Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-29 / 74. szám
1977. MÁRCIUS 29., KEDD viftwap Elhunyt Szántó Zoltán Mély fájdalommal tudatjuk, hogy március 26-án hosszantartó betegség után elhunyt Szántó Zoltán elvtárs, a felszabadulás előtti forradalmi mozgalom ismert harcosa. Szántó Zoltán elvtárs hamvasztás utáni búcsúztatása április 1-én 14 órakor lesz a Mező Imre úti munkásmozgalmi panteonban. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Szántó Zoltán halálával a forradalmi magyar munkás- mozgalom egyik kiemelkedő képviselőjének küzdelmes, áldozatos életútja ért véget.. Sokgyermekes nagykanizsai munkáscsaládban született 1893. december 17-én. Tizennégy éves korában Budapesten, asztalosinasként kapcsolódott be a szociáldemokrata ifjúsági mozgalomba. Szakmáját tüdőbetegsége miatt nem folytathatta. Korábban félbeszakadt középiskolai tanulmányai befejezéséhez látott hozzá. Az elsők között vitték ki az orosz frontra, ahol 1916 nyarán fogságba esett. Mint olyan sok magyar hadifogoly, ő is az ufai lágerben ismerkedett meg az érlelődő, majd győztes oroszországi forradalom eszméivel, s amikor 1918 tavaszán visszatért Magyarországra, neve hamarosan ismertté vált, mint az antimili- tarista mozgalom egyik szószólója. 1918 novemberében az elsők között lépett be a Kommunisták Magyarországi Pártjába, amelynek aktív szervezője lett. A Tanácsköztársaság kikiáltása után előbb a budapesti, VII. kerületi munkástanácsba választották, rövidesen pedig a Vörös Hadsereg ezredparancsnoki beosztásában, hadosztálypolitikai biztosként vett részt a proletárhatalom védelmében. A Tanácsköztársaság leverése után Ausztriába emigrált, ahol a KMP külföldi bizottságában megfeszített erővel dolgozott a párt újjászervezésén. 1926-ban tagja lett a párt Központi Bizottságának, s hazatérve vállalta és végezte az illegális pártmunka veszélyes küldetését a Magyarországi Szocialista Munkáspártban működő kommunista frakció vezetőjeként. A Horthy-pribé- kek egy esztendő múlva letartóztatták és a hírhedt Szántóperben nyolc és fél évi fegyházbüntetésre ítélte a bíróság. 1935-ben szabadult, hamarosan Moszkvába érkezett, ahol újult erővel vetette magát a munkába: a második világháború kitöréséig dolgozott a Kommunisták Magyarországi Pártja Központi'Bizottságában, szerkesztette a Dolgozók Lapját, s tevékenykedett a Kom- mintem végrehajtó bizottságában. A felszabadult Magyarországra visszatérve előbb az ideiglenes nemzetgyűlés tagjaként, majd mint országgyűlési képviselő és az MKP Északdunántúli Területi Pártbizottságának titkára vett részt az ország újjáépítésében, a népi hatalom megszilárdításában. 1947-től Európa több országában képviselte diplomataként hazánkat; tagja volt az MDP Központi Vezetőségének is. Az ötvenes évek bonyodalmas viszonyai őt is próbára tették. Betegsége akadályozta meg, hogy később újra részt vegyen a munkában. Két évtizeddel ezelőtt nyugdíjba vonult. Szántó Zoltán gazdag életét, tevékenységét a harcokban edződő, fáradhatatlan, a munkásosztályért, pártjáért küzdő kommunista ember állhatatossága jellemezte. Emlékét kegyelettel őrizzük. A SZOTelnókség ülése A SZOT elnöksége hétfőn ülést tartott. A testület a szocialista brigádvezetők V. országos tanácskozásának előkészületeivel foglalkozott, megvitatta az 1977. évi SZÓT-díjakról készült előterjesztést, jóváhagyólag elfogadta a szakszervezetek és a SZOT 1976. évi gazdálkodósáról előterjesztett jelentést, és megtárgyalta a múlt esztendő munkavédelmi helyzetének alakulásáról készült összefoglalót. Termelékenység az alumíniumiparban A Magyar Alumíniumipari Tröszt székházában hétfőn sajtótájékoztatón számolt be az iparág munkájáról és fejlesztési céljairól dr. Dózsa Lajos vezérigazgató. Elmondotta, hogy a múlt évben nemzetközi összehasonlító vizsgálatot végeztek a tröszt 16 vállalatánál a termelékenység alakulásáról. Ebből kitűnt, hogy a magyar timföldgyártás termelékenysége a világszínvonalnak mindössze 70 százaléka, pedig a termék mi- nőségé közismerten a világszínvonalat képviseli. Az alumíniumipar más termékeinél a világszínvonalhoz viszonyítva jelenleg a bauxit termelésénél 50, a hengereltárukénál és a késztermékeknél 60—70 százalékos a hazai termelékenységi szint. Ezért célul tűzték ki, hogy tíz év alatt elérik a termelékenység jelenlegi világszínvonalát, majd pedig 1985—1990 között az akkor várható technikai világ- színvonallal azonos fejlettségi szintre emelik a hazai termelékenységet. A vezérigazgató a továbbiakban elmondotta: a termelékenységnövelés távlati stratégiájának megfelelően alakítják fejlesztési terveiket, s korszerűsítik a munkaszervezést, a gazdálkodást. További dinamikus fejlődés Külkereskedelmi kapcsolataink a testvérországokkal Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes hétfőn hazánk és a többi szocialista ország gazdasági együttműködéséről tájékoztatta az újságírókat. Kiemelte, hogy külkereskedelmi forgalmunk döntő forrása egyre inkább a szakosítás és a kooperáció. Eddig mintegy 90 sokoldalú és 160 kétoldalú szakosítási és kooperációs egyezmény kidolgozásában és megvalósításában vettünk részt, s jelenleg 150 hasonló megállapodást készítünk elő. Tavaly 71 szakosítási és kooperációs megállapodást írtunk alá, vagy hoszabbítottunk meg. Így exportunknak 22, importunknak 11 százaléka szakosított vagy kooperációs termék. A termelési együttműködésre alapozva külkereskedelmi forgalmunk 1976-ban tervszerűen és kiegyensúlyozottan fejlődött tovább. Az év folyamán összesen mintegy 6 milliárd rubel értékű árut cseréltünk, ezen belül kivitelünk 13,7, behozatalunk 8,4 százalékkal volt magasabb, mint 1975-ben. Az 1977-re aláírt árucsere- forgalmi jegyzőkönyvek szerint forgalmunk 12,9 százalékkal emelkedik az idén, ezen belül a kivitel 14, a behozatal 11,8 százalékkal lesz magasabb, mint tavaly, de magasabb az eredetileg tervezett szintnél is. Kedvező az is, hogy a fogyasztási cikkek importja mintegy 14 százalékkal növekszik. Árucserénkben a szakosított termékeit kölcsönös szállítása az idén mintegy 44 százalékkal bővül. Kiemelkedően legfontosabb partnerünk továbbra is a Szovjetunió, amellyel várhatóan 3,6 milliárd rubeles forgalmat bonyolítunk le az idén, 10 százalékkal nagyobbat az elmúlt évinél. Az árucsere ösz- szetétele változatlanul igen kedvező. Exportunkban tovább nő a beruházási javak részaránya. A gépek és gépipari berendezések az idén a Szovjetunióba szánt kivitel 45 százalékát alkotják. A Szovjetunióból származó behozatalunknak egynegyede szénhidrogén és villamos áram. A Barátság kőolajvezetéken az idén 7.4 millió tonna kőolaj érkezik, több mint 1976-ban. A Szovjetunióból érkező komplett gyárberendezések segítik a magyar ipar szerkezetének korszerűsítését. Lehetőség nyílik arra is, hogy nagy értékű közlekedési és hírközlő eszközöket vásároljunk a Szovjetuniótól. Húsz metró motorkocsi, 50 trolibusz, több mint 5000 tehergépkocsi, várható szovjet vállalatoktól. Továbbá vásárolunk 21 ezer szovjet háztartási varrógépet, 1.4 millió rubel értékű fényképezőgépet, 300 ezer rubel értékben rádióelemeket, 33 ezer személygépkocsit, tranzisztoros rádiókat, órákat stb. A magyar és szovjet vállalatok eddig 33 szakosítási egyezményt kötöttek, s várható, hogy ez a tekintélyes szám rövidesen tovább emelkedik. A magyar—NDK árucsereforgalmi jegyzőkönyv a forgalom kiegyenlített növelését teszi lehetővé. Árucserénk meghaladja majd az 1,1 milliárd rubelt, ezenbelül csaknem 800 millió rubelért szállítunk egymásnak gépeket és berendezéseket. Csehszlovákiá_ ml 7 százalékkal bővítjük áruforgalmunkat. A magyar— lengyel megállapodás rendkívül erőteljes, 26 százalékos növekedéssel számol. Továbbra is gyors a magyar—román forgalom bővülésének üteme. A megállapodás értelmében forgalmunk 28 százalékkal lesz ■ magasabb, min* tavaly. Ma- í gyarország és Bulgária a külkereskedelmi egyensúly további megszilárdítására törekszik, s az áruforgalom előreláthatóan mintegy 26 százalékkal emelkedik. Jugoszláviával szintén élénkül a forgalmunk, az import és az export arányosan bővülő összege várhatóan eléri majd a 410 millió dollárt A szocialista országokkal aláírt idei árucsere-forgalmi jegyzőkönyvek jó alapot és megfelelő kereteket biztosítanak a külkereskedelmi terv, s egyben a kölcsönös kötelezettségek teljesítéséhez is. A miniszterhelyettes rámutatott, hogy az érvényben lévő szabályozórendszer megfelelően működik, annak lényeges módosítását év közben sem tervezik. Hogy több legyen (2.) Kísérletező dabasiak Földet adnak a zöldségtermesztéshez A dabasi járási hivatalban hallottuk, hogy az idén tavasszal érdekes kezdeményezés született a dabasi Fehér Akác Tsz-ben. Bárki kaphat földet a közös gazdaságtól egyetlen feltétellel: zöldséget kell termelnie rajta. A tsz központjában Janicsák József elnökhelyettessel találkoztunk, aki nemcsak egyik szószólója a háztáji gazdálkodásnak, hanem maga is tevékeny részt vállal a munkából. Hatszáz négyszögöles kertjében már kel a sárgarépa, fólia alatt zöldell a paprika, paradicsom, s a családján kívül tizenketten hordják tőle a tejet. Nyolcvan hektáron már munkálkodnak — A tsz párt- és gazdasági vezetőivel úgy határoztunk — mondta —, hogy fellendítjük a nagyközségben a zöldségtermesztést, hiszen Dabas mindig híres volt karfiollá ról, korai burgonyájáról. Minden kerületben összehívtuk a lakosságot, s Török Zoltán, a növényvédő agronómusunk tartott előadást a zöldségtermesztés lehetőségeiről, legfontosabb növényvédelmi tennivalóiról. Azóta is többször felkeresik növényvédő szakembereinket, akik mindenkinek szívesen adnak tanácsokat. Március 15-ig bárki kérhetett földet, aki vállalta, hogy zöldséget termel rajta. Nyolcvan hektárt osztottunk ki, de még korántsem fejeződött be az akció. Még most is van jelentkező és mi senkit sem utasítunk el. Nem kötelező a szövetkezet útján értékesíteni az árut, de lehetőséget adunk arra, hogy a teljes megtermelt mennyiségre garantált áras értékesítési szerződést köthessenek a kistermelők. A legtöbben élnek is ezzel a lehetőséggel. — A kimért zöldségkerteket felszántottuk, vetésre előkészítettük. Mindenütt van öntözési lehetőség is. Egyéb-' ként nem csak egyes emberek kértek földet a lakatosüzem dolgozói például közösen vállaltak 20 hektár burgonyát, már meg is kanták hozzá az 560 mázsa vetőgumót. A tésztaüzem is átalakult Míg beszélgetünk, megérkezik a szövetkezet elnöke, Kakucsi Gabriella is. — Azt se felejtse el —veti közbe —, hogy a tésztaüzemet átalakítottuk zöldségtisztítóvá. Itt foglalkoztatjuk a mezőgazdasági termelésből felszabaduló lányokat, asszonyokat és az idén már 600 vagon tisztított zöldséget szállítunk a Győri Hűtőháznak. Erre szerződést is kötöttünk, mely 5 évre biztos felvevőpiacot jelent. Az Ipoly mentén Fojta Mihály, a háztáji bizottság elnöke mindennap végigjárja a kiskerteket, nézegeti a palántát. — Van is mit nézni — mondja —, '40 hektárnyi fóliasátor áll az udvarokban. Néhányat megtépett a vihar, de a legtöbb alatt már virágzik a paprika és egy-két héten belül piacra érik a retek, meg a saláta is. A hollandi ágyakban nő a szabadföldi palánta. Büszke vagyok arra, hogy én is részt vehettem a szervezésben. Nemcsak azért, mert kell a zöldség, hanem ismerek én sok olyan idős embert, aki a tsz dől kapott járadékból él. Nemcsak az a baj, hogy kevés a pénze, hanem az, hogy már nem tud részt venni a közös munkában és úgy érzi, hogy csak csüng a család nyakán. Most viszont ők is tehetnek valamit, szükség van rájuk, mert a kertben néhány órát még eldolgozgatnak és átadhatják a több évtizedes tapasztalatukat. Nagy dolog ám ez, egy idős embernek! — A melléküzemágak dolgozói 80 hektár tök és sárgarépa részes művelését vállalták. Ez lesz a zöldségtisztító legfontosabb alapanyaga. A legtöbben fiatalok, sőt, fiatal házasok. Építkeznek, kocsit szeretnének..kell a pénz. Fóliák alatt és szabadföldben Ifjú Janicsák József Vörösmarty utca 80. szám alatti kertjében 100 négyzetmétert foglal el a két fóliasátor. Szépen fejlődik alatta az óriás biztos bejön. Ha felszedjük a retket, burgonya kerül a helyére. Március másodikán született a fiam, most a feleségem is itthon lesz három évig, gyermekgondozási sza- badságőn, keli a pénz. Könyvből tanulják, de nekivágnak Oravecz János, a Tanács- köztársaság útja 94. alatt lakik. Nemrég épült a háza, kívülről még nincs bepucolva. A felesége fogad, mellette egy 9 éves, kislány, a szoknyájába csimpaszkodva, meg egy 3 í éves kisfiú. A kertben itt is i fóliasátor áll, s palántanevelő hollandi ablak. — A szélén egy kicsit gyengébb a retek — mutatja —, mert amikor az a nagy vihar jött, felkapta a fóliát, újra kellett csinálni az egészet. Bosszankodott is a férjem ... Míg a palántákat néztük az üvegablakok alatt, megérkezik Oravecz János is. — Most fizetem a tanulópénzt — említi. — Nem szégyenlem, könyvből tanultam a gyümölcsfa metszését is ..., meg amit el tudok lesni másoktól. Pestre jártam fel dolgozni, nyolc éve jöttem haza. a tsz melléküzemébe. Négyen vagyunk, a feleségemnek éppen tegnap telt le a gyermek- gondozási szabadsága, a házat is be kell pucolni... szóval úgy gondoltuk, hogy belevágunk. Már itt a krumpli az előszobában, a szomszédommal közösen vállaltunk egy hold mákot is. Tudom, hogy sok egy-két emberre, de ösz- szefogunk a rokonsággal, ba■ , , « ; t , . r 1 • I aziClUKUHA d 1. UAV>ltO-a'55Rij KIKi vajretek, husvetra szeretne ki- rátokkal és jönnek is má. Az Ipolymentl Vízgazdálkodási és Talajjavító Társulat dolgozói géppel tisztítják az útmenti árkokat, Ipolytölgyestől Nagybörzsönyig. Nagy Iván felvétele vinni az egészet a piacra. Az udvar végében üveg alatt nő a merev szárú paprika-, a paradicsom- és a salátapalánta. Ha kikerül a fólia alól a retek, ezt ülteti a helyébe. — A gépműhelyben dolgozom — mondja. — Szabad időmet kertészkedéssel töltöm. A feleségem pedagógus, de ő is szívesen segít. Egy hold zöldséget vállaltunk a tsz-től. Itt van a föld egy ugrásra, a nyomda mögött, bármikor kimehetek, még, ha csak egy-két órám lesz is. Három részre osztottuk. Egy- harmadába zöldséget vetettünk, az már szépen kel, egy- harmadába retket, egyhar- madába hagymát. Valamelyik kot egyelni. Aztán majd md is segítünk nekik. Szerintem csak így lehet és így érdemes. Mi se zöldségeztünk eddig, most ^próbáljuk először. Azért próbálkozunk többfélével, hogy majd azt folytatjuk, amelyiket érdemes. Ha a fóliával jövök ki jobban, akkor jövőre az egész kertet beborítom vele. Ha a mák lesz gazdaságosabb, azt vetem. Csak tudja, annyi baj volt a felvásárlással a korábbi években, meg az időjárás is szeszélyes ... Viszont a tsz vállalta az értékesítést, s ez bizalmat ad az embereknek. Amit eddig megígértek, még mindig teljesítették. T. Ágoston László BUDAPESTEN Egyházi vezetők megbeszélései Az Egyházak Világtanácsa I országok több mint 40 magas vezetői, valamint a szocialista I rangú egyházi képviselője. A országok protestáns és ortodox egyházainak képviselői március 29—31. között Budapesten konzultatív megbeszélésen találkoznak. A csaknem 300 protestáns és ortodox egyházat tömörítő nemzetközi egyházi szervezetnek, a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsa közreműködésével összehívott konzultációján részt vesz dr. Edward Scott kanadai érsek, a tanács központi bizottságának elnöke, dr. Philip Potter főtitkár, dr. Konrad Raiser főtitkárhelyettes és a szocialista konzultáción dr. Philip Potter és dr. Bartha Tibor református püspök tart vezető előadást. Segélyszállítmány A Magyar Vöröskereszt egymillió forint értékű segélyt küldött a Libanoni Vöröskeresztnek szervezetei tevékenységének a helyreállításához. A küldemény a Libanoni Vörös- kereszt igényének megfelelően gyógyszerekből és más egészségügyi cikkekből áll. Budakalászra látogatott a kanadai nagykövet Hétfőn Budakalászra látogatott W. T. Delworth, Kanada magyarországi nagykövete, H. W. Guynak, a nagykövetség kereskedelmi ügyekkel foglalkozó I. titkárának társaságában, s a Lenfonó- és Szövőipari Vállalatot kereste fel. Itt a vezérigazgatóságon Beck Tamás, az LSZV vezérigazgatója — a vállalat más vezetőivel — nyújtott tájékoztatást a magyar lenipar egészét képviselő vállalat működéséről, életéről. Részletesen tájékozódott a nagykövet az LSZV — BUDA- FLAX kanadai exportjáról. Ezt követően megtekintette a budakalászi rostlentermesztési rendszer működéséről készült színes filmet és elismerően nyilatkozott a lenteirmesztés teljes egészében gépesített technológiájáról. A nagykövet és közvetlen munkatársa megtekintette a vállalat mintatermében összeállított reprezentatív kiállítást. Érdeklődéssel szemlélte az LSZV iparművészeinek munkáját, majd a Budakalászi Szövőgyár munkatermeit: a filmnyomóüzemet, és a szovjet SZBT gépekkel felszerelt szövőüzemrészt tekintette meg. A látogatás végeztével W. T. Delworth nagykövet azt a határozott véleményét fejtette ki, hogy tapasztalatai alapján a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat rendkívül magas színvonalon dolgozik.
