Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-23 / 69. szám
1977. MÁRCIUS 23., SZERDA méta ~m V/ílIfOP Heti jogi tanácsok t A vállalat a dolgozója balesetéért akkor felel, ha az a munkaviszony keretében, a munkaviszonyból eredő kötelessége teljesítése közben történt. Sűrűn visszatérő téma még mindig az üzemi baleset. A vállalatok nagyon kurtán-fur- csán elintézik néha dolgozóik panaszát azzal, hogy a vállalatot nem terheli felelősség, a baleset a dolgozó figyelmetlensége miatt következett be. Pedig ideje lenne már megjegyezni, hogy a Munka Törvénykönyve rendelkezése értelmében a vállalatot — vétkességére tekintet nélkül — felelősség terheli, ha a dolgozó életének, egészségének vagy testi épségének megsértését jelenti, s ha az a munkaviszony keretében, a munkaviszonyból eredő kötelességek teljesítése közben történt. A vállalatok sokszor nem is szándékos, hanem csupán tévedésen alapuló elutasításukat azzal indokolják, hogy nem tudják különválasztani, mit kell érteni a vállalat működési körén, és a * munkaviszonyból eredő tevékenységen. A munkaviszonyra utalás egyrészt azt fejezi ki, hogy annak érvényben kell lennie, másrészt pedig, hogy a károsodásnak a kötelesség teljesítése idején kell bekövetkeznie. Nem elég, hogy a dolgozó a munkájával összefüggően tevékenykedik (például, aki kiküldetésben van, vagy a munka befejeztével tisztálkodik vagy étkezik), hanem a munkaviszonyból' fakadó tevékenység és a károsodás között összefüggésnek, kapcsolatnak kell lennie. Ha a kettő között nincs kapcsolat, mint például kiküldetés során autóbaleset éri a dolgozót, akkor, bár munkájával kapcsolatos, de a vállalat működési körén kívül esik az az ok, amelynek következtében a dolgozót baleset érte. Lehet ez az ok a vállalati dolgozó hibája, lehet ez a gázoló gépkocsivezető figyelmetlensége. A vállalat működési körén kívüleső, a felelősség alól mentesítő okról csak ilyen és ehhez hasonló esetben lehet szó. Ugyanis a közút, a közlekedés biztonsága feletti felügyelet nem tartozik a munkáltató működési köréhez. Ilyen esetben a károsodás okát a munkáltató — ha a dolgozó nem a vállalat által rendelkezésre bocsátott járművön közlekedett — rendszerint nem is tudja elhárítani. Ezzel szemben előfordulhat, hogy bár a károsodást a vállalat működési körén kívüleső ok idézte elő, a vállalat a felelősség alól mégsem mentesülhet, mert a károsodás oka nem volt objektíve elháríthatatlan. A villámcsapás például, mint természeti erő, kívülesik a vállalat működési körén, adott esetben azonban elvárható a vállalattól, hogy a károsodást villámhárító felszerelésével kiküszöbölje. • Létrejön-e a megállapodás vállalatok között, ha egyes kérdésekben vita van közöttük? Mint korábban már említettük, megyénk területén levő vállalatainktól is kértek' már plyan problémára választ, amely a gazdasági tevékenységüket érintő jogesetre vonatkozott. Ilyen témára válaszolunk most is. A szerződéskötési kötelezettség alá nem eső szolgáltatásoknál nem ritkán vita keletkezik olyan megállapodási feltételek tekintetében is, amelyeket az irányadó megegyezési alapok rendeznek. Ha ilyen vitában összhang nem jön létre, a felek egyike — mint most az egyik kérdező vállalat —, arra az álláspontra helyezkedett, hogy a vitának nincs jelentősége, mert — eltérő megegyezés hiányában — a szállítási alapfeltételekben foglaltak érvényesülnek, és így a szerződést az egyéb tekintetben is létrejöttnek kell tekinteni. A másik fél viszont arra hivatkozik, hogy a megállapodásnak valamennyi szerződési feltétel vonatkozásában létre kell jönnie, mert különben a szerződés megkötéséről nem lehet szó. Íme tehát a kérdés: ilyen körülmények között, mikor jön létre a szerződés. Gazdaságirányítási rendszerünknek egyik követelménye, hogy a vállalatok és általában a szocialista szervezetek kapcsolatában a kereskedelmi módszerek érvényesüljenek. A vállalatok döntik el, hogy ■milyen tartalommal kívánják megkötni a szerződésüket, melyek azok az érdekek, amelyek nekik legjobban megfelelnek. Ezeket természetesen a jogszabályok keretei között tehetik csak meg. Abban a körben, amelyben szerződéskötési kötelezettség nincs, a szerződés megkötésére vonatkozóan — mondja a Legfelsőbb Bíróság egyik döntésében — a polgári jognak az a szabálya érvényesül, hogy a szerződés a felek akaratának és kölcsönös, egybehangzó kifejezésével jön létre. Ha a felekben nincs meg az akarat a megegyezésre, és az eltérés a szerződés lényeges, tartalmi elemére vonatkozik (például mennyiség, minőség, ár stb.), akkor a szerződés nem jön létre. Az, hogy mi a lényeges és mi a nem lényeges, azt egyébként az összes körülmények gondos mérlegelésével lehet eldönteni. Ha tehát a lényeges tartalmi elemek hiányzanak, és nincs szerződéskötési kötelezettség, a félnek egyébként hallgatólagos magatartása esetén sem jön létre a szerződés. • A haszonélvezeti jogot mindenkinek tiszteletben kell tartani. Egy idős ember írt hozzánk Válaszol az illetékes Gazdaságpolitikai átlagos müszakszam A géppark kihasználásának mérésére használt mutató. Arra ad választ, hogy az adott vállalatnál, iparágban vagy az egész iparban átlagosan hány műszakban dolgoznak. Az ex- tenzív kihasználást méri, hiszen arról ad felvilágosítást, hogy a naponta rendelkezésre álló 24 órából (az úgynevezett „naptári időalapból”) hány órán át üzemeltetik a gépparkot. A gépparkhasznositás vizsgálatakor természetesen azt is mérlegelni kell, hogy a munkahelyek létszámhelyzete az egyes műszakokban milyen, vagyis hogy ténylegesen mennyit üzemeltetik a gépeket. Ha a vizsgálat erre is kiterjed, a mutató a géppark intenzív kihasználtságának a fokát jelzi. Ez rendszerint alacsonyabb az átlagos műszakszámnál. A géppark megfelelő mértékű hasznosítása az ipar működésének hatékonyságát is befolyásolja A népgazdaság állóeszköz-vagyonúnak tekintélyes részét — kb. 400 milliárd forint értékkel — a géppark alkotja, s ennek több mint a fele az ipari géppark. Az ipar gépvagyonának bruttó értéke 1965—1975 között több mint megkétszereződött, az ipar termelése azonban korántsem nőtt ugyanilyen mértékben, ami arra utal, hogy a géppark hasznosításának foka romlott. Ha ezt nem szüntetjük meg, ha nem javítjuk a termelőberendezések kihasználásának a fokát, azzal kell számolnunk, hogy az egységnyi ipari termeléshez egyre több állóeszközre lesz szükség. Ezt' a „luxust” a gazdag országok sem engedhetik meg maguknak, mert az ilyen gazdálkodás az ipar „üzemeltetését” drágítja, növeli az egységnyi termelésre jutó gépköltséget (eszközlekötési járulék, amortizáció, a gépek eszmei kopásából eredő tényleges költség). Forgács Katalin közgazdász levelet, amelyben közli, hogy egyszobás ház fölött van haszonélvezeti joga. Az örökösök azonban távollétében a helyiségeket kiadták, a bért szedik utána, és ő ki Yan zárva annak a lehetőségéből, hogy birtokba vegye az ingatlant, éljen haszonélvezeti jogával, esetleg úgy is, hogy ő hasznosítsa azt bérbeadással. Az örökösök nem helyesen cselekszenek, emiatt ellenük a haszonélvező polgári pert indíthat a bíróságon. A haszonélvezeti jogot önhatalmúlag nem korlátozhatják, ha ilyen igényük lenne, azt is csak bíróság útján kérhetnék, de erre csak nagyon szűk körben van lehetőség. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság döntései A járadék fizetésének feltételei Egy tsz-tagot munkahelyén halálos baleset ért. A társadalombiztosítási igazgatóság az özvegynek nyugdíjat, kiskorú gyermekének árvaellátást állapított meg. Az özvegy a szövetkezet ellen pert indított, amelyben kártérítést és mindkettőjük részére havi járadékot kért. A járásbíróság megállapította: a baleset bekövetkezésében az elhunyt is hibás volt, ezért 50 százalékos kármegosztást alkalmazva állapította meg a kártérítési összeget. A járadék iránti igényt azonban azzal az indoklással utasította el, hogy az özvegynek önálló keresete, továbbá nyugdíja van, árvaellátást is kap, s ezek együtt megélhetését biztosítják. Ezt EGYSZERŰBB AZ ELJÁRÁS Vallomás, hangfelvételen A január 1-e óta indult büntető ügyekben, illetőleg polgári perekben már alkalmazzák az eljárási cselekményeknek hangfelvétellel való rögzítéséről szóló két új miniszteri rendeletet. Mindegyik az új esztendő első napjától hatályos. Mindkettőben lényegében az eljárások egyszerűsítéséről van szó, elsősorban az olyan ügyekben, amelyek viszonylag szimplák, így rendszerint már első fokon jogerősen befejeződnek; ezeknél felesleges sokasítani az adminisztrációt, az aktákat, ha a célnak a hangfelvétel is megfelel. A büntető eljárással kapcsolatos rendeletnél lényeges tudnivaló, hogy az eljárási cselekményeknek hangfelvétellel való rögzítése nem kötelező, csak abban az esetben az, ha a nyomozás vezetője, az ügyész, illetőleg a bíróság tanácsának elnöke ezt elrendeli. Ha a kihallgatott személy vallomását az eljáró hatóság tagja mondja magnetofonba, akkor a hangszalagon rögzíteni kell a kihallgatottnak azt a nyilatkozatát, hogy vallomását helyesen vették fel. A szocialista törvényesség érdekében biztosítani kell a gyanúsított és védője számára azt a jogot, hogy a hangfelvételt — kérelmükre — teljes terjedelemben vagy részben le kell játszani előttük. Lényeges rendelkezés, hogy vádemelési javaslat elkészítésekor, vádemelés esetében o hangfelvételt írásba kell foglalni, s ameny- nyiben a bírósági eljárásban az ítélet ellen fellebbezést jelentenek be, vagy ha pótnyomozást rendelnek el, ugyancsak írásba kell foglalni a hangfelvételt. Vonatkozik ez arra az esetre is, ha a másodfokú bíróság az első fokút új eljárásra utasítja. Polgári peres ügyekben az az újdonság, hogy a tárgyalás anyagát jegyzőkönyv helyett hangfelvételen is rögzítheti a bíróság. Az ide vonatkozó rendelet azonban több olyan esetet említ —* ezek közül a fellebbezés a legfontosabb —, amikor a hangfelvétel alapján jegyzőkönyvet is kell készíteni a szóban forgó ügyről. Tíz nap rendeletéiből A zöldség és gyümölcsforgalmazás szervezetéről az 1009/1977. (III. 2.) minisztertanácsi határozat intézkedik. (Tanácsok Közlönye 10. szám.) A boltok működési engedélyéről az 5/1967. Bk.M. rendelet módosításáról és ugyanitt jelent meg a 4/1977. és az 5/1977. Bk.M. rendelkezések. Ez utóbbi a Munka Törvény- könyvével kapcsolatos. Kimondja például, hogy a dolgozó havonta legfeljebb 30 óra túlmunkát teljesíthet, és a túlmunka a napi 4 órát nem haladhatja meg. Intézkedik a belkereskedelmi miniszter rendeleté arról is, hogy a dolgozó munkájáért az alapbéren felül — bármilyen címen — legfel- ban. jébb annak 60%-a mértékéig részesülhet díjazásban (jutalékáltalány, prémium, jutalom, részesedés stb.). A kisajátítási terv elkészítéséről és felülvizsgálatáról a 11/1977. (III. 11.) MÉM. rendelet rendelkezik, a Magyar Közlöny 22. számában. A vízügyi szervek társadalmi tulajdonban lévő felesleges vagyontárgyainak feltárásáról, hasznosításáról és selejetezésé- ről is ugyanitt jelent meg a 2/1977. (III. 11.) OVH. rendelet. A költségvetési szervezeteknél a könyvviteli zárlatról fontos PM. közlemény jelent meg a Pénzügyi Közlöny 8. számáAz általános iskola nyolcadik osztályát most végző, vagy tavaly végzett fiatalokat az 1977/78-as tanévre felveszünk ipari tanulónak a kőműves szakmába Kollégiumi elhelyezés, teljes ellátás. A tanulmányi eredménytől függően emelt ösztöndíjat fizetünk. Jelentkezni lehet személyesen vagy írásban: a „Prosperitás” KSZ. munkaügyi osztályán, Budapest IX., Viola u. 45. az ítéletet a megyei bíróság helyben hagyta. A döntés ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőket mondta ki: — A termelőszövetkezet, tagjának halála esetén vétkességére tekintet nélkül köteles megtéríteni a hozzátartozóknak azt a kárát, ami a tagsági viszonyból eredő munkavégzési kötelezettség teljesítése közben keletkezett. Mentesül azonban a kárnak azon része alól, amelyet a tag vétkes magatartása idézett elő. A lefolytatott bizonyítási eljárás szerint bár az elhunyt a baleset bekövetkezéséhez hozzájárult, mert nem járt el kellő körültekintéssel és gondossággal, a tsz felelőssége azonban nagyobb, ezért a kár 80 százalékát köteles viselni. A továbbiakban a határozat iránymutatóul szolgáló indoklásában a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra, hogy a tag halála esetén a termelőszövetkezet a tartásra jogosult hozzátartozóknak ráutaltságuk mértékéig, de legfeljebb az elvesztett törvényes tartás erejéig köteles kártérítést fizetni. Ennek megállapítása azonban elengedhetetlenül szükségessé teszi a hozzátartozók ráutaltságának egyéni vizsgálatát. Tehát az alsófokú bíróságoknak az özvegy és a kiskoi-ú gyermekek vonatkozásában ezt a kérdést külön-külön kellett volna vizsgálniuk. A ráutaltság mértékének meghatározásánál azt az életszínvonalat kell figyelembe venni, amelyet a baleset következtében elhunyt személy keresete (jövedelme), a baleset előtt hozzátartozói számára biztosított. A járadék összegét is általában az eset összes körülményeinek gondos mérlegelésével kell biztosítani. / — Mindezekre tekintettel — hangzik tovább a határozat — szükséges lett volna mind az elhunyt, mind az özvegy baleset előtti átlagos havi jövedelmének megnyugtató tisztázása. A bírói gyakorlat a családi jövedelmet 40—40 százalékban a szülők, 20 százalékban pedig a gyermek ellátására fordítottnak tekinti. Ezt kell szembeállítani a tartásra jogosult hozzátartozók jövedelmével, vagyis az özvegy nyugdíja és az árvaellátás összegével. Ezért a Legfelsőbb Bíróság mindkét alsó- folíú ítéletet hatályon kívül helyezte, és új eljárást rendelt el. ★ Egy másik mezőgazdasági termelőszövetkezet tagja olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy teljesen munkaképtelen lett. Ezért a tsz ellen havi baleseti járadék fizetéséért pert indított. Arra hivatkozott, ha a baleset nem éri, munkáját még sokáig el tudta volna látni. A járásbíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a szövetkezet csak a társadalombiztosítás keretében meg nem térült kárért felel. A sérült a táppénze folyósításának megszüntetésétől számított két éven belül a társadalombiztosítási szervhez fordulhat annak megállapításáért, hogy balesete üzemi jellegű-e, s ilyen járadékra igényt tarthat-e. Ezért végzésében ennek eldőltéig a határozathozatalt felfüggesztette. A végzésnek a társadalombiztosítási szerv előtt előzetes eljárás szükségességét megállapító része ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság más álláspontra helyzekedett. A határozat indokolása szerint n sérült kártérítési igényének elbírálása a termelőszövetkezeti szervek, illetve a bíróság hatáskörébe tartozik, ugyanígy annak eldöntése is, hogy a baleset üzemi jellegűnek minősül-e. A tsz kártérítési felelősségével kapcsolatos vita elbírálásának nem előfeltétele a társadalombiztosítási szervnek a baleset jellegéről elfoglalt álláspontja. Ez csak a társadalombiztosítási szolgáltatásoknál irányadó. A sérelmet szenvedett tagnak ugyanis a munkáltató és a társadalombiztosítási szerv ellen két különálló igénye lehet, ezért kártérítési kérelme érvényesítésének a társadalombiztosítási szerv előtti eljárás nem lehet feltétele. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a járásbíróság végzését hatályon kívül helyezte és új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kötelezte. H. E. MOZIMŰSOR MÁRCIUS 24-TÖL MÁRCIUS 30-IG CEGLÉD, Szabadság 24—27: Első előadás: Lázadás a buszon 24—27: Esti előadás: Valaki az ajtó mögött* 28—30: Első előadás: Waterloo 28—30: Esti előadás: Düh* CEGLÉD, Kamara 24—27: Talpuk alatt fütyül a szél 28—30: A hosszűtávfutó magányossága* GÖDÖLLŐ 24—27: Az ígéret földje I—II.* 26— 27: Első előadás: Mese Szalmán cárról 28— 29: Méreg a pohárban 30: Egy kaland utóélete* SZENTENDRE 24— 27: Duroc, a katona 28: Az éjszaka* 29— 30: A jégsziget foglyai I—IL VÁC, Madách Imre 25— 27: Egy lány Chicliagóban 28— 30: Szöktetés* ABONY 24: Egy kaland utóélete* 25—26: Fehér farkasok 27— 28: Fekete farmer 29— 30: Csárdáskirálynő BUDAÖRS 23— 24: Lázadás a Bountyn I—II. 25—27: Kard, avagy én vagyok a falu rossza 28— 30: Duroc, a katona DABAS 25— 27: Robinson Crusoe 28—30: Vidám gazfickók DUNAHARASZTI 24— 25: Jelenetek egy házasságból I—II.* 26— 27: Herkulesfürdöi emlék 28—29: Különös ügynök •Csak 16 éven felülieknek! DUNAKESZI, Vörös Csillag 24—27: Szöktetés* 28— 29: Egy lány Chichagóban 30: Lina esküvője* DUNAKESZI, Rákóczi 23— 24: Harc Rómáért I—II. 26— 27: Csizmás Kandúr 28: Egv lány Chichagóban 30—31: Prémium ÉRD 22—24: Járvány 27— 28: A rendőrnő* 29— 31: Péntek 13. FŐT 24— 27: A pillanat embere 28— 29: A copfos csoda GYAL 24: Halál az életért 25— 26: Az ötödik pecsét 27— 28: Vértestvérek; KISTARCSA 24—25: Miért ölnek meg egy bírót?* 26— 27: Ellenintézkedés 28— 29: Oz, a csodák csodája NAGYKATA 24— 25: Kerge dolgok 26—27: Sivat-x'ban, őserdőben I—II. 28—30: A nagy Caruso PILISVöROSVAR 25— 27: Üdülők 28—30: Kísértet Lublón POMAZ 24— 27: A négy testőr (Milady bosszúja) 28—29: Miért ölnek meg egy bírót?* RÁCKEVE 24: Távoli mennydörgés 25— 27: A három testőr (A királynő gyémántjai) 28—29: Herkulesfürdöi emlék SZIGETSZENTMIKLÓS 24—25: Herkulesfürdöi emlék 26— 27: A iégsziget foglyai I—n. 28—29: Kard. avagv én vagyok a falu rossza
