Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-26 / 72. szám

/ A PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA hím CEGLÉDI JÁPÁS ÉS CESL XXI. ÉVFOLYAM, 72. SZÁM 1977. MÁRCIUS 26., SZOMBAT Á cél: több és jobb élelmiszer A járás és a város mezőgazdasági eredményei és feladatai A MAGYAR MEZÖGAZ- DASAG fejlődése már a IV. ötéves tervidőszak folyamán is kiemelt program volt, s fontossága nem csökkent az V. ötéves középtávú tervek összeállítása során sem. Az 1976—80. évek mezőgazdasá- gi tervei 20—22 százalékos növekedést irányoznak elő. Ez évekre lebontva évi 4—5 százalékos fejlődési ütemet je­lent. 1976. december 31-ével a tervidőszak első évét zártuk. Az 1976. év eredményemen elemzése kettős célt szolgál. Egyrészt megállapíthatjuk, hogy a fejlődés tervezett üte­méhez képest mennyiben tér­nek el a tényszámok, másrészt meghatározza a további fel­adatokat. Az 1976. évi operatív lerv célkitűzéseit nem sikerült ma­radéktalanul teljesíteni. Eb­ben objektív tényezők ját­szottak közre. / A tavaszi fa­gyok súlyos károkat okoztak a gyümölcsösökben és a sző­lőben. Az évszázad aszálya a nyár folyamán a szántóföldi növényeket és a zöldségfélé­ket sújtotta. Az őszi nagyará­nyú esőzés a betakarítást las­sította, s így késleltette az őszi vetések időben való elvégzé­sét. A hátráltató tényezők mellett figyelemre méltó, hogy a megindult esőzés hatására kedvezően alakult a másod- vetés aránya. A 320 hektáron történt másodvetés bizonyos mértékig mérsékelte a pénz­ügyi és takarmánygondokat. A növénytermesztés szak­embereinek rendkívüli prob­lémák egész sorával kellett megküzdeni. Minden erőfe­szítésük ellenére, a növényter­mesztés szintje 12 százalékkal alatta maradt az 1975. évi­nek. Ez az összehasonlítás bi­zonyos mértékig irreális, hi­szen 1975 a növénytermesztés rekordéve volt, amit az 1976. évi körülmények között nem is lehetett megismételni. A termelési nehézségek el­lenére a gabonatermesztés te­rületén jelentős előrelépés tör­tént. A búza átlagtermése 1976-ban 34,9 mázsa volt hek­táronként, s ez 3,2 mázsával több az 1975. évinél. Az or­szág kenyérellátásához a ceg­lédi járás 16 közös gazdasága 2 ezer 863 vagon gabonával já­rult hozzá. Az állattenyésztés mutatói a népgazdasági tervekkel össz­hangban dinamikusan emel­kedtek. Vágómarhából 47 ton­nával, vágósertésből 419 ton­nával, baromfiból 298 tonná­val többet értékesítettek kö­zös gazdaságaink. A tehené­szeti telepek 1522 hektoliterrel több tejet termeltek, s ez el­sősorban az egy tehénre jutó átlag növekedésének az ered­ménye. 1976-ban a járásban elértük az országosan 1980- ra kitűzött célt, a tehenenkén- ti 3400 literes tejhozamot. Eb­ből az átlagból is kimagaslik a kocséri Petőfi Tsz 4 ezer 15 literes tejhozama, melyet magyartarka törzstenyészet­tel ért el a szövetkezet. A sza­kosított állattenyésztési tele­pek benépesítettsége tovább növekedett, 1976-ban 98 szá­zalékot ért el. A növényter­mesztés 12 százalékos lema­radásával szemben az állat- tenyésztés 11,9 százalékos no- vekedést könyvelt el. Az élel­miszeripari tevékenység 2,7 százalékos fejlődésével együtt végeredményben a közös gaz­daságok alaptevékenysége mindössze 2,2 százalékkal ma­radt el az 1975. évi szinttől. 1976 EREDMÉNYEI tehát a sorozatos gátló körülmé­nyek miatt elmaradtak az V. ötéves terv célkitűzéseitől, azokat nem sikerült valóra váltani. Ez egyben meghatá­rozza a jövő feladatait. Nép­gazdaságunk számára nem közömbös, hogy ezt a lemara­dást mikor pótolja a mezőgaz­daság. Központi célkitűzés, hogy lehetőleg már 1977-ben kiegyenlítsük az előző év ki­eséseit. Ennek érdekében a pártszervek cselekvési progra­mot dolgoztak ki, s az 1977. évi fejlődés szükséges mérté­két az 1975. évi bázishoz vi­szonyítva 8—10 százalékban határozták meg. Ezen belül is megszabták a fontosabb nö- vényfélék kívánatos termés- eredményét és az állattenyész­tés hozamainak optimális szintjét. A szövetkezetek en­nek szellemében és ismereté­ben készítették el 1977. évi operatív terveiket. A tervek szerint a járás mezőgazdasá­ga az alaptevékenységet ille­tően 8,6 százalékkal fogja meghaladni az 1975.' évit. Amint az a fentiekből kitű­nik, eddig az eredmények ér­tékelése kapcsán forintérték összehasonlítására nem került sor. A termelőszövetkezetek eredményeit ugyanis a natu­rális (természetes mértékegy­ségben kifejezett) mutatók segítségével értékeltük. Az 1976-ban érvénybe lépett új közgazdasági szabályozó rend­szer megváltoztatta egyes, az eddigi összehasonlításokhoz alapul szolgáló fogalmak tar­talmát. Megszűnt a „halmo­zott termelési érték” fogalma, helyébe a „bruttó termelési érték” került, más tartalom­mal. 1976-ban még számol­tunk „halmozatlan termelési érték”-et — nem ezen a né­ven —, de az 1977. évi terv­ben ez már egyáltalán nem szerepel. Ezek a fogalmak te­hát nem alkalmasak az ered­mények összehasonlítására. Ezért az összehasonlítás a naturális mutatók segítségé­vel történik. A naturális mu­tatók a termelés mennyiségé­nek emelkedését jelzik, s így ki vannak szűrve olyan szub­jektív tényezők, mint a költ­ségszint változása, az árválto­zások, a kereslet-kínálat ala­kító ereje, a gépesítettség fo­ka, az élő és holt munka ha­tékonysága stb. A népgazda­ság szempontjából a megter­melt termék mennyisége és minősége a döntő. E kettő közül a mennyiséget a natu­rális mutatók híven tükrözik. A minőség a gazdaság ered­ményében jelentkezik, s így javítása amúgyis ösztönző. AZ V. ÖTÉVES TERV cél­kitűzését, a 20—22 százalékos fejlődést az 1975. évi bázishoz viszonyítva szintén a naturá­lis mutatóikon keresztül cél­szerű lemérni. Amíg a mér­legadatok kialakulását sok­sok tényező befolyásolja, ad­dig a naturális mutatók ön­magukért beszélnek. összefoglalásképpen el­mondhatjuk, hogy a ceglédi járás közös gazdaságai a mos­toha körülmények ellenére eredményes munkát végeztek, s zárszámadásaikban össze­sén 187,4 millió forint nye­reséget realizáltak. Csepcsényi Endre közgazdász Rajtolnak a legügyesebbek Cegléden rendezi meg a Pest megyei és a ceglédi városi és járási Közlekedésbiztonsági Tanács a XV. Nemzetközi Is­kola Kupa és a II. Ifjúsági Ku­pa kerékpáros, illetve kismo­torkerékpáros ügyességi és sza­bályossági versenyeit. A ver­senyen Pest megye járásainak és városainak legjobbjai mérik össze tudásukat. Az ünnepélyes megnyitó szombaton, március 26-án délelőtt háromnegyed tíz A hét vége sportja órai kezdettel lesz a 203. Bem József Szakmunkásképző Inté­zet Hold utcai épületében. Az ügyességi verseny 11 órakor kezdődik az iskola udvarán, illetve a Vörösmarty téri köz­lekedési játszóparkban. A látványos eseményre min­den érdeklődőt szívesen lát a helyszínen a rendezőbizottság. Bedolgozó lányok, asszonyok Teljesítették a tervet Huszonöt éves a háziipari szövetkezet A fennállása negyedszáza­dát ünneplő Cegléd és Kör­nyéke Háziipari Szövetkezet a minap tartotta jubileumi közgyűlését, amely egyben a tavaly végzett munkáról és az idei tervekről is számot adott. A tanácskozáson meg­jelent Körtvélyesi Csaba, a városi pártbizottság munka­társa, Borosné dr. Márton Má­ria, a Pest megyei KISZÖV elnöke és dr. Lakatos József, a városi tanács vb-titkára. Kollár Klára, a szövetke­zet elnöke vázolta az elmúlt huszonöt év fejlődését. Már a háború utáni években az volt a cél, hogy munkához juttas­sák a háziasszonyokat, kis­gyermekes anyákat, általában azokat, akik családi helyze­tük, koruk és egészségi álla­potuk miatt másként nem jut­hattak keresethez. Sokuk szá­mára éppen a bedolgozó rendszerű háziipar bizonyult a legalkalmasabbnak. Megye- ry Margit elnök szervezésé­ben és irányításával kezdet­ben kesztyűket, pulóvereket kötöttek, horgoltak, blúzokat hímeztek, szatyrokat neccel- tek. A kezdeti nehézségek le­küzdésére tett erőfeszítés nem volt hiábavaló. A szövetkezet évről évre erősödött, és nemcsak a város, hanem a környező községek lányait, asszo­nyait is ellátta munkával. A változást jelzik a szá­mok: 1952-ben 125 ezer fo­rint volt a termelési érték, most meghaladja a 20 millió forintot. Az évek során 6 mil­lió forintnyi saját vagyonra tettek szert. Időközben né­mileg megváltozott a profil­juk, előtérbe került a gépi­kötés, a konfekcióvarrás, a kézi horgolás és kötés mel­lett. 1962 óta a lakosság ren­delkezésére áll méretes sza­lonjuk. Ma 134-en dolgoznak központi telepükön és 192 a bedolgozók száma. Jelenleg Cegléden, Abonyban és Nyár­egyházán működik konfekció­részlegük, Ceglédbercelen és Cegléden gépi kötéssel foglal­koznak. A munkakörülmé­nyeket nagyban javította sa­ját üzemházuk felépítése. Kollár Klára az 1976-os év­ről beszélve elmondotta, hogy kezdeti nehézségekkel járt a megváltozott közgazdasági sza­bályozókhoz való , alkalmaz­kodás. A gépi kötők a megfe­lelő minőségű fonalat hiá­nyolták. A vezetőség intézke­dést tervet dolgozott ki a le­maradás behozására, és végül kedvező eredménnyel zárult az év. Növekedett a munka ha­tékonysága, csökkent a lét­szám, ám a termelés jobb szervezésével ellensúlyoz­ták a kiesést. A szövetkezet nettó árbevé­teli tervét 104,2 százalékra tel- jissítette, nyeresége meghaladta az 1,4 millió forintot. Ez száz­ezer forinttal több a vártnál. A szövetkezel: nettó árbevé­teli tervének 69 százalékát a varrórészleg adta, amely 130 ezer női és gyermekruhát ké­szített. Termékeikkel a meg­rendelők elégedettek. Inkább a határidők betartása oko­Képek a kórházban SZOMBATON: A forradalmi ifjúsági napok keretében, a városi KISZ-bi- zottság és a JTSF közös ren­dezésében, a Bem SE gerjei sporttelepén délelőtt fél ki­lenckor kezdődik a dolgozó KISZ-tagok férfi kispályás labdarúgó-bajnoksága. VASÁRNAP: Kézilabda: Korszerűsítették a Bem SE gerjei sporttelepé­nek kézilabdapályáját, ahol az KB I/B-s KÖZGÉP SE játssza majd bajnoki mérkőzéseit. Az eddigi salakfelület aszfaltbo­rítást kapott, s ennek avatásá­ra kerül sor, rangos vendéggel, az NB I-es Ferencváros rész­vételével. Az összecsapás 11 órakor kezdődik, s ez egyben bajnoki főpróbát is jelent, hi­szen egy hét múlva már ponto­kért lépnek pályára a csapa­tok. Az FTC-ben többek között szerepel a magyar válogatott iegyik erőssége, a beállós Szilá­gyi István is. Labdarúgás: A Vasutas sporttelepen három mérkőzés lesz, 10 órakor az NB tarta­lékbajnokságban, a keleti cso­portban Ceglédi VSE 11—Haj­dúszoboszló II, 12 órakor az országos ifjúsági bajnokságban Ceglédi VSE—Hajdúszoboszló. 14 órakor Bem SE—Békéscsa­ba NB III-as találkozó. Az MLSZ döntése értelmé­ben, az eredetitől eltérően, egy órával hamarabb kezdenek a csapatok, hogy a magyar vá­logatott mérkőzését a televí­zióban minden szurkoló lát­hassa. Nagy feladat, s egyben jelentős mérkőzés előtt állnak a ceglédiek, hiszen a második helyen álló Békéscsabát fogad­ják, amely ellen csak kitűnő játékkal lehet esélyük a győ­zelemre. Az biztató, hogy egy hete a Bem SE színvonalas összecsapáson, idegenben dön­tetlent ért el az Erzsébeti Sp. MTK ellen. U. L. zott gondot és az, hogy a szabványok nem felelnek meg minden esetben az előírások­nak. A jövőben még fontosabb a jó minőségre és az üte­mes termelésre törekedni, mivel a szövetkezet az év végén megkezdi a tőkés­exportot is, ami szintén magas követel­mények elé állítja őket. A felügyelő, a szövetkezeti és a döntőbizottság beszámo­lója után a vendégek hozzá­szólásai hangzottak el. Boros­né dr. Márton Mária, az OKISZ elnökének díszokle­velét nyújtotta át fennállásuk 25.' évfordulója alkalmából és jókívánságait fejezte ki. Dr. Lakatos József, a lakossági szolgáltatás fejlesztésére ösz­tönzött. Körtvélyesi Csaba a munka- és üzemszervezés je­lentőségét hangsúlyozta. Erős Jánosné a városi népfrontbi­zottság keretében működő nő­bizottság vezetőjeként mél­tatta a lányoknak, asszonyok­nak munkát adó háziipar je­lentőségét. A tizenhét alapító tag ju­talomban részesült. Az ipari szövetkezet kiváló dolgozója kitüntetésben részesült Szűcs Teréz, Gál Ferencné, Hetyei Gizella és Kovács Pálné. (t.) Megérdemelt kitüntetés Alkotó ifjúság, táncház KISZ-esck hete a gimnáziumban Ebben az évben már ha­gyományként rendezték meg a két tavaszi ünnep között a ceglédi Kossuth Lajos Gim­názium KISZ-hetét. Az Alkotó ifjúság kiállítá­sával nyitották meg az ese­ménysorozatot. A gimnázium pinceklubjában öt napig lát­hatták az érdeklődők a szebb­nél szebb kézimunkákat, fotó­kat, rajzokat, fafaragásokat. Készítőik jutalmat kaptak. Ze­nei estet is rendeztek, ame­lyen a zenét tanuló diákok játékában, az énekkar szép hangjában és a szavalatokban gyönyörködött a zeneiskola hangversenytermében össze­gyűlt hallgatóság. Az itt sze­replők másnap a váci diákna­pok versenyein bizonyították be tudásukat. Az otthon ma­radottak délelőtt a koszorúzá­son, délután pedig a Buda­pesti mesék című film vetíté­sén vettek részt. Március 16-án a Halmos— Sebő együttes érkezett váro­sunkba. Az általuk rendezett táncházban a széki csárdással és négyessel ismerkedtek a fiatalok. Sor került az Éneklő osztá­lyok vetélkedőjére. Szép da­lok csendültek fel, jó hangu­latban telt el a délután. Itt mindenki csak nyert, kelle­mes, közös éneklésben eltöl­tött órákat. A kupa tulajdo­nosa a 4. C. osztály lett. Ek­kor kapta meg jutalmát a leg­jobban tanuló osztály: a 3.C. is. A KISZ-hét egyik délután­ján a közös sportolás adott örömet. Szombaton pedig „Nincsen KISZ-hét buli nél­kül’’ jelszóval roptak táncot a vidám középiskolások. A Tanácsköztársaság kikiál­tásának és a KISZ zászlóbon­tásának évfordulója alkalmá­ból a városi ünnepségen a gimnázium KISZ-szervezete és négy tanulója részesült ma­gas kitüntetésben. A követke­ző évben a vörös vándorzászló elnyeréséért kell még többet, még jobban tenniük, hogy a közgazdasági technikumhoz és a szakmunkásképzőhöz csat­lakozva ők is tulajdonosai le­hessenek. Fülöp Hajnalka Néhány bokor s virág A ceglédi járás községeiben járva sokfelé találkozhatunk ezekben a napokban ásó, ka­páló, kertészkedő emberekkel. Van, aki az utcán a járda menti ágyást rendezi, ahol bontja levélkötegét a kényes nőszirom, a harangozó tűz- liliom. Másutt százszorszép­töveket ültetnek, virágmagot vetnek, hogy mielőbb az utca díszévé váljon a házuk tája. Nem sok kell, hogy hangulata, lelke legyen a járda szegte házsoroknak. Mindössze egy kis készség, egy kis igény. Az, hogy a házban élők is szeres­sék a szépet, tegyenek érte, le­gyen a házuk akár Kocséron, Ceglédbercelen, vagy az erdő rejtette Csemőben, Mikebudán. De a járásbeliek . mellett tüs­ténkedhetnek a ceglédiek is. Megfiatalodik, felfrissül a leg­öregebb utca képe is a gondo­zott, szép virágsortól, amely nem önmagáért, hanem min­denkiért szép, s díszére válik a településnek. A szolnoki rádió műsora Március 28-tól április 8-ig Benedek Péter festőművész képeiből rendeztek kamara­kiállítást a ceglédi kórház tanácstermében. Az idős művész életútját, munkásságát Kocsis Gyula, a Kossuth Múzeum igaz­gatója méltatta. A képen: Kocsis Gyula és a nyolcvannyolc éves mester feleségével. Apáti-TOtb Sándor felvétele Hétfő: 16.30—17.00: Szlovák műsor. 17.00: Műsorismertetés, hírek. 17.05: Hétfői hullám­hosszunk — zenés, aktuális riportműsor. 18.00—18.30: Al­földi krónika. Sporthírek. Táncmelódiák. Hírösszefog, laló, lap- és műsorelőzetes. Kedd: 17.00: Műsorismerte­tés, hírek. Pár perc dzsessz. Szemle üzemi lapokból. 17.15: Tiszai dallamok — népzenei összeállítás. 17.25: Üttörőhír- adó. 17.35: Intermezzo — ösz- szefoglaló a hónap zenei ese­ményeiből. 18.00—18.30: Alföl­di krónika. Az Express együt­tes slágereiből. Hírösszefog­laló, műsorelőzetes. Szerda: 17.00: Műsorismer­tetés, hírek. A kecskeméti Kodály Zoltán ének- és zene­iskola kórusa énekel. 17.10: Szolnoki szakember Nigériá­ban — beszélgetés dr. Müller Tiborral, az Agrober osztály- vezetőjével. 17.15: Sanzonok. 17.30: Farmer és nyakkendő — ifjúsági magazin. 18.00— 18.30: Alföldi krónika. Örök­zöld melódiák. Hírösszefog­laló, lap- és műsorelőzetes. Csütörtök: 17.00: Műsoris­mertetés, hírek. 17.05: Hét közben — zenés riportműsor a hét eseményeiről. 18.00— 18.30: Alföldi krónika. Beat­mű­parádé. Híröszefoglaló, sorelőzetes. Péntek: 17.00: Műsorismer­tetés, hírek. Az Echo együttes régi slágereiből. 17.10: Aktuá­lis jegyzet. 17.15: Az országos diáknapok Szolnok megyei ze­nei bemutatóiról. 17.35: Grafi­kon — gazdaságpolitikai ri­portműsor. 18.00—18.30: Al­földi krónika. Délutáni mini­koktél. Hírösszefoglaló, mű- sorelőzates. Szombat: 17.00: Műsoris­mertetés, hírek. 17.05: Ritmus Rodeo. 18.00—18.30: Hét végi kaleidoszkóp. A tartalomból: A nap hírei, eseményed. A hé­ten történt. Hét végi program­ajánlat. Sporthírek, előzetes alföldi napilapokból. Vasárnap: 16.30—17.00: Szlo­vák műsor. A tartalomból: Hírek az anyaországból. Négy­éves a szlovák nyelvű adás. Felszabadulásokról — Bratis­lava. Információk, lapszemle. 17.00—18.30: Vasárnapi maga­zin. 17.50: Sport és muzsika — összefoglaló a hétvége alföldi sporteseményeiből. 18.15: Köz­vetítés a szolnoki díszünnep- ségről. Az adások mindennap a 222 méteres középhullámon hang­zanak el.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents