Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-20 / 67. szám

Megemlékezések, koszorúzással A Tanácsköztársaság kikiál­tásának 58. és a KISZ zászló­bontásának 20. évfordulója al­kalmából, holnap, hétfőn, meg­emlékezéseket rendez a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség városi bizottsága. Délelőtt 10 órakor a pokol­szigeti mártíremlókművet ko- szorúzzák meg a város dolgozó és tanuló fiataljai, délután 2- kor a Derecske dűlői Tanács­köztársaság emlékműnél róják le kegyeletüket a fiatalok. (Az emlékműhöz fél 2-kor külön- autóbusz indul a városi párt- bizottság elől.) Délután fél 4-kor 1919-es veteránok, a KISZ alapító tag­jai, és a mai ifjúkommunisták tartanak találkozót a Madách Imre Munkás és Ifjúsági Mű­velődési Központban. Vác a hazai lapokban Az' Ipoly vidéki Erdők már­ciusi száma beszámolt arról, hogy Rotter István, a váci er­dészet nyugdíjasa, becsülettel helyettesített egy megbetege­dett motorfűrészest. A Hajó-Daru értékelte az 1976. évi munkaversenyt, meg­írva, hogy az MHD váci gyár­egységében tavaly 36 brigád tett vállalást s 33 adott be ön­értékelést. Az Ország-Világ című heti­lap közölte Sárdi Mária Zsi- ványbecsület című tudósítását a váci börtönből szabadult Farkas Sándorról, aki ismét a bűn útjára lépett. Az Esti Hírlap hírül adta, hogy a Vácott élő Lehotka Gá­bor orgonhművész a múlt hé­ten sikeres koncertet adott Ko­lozsváron. A Nógrád nevű megyei na­pilap részletesen beszámolt arról, hogy a Magyar Rádió Éneklő Ifjúság sorozata kere­tében, a Vácott rendezett fel­vételekre városunkba utazott két balassagyarmati kórus. (— pr —) A csendesebb téli hónapok után, ezekben a hetekben meg­kezdődtek a nagy tavaszi munkák a járás termelőszövet­kezeteiben, A földeken dolgo­zó emberekhez mindeddig a legnagyobb bajkeverő, az idő­járás is kegyes volt, ezért a vezető szakemberek is bizta­tónak tartják az idei mezőgaz­dasági rajtot. Kosdon például, mint Lég- rádi János növénytermesztési főágazatvezető elmondta, 20 hektáron elvetették már a kaprot, ezekben a na­pokban pedig az árpa- és a lucernamagok kerülnek a földbe. Minden valószínűség szerint, április elején megkezdődhet a kukorica vetése is. Szépen fejlődik a határban az ősszel vetett. búza, a növények a március közepén szokottnál másfél-két héttel fejlettebbek. A gazdaság megháromszo­rozta az idén a zöldség termő- területét, következésképp 50 hektáron termelik a tavalyi országos ár- és hiánylistán el­ső helyen szereplő konyhanö­vényeket. Három új kombájn­nal és egy E 280 típusú ta- karmánybetakaritóval bővült a kosdiak gépparkja. Szerves trágya szállításá­hoz szükséges markoló­rakodót is vásárolnak a közeljövőben az Agroker- től. Az Alagi Állami Gazdaság területein ugyancsak jó ütem­ben folynak a tavaszi munkák. Mintegy ezer hektáron befejezésé­hez közeledik a mustár vetése és a legelőtelepítés, az igen szépen fejlődő őszi ve­tés fejtrágyázásával pedig már végeztek. A gazdaság legjelen­tősebb ágazatához tartozó gyü­mölcsösökben, szőlőkben met­szik a fákat, a tőkéket, s ez a munka is időre befejeződik. Belvízkárt csak a Ipoly menti földek szenvedtek, de azok sem számottevőt. B. E. JUBILEUMI ÜNNEPSÉG A táncsksi hagyomány kötelez ŰJ SZELLEMŰ AGRÁRÉRTELMISÉG A napokban ünnepelte a vá­ci Táncsics Mihály Mezőgazda­sági Szakközépiskola fennállá­sának harmincadik évforduló­ját. A művelődési központban tartott megemlékezés méltó módon mutatta be az iskola eredményes évtizedeit, az elért sikereket, a jelen nemzedék­nek helytállását.. Pornói István igazgató a jö­vő távlalatait is felvillantó be­szédében az alma mater nem­zedéket szolgáló hivatásáról beszélt, Boros Aladár, az inté­zet igazgatóhelyettese, a tör­ténelmi keret bemutatásával, az elmúlt időszak nagy és sorsdöntő változásai között, a gyakorlati iskola megvalósítá­sáért kifejtett pedagógiai munkájára, azok eredményeire mutatott rá. Anyakönyvi hírek Született: Ondrik János és Benkó Margit: Tamás, Szun- gyi Géza és Kovács Erzsébet: Gabriella, Fézler Károly és Bágyon Erzsébet: Károly, Schmittinger Géza és Gyur- csek Katalin: Géza, Kata Ist­ván és Lózs Piroska: Piroska, Máté István és Sztriskó Aran­ka: Péter, Neumayer István és Mojzis Erzsébet: Bettina, Pal- kovics Imre és Legény Zsu­zsanna: Ferenc, Bana Szabolcs és Balogh Irén: Szabolcs, Csi- kány Sándor és Szabó Julian­na: Sándor, Gergely Ferenc és Maruszki Júlia: Gyöngyi, Ko­vács László és Lázár Etel: Ba­lázs, Kővári Vilmos és Tisza- falvi Katalin: Mónika, Mud- ri József és Kovács Irén: Ani­ta, Zászkaliczki Tibor és Krá- lik Éva: Andrea, Csáky János és Szegner Anna: Judit, Csin­talan Antal és Stefkó Valéria: Valéria, Kein Károly és Rot- tár Éva: Károly, Salamon Győző és Szelényi Katalin: Beáta, Csepregi József és Kinczler Ilona: Zsolt, Feiner Gábor és Pikács Julianna: Gá­bor, Frányics János és Csábri Mária: Hajnalka, Breznánszky József és Radnics Magdolna: László, Juhász János és Kosztrihán Erzsébet: Tamás, Oláh László és Horváth Teré­zia: László, Sinkó László és Kövesdi Erzsébet: Mónika ne­vű gyermeke. Házasságot kötött: Rácz Fe­renc és Pap Mária, Kertesi Já- ros és Sándor Mária. Vácott hunyt el: Adamcsek Mihályné Koncz Erzsébet (Vác, Sallai I. u. 6.), Weiszt István (Főt), Sőrés Jánosné Köles Gi­zella (Dunaharaszti), Gyetván József (Szokolya), Nagy Lajos (Vác, Csatamező 75/11.) Orosz­ki Sándor (Vác, Damjanich utca 10.), Pál János (Vác, Fel- szabadulás u. 10.), Megtért Jó­zsef (Vác, Zrínyi u. 26.), Bo- kodi Pálné Enyedi Zsuzsanna (Dunakeszi), Granczál Jó- zsefné Zellér Teréz (Nagyma­ros), Piry Vilmos (Göd,) Lu­kács Istvánná Muka Margit (Vác, Damjanich u. 43.), Kan­tó Antal (Szob), Számpor András (Ácsa), Tax Sarolta (Göd), Bálint István (Göd), Krizsán Jánosné Pásztor Má­ria (Tésa), Fülöp Rudolf (Da- bas), Tóth József né Tóth Lídia (Főt), Fandel Lajosné Rausz Gizella (Fót), Szabó Mihály­né Guzsaly Rozália (Vác, Szi­várvány u. 34.), Zsombori Sándorné Győrky Margit (Vác, Rádi út 40.), Hatvani Károly (Sződliget), Varga Sándorné Sinkó Veronika (Vác, Alsó u. 69.), Bálint Andorné Deutsch Margit (Dunakeszi). Piaci jelentés Igazi tavaszi nyüzsgés fo­gadta legutóbb a váci piacra érkezőt. Igaz, az őstermelők tudták, hogy ma, vasárnap, vá­sár lévén, kevesebb lesz a ve­vő, hát szép áruval, nagy vá­lasztékkal várták a háziasszo­nyokat. Mindjárt a kapu közelében 6zép burgonyahalmok csalo­gatták a vevőket. Akik ősszel nem vásároltak 9—10 forintért télálló burgonyát, most, a fel­nyitott vermekből, megvehet­tek 5 és 8 forint közötti áron. A káposzta és kelkáposzta ki­lója, valamint a fejes saláta 7 forint volt, a retek csomóját 5 forint 50 fillérért, a hagymáét 2 forint 50 fillérért adták. Olcsóbb lett a tojás, már egy forintért is lehetett kapni, de a legnagyobbakért sem kértek többet egy-harmincnál, egy- ötvennél. A standokon megjelentek a palántás ládák. A paradic iom- palánta 5, a zöldpaprika 6 fo­rintba került, 80-tól 110 fo­rintig mérték a dughagyma lei-' lóját. Lehetett kapni virágzó ár­vácskát, egy-egy tőért 3—4 fo­rintot. kértek. A városi KISZ-bizottság munkatársa, Sebestyén Kata­lin, az ifjúsági mozgalom meg­bízható bázisát, városunk kö­zépiskolái közül az előnek ott megalakult KISZ-szervezet alapító és a megújulásban részt vevő mostani tagjait kö­szöntötte. Kevesen tudják városunk­ban, hogy az intézet mérnök­tanárai közül Faluhelyi József, Fejér Ferenc, Sibinger János, dr. Török István tudományos és pedagógiai művei mind az egyetem, mind a középiskolák­ban közkézen forognak. Ez az intézmény a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem tanárkép­zős növendékeinek gyakorló- iskolája. kollégiumában az új szellemű agrárértelmiség neve­lődik. A végzett és érettségi­zett tanulók százai maradtak hűek a megváltozott mezőgaz­dasági viszonyok között a hi­vatást adó intézet útmutatásai­hoz: ma az ország minden ré­szében találkozhatunk volt vá­ci diákokkal, akik az állami gazdaságokban és a termelő- szövetkezetekben hasznosítják a városunkban tanultakat. A váci iskola küldetést is vállalt: olyan mezőgazdasági szakembereket nevel, akik a gyakorlati tudásanyagon túl, a művelt emberre jellemző egye­temes tájékozódásra is szert tesznek, mert tudják, hogy a kultúra megtermékenyítő ered­ményei nélkül csak gépies munkát végezhetnének. (— y — r) XXI. ÉVFOLYAM, 67. SZÁM 1977. MÁRCIUS 20., VASÁRNAP Mire futja a költségvetésből? Közös munkával fejlődik a város Beszélgetés Welsz György tanácselnökkel A közelmúltban megtartott időközi tanácstagválasztások előtt számoltak be a város par­lamentje, a tanács tagjai vá­lasztóiknak arról, hogyan felel­tek meg a bizalomnak, hogyan képviselték környékük lakói­nak érdekeit. 1 A tanácstag munkájának eredményessége azonban attól is függ, hogyan működik a végrehajtó testület, milyen munkát végeznek a tanács első számú vezetői, akik nemcsak társadalmi megbízatásként, ha­nem főfoglalkozásban, jó eset­ben hivatásból intézik a közös­ség ügyeit. Weisz György tanácselnökkel a beszámolókról, szélesebb ér­telemben a tanács tevékenysé­géről, gondjairól, a városfej­lesztés eredményeiről és a to­vábbi tervekről beszélgettünk. Mindenképpen segitettek — Ez alkalommal ön volt az interjú kezdeményezője. Miért? — A válasz egyik fele szin­te magától értetődő. Mint aho­gyan azt az újságban is hírül adták, igen tartalmasak voltak a tanácstagi beszámolók, né­hányon magam is részt vettem. Számos közérdekű kérés és ja­vaslat hangzott el, választóink­nak megnyugtató, kielégítő tá­jékoztatást kell kapniuk rájuk. Sok mindenre jutott idő azon­nal, más felszólalásokra írás­ban vagy tanácstagoktól kap­nak választ, de t(gy érzem, így is maradt jó néhány olyan té­ma, amelyről föltétlenül szót kell ejtenünk. • — Melyek azok s milyen kapcsolatban vannak a tanács­tagi beszámolókkal? — Elsősorban talán éppen a kérdésekről, kérésekről kell beszélnünk. Állapítsuk meg mindenekelőtt, hogy bármilyen felszólalásokról volt is szó, azok mindenképpen segítették munkánkat. Egyik részük talán éppen azért, mert olyan, első­sorban kommunális jellegű hiányosságra hívta fel a figyel­münket, amely pótlása nem igényel nagyobb befektetést, s éddig is azért nem foglalkoz­tunk vele, mert a szakembe­reknek, a kommunális üzem vagy a műszaki osztály mun­katársainak elkerülte a figyel­mét, vagy nem volt rá kapaci­Délután az úttörőházban Vácott, a Hajós Alfréd Üttöröh&zat naponta látogatják ál­talános iskolai diákok. A szakköri foglalkozásokon túl min­dig jut idő közös játékra is. Ifj. Fekete Józsel felvétele tás. Csak jellemző példaként említek meg egyet-kettőt. 'A Népek barátsága úton a víz­elvezető nyílások belógnak a járdába, balesetveszélyesek. Sok a dirib-darab járda, a fel­szakadt út. Mielőbbi kijavítá­sukra a kummunális üzemben készenléti csoportot hoztunk létre, amely a bejelentések után, a legrövidebb időn belül kijavítja az ilyen hibákat. Ké­rünk is mindenkit, ha találko­zik hasonlókkal, értesítse a ta­nács műszaki osztályát. Állja az összehasonlítást — Bizonyára súlyosabb prob­lémákról is volt szó. — Valóban. Nálunk is akad­nak még járda nélküli utcák, sáros utak, boltokkal, szolgál­tató hálózattal gyengén ellátott városrészek. Sokan beszéltek ezekről is, néha bizony, felhá­borodott hangon. Hogy tisztán lássunk ebben a kérdésben, nem fölösleges talán, ha meg­nézzük, hogyan állja Vác az összehasonlítást hasonló ma­gyar városokkal? Egyben-más- ban kiemelkedően szép ered­ményeket értünk el. A kultu­rális szolgáltatásokban különö­sen, hiszen korszerű a zeneis­kola, a művelődési központ, rendszeresek a hangversenyek és a színházi előadások. Már a nyáron elfoglalja új helyét, az addigra már átalakított, régi művelődési központban az út­törőház. A kommunális ellátás szintén állja a próbát, még ak­kor is, ha nagyon sok a tenni­valónk. Korszerűsödik keres­kedelmi hálózatunk, újabb is­kolák, óvodák csökkentik a helyhiányt évről évre, de hogy ne legyen túl hosszú a felsoro­lás, azt hiszem, nyugodtan ál­líthatom: a rendszerint példa­ként emlegetett Budapestnek semmivel sincs kevesebb ilyen jellegű gondja. Mindezt nem valamiféle mentségként mond­tam el, mert meggyőződésem, hogy semmilyen szempontból sem kell szégyenkeznünk. Jól megfontolva — Sokan úgy gondolják, hogy az ötödik ötéves tervben álta­lában kevesebbet fejlődik a város, mint a korábbi terv­ciklusban. — Büszkék lehetünk arra a jó néhány új létesítményre, a semmiből kinövő lakótelepek­re, az új üzemekre, amelyek az előző ötéves tervben készültek el, de most sem leszünk kevés­bé gazdagabbak, noha valóban jól meg kell fontolnunk, hogy mire költjük a város forintjait. Érdemes erről azért is beszél­nünk, mert úgy tapasztaltuk, hogy sokan nem ismerik a vá­rosfejlesztési terveket. Véle­ményünk szerint, elsősorban á meglévő lehetőségekkel kell az elkövetkező években jól él­nünk. A már említett úttörő­ház épülete ugyan nem lesz vadonatúj, mégis a hasonló nagyságú városok közül a leg­nagyobbak közé tartozik majd. Korábban más célt szolgáló he­lyiségben nyílik meg a Kötött­árugyár bemutatóterme, az UTASELLÁTÓ hidegkonyhás bisztrója, átalakítják a vendég­látó vállalat vasútállomás melletti vendéglőjét. A régi honvédklub épületének átala­kításával kényelmes helyet kaphat a könyvtár. Ami az új beruházásokat illeti, azokra is büszke lehet a város átadásuk után. A lakásprogramról sok­szor volt már szó, a környéken lakók azonban kevesen tudnak róla, hogy a Földvári téren új, nagyterületű ABC áruház, a benzinkút közelében vendéglő építésére kerül sor. E vendég­lőben, a melegkonyhás étter­men kívül, presszó is lesz. A nagyobb beruházások közé tar­tozik a város összefogásával, már a közeljövőben kezdődő rendelőintézeti építkezés. A kórház környékén, a véradó állomással, a mentőszolgálattal és a rendelőintézettel, igazán korszerű egészségügyi központ alakul ki. Fejlődik Ceákvár is. Még az idén elkészül a régóta hiányolt vendéglő, s az a ti­zenkét tantermes általános is­kola, amelyet nem is annyira titkolva, -máris tizenhat tanter­mesre szeretnénk bővíteni. Most csak néhány nagyobb lé­tesítményről esett szó, de lehet, hogy a tervidőszak végén töb­bet vehetünk számba. Két év múlva kiderül, hogy mire fut­ja még a város erejéből és ösz- szefogásából. Védnökségvállalók — Olvasóink, bíráló írásaink általánban nem is azt pana­szolják, ami nincs, hanem azt, hógy ami vart, azzal nem gaz­dálkodunk elég jól. — Sok az igazság az észrevé­telekben. Minden négyzetméter park, minden újabb utca, óvo­da, iskola egy-egy tétel a vá­ros kiadásaiban, fennmaradá­sukra lényegesen több pénzre van szükség, mint korábban. Az élet sokszor nehéz választás elé állít minket. Mi a sürgő­sebb? Egy utcányi járda, vagy egy új autó, hogy még melegen kiszállítsuk az ebédet a gyer­mekintézményekbe, esetleg egy korszerű utcasöprő gép? A kér­dést azonban másként is meg lehet fogalmazni. Ha csak egy kicsit is nagyobb gonddal óv­nánk környezetünket, százez­reket, milliókat lehetne megta­karítani. Csak egyetlen példát. Hajnalonként majdnem min­den utca tisztára mosva fogad­ja a munkába sietőket, akik viszont délután látják, jogosan panaszolják, hogy piszkosak. Garázdálkodók pusztítják a parkokat és a többi, valameny- nyiünk javát szolgáló létesít­ményünket. Ez is a teljes kép­hez tartozik. — Beszélgetésünket megelő­zően, a város majdnem mind­egyik üzemében kommunista műszakot tartottak. Keresetük, a tanács számláján, a vá­rosfejlesztési feladatok végre­hajtását szolgálja majd. — S ez a tenni kész közösségi magatartásnak csupán egyetlen formája. Sok az önkéntes tár­sadalmi munkás, aki lakása környékét szépíti, rendben tarja a csatornákat, locsolja a füvet, a virágokat vagy kétkezi munkájával segíti egy-egy óvo­da építését. Régi hagyományai vannak az Egy üzem — egy iskola mozgalomnak, de új, hogy egy-egy nagyob vállalat védnökséget vállal beruházá­saink felett. Ugyanezt a város­építő szándékot tapasztaljuk a kereskedelmi és vendéglátóipa­ri vállalatoknál, az építőik köré­ben. Valamennyiük, vala­mennyiünk közös munkájának eredménye, hogy hónapról hó­napra gazdagabb, szebb, la­kályosabb lesz a már több mint 990 éves város. CsuláU András Orvosi ügyelet Hétfőn dr. Áfra Tamás, ked­den dr. Gulyás Zoltán, szer­dán dr. Bénik Gyula, csütörtö­kön dr. Kovács Pál, pénteken, szombaton és vasárnap dr. Csö­mör Pál tart ügyeletes orvosi szolgálatot Vácott, a Köztársa­ság útja 30. szám alatti köz­ponti orvosi rendelőben. Az ügyeletes orvosok a 11—199-es telefonszámon is felhívhatók. A beosztás hétközben megváltozhat. is Biztató kezdet Tavasz a határban Metszik a gyümölcsfákat, a szőlőtőkéket

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents