Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-27 / 73. szám
/ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA CEGLÉDI JÁPÁS és CEGLáD'vAraoS Részé XXI. ÉVFOLYAM, 72. SZÁM 1977. MÁRCIUS 27., VASÄRNAP Alberfirsa, Ceglédbercel A bejárók életmódja, körülményei Szervezettebben, többet törődnek velük a jövőben A fővárostól ötven-nyolc- vain kilométer távolságra gyakran állnak meg a vonatok: hozzák-viszik az ingázókat. Budapest hatalmas gyárai foglalkoztatják évtizedek óta a ceglédi járás munkaképes korú lakosságának jelentős hányadát. Műszakbeosztástól függően, reggel, este, éjszaka munkában és napi utazásban törődött, éberen alvó utasokkal haladnak céljuk felé a munkásvonatok. Ceglédberce- len és Albertirsán tömegesen tódulnak a peronra a naponta utazók. Megszokott ritmus szerint pergetnek így le életükből sok ezernyi napot. Egy felmérés adatai szerint a ceglédi járásban dolgozó keresők száma 12 ezer 400 személy. Az úgynevezett bejáró dolgozók 12 ezer 300-an vannak, tehát szinte fele-fele az arány. A főváros agglomerációs övezetébe tartozó Albert- irsáról és Ccglédbercelről főleg Budapestre járnak a kenyérkeresők. Figyelemre méltó emellett Cegléd és Nagykőrös vonzáskörzete, továbbá Szolnoké, ahová főként az abo- nyiak közül utaznak sokan. A fővárosba 6 ezer 5.00-an váltanak munkásbérletet, a megyén belül, más munkahelyen, 3 ezer 200-an találtak munkahelyet, s 2 ezer 600-an Pest megyén kívül kerestek megélhetést. A járási párt-végrehajtóbizottság nagy figyelmet szentel a bejáró dolgozókra. A minap helyzetükkel, életkörülményeik alakulásával, a községek közéletében való részvételével kapcsolatos tapasztalatairól számolt be két község tanácselnöke, az albertirsai Kis Ferenc és a ceglédberceli Kárpáti Antal a testület előtt. A történeti visszatekintés szerint már a második világháború előtt kialakult gyakorlat volt, hogy sokan a két községben élők közül a főváros üzemeiben, gyáraiban kerestek biztos megélhetést. Számukra a legalkal masabb nagyüzem na jelentős részük kevés gondot fordít. Szabad idejükben a ház körül végzik el a felgyülemlett munkát. Ezzel telik legtöbbjük fizetett szabadsága is. Az albertirsai eljárók lakás- helyzete általában megnyugtató. Az egészségügyi ellátást részben az üzemorvosok nyújtják, hiszen munka után hazatérve már a községben rövid a rendelési idő. Gyermekeik számára különösen fontos, hogy a bölcsőde, az óvoda és a napközi ne csak gyermekmegőrzőhely legyen, hanem a tartalmas foglalkozás, fokozott törődés színhelye, hiszen a vidéken dolgozó szülők még az átlagosnál is kevesebbet lehetnek gyermekeikkel. Albertirsán a bejárók alig- alig kapcsolódnak be a közéletbe. A választott testületek soraiban kevesen vannak, de a település fejlesztése végett szervezett társadalmi munkákban sem vesznek részt. Ezek az emberek keveset tudnak lakóhelyük gondjairól. céljairól, fejlesztési lehetőségeiről, így saját szerepüket sem mérhetik fel: miben segíthetnének, hol volna szükség munkájukra. Az az igazság, hogy a nagyközségi tanács sem tudott még elég eleven kapcsolatot kiépíteni a legtöbb albertirsait foglalkoztató fővárosi üzemekkel, hogy akár a társadalmi hiúnkéban, akár anyagi hozzájárulásban kellő súllyal bekapcsolódhattak volna annak a településnek gyarapításába, ahonnan dolgozóik jelentős része bejár. A két vizsgált község helyzete lényegesen eltér. Ennek okai messzire nyúlnak. Ceglédbercel határa kis földterületet ölelt fel, ezért már a háború előtt sokan a vasút szolgálatába kényszerültek. Nagy hagyományai vannak a vidéki munkának. Ezt mutatja a jelenlegi helyzet is. Ceglédbera vasút volt. Egy részük a forgalomban, más részük a járműjavítókban talált munkát. Albertirsáról ma 3 ezer 647-en járnak el, a felszabadulás előtt feleannyi volt a számuk. Jelenleg a lakóhelyén van állásban 1 ezer 640 ember, vidékre jár 3 ezer 647. Az utóbbiak 97 százaléka a fővárosba utazik, 3 százaléka Ceglédre. Az eljárókról vajmi keveset tudnak lakóhelyükön. Az azonban hellyel-közzel megfigyelhető, hogy az első generációs ingázók gyermekei közül egyesek már inkább a községben próbálnak munkahelyet találni. A vidékre járók eleve hátrányos helyzetét jelzi, hogy a munkaidőn kívül napi két-há- rom óra hosszát töltenek utazással. Nem közömbös • tehát, hogy milyen körülmények között ingáznak. A többség vonattal jár. A munkaerőhiánynyal küzdő budapesti vállalatok közül több saját költségén autóbuszt küld a falvakba munkásaiért. Ilyen megoldást választott a Danúvia, a Budapesti Műszéntermelő Vállalat és a KÖZGÉP Vállalat ceglédi gyára. Sok jogos bírálat éri a vonatok pontatlanságát, kétes tisztaságát, zsúfoltságát, gyér világítását. Ugyanennyi panasz hangzott el az állomások elhanyagoltságával, fűtet- len váróhelyiségével, gondozatlan mellékhelyiségével kapcsolatban. A bejárókat Albertirsán nem könnyű bevonni a köz- művelődésbe. Igaz, egy felmérés megkérdezettjeinek kétharmada napi újságolvasónak vallja magát, rádiót szinte mindenki hallgat, a televízió is elterjedt körükben, a művelődésre, az igényes szórakozáscel mindössze 450 személynek biztosít munkaalkalmat, ugyanakkor 2 ezer ember jár el a községből. Körülbelül 95 százalékuk Budapesten dolgozik. Sokat mondó á megoszlásuk is. Naponta utazik 700 nő és ezerháromszáz férfi. Fizikai munkás 1700, értelmiségi száz, alkalmazott 200. A harminc évesnél fiatalabbak közül 600- an váltanak bérletet. A bejárók mintegy 70 százaléka rendelkezik szakképesítéssel, illetve a nyolc általános iskolai végzettséggel. Általában a középkorú és az idősebb nőknek nincs szakmája. Ezek többsége az utóbbi 4—5 évben kezdett dolgozni. Utazási körülményeik ugyanolyanok, mint az albertirsaiaknak. Lakáshelyzetük az országos átlag felett van. Az eljáró dolgozók nem kívánkoznak el a községből, ott építenek házat, illetve bővítik, korszerűsítik a meglevőt. A tanácsnál tudják, hogy az eljárók kommunális igényei magasak. Azt a színvonalat követelik meg otthon is, ami a nagyvárosban megszokott. A berceliek hajlandó' is tenni körülményeik megváltoztatásért. Amíg Albertirsán fehér holló ritkaságéi példa, hogy egy festőbrigád tetemes összegű ingyen munkát végzett az iskolában, add^g Ceglédbereelen megszokott dolog, hogy a bejárók is feláldozzák szombatjukat. vasárnapjukat a tornaterem építésére, a-víz- társulattal kapcsolatos szervezésre, választások előtt az agitációx munka végzésére. Tagjai az aranydiplomás férfikórusnak. a néptánccsoportnak és a művelődési ház tucatnyi szakkörét látogatják. A község évekre visszanyúló kapcsolatot ápol a fővárosi Törekvés Művelődési Házzal és a hasonló nevű siportegyesülettiei. Ceglédbereelen főleg nőnek való munkahelyből volna többre szükség. A tapasztalat szerint a családi élet sínyli meg a hosszú, napi távollétet a legjobban. Ez nemcsak a gyermeknevelésben kedvezőtlen hatású, hanem a szülőtartásban is. Mind általánosabban elterjedő gond, hogy az idős szülőket nem tudják ápolni érthető okok miatt —, és amire a község korábbi történetében nem volt példa, szociális otthonban kérik a családtagok a rászoruló aggok elhelyezését. A társadalmi aktivitás kedvezőbb, mint Albertirsán. A tanácstagok több mint fele bejáró. A testületi döntésekről így rövid úton, már a vonaton értesülhetnek a többiek is. A község társadalmi és tömegszervezeteinek munkájában is többen részt vesznek. A párt járási végrehajtó bizottsága — meghallgatva a két tanácselnök beszámolóját — meghatározta a legfontosabb teendőket. Miután az ingázás hosszabb ideig fennmaradó életformának ígérkezik, ezzel számolni kell a jövőben is. Éppen ezért még nagyobb gondot kell fordítani az ezt vállaló emberek körülményeinek javítására. A lehetőségekhez mérten figyelembe kell venni igényeiket a községpolitikai tervek készítésekor, de egyben számítani kell cselekvő részvételükre a kivitelezésben épp úgy, mint a közéleti tevékenységben. Felmérést kell készíteni azokról a munkahelyekről, amelyek a legtöbb embert foglalkoztatják, és felvenni a kapcsolatot ezekkel. A tanácsoknak meg kell találniuk a hosz- szú távú együttműködés lehetőségeit, anyagilag is érdekeltté téve a gyárakat a községfejlesztésben. A községi pártvezetőségek a pártalapszerve- zeteket és a KlSZ-szervezete- ket vonják be az ezzel kapcsolatos teendőkbe. Albertirsa, Ceglédbercel és Abony községi tanácsa még az idén tűzze napirendre a bejárók körülményeinek vizsgálatát. Mindhárom helyen programot állítanak össze, amely megszabja a legfontosabb tennivalókat. T. T. Kis táblán vöröskereszt Egy asszony a mozgalomból Kell a megértés, a segítség Kip-kcpács, dolgozik az ács, szekercéje csakúgy csattog, felveri a nagyközség csendjét. Szép tavaszi muzsika ez Albertirsán, fiatalodik a település az ilyen nótától. Lám, ott emeletes épület magasodik, itt pedig rozzant sarokház tűnt el, helyet- ad az újnak. A Költői utca járdamentjén már bokrosodnak a májusira virágot hozó növények. Tárva-nyitva az első ház kapuja, mintha épp vendéget várna. A házszámtábla szomszédságában lévő kis jelzés szinte életre kel a faion: fehér alapon rubin színű vöröskereszt. Fürge léptű, törékeny termetű asszony siet át az ébredező kerten a jövevény fogadására. Mente- getődzdk, hogy jaj," nem szabad ám körülnézni, mert fut a ház: délelőtt ugyanis nem ért rá takarítani, meghívókat postázott személyesen a 4-es számú vörös keresztes alapszervezet küldöttválasztó taggyűlésére. Az alapszervezetnek 112 tagja van, igyekezni kellett nagyon. Legjobb mindenkit személyesen invitálni, az írás mellett a szíves szónak még jobban foganat- ja_ van —- így tartja Magna Sándorné. Hát ez vett el pár órát a napból. Mindig készenlétben Közéleti tevékenységért múló órák: megszokott dolog ez a Magna családban. Így megy évtizedek óta. — Engem gyerek! ány koromban szinte a háború vitt bele a vöröskeresztes munkába — meséli Magnáné. — Tizenhatan voltunk, tanfolyamat végeztünk és erről igazoló oklevelet is kaptunk akkor. Kedvem, az volt hozzá, hiszen pici koromtól abba neveltek, hogy az embernek, ha csak teheti, mindig segíteni kell másokon. Mindenki egyért, egy mindenkiért: így lehet előbbre jutni, ez az élet. De, ha megkérdezné Hegedűs nénit, vagy Kaszab Etust, akikkel azóta is, most is együtt dolgozom, ők is ezit mondják. Szerencsére nem vagyunk kevesen, akik érezzük és tudjuk, hogy milyen nagy dolog és milyen fontos megbízatás a vöröskeresztes munkák sora. Magna Sándornét itt, az al- berti részen sokan hívják úgy: Erzsikém. Mozgékonysága, tenmiakarása, felelősségtudata példája másoknak is. Nem dicsekszik vele, számára maigától értetődő. amit tesz. A dicséret híre „más csatornán” jut a felőle érdeklődőhöz. Hogy jut mindenre ideje? — Magam sem tudom. Talán sokrétű vagyok — mondja, s szinte kérdezi egyszerre, jnintha ő várna feleletet. — Áz idővel való elszámolást talán ott kell kezdeni, hogy megértő a családom, férjem és gyerekeim. Férjem a fővárosban dolgozik a Hámán Kató Fűtőházban. Hej, de sokszor megfőzött helyettem! A fiam, s lányom is úgy végzi dolgát — a Lányka még általános iskolás —, hogy ne legyen miatta keserű órám. Szeretem a pontosságot, az őszinteséget, azt, hogy ki mit vállal, végezze becsülettel. Ezt családomtól megkapom. S vannak a vöröskeresztes munkában is társaim, akikre számíthatok. Ez jó. Szép feladat A múló napokról beszélgetünk. Ma épp hajnali fél ötkor kelt. Hét óráig összeállított tíz pulóvert, mert bedolgozó a kötőüzemben. Ekkor reggelit kapott a kislány, megfésüite, ellenőrizte ruháját, leckéjét és küldte iskolába. Délelőtt a kiskert került sorra. Kis zöldség, szőlő, virág — ha itt a porta, jó az a háznál. S most még festetni, nagytakaritani is kellene! Azután hordta a taggyűlésre a meghívókat. — Ha tüdöszürés van, s az értesítőket kell kézbesíteni, visszük, Viola nénivel. A tanácsházán gyermek- és családvédelmisként kapok szép feladatokat. A veszélyeztetett körülmények közt élő és cseperedő gyerekeket látogatom. Sajnos, az ital sok család életét keseríti meg. A hagyomány bárcsak a gyereknél ne folytatódna! — kívánja őszintén. Ha kelllett, hát beteglátogatóként osztotta meg napját a rászorulókkal. Javasolta: legyen a házaknál vöröskeresz- tes kötözőládika, benne köt- eizer. Jó, ha kéznél van. A múltkor is, lám, milyen jó, hogy volt: baleset történt az utcán, a motorzúgásra, csat- tanásra futottak ki. Mire az orvos érkezett, a sérültet elsősegélyben részesítette Magnáné. Bronz plakett Éveken át titkári teendőket Látott el, tavaly is. A járási Vöröskeresztnél azt mondták róla: bárcsak még több ilyen aktív asszony lenne. Hiszen a jóból soha nem elég. A véradónapok szervezéséért bronzéremmel jutalmazták. A Vöröskereszt családi lapjának ügyes terjesztője. — Hogyan lehet mindezt győzni? — Elhatározással, akarattal. És azzal, ha az ember a munkában segítőtársakra talál, nemcsak otthon, hanem a nagyobb közösségben: a körzetében, a falujában. Kell, hogy így legyen, különben nem jut előbbre. Pedig itt még annyi, de annyi munka van! Az élet hozza, s győzni keli. E. K. Felsza badulásu nk év for du lóján Ünnepre készül a járás cs a város Primőr a kertészetből Hazánk felszabadulásának, április 4-nek méltó megünneplésére készül a járás és a város lakossága. A járás kiemelt ünnepségét az idén Törteién tartják. Április elsején, pénteken, délután öt órakor a művelődési ház lesz a gyűlés színhelye, ahol dr. Árpási Zoltán, az MSZMP Pest megyei Végrehajtó Bizottságának tagja, a KISZ Pest megyei bizottságának első titkára lesz az ünnepi szónok. A . járás többi községe küldöttségekkel vesz részt az ünnepségen. A járás többi településén április 2-án, szombaton tartják a megemlékezéseket. Abonyban délután fél 6-kor a felszabadulási emlékmű előtt hallgatják meg az üneplők ifj. Drávay Józsefnek, a nagyközségi pártbizottság tagjának beszédét. Albertirsán délután öt órakor a művelődési házban Ádori Károly, a járási párt- bizottság osztályvezetője szól az egybegyűltekhez. A jászka- rajenőiek és a kőröstetétleniek közös ünnepsége ez alkalommal a kőröstetétleni művelődési otthonban lesz, este 6 órakor, ahol Lőrincz András, a járási pártbizottság osztályvezetője méltatja az ünnep jelentőségét. Kocséron a művelődési házban délután négy órakor kezdődik az ünnepség, melynek szónoka Tóth Róza, a Pest megyei pártbizottság tagja, Dánszentmiklóson a Micsurin Termelőszövetkezet kultúrtermében délután két órakor Babinszki Károly, a járási párt-végrehajtóbizottság tagja, a járási hivatal elnöke mond ünnepi beszédet. Ceglédbercelen este hat órakor lesz az ünnepség a művelődési házban. Fekete Antal, a járási pártbizottság titkára szól a jelenlevőkhöz. Mikebudán délután öt órakor népesül be a klubkönyvtár, és a közönséghez Habony István, a járási pártbizottság munkatársa szól. Csemőben a tanácsházán délután két órakor tartanak ünnepséget, melynek előadója Laszip Attila, a. községi páFt- vezetőség tagja. Nyársapáton a felújított művelődési ház fogadja az ünneplőket délután egy órakor, ahol Boros János, a járási párt-végrehajtóbizottság tagja, a járási KISZ-bi- zottság titkára mond ünnepi beszédet. Valamennyi településen a szovjet hősi sírok és emlékművek koszorúzása előzi meg az ünnepséget, majd a gyűléseket színes kultúrműsor követi. Cegléden április 2-án, szombaton délután 4 órakor a város társadalmi és tömegszervezeti vezetői, munkahelyi kollektívái koszorúkat helyeznek el a Szabadság téri szovjet emlékműveknél és a Kossuth téri szovjet hősi síroknál. A nagygyűlés színhelye délután öt órakor a Kossuth Művelődési Központ színházterme lesz, ahol dr. Magyart András, a Pest megyei pártbizottság tagja, a gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető tanára mond ünnepi beszédet. A gyűlést este hat órakor kultúrműsor követi. A Tápiómente népi együttes lép a közönség elé. SZORGALOM ES TUDÁS Jelesre vizsgáztak az úszómesterek Szedik a primőr salátát a kocséri Űj Élet Tsz Májusi Hajnal szocialista brigádjának tagjai Apáti-Tóth Sándor felvétele A Pest megyei úszó szövetség úszómesteri tanfolyamot szervezett. A ceglédi tanfolyamon tizenhatan tettek sikeres vizsgát. A jelöltek — közöttük öt helyi résztvevő: Szarka János, Kovács György, Tankó Zoltán, Pálinkás László és Tánczos Géza — nem csak elméletben adtak számot tudásukról, hanem magát az úszás- oktatást is gyakorolhatták. — Hogyan értékeli a tanfolyam eredményeit? — kérdeztük Takács Antaltól, a rendező szövetség főtitkárától. — Komáromi László. a CVSE úszóedzője tartotta az előadások és gyakorlati foglalkozások jelentős részét. Jó munkáját — de egyben a résztvevők felkészülését és szorgalmát Is bizonyítja a képesítő vizsga jegyek átlaga: a jeles osztályzat. A hallgatók nayobb szakmai felkészültség[ ről és, elméleti tudásról ad- I tak számot, mint az ugyan- , ilyen budapesti tanfolyamok résztvevői — ez volt a MUSZ vizsgabizottságának a véleménye. BESZÁMOLÓ Ismeretterjesztés öt éven át Vasárnap, március 27-én délelőtt 1'0 órai kezdettel tartja a Kossuth Művelődési Központ emeleti nagytermében közgyűlését a ceglédi városi és járási Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. A tanácskozáson ötévi munkájuk értékeléséről ad számot a vezetőség, majd megválasztják küldötteiket a megyei tanácskozásra.
