Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-02 / 51. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA „ A CEGLÉDI JAOAS ES XXL ÉVFOLYAM, 51. SZÁM Ős RészERE 1977. MÁRCIUS 2., SZERDA Folytatódik a lakásépítés Rajzasztalon az új tervek Cegléd ez évi /költségvetése és fejlesztési terée megszab­ja a városi tanács rendelke­zésére álló pénz felhasználá­sát. A költségvetés biztosítja az egészségügyi, a szociális, az oktatási, a' kulturális intéz­ményhálózat működtetését, fi­gyelembe veszi a lakosság kommunális igényeit. A terve­zett kiadások összege megha­ladja a 148 millió forintot. Utakra, hidakra, a Tán­csics, a Marx, az Alkot­mány és a Kazinczy utca részbeni korszerűsítésére, a Beloiannisz utcai csomó­pont kiépítésére 6 millió forintot szántak. A közvilágítás villanyszám­lája megközelíti a 3 millió fo­rintot. A városgazdálkodási vállalat által elvégzendő köz­tisztasági feladatok értéke 1,9 millió, a parkokra, játszóte­rekre fordítható pénz 2,3 millió forint 1977-ben. A szociális és az egészség- ügyi ágazat a város költségve­tésének 52 százalékát teszi ki. Csupán a 900 ágyas kórház üzemeltetése 52 millió forintba kerül. Ezt követi a kulturális ágazat, amelynek tervezett ki­adásai 84 millió forint körül alakulnak. Ebből jut az alsó fokú oktatási intézmények, az 1400 gyermeket befogadó nap­közi otthonos óvodák, a zene­iskola és a könyvtár fenntar­tására. Az ifjúságpolitikai cé­lok megvalósításához 130 ezer j forintot juttat a tanács. A fejlesztési feladatok élén a lakásépítés áll. Megvan BAJNOKSÁGOT NYERTEK Fiatalok a birkózóválogatottban Á Ceglédi VSE szakosztá­lyai közül 1976-ban is a bir­kózók szerezték az egyesületek rangsorolásául szolgáló olim­piai pontok legtöbbjét, har­mincötöt, az országos bajnok­ságon. Az élen a magyar ifjú­sági válogatott keret tagja. Kovács Béla és Kecskeméti István végzett, az ifjúságiak között bajnoki címet szereztek. A Vasutas birkózóinak még további három érem jutott, a juniorbajnokságon Pálinkás Miklós második, Kecskeméti harmadik, a serdülőiknél Sípos Árpád és Galambos József lett harmadik. Sípos Győző negye­dik (ifjúsági) és Soltész János hatodik (serdülő) helyével szerzett olimpiai pontot. Szól­ni kell Tarkó Imre ezüstérmé­ről is, melyet az úttörő-olim­pia országos döntőjén ért el. A felnőttek közül az egyéni ver­senyeken Sárosi Tibor szere­pelt a legjobban, de ő sem tudta megvédeni előző évi I. osztályú minősítését, most II. osztályú lett. Sárosi az orszá­gos ranglistán súlycsoportjá­ban az ötödik helyet foglalja el. Tóth István, a szakosztály vezetője elmondotta, hogy a felnőtt korú versenyzők egyéni versenyen csak alig-alig in­dultak és az edzéseket rend- szertelenül látogatták. Ilyen előzmények után kezdett a felnőtt NB Il-es kötöttfogású csapat az 1976. évi csapatbaj­nokságon, ahol a hatodik he­lyet szerezte meg. — Szakosztályunkban meg kell találni a felnőtt csapat kibontakozásának lehetőségét, hiszen régi jelenség nálunk, hogy többen elkallódnak azok közül, akik ifjúsági korukban a magyar mezőny legjobbjai közé tartoztak — mondotta a szakosztályvezető. — Hányán szerezték meg az ifjúsági aranyjelvényt? — Négyet terveztünk, közü­lük Halasinak nem sikerült, teljesítenie a szintet, amit be­folyásolt az is, hogy több ver­senyről indokolatlanul távol maradt. Ráadásul sérüléssel is bajlódott. Ifjúsági aranyjelvé­nyeseink: Kecskeméti István. Kovács Béla. Pálinkás Mikló's. 1977-re meggyengültünk, hi­szen közülük ketten, Kovács Bp. és Pálinkás, átigazoltak a Honvédba. — A birkózók az elmúlt év­ben több nemzetközi mérkő­zést vívtak. Ezeken milyen eredményeket értek el7 — A svéd AC Malmö fel­nőtt együttesét fogadtuk, amely .6:5 arányban nyert el­lenünk. Úttörő és serdülő utánpótláscsapatunik három­szor találkozott a jugoszláviai zentaiakkal, a két győzelem mellett (10:5; 11:6) egyszer szenvedtek vereséget, 8:7 arányban. Ezenkívül fiatal­jaink nemzetközi egyéni ver­senyen álltak szőnyegre az NDK-ban, Suhlban: ott Sípos Árpád és Galambos József el­ső, Dajka második, Gombár harmadik lett. Két legeredmé­nyesebb versenyzőnk, Kovács és Kecskeméti részt vett a Lengyelországban megrende­zett IBV-n. — Fábián Pál iskolai elfog­laltsága miatt ideiglenesen Kenéz Bélát bíztuk meg a ve­zetőedzői teendőkkel, így a 78 igazolt sportolóval (közülük harminc úttörő) jelenleg négy edző dolgozik. Sok versenyző jut egy edzőre, de utánpótlá­sunk nevelése jó úton halad. ____________ U. L. VÍ ZILABDA Tatabányai Bányász- Ceglédi VSE 11:6 (3:1, 4:1,2:2, 2:2) Cegléd: Sárközi, Beck P., Kisfaludy, Kelemen, Beck Gy., Tanlkó, Bóbis. Csere: Pákozdi. Pálinkás Táncos, Rátóti. Edzők: Paál, Kelemen. Góllövők: Kelemen (3). Beck P. (2), Táncos. A Felsziaba dőlési Kupa utolsó találkozójára ismét tar­talékosán. három ifjúsági já­tékossal kiegészülve tudott kiállni a ceglédi együttes. En­nek ellenére a csapat nem játszott rosszul, különösen az utolsó két negyedben voltak egyenrangú ellenfelei a jó ké­pességű Bányász vízilabdá­zóknak. (beck) a pénz 120 lakás célcso­portos beruházásban való elkészítéséhez. Az OTP beruházásában 78 la­kás épül. Folytatódik a köz­ponti vízmű építése, elkészül két víztároló medence. Jelen­tős összeget fordít a város a további fejlesztést szolgáló tervek elkészíttetésére. Meg kell rendelni a tervezőirodá­nál az új óvoda, bölcsőde, a nyolctantermes iskola, a szennyvíztisztító második üte­mének, a város csapadékvíz­elvezetési tervének elkészíté­sét. A Béke téri bölcsőde ki­viteli tervére hamarosan szükség lesz, továbbá a százezer kötetes könyvtá­réra. A Kossuth Művelődési Köz­pont bővítésének tanulmány- terve ugyancsak elkészül. T. T. Csütörtökön, Törteién Műsor, gyermekeknek Március 3-án, csütörtökön délután 15 órakor zenés iro­dalmi előadást rendeznek gyer­mekeknek, a művelődési ház nagytermében. A műsor címe: Ha a világ rigó lenne. Az if­júsági irodalmi délutánon fel­lép Sebestyén Zoltán író és Pomázi Zoltán dalénekes. IfjiígMisfák, versenyben Ajándékuk: egyenruha Példásan szerepeltek a csemőiek és az abonyiak Dabason zajlott a Pest me­gyei ifjú gárda polgári védelmi és tűzoltó szakalegységei versenye, amelyen a ceglédi járási KISZ ifjúgárda-pa- rancsnokságát a csemői polgá­ri védelmi IG. szakalegység és az abonyi Mechanikai Mű­vek tűzoltó IG. szak-alegysége képviselte. Igen alapos tudás­ról adtak tanúságot a polgári védelmisek, akik mindössze 18 ponttal lemaradva az 1. helye­zettől, a 3. helyen végeztek. Ezzel a teljesítménnyel el­nyerték a Pest megyei polgári védelmi parancsnokság külön jutalmát: a raj minden tagja egy teljes iíjúgárdista-egyen- ruhát kapott. Felkészítőjük, Bugány Mihály alezredes a továbbiakban is szívesen fog­lalkozik velük, társadalmi munkában segítve az ifjúgár- daegység tevékenységét. A Mechanikai Müvek abonyi gyáregységében az ifjúgárda tűzoltó szak-alegység nem ré­gen alakult. Tagjai igen fiata­lok, — első éves szakmunkás- tanulók. Felkészülésükre rövid idő maradt, de igyekezettel ta­nultak és rajthoz álltak. Pél­dásan szerepeltek, a hetedik helyre jutva maguk mögé uta­sítottak több olyan verseny­ző csoportot, akik hosszú ideje együtt gyakoroltak, dolgoztait. Az abonyi fiatalok felkészíté­sében komoly munkát vállalat két hivatásos tűzoltó: Pásztor József hadnagy és Klincsek László főtörzsőrmester, vala­mint az abonyi gyáregység ön­kéntes tűzoltója, Szabó József. Az if júgárda-szakal egység következő erőpróbája hamaro­san a járási tűzoltóverseny lesz, melyre alaposan felké­szülnek megint. Csala Flórián járási ifjiúgárda-parancsnok Külföldi rendelésre ii v, ' -V: Á ;■: 1 Iraki megrendelésre egy cukorgyár kapcsolószekrényei, vezérlőberendezései készülnek a Ceglédi Vasipari Szövetkezet Kossuth Ferenc utcai részlegében. A képen: erőátviteli panel készül, Tóth Béla műszerész és Szoboszlai Csaba tanuló a terv­rajzokat tanulmányozza. Apáti-Tóth Sándor felvétele­Etmmskúimk a MziájMI Az albertirsai Dimitrov Ter­melőszövetkezet is feladatá­nak tekinti a háztáji gazdasá­gok támogatását. Állattartó tagjai részére kedvezményes áron ad lucernaföldet. Mike- budán és Albertirsa — Homok­részen három gulyát tart fenn. Ezekben 95 tehenet és 70 nö­vendékmarhát legeltetnek. Ta­valy élénk érdeklődés mutat­kozott a naposcsibék iránt, ezekből 14 ezer darabot adott el a szövetkezet. 1976-ban a tagság 1152 sej­tést értékesített a háztájiból. Mivel Mikebudán sok a koca­tartó, süldőátadásra is kötöt­tek szerződést az Állatforgal­mi Vállalattal. A Dimitrov Tsz négy tápboltot tart fenn, hár­mat a községben, egyet Mike­budán. Megszervezte a tagság vetőburgonya-ellátását, ezen a tavaszon is vásárolhatják a gazdák. A zöldségbolt tavaly kis hiján 308 ezer forint érté­kű zöldségfélét és gyümölcsöt vásárolt fel. A parasztvármegye Két folyó közt, öt kapitány A PEST MEGYEI NÉP állí­totta föl elsőnek élete és va­gyona biztosítására azt az ön­kéntes rendőri intézményt, melyet korabeli írások pa­rasztvármegyének neveztek, és amely karhatalom kétszáz éven át védte, oltalmazta a Duna—Tisza közét. Ha a fal­vakra martalócok törtek, ri­asztották a parasztkapitányt, az villámként száguldott had­nagyaival és tizedeseivel a tetthelyre, s az emberek meg­könnyebbülten föllélegeztek: „megjött a vármegye!’’ A mohácsi vereséget követő időkben a török hadak köny- nyűszerrel foglalták el az Al­földet, csapataikkal bevonul­tak a várakba, a kinti telepek védtelenek maradtak. A meg­szállt vidéken megszűnt a ma­gyar hatóság, a falakkal nem kerített mezővárosok és falvak békés-dolgos népére kisebb- nagyobb kóborló fegyveres csoportok, hajdúk, darabontok, huszárok, csavargók, véghá­zakból szökött katonák törtek, raboltak, fosztogattak vakme­rőén. Szokott eset volt elven­ni a\ jobbágyok lovait, hogy a magukét kíméljék, azt kötőfé­ken vezették, az elvett lovat eladták, a gulyákból kiszakí­tott marhát elhajtották mesz- szi vásárokra, a gyalogosan kó­borlók szekereket követeltek, és úgy vitették magukat távoli tájakra. Az még csak elismert sokkal és borokkal. Az elkese­redett parasztok védekeztek, ahogyan bírtak, kapával, vas­villával, mert más fegyverük nem volt. A kardot, lándzsát, puskát tiltotta a török. A bu­dai Murat aga kajmekán szi­gorú levelet írt a ceglédiek­nek: „Szultán Szolimán botot, szántó vasat és ostort engedett kezetekbe, nem szablyát, ha­gyom és erősem megparancso­lom, ha karóban nem akartok száradni, szablyát ne kösse­tek!” A Nógrádba fölmenekült nemesi vármegye törvényható­sága is tiltotta a fegyvert, csu­pán a kéttollú fejszét, a fokost engedélyezte. Az alföldi ková­csok izzították-jformálták ki ezt a mai napig népszerű kéz­beli szerszámot fejek beveré- sére. koponyák meglékelésé- re.. A V AGY ONBIZON YTA­LANSÄG, a veszélyes élet kényszerítette a közbátorság megszervezését, a szövetséges ceglédi, körösi és kecskeméti nép példájára végig a Kiskun­ságon, a halasi határig bátor parasztokat fegyvereztek föl a tilalmak ellenére önmaguktól, távol a megyei magyar neme­si hatóságoktól és a nemtörő­döm budai pasától. Ez utóbbi ugyan nagyon is törődött ve­lük, de nem másért, mint a pénzükért. Az agyonvert latro­kért vérdíjat követelt. A pasá­nak két embere, a vajda és a dolog volt, ha megelégedtek a szubasi, afféle török szolgabí- kiparancsolt hirtelensült hú- rók, besúgóiktól értesültek a pusztákon elföldelt holttestek­ről, kiszálltak a városokba, maguk elé parancsolták a pa­raszthadnagyokat és szörnyű esküt esküdtek Allahra. ha le nem teszik a fegyvert, „hét évesen felül levágatják őket, a hétéveseket pedig a császár kertjébe küldik!” A fegyve­rüktől megfosztott hadnagyok tehetetlenek voltak a kardos, pisztolyos kóborlókkal szem­ben. akik ezekután úgy elha­talmaskodtak, hogy végül is a török bég megengedte az „il­lendő fegyver” viselését, a zsa­roló, lopó tolvajoknak kej-ge- tését, haláldíjat nem követelt rajtuk. Pest megye fölmene­kült hatósága 1638-ban törvé­nyesítette a spontán paraszt­vármegyét, a két folyó közét öt kapitányságra osztotta, mindegyikből négy-négy ott­honi jelöltet rendelt Fülekre, és az alispán közülük nevezte ki egy esztendőre a kapitá­nyokat. Tőlük esküt vett: „a megyére nézve ami károkat hallok, vagy látok, lopást, gyil­kosságot, szóval minden go­noszságot az viceispánnak és szolgabíráknak azonnal jelen­tek; a mezőn járó, kóborló, húzó, fosztó, vonó latrokat minden tehetségemmel űzöm, kergetem és megfogom, de sem titkon, sem nyilván meg nem ölöm, ha csak magamat halálosképen nem oltalma­zom, hanem viceispán úr ke­zeihez Fülekbe felhozom az büntetésre, gondot viselvén mégis keresztyén indulatból arra, hogy azok ne essenek a törökök kezébe, hol az illye- nekre kész halál várakozik.” A hadnagyok és tizedesek ide­haza a parasztkapitányok ke­zébe tettek esküt, ellátták őket fegyverrel és lóval, meg­különböztető ruházattal: lobo­gószárnyú mentével, fittyenős süveggel, csizmával és nadrág­gal. Azonkívül mentesítették őket a közteherviseléstől. Nagyobb kóborló csapatok üldözésére jogukban volt fél­reveretni a harangokat, a ha­rangszóra összegyülekvő fér­fiak legjavát kiválasztani, „vármegyét gyűjteni”, fegyve­resen lóra parancsolni. 1665- ben a kecskeméti vásárra ütő latrok négy kereskedőt megöl­tek, számosakat bénán és holt­elevenen hagytak, az olorzott portékával eliramodtak. A riasztott Ceglédi, kecskeméti és körösi hármas parasztvárme­gye a fölkelt férfiakkal egye­sült erővel nagy , csatában megkergette a rablókat, elfog­ta és folkoncolta őket. Ugyan­csak a ceglédi parasztv,árme­gye vágtatott a marhalopó rá­cok után és ütközött meg ve­lük a gógányi csárdánál. Két rác maradt halva, ezeket a Csemő délkeleti sarkán elföl­delték a már ott nyugvó tatá­rok mellé, a „Tatártemetésbe”, mint városunk végső határ­dombjába. A PARASZTVARMEGYE túlélte a török időket, a Rá­kóczi háborúját, Mária Teré­zia királyságát, két évszázados fönnállása után 1790-ben ala­kult át pusztázó csendbiztosi intézménnyé. A pusztázók azonban már hivatásosak vol­tak, történetük külön írást kí­ván. Hídvégi Lajos Ölesó napok február 24-től március 12-ig a ceglédi készruha­szahiizletében: Cegléd, Kossuth L. tér 10/a. FÉRFI- ÉS NŐI TÉLIKABÁTOK, KÉSZRUHÁK 30—50%-OS ÁRENGEDMÉNNYEL KAPHATÓK.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents