Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-29 / 74. szám

1977. MÁRCIUS 29., KEDD av KizöldcHt az évszázados Mrsfasor Kizöldellt a ritka jubileumot megélt híres nagycenki hárs­fasor. A 2,6 kilométer hosszú fasort 225 évvel ezelőtt, 1752- ben telepítette Széchenyi Antal felesége, Barkóczy Zsuzsanna. A fasor a nagycenki Széchenyi kastély bejáratától nyílegyene­sen vezet a Fertő-tó parti dombsorra. A végében áll Szé­chenyi Bélának és feleségének, Erdődy Hannának síremléke. 225 évvel ezelőtt 645 hársat ültettek el. Négyszáz óriás hars még most is él, leveleik zöldell­nek, s napról napra terebélye­sednek. A védett fasor felújí­tása évek óta tart és az idén is folytatják. Számos kiszáradt fát és elszáradt facsonkot távo­lítottak el. Az öreg fák magvai- ból suhángokat neveltek és az elöregedett fák közé ültetik őket, hogy mire kivágásukra sor kerül, mellettük már meg­erősödjön az új fa. Nyártól a járás ellátó üzeme: a Budatej 7 Receptek egy dán laboratóriumból Fokozatosan kezd bekapcso­lódni a budai járás tejellátá­sába a Budatej Szövetkezeti Közös Vállalkozás törökbálinti tejüzeme. Mint ismeretes, ta­valy decemberben megkezdte a termelést a pár hónapos ké­séssel elkészült harmadik üzem: a tejfeldolgozó is, s ja­nuár első napjaitól már innen szállították a tejet Érd, Tár- nok, Diósd és Törökbálint kör­zetébe. Az azóta eltelt két és fél hónap alatt itt is sok min­den megváltozott, hiszen ma már napi 20 ezer liter tejet dolgoznak fel az ellátási körzet fokozatos növekedése mellett. A tejüzem egyébként várha­TÁPIŐSZŐLŐS Épül az óvoda MIKOR JAVÍTJÁK MEG AZ UTAT? Mindegyik tanácstagi beszá­molón többen is szóvá tették az óvoda ügyét TApiószőlősön. de legalább ugyanannyian a község négy kilométer hosszú főutcájának rendkívül rossz állapotát. Bekötő út az tulaj­donképpen, de rajta bonyoló­dik le a község egész forgalma. — A községi tanács már évek óta sürgeti a közúti igaz­gatóságnál az út javítását — mondja Berényi Mihály ta­nácselnök. — ígéretet is kap­tunk teljes feljavításra, csak éppen nem jelölték meg az idő­pontot. Most sokkal sürgősebb kérést intéztünk az igazgatósághoz: tüntessék el a télen még in­kább megrongálódott út régi és új kátyúit. Erre azonban válasz még nem érkezett. Márpedig az út állapota igazán kétségbeejtő. Méteren­ként, néhol nem is egy jókora mélyedés keletkezett rajta, tengelytöréssel fenyegetve a gépkocsikat. Az óvoda építésére viszont megnyugtató választ adhattak beszámolóikon a tanácstagok. Ez év elején már meg is kezdte az új, 75 gyermek befogadására alkalmas óvoda építését a Nagykátai Építőipari. Szövet­kezet és ez év december 31-re helyezte kilátásba műszaki át­adását. Jól halad a munka, úgy látszik, betartják a határ­időt. Ugyanakkor készül el a 250 adagos központi gyermek- élelmezési konyha is. A jelen­legi, már korszerűtlen és ré­gen szűkké vált óvoda épületé­ben megfelelő átalakítással a községben egyelőre hiányzó öregek napközi otthonát ren­dezik be, annak élelmezését is a központi konyha látja eL — Az a tervünk — beszél a konyháról a tanácselnök, — hogy a később megvalósítandó iskolai napközi otthont is ez a konyha látja majd el. Ezért építjük ilyen teljesítményűre. Iskolánknak jelenleg 360 tanu­lójából legalább száz igényli a napközit. Létesítésével nem sokáig késlekedhetünk. Pillanatnyilag azonban az új óvoda építése mindennél fon­tosabb. Mostanáig évről évre nagyon sok jelentkezőt kellett elutasítani. Építkezésének költsége a konyhával együtt 5 millió forint. Ehhez a megyei tanács 4 mil­lió 300 ezer, az Űj barázda ter­melőszövetkezet félmillió és a községből sokakat foglalkozta­tó fővárosi Patyolat 100 ezer forinttal járul hozzá. Az óvoda kerítése, udvarának és környé­kének tereprendezése azonban társadalmi munkával csak jö­vőre készül el. GYEREKJÁTÉK A FŰNYÍRÁS A MAGYAR GYÁRTMÁNYÚ Kosbor fűnyíró Csak nálunkl Ara: 1950 Ft. BUDAPEST VI., Lenin krt. 86. XIX. , Vörös Hadsereg útja 117. XII., Alkotás u. 13. XVIII., Vörös Hadsereg útja 129. XXI. , Kossuth L. u. 100. XX. , Kossuth u. 37. XXII. , Varga J. tér 16. V., Tolbuhin krt. 12. tóan 106 százalék körül telje­síti első negyedévi tervét. Németh Péter, a Budatej tö­rökbálinti üzemének termelési igazgatóhelyettese elmondta, hogy hasonló eredményekkel zárja az év első három hónap­ját az ömlesztettsajt-üzem is. Eredetileg 12 vagon sajtot kel­lett volna elkészíteniük az itt gyártott 6 alaptípusból, ám várhatóan fél vagonnyival si­kerül majd túlteljesíteniük a tervet. Az üzem termelésének 80 százaléka egyébként Buda­pestre kerül, jut azonban még emellett bőségesen a Pest me­gyei üzletekbe is. Két műszakban jégkrém Tulajdonképpen ezekben a napokban kezdődik a szokásos szezon eleji hajrá a jégkrém- üzemben. Eddig csak egy gép dolgozott, az is csak egy mű­szakban, mivel kereslet és hű­tőkapacitás híján nemhogy forgalomba hozni, de raktároz­ni se lettek volna képesek a jégkrémet. Az üzem jelenleg Nagyrédén és Budapesten, a Nagyvásártelepen bérel egy- egy mélyhűtő raktárt, ame­lyekben eddig 5 millió adag jégkrémet tartalékoltak a nyá­ri hónapokra. Áprilisra újabb 3 millió adag elhelyezésére kaptak lehetőséget Székesfe­hérváron, hétfőtől tehát már két gépsor, két műszakban ké­szíti a jégkrémet. így egyetlen nap leforgása alatt 280 ezer adagot gyárthatnak és tartalé­kolhatnak a szezonra. Májustól 50 százalék Az elkövetkező hónapok egyébként a termelés növelé­sének, az ellátókörzet bővülé­sének jegyében telnek majd a törökbálinti tejüzem életében, hiszen a napi 60 ezer liter tej korszerű feldolgozására épült üzem májusra már 50 százalé­kos kihasználtsággal termel majd. Május első napjaiban már Törökbálintról látják el Száz­halombattát, július elejétől pe­dig — néhány északi községet leszámítva — az egész budai járás tejellátása a Budatej üzemére hárul. A második fél­év elejére azonban el kell ér­niük azt, hogy a gépek leg­alább 70 százalékos kihasz­náltsággal dolgozzanak. Az át­állás nem könnyű, hiszen ke­vés az ember, és az üzemtől távoleső települések ellátása alapos és körültekintő szerve­zést, új szállító járműveket kíván. Ezek beszerzése pedig meglehetősen költséges. Jön a meggy és a citrom Az üzem vezetői — mint azt Németh Péter is elmondta — az idei nyáron két új termék­kel szeretnék meglepni a fo­gyasztókat. Az elmúlt napok­ban érkeztek vissza Dániából, ahol egy minilaboratóriumban két új jégkrémtípussal foly­tattak kísérleteket. A labora­tórium kiválóan alkalmas volt arra, hogy öt liter tejjel és kü­lönféle adalékanyagokkal ugyanazokat a gyártófolyama­tokat próbálják ki, amelye­ket itthon napi 20 ezer literrel csinálnak. A kísérlet sikerült, és megszületett a meggy- és a citromízű jégkrémek receptje. Most már csak a kis papírpo­harakat gyártó osztrák cégen múlik, vajon sikerül-e nyárra piacra dobniuk a törökbálin­tiaknak az új termékeket. A jégkrémüzem ugrásra készen várja az új felirattal ellátott poharakat. A recept bevetésre kész. B. P. Iparszerűen A budakalászi központú Lenfonó- és Szövőipari Vállalat rostlentermesz- tési kutatóállomást létesített Szombathelyen. Az intézmény célja a rostlen iparszerű termelésének kidolgozása és az erre alkalmas fajták kiválasztása, klnemesítése. A napokban kezd­te meg működését a törpe lengyár, ahol a feldolgozás fázisai­ban is végigkísérhető e fontos ipari növény fajtakiválasztása. A képen: dr. Vasga Károly, az intézmény igazgatója és Né­meth Györgyné kutató az elektromikroszkópnál. Ketten a gyárból Mi hozta őket Pomázra ? Letelepednek vagy esetleg továbbállnak? Mi szél hozta ide őket Pomázra, az ország különböző vidékeiről? Mi vál­tozott az életükben? Miért nem a helybeli termelőszövet­kezetben vagy a közeli város valamelyik üzemében vállal­tak munkát, miért pont a po- mázi fonodában? Albérletek — hozzájárulással A Hazai Fésűsfonó- és Szö­vőgyár pomázi gyárában Ko- lozs Lajosné személyzeti ve­zetővel azokról a munkásnők­ről beszélgetünk, akik messzi vidékekről jöttek és számukra az üzem Pomázon, Budaka- lászon, magánházaknál bizto­sít albérletet. — Jelenleg tizenegy Ilyen lányunk, asszonyunk van, és újabb kettőt most helyezünk el. A vállalat személyenként 200 forint albérleti hozzájáru­lást fizet, ezenkívül bútort, edényt, ágyneműt, tüzelőt ad minden albérlőnek. Ketten- hárman laknak egy-egy szo­bában, így aztán előfordul, hogy a vállalati hozzájárulás fedezi az albérlet teljes díját. Gyors áttekintés készül a 11 munkásnőről. Megkezdődik a telefonálás, ki délelőttös kö­zülük a héten, kit lehet elérni egy kis beszélgetésre. Nos, az eredmény: két asszony gyesen van, ketten betegek, van köz­PBHENÉS, KIKAPCSOLÓDÁS A TERMÉSZETBEN A SKÁLA, a TRIAL és a SZÖVÁRU Vállalat a SKÁLA Budapest Szövetkezeti Nagyáruház gépkocsiparkolójában március 29-től április 9-ig kemping és strandcikkek árusítással és szaktanácsadással egybekötött kiállítását rendezi meg SKALA tűk délutános, éjszakás. Mind­össze ketten dolgoznak most délelőtt. A középső Horváth-lány Horváth Katalin feszengve ül a széken, látszik rajta, szívesebben dolgozna, mint beszélne. Horváth Kati, így ismeri őt mindenki a gyár­ban, pedig február óta más nevet választott. Szabó Lászlónénak hívják, mivel örök hűséget esküdött a név tulajdonosának, egy pomázi fiúnak, aki ugyancsak itt dol­gozik az üzemben. Kati alig múlt 14 éves, amikor otthagy­ta a szülői házat, faluját, Rá- bakecölt. Budakalászon állt munkába, majd 1974-ben jött át a pomázi gyárba. Tavaly elvégezte a szakmunkásképző tanfolyamot, azóta fonószak­munkás. Most 21 éves. — Ki adta a tippet, hogy Budakalászra, illetve Pomázra jöjjön? — A nővérem, ö már előbb feljött Ide. Otthon nem voltak olyan anyagi körülményeim, hogy továbbtanuljak. Munká­ba kellett állnom. Rábakecö- lön csak termelőszövetkezet van, ezért inkább ezt válasz­tottam. Aztán a beszélgetésből az is kiderül, hogy tulajdonképpen három Horváth-lány dolgozik az üzemben, mert azóta a 18 éves Mariann is eljött Po­mázra. — Milyen változást jelent az életében Pomáz? — Nagyon sokat. Otthon nem volt ilyen dolgom, itt sokkal jobban érzem magam. Jó külön élni, mert így sok mindent megtanul az ember. — Mit csinált a szabad ide­jében? — Vásároltam, főztem, mostam, szórakozni nemigen jártam, inkább otthon varro- gattam, kézimunkáztam. — Pestre bejár? — Igen, voltam cirkuszban, múzeumban, a Szovjet Kultú­ra Házában. — Színházban is volt? — Ott még nem. Amíg beszélgetünk, Kolozs Lajosné és munkatársa biz­tatja a fiatalasszonyt, beszél­jen bátran, ne zavartassa ma­gát, szinte súgnak neki, mert Kati csak mocorog a széken, látszik rajta, csendes, szerény emberke lehetett világéleté­ben. De azért csak elmondja, hogy február óta már nem la­kik albérletben, a férje szülei fogadták be őket. Szocialista brigádtag, és a KISZ-ben is tevékenykedik. Szeret kirán­dulni. Mióta itt él Pomázon, járt már Visegrádon, Pannon­halmán és Sopronban is. — Olvasni szeret? — Igen, főleg krimit, meg elbeszéléseket. — Most, hogy asszony lett, mik a legközelebbi tervei? — Bútort szeretnénk venni, aztán idővel kocsit. S az unokahúg A vállalat társadalmi akti­visták bevonásával rendszere­sen ellenőrzi az albérletben élő munkásnők életkörülmé­nyeit. A gyár vezetői elége­dettek ezeknek a messzi vi­dékekről jött lányoknak a munkájával, magatartásával. — Persze, mindig akad köz­tük egy-két fegyelmezetlen, felelőtlen, de azok előbb- utóbb továbbállnak — mond­ja a személyzeti vezető. — Többségük becsületesen dol­gozik, ittmarad, letelepszik, férjhez megy. Általában ez a sorsuk. Pernesz Andrea február ele­jétől dolgozik az üzemben. Veszprém megyéből jött, Pad- ragkútról. — Hogy került Pomázra? — Elvégeztem a nyolc osz­tályt, egészségügyi szakközép- iskolába jártam egy fél évet, de sokat betegeskedtem és abbahagytam. írtam az uno­kanővéreimnek, a Horváth- lányoknak. Ok hívtak ide. Próbaidős vagyok, gyűrűsfonó szeretnék lenni. — Mit csinál szabad idejé- ben? — Moziba járok. Otthon meg főzni szoktam, mert nem ízlik az üzemi koszt. — Színházban volt-e, mióta itt él? — Nem. — Szentendrén? — Ott már voltam a Duna- étteremben meg az SZTK-ban. — A művelődési központ­ban is járt? — Azt se tudom, merre van. — Mif olvas szívesén? — Krimit meg a Pöttyös­könyveket. Aztán szeretem az életrajzi regényeket. — Hogy érzi magát Pomá­zon? — Szeretek itt dolgozni, él­ni.­Két fiatal, messzi vidékről jött munkásnő Pomázon. Egyikük megtalálta élete pár­ját és letelepedett. A másik még túl fiatal. Nem tudni, hogy itt marad-e vagy to­vábbáll. Egy biztos: a falusi életmóddal felhagytak. Vala­mi mást akarnak. Kérdés, hogy tartalmasabb lesz-e így az életük? Kiss György Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents