Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-29 / 74. szám

Permetport csomagolnak A PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁPÁS ÉS CEGLÉD VÁROS Q RiL Neopol permetezőszert csomagolnak a Ferrokémia Ipari Szövetkezet nyársapáti részlegében. Egy-egy dobozba egy kilo­gramm vegyszer kerül. Apáti-Tóth Sándor felvétele XXI. ÉVFOLYAM, 74. SZÁM 1977. MÁRCIUS 29., KEDD Egyesülés után Gazdaságosabban termelnek Emelkedett a dolgozók bére Cegléd a hazai lapokban Négy birkózó jutott tovább GYŐZELMEK ASZTALITENISZBEN BIRKÓZÁS: A kelet-területi ifjúsági bajnokságot kötöttfogásban Cegléden rendezték meg. A vidék legjobbjai versenyére a súlycsoportok első három he­lyezettje jutott tovább. Az ér­gi „A” csapatbajnokságon. A Vasutas mindkét mérkőzését megnyerte, így az eddigi öt fordulóban négy győzelemmel nyolc pontot szerzett, s emel­lett egyszer szenvedett vere­séget. Burgonya, száz hektáron Száz hektáron termeszt eb­ben az évben /burgonyát az albertirsai Szabadság Terme­lőszövetkezet. Termelési rend­szerbe kapcsolódtak, eszerint vásárolják a gépesítéshez kellő berendezéseket. Főként Desire fajtát, s mellette még két má­sik burgonyafélét vetnek. Január elseje óta a ceglédi konzervgyár kapuja fölött is­merős embléma hirdeti, hogy a gyár a Nagykőrösi Konzerv­gyár ceglédi üzeme. Csókás Mi- nály igazgatóhelyettestől arról érdeklődtünk, hogy az egyesí­tés óta miként alakult az üzem élete és munkája? A ceglédi konzervgyárat, fő­leg zöldség- és gyümölcsszárí­tásra alapították — mondotta —, de miután , ehhez az év 12 hónapjára nem tudtak folya­matosan nyersanyagot biztosí­tani, jelentős erők maradtak kihasználatlanul. A Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium ezért elhatározta, az üzemet a nagykőrösi gyár­ral egyesítik, s így a gyár dolgozóinak a kon- zervgyártás más területein is munkalehetőséget te­remtenek. A ceglédi gyár alapvető fel­adata persze továbbra is a zöldségszárítás maradt. A ter­mékeket túlnyomódészt a tő­késországokba szállítják. Emel­lett több száz vagon almából aszalványt készítenek, főleg szovjet exportra. — Éves tervünk 120 vagon aszalvány, értéke mintegy 120 millió forint. Ehhez 2000—2500 vagon nyersanyagra van szük­ségünk, amelyre termelési szerző­déseket köt a gyár nagy­kőrösi központja. — Legtöbb szárítmányt vö­röshagymából készítünk. Ez igen keresett cikk a világpia­con, ezért az idén 1200 vagon Megértést, segítséget Ifjú vöröskeresztesek munkája Járási találkozó a Putrisarki kiserdőben Tanácskozásra gyűltek össze a ceglédi járás ifjúsági vörös­keresztes tanárelnökei, hogy megbeszéljék a soron követke­ző feladatokat. Kiss Imre ta­nulmányi felügyelő foglalta össze a tennivalókat, melyek igen fontosak ahhoz, hogy munkájukat megértsék, segít­sék és kellő megbecsülésben részesítsék. Az ifjú vöröske­resztesek sokat tehetnek isko­lájuk környékének szépíté­séért, rendjéért, tisztaságáért. Részt vehetnek az idős embe­rek patronálásában a felnőtt aktivistákkal együtt. Az idei úttörőév programja az Együtt, egymásért jelszó jegyében zaj­lik és ez illő a vöröskeresztes tevékenységhez. Az iskolások most rajzpályá­zatra és vetélkedőre készülőd­nek. A helyi vetélkedők ápri­lis elejéig lezajlanak, a járá­sira április 18-án kerül sor a csemői Putrisarki kiserdőben. A tanulmányi felügyelő fel­hívta a vöröskeresztes tanár­elnökök figyelmét arra, hogy igen fontos feladat bekapcso­lódni az alkúholizmus elleni küzdelembe. A közelgő húsvét és az. ünnephez .tartozó, locsol- kodás olyan alkalom, amikor felelőtlen felnőttek szívesen megkínálják szeszes itallal a gyerekeket is. Nem árt az idő­ben figyelmeztetés, a megszív­lelendő okos szó — ebben az ügyben. A tanácskozáson a Vöröske­reszt ceglédi járási titkára, Horváth Józsefné tapasztala­tairól számolt be és ismertet­te, hogy az ünnepélyes tanév­zárón hány ifjúsági vöröske­resztes kaphat emlékjelvényt jó munkájáért. (takácsné) nyersanyagot termeltetünk. Keresett a leveszöldség-, sár­garépa-, zeller- és egyéb szá- rítmány is. — Az egyesüléskor bevezet­tük a nagykőrösi konzervgyár­nál bevált gazdálkodási és munkarendszereket, s a nagy­kőrösi bérkategóriákat alkal­mazzuk. Ennek következtében a dolgozók munkabére átla­gosan tíz százalékkal emel­kedett. Létszámunk 400, a hozzánk tartozó nagykátai üzemé pedig 120 dolgozó. — A ceglédi gyár élete és tevékenysége kedvezően ala­kul. Megállapításaink szerint, az egyesülés beváltja a hozzá­fűzött várakozásokat — mon­dotta Csókás Mihály igazga­tóhelyettes. Kopa Jeligés levelek A tervezők ötletet várnak A városi tanács és az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium megbízása alapján a Pest megyei Tanács Tervező Vállalata elkészíti Cegléd vá­rosrendezési tervét. A jelenlegi tervet, amely 1963-ban készült, az idő túl­haladta,.. ez te§zi szükségessé újabb készítését, amely figye­lembe veszi a ma és a holnap igényeit. A vállalat tervezői úgy érzik, hogy munkájukhoz segítséget jelentene a lakosság javaslata, ötlete. Ezért arra kérik mindazokat a ceglédie­ket, akik hajlandók kifejteni elgondolásaikat, véleményüket városuk fejlesztésével kapcso­latban, írják meg levélben az alábbi címre: Pest megyei Ta­nács Tervező Vállalata, 1525 Budapest, Postafiók 9. A borí­tékra írják rá: „Városterve­zés” jelige. deklődés igen csekély volt; a kilenc sportkör csupán negy­ven birkózót állított szőnyeg­re. A ceglédiek közül négyen harcolták ki a továbbjutást. A legjobban Réti Pálnak ment a birkózás, míg Kecskeméti könnyelműségének köszönheti, hogy nem szerezte meg az el­ső helyet. Vetélytársától fölé­nyes vezetés után kapott ki Eredmények 52 kg-ban 2. Kecskeméti István, 65 kg-ban 1. Réti Pál, 70 kg-ban 1. Győr János, 2. Soltész János. ASZTALITENISZ: Megkezdődött a megyei csa­patbajnokság. A CVSE fiatal játékosaiból álló felnőtt­csapata az NB III-as Göd tartalékgárdája ellen diadal­maskodott az első fordulóban. Ceglédi VSE II.—Gödi TK II. 12:8 Győztek: Kottlár, Gyura, Kovács Árpád (3—3), Mala (2) és a Gyura—Kovács páros. Az ifjúságiak folytatták sze­replésüket a Budapest ifjúsá­CVSE ifi—Bp. Spartacus ifi II. 6:4 Győztek: Mala és Kottlár 13—3), Kalmár nyeretlen ma­radt. CVSE ifi—Pénzügyőr ifi 7:3 Győztek: Mala, Kottlár (3—3), Kalmár (1). A némi visszaesést köve­tően Mala és Kottlár javuló formában játszott, valamennyi ellenfelét legyőzte. Kalmár István és Mala József meghí­vást nyert az ifjúságiak egyik legjelentősebb versenyére, a „húszak" bajnokságára. A felnőtt NB I-es csapat sikerrel vette a második aka­dályt is, idegenben nagy biz­tonsággal, 21:4 arányban ver­te a VM KÖZERT-et. U. L. Köszönetünket fejezzük ki mind­azoknak, akik felejthetetlen halot­tunk, Varsa Ferenc temetésén részt vettek, sírjára koszorút, vi­rágot helyeztek, mély fájdalmun­kat enyhíteni igyekeztek. A gyá­szoló család. CEGLÉDI APROHIRDETESEK Sötét kombinált bűtor olcsón eladó. Cegléd, Téglagyár utca 12. Szűcs telep. ____________ MÁ V nyugdíjas öz- vegvasszony, házzal rendelkező, józan éle­tű, idős férfi ismeret­ségét keresi házas­ság céljából. Választ: ..Megegyezés 44 595” jeligére kérem a Ma­gyar Hirdetőbe Cegléd, Teleki utca 30. Szövetkezeti lakás el­adó. Választ: ..össz­komfort 44 559” jeligé­re kérjük a Magyar Hirdetőbe Cegléd, Te­leki utca 30. Eladó NDK gyártmá­nyú, átszerelhető gyer­mekkocsi. Cegléd, Szép utca 8. Eladó Mária utca 4. számú ház 1/2 része. 600 négyszögöl ; részben beköltözhető, kenderföld Is- , Érdeklődni: Cegléd, Eladó terület kola dűlőben,, házhely- j Pesti út 55. szám alatt nek is Érdeklődni le- Tanya 18 méteres, lak­két: Cegléd VT kér. Török utca 5 szám __ El adó ház. Cegléd IV kér. Oroszlán utca 25. ható épülettel, 800 négyszögöl termő sző­lővel eladó. Cegléd, Deli út 75. Thdlia szekerén, Törtei felé lan jövedelmű komédiást. Mégha biztos állása volna! Viaa László tudta a teátrisla nagy bánatát, azonnal hintó­ba szállt vele és kihajtatott Törteire, ott beültette birtoká­ba tiszttartónak. A színházat azonban nem vihette magá­val, se a lányt. Széppataki Róza akkor már örökre elje­gyezte magát a világot jelentő deszkákkal. A csöndes Katona József, a Bánk bán későbbi írója joghallgató volt Pesten, de többet időzött a Hacker- házban, mint az egyetemen, darabot rendezett, föllépett a színészekkel, egy drámafordí­tását itt be is mutatták, ö is tüzet fogott, de bátortalansá­gában csupán egy monogra- mos levélig merészkedett, ab­ban adta tudtul vonzalmát, ha Róza meghallgatja, fél év múlva bővebben nyilatkozik majd. Véletlenül volt a kör­nyezetükben egy másik K. J„ Kacskovics János, Róza ez utóbbira gyanakodott. aki semmi jelét nem adta közele­désének. Déryvel megtörtént a házasság, nemsokára a vá­lás. A fölszabadult Déryné magányosan indult az úi tár­sulatokba, járta az országuta­kat nvikorgós ekhós szekere­ken. sikerek és most már iga­zi szerelmek felé. BÁRÁNY KATICA Vida kedvese volt, szerették egy­mást meleg szerelemmel, s amikor megszületett a kisfiúk, a boldog apa. nemes fegyver- neki Vida László a paphoz vitte, megesküdött véle, ki­hozta Törteire és maga is utá­nuk költözött. A színházat Kultsór Istvánunk ad+a át. Hídvégi Lajos TIT közgyűlés Az ismeretitjesztés társadalmi szükséglet Vasárnap Cegléden, a Kos­suth Művelődési Központban közgyűlést tartott a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat ceglédi városi-járási szerveze­te. Az elnökségben megjelen­teket, köztük Fekete Antalt, a járási pártbizottság titkárát, Lukács Imrét, a városi párt- bizottság osztályvezetőjét, Föl­des Istvánt, a TIT megyei tit­kárát, Babinszki Károlyt, a já­rási hivatal elnökét és Kovács Károlyt, a városi tanács elnö­két Nyújtó Ferenc, a szervezet elnöke köszöntötte. ' Az öt év munkájáról írás­ban kiadott beszámolóhoz Mé- szúios István titkár fűzött szó­beli kiegészítést. A jelentésből kitűnt, hogy a 190 tagot szám­láló szervezet jelentős részt vállal a munkásművelődésből. Számos munkahelyen — a dol­gozók igényeinek figyelembe­vételével — szerveznek akadé­miákat, előadássorozatokat. Abonyban és Albertirsán TIT- csoport alakult. Számos hozzászólás tette még teljesebbé a fél évtized­nyi tevékenységről kialakuló képet. A járás és a város ve­zető testületéinek jelenlevő képviselői nevében Lukács Imre kért szót. Elismeréssel beszélt a TIT előadóinak mun­kájáról, a közművelődésben betöltött fontos szerepéről, és felhívta a figyelmet, hogy az igények kielégítésén túl széles skálán kell mozognia az elő­adások témáinak, hiszen a társadalmi szükségletet kell szem előtt tartani. Azoknak, akik húsz éve vagy annál régebben tagjai a szervezetnek, dr. Vámosi Nán­dor, a TIT Pest megyei alel- nöke oklevelet adott át. Ezt követően került sor a tisztújí­tásra. Megválasztották az új vezetőséget, melynek elnöke dr. Lakatos József, a városi tanács vb-titkára lett. Sza­vaztak arról is, kik képvisel­jék a ceglédi szervezetet a me­gyei tanácskozáson. A Magyar Vasutas február közepi száma a ceglédi vasúti szolgálati szálláshely kifogás­talan tisztaságáról írt. •k A Lobogó március 10-i szá­ma a ceglédi 203. Bem József Ipari Szakmunkásképző Inté­zet szentendrei részlegének egyik osztályáról közölt képes beszámolót. kr A Magyar Nemzet március 18-i számában Buzlníkay Géza kétségbe vonja annak a Pé­csett őrzött listának a hiteles­ségét, amely, szerint Török János a bécsi titkos politzia besúgója lett volna. ★ A Szolnoki Rádió műsorá­ban a Jászság életéről szólva, a szülőfaluhoz kötődés érde­kes gondolatairól szólt Kocsis 3-yula, a ceglédi Kossuth Mu­seum igazgatója. kr A Turista márciusi száma cépes beszámolót közölt Ceg­lédi városséta címmel, Antal Uyula tollából, aki főként a /áros történelmi hagyomá- lyait tekintette át. ★ A MEDOSZ Lapja márciusi számában terjedelmes értéke­lő írás jelent meg a lezajlott ceglédi földmunkáskongresz- szuiáról. annak szereplőiről. ★ A Népszabadság március !5-i száma azokról a vonatok­ról szól, amelyek vezetőpótló berendezésekkel működnek, autóm,atikák segítik az utazás biztonságát. A Cegléden átha­ladó vonatok is ilyen berende­zéssel varrnak ellátva. k A Képes Üjság március 12-1 száma Dózsa György ceglédi beszédével foglalko­zott, azt ismertette részlete­sen, korabeli dokumentumok alapján. ★ Az Elegant újság, a Május L Ruhagyár üzemi lapja már­cius 8-i számában Meleg Ist­ván ceglédi igazgató és he­lyettese, Zakar Istvánmé nyi­latkozatát közölte az export- terv teljesítéséről, valamint a külföldi partnerek bizalmáról. (m. t.) nésznőnek állította, s akkor még nem tudhatta, hogy o lesz az első magyar operaénekesnő, a vándorszínészek korának legnépszerűbb művésze, a mindmáig emlegetett Déryné. Abban az időben minden tár­sulat maga képezte ki színé­szeit, Rózát Pacha mester ta­nította énekelni, a kedves Mu- rányiné ifiasszony pedig a színpadi mozgásra, öltözködni és hajat bodorítani Bárány Katica segédszínésznő oktat­ta. A közönség elé elsőnek a Két róka románccal lépett. Nagy tapsot kapott, a színé­szek és a közönség barátsá­gukba fogadták. Hírnevét az Első hajós daljáték hozta; Vida László szövegére Pacha Gáspár szerzett muzsikát. A boldog színigazgató, a még boldogabb énekesnővel a kar­mester társaságában, hármas­ban vidáman ültek fiálterbe, Róza első színházi vacsorájá­ra, a Beleznay-kertbe. Más­nap tetőzött a kislány öröme. Vida borítékban harminc fo­rint jutalmat küldött lakásá­ra a színlaposztóval. Az Arany idők sikere újabb harminc forintot hozott és hároméves szerződést, havi huszonöt fo­rint gázsival. Déry István vetett szemet reá, de Róza húzódozott tőle. Nem szerette. Fiatalságát hoz­ta föl ellenvetésül, s azt, hogy ki sem tndia mondani: édes Pista. Déry nem tágított, a mamától kérte meg a kezét. Az is elutasította a bizonyta­osztotta társulatát, s az egyi­ket Pestre Kuiüie. Színészéi a Rondeilaoan működő német színház aloérloi lettek, heten­ként kétszer játszottak. Az öroicos súrlódások miatt a ma­gyarok 1809-ben átköltöztek a tiacker-házba, Hacker József ácsmester szálájába, mely ad­dig báli mulatságok céljára szolgált. Az egyemeletes épü­let a mai Tanacs körút 7. szá­mú telkén állott, néhány év­tizede bontották le. Vida László táblabíró vette át az igazgatást, birtoka jövedel­méből alakította át a táncter­met színházzá, s a mindig szegénységgel küszködő szí­nészek ruhatárát és kelléktá­rát korszerűvé tette, fizetésü­ket az elérhető legmagasabb­ra emelte. A HACKER-SZÁLA SZÍ­NÉSZEI Vida idejében ki­egyensúlyozott anyagi körül­mények között éltek. Az erdé­lyiek közé magyarországiakat is fölvett. Láng Ádám, Benke József, Czagányné, Déry Ist­ván, Katona József, Sáskáné, Sáska Biri, Simény Biri vol­tak a közönség kedvencei. A zenekart Pacha Gáspár diri­gálta. E mozgalmas életű teát­rumba jelentkezett felvételre az özvegy jászberényi patikus- né szikár, sápadt, előrehajló nyakú tizenöt éves leánya, Széppataki Róza. A kislány el­tökélt volt, a mama hallani sem akart a színpadról, nagy nehezen engedett az egyéves szerződésnek. Vida László szí­PEST-BLTDA NÉMET VOLT, az utcákon csak akkor hallat­szott magyar szó, ha a vásá­rokra bejöttek a vidékiek. Legjobbjaink a kiszolgáltatott ország nyelvének pallérozásá­val és tüntető hangoztatásá­val álltak ellen a császári elnyomásnak. Aki magyar könyvet vett a kezébe, ma­gyar verset olvasott, magyar színészt tapsolt ki a függöny elé, az hazafias tettet hajtott végre. A XVIII. század végén s a XIX. század elején a ma­gyar nyelv dolga a kibonta­kozó reformmozgalom közép­ponti ügye volt. A nemzeti festészet, szobrá­szat, irodalom és a színjátszás a polgári forradalom egyik fontos előkészítője volt, hatá­suk jelentős a politikai élet­re. Az irodalom ilyen szere­pe közismert, a színjátszásé kevésbé. Ezen írás a nemzeti színjátszás kezdeti időszaka egyik nagy szervezőjének és mecénásának, Vida Lászlónak, és színházának életét mutatja be. Vida volt a második ma­gyar színtársulat igazgatója, drámaírója. Mint ismeretes. Kelemen László hívta életre Budán 1790-ben a rövid életű első hivatásos magyar színtár­sulatot. addig, de "sokáig még azután is, német nyelvű ál­landó társulatok működtek hazánkban. Kolozsvárott ala­kult még állandó együttes Wesselényi Miklós báró szer­vezésében, aki 1807-ben ketté-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents