelési érték 460 millió forint az 1975. évi 300 millió forinttal szemben. Megoldásra vár még az automata berendezések kiszolgálásának gépesítése és a csomagolás korszerűsítése. Ezeken a témákon dolgozik most a gyár kutatógárdája. Tegnap újabb községi közös tanács jött létre a ráckevei járásban. melynek alakuló ülését Dunavarsányban tartották, a három község — Duna- varsány, Délegyháza, Majos- háza — kilencven tanácstagjának részvételével. Megjelent Jónás Zoltán, az MSZMP ráckevei járási bizottságának első titkára. Az ülést Raffay Béla, a ráckevei járási hivatal elnöke nyitotta meg, majd a nemrég lezajlott majosiházi időközi tanácstagi választásról számoltak be a küldöttek. Az ügyrendi bizottság jelentést tett a választás törvényességéről. E beszámoló után a három község tanácstagjai megválasztották á közös tanács tisztségviselőit és megalakították a tanácsi bizottságokat. A három község közös tanácsának székhelye Dunavarsányban lesz. Elnöknek dr. Kovács Istvánnét, a délegyházi tanács elnökét, elnökhelyettesnek pedig Sziklafy Ferencet, a dunavarsányi tanácselnököt választották meg. A vb- titkár Vörös Benjáminná lett, aki eddig a délegyházi vb-tit- kári tisztséget töltötte be. A végrehajtó bizottság tagjainak megválasztása után kiJárási TIT-közgyűIés Közgyűlést tartott a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat ráckevei járási szervezete. Fejérdy Géza, a TIT járási titkára beszámolt az utolsó öt esztendő munkásságáról. Elmondta, hogy a szervezet 209 tagjának legtöbbje rendszeresen tart előadást, gyakran hívnak meg azonban más előadókat, nemegyszer országosan ismert tudósokat is. A szervezet fejlődését két szám mutatja: 1972-ben 1 ezer 105, 1976-ban 1 ezer 414 ismeretterjesztő előadást tartottak a járás községeiben, üzemeiben. Különböző akadémiákat is szerveztek és ezek száma szintén évről évre nő. 1972/73-ban 24, 1976/77-ben már 45 különböző akadémián tartanak előadássorozatokat. Munkásakadémia az első esztendőben három, idén már kilenc indult. Idén először működik a járásban politikai és vezetők akadémiája. A közgyűlés tizenöt küldöttet választott, akik a TIT Pest megyei szervezete küldöttközgyűlésén a ráckevei szervezetet képviselik. Megválasztották a járási szervezet elnökségét is. Raffay Béla, a járási hivatal elnöke lett a szervezet új elnöke. jelölték a tennivalókat. A most alakult községi közös tanácsnak 60 napon belül kell részletes szervezeti működési szabályzatot, valamint munkatervet is kidolgoznia. K. É. Solymáron Sipos László kelmefestő és vegytisztító üzletében a zöldre mázolt aprócska ház két helyiségében pezsgő az élet. Bentebb a gőzkazán működik, a festőüstökben ruha ázik, a mosóasztalon súrolókefe várja, hogy kézbe vegyék.. A külső szobában a cégtulajdonoson kívül a kísér- tetszerű fehér gőzbábu fogad. Akkor megy jól igazán az üzlet, ha egymás után minél több ruha kerül a bábra, hogy a gőzvasaló könnyedén végigjárhassa a kelméket. A meny- nyezeten kiképzett fogasokon kabátok, felöltők, egyéb felső- ruházati cikkek várnak tulajdonosaikra. Néhány üzletfél Kutya csahol a Mátyás király utcában. Megugatja az autón érkezőt. A dudaszóra Sipos László kinéz a boltból és barátságosan szól: — Witt- mann bá’ holnap jöhet az öltönyért! — Rendben van — mondja a volánnál ülő és gázt ad. Majtényi Józsefné gyerekkabátokat tesz a pultra. — Sürgős lenne, itt a tavasz. Tudja, mindig ide hozom magához a tisztítanivalót — évődik a fiatalasszony. — Miért? — kérdezem tőle. — Sipos úr gyorsan dolgozik. Ahol gyerekek vannak, ott adj uram isten, de rögtön kell a tiszta ruha. — Szia Laci — viharzik be Kinka Alajos a pici patyolatba. — A múltkor az egyik táskámat itthagytam, elvinném, mert megint összegyűlt egy sereg pecsétes holmim — magyarázza. — Honnan jött? — érdeklődöm. — Helybeli vagyok, csak dolgozni járok Pestre. A pincérkabátok hamar piszkolódnak, rendszeresen itt tiszti itatom azokat. A tanács, a takarékpénztár dolgozói ugyancsak törzsvendégei a zöld háznak, csakúgy, Igazán apróság. Hiánya mégis sokszor' bosszúságot okoz otthonunk, lakásfelszerelésünk javítgatása, csinosítása alkalmával. Megoldjuk, persze valahogy, kérünk a szomszédtól, vagy ki- borogatjuk a szerszámosládákat, kutatunk, s találunk is néhányat rozsdásan, meggörbülve. Igen, a szegekről, csavarokról van szó, melyeket a kívánt méretben, minőségben rendszerint éppen akkor nem lehet kapni, amikor szükségünk lenne rá. Az igazi fejtörést persze, nem nekünk, lakásunkat, házunkat szépítge- tő magánembereknek okoz a kötőelem-ellátás akadozása, hanem üzemeinknek, vállalatainknak. A MÁV például 1975-ben a belföldi ár ötszöröséért, 800 ezer darab anyáscsavart volt kénytelen külföldről beszerezni, s ez 60 millió forint többletköltséget okozott. Miért nem tudta itthon megvásárolni? A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 78 termelő- és felhasználó vállalatnál vizsgálta meg a kötőelem-ellátás helyzetét, s a MÁV kérdéseire is választ kapott. A népi ellenőrök a három bázisvállalat, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek, a Lenin Kohászati Művek és a Csavaripari Vállalat tevékenységével kiemelten foglalkoztak és megállapították, hogy e gyártó vállalatok a kötőelem-felhasználás növekedését nem tudták követ- ni. Az igényeket szegből háromnegyedrészt, csavarfélékből csak 50 százalékosan tudták kielégíteni. Mert termelőgépeik műszakilag elavultak, a munkaerőhiány miatt a szűkös gépparkot sem tudták megfelelően kihasználni. Ehhez járult az is, hogy az alapanyag-ellátás sem kifogástalan. A forgalmazással kapcsolatos gondok is növelik az ellátás bizonytalanságát. Mivel bizonyos méretű és mint Bilkei László, a Pest megyei Üt- és Hídépítő Vállalat gépkocsivezetője. A druszámnál pulóvert festtettem, de nem reklamált a családom, hogy befogja a fehérneműt — dicséri a kisiparos munkáját Bilkei. Indul a szezon Tizenegy évvel ezelőtt pillantotta meg Sipos László Solymáron a kihasználatlan, régi épületet. Arra gondolt, ha engedélyt kap, rendbehozza, és üzletet nyit benne. A szakmát jól megtanulta Budapesten a Frankel Leó utcai festőmestertől. Szorgos keze hamarosan megszerezte számára a népszerűséget. A Zsigulit, amellyel Kelenföldről Solymárra jár, mostanában a nap legnagyobb részében az üzlet előtt látni. Megkezdődött a tavaszi szezon. Felesége is Solymáron dolgozik, a kisebbik fia mennyiségű csavar hiánya miatt milliós értékű gépeket nem tudnak időben összeszerelni, a vállalatok különféle módon igyekeznek gondoskodni, hogy legyen: elegendő csavarjuk. Egy részük saját célra, sőt, értékesítésre is gyárt kötőelemet. Korszerűtlen, költséges módon, a ráfordítás sokszor eléri a szokásos ár három-négyszeresét. Gyakori az egymáshoz való szaladgálás, kölcsönkérés, cserélgetés, valamint az utólagos átalakítás, felületkezelés. A hiányzó csavarok beszerzése miatt emelkedett az import, s helyenként túlzottan megnőttek a raktár- . készletek. Mindez több millió forintos többletköltségeket okozott a vállalatoknál. A lakossági ellátás javítása érdekében a vizsgálat óta jelentős lépések történtek. A KONSUMEX külkereskedelmi vállalat nagy mennyiségű kötőelemet importál. A lakosság igényeit ezzel részben kielégíthetik. A vállalati igényeket azonban csak a hazai gyártás fejlesztésével lehet biztonságosan megoldani. A KNEB ennek érdekében számos intézkedést javasolt a KGM, az Anyag- és Árhivatal, valamint az érdekeit vállalatok illetékeseinek. Ennek nyomán a szakemberek azonban komolyan foglalkoznak a megoldás lehetőségeivel. A legnagyobb gyártó vállalat, a CSIV, részletes intézkedési tervet készített, melyben a tennivalók sokoldalú számbavételével, a határidők megjelölésével intézkedik a piackutatás, -fejlesztés, gyártás, raktározás és forgalmazás feladatairól. Ügy kezdtem, apróság, filléres termék a kötőelem, hiánya azonban milliárdos károkat okozhat a népgazdaságnak, s mérhetetlen bosszúságot, időt rabló utánajárást nekünk, barkácsoló, környezetünket Szépítő, rendezgető embereknek. Dogassy Katalin is ott jár óvodába. A tízéves fiú Pesten iskolás. — Egyikükből szeretnék festőmestert nevelni — mondja az apa. — Ha megtoldom az üzletet és tudok fehérnemű- tisztítást is vállalni, akkor elkel a segítség. Most még bírom egyedül is a munkát, negyvenhat éves vagyok. A terveim között szerepel a szőrmefestés és vegytisztítás elsajátítása is, mert a bundadivat nyomán ezt a szolgáltatást is igénylik a környékbeliek. Jól kiegészít Amikor a solymári tanács több mint egy évtizede megadta az iparengedélyt Sipos Lászlónak, még csak sejthette, ami ma már bizonyság, hogy munkájával kisegíti az állami és a szövetkezeti szektorok tevékenységét. 1053 Bp. V. Kossuth Lajos u. 2. Elolvasott, régi könyveit, sorozatait készpénzért megvásároljuk Ne maradjon könyv a padláson! Száz kötet felett a helyszínre megyünk, írjon, ajánlja fel megvásárlásra felesleges könyveit! CÍMÜNK: MŰVELT NÉP KÖNYVTERJESZTŐ VÁLLALAT ANTIKVÁRIUMA 2500 Esztergom, Kossuth L. u. 5. Telefon: 75. Hámor Szilvia Együtt Délegyházával és Majosházával Közös tanács alakult Dunavarsányban Á gőzbábu és kezelője Solymári szolgáltatás U. Gy. Magántermelők! A DUNAKESZI HŰTŐHÁZ továbbra is felvásárol 9 málnát 9 szamócát 9 egrest 9 fekete ribiszkét 9 Pándy meggyet a Hűtőházba beszállítva. Cím: 2121 Dunakeszi, Pf. 37.
