Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-23 / 69. szám
%/Cnl av 1977. MÁRCIUS 23., SZERDA T v-szabadegyetem Változó élet A Magyar Televízió már sugározni kezdte szabadegyetemének befejező, 20 adásra tervezett nagy gondolatkörét, a Változó életet. Dómján Dénes- től, a műsor szerkesztőjétől érdeklődött az új sorozatról. — A Változó világegyetem és a Változó föld után ez a rész a legutóbbi, körülbelül 3,5 milliárd év legfontosabb eseményeit az élet kialakulását es elterjedését mutatja be. Július 31-ig ez a témakör még 19 adásban tekinthető meg. Általános érdeklődésre tarthatnak számot az állatok viselkedéséről, az emberré válásról és az agykutatásról szóló adások. Az előadók neves hazai tudósok és tudomány népszerűsítők, mint például Szentágothai János, Grastyán Endre, Balogh János, Csányi Vilmos, Katona Ferenc, Czeizel Endre és még sokan mások. Kedvezően zárult a színházi évad első fele A Kulturális Minisztérium gyorsmérlege Az 1976—77-es színházi évad első felének tapasztalatairól nyilatkozott Szabó István, a Kulturális Minisztérium színházi főosztályának helyettes vezetője. Elmondotta, hogy az évad eltelt hónapjai sikeresek voltak. Az ország színházai a közönség érdeklődésére számot tartó darabokat mutattak be. Az elmúlt időszak tendenciájának megfelelően, a színházak műsorpolitikájának középpontjában alapvetően a magyar drámák bemutatója állt: a többi között Illyés Gyula, Örkény István, Fejes Endre, Szakonyi Károly, Csurka István, Gyurkovics Tibor, Hernádi Gyula, Galgóczi Erzsébet művei kerültek színpadra. Állandóan műsoron vannak a magyar klasszikusok is, s nem hiányoztak természetesen Nagymarosi alkotók eredményei A képzőművészet sokrétű szolgálata Két olyan alkotó jelentős előrehaladást tanúsító műveivel találkozhatunk fővárosi tárlatokon, akik többszöri megszakítással bár, de Nagymaroson dolgoztak, s az ottani táj élménye ás érlelte eredményeiket. Károlyi András grafikái A rajz Károlyi András anyanyelve. Naplót ír vonalak egymáshoz csatlakozó csoportjaival, felméri és összegezi a valóság azon eseményeit, ahol a zene hallgat, a költészet tétovázik. Ez az anyanyelv számunkra is érthető. Részesei vagyunk rajzainak, nem egyszerű látványra figyelünk. Erezzük: az időkerék minket is perdít, a Magány rólunk is szól, és a szánandó Júdás görnyedt alakja megalkuvásainkat is tartalmazza. Újdonsága e rajzoknak elsősorban az, hogy a biblikus és más közismereti témákat úgy közelíti meg, hogy azok mindig a jelenre utalnak. Festményeinek érdekessége az, hogy a romantikus hév konstruktív elemekkel születik meg; Portréja azonban az eszközöket illetően hibátlanul egységes. A tárlat a Fényes Adolf teremben látható. Bojtár Károly festményei Bojtor Károly rendre előrelép. Nagymaroson a Művészeti Alap díját kapta. Műcsarnoki kiállításán sokat vártunk, de többet kaptunk; meglepetést. Szenvedélye nemcsak gyönyörködtet, hanem megrendít. Ahogy édesapjának, ahogy Hemingwaynek emléket állít — figyelemre méltó folytonos? ság. A tobzódó formákat az emberi mélység és tapintat irányítja. Az öreg halász küzdelme a nagy hallal, korunk emberének önarcképe. Bojtor Károly festői színpadán, megidézi a chilei stadion szenvedőit, a hegyek között vonuló nemzetközi brigádot és Márta szelídségében is erős és vonzó alakját. A drámai szerkesztés kellemes színárnyalatokkal oldja fel az élet árnyékait, és hinti a reményt, a bizakodást. Képei pontosan tükrözik a művészi személyiség és korunk bonyolultságát. Még sokat várunk, még többet várunk tőle. Bak Imre bemutatkozása Stuttgarti, esseni, poznani kiállítása után újra Budapesten, a Műcsarnokban találkozik közönségével Bak Imre. Művei igazolják vallomását, végtelen a lehetőségek száma. Térbeli megoldások, anyagkombinációk, például: fém és textil... Mindig ugyanarra törekszem: ugyanazt az egyet, az egységet keresem, a legkülönfélébb eszközökkel. Sajátos képi rendszere a rajz szinte műszaki alapegységeivel keresi és találja meg nap, ember, madár, hold, bika közös arcát. Az ipari környezet totális átalakítására törekszik az építészettel szövetségben, s ez a mesterséges környezet nem más, mint az alkalmazott művészettel közösen felépített új természet, melyben fák, erdők hiányában is öröm élni. Károlyi András rajzban gondolkodik, Bojtor Károly festményekkel közelíti a valóság drámáit, Bak Imre a holnap lehetőségeit kutatja — külön úton, mégis együtt keresik a képzőművészet határok közé nem szorítható teljességét, mely az ember szabadsága. L. M. Idén már négyszázan a külföldi drámairodalom klasszikusai sem. A színházak műsorpolitikájukban nagy súlyt helyeznek a szocializmus társadalmi kérdéseivel foglalkozó hazai drámairodalom felkarolására. Ezen a téren pályázatok és egyéb ösztönző rendszerek kidolgozásával segítik a színházak és az írók szorosabb és tartalmasabb kapcsolatának kialakulását. A Kulturális Minisztériumban újabb erőfeszítéseket tesznek a szocialista országok drámairodalmának bemutatására és népszerűsítésére. További színvonalemelkedést kívánnak elérni a zenés játékok színrevitelében, s elsőrendű feladataik közé sorolják gyermek- és ifjúsági darabok mind nagyobb számú megszületésének ösztönzését, színpadra segítését. Erre feltétlenül szükség van, mert az utóbbi években jelentősen megnövekedett a színházlátogató fiatalok száma. Tavaly például az 5,5 millió néző mintegy 25 százaléka fiatal korosztályúból került ki. Az 1976—77-es színházi évad első fele kedvező volt, s ez reményeket nyújt arra, hogy az évad második felének teljesítményeivel együtt sikeres évet zárjanak a színházak. Átadták a Székely Mihály emlckplakettet Ünnepi esemény színihelye volt kedden az Állami Operaház vörös szalonja: Lukács Miklós, a társulat igazgatója átadta aiz idei kitüntetettnek, Miller Lajosnak a dalszínház fiatal baritonistájának a Székely Mihály emlékplakettet. Járási-városi TIT-közgyíílések Többet tenni a munkásművelődésért Amint arról már beszámoltunk lapunkban, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat ez év júliusában tartja VII. országos küldöttközgyűlését, amelyen az elmúlt öt esztendő munkájáról számolnak be: mit tettek a lakosság politikai, általános és szakműveltségének gyarapításáért. Az országos küldöttgyűlés előkészületei már megkezdődtek. Ennek keretében elsőként a járási-városi TIT-szerveze- tek tartják meg közgyűlésüket. Fest megyében eddig három ilyen tanácskozásra került sor: Dabasoú, Szentendrén, illetve Gödöllőn. Jobb szervezést Elsőként a megyében a TIT dabasi járási szervezete készítette el az elmúlt öt esztendő mérlegét. Hogy mi került a mérleg serpenyőjébe? A legfőbb eredmény kétségkívül az, hogy öt esztendő alatt háromszáznyolcvanról négyszázkettőre nőtt az ismeret- terjesztő előadások száma. Ez elsősorban annak eredménye, hogy egyre több üzemet, illetve termelőszövetkezetet sikerült bekapcsolni az ismeret- terjesztő munkába. Ma már a járás valamennyi termelő- szövetkezetében, illetve állami gazdaságában a közművelődési tevékenység szerves része az ismeretterjesztés. Ugyanez még nem mondható el az üzemekről. Bár a helyi gyáregységek vezetői szívesen helyt adnának az előadásoknak, az anyavállalatok azonban több helyen nem járultak hozzá a szerződések megkötéséhez. Arra hivatkoztak, hogy a párt- és szakszervezeti oktatás mellett feleslegesnek tartják az azoktól független ismeretterjesztő előadásokat. Ez a szemlélet ellentétes a közművelődési párthatározattal csakúgy, mint a közművelődési törvény szellemével. A TIT tevékenysége ugyanis — a közoktatás mellett s azt kiegészítve — gyarapítja a tömegek általános műveltségét, ugyanakkor alapokat nyújt a korszerű szakmai tudás elsajátításához is. Mindezzel feltárja és megérteti az emberekkel a világban, a mai társadalomban betöltött helyüket, szerepüket s a tudományok segítségével magyarázza a társadalom fejlődésének eredményeit, ellentmondásait. Ezért a munkahelyi vezetés kötelességei közé tartozik a dolgozók művelődésének gyarapítása. Lehetőséget kell biztosítaniuk arra, hogy munkásaik állandóan bővíthessék ismereteiket. A másik gond, ami elhangzott ezen a közgyűlésen: az elmúlt évben 598 előadásra kötött szerződést a járási TIT- szervezet, ezek közül azonban csak 402-re került sor, vagyis a tervezett előadások 33 százaléka elmaradt. Az ok: nem mozgósították az érdeklődőket, hiába ment ki az előadó, nem volt kinek beszélnie. Ezen az elkövetkező időszakban feltétlenül változtatni kell. Nagyközségi csoportok A szentendrei járási-városi szervezet szintén előbbrelépés- ről számolt be közgyűlésén. A számok tükrében: négyszáztizenháromról ötszázhetvenegyre nőtt az előadások száma. Ez Pályaválasztás, számokban Igényekből és lehetőségekből lesznek a tervek Kétezerhatszáz elsőéves szakmunkástanulót várnak A tápiószecsői nagyközségi könyvtár legszorgosabb olvasói az iskolásgyerekek. A 12 000 kötetes könyvtárnak az idén már 400 beiratkozott általános iskolás kölcsönzője van. Halmágyi Péter felvétele Autószerelő, női fodrász, festő és mázoló, kozmetikus, tévészerelő — ezek a foglalkozások jutnak eszünkbe, ha a divatos szakmákat emlegetik. A fiatalok szívesen választják, a szakmunkásképző intézetekben gyakori a túljelentkezés ezekre a pályákra. A népgazdaságnak viszont — benne megyénk iparának is — az a célja és törekvése, hogy minden szakmában képezzenek szakmunkásokat a munkaerő-egyensúly megteremtése érdekében. Legyen elég öntő, forgácsoló, üveges, bádogos is, hogy — közismert szóval élve — a hiányszakmákban is legyen meg a feltétele a megfelelő szakmunkás-utánpótlásnak. Félrevezet a divat — Nem szerencsés ez a hiányszakma kifejezés — méltatlankodik Papp Miklós, a megyei tanács művelődési osztályának vezető főelőadója. — Félrevezeti a gyerekeket, befolyásolja őket a pályaválasztásban. Már eleve legyintenek bizonyos foglalkozásokra, ahelyett, hogy tájékozódnának, milyen munkát is jelent egy- egy ilyen, a közvélemény által gyakran lenézett szakma. Papp Miklóssal, a szakmunkásképzés Pest megyei tennivalóiról, a vállalatoktól beérkező igényekről, és az idei beiskolázás tervszámairól beszélgetünk. Furcsa példát is említ elöljáróban, mégpedig az egyik divatos szakmáról, a tévészerelésről. Az ember azt hinné, ha egyre több a tévékészülék, több a javítanivaló is, sok Szerelőt kérnek a szakmunkásképző intézetektől a vállalatok. A számadat rácáfol erre: a megyében mindössze Cegléden, Szentendrén és Érden kérnek egy-egy tévészerelő képzésére lehetőséget a vállalatok. — Okoz-e beiskolázási gondot Pest megyében a divatos szakmák iránti érdeklődés? — A közhiedelemmel ellentétben nem ostromolnak bennünket a telített szakmák miatt, és semmiképp sem befolyásolja meghatározó jelleggel a szakmunkásképzés egész koncepcióját ez a jelenség. A beiskolázásnak természetesen akadnak gondjai, hiszen tulajdonképpen három nézetet, elképzelést kell összhangba hozni: a vállalati igényeket, az egyes iskolák elképzeléseit és a megyei művelődési osztály tervszámait, amelyeket az országos igények alapján állítunk össze a megyei tanács illetékes osztályaival. Három ágazat: az ipar, a mezőgazdaság, valamint a kereskedelem és vendéglátóipar számára tesszük lehetővé a szakmunkásképzést. Eltérő adatok — Mit mutatnak a számok ebben a három ágazatban? — Az ipari vállalatok több mint ötezer elsős szakmunkás- tanuló beiskolázását kérik, az iskolák 2500—2600 tanulót szándékoznak beültetni áz iskolapadba, a mi terveinkben pontosan 1943 tanuló szerepel. A mezőgazdaság 500 tanulót kér, az iskolák 400-at terveznek, mi pedig 365-öt. A kereskedelem és vendéglátóiparnak 300 tanulóra van szüksége, az iskolák ugyanennyinek, mi 292 elsősnek teremtünk tanulási lehetőséget. Sok érdekességet rejtenek magukban a számokkal tele- : írt lapok. Egy érdekesség az ipari .vállalatok több mint ötezres igényéből: az egész megyében mindössze hat galvanizáló -szakmunkástanulót kérnek. 9 mezőgazdaság 500 tanulója közt 60 húsipari, viszont a baromfihús-feldolgozó tanulók közül annyit tudnak alkalmazni, amennyit csak kép- ziink. A kereskedelem és vendéglátóiparban nincsenek nagy beiskolázási gondok, mert a jelentkezők többsége lány. Kérnek 130 élelmiszer- eladó tanulót, viszont egy eléggé divatos szakma, a felszolgálók iránti igény mindössze 30. — Mi az oka annak, hogy az iskolai tervezés számadatai eltérnek a megyei művelődési osztály terveitől? — Az iskolákat a tervezésnél több tényező befolyásolja. Például figyelembe veszik a környékükön dolgozó vállalatok igényeit. Az iskola személyi és tárgyi feltételei ugyancsak meghatározó jellegűek, de a körzetükben beiskolázható tanulók létszáma is döntő tényező. Aztán gyakran arra is számítanak, hogy máshonnét, esetleg még más megyékből is jönnek hozzájuk gyerekek. Ezek mind-mind helyi sajátosságok. Ezért kell megyei szinten meghatározni aztán a végleges keretszámokat. Amiből egy vagy egy sem — Az adatok szerint szeptemberben 2000 elsőéves szakmunkástanulójuk lesz a megyei iskoláknak. Szakmák szerint néhány érdekesebb tervszámot megismerhetnénk? — Majd 300 autószerelő, 120 gépi forgácsoló, 90 repülőgépszerelő, 120 kőműves, 136 festő és mázoló, 130 élelmiszereladó lesz köztük. Néhány „egyedi” szakma: 1 órás, 1 faesztergályos, 1 könykötő, 6 bádogos, 14 kéziszedő, 10 férfi- szabó, 22 női szabó. Szeretném megemlíteni, hogy tavaly 40 kertészt kívántunk volna beiskolázni és csak 36 tanuló jött hozzánk. Az idén 60 tanulót várunk, a rendelkezésünkre álló adatok szerint sajnos eddig még nincs jelentkező. Az igaz, hogy a megye iskoláiban 2600 elsőéves szakmunkástanuló lesz. Azt is el kell mondani, hogy a főváros legalább ugyanennyi Pest megyei gyereket vesz fel intézeteibe, tehát az idén végző mintegy tízezer általános iskolai tanulónak több mint fele tanul tovább szakmunkástanulóként. Ha szeptemberben megszólal a tanév kezdetét jelző iskolacsengő, a most még csak papíron levő tervszámok valósággá válnak: könyv fölé hajló diákokat, osztálylétszámokat jelentenek majd. Az Is előfordul, hogy egyik-másik osztályban kevesebben lesznek a tervezettnél, máshol viszont egy-két diákkal több szorong majd a padokban ... K. Gy. M. annak is köszönhető, hogy a járási-városi szervezet mellett Pomázon, Budakalászon és Leányfalun nagyközségi TIT- csoport működik. Ennek eredményességét egyetlen példa is jól bizonyítja: Pomázon 1972 óta évről évre sikeresen működik a mezőgazdasági szabadegyetem. Ami viszont gondot jelent: a jelenlegi oktatási évadban sem a városban, sem a járásban egyetlen munkás- akadémiát sem szerveztek, szemben az 1975—76-os évaddal, amikor két munkásakadémia is működött Szentendrén. Pedig a munkásművelődés segítése ma talán még fontosabb feladat, mint volt akárcsak két esztendővel ezelőtt is. Főleg, “amikor egy olyan városról van szó, amelynek ipara egyre jelentősebb. Az elmúlt időszak pozitívuma, hogy tovább növekedett a tematikailag tudományosan felépített sorozatok aránya. Ezek a komplex és tanfolyamjellegű sorozatok túljutottak a kísérleti stádiumon s egyre nagyobb szerepet töltenek be az ismeretterjesztésben. A rendszeresség hiánya Ha nem is volt olyan szembetűnő az elmúlt öt esztendő fejlődése a TIT gödöllői járási-városi szervezetének tevékenységében, mint Dabasor vagy Szentendrén, itt is több előadásról adhattak számot e közgyűlés résztvevőinek. 1972- ben 674, 1976-ban pedig 721 ismeretterjesztő előadást tartottak. A változás inkább csak akkor szembetűnő, ha figyelembe vesszük, hogy a közbeeső esztendőkben lényegesen kevesebb előadásra került sor. 1973- ban 552, 1974-ben 467. 1975-ben pedig 572 volt a megtartott ismeretterjesztő programok száma. A rendszeresség hiánya azonban nem csupán az előadások számának változásában jelentkezett. Abban is hogy a rendszeres ismeretterjesztés igénye a járás termelőszövetkezeteinek csak mintegy a felére jellemző. A több' gazdaságban csak alkalomszerűen került sor ilyen jellegű programokra. Ugyanakkor a; üzemi munkások közötti ismeretterjesztésben egyértelmű fejlődés csak Gödöllő városában tapasztalható. Mindez a számok tükrében: 1975—76- ban két munkásakadémia működött, jelenleg pedig csal egy. A mezőgazdasági akadémiák esetében a rendszertelenség még szembetűnőbb 1974— 75-ben kilenc, 1975—76 ban mindössze egy, jelenlef pedig öt mezőgazdasági akadémia segíti a falusi ismeret- terjesztést. Küldöttértekezletre készülve A most zajló járási-város1 TIT-közgyűlések előkészítői < májusban sorra kerülő VII megyei küldöttértekezletnek Az eddigi tapasztalatok a? bizonyítják, hogy reális, a eredményekről és a hiányossá gokról egyaránt számot adc összegezések készültek. A számvetés napjai-hete' ezek. Öt esztendő tevékeny sége került s kerül még ezután mérlegre annak jegyé ben, hogy a vélemények, ta pasztalatok alapján még ered ményesebb, az eddiginél i: nagyobb tömegeket vonzó legyen a társulat munkája. Az a tevékenység, amely nyomán növekszik a lakosság természettudományos és műszakitechnikai műveltsége csakúgy, mint általános és politikaivilágnézeti tudása. Mindez társadalmunk fejlődésének jelenlegi szakaszában elengedhetetlen feltétele a továbblépésnek. Prukner Fái
