Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-30 / 75. szám

Az ország gyógyszerraktára A Gyógyáruértékesítő Vállalat gödöllői telepéről az ország csaknem minden részébe szállítanak különböző gyógyszereket. Képünkön: az Egyesült Gyógyszergyárból érkezett készítmé­nyeket rakják ki a konténerekből. Ifj. Fekete József felvétele '' / Lj szerződéssel kezdik... Megalakult az MGI KISI-bizolMga Az utolsó alapszervezeti KISZ-gy ülést tartották meg ‘ hétfőn a Mezőgazdasági Gép­kísérleti Intézetben, s ezt kö­vetően megalakult az MGI KISZ-bizottsága. Az alap­szervezeti gyűlésen Papp Zol­tán KISZ-titkár foglalta ösz- sze és értékelte az elmúlt há­rom évben végzett munkát, amelyre a javuló tevékenység volt jellemző. A KISZ-szervezetre háruló feladatok növekedése, s a még hatékonyabb, szervezettebb munka előfeltétele az irányító testület átszervezése, hiszen éveken át az MGI-ben volt a város legnagyobb létszámú alapszervezete. Munkájukra jellemző, hogy részt vesznek az országos programokban meg­hirdetett KlSZ-védnökségek- ben. A legjobb eredményt a TISZA—II. öntözőrendszer KISZ-védnökságében érték el, s egyebek között elkészíteitták a hajdúszovátii Lenin Tsz gáp- üzemágának terveit. A KISZ- bizottság megalakításának nap­ján pedig már egy új együtt­működési szerződést írtak alá az Agárdi Mezőgazdasági Kom­binát gépesítésének fejlesztésé­re. Az intézet KISZ-fiataljai megválasztották a KISZ-bi- zottság vezetőit. A bizottság titkára Papp Zoltán lett. A ve­zetőség tagjai: Kerék Gizella, Kovács Erzsébet, Kulcsár Pé­ter, Pozsár Istvánné és Végh Sándor, valamint az alapszer­vezetek titkárai: Kardos János, Muri Péter és Vinczeffy Zsolt. F. X. T áj házat hoznak léire A mestergerenda még megvan A község vezetőiben fölvető­dött az a gondolat, hogy a múlt emlékeit, még össze­gyűjthető tárgyait érdemes és hasznos volna intézményes formában megőrizni. Tájjelle­gű házat'szeretnének létrehoz­ni. A megfelelő épületet már kiszemelték, az Illés-féle há­zat az Ady Endre utcában. Ez az egyetlen, ahol a mesterge­renda még megvan. A járási FÍjV zárásaként • • Ünnepi túra az isaszegi csata útvonalán A forradalmi ifjúsági napok járási rendezvényeinek záró­akkordja április 3-án, vasár­nap lesz. Délelőtt 10 órakorja gödöllői városi-járási KISZ- bizottság épülete előtt gyüle­keznek a résztvevők, s innét indulnak az 1849-es csata út­vonalán Isaszegre, a Szobor­hegyre. Az ünnepi program érde­kes eseményekben bővelke­dik. A Szobor-hegyen lövész­versenyt, a művelődési ház­ban kultúrműsort tartanak. Este az ifjúsági háztól indul a fáklyás menet a Szobor­hegyre, ahol az ünnepi be­széd után tábortűz mellett melegedhetnek a túra részt­vevői, a járás KISZ-esei, fia­taljai. IV. ÉVFOLYAM, 75. SZÄM 1977. MÁRCIUS 30., SZERDA Kedvezett az idő Jó! haladná a vetéssel a gazdaságok Földben a lucerna egy harmada A hirtelen jött, nyárias ta­vasz kedvezett a mezőgazda­ságnak. Az elmúlt hetekben mindenütt nekiláttak a tavaszi munkáknak, járásszerte hozzá­kezdtek a vetéshez, a talaj elő­készítéséhez. A termelőszövetkezeteknek összesen 13 ezer 715 hektáron kell Gépek nélkül nem megy Társadalmi munka, jó szervezéssel A péceli nagyközségi tanács anyagiak híján csak egyetér- tássiél fogadhatta az Aradi ut­cában lakók kezdeményezését: összefogással, társadalmi munkával járhatóvá te­szik a közutat. Ebben az utcában is akadnak olyanok, akik ugyan nem ta­nácstagok, de ismerik a gon­dokat és saját erejükből kí­vánnak hozzájárulni megoldá­sukhoz. Kiss István, Szalui Ká­roly, Kiss János, Sütő Ferenc, Árva Gábor és a többiek egyetérettek abban, hogy a szinte járhatatlan utcát rende­zik, s a lehetőségekhez képest közlekedésre alkalmassá . te­szik. Am, ahhoz, hogy egy ilyen elhatározás megvalósul­hasson, nem elég a lelkesedés, a munkafelajánlás. Pénz is, gépek is kellenek. Mert arra gondolni sem lehetett, hogy a több száz köbméter földet la­páttal szállítsák egyik helyről a másikra. Volt már arra pél­da Pécelen, hogy a MÁV adott gépeket a szállításhoz, így történt ez most is. A jó szervező munka, a lakók egyöntetű elhatározása, a csa­ládonként befizetett négyszáz forint, s a szombat-vasárnapi társadalmi munka alaposan megváltoztatta az Aradi utca képét. Már csak az olajos ka­vics szétterítése, s a vízelveze­tő árok megépítése van hátra. Eddig a hír, ám akad né­hány tanúlság, amelyeket meg­említeni nem felesleges. Az ilyen társadalmi munká­nak nemcsak az a haszna, hogy sima lesz az út, hogy nem tö­rik el a gépkocsik tengelye. A közös munkálkodásban barát­ságok is szövődnek, közelebb kerülnek egymáshoz az embe­rek. Egy-két jó szervező'össze­fogj a a társaságot, a lakók megismerik egymást, s ha el­Képernyőre kerül-e a Galga-volgy? Előzsiirizés a Röpülj pávára - tanulságokkal Szorgalmasan készülődtek a járás népművészei az elmúlt napokban, hiszen tudták; jó szereplésüktől függ, hogy a te­levízió 1977-es Röpülj páva ve­télkedőjén ők, vagy a Tápió mentiek képviselik Pest me­gyét. Az előzsürizés vasárnap, március/27-én megtörtént. A televízió szakembereiből és a népművészet tudós értői­ből álló zsűri délután négy órakor érkezett a hévízgyörki November 21. művelődési ház­ba, ahol a Galga-völgyi varró- hímző, faragó, festő népművé­szei állították ki legszebb munkáikat. Alkotók és alkotások — Van kiket tisztelni, sze­retni és becsülni! — idézte megnyitójában a művelődési ház emlékkönyvéből a Pauló Lajos által bejegyzett szava­kat Polónyi Péter, járási köz- művelődési felügyelő. Az alKotók nemcsak mun­káikat küldték el a kiállításra, eljöttek ők maguk is. Itt volt Vankóné, Dudás Juló Galga- mácsáról, Marton Pálné Ver- segről, Reimayer József Isa- szegről, Kollár Pál Galgamá- csáról, Svella Ferenc Bagról. Kovács Lászlóné Túráról, Péli Ferencné Galgahévízről, Lapu Istvánné Zsámbokról. És itt volt Hévízgyörk apraja-nagyja is. Mindenki látni akarta a vendégeket, s a kiállítást, amelynek legszebb darabjait a turaiak hozták, ők a Galga- völgy gazdag motívumkincsét napjainkban is ezernyi ötlettel, féltő és őrző szeretettel hasz­nálják fel ünneplő ruháik, blúzaik, térítőik díszítésére. A kiállítás minden látoga­tója hosszan időzött a nép- művészeti bábuk előtt, ame­Részlet a zsámboki lakó dalmasbcl. Búcsúztatják menyasszonyt. (Barcza Zsolt felvétele) zés íródott a kiállítás emlék­könyvébe. öt órakor Bagón, a járás művészeti csoportjai mutatták be műsorukat. A galgahévízi citerazenekar kezdett, aztán a dányi és isaszegi asszonykó­rus következett, majd felhang­zott Szaszkó József és Sára Ferenc citera és furulya kettő­se, hogy utána a hévízgyörki asszonykórus. tiszta hangú éneke töltse be a termet. A kórusokat és szólistákat néptánccsoportok és együtte­sek követték. A galgamácsaiak a szentiványi tűzugrást, a hé­vízgyörki gyerekek népi gyer­mekjátékokat mutattak be. A túrái táncosok előadása köz­ben felforrósodott a levegő. A bagi mulatság, az isaszegi táncképek után a zsámbokiak lakodalmasa zárta a műsort. A zsűri megbeszélését Len- gyelfy _ Miklós, a televízió munkatársa vezette: — A negyvenkilencedik műsort néz­tük végig. Van tapasztalatunk, van ismeretanyagunk. Nagy­szerű ötlet maradt itt ma este kihasználatlanul. Az a keretjá­ték, amit a Galga völgye nép­művelői elképzeltek — egy szocialista brigád járási meg­hívása, a brigádtagok részvéte­le egy falunapon — nem állt össze. Gazdag anyagot láttunk, de nyersen, színes elképzelése­ket színtelenül. A zsűri tudós tagjai is ha­sonlóan nyilatkoztak. — A környék néprajzi, nép- művészeti gazdagsága közis­mert. Az együttesek jók, de ma nem hozták, ami bennük van. Kevesebb több lett volna. Azt az utat kell járni, amit a galgamácsai együttesek és a hévízgyörki gyermekcsoport jár. A gazdagság nem elég! A járás közművelődési dol­gozói, akik a zsűri értékelését hallgatták, szorgalmasan je­gyezték a nem mindig hízelgő megjegyzéseket, s véleményeik megfogalmazása tette lehető­vé, hogy az egész zsűrizés munkaértekezletté alakult át, ahol arra a kérdésre keresték a választ: Hogyan tovább? Mit kell tenni, hogy a csoportok valóban a Galga-völgyi nép- művészeti hagyományainak őr­zői, istápolói és éltetői legye­nek? Ott lesznek-e, járásunk együttesei képviselik-e Pest megyét a televízió vetélkedő­jén? — kérdezték vasárnap es­te szerte a járásban. A rendszeres munka, a mű­vészi értékek állandó csiszolá­sa, a hagyományanyag feltá­rása együtteseink életéből ak­kor sem hiányozhat, ha nem jutottunk tovább. Hiszen itt kiesni sem szégyen: a legjob­bak versenyében jónak lenni sem csekélység. Fik. készültek a munkával, jobban vigyáznak; tartós legyen az eredmény. Az összefogás nem jelenti azt, hogy mindenki mindent ugyanúgy gondol. Összecsap­nak a vélemények, vitatkoz­nak, van aki nem látja be, hogy az egyéni érdeket a kö­zösségi alá kell rendelni. Töb­ben húzakodtak, miért az ő házuk előtt megy el a vízelve­zető árok, s azok sem mind örültek az utca rendezésének, akik eddig felelőtlenül oda hordták az építési törmeléket, a szemetet, a gazt — hiszen ezt a jövőben nem tehetik meg. A nézeteltérések éllenére végül az utca apraja-nagyja lapátot, ásót ragadott, s egyetlen család sem akadt, amelyik távol tar­totta volna magát a közös munkától. A barátok, a szom­szédok, az ismerősök és kevésbé is­merősök egymás portája előtt lapátolták a földei, s nem hallatszott már az enyém, a tiéd jelző. Sok probléma akadt a gépek­kel. Pécelen kevés lehetőség nyílik arra, hogy akár a ta­nács, akár magánszemélyek erőgépet igénybe vegyenek. Különösen nehéz ez szomba­ton, vagy vasárnap. Jobb volt a helyzet addig, amíg a község­nek önálló termelőszövetkezete volt, de amióta megszűnt, nincs s' községnek egyetlen olyan üzeme sem, amely bár­mikor segítséget nyújthatna. Az egyik járhatatlan utca egyengetésére a tanács még novemberben megrendelte a földgyalut, azóta sem történt semmi. Ilyen feltételek mel­lett nehéz jól megszervezni a társadalmi munkát. K. I. elvégezniük a tavaszi ve­téseket. Eddig 2 ezer 893 hektáron ke­rült földbe a mag, tavaszi ár­pából 625-ből 476 hektáron, magborsóból a 776 hektárból 365-ön végeztek a vetéssel. A lucernának egyharmada van a földben. Jó ütemben halad a talajelő­készítés is. A fejtrágyázást ál­talában elvégezték, most te­rítik a vetések alá a műtrá­gyát. -v A kalászosok megfelelően te­leltek. kipusztulás, kifagyás nem fordult ©lő. A zöldségek közül egyelőre a zöldborsót vetik, ezt is szaka­szosan, hogy folyamatosan ér­jen be a t ermés. Javában dolgoznak a kerté­szetekben is. A háztáji gazdaságokban el­ültették a retket, a salátát, a dughagymát. Az idén sokkal több primőr ! árura számíthatunk. Az elmúlt I évben ugyanis megnőtt az ér- I deklődés a fóliás termesztés I iránt, s csak újonnan 360 ezer négyzetméternyi fóliát vásárol­tak a termelők. A közös gaz­daságok közül a vácszentlász- lói és a túrái termelőszövetke­zetben legnagyobb a kertészet. A további munka is az idő­járás íüggvénye. Ügy látszik, hogy a szokatlan, s rekordmeleget hozó március után hűvö­sebb, nedvesebb, igazi sze­szélyes április következik. Óvatosnak kellett lenni a ve­tésnél is, hiszen a talaj átla­gos hőmérsékletétől függ, hogy a különböző kultúrák mikor vethetők kedvezően. A burgo­nya például 12 fokos talajhő­mérsékletet kíván. A gazdaságok általában jól állnak, arányosan teljesítik az időszerű feladatokat. A követ­kező hetekben folytatják a borsó, a lu­cerna, a zab, az árpa és a magborsó, s megkezdik a burgonya vetését. A vetőmag mindenütt rendel­kezésre áll. Folytatják a kuko­rica talajelőkészítését is. Csupán egy a félő: a korán virágzásnak indult gyümölcsö­sökben egy nem kívánt fagy­hullám komoly károkat okoz­hat. (g.) Lakótömb — út nélkül Hat éve épült meg a Mo­solygó Antal utca 6-os számú lakótömb, amely minden bi­zonnyal építészetünk egyik „csodájának” számít, mint­hogy fordított házinak is ne­vezhető. Igaz, nem olyan hibát követtek el, hogy netán a földszintet felcserélték volna valamelyik emelettel... Az építők inkább figyelmes mun­kát végeztek annak idején. Nem úgy a tervezők, akik az erkélyeket és a lépcsőházi be­járatokat az északi oldalra fundáliták ki. Az építővállalat aztán a helyére, a déli oldal­ra rakta őket. De minthogy a lakótömb bejáratai nem a Mosolygó An­tal utca egyébként korszerű úttestje felől, hanem külön belső úton közelíthetők meg, a lakók, továbbá a közhasznú — szemét- és tüzelőolajszállí- tó — járművek vezetőinek bosszankodására. Ez a rövid Út — noha ígéret már van rá — mostanáig nem készült el, mindössze annyi történt, hogy tavaly már műszerekkel szin­tezték, mérték a terepet. Az itt lakók — belátva az illetékesek gondjait — még­sem tudják mire vélni mosto- haságukat. Annál inkább se m mivel éppen ennek a háznak a kollektívája az, amelyii- hosszú ideig az egyik legszor galmasabb volt a társadalmi munkában. Két éve, több mint százhúszezer forint értékű tár­sadalmi munkát végeztek: a gyalogjárdát építették és par­kosítottak. A bekötő út létesí­tése természetesen meghalad­ja erejüket, ezért szólunk ügyükben. a szociális otthonban Szocialista szerződést kötött ez év januárjában a gödöllői városi szociális otthon és a Pest megyei Kéményseprő Vállalat gödöllői kirendeltsé­ge. Ennek keretében e héten az egyik hattagú szocialista bri­gád kicsempézte az otthon für­dőszobáját. lyek a már-már kiveszőben levő Galga-völgyi népviseletet mutatták be. A kartaliak, ba- giak menyasszonyai, a vérsé­giek, galgahévíziek, turaialc, zsámbokiak menyecskéi, a hé- vízgyörkiek kisgyermekei és a többi község bábujai nemcsak az ötven-hatvan évvel ezelőtti világot idézték színes népvise­letükkel, de erősítették annak a meglevő és jogos elképzelés­nek a mielőbbi megvalósítását, hogy a járás valamelyik mű­velődési intézményében létre kell hozni a babamúzeumot. A bemutató A zsűri tagjainak kezében gyorsan futott a ceruza, teltek a jegyzetlapok, kattogtak a fényképezőgépek, egyre több és több név, gratuláló bejegy­

Next

/
Thumbnails
Contents