Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-20 / 67. szám

\ Új gépekkel — tisztább utcák Egy év leforgás? alatt négy különböző típusú köztisztasági gépjárművet vásároltak Gödöllőn, a Városgazdálkodási Vál­lalat részére. Az új gépekkel naponta tisztítják a város főbb útvonalait, közterületeit. Képünkön: Varjú István IFA W59 L típusú seprűs kocsijának szívócsövét ellenőrzi. Ifj. Fekete József felvétele Tanácsok a traktorok karbantartására A Mezőgazdasági Gépkísér­leti Intézet munkatársai az el­múlt években több száz mező- gazdasági nagyüzemben érté­kelték a gépkarbantartás hely­zetét. A karbantartás szerve­zésének, műszaki felszereltsé­gének és végrehajtásának szá­mos hiányosságát tárták fel. Az értékelések számszerű adatait mellőzve, elég ha csak arra utalunk — az intézet egyik megállapításából —, hogy nem ritka az olyan üzem, ahol a megfelelő műszaki szemlélet hiányában, a szerkezeti részek működésének rendszeres ellen­őrzése és a magasabb fokú karbantartása nélkül, meghi­básodásig használják a trakto­rokat. Az intézet — mint sok más esetben — most sem csak a vizsgálatok részletes elvégzésé­re törekedtek. A helyzet javí­tásának szándékával foglalkoz­tak a traktorok egységesített karbantartási rendszerének ki­dolgozásával is. A Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Miniszté­rium megbízásából hasznos szakmai közleményt jelentet­nek meg, s juttatnak el hamarosan minden mező- gazdasági termelőüzemibe. Ez a legfontosabb kerekes és lánctalpas traktorok há­romfokozatú karbantartási teendőit, az ehhez szükséges felszereléseket, s más fontos tudnivalókat tartalmazza. . F. I. A Dunakanyar tájai Klubdélutánt tart hétfőn, 21- én, délután 5 órakor a GSC természetjáró szakosztálya. A Szabadság téri nagyteremben diavetítéses előadást hallhat­nak az érdeklődők a Dunaka­nyar tájairól, nevezetességei­ről. A kalauz szerepét Réteg Lajos tanár tölti be. A belépés díjtalan. IV. ÉVFOLYAM, 67. SZÁM 1977. MÁRCIUS 20., VASÁRNAP Ma még kevesen Kertbarátmozgalom a városban A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa elnökségének 1973-ban született állásfoglalá­sában lapozgatok, amely a kertbarátmozgalom helyzeté­ről szól. A mozgalom kialaku­lása, okai és további sorsának elemzése után az állásfoglalás feltárja azokat a területeket, ahol az előbbrelépés fontos és körültekintő intézkedéseket igényel. Ilyenek a következők: a kerttulajdo'n és a kerthasz­nálat szabályozásából adódó további problémák rendezése; a parlagterületek tulajdonba vagy használatba adása; a kertészkedéssel összefüggő épí­tési jogszabályok módosítása; a kertészkedés szakmai, anyagi, műszaki és szolgáltatási fel­tételeinek szélesítése; a kert­barátmozgalom újabb közössé­geinek életrehívása és működé­si feltételei javítása; a kertész- kedők termelést segítő külön­féle állami intézkedések rend­szerének kidolgozásává kisker­tekkel kapcsolatos jogi és köz- gazdasági szabályokat, korsze­ré termesztési módszereket népszerűén propagáló ismeret- terjesztő kiadványok megjelen­tetése; a kertbarátmozgalom­nak a sajtóban való politikai, gazdasági és kulturális erősíté­se. A teendők hosszú sora nem is teljes; bizonyítva, hogy egy- egy kezdeményezés milyen sokoldalú és alapos’szervezést kíván meg kibontakozásához Az őszirózsától a vörös csillagig (2.) Egyetlen megoldás a földosztás Veresegyházon a polgári de­mokratikus forradalom első napján, 1918. október , 31-én az asszonyok vezetésével, né­hány öregember és több gye­rek részvételével kifosztották a Lőwi- és a BrüZi-kereskedé- seket: „a hatósági lisztet és a requirált gabonát elvitték. Ott most ez idő szerint csak a vám­gabona áll rendelkezésre, amit szükség esetén igénybe ve­szünk.” — írta a váci fő­szolgabíró. Győri Ferenc aljegyző, ekkor elmenekült családjával együtt a község­ből, később Rákospalotára he­lyezték. A főszolgabírónak egyetlen javaslata volt csak felettese számára, hogy a nép lecsillapodjon: az egész megyé­ben sürgősen cseréljék meg a jegyzőket. A főszolgabíró bizalmas irata Az egyedüli megoldás azon­ban csakis a nép földhöz jut­tatása lett volna. Veresegyhá­zon a forradalmak előtti évti­zedekben különösen szorító volt a földínség, a környező helységek közül talán csak Szadán és Csornádon volt ha­sonló. Egy 1919. jan. 17-i kel­tezésű főszolgabírói bizal­mas irat Veresegyház elöljá­róságához már mélyebben érin­ti a kérdést és alaposabb ren­delkezésre serkent a főispán 10565/1918-as rendeletére hi­vatkozva: „Az ország mai hely­zetében különösen fontos, hogy azokon a vidékeken, ahol a földbirtokok, amelyek e célra különösen alkalmasnak látsza­nak, késedelem nélkül kijelöl­tessenek. Ezért bizalmasan fel­hívom, hogy a nagyobb föld- birtokosokkal és haszonbérlők­kel lépjen érintkezésbe és ve­lük tapintatosan értesse meg, hogy a nép hangulatának le- csendesítése érdekében ad­dig is, míg a szerves földbirtok­reform megalkottatik és életbe lép, ajánljanak fel önként földbirtokaikból vagy haszon­bérleteikből bizonyos része­ket akként, hogy azokat a föld­nélküli vagy kevés földdel (5 katasztrális holdon alul) ren­delkező, harcból visszatértek­nek, azok özvegyeinek és árváinak kisebb parcellákban egyelőre egy év tartamára ha­szonbérbe adják, vagy esetleg részletművelésre átengedjek. Az parcellák átlagos nagysá­ga természetesen a helyi vi­szonyok szerint különböző lehet, de maximuma kb. 10 katasztrális holdon alul ma­radjanak.” A „tapintatos” meggyőzés kétséges eszközét ekkor már régen túlhaladták a forradalmi események. Csak ra­dikális és széles körű földre­form vethette volna me£ az új magyar állam, a köztársasági Magyarország szilárd alapjait. Csendőröket verlek meg A nyomozó csendőrök 1918. dec. 3-án még megtehették, hogy Zsidón „ütlegeléssel kényszerítették az embereket beismerő vallomásra.” A régi apparátus terrorjára azonban már egyre többször válaszol­tak szökéssel, sőt terrorral is a hazatérő katonák, elkezdőd­tek a csendőrverések, amire ko­rábban nem akadt példa. Ve­resegyházon, híres csendőrve- rő számba mentek Boros Ist­ván, Králik János és más ha­zatért katonák. Előfordultak egyéb esetek is, a Horváth- vendéglő előtt egy katona szó­váltás közben bajonettel le­szúrt egy embert. A rend hely­reállítására is a fölbirtokpoliti­kát igyekeztek felhasználni. Veresegyház elöljáróságát uta­sította a főszolgabíró: „Végül a legszélesebb körben közölje, hogy gazdasági munkások és cselédek, akik katonák voltak s most hazatértek, de újból munkába állni nem akar­nak, földet nem fognak kapni, viszont a földbirtokosokkal és gazdákkal értesse meg, hogy kötelességük a harcból hazaté­rőknek a legjobb munkabért és ellátást nyújtani méltányos megegyezés alapján.” A hely­zet tehát lényegében a követ­kező volt. Az egyik oldalról, amíg nem dolgoztok a régi módon, földet nem kaptok; a másik oldalról, amíg nem ka­punk földet, nem dolgozunk. A kastély zsoldosai Az osztályharc élesedése, a szervezkedő nagybirtokosság, az ellenforradalmi készülődés leplezetlen formában mutatko­zott meg Zsidó — jelenleg Vácegres — községben közvet­lenül a Tanácsköztársaság ki­kiáltása előtti időben. Fischer Ede nagybirtokos — emlékez­zünk rá, hogy 1918. novembe­rében a váci főszolgabíró nem tudott a védelmére karhatal­mat küldeni — 1919. márciusá­ban már szabadságolt kato­nákból szervezett magán fegy­veres erővel rendelkezett. A Belügyminisztérium átiratban sürgette a főispánt, hogy saját hatáskörén belül intézkedjen Fischer -nagybirtokos túlkapá­sai ellen. „Az említett karha­talom terrorizálja a lakosságot, állandóan jogosulatlanul ház­kutatásokat tartanak és az el­lenállást tanúsító lakosságot összeverik. A község elöljáró­sága az erőszakoskodást nem akadályozza meg és tűri, hogy polgárokat letartóztassanak.” A kastély védelmére szerződtetett zsoldosok, akik foglalkozássze­rűen terrorizálják a lakosságot a nagybirtok védelmében, új elemei az osztály harcnak ebben az időben. Horváth Lajos (Folytatjuk) Hogyan valósítják meg a moz­galom célkitűzéseit a helyi kö­rökben? Erről kérdeztük Vil­mos Györgyöt, a Hazafias Nép­front gödöllői városi-járási bi­zottságának titkárát. A helyi célokat meghatározni — Tavaly augusztus végén, szeptember elején foglalkoz­tunk először a gödöllői kert­barátok köre megalakításának gondolatával. Tudomásunkra jutott, hogy az Agrártudomá­nyi Egyetemen működik egy ilyen, jellegű klub, kapcsolat­ba léptünk velük s megálla­podtunk, hogy előadóik a vá­rosi művelődési házban is tar­tanak előadásokat. Gödöllő kertváros jellegű. Az új lakótelepek szaporodása ellenére is a város lakóinak többsége kertes házban lakik s a lakótelepiek közül is sokak­nak van hétvégi telke. Egyre gyarapodik az üdülőövezet is és mind többen fordítják sza­bad idejüket kertészkedésre, zöldség-, gyümölcs- és dísznö­vénytermesztésre. — A kertbarátok körének egyelőre az a célja, hogy szak­képzett előadók adjanak taná­csokat a kiskerttulajdonosok­nak. Az előadások utáni beszél­getéseken ki-ki előállhat kér­déseivel, eldicsekedhet ered­ményeivel, továbbadhatja öt­leteit. Jártasságot szerezve A szórakozáson, egészség- ügyi szempontokon kivül a ki­csiben gazdálkodók háztartásu­kat zöldséggel is el tudják lát­ni, s ha hozzáértéssel nyúlnak a földhöz, a növényekhez, munkájuk gazdaságos lesz. — Később, ha a termeszlés­ben jártasságra tesznek szert, felesleget is termelhetnek. Azt tervezzük, hogy az eladásra szánt termékek értékesítését a Gödöllő és vidéke ÁFÉSZ se-" gítségével szervezzük meg, ők már felajánlották közreműkö­désüket. S bár a kiskerttulaj­donosok terményeivel a közel­látásban hiba volna már most számolni, a jövőbén ők is nyújthatnak némi segítséget ehhez. A gödöllői művelődési ház­ban havonta gyűlnek össze azok, akikhez eljutott a felhí­vás, akik érdeklődnek a kör foglalkozásain elhangzottak iránt. Egyelőre kevesen van­nak. Általában tizenöt-tizenhat résztvevővel zajlanak a beszél­getések. E hónapi összejövete­lükön még kisebb volt a lét­szám: mindössze heten hallgat­ták dr. Láng Miklós előadását. Pedig érdekes dolgokról esett szó. A téma: tavaszi munkák, vetés. Lévai Mihály ügyintéző, a kör egyik vezetője így értékeli a mérsékeltebb megjelenést: — Annak idején, amikor el­indítottuk a sorozatot elég nagy propagandát fejtettünk ki. Saj­nos úgy látszik; nem elég egy­szer felhívni az emberek fi­gyelmét a hasznos dolgokra. Ami a mai előadást illeti, meg­lehet, a kiskerttulajdonosok az elmúlt előadás anyagát gyako­rolják kertjeikben. Ami fiélkiiiözhelellen Az időjárás tavaszias, a tél után jólesik a mozgás, hitelt adhatunk Lévai Mihály szavai­nak. Közben az előadó történeti fejtegetéssel színesíti mondóká- ját. A zöldségfélék tápanyag- szükségletéről beszél s azt bi­zonygatja, hogy a rövid idő alatt nagy termést adó zöldségeknek' a többi nö­vénynél több szerves és mesterséges tápanyagot kell juttatni. Azt, hogy melyik fajta mit kíván meg abból is eldönthetjük, hogy kinyomoz­zuk; honnan, a világ mely ré­széből származik. A trópusok­ról érkezettek például a magas páratartalmú levegőt, a keve­sebb közvetlen napfényt ked­velik. A kör tagjai egyéb előnyö­ket is élvezhetnek. Laukó Lászióné, a kertbarát-klub má­sik vezetője az ÁFÉSZ mező- gazdasági boltjának vezetője. A tagok kérésére első kézből szolgálhat a legjobb növény-, védőszerekkel, kisgépekkel, magokkal. Nemrég Csömörön hallottunk az ottani kertbarátkörösök né­pes társaságáról. Legközelebb hozzájuk látogatunk el, s ta­lán a gödöllőieknek s a töb­bieknek is javára válna, ha ta­lálkoznának egymással: tapasz­talatszerzés végett. (g.) Pécelen Előadás az ifjúkori bűnözésről Ma és március 25-én, dél­után hat órakor a péceli álta­lános iskolában az alkohol és az ifjúkori bűnözés címmel tart előadást a szülőknek Re­ményi Kálmán, a járási-városi rendőrkapitányság bűnügyi osztályának helyettes vezetője. Nyercségjutalöm az ÁFÉSZ kismamáinak A Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ minden év márciusában meg­rendezi a gyesen levő kisma­mák találkozóját. Áz idei ösz- szejövetelre, amit csütörtökön tartottak, a 92 meghívott közül 70-en jöttek el a Petőfi műve­lődési házba, gyermekeikkel együtt. A szövetkezet igazga­tóságának elnöke rövid tájé­koztatót adott a tavalyi ered­ményekről, az idei tervekről. A szövetkezet — mondotta — visszavárja őket, számít mun­kájukra. Ez alkalommal adták át azt a 300—300 forintot, amit nye­reségjutalom címén fizetnek a gyesen levő kismamáknak, és azt az ajándékot, amit az ÁFÉSZ valamennyi nődolgozó­ja a nőnapi ünnepségen kapott. A találkozó baráti beszélge­téssel fejeződött be. Túrái hírek A túrái művelődési házban március 21-ig tekinthető meg az aszódi Petőfi Múzeum A Galga-mente műemlékei című fotókiállítás. Eddig több mint félezren nézték meg. Szerdán kollektíván tekintették meg a tárlatot az aszódi Vegyesipari Szövetkezet túrái tekercselő részlegének dolgozói. Csopor­tos látogatást terveznek a Gal- ga-menti Rákóczi Termelőszö­vetkezet szocialista brigádjai is. Március 21-én, a Tanácsköz­társaság kikiáltásának és a KISZ zászlóbontásának év­fordulóján a KlSZ-alapszerve- zetek és a Szikra ifiklub ren­dez vetélkedőt a művelődési házban. A felszabadulási ün­nepségeket az úttörők hagyo­mányos Szaltuszenko orosz nyelvi versenyével nyitják meg április elsején. A nagy­községi ünnepséget szintén e napon tartják, 'miután a poli­tikai és társadalmi szervezetek képviselői megkoszorúzzák a község felszabadításáért elesett szovjet katonák sírját. ☆ Ülést tartott a Hazafias Nép­front túrái elnöksége. Értékel­ték a téli oktatási, népműve­lési időszak eredményeit, ta­pasztalatait. Megbeszélték a község szépítéséért, parkosítá­sáért a bizottságra háruló fel­adatokat és a honismereti mozgalom kiterjesztésének le­hetőségeit. SPORTKOZGYŰLES ÁSZODON Kedvező lehetőségek Az eredeti munkaterv sze­rint a gödöllői járásban is feb­ruár 28-ig kellett volna befe­jezni a sportkörökben az éves beszámoló közgyűléseket. Egy sajnálatos esemény miatt azonban Aszódon később ke­rült erre sor. Ismeretes, az aszódi vegyesipari lctsz elnö­két, aki egyben a községi sportkör elnöki tisztét is be­töltötte, halálos baleset érte. Másodszori nekifutásra igen sikeres közgyűlést tartottak Aszódon. Az itteni sportegye­sület a megszűnt Pest megyei szövetkezeti építőipari vál­lalat égisze alatt működött 1975-ig. Ekkor vette át a ktsz. Ma már a Spartacus a helyi sportmozgalom gazdája, így érthető, hogy a tanács és a szövetkezet messzemenően tá­mogatja. Dancsó Mihály egyesületi titkár beszámolója képet adott a három szakosz­tály tavalyi munkájáról. A labdarúgócsapatokban 47 iga­zolt játékos szerepei, a teke­szakosztályban 17, a termé­szetjárók létszáma 98. A turis­ták nemcsak a létszámot te­kintve a legerősebbek, munká­juk is igen tartalmas. A felnőtt labdarúgócsapat a járási első osztályban ősszel az első helyen végzett, az ifik az ötödiken. A tekézők me­gyei bajnokság híján beérték háziversenyekkel. A Spartacus a tömegsportra is gondol: kis­pályás labdarúgó-bajnokságot szerveztek, s az idén ezt szé­lesíteni akarják. A közgyűlésen elhangzottak tanúsítják: a feltételek adot­tak a sportoláshoz. A tanács évi 800 ezer forinttal járul hozzá a fenntartáshoz, a mű­velődési célokra vásárolt busz- szal a sportolók szállítását is megoldják. A vegyesipari í ktsz-en kívül az OKISZ és a KISZÖV is szerepel a fenntar­tók között. Terveik: női és férfi kézilab­da-szakosztály, s a Petőfi gim­náziumra alapozva, tornaszak­osztály létrehozása. A közgyűlés végén személyi kérdésekben döntöttek. A ter­mészetjáró szakosztály vezető­jét, Klausmann Ferencnét ér­demei elismerésével felmen­tették, helyébe Koncz Istvánt választották, aki egyben az el­nökségnek is tagja lett. A sportkör ügyvezető elnökévé Szilveszter Károlyt választot­ták meg. Csiba József Lakáskarbantartási munkákra nyugdíjasokat és aktív szakmunkásokat gebinesként felveszünk az alábbi szakmákban: © kőműves © ács © festő és tapétázó © asztalos O villanyszerelő © parkettázó és műany.agburkoló Jelentkezés: a Gödöllői Építőipari Szövetkezet központjában, Gödöllő, Dózsa György u. 67. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents