Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-30 / 75. szám

/ 1977. MÁRCIUS 30., SZERDA írcrrt -4/^ Jg K/vmav 7 Heti jogi tanácsok A Legfelsőbb B'iróság döntései > Ä munkaviszony felmondásáról • A jubileumi jutalomra va­ló jogosultságról. Több kérdést kaptunk arra vonatkozóan, hogyan számít­ják ki a munkaviszonyban töl­tött időt a jubileumi jutalom­ra való jogosultságnál, ha a dolgozót nyugdíjazzák. A Munka Törvénykönyvé­nek rendelkezése szerint, mint ismert, a huszonöt, a negyven, illetőleg az ötven évet munka- viszonyban töltött dolgozók ré­szére jubileumi jutalom jár. Az is ismeretes, hogy a Mun­ka Törvénykönyve a munkavi­szonyban töltött idő kiszámítá­sával kapcsolatban azt a ked­vezményt biztosítja, hogy a negyven-, illetőleg ötvenéves munkaviszonnyal járó jubileu­mi jutalmat harmincöt, illetve negyvenöt évi munkaviszony alapján is ki kell fizetni a munkaviszonynak nyugdíjazás folytán történt megszüntetése esetén. Tavaly december végén je­lent meg az a rendelet, amely szerint, ha a dolgozó az előbb említett harmincöt, illetőleg negyvenöt évet munkaviszony­ban töltötte, munkaviszonyá­nak elhalálozás miatt történt megszűnése esetén, a megfele­lő jubileumi jutalmat az örö- kés részére kell kifizetni. A jogszabály az előbb említett kedvezményekhez való jogo­sultságot illetően nem tesz megkülönböztetést a dolgozók között abból a szempontból, hogy a nyugdíjazás rokkantság miatt, az öregségi nyugdíjra jogosító életkor elérésére te­kintettel, vagy egyéb okból történik. N. P. isaszegi olvasónkat is megilleti tehát a jubileumi ju­talom, ő rokkantsági nyugdíj­ba került, és amikor munka- viszonya megszűnt, már har­minchét éves munkaviszonyt igazolt. Arra való hivatkozás­sal nem. fizették ki jutalmát, hogy nem öregségi, hanem rokkantsági nyugdíjba került. Az a tanácsunk, hogy a mun­kaügyi döntőbizottsághoz for­duljon a volt vállalatánál és hivatkozzon a Legfelsőbb Bí­róság határozatára, amely a legfőbb ügyészi törvényességi óvással megegyezik. Az érintett kedvezménynek tehát az a feltétele, hogy a dolgozónak nyugdíjazáskor legalább harmincöt, illetve negyvenöt évi munkaviszonya legyen, és hogy a korábbi ju­bileumi jutalom kifizetésétől, illetőleg esedékességétől eltel­jen a 10/1967. (X. 8.) MüM MIK A KONVERTÁLHATÓ TERMELÉSI KAPACITÁSOK? Olyan erőforrások (anyag, gépek, munkaerő sbt), ame­lyek viszonylag könnyen át- áWíthatók valamilyen termék gyártásáról egy másik termék gyártására. A kapacitások konvertálhatóságát a műszaki­technológiai adottságok dön­tően befolyásolják. Az anyag­jellegű termékeket előállító iparok — pl. vaskohászat, . timföldipar, cukoripar — ka- j paciitásai természetesen nem konvertálhatók, ezekben az iparokban legjobb esetben a termékstruktúra módosítha­tó. (A melegen hengerelt le­mezeket gyártó vaskohászati berendezés különféle méretű lemezeket állíthat elő, de hi­degen hengerelt lemezeket nem képes gyártani.) Általá­nos érvényű az a megállapí­tás, hogy az egycélú termelő- berendezések, technológiák — PL szövőgép, forgácsológép, | számú rendelet 7. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatáro­zott idő, illetőleg a 19/1976. (XII. 28.) MüM számú rende­lettel módosított és kiegészí­tett 7/1967. (X. 8.) MüM szá­mú rendelet 10/A §-ának (2) be­kezdésében meghatározott idő. E jogszabályokból csak annyit jegyezzenek meg, és akit illet, erre hivatkozzon, hogy a negy­ven-, illetőleg ötvenéves mun­kaviszonnyal járó jubileumi jutalom a korábbi jubileumi jutalom kézhezvételétől szá­mított öt év elteltével fizethe­tő ki. E korlátozástól a válla­lat a dolgozó javára eltekint­het. Felhívjuk olvasóink figyel­mét. hogy a most említett 19/1976. MüM rendelet 1977. január 1. napjától hatályos. • A gondozási kötelezettség az öreg korral járó bajok tű­résére is kiterjed. . Manapság sokan kötnek el­tartási szerződést, legnagyobb részt azért, hogy az eltartók így lakáshoz juthatnak. Van­nak azonban, akik elfelejtik, hogy ha a lakás, illetőleg az ingatlan fejében ilyen szerző­dést kötnek, akkor ezt nem csupán azért teszik, hogy az eltartók vagyonhoz vagy la­káshoz jussanak, hanem a ma­guk szempontjából azért, hogy hátralevő napjaik nyugodtsága biztosított legyen. Mindez azt is jelenti, hogy el kell tűrni egymás rigolyáit és az eltar­tottnak rendszeresen biztosíta­ni kell a szerződésben vállalt feltételeket. Kölcsönös megér­tésre, higgadtságra és türelem­re van szükség. Az eltartók­nak nagyobb mértékben kell figyelembe venniük az eltar­tott személyek idős korát, és amikor a szerződéseket meg­kötik, számolniuk kell azzal is, hogy a gondozási kötele­zettség az öregkorral járó ba­jok tűrésére is kiterjed. Elpanaszolta egyik olvasónk, hogy kezdetben családias volt eltartójával a kapcsolat. Ké­sőbb azonban megromlott. A tanácshoz fordultak, de a ta­nács békítési kísérlete sem járt eredménnyel. Ezután került sor bírósági eljárásra. Ezek azonban hosszadalmasak, mert sok körülményt kell gondosan tisztázni. Ha ugyanis a ház­tartásban való tartás lehetet­lenné válik, kérhetik a felek az eltartási szerződésnek élet- járadéki szerződéssé való át­önitészet, fermentálás — nem konvertálhatók gyökeresen más jellegű termékek előál­lítására. A kapacitások konvertálá­sának lehetősége a feldolgozó- iparokban — pl. a gépiparban, a textilruházati iparban, a bú­toriparban, a műanyag-feldol­gozó iparban — a legkedve­zőbb. Egyebek között azért, mert ezek az iparágak végter­mékeket állítanak elő, általá­ban jelentős mértékű koo­perációval. Ez utóbbinak mó­dosítása nagyban megköny- nyítheti egy-egy vállalat ter­melési kapacitásának kon­vertálását más termékek gyár­tására, pontosabban összesze­relésére. Ilyen jellegű kapaci­táskonvertálás valósult meg az egykori Vörös Csillag Trak­torgyár Rába Magyar Vagon- és Gépgyárba történt beol­vasztása után is. Forgács Katalin közgazdász váltását, amikor is nem kell a család háztartásában eltartani az időskorú személyt, hanem a szükséges összeggel rendszere­sen támogatják, de természe­tesen gondoskodnak betegség esetén ápolásáról, halála után pedig tisztességes eltemetteté­séről. A tisztességhez az is hozzátartozik, hogy az idős gondozott személyt nem zár­hatják el barátaitól, ismerősei­től, látogatóitól, nem úgy, mint P. Z.-ék tették, akik meggá­tolták az idős eltartott hozzá­tartozóit abban is, hogy meg­látogassák. Azt is megtiltották a gondozottnak, hogy a szobá­jában levő kályhát kicserélje, arra tekintettel, hogy az rossz volt és fázott. Tudunk olyan esetről is, amikor mindkét fél hibás volt abban, hogy a viszony meg­romlott, és végül is az idős személy szociális otthonba ke­rült. A szerződés megkötése­kor az idős asszonynak nyil­vánvalóan az volt a szándéka és akarata, hogy a megszokott környezetben, saját otthoná­ban kapja meg a szerződésben megjelölt szolgáltatásokat. A szociális otthonban ezek a szempontok már akkor sem valósulhatnak meg, ha életjá­radéki szerződéssé változtatják a korábbi tartási szerződést. Ezért a bennünket felkereső eltartóknak azt tanácsoljuk, hogy ne is kísérletezzenek bí­róságnál, a tartási szerződés­nek életjáradéki szerződéssé történő átalakításával, mert ha a tartásra jogosult utóbb szociális otthonba kerül, a tar­tási szerződés már nem, tudja betölteni eredeti rendeltetését. Ezért a tartási szerződés meg­szüntetésének van ilyenkor he­A MÉM Országos Földügyi- és Térképészeti Hivatala köz­leményt adott ki a kisajátítás­ról szóló, 1977. január elsején hatályba lépett minisztertaná­csi rendelettel kapcsolatban, amely újszerűén szabályozta a kisajátítási eljárás során a kártalanítás megállapítását A teleknek nem minősülő — me­zőgazdasági rendeltetésű, vagy mezőgazdasági műveléssel hasz­nosított — földek kisajátítása esetén ugyanis probléma adó­dott abból, hogy az ilyen föl­dek nagyobb része forgalom- képtelen volt, illetve forgalmi értékét nehezen lehetett meg­állapítani. Az új rendelkezések nyomán adottságaiktól függően nyolc osztályba sorolták a föl­deket, ellenértékként maga­sabb díjtételeket állapítottak meg, s a jó minőségű földek árát progressiven emelték. A Minisztertanács Tanácsi Hivatalával egyetértésben ki­alakított álláspont szerint a kisajátítási eljárás során a kár­talanítást több tényező figye­lembevételével kell megállapí­tani. A hivatal közleménye részletesen ismerteti, hogy mi­A vállalati dolgozók alapbé­rének megállapításáról a me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a saját hatáskörébe tartozó vállalatokra, illetve dolgozókra vonatkozóan kiad­ta a 14/1977. (III. 25.) MÉM. számú rendeletet. (Magyar Közlöny 25. száma.) Az ifjúsági turisztikai, kul­turális kedvezményekről az Ál­lami Ifjúsági Bizottság titkár­ságának 12/1976. ÁIBT szám alatt jelent meg közleménye. Ugyanitt tájékoztatást olvas­hatnak a fiatalok az utazási, szállás- és étkezési lehetősé­gekről. (Művelődésügyi Köz­löny 6. száma.) A külkereskedelmi ágazatba besorolt vállalatokra, gazdasá­gi társulásokra, illetőleg dolgo­Egy vállalat tisztviselőjének azon a címen mondtak fel, hogy munkaköre ellátására al­kalmatlan. Más beosztást kí­náltak neki, de azt nem fo­gadta el. Az intézkedés ha­tálytalanításáért az illető a munkaügyi bírósághoz fordult, amely a keresetnek helyt adott és a felmondást hatá­lyon kívül helyezte. A döntés indoklása szerint a munkaügyi bíróság érdemben nem vizs­gálta, hogy a felmondási in­dokai helytállóak-e, hanem kizárólag azért találta jogel­lenesnek, mert a felmondási védettséget élvező tisztviselő­nek felületesen, csupán egy másik munkakört ajánlottak fel. A jogerős ítélet ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt, aminek a Legfel­sőbb Bíróság helyt adott, a munkaügyi bíróság ítéletét megsemmisítette és a bírósá­got új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasítot­ta. A döntés indoklása szerint a dolgozó panaszára a munkaügyi vitát eldön­tő szerv a felmondást ha­tálytalan! thatja, ha az abban megjelölt indok valótlan, jogszabályi tilalom­ba, illetve korlátozásba ütkö­zik, vagy nem a megszabott módon történik. Ezúttal azon­ban a munkaügyi bíróság nem tisztázta, hogy a vállalat által megjelölt felmondási ok meg- felel-e a valóságnak vagy sem. Ennek ismerete nélkül viszont a perben megnyugta­tóan dönteni nem lehet, ezért ezt az új eljárásban tisztázni kell. Ezen túlmenően a fel­mondási okok alaposságát a munkáltatónak bizonyítania kell. önmagában az a körül­mény, hogy ez az ok helytálló, a felmondást még nem ala­pozza meg. A Munka Törvénykönyve értelmében ugyanis a 18 révnél fiatalabb gyermekét egyedül nevelő lyen módon lehet kiszámítani a föld átlagértékét. Az idevo­natkozó számításokat is közzé­tették és felsorolták azokat az egyéb, adottságokat is, ame­lyek szintén befolyásolják a föld átlagértékét; például a föld fekvése, megközelíthető­sége stb. Az ingatlan értékének csak egy része a föld értéke. Az ér­tékbe beletartozik még az épü­letek, építmények, ültetvények és egyéb létesítmények amor­tizációval csökkentett, valamint az évelő növényzet tényleges, a vonatkozó jogszabály alapján kiszámított értéke. Erdő vagy fásítás kisajátítá­sa esetén kártalanításként a föld értékén felül a területen lévő erdőnek, fásításnak a mindenkor érvényes egység­áron számított újratelepítési költségeit vagy a faállomány értékét kell megtéríteni. A kisajátítással kapcsolatos érték veszteségeket és költsége­ket nem lehet az ingatlan ér­I tékébe beszámítani, hanem azokat a kártalanítás összegé­ben külön kell elszámolni. zóira vonatkozóan is megjelent a vállalati dolgozók alapbéré­nek megállapításáról szóló rendelkezés, amelyet a külke­reskedelmi miniszter 2/1977. (III. 25.) Kk. M. szám alatt adott ki. (Magyar Közlöny 26. száma) Az üzemi étkeztetés és az étkezési nyersanyagnorma egységesítéséről a kivitelező ipar vonatkozásában a 15/1977. (II. 27.) ÉVM—MüM—PM együttes rendelet jelent meg a Pénzügyi Közlöny 11. számá­ban. A beruházások rendjéről szóló korábbi intézkedések ki­egészítéséről és módosításáról a március 23-án megjelent Pénzügyi Közlönyből tájéko­zódhatnak az érdekeltek. I apának csak különösen indo- I költ esetben lehet felmondani. A peradatokból megállapítha­tó, hogy a tisztviselőre ez a felmondást korlátozó rendel­kezés kiterjed. Felesége két évvel ezelőtt meghalt és most két kiskorú gyermekének ellá­tásáról egymaga gondoskodik. A felmondást korlátozó rendelkezésre figyelemmel — hangzik tovább az indoklás — alapos ok esetén is csak kü­lönösen indokolt esetben jog­szerű a felmondás. A különös indok megállapításához min­dig olyan súlyos ok szükséges, ami miatt a vállalat részére a munkaviszony további fenn­tartása tarthatatlanná válna, vagy aránytalan terhet jelen­tene. Ilyen súlyos ok adódhat a dolgozó személyével kapcso­latban, vagy a vállalat gaz­dálkodási körében. Amennyi­ben a vállalatnál van olyan munkakör, amelynek ellátásá­ra — a korlátozás ellenére — a dolgozó alkalmas, munkaviszonyát mindad­dig nem lehet felmondás­sal megszüntetni, amíg ilyen munkakörbe áthe­lyezhető, feltéve, ha az illető ezt elvállalja. A továbbiakban a Legfel­sőbb Bíróság már rámutatott arra is: az egyébként jogsze­rű' felmondást nem lehet azon a címen hatálytalanítani, hogy a munkáltató a dolgozónak csupán egy munkakört aján­lott fel és további áthelyezési lehetőséget meg sem kísérelt. A jogszabály ugyanis nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely szerint a vállalat — a munkaviszony felmondása előtt — köteles a dolgozó szá­mára több alkalmas munka­kört is felkínálni. A munka­ügyi bíróság mindezeket nem vizsgálta, illetve nem vette fi­gyelembe, tehát ítélete emiatt is megalapozatlan. ★ Egy középiskolai tanár munkaviszonyát felmondták. Indokul egész sereg okot hoz­tak föl, amiből azt a következ­tetést vonták le: a munkavi­szony további fenntartása el­lentétes az iskola érdekeivel, nem szolgálja a pedagógiai célkitűzéseket. A tanár pana­szát a munkaügyi döntőbi­zottság, majd keresetére a munkaügyi bíróság elutasítot­ta. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a felmon­dást hatály talnította. A határozat indoklása sze­rint a törvény kifejezetten megköveteli: a felmondási oknak a valóságnak meg kell fe­lelnie. Ez azonban nem ad alapot olyan címen történő felmon­dásra, amiből még következ­tetni sem lehet arra, hogy a .munkaviszony nem tölti be rendeltétését. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató a félmon- dási jogát rendeltetésszerűen köteles gyakorolni, továbbá a munkaviszony megszüntetésé­nek szükségességét elfogadha­tóan kell indokolnia. Ha te­hát a felhozott körülmények és a dolgozó eltávolítása kö­zött nincs meg az okozati ösz- szefüggés, a felmondás annak ellenére, hogy a felhozott in­doklás megfelel a valóságnak, nem győz meg arról, hogy a dolgozó munkájára nincs szükség. A felmondás okának tehát nemcsak a valóságnak megfelelőnek kell lennie, ha­nem alaposnak és komolynak is. Ezúttal azonban a felho­zott okok olyanok, hogy valóságuk ellenére sem szol­gálhatnak a munkaviszony megszüntetésének alapjául. A tanár középiskolai tanári diplomával rendelkezik — hangzik tovább a határozat — és hosszú idő óta fennálló munkaviszonya alapján meg­állapítható : oktató-nevelő te­vékenysége kiváló s feladatait hivatásának tekintette. Politi­kai nevelő munkájának elis­meréseként kétszer oklevelet kapott. Az a körülmény, hogy az átlagon felüli színvonalon oktató-nevelő munkát végző tanár diákjaitól szigorúan meg­követelte a tantárgyak is­meretét, velük szemben magas köve­telményeket támasztott, és őket fokozottan igyekezett társadalmi munkára ösztönöz­ni, nem róható terhére, így felmondási oknak sem minő­sülhet. Köztudott, minden osztály­ban találhatók olyan tanulók, akiknek felfogása nem egye­zik a fegyelmet és a magasabb tudásszintet megkövetelő jog.- dagógus felfogásával. Ezeknek a véleménye azonban — hiába hivatkozik rá a felmondólevél — nem szolgálhat alapul a tanár eltávolításához. A Leg­felsőbb Bíróság megállapította: munkája átlagon felüli szín­vonalú és tevékenységében nem mutatkozott olyan lénye­ges hiányosság, ami miatt pe­dagógusi hivatása gyakorlásá­ra alkalmatlanná vált volna. Ebből pedig az következik; megalapozatlan a felmondás­nak az a következtetése, hogy a munkaviszony további fenn­tartása ellentétes az iskola érdekeivel és célkitűzéseivel, tehát a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül kellett helyezni és a felmondást ha­tálytalanítani. H. E. MOZIMŰSOR MÁRCIUS 31-TÖL ÁPRILIS 6-IG CEGLÉD, Szabadság 31— 1: Délutáni előadás: A cár és a tábornok 31— 3: Esti előadás: A második utca foglyai 4— 6: Balszerencsés Alfréd CEGLÉD, Kamara 31— 3: Protekció nélkül 4— 6: Liliomfi GÖDÖLLŐ 31— 3: Duroc, a katona 4— 6: Különben dühbe jövünk SZENTENDRE 31— 3: Különben dühbe jövünk 4— 6: Isztambuli akció VÁC, Madách Imre 1— 3: Áfonya, a vagány 4— 6: Düh* ABONY 31— 3: Egy lány Chicagóban 4— 6: Szöktetés* BUDAÖRS 31— 3: Olcsó regény* 2— 3: Első előadás: A copfos csoda 4— 6: Kincses sziget DABAS 1— 3: Kísértet Lublón 4— 6: Vértestvérek DUNAHARASZT! 31— 3: Kincses sziget 4— 5: Hálál az életért DUNAKESZI, Vörös Csillag 31— 4: Fekete gyémántok I—II. 5— 6: Áfonya, a vagány ♦Csak 16 éven felülieknek! DUNAKESZI, Rákóczi 30— 31: Prémium 2— 3: Folytassa, cowboy! 4: Fekete gyémántok I—n. 6— 7: Fehér farkasok ÉRD 29—31: Péntek 13 3— 4: Miért ölnek meg egy bírót?* 5— 7: Herkulesfürdői emlék FŐT 31: Fekete farmer 1— 3: Herkulesfürdői emlék 4— 5: Az utolsó'szolgálat* GYÁL 31: A copfos csoda 1— 2: Oz, a csodák csodája 3— 4: A rendőrnő* 7: Robinson Crusoe NAGYKATA 31— 3: A három testőr (A királynő gyémántjai) 4— 6: Szépek és bolondok PILISVÖRÖSVÁR , 1— 3: A cigánytábor az égbe megy 4— 6: Felkelők álruhában POMÁZ 31— 3: Régi idők rock zenéje 4— 5: Méreg a pohárban RÁCKEVE 31— 1: Különös ügynök 2— 3: Méreg a pohárban 4—5: Olcsó regény* SZIGETSZENTMÍKLÓS 31— 1: Méreg a pohárban 2— 3: Különös ügynök 4— 5: Kölyök — Semmittevők Válaszol az illetékes Gazdaságpolitikai kisszótár A kisajátítási kártalanításról HÍ Tíz nap rendeletéiből

Next

/
Thumbnails
Contents